TARTALOMJEGYZÉK

I. melléklet

A II–XIII. MELLÉKLETBEN HASZNÁLT FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK (FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK rész)

II. melléklet

AZ ILLETÉKES HATÓSÁGOKRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK – SZOLGÁLTATÁSOK FELÜGYELETE ÉS EGYÉB ATM HÁLÓZATI FUNKCIÓK (ATM/ANS.AR rész)

A. ALRÉSZ –

ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK (ATM/ANS.AR.A)

B. ALRÉSZ –

IRÁNYÍTÁS (ATM/ANS.AR.B)

C. ALRÉSZ –

FELÜGYELET, TANÚSÍTÁS ÉS VÉGREHAJTÁS (ATM/ANS.AR.C)

1. függelék –

SZOLGÁLTATÓI TANÚSÍTVÁNY

III. melléklet

A SZOLGÁLTATÓKRA VONATKOZÓ EGYSÉGES KÖVETELMÉNYEK (ATM/ANS.OR rész)

A. ALRÉSZ –

ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK (ATM/ANS.OR.A)

B. ALRÉSZ –

IRÁNYÍTÁS (ATM/ANS.OR.B)

C. ALRÉSZ –

A LÉGIFORGALMI SZOLGÁLTATÓKTÓL ELTÉRŐ SZOLGÁLTATÓKRA VONATKOZÓ SPECIÁLIS SZERVEZETI KÖVETELMÉNYEK (ATM/ANS.OR.C)

D. ALRÉSZ –

A LÉGINAVIGÁCIÓS SZOLGÁLTATÓKRA, A LÉGIFORGALMIÁRAMLÁS-SZERVEZÉST VÉGZŐ SZOLGÁLTATÓKRA ÉS A HÁLÓZATIRÁNYÍTÓKRA VONATKOZÓ SPECIÁLIS SZERVEZETI KÖVETELMÉNYEK (ATM/ANS.OR.D)

1. függelék –

LÉGIFORGALMI ADATKATALÓGUS

IV. melléklet –

A LÉGIFORGALMI SZOLGÁLTATÓKRA VONATKOZÓ SPECIÁLIS KÖVETELMÉNYEK (ATS rész)

A. ALRÉSZ –

A LÉGIFORGALMI SZOLGÁLTATÓKRA VONATKOZÓ KIEGÉSZÍTŐ SZERVEZETI KÖVETELMÉNYEK (ATS.OR)

1. SZAKASZ –

ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

2. SZAKASZ –

A SZOLGÁLTATÁS BIZTONSÁGA

3. SZAKASZ –

A LÉGIFORGALMI IRÁNYÍTÁST VÉGZŐ SZOLGÁLTATÓKRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK BIZONYOS EMBERI TÉNYEZŐK TEKINTETÉBEN

4. SZAKASZ –

KOMMUNIKÁCIÓRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

5. SZAKASZ –

TÁJÉKOZTATÁSRA VONAKTOZÓ KÖVETELMÉNYEK

B. ALRÉSZ –

A LÉGIFORGALMI SZOLGÁLTATÓKRA VONATKOZÓ MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK (ATS.TR)

1. SZAKASZ –

ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

2. SZAKASZ –

LÉGIFORGALMI IRÁNYÍTÓ SZOLGÁLAT

3. SZAKASZ –

REPÜLÉSTÁJÉKOZTATÓ SZOLGÁLAT

4. SZAKASZ –

RIASZTÓSZOLGÁLAT

1. függelék

Az egyedi légi járműveknek a fedélzetről leadott légijármű-azonosító jelek felhasználásával végrehajtott, az ATS.OR.446 b) pontban előírtak szerinti azonosítása

2. függelék

Az ATS.TR.230 c) pontban előírt automatizált koordináció érdekében végrehajtandó folyamatok

V. Melléklet

A METEOROLÓGIAI SZOLGÁLATOKRA VONATKOZÓ SPECIÁLIS KÖVETELMÉNYEK (MET rész)

A. ALRÉSZ –

A METEOROLÓGIAI SZOLGÁLATOKRA VONATKOZÓ KIEGÉSZÍTŐ SZERVEZETI KÖVETELMÉNYEK (MET.OR)

1. SZAKASZ –

ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

2. SZAKASZ –

EGYEDI KÖVETELMÉNYEK

1. fejezet –

A léginavigációs meteorológiai állomásokra vonatkozó követelmények

2. fejezet –

A repülőtéri meteorológiai irodákra vonatkozó követelmények

3. fejezet –

A meteorológiai megfigyelő állomásokra vonatkozó követelmények

4. fejezet –

A vulkanikus hamu tájékoztató központokra vonatkozó követelmények

5. fejezet –

A trópusi ciklon tájékoztató központokra vonatkozó követelmények

6. fejezet –

A világterületi előrejelző központokra vonatkozó követelmények

B. ALRÉSZ –

A METEOROLÓGIAI SZOLGÁLATOKRA VONATKOZÓ MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK (MET.TR)

1. SZAKASZ –

ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

2. SZAKASZ –

EGYEDI KÖVETELMÉNYEK

1. fejezet –

A léginavigációs meteorológiai állomásokra vonatkozó műszaki követelmények

2. fejezet –

A repülőtéri meteorológiai irodákra vonatkozó műszaki követelmények

3. fejezet –

A meteorológiai megfigyelő állomásokra vonatkozó műszaki követelmények

4. fejezet –

A vulkanikus hamu tájékoztató központokra vonatkozó műszaki követelmények

5. fejezet –

A trópusi ciklon tájékoztató központokra vonatkozó műszaki követelmények

6. fejezet –

A világterületi előrejelző központokra vonatkozó műszaki követelmények

1. függelék –

METAR minta

2. függelék –

A világterületi előrejelző központok térképformájú előrejelzései által lefedett meghatározott területek

3. függelék –

TAF minta

4. függelék –

Szélnyírásra vonatkozó figyelmeztetés minta

5A. függelék –

SIGMET és AIRMET minta

5B. függelék –

Különleges légi jelentések minta (felszálló összeköttetés)

6. függelék –

Vulkanikus hamura vonatkozó tájékoztató minta

7. függelék –

Trópusi ciklonokra vonatkozó tájékoztató minta

8. függelék –

A vulkanikus hamu és trópusi ciklon tájékoztatókban, a SIGMET, AIRMET, a repülőtéri és a szélnyírásra vonatkozó figyelmeztetésekben foglalt numerikus elemek tartományai és felbontásai

VI. melléklet

A LÉGIFORGALMI TÁJÉKOZTATÁST NYÚJTÓ SZOLGÁLTATÓKRA VONATKOZÓ SPECIÁLIS KÖVETELMÉNYEK (AIS rész)

A. ALRÉSZ –

A LÉGIFORGALMI TÁJÉKOZTATÁST NYÚJTÓ SZOLGÁLTATÓKRA VONATKOZÓ KIEGÉSZÍTŐ SZERVEZETI KÖVETELMÉNYEK (AIS.OR)

1. SZAKASZ –

ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

2. SZAKASZ –

ADATMINŐSÉG-KEZELÉS

3. SZAKASZ –

LÉGIFORGALMI TÁJÉKOZTATÁSI TERMÉKEK

1. fejezet –

Légiforgalmi tájékoztatás egységes megjelenítése

2. fejezet –

Digitális adatkészletek

4. SZAKASZ –

TERJESZTÉSÉRT ÉS A REPÜLÉS ELŐTTI INFORMÁCIÓK SZOLGÁLTATÁSÁÉRT FELELŐS SZOLGÁLATOK

5. SZAKASZ –

LÉGIFORGALMI TÁJÉKOZTATÁSI TERMÉKEK FRISSÍTÉSEI

6. SZAKASZ –

SZEMÉLYI FELTÉTELEK

B. ALRÉSZ –

A LÉGIFORGALMI TÁJÉKOZTATÁST NYÚJTÓ SZOLGÁLTATÓKRA VONATKOZÓ MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK (AIS.TR)

2. SZAKASZ –

ADATMINŐSÉG-KEZELÉS

3. SZAKASZ –

LÉGIFORGALMI TÁJÉKOZTATÁSI TERMÉKEK

1. fejezet –

Légiforgalmi tájékoztatás egységes megjelenítése

2. fejezet –

Digitális adatkészletek

4. SZAKASZ –

TERJESZTÉSÉRT ÉS A REPÜLÉS ELŐTTI INFORMÁCIÓK SZOLGÁLTATÁSÁÉRT FELELŐS SZOLGÁLATOK

5. SZAKASZ –

LÉGIFORGALMI TÁJÉKOZTATÁSI TERMÉKEK FRISSÍTÉSEI

1. függelék –

LÉGIFORGALMI TÁJÉKOZTATÓ KIADVÁNY TARTALMA (AIP)

2. függelék –

NOTAM FORMÁTUM

3. függelék –

SNOWTAM FORMÁTUM

4. függelék –

ASHTAM FORMÁTUM

VII. melléklet –

ADATSZOLGÁLTATÓKRA VONATKOZÓ SPECIÁLIS KÖVETELMÉNYEK (DAT rész)

A. ALRÉSZ –

ADATSZOLGÁLTATÓKRA VONATKOZÓ KIEGÉSZÍTŐ SZERVEZETI KÖVETELMÉNYEK (DAT.OR)

1. SZAKASZ –

ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

2. SZAKASZ –

EGYEDI KÖVETELMÉNYEK

B. ALRÉSZ –

ADATSZOLGÁLTATÓKRA VONATKOZÓ MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK (DAT.TR)

1. SZAKASZ –

ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

VIII. melléklet–

A KOMMUNIKÁCIÓS, NAVIGÁCIÓS VAGY LÉGTÉR-ELLENŐRZÉSI SZOLGÁLTATÓKRA VONATKOZÓ SPECIÁLIS KÖVETELMÉNYEK (CNS rész)

A. ALRÉSZ –

A KOMMUNIKÁCIÓS, NAVIGÁCIÓS VAGY LÉGTÉR-ELLENŐRZÉSI SZOLGÁLTATÓKRA VONATKOZÓ KIEGÉSZÍTŐ SZERVEZETI KÖVETELMÉNYEK (CNS.OR)

1. SZAKASZ –

ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

B. ALRÉSZ –

A KOMMUNIKÁCIÓS, NAVIGÁCIÓS VAGY LÉGTÉR-ELLENŐRZÉSI SZOLGÁLTATÓKRA VONATKOZÓ MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK (CNS.TR)

1. SZAKASZ –

ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

2. SZAKASZ —

A LÉGTÉR-ELLENŐRZÉSI SZOLGÁLTATÓKRA VONATKOZÓ MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK

IX. melléklet –

A LÉGIFORGALMIÁRAMLÁS-SZERVEZÉST VÉGZŐ SZOLGÁLTATÓKRA VONATKOZÓ SPECIÁLIS KÖVETELMÉNYEK (ATFM rész)

A LÉGIFORGALMIÁRAMLÁS-SZERVEZÉST VÉGZŐ SZOLGÁLTATÓKRA VONATKOZÓ MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK (ATFM.TR)

X. melléklet –

A LÉGTÉRGAZDÁLKODÁST VÉGZŐ SZOLGÁLTATÓKRA VONATKOZÓ SPECIÁLIS KÖVETELMÉNYEK (ASM rész)

A LÉGTÉRGAZDÁLKODÁST VÉGZŐ SZOLGÁLTATÓKRA VONATKOZÓ MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK (ASM.TR)

1. SZAKASZ –

ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

XI. melléklet –

A REPÜLÉSI ELJÁRÁSOK TERVEZÉSÉT VÉGZŐ SZOLGÁLTATÓKRA VONATKOZÓ SPECIÁLIS KÖVETELMÉNYEK (FPD rész)

A. ALRÉSZ –

A REPÜLÉSI ELJÁRÁSOK TERVEZÉSÉT VÉGZŐ SZOLGÁLTATÓKRA VONATKOZÓ KIEGÉSZÍTŐ SZERVEZETI KÖVETELMÉNYEK (FPD.OR)

1. SZAKASZ –

ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

B. ALRÉSZ –

A REPÜLÉSI ELJÁRÁSOK TERVEZÉSÉT VÉGZŐ SZOLGÁLTATÓKRA VONATKOZÓ MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK (FPD.TR)

1. SZAKASZ –

ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

1. függelék –

A LÉGTÉRSZERKEZETEKRE ÉS AZ AZOKBAN FOGLALT REPÜLÉSI ELJÁRÁSOKRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

XII. melléklet –

A HÁLÓZATKEZELŐRE VONATKOZÓ SPECIÁLIS KÖVETELMÉNYEK (NM rész)

A HÁLÓZATKEZELŐRE VONATKOZÓ MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK (NM.TR)

1. SZAKASZ –

ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

2. SZAKASZ —

A légiforgalmi szolgáltatási hálózati funkciók (hálózati funkciók) végrehajtásának műszaki követelményei

XIII. melléklet –

A SZOLGÁLTATÓKRA VONATKOZÓ, A SZEMÉLYZET KÉPZÉSÉT ÉS SZAKMAI ÉRTÉKELÉSÉT ÉRINTŐ KÖVETELMÉNYEK (PERS rész)

A. ALRÉSZ –

A LÉGIFORGALOM-BIZTONSÁGGAL KAPCSOLATOS ELEKTRONIKÁT KEZELŐ SZEMÉLYZET

1. SZAKASZ –

ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

2. SZAKASZ –

KÉPZÉSI KÖVETELMÉNYEK

3. SZAKASZ –

A SZAKMAI ÉRTÉKELÉSRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

4. SZAKASZ –

OKTATÓKRA ÉS ÉRTÉKELŐKRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

1. függelék –

Alapképzés – Általános

2. függelék –

Alapképzés – Speciális

3. függelék –

Minősítő képzés – Általános

4. függelék –

Minősítő képzés – Speciális

1.

„elfogadható megfelelési módozatok” (AMC) : az Ügynökség által elfogadott, nem kötelező érvényű előírások, amelyekkel bizonyítható a 216/2008/EK rendeletnek és a rendelet végrehajtási szabályainak való megfelelés;

2.

„légi járművel folytatott munkavégzés” : légi járművel végzett olyan művelet, amely során a légi járművet speciális célokra használják, például a mezőgazdaság, az építőipar, a fényképezés, a földmérés, a megfigyelés és őrjárat, a kutatás és mentés vagy a légi hirdetés területén;

3.

„repülőtéri éghajlattani összefoglaló” : egy adott repülőtérre jellemző meghatározott időjárási tényezők statisztikai adatokon alapuló tömör összefoglalása;

4.

„repülőtéri éghajlattani táblázat” : egy adott repülőtérre jellemző egy vagy több időjárási tényező megfigyelt előfordulásával kapcsolatos statisztikai adatokat tartalmazó táblázat;

5.

„repülőtér tengerszint feletti magassága” : a leszállási terület legmagasabb pontjának tengerszint feletti magassága;

6.

„repülőtéri repüléstájékoztató szolgálat (AFIS)” : kijelölt légiforgalmi szolgáltató által a repülőtéri forgalom részére biztosított repüléstájékoztató szolgálat;

7.

„repülőtéri meteorológiai iroda” : egy repülőtér számára meteorológiai szolgáltatást nyújtó iroda;

8.

„repülőtéri figyelmeztetés” : repülőtéri meteorológiai iroda által kiadott tájékoztatás olyan időjárási körülmények fennállásáról vagy várható fennállásáról, amelyek hátrányosan befolyásolhatják a földön lévő légi járműveket, ideértve a parkoló légi járműveket, valamint a repülőtéri létesítményeket és szolgálatokat is;

9.

„légiforgalmi adatok” : légiforgalmi tények, fogalmak vagy utasítások megjelenítése a kommunikáció, a kiértékelés vagy a feldolgozás céljára alkalmas formátumban;

10.

„légiforgalmi adatbázis” : légiforgalmi adatok strukturált adathalmazba rendezett, elektronikusan tárolt gyűjteménye, mely meghatározott időszakra érvényes és naprakésszé tehető;

11.

„légiforgalmi állandóhelyű szolgálat” (AFS) : meghatározott helyhez kötött pontok közötti telekommunikációs szolgálat, melyet elsősorban a biztonságos léginavigáció, valamint a légi járatok rendszeres, hatékony és gazdaságos működtetése érdekében nyújtanak;

12.

„légiforgalmi állandóhelyű telekommunikációs hálózat” (AFTN) : azonos vagy kompatibilis kommunikációs jellemzőkkel rendelkező légiforgalmi állandóhelyű szolgálatok közötti üzenetváltást és/vagy digitális adatcserét (az AFS részeként) szolgáló légiforgalmi állandóhelyű áramkörök globális rendszere;

13.

„légiforgalmi tájékoztatás” : a légiforgalmi adatok összegyűjtésén, elemzésén és megfelelő formába rendezésén alapuló tájékoztatás;

14.

„repülőtéri térképészeti adatok” : a repülőtér térképészeti információinak összerendezése céljából gyűjtött adatok;

15.

„repülőtéri térképészeti adatbázis” (AMDB) : a repülőtér térképészeti adatainak strukturált adathalmazba rendezett gyűjteménye;

16.

„légiforgalmi meteorológiai állomás” : léginavigációs felhasználás céljából megfigyeléseket végző és meteorológiai jelentéseket készítő állomás;

17.

„légi jelentés” : repülést végző légi jármű fedélzetéről küldött, a helyzetjelentéshez és a műveleti és/vagy meteorológiai jelentéshez szükséges követelményeknek megfelelően összeállított jelentés;

18.

„légi jármű” : olyan szerkezet, melynek légkörben maradása a levegővel való olyan kölcsönhatásból ered, mely más, mint a földfelszínre ható légerők hatása;

19.

„AIRMET-üzenet” : meteorológiai megfigyelő állomás által közzétett tájékoztatás meghatározott útvonali időjárási jelenségeknek a kis magasságban repülő légi járművek biztonságát befolyásoló előfordulásáról vagy várható előfordulásáról, valamint e jelenségek térbeli és időbeli alakulásáról, mely tájékoztatást az érintett repüléstájékoztató körzetben vagy alkörzetben a kis magasságon történő repülések számára közzétett előrejelzés még nem tartalmazta;

20.

„légiforgalmi mérnök-műszaki személyzet” (ATSEP) : felhatalmazott személyzet, amely alkalmas a funkcionális rendszer berendezéseinek működtetésére, karbantartására, üzemből való kivonására és üzembe helyezésére;

21.

„légiforgalmi szolgálati (ATS-) egység” : gyűjtőfogalom, amely jelenthet légiforgalmi irányítóegységet, repüléstájékoztató központot, repülőtéri repüléstájékoztató egységet vagy légiforgalmi szolgálatok bejelentő irodáját;

22.

„kitérő repülőtér” : olyan repülőtér, amelyre – amennyiben ott a szükséges szolgálatok és létesítmények rendelkezésre állnak, a légi jármű teljesítményével kapcsolatos követelmények teljesíthetők és a kérdéses repülőtér a használat várható idején üzemképes – a légi jármű folytathatja az útját abban az esetben, ha a tervezett célrepülőtér felé történő repülés folytatása vagy az oda történő leszállás végrehajtása lehetetlenné válik vagy nem tanácsos;

23.

„alternatív megfelelési módozat” (AltMOC) : egy meglévő elfogadható megfelelési módozatra alternatívát kínáló vagy a 216/2008/EK rendeletnek és annak végrehajtási szabályainak való megfelelésre új módozatokat javasló megfelelési módozat, amelyhez az Ügynökség nem fogadott el kapcsolódó megfelelési módozatot;

24.

„tengerszint feletti magasság” : valamely szintnek, pontnak vagy pontként értelmezett tárgynak a közepes tengerszinttől mért függőleges távolsága;

25.

„körzeti irányítóközpont” (ACC) : az illetékessége alá tartozó irányítói körzetekben ellenőrzött repülést végzők számára légiforgalmi irányítószolgálat biztosítása céljából létesített egység;

26.

„kis magasságon történő repülésekre vonatkozó területi előrejelzés” : időjárási képződmények előrejelzése egy repüléstájékoztató körzet vagy annak alkörzete tekintetében, melyet 100-as (hegyvidéken 150-as vagy szükség esetén még magasabb) repülési szint alatti légrétegre vonatkozóan tettek közzé;

27.

„területi navigáció” (RNAV) : olyan navigációs módszer, amely a földfelszínre vagy a világűrbe telepített navigációs segédeszközök hatókörén vagy az önálló segédeszközök képességének határán belül, illetve ezek kombinációjával bármely kívánt repülési útvonalon lehetővé teszi a légi jármű működését;

28.

„érvelés” : olyan állítás, amelyet bizonyíték alapján levont következtetések támasztanak alá;

29.

„ASHTAM” : NOTAM-ok meghatározott formátumú speciális sorozata, amely a légi jármű műveletei szempontjából jelentőséggel bíró vulkáni tevékenységváltozásról, vulkánkitörésről és/vagy vulkáni hamufelhő képződéséről nyújt tájékoztatást;

30.

„ATM hálózati funkciók” : a hálózatkezelő által a 677/2011/EU rendeletnek megfelelően végzett funkciók;

30a.

„ATM/ANS-berendezés” : az (EU) 2018/1139 rendelet 3. cikkének 6. pontjában meghatározott ATM/ANS-rendszerelemek és az említett rendelet 3. cikkének 7. pontjában meghatározott ATM/ANS-rendszerek, kivéve a 748/2012/EU bizottsági rendelet ( 2 ) hatálya alá tartozó fedélzeti rendszerelemeket;

31.

„audit” : szisztematikus, független és dokumentált folyamat, melynek célja bizonyítékok szerzése és azok objektív értékelése a követelményeknek való megfelelés mértékének megállapítása céljából;

32.

„hiteles forrás” :

33.

„automata megfigyelőrendszer” : olyan megfigyelőrendszer, amely képes emberi beavatkozás nélkül mindent megfigyelt időjárási tényezőt mérni, kikövetkeztetni és jelenteni;

34a.

„határ” : az azon légteret lehatároló vízszintes vagy függőleges sík, amelyben egy ATC egység légiforgalmi szolgáltatást nyújt;

34.

„légiközlekedési vállalkozás” : az e rendelet hatálya alá tartozó szolgáltatóktól eltérő olyan jogalany, személy vagy szervezet, amelyre hatással van az ezen szolgáltatók által nyújtott szolgáltatás vagy amely hatással van az ilyen szolgáltatásra;

35.

„szünet” : a szolgálati időn belül pihenésre szolgáló olyan időszak, amely alatt egy légiforgalmi irányítónak nem kell szolgálatot végeznie;

36.

„tanúsított légijármű-alkalmazás” : az Ügynökség által a 216/2008/EK rendelet 4. cikke szerinti légi jármű alkatrészeként jóváhagyott szoftveralkalmazás;

37.

„repülés szempontjából jelentős felhő” : olyan felhő, amelynek a felhőalapja 5 000  láb alatt vagy a legnagyobb minimális szektormagasság alatt van (attól függően, hogy melyik a nagyobb érték), vagy pedig egy zivatarfelhő vagy tornyos gomolyfelhő bármilyen magasságban;

38.

„kereskedelmi célú légi közlekedés” : légi járművel díjazás vagy egyéb ellenszolgáltatás ellenében végzett bármely művelet, beleértve utasok, áru vagy postai küldemények szállítását;

38a.

„hagyományos navigációs útvonal” : földi navigációs eszközökre való hivatkozással létrehozott ATS-útvonal;

39.

„irányítói körzet” : a földfelszín feletti meghatározott határtól felfelé terjedő ellenőrzött légtér;

39a.

„koordinálási adatok” : a működtetést biztosító személyzet munkájához szükséges adatok a légi járatokkal kapcsolatos előzetes tájékoztatási, koordinálási és átadási eljárással, illetve a polgári-katonai koordinálás eljárásával kapcsolatban;

39b.

„koordinációs pont” (COP)39b. : az ATC egységek által használt és a koordinációs eljárásban alkalmazott határon lévő vagy azzal szomszédos pont;

40.

„kritikusesemény-stressz” : eseményt vagy balesetet követően szokatlan és/vagy szélsőséges érzelmi, fizikai és/vagy viselkedésbeli reakciók megjelenése az egyénnél;

40a.

„adatkapcsolat-szolgáltatás” : egyértelműen meghatározott üzemeltetési célkitűzéssel rendelkező, és egy üzemeltetési eseményhez kapcsolódóan megkezdődő és véget érő, levegő-föld adatkapcsolaton keresztül megvalósuló kommunikáció által támogatott, egymással összefüggő légiforgalmi szolgáltatási tranzakciók együttese;

41.

„adatminőség” : az azzal kapcsolatos bizonyosság mértéke vagy szintje, hogy a biztosított adatok a pontosság, felbontás, integritás (vagy az ezekkel egyenértékű megbízhatóság), nyomonkövethetőség, időszerűség, teljesség és forma tekintetében megfelelnek az adatfelhasználó követelményeinek;

42.

„adatminőségi követelmények” : az adatok jellemzőinek – pontosságának, felbontásának, integritásának (vagy az ezekkel egyenértékű megbízhatóságának), nyomonkövethetőségének, időszerűségének, teljességének és formájának – meghatározása annak biztosítása érdekében, hogy az adatok megfeleljenek rendeltetésüknek;

43.

„rendeltetési kitérő repülőtér” : olyan repülőtér, amelyen a légi jármű képes lenne leszállni, ha ez a tervezett célrepülőtéren nem lehetséges vagy nem ajánlatos;

44.

„szolgálat” : olyan feladat, amelynek ellátására a légiforgalmi irányítást végző szolgáltató a légiforgalmi irányítót utasítja;

45.

„szolgálati idő” : az az időszak, amely akkor veszi kezdetét, amikor a légiforgalmi irányítást végző szolgáltató utasítja a légiforgalmi irányítót a szolgálattal kapcsolatos jelentéstételre vagy rendelkezésre állásra vagy a szolgálat megkezdésére, és akkor végződik, amikor a légiforgalmi irányító számára véget ér a szolgálattal kapcsolatos feladat;

46.

„tengerszint feletti magasság” : a föld feszínén lévő vagy ahhoz rögzített pontnak vagy szintnek a tengerszinttől mért függőleges távolsága;

46a.

„jogosult lekérdezési kód” :

az II és az SI-kódok közül bármely kód, kivéve:

47.

„útvonali kitérő repülőtér” : olyan repülőtér, amelyen a légi jármű képes lenne leszállni abban az esetben, ha az útvonalon történő repülés közben kitérés válik szükségessé;

47a.

„számított határkeresztezési adatok” : a koordinációs pont, a pont légi jármű által történő elérésének számított ideje és a légi jármű várható repülési szintje a koordinációs ponton;

48.

„fáradtság” : csökkent mentális vagy fizikai teljesítőképességgel jellemezhető állapot, melynek hátterében az éberséget és a biztonságos munkavégzéshez való képességet adott esetben gyengítő alváshiány vagy tartós ébrenlét, bioritmus-fázis vagy munkateher (mentális vagy fizikai tevékenység, vagy mindkettő) áll;

49.

„repülési dokumentáció” : dokumentumok, többek között a repüléshez meteorológiai információkat tartalmazó térképek és nyomtatványok;

50.

„repüléstájékoztató központ” (FIC) : repüléstájékoztató és riasztószolgálat ellátására létesített egység;

51.

„repüléstájékoztató körzet” (FIR) : meghatározott kiterjedésű légtér, amelyben repüléstájékoztató és riasztószolgálatot látnak el;

52.

„repülési szint” (FL) : meghatározott nyomásalaphoz, az 1 013,2 hPa légnyomáshoz viszonyított állandó légnyomású felület, amelyet más, ugyanilyen felületektől meghatározott légnyomáskülönbségek választanak el;

53.

„repülési teszt” : új tervek (légi járművek, meghajtórendszerek, alkatrészek és berendezések) fejlesztési fázisa során végzett repülés, a gyártósorról érkező légi járművek esetében a tanúsítási alapnak való megfelelés, illetve a típustervnek való megfelelőség bizonyítására szolgáló repülés, az olyan, szokványostól eltérő manővereket vagy profilokat igénylő új tervkoncepciók kipróbálását célzó repülés, amelyeknél előfordulhat a légi jármű már jóváhagyott határértékeinek túllépése, illetve az említett repülések teljesítése érdekében végzett gyakorlórepülés;

54.

„időjárás-előrejelzés” : meghatározott időpontra vagy időszakra, és meghatározott körzetre vagy légtérrészre jellemző várható időjárási körülmények közlése;

55.

„felszállási időjárás-előrejelzés” : egy repülőtéri meteorológiai iroda által készített, meghatározott időszakra szóló időjárás-előrejelzés, amely a futópálya-komplexum fölötti várható körülményekkel kapcsolatos információkat tartalmazza a következők tekintetében: felszíni szélirány és szélsebesség, beleértve azok mindennemű változását, hőmérséklet, légnyomás (QNH) és egyéb, helyi megegyezés szerinti időjárási tényező;

56.

„funkcionális rendszer” : eljárások, emberi erőforrások és berendezések együttese (beleértve a hardvereket és a szoftvereket), amelyek ATM/ANS-vonatkozású, illetve egyéb ATM hálózati funkciók végrehajtását szolgálják;

57.

„általános célú légi közlekedés” : légijárművel folytatott munkavégzéstől vagy kereskedelmi célú légi közlekedéstől eltérő, polgári légi járművel végzett művelet;

58.

„digitális rácspontadatok” : egy térkép szabályosan elhelyezkedő pontjaihoz köthető, számítógépen feldolgozott meteorológiai adatok, melyek kódolt formában egyik meteorológiai számítógépről a másikra továbbíthatók automatizált felhasználás céljából;

59.

„útmutató dokumentum” : az Ügynökség által kidolgozott nem kötelező érvényű dokumentum, amely segít egy követelmény vagy előírás jelentésének szemléltetésében, és támpontot nyújt a 216/2008/EK rendelet, annak végrehajtási szabályai és az elfogadható megfelelési módozatok értelmezéséhez;

60.

„raszteres globális előrejelzés” : időjárási tényezőkre vonatkozó várt értékek előrejelzése egy meghatározott függőleges és vízszintes felbontású globális hálón;

61.

„veszély” : bármely olyan állapot, esemény vagy körülmény, amely káros következményekkel járhat;

62.

„magasság” : valamely szintnek, pontnak vagy pontként értelmezett tárgynak egy meghatározott helytől mért függőleges távolsága;

62a.

„végrehajtási sorrend” : a lekérdezésikód-kiosztás időfüggő végrehajtási sorrendje, amelyet az S-mód-üzemeltetők az átmeneti lekérdezésikód-ütközések elkerülése érdekében kötelesek betartani;

63.

„szint” : gyűjtőfogalom, amely egy repülésben lévő légi jármű függőleges helyzetére vonatkozik és jelenthet magasságot, tengerszint feletti magasságot vagy repülési szintet;

64.

„helyi rutinjelentés” : rendszeres időközönként kiadott meteorológiai jelentés, melyet kizárólag azon a repülőtéren való terjesztésre szántak, amelyen a megfigyeléseket végezték;

65.

„helyi különjelentés” : a különmegfigyelésekre vonatkozóan megállapított feltételekkel összhangban kiadott meteorológiai jelentés, melyet kizárólag azon a repülőtéren való terjesztésre szántak, amelyen a megfigyeléseket végezték;

66.

„meteorológiai bulletin” : megfelelő címmel ellátott, meteorológiai információkat tartalmazó szöveg;

67.

„meteorológiai információ” : meteorológiai jelentés, analízis, előrejelzés és bármilyen egyéb, a fennálló vagy várható meteorológiai viszonyokkal kapcsolatos közlemény;

68.

„meteorológiai megfigyelés” : egy vagy több időjárási tényezőre vonatkozó mérés és/vagy értékelés;

69.

„meteorológiai jelentés” : adott helyre és időre vonatkozó, megfigyelt meteorológiai viszonyokkal kapcsolatos közlemény;

70.

„meteorológiai műhold” : Föld körüli pályán mozgó, meteorológiai megfigyeléseket végző és ezeket a megfigyeléseket a Földre továbbító műhold;

71.

„meteorológiai megfigyelő állomás” : olyan állomás, amely figyelemmel kíséri a repülési műveleteket befolyásoló időjárási körülményeket, és tájékoztatást nyújt a légi járművekkel egy adott felelősségi területen belül végzett műveletek biztonságát befolyásoló, meghatározott útvonali időjárási vagy egyéb légköri jelenségek előfordulásáról vagy várható előfordulásáról;

72.

„minimális szektormagasság” (MSA) : az alkalmazható legkisebb tengerszint feletti magasság, amely minimum 300 m (1 000 láb) akadálymentes magasságot biztosít egy jelentős pont, repülőtér vonatkozási pont (ARP) vagy helikopter-leszállóhely vonatkozási pont (HRP) középpontú, 46 km (25 tengeri mérföld) sugarú körszektoron belüli területen elhelyezkedő összes akadály felett;

73.

„NOTAM” : telekommunikációs eszközök segítségével terjesztett, olyan információkat tartalmazó tájékoztatás a légiforgalmi létesítmények, szolgálatok, eljárások vagy veszélyek létrejöttéről, állapotáról és változásairól, amelyeknek kellő időben történő megismerése alapvető fontosságú a repülési műveletekben érintett személyzet számára;

73a.

„tájékoztatott egység” : az az ATC egység, amelyik előzetes tájékoztatást kapott;

74.

„akadály” :

minden olyan (időszakos vagy állandó jelleggel) rögzített helyzetű vagy mozgatható tárgy vagy annak része, amely:

75.

„OPMET” : operatív meteorológiai információk, melyeket a repülési műveletek előzetes vagy repülés alatti tervezéséhez használnak;

76.

„OPMET adatbank” : operatív meteorológiai információk nemzetközi légiforgalmi felhasználás céljából történő tárolására és elérhetővé tételére létrehozott adatbank;

77.

„kitörést megelőző vulkáni tevékenység” : szokatlan és/vagy fokozódó vulkáni tevékenység, amely vulkánkitörés előjele lehet;

78.

„domináns látástávolság” : a körhorizontnak vagy a repülőtér felszínének legalább a felén belül a „látástávolság” definíciójának megfelelően észlelt legnagyobb látási érték. Ezek a területek szomszédos és nem szomszédos szektorokat tartalmazhatnak;

79.

„pszichoaktív anyagok problémás használata” :

egy vagy több pszichoaktív anyag használata egy személy által oly módon, hogy az:

80.

„előrejelzési térkép” : meghatározott időjárási tényező(k) térképen, grafikus megjelenítéssel történő előrejelzése egy meghatározott időpontra vagy időszakra, és egy meghatározott felületre vagy légtérrészre nézve;

81.

„pszichoaktív anyagok” : alkohol, opioidok, kannabinoidok, nyugtatók és altatók, kokain, valamint egyéb pszichostimulánsok, hallucinogének és illékony oldószerek, kivéve a kávét és a dohányt;

81a.

„fogadó egység” : az a légiforgalmi irányító egység, amely adatokat fogad;

82.

„mentési koordinációs központ” : a kutató-mentő szolgálat hatékony szervezését elősegítő, valamint a kutató-mentő körzet területén folytatott kutatási és mentési műveletek végrehajtását koordináló egység;

83.

„pihenőidő” : a szolgálatot megelőző és/vagy követő folyamatos és meghatározott időszak, amely alatt a légiforgalmi irányítónak nincsenek a szolgálattal kapcsolatos feladatai;

84.

„szolgálati beosztási rendszer” : a légiforgalmi irányítók szolgálati és pihenőidőinek jogi és operatív követelményekkel összhangban lévő rendje;

85.

„kockázat” : a veszélyből eredő káros hatás valószínűségének vagy bekövetkezési gyakoriságának és a hatás súlyosságának kombinációja;

86.

„futópálya” : a szárazföldi repülőtéren kijelölt, a légi járművek leszállására és felszállására előkészített, téglalap alakú terület;

87.

„futópálya menti látótávolság” (RVR) : az a távolság, amelyről a futópálya középvonalán lévő légi jármű vezetője látja a futópályára festett jeleket, illetve a futópálya szegélyfényeit vagy a középvonalat jelző fényeket;

88.

„repülésbiztonsági irányelv” :

az illetékes hatóság által kibocsátott vagy elfogadott dokumentum, amely:

89.

„biztonságirányítási rendszer” (SMS) : a biztonsági irányítás azon rendszerelvű megközelítése, amely magában foglalja a szükséges szervezeti elemeket, a számonkérhetőséget, a szakpolitikákat és az eljárásokat;

90.

„kutató-mentő egység” : általános fogalom, mely az esettől függően jelenthet mentési koordinációs központot, mentési alközpontot vagy riasztóállomást;

92.

„félautomata megfigyelőrendszer” : olyan megfigyelőrendszer, amely lehetővé teszi az időjárási tényezőkre vonatkozó mérések kiegészítését, valamint emberi beavatkozást igényel a megfelelő jelentések kiadásának munkafázisában;

93.

„SIGMET” : meteorológiai megfigyelő állomás által közzétett tájékoztatás a légi járművekkel végzett műveletek biztonságát befolyásoló, meghatározott útvonali időjárási vagy egyéb légköri jelenségek előfordulásáról vagy várható előfordulásáról, valamint az ilyen jelenségek időbeli és térbeli alakulásáról;

95.

„különleges légi jelentés” : légi jármű fedélzetéről küldött olyan meteorológiai jelentés, amely repülés közben történő megfigyeléseken alapul;

96.

„stressz” : az egyén olyankor tapasztalt élménye, amikor kapcsolatba kerül egy, az emberi teljesítőképesség változását potenciálisan előidéző tényezővel (stresszforrással); a stresszforrással való találkozás negatívan (distressz), semlegesen vagy pozitívan (eustressz) hathat az egyénre, attól függően, hogy az adott személy milyennek érzékeli saját képességét a stresszforrás kezelésére;

97.

„jogosító képzés” : olyan képzés, melynek célja bizonyos rendszerekkel/berendezésekkel kapcsolatos speciális tudás és készség elsajátítása annak érdekében, hogy a képzésben részesülő operatív szakismeretek birtokába jusson;

98.

„testreszabott adatok” : a légi jármű üzemben tartója által vagy az üzemben tartó nevében a DAT szolgáltató által rendelkezésre bocsátott, a szóban forgó üzemben tartó saját operatív céljaira készült légiforgalmi adatok;

99.

„felszállási kitérő repülőtér” : olyan kitérő repülőtér, amelyen a légi jármű röviddel a felszállás után leszállhat, amennyiben ez szükségessé válik, és a kiindulási repülőtér nem használható;

100.

„repülőtéri végső előrejelzés” (TAF) : egy adott repülőtéren egy bizonyos időszakban várható időjárási körülményekről szóló tömör közlemény;

101.

„terep” : a földfelszín a maga jellegzetes alakzataival: hegyeivel, dombjaival, hegyvonulataival, völgyeivel, vizeivel, állandó jég és hó borította területeivel, kivéve az akadályokat;

102.

„pályaküszöb” : a futópálya leszállásra alkalmas részének kezdete;

103.

„földetérési terület” : a futópálya pályaküszöbön túli része, ahol a leszálló repülőgépek először érintik a futópályát;

104.

„trópusi ciklon” : trópusi vagy szubtrópusi vizek felett keletkező, szervezett konvekcióval és határozott ciklonikus felületi szél cirkulációval rendelkező ciklonokra használt általános fogalom;

105.

„trópusi ciklon tájékoztató központ” (TCAC) : meteorológiai megfigyelő állomások, globális előrejelző központok és nemzetközi OPMET adatbankok részére a trópusi ciklonok helyzetére, előrejelzett mozgásirányára és sebességére, központi nyomására és maximális talajszelére vonatkozó tanácsadói információkat szolgáltató meteorológia központ;

106.

„látástávolság” :

légiforgalmi célokra meghatározott látástávolság, amely nagyobb, mint:

107.

„vulkanikus hamu tájékoztató központ” (VAAC) : meteorológiai megfigyelő állomások, körzeti irányító központok, repüléstájékoztató központok, globális előrejelző központok és nemzetközi OPMET adatbankok részére a légkörbe kerülő vulkáni hamu oldalirányú és függőleges kiterjedésére és várható mozgására vonatkozó tanácsadói információkat szolgáltató meteorológiai központ;

107a.

„munkahely” : az a berendezés és műszaki felszerelés, amelynél a légiforgalmi szolgálat személyzete a munkakörébe tartozó feladatokat ellátja;

107b.

„figyelmeztető üzenet” : az automatikus koordinációs eljárás hibája esetén a munkahelyeken megjelenő közlemény;

108.

„világterületi előrejelző központ” : a légiforgalmi állandóhelyű szolgálat (AFS) internetalapú szolgálatai keretében a jelentős időjárási jelenségekre és a magas légtérre vonatkozó globális szintű előrejelzéseket készítő és azokat közvetlenül a tagállamok részére digitális formában kiadó meteorológiai központ;

109.

„globális előrejelző rendszer” (WAFS) : olyan világszintű rendszer, amely segítségével a világterületi előrejelző központok egységes formátumú légiforgalmi meteorológiai útvonali előrejelzéseket adnak;

110.

„repülőtéri irányítótorony” : a repülőtéri forgalom számára légiforgalmi irányító szolgálat biztosítása céljából létesített egység;

111.

„repülőtéri forgalom” : a repülőtér munkaterületének forgalma és a repülőtér közelében repülést végző légi járművek mozgása. A repülőtér közelében repülést végző légi járművön – nem kizárólagosan – a repülőtéri forgalmi körbe lépő vagy azt elhagyó légi járművet értjük;

112.

„repülőtéri forgalmi kör” : a repülőtér közelében repülést végző légi járművek által követendő meghatározott útvonal;

113.

„légiforgalmi állandóhelyű állomás” : légiforgalmi állandóhelyű szolgálat részét képező állomás;

114.

„légiforgalmi földi fény” : a légi navigáció elősegítésére külön elhelyezett bármely fény, a légi járművön található fények kivételével;

115.

„légiforgalmi tájékoztató körlevél” : olyan tájékoztatást tartalmazó értesítés, amely nem alkalmas NOTAM létrehozására vagy a légiforgalmi tájékoztató kiadványban való közzétételre, de a repülésbiztonsággal, a légi navigációval, műszaki, adminisztratív vagy jogi kérdésekkel kapcsolatos;

116.

„légügyi információkezelés (AIM)” : légiforgalmi adatok dinamikus, integrált módon történő kezelése minőségbiztosított digitális adatok szolgáltatása és cseréje révén, az összes fél részvételével;

117.

„légiforgalmi tájékoztatási termék” :

digitális adatkészletek vagy papíron, illetve elektronikus adathordozón történő egységes megjelenítés formájában nyújtott légiforgalmi adatok és légiforgalmi tájékoztatások. A légiforgalmi tájékoztatási termékek az alábbiakat foglalják magukban:

118.

„légiforgalmi tájékoztató kiadvány (AIP)” : valamely állam által vagy engedélyével kibocsátott kiadvány, amely a légi navigáció szempontjából lényeges, tartós jellegű léginavigációs információkat tartalmaz;

119.

„AIP-módosítás” : a légiforgalmi tájékoztató kiadvány tartós megváltoztatása;

120.

„AIP-kiegészítés” : a légiforgalmi tájékoztató kiadvány ideiglenes megváltoztatása, amely külön oldalak átadásával történik;

121.

„a légiforgalmi tájékoztatás szabályozási és ellenőrzési rendszere (AIRAC)” : közös hatálybalépési napokon alapuló rendszer, melynek célja, hogy előzetes értesítést adjon az üzemeltetési gyakorlatok jelentős megváltoztatását szükségessé tevő körülményekről;

122.

„légi mozgószolgálat” : légiforgalmi állomások és légijármű-fedélzeti állomások közötti vagy légijármű-fedélzeti állomások közötti mozgószolgálat, amelyben részt vehetnek mentőjármű-fedélzeti állomások is; ebben a szolgálatban vészhelyzeti helyzetjelző rádiójeladó állomások is részt vehetnek kijelölt segélykérő és vészfrekvenciákon;

123.

„légiforgalmi állomás” : a légi mozgószolgálat részét képező földi állomás. Bizonyos esetekben a légiforgalmi állomás elhelyezhető hajó fedélzetén vagy tengeri platformon is;

124.

„légiforgalmi telekommunikációs állomás” : bármely légiforgalmi céllal nyújtott telekommunikációs szolgáltatás részét képező állomás;

125.

„AFIS-repülőtér” : olyan repülőtér, ahol repülőtéri repüléstájékoztató szolgáltatás nyújtására kerül sor az adott repülőtérhez kapcsolódó légtérben;

126.

„AFIS-egység” : repülőtéri repüléstájékoztató szolgáltatás és riasztószolgáltatás nyújtása céljából létrehozott egység;

127.

„légi jármű azonosító jele” : betűk, számjegyek vagy azok kombinációjának csoportja, amely megegyezik a levegő-föld összeköttetés során használt légijármű-hívójellel vagy annak kódolt változata, és amelyet a légi jármű azonosítására használnak a légiforgalmi szolgálatok föld-föld összeköttetései során;

128.

„levegő-föld összeköttetés” : kétirányú kommunikáció a légi járművek és a föld felszínén található állomások vagy helyszínek között;

129.

„légiforgalmi tanácsadó szolgáltatás” : meghatározott kiterjedésű légtéren belül vagy kijelölt útvonalon (tanácsadói légtér) nyújtott szolgáltatás, amely a lehetséges mértékben elkülönítést biztosít a műszeres repülési szabályok (IFR) szerinti repülési terv alapján műveletet végző légi járművek között;

130.

„légiforgalmi irányítói engedély” : légi járműnek szóló felhatalmazás arra, hogy valamely légiforgalmi irányító egység által megszabott feltételek szerint járjon el;

131.

„légiforgalmi irányítói utasítás” : a légiforgalmi irányítás által kiadott olyan rendelkezés, amely a légijármű-vezetőtől egy adott cselekvés végrehajtását követeli meg;

132.

„légiforgalmi irányító egység (ATC-egység)” : általános fogalom, mely jelenthet körzeti irányítóközpontot, bevezető irányítóegységet vagy repülőtéri irányítótornyot;

133.

„ALERFA” : a riasztás állapotának megjelölésére használt kód;

134.

„riasztószolgálat” : a kutatásra vagy mentésre szoruló légi járművekkel kapcsolatban a megfelelő szervezetek értesítésére és szükség szerint e szervezetek segítésére létesített szolgálat;

135.

„riasztás állapota” : olyan helyzet, amelyben egy légi jármű és az annak fedélzetén tartózkodó személyek biztonságával kapcsolatosan kétség áll fenn;

136.

„bevezető irányítóegység” : egy vagy több repülőtérre érkező vagy azokról induló irányított légi járatok részére légiforgalmi irányítás szolgáltatására létesített egység;

137.

„területi navigációs útvonal” : területi navigáció használatára képes légi járművek használatára létrehozott ATS-útvonal;

138.

„összeállítás” : folyamat, melynek során különböző forrásokból származó adatokat egyetlen adatbázisban vonnak össze, ezzel kiindulási alapot hozva létre további feldolgozáshoz;

139.

„ATS-útvonal” : a légi forgalom áramlásának kezelése céljából a légiforgalmi szolgálatok ellátásához szükséges módon kialakított, meghatározott útvonal;

140.

„ATS légtérellenőrző szolgálat” : az ATS légtérellenőrző rendszer segítségével közvetlenül biztosított szolgálat;

141.

„ATS légtérellenőrző rendszer” : általános fogalom, amely jelenthet ADS-B, PSR, SSR vagy más hasonló földi telepítésű rendszert, amely a légi jármű azonosítását lehetővé teszi;

142:

„automatikus berendezésfüggő légtérellenőrzési adatközlés (ADS-B)” : olyan eljárás, amely révén a légi járművek, a repülőtéri járművek és egyéb objektumok adatkapcsolat útján – folyamatos sugárzással – automatikusan továbbíthatnak és/vagy fogadhatnak szükség szerint például azonosítási, helyzetmeghatározási és egyéb adatokat;

143.

„automatikus berendezésfüggő légtérellenőrzési egyeztetés (ADS-C)” : olyan eljárás, amely révén a földi rendszer és a légi járművek között adatkapcsolat útján egyeztetésre kerül sor az ADS-C megállapodás feltételeiről, meghatározva, hogy milyen feltételek esetén kezdeményezzék az ADS-C jelentéseket, és azok milyen adatokat tartalmazzanak;

144.

„automatikus közelkörzeti tájékoztató szolgálat (ATIS)” : aktuális, rutinszerű tájékoztatás automatikus nyújtása az érkező és induló légi járműveknek a nap 24 órájában vagy meghatározott részében;

145.

„adatkapcsolati automatikus közelkörzeti tájékoztató szolgálat (D-ATIS)” : ATIS nyújtása adatkapcsolaton keresztül;

146.

„beszédüzemű automatikus közelkörzeti tájékoztató szolgálat (Voice-ATIS)” : ATIS nyújtása folyamatos és ismétlődő beszédhangsugárzás útján;

147.

„adás” : nem konkrét állomásnak vagy állomásoknak címzett légiforgalmi információk továbbítása;

148.

„felhőalap és felhőborítottság” : 6 000 méter (20 000 láb) alatt az égbolt több mint felét beborító, föld vagy vízfelszín feletti legalacsonyabb felhőréteg alapjának magassága;

149.

„engedélyhatár” : az a pont, ameddig egy légi jármű részére légiforgalmi irányítói engedélyt adtak ki;

150.

„felhőalap” : a legalacsonyabb észlelt vagy előre jelzett felhőelem aljának magassága a repülőtér vagy műveleti terület közelében vagy egy meghatározott műveleti területen, amelyet általában a repülőtér tengerszint feletti magasságához vagy – tenger feletti művelet esetében – az átlagos tengerszinthez képest mérnek;

151.

„teljesség” : adatok tekintetében az arra vonatkozó megbízhatósági szint, hogy sor kerül a tervezett felhasználás támogatásához szükséges összes adat szolgáltatására;

152.

„megbízhatósági szint” : annak valószínűsége, hogy egy adott paraméter valós értéke a becsült érték körüli bizonyos intervallumon belül helyezkedik el;

153.

„konferenciabeszélgetés” : kommunikációs lehetőség, melynek során közvetlen beszélgetés folytatható egyidejűleg három vagy több helyszín között;

154.

„irányítói körzet” : a földfelszíntől egy meghatározott felső magassági határig terjedő ellenőrzött légtér;

155.

„ellenőrzött repülőtér” : olyan repülőtér, amelyen a repülőtéri forgalom számára légiforgalmi irányító szolgálatot biztosítanak;

156.

„ellenőrzött légtér” : meghatározott kiterjedésű légtér, amelyen belül a légtér osztályba sorolásának megfelelő légiforgalmi irányító szolgálatot biztosítanak;

157.

„ellenőrzött repülés” : minden olyan repülés, amely légiforgalmi irányítói engedély függvénye;

158.

„légiforgalmi irányító és légijármű-vezető közötti digitális adatcsere” : a légiforgalmi irányító és a légijármű-vezető közötti távközlési módszer, amelynek során az ATC-közleményeket adatkapcsolat segítségével továbbítják;

159.

„kritikus terület” : meghatározott kiterjedésű terület a precíziós műszeres megközelítés földi berendezései környezetében, amelyen belül járművek vagy légi járművek jelenléte elfogadhatatlan mértékű zavarást okoz a vezető jelekben;

160.

„utazómagasság” : az a repülési szint, amelyet a légi jármű a repülés jelentős szakasza során tart;

161.

„ciklikus redundanciaellenőrzés” : matematikai algoritmus az adat digitális kifejezésére, amely az adat elvesztése vagy megváltoztatása ellen meghatározott szintű védelmet biztosít;

162.

„veszélyes légtér” : meghatározott kiterjedésű légtér, ahol meghatározott időben a légi közlekedésre veszélyes tevékenység folyik;

163.

„pontosság” : a becsült vagy mért érték és a valós érték közötti egyezőség mértéke;

164.

„adatgyűjtési felület” : akadály vagy domborzati adatok gyűjtésére szolgáló meghatározott felület;

165.

„adatok megbízhatósága” : az a bizonyossági fok, amely jelzi, hogy a légiforgalmi adat és annak értéke nem veszett el és nem változott az adat keletkezése vagy engedélyezett módosítása óta;

166.

„adatelem” : egy teljes adatkészlet egyetlen attribútuma, amely a mindenkori státuszát meghatározó értékkel rendelkezik;

167.

„adatkapcsolat-kommunikáció” : olyan kommunikációs forma, amelynek célja az adathálózaton keresztül történő üzenetváltás;

168.

„adatkapcsolati volmet” : rendszeres repülőtéri időjárás-jelentés (METAR), repülőtéri különleges meteorológiai jelentés (SPECI), TAF, SIGMET, SIGMET által nem lefedett különleges légijelentések és, ahol elérhető, AIRMET-közlemények szolgáltatása adatkapcsolaton keresztül;

169.

„adatelőállítás” : új adatelemek létesítése és az azokhoz tartozó érték meghatározása, meglévő adatelemek értékének megváltoztatása vagy meglévő adatelemek törlése;

170.

„adattermék specifikációja” : az adatállomány vagy az adatállomány sorozatának részletes leírása, további információkkal együtt, amely lehetővé teszi, hogy azt létrehozzák és egy másik fél számára használatra átadják;

171.

„adatkészlet” : adatok azonosítható gyűjteménye;

172.

„alapadat” : bármely mennyiség vagy mennyiségek együttese, amely kiindulási vagy viszonyítási alapul szolgálhat más mennyiségek kiszámításához;

173.

„DETRESFA” : a veszély állapotának megjelölésére használt kód;

174.

„veszélyes fázis” : olyan tényleges helyzet, amelyben okkal feltételezhető, hogy egy légi járművet és az annak fedélzetén tartózkodó személyeket súlyos és közvetlen veszély fenyegeti vagy azonnali segítségre szorulnak;

175.

„előzetes engedély” : a légi jármű részére a légi járművet éppen irányító egységgel nem azonos légiforgalmi irányító szolgálati egység részéről kiadott engedély;

176.

„lényeges forgalom” : ellenőrzött forgalom, amelyre alkalmazandó a légiforgalmi irányító szolgálat által biztosított elkülönítés, de amely adott ellenőrzött repülés vonatkozásában nincs vagy nem lesz elkülönítve más ellenőrzött forgalomtól a megfelelő minimális elkülönítési távolság alapján;

177.

„lényeges helyi forgalom” : a munkaterületen vagy annak közelében, illetve a felszállási és az emelkedési területen vagy a végső megközelítési területen tartózkodó bármely légi jármű, földi jármű vagy személyzet, amely veszélyt jelenthet az adott légi jármű számára;

178.

„számított érkezési idő”: :

179.

„objektum” : a való világ jelenségeinek absztrakt leírása;

180.

„objektum tulajdonsága” : az objektum jellemzője, amelynek neve, adattípusa és kapcsolódó értéktartománya van;

181.

„objektumtípus” : a való világ jelenségeinek közös tulajdonságokkal rendelkező csoportja, amely egy objektumkatalógusban az osztályozás alapszintjét képezi;

182.

„végső megközelítés” :

a műszeres megközelítési eljárás azon szakasza, amely:

183.

„repüléstájékoztató körzet” : meghatározott kiterjedésű légtér, amelyben repülőtéri repüléstájékoztató és riasztószolgálatot nyújtanak a repülőtéri forgalom számára;

184.

„repülésieljárás-tervezési szolgáltatások” : a repülési eljárások tervezésére, dokumentálására, validálására, fenntartására és időszakos felülvizsgálatára irányuló szolgáltatások, amelyekre a légi közlekedés biztonsága, szabályszerűsége és hatékonysága érdekében van szükség;

185.

„repülési eljárás tervező” : képzett szakember, aki repülési eljárások tervezését, dokumentálását, validálását, folyamatos fenntartását és időszakos felülvizsgálatát végzi;

186.

„repülési eljárás” : a légijármű-vezető által követendő, elektronikus, nyomtatott és/vagy digitális formában közzétett, előre meghatározott repülési manőverek. A repülési eljárást vagy a műszeres repülési szabályok (IFR) vagy pedig a látvarepülési szabályok (VFR) szerint kell elvégezni;

187.

„repülési terv” : az ATS-egységek rendelkezésére bocsátott, a légi jármű tervezett repülésére vagy repülésének egy szakaszára vonatkozó meghatározott tájékoztatás;

188.

„repülési látástávolság” : a repülés közben egy légi jármű pilótafülkéjéből előre irányban észlelt látástávolság;

189.

„formátum” : adatok vonatkozásában adatelemek, -rögzítések és -készletek szerkezete, amelyet úgy rendeztek el, hogy megfeleljen a szabványoknak, előírásoknak és az adatminőségi követelményeknek;

190.

„geoid” : egyenlő gravitációs potenciájú felület a Föld gravitációs mezőjében, amely egybeesik a kontinenseken át folyamatosan kiterjesztett és zavarmentes közepes tengerszinttel;

191.

„földalak-egyenetlenség” : a földalak egy pontjának távolsága a földméréshez használt matematikai vonatkozási föld modell (ellipszoid) pontja felett (pozitív) vagy alatt (negatív);

192.

„siklópálya” : a befejező megközelítés közbeni függőleges menti vezetéshez kijelölt süllyedési pálya;

193.

„földi látástávolság” : a repülőtéren kijelölt észlelő által jelentett vagy automatizált rendszer által mért látástávolság;

194.

„géptengelyirány” : az az irány, amerre a légi jármű hossztengelye mutat, a (földrajzi, mágneses, iránytű szerinti vagy hálózati) északtól mért fokokban kifejezve;

195.

„helikopter-leszállóhely” : olyan repülőtér vagy valamely szerkezeten kijelölt terület, amely teljes egészében vagy részben helikopterek érkezésére, indulására és földi mozgására szolgál;

196.

„megbízhatósági besorolás” : légiforgalmi adatok vonatkozásában sérült adatok használatából származó esetleges kockázaton alapuló besorolás, mindennapi, alapvető és kritikus adatok meghatározásával;

197.

„nemzetközi NOTAM-iroda” : valamely állam által a NOTAM-ok nemzetközi cseréjére kijelölt iroda;

198.

„várakozási pont” : földrajzi hely, amely várakozási eljárás hivatkozási pontjául szolgál;

199.

„várakozási eljárás” : előre meghatározott manőver, amely a légi járművet adott légtéren belül tartja, miközben az további engedélyre vár;

200.

„azonosítás” : az a helyzet, amely akkor áll fenn, amikor egy adott légi jármű helyzetjelzése megjelenik egy helyzetkijelzőn, és azt egyértelműen azonosítják;

201.

„műszeres repülési szabályok” : a vonatkozó követelmények szerint berepülendő útvonalnak megfelelő, alkalmas navigációs berendezéssel felszerelt légi jármű számára légi műveletek végrehajtását lehetővé tevő szabályok együttese.

202.

„INCERFA” : a bizonytalanság állapotának megjelölésére használt kód;

203.

„műszeres megközelítési műveletek” :

műszeres megközelítési eljárás alapján, műszeres irányvezetés segítségével végrehajtott megközelítés és leszállás. A műszeres megközelítési műveletek végrehajtására két módszer létezik:

204.

„műszeres megközelítési eljárás (IAP)” :

a műszer szerint végrehajtott repülés előre meghatározott manővereinek sorozata meghatározott akadálymentességgel, amely a kezdeti megközelítési ponttól vagy megfelelő esetben az előírt érkezési útvonal kezdetétől addig a pontig tart, ahonnan a leszállást végre lehet hajtani, vagy ha a leszállást nem hajtották végre, addig a pontig folytatódik, ahonnan várakozási vagy útvonal akadálymentességi kritériumok alkalmazandók. A műszeres megközelítési eljárás fajtái a következők:

205.

„műszeres időjárási körülmények (IMC)” : látástávolsággal, felhőzettől mért távolsággal, valamint felhőalappal és -borítottsággal kifejezett időjárási körülmények, amelyek a látás utáni időjárási körülményekre meghatározott minimum értékeknél alacsonyabbak;

206.

„csökkent látási viszonyok között végzett műveletek” (LVO-k) : 550 m-nél kisebb futópálya menti látástávolság (RVR) vagy 200 lábnál kisebb elhatározási magasság (DH) mellett futópályán végzett megközelítési vagy felszállási műveletek;

206a.

„csökkent látási viszonyok között követendő eljárások” : a csökkent látási viszonyok között végzett műveletek során a biztonság garantálása érdekében a repülőtéren alkalmazott eljárások;

207.

„munkaterület” : egy repülőtérnek a légi járművek fel- és leszállására, valamint gurulására használandó része a forgalmi előterek kivételével;

208.

„metaadat” : információ az adatokról;

209.

„mozgási terület” : egy repülőtérnek a légi járművek fel- és leszállására valamint gurulására használandó része, amely a munkaterületet és a forgalmi előteret foglalja magába;

210.

„navigációs berendezés” : a légi járművön kívüli létesítmény vagy rendszer, amely elektromágneses jeleket állít elő, hogy azokat a légi jármű navigációs rendszerei helyzetmeghatározásra vagy irányvezetésre használják fel;

211.

„másodlagos légtérellenőrző radar (SSR) mód”: SSR lekérdezőből kisugárzott lekérdezőjelek meghatározott működésére vonatkozó elfogadott jelölés. A Chicagói Egyezmény 10. melléklete négy módot határoz meg : „A”, „C”, „S” és „átmeneti”;

212.

„egymással közel párhuzamos futópályák” : egymást nem keresztező futópályák, amelyek meghosszabbított középvonalai között az összetartás vagy széttartás legfeljebb 15 fok;

212a.

„műveleti engedménnyel végzett műveletek” :

meghatározott légi járművel vagy földi berendezéssel, illetve légi járművek és földi berendezések kombinációjával végzett műveletek, amelyek lehetővé teszik az alábbi engedmények bármelyikét:

213.

„légi jármű parancsnoka” : a légi jármű üzembentartója vagy – általános célú repülés esetén – a tulajdonos által kijelölt légijármű-vezető, akit a parancsnoki teendők ellátásával és a repülés biztonságos végrehajtásával megbíznak;

214.

„helyzet” : földrajzi összefüggésben a matematikai vonatkozási ellipszoidhoz képest megadott (szélességi és hosszúsági) koordináták halmaza, amely meghatározza a Föld felszínén lévő valamely pont helyzetét;

215.

„helyzetjelzés” : a légi jármű, repülőtéri jármű vagy egyéb objektum helyzetének látható jelzése helyzetkijelzőn, nem szimbolikus, szimbolikus formában vagy mindkettőben;

216.

„nyomásmagasság” : magasság fogalmakban kifejezett légkörinyomás-érték, amely megfelel a nemzetközi Egyezményes Légkör adott nyomásértékének;

217.

„elsődleges radar” : olyan radarrendszer, amely visszaverődő rádiófrekvenciás jeleket használ;

218.

„nyomtatott közlések” : olyan közlések, amelyek automatikusan biztosítják minden terminálon valamely üzenetlánc összes üzenetének folyamatos nyomtatott nyilvántartását.

219.

„tiltott terület” : egy tagállam földfelszíni területe vagy felségvizei felett elhelyezkedő meghatározott kiterjedésű légtér, amelyen belül a légi jármű repülése tilos;

220.

„rádiónavigációs szolgálat” : a légi járművek hatékony és biztonságos üzemeltetéséhez egy vagy több rádiónavigációs eszköz útján irányra vonatkozó vagy helyzetadatokat nyújtó szolgálat;

221.

„rádió-távbeszélés” : olyan rádió-távközlési módszer, amelynek során az információcsere elsősorban szóbeli közleményváltással történik;

222.

„előírt kommunikációs teljesítményre vonatkozó előírás” vagy „RCP-előírás” : a teljesítmény alapú kommunikáció támogatásához szükséges légiforgalmi szolgáltatásra, valamint a kapcsolódó földi berendezésekre, a légi járművek képességére és műveletekre vonatkozó követelmények rendszere;

223.

„előírt felügyeleti teljesítményre vonatkozó előírás” vagy „RSP-előírás” : a teljesítmény alapú felügyelet támogatásához szükséges légiforgalmi szolgáltatásra, valamint a kapcsolódó földi berendezésekre, a légi járművek képességére és műveletekre vonatkozó követelmények rendszere;

224.

„felbontás” : adatok vonatkozásában egységek vagy számjegyek azon száma, ameddig a mért vagy számított értéket kifejezik és használják;

225.

„korlátozott légtér” : meghatározott kiterjedésű légtér valamely tagállam területe vagy felségvizei felett, amelyben a légi járművek repülése bizonyos meghatározott feltételek szerint korlátozva van;

226.

„útvonalszakasz” : közbenső leszállóhely nélküli, repült útvonal vagy útvonalrész;

227.

„használatban lévő futópálya” : az a futópálya, illetve azok a futópályák, amelyet vagy amelyeket a légiforgalmi szolgálatok valamely adott időpontban a legalkalmasabbnak tartanak a repülőtéren várhatóan leszálló vagy onnan várhatóan felszálló légi jármű típusok által történő használatra. Elkülönült futópályák, illetve több futópálya is lehet az érkező és induló légi járművek számára kijelölt használatban lévő futópálya;

228.

„másodlagos radar” : olyan radarrendszer, amelyben a radarállomásról továbbított rádiójel kezdeményezi rádiójel továbbítását egy másik állomásról;

229.

„másodlagos légtérellenőrző radar (SSR)” : légtérellenőrző radarrendszer, amely adókat és vevőket (lekérdező állomásokat) és transzpondereket használ;

230.

„érzékeny terület” : a kritikus területen túlnyúló terület, ahol a légi járművek vagy más járművek parkolása vagy mozgása olyan mértékben befolyásolja a vezető jelet, hogy az a jelet használó légi jármű által elfogadhatatlan mértékű zavarásként érzékelhető;

231.

„SNOWTAM” : NOTAM értesítések szabványos formátumban kiadott különleges sorozata, amely beszámol a felszín állapotáról, közölve a hó, jég, latyak, dér, víztócsa vagy víz okozta veszélyes körülmények fennállását vagy megszűnését a mozgási területen lévő hóval, latyakkal, jéggel vagy dérrel összefüggésben;

232.

„mérvadó pont” : meghatározott földrajzi hely, melyet valamely ATS-útvonal vagy egy légi jármű repülési útvonalának meghatározásához, valamint egyéb navigációs és ATS célokra használnak;

233.

„helyzetkijelző” : elektronikus kijelző, amely ábrázolja a légi jármű helyzetét és mozgását, valamint szükség szerint egyéb információkat;

234.

„szabvány műszeres érkezés (STAR)” : IFR szerinti kijelölt érkezési útvonal, amely egy, rendszerint ATS-útvonalon található mérvadó pontot kapcsol össze egy olyan ponttal, ahonnan közzétett műszeres megközelítési eljárás kezdhető meg;

235.

„szabvány műszeres indulás (SID)” : IFR szerinti kijelölt indulási útvonal, amely a repülőteret vagy a repülőtér adott futópályáját kapcsolja össze egy rendszerint ATS-útvonalon található, meghatározott mérvadó ponttal, ahol a repülés útvonal-repülési szakasza kezdődik;

236.

„különleges VFR-repülés” : a repülőtéri irányítói körzeten belül, a látási meteorológiai körülményeknél rosszabb időjárási helyzetben a légiforgalmi irányító szolgálat által engedélyezett VFR-repülés;

237.

„gurulás” : egy légi járműnek a repülőtér vagy a műveleti terület felszínén saját hajtóműve segítségével végzett mozgása, a fel- és leszállás eseteit kivéve;

238.

„gurulóút” : szárazföldi repülőtéren kijelölt, a légi járművek gurulására és a repülőtér egyes területeinek összekapcsolására létesített út;

239.

„közelkörzeti irányítói körzet (TMA)” : olyan irányítói körzet, amelyet egy vagy több nagyobb repülőtér közelében, rendszerint ATS-útvonalak találkozásánál létesítettek;

240.

„időszerűség” : adatok vonatkozásában az arra vonatkozó megbízhatósági szint, hogy az adatok a tervezett felhasználásuk időszakára vonatkoznak;

241.

„nyomonkövethetőség” : adatok vonatkozásában annak a mértéke, hogy egy rendszer vagy adattermék mennyire képes nyilvántartani az adott termékben eszközölt változtatásokat, és ezáltal lehetővé tenni egy ellenőrzési nyomvonal követését a végfelhasználótól az adatot létrehozó félig;

242.

„útirány” : a légi jármű útvonalának vetülete a föld felületén, amelynek irányát annak bármely pontján általában a (földrajzi, mágneses vagy hálózati) északtól mért fokokban fejezik ki;

243.

„forgalmi tájékoztatás” : ATS-egység által a légijármű-vezető figyelmének felhívása céljából adott tájékoztatás a légi jármű közelében vagy annak tervezett útvonalán lehetséges egyéb ismert vagy észlelt légi forgalomról, amely segíti a légi jármű vezetőjét az összeütközés elkerülésében;

244.

„irányításátadási pont” : a légi jármű repülési útvonalán lévő meghatározott pont, amelynél a légi járműnek nyújtott légiforgalmi irányító szolgálat ellátásának felelősségét az egyik irányítóegység vagy irányító munkahely átadja a következőnek;

245.

„átadó egység” : légiforgalmi irányító egység, amely a légi jármű irányításával kapcsolatos felelősségét a repülés útvonala mentén soron következő légiforgalmi irányító egységnek adja át;

246.

„átváltási magasság” : az a magasság, amelyen vagy amely alatt a légi jármű függőleges helyzetét a közepes tengerszint feletti magasságok szerint ellenőrzik;

247.

„átváltási réteg” : az átváltási magasság és az átváltási szint közötti légtér;

248.

„átváltási szint” : az átváltási magasság feletti legalacsonyabb használható repülési szint;

249.

„validálás” : adatok vonatkozásában annak biztosítására irányuló eljárás, hogy az adat megfelel a meghatározott alkalmazás vagy tervezett felhasználás követelményeinek;

250.

„ellenőrzés” : adatok vonatkozásában a légiforgalmi adatfolyamok kimenetének értékelése a helyesség, valamint a bemenettel és az adott folyamatban alkalmazandó adatszabványokkal, szabályokkal és konvenciókkal való összhang biztosítása érdekében;

251.

„bizonytalanság állapota” : olyan helyzet, amelyben egy légi jármű és az annak fedélzetén tartózkodó személyek biztonságával kapcsolatosan bizonytalanság áll fenn;

252.

„személyzet nélküli szabad ballon” : hajtómű és személyzet nélkül szabadon repülő, levegőnél könnyebb légi jármű;

253.

„radar irányvezetés” : ATS légtérellenőrző rendszer használatára alapozott navigációs irányvezetés biztosítása légi járművek számára meghatározott irányok formájában;

254.

„VFR-repülés” : a látvarepülési szabályok szerint végrehajtott repülés;

255.

„vizuális megközelítés” : IFR-repülés szerinti megközelítés, amely során nem végeznek sem teljes, sem részleges műszeres megközelítést, és a megközelítést vizuális földi tájékozódási pontok segítségével végzik;

256.

„látás utáni időjárási körülmények (VMC)” : látástávolsággal, felhőzettől mért távolsággal, valamint felhőalappal és -borítottsággal kifejezett, az előírt minimumokkal egyenlő vagy azoknál jobb időjárási körülmények;

257.

„VOLMET” : meteorológiai információ repülést végző légi jármű részére;

258.

„VOLMET adás” : folyamatos és ismétlődő beszédhangsugárzás útján, ahogyan megfelelő, aktuális METAR, SPECI, TAF és SIGMET előrejelzések szolgáltatása;

259.

„fordulópont” :

meghatározott földrajzi hely, amelyet területi navigációs útvonal vagy területi navigációt használó légi jármű repülési útvonala meghatározására használnak. A fordulópontok az alábbiak szerint határozhatók meg:

260.

„U-space légtér” : az UAS-műveletek tagállamok által kijelölt földrajzi övezetei, ahol az UAS-műveleteket kizárólag U-space szolgáltatások támogatása mellett lehet végrehajtani;

261.

„U-space szolgáltatás” : digitális szolgáltatásokon és funkciók automatizálásán alapuló szolgáltatás, amelyet arra terveztek, hogy nagyszámú UAS számára biztonságos, védett és hatékony hozzáférést biztosítson a U-space légtérhez;

262.

„közös információs szolgáltatás” : statikus és dinamikus adatok terjesztéséből álló szolgáltatás, amely lehetővé teszi a pilóta nélküli légi járművek forgalmának irányítását szolgáló U-space szolgáltatások nyújtását;

263.

„dinamikus légtér-átszervezés” : a U-space légtér átmeneti módosítása annak érdekében, hogy földrajzi határainak kiigazítása révén a U-space légtér alkalmazkodjon a pilótával rendelkező légi járművek légi forgalmi igényeinek rövid távú változásaihoz;

264.

„vulkánmegfigyelő állomás” : az illetékes hatóság által kiválasztott szolgáltató, mely egy vulkán vagy vulkáncsoport tevékenységének megfigyelését végzi, és megfigyelése eredményeit elérhetővé teszi a légiközlekedési ágazat szereplőinek egy meghatározott köre számára;

265.

„földrajzi jelölőnyelv” (GML) : az Open Geospatial Consortium (OGC) kódolási szabványa;

266.

„űridőjárás tájékoztató központ” (SWXC) : olyan űridőjárási jelenségek megfigyelésére és az azokkal kapcsolatos tanácsadói információk szolgáltatására kijelölt központ, amelyek várhatóan befolyásolják a nagyfrekvenciás rádiókommunikációt, a műholdas kommunikációt, a GNSS-alapú navigációs és felügyeleti rendszerek működését és/vagy sugárzási kockázatot jelentenek a légi járműben tartózkodók számára.