(1)

A madárinfluenza a madarak, többek között a baromfifélék fertőző vírusos betegsége. A házi baromfi madárinfluenza-vírussal való megfertőződése a betegség két főbb fajtájában jelentkezhet, amelyek virulencia tekintetében eltérőek. Az alacsony patogenitású típus általában csak enyhe tüneteket okoz, míg a magas patogenitású madárinfluenza a legtöbb baromfifaj esetében igen magas elhullási arányhoz vezet. E betegség súlyosan hatást gyakorolhat a baromfitenyésztés nyereségességére.

(2)

A madárinfluenza elsősorban madarak esetében fordul elő, de bizonyos körülmények között a fertőzés megjelenhet embereknél is, bár ennek általában nagyon csekély a kockázata.

(3)

A madárinfluenza kitörésekor fennáll az a veszély, hogy a kórokozó más – baromfitartó vagy egyéb, fogságban élő madarakat tartó – gazdaságokra is átterjed. Ily módon a betegség az élő madarak vagy az azokból előállított termékek kereskedelme útján egyik tagállamról a másikra vagy harmadik országokra is átterjedhet.

(4)

A 2005/94/EK tanácsi irányelv ( 3 ) megállapít bizonyos, a madárinfluenza megfigyelésével és korai észlelésével kapcsolatos megelőző intézkedéseket, valamint meghatározza a baromfifélék vagy más, fogságban élő madarak körében előforduló madárinfluenza-járvány kitörése esetén alkalmazandó járványvédelmi minimumintézkedéseket. Az említett irányelv 16. cikke magas patogenitású madárinfluenza kitörése esetén védő-, megfigyelési és további, korlátozás alatt álló körzetek létesítését írja elő. Emellett a 2005/94/EK irányelv 30. cikke a betegség terjedésének megakadályozása érdekében bizonyos, a megfigyelési körzetekben alkalmazandó intézkedéseket ír elő, többek között a baromfi, fiatal tojóbaromfi, naposcsibe és keltetőtojás mozgására vonatkozó bizonyos korlátozásokat.

(5)

A 2009/158/EK tanácsi irányelv ( 4 ) meghatározza a baromfi és a keltetőtojás Unión belüli kereskedelmére – köztük az alkalmazandó állat-egészségügyi bizonyítványokra – vonatkozó szabályokat.

(6)

Franciaország értesítette a Bizottságot a H5 altípusba tartozó, magas patogenitású madárinfluenzának a területén található baromfitartó gazdaságokban észlelt kitöréséről, és haladéktalanul meghozta a 2005/94/EK irányelvben előírt intézkedéseket, beleértve az irányelv 16. cikkében foglaltaknak megfelelően védő- és megfigyelési körzetek létrehozását is.

(7)

A laboratóriumi vizsgálatok tanúsága szerint a Franciaországban észlelt, a H5N1, H5N2 és H5N9 altípusba tartozó, magas patogenitású madárinfluenza vírusai egyértelműen különböznek a 90-es évek közepén Ázsiában megjelent és Európában először 2005-ben észlelt, a H5N1 altípusba tartozó, magas patogenitású madárinfluenza vírusaitól. A Délnyugat-Franciaországban most észlelt, a H5 altípusba tartozó magas patogenitású madárinfluenza vírusai európai eredetűek.

(8)

Az (EU) 2015/2239 bizottsági végrehajtási határozatot ( 5 ) a Franciaország által a 2005/94/EK irányelv 16. cikkében foglaltaknak megfelelően létrehozott védő- és megfigyelési körzetek uniós szintű jegyzékbe vétele érdekében fogadták el.

(9)

A jelenlegi epidemiológiai helyzet és a betegség továbbterjedésének kockázata miatt Franciaország emellett a védő- és megfigyelési körzetek körül egy nagyobb területre kiterjedő további, korlátozás alatt álló körzetet hozott létre, amely az érintett tagállam délnyugati részén található több megyéből vagy azok egyes részeiből áll.

(10)

A betegség terjedésének megakadályozása érdekében Franciaországnak biztosítania kell, hogy a védő- és megfigyelési körzetekből, valamint a további, korlátozás alatt álló körzetből nem szállítanak élő baromfit, fiatal tojóbaromfit, naposcsibét és keltetőtojást Franciaország más részeibe, más tagállamokba vagy harmadik országokba.

(11)

A naposcsibék elhanyagolható kockázatot jelentenek a magas patogenitású madárinfluenza terjedésének kockázata szempontjából, amennyiben a védő- és megfigyelési körzeteken kívül, a további, korlátozás alatt álló körzetben működő baromfitartó gazdaságokból származó keltetőtojásokból keltették ki őket, és a feladó keltető – logisztikája és biológiai biztonságot nyújtó munkafeltételei révén – biztosítani tudja, hogy ezek a keltetőtojások ne kerüljenek érintkezésbe a kialakított védő- vagy megfigyelési körzetekben található és ennélfogva eltérő állat-egészségügyi státusszal rendelkező baromfiállományokból származó más keltetőtojásokkal vagy naposcsibékkel.

(12)

A keltetőtojások igen alacsony kockázatot jelentenek a betegség terjedésének kockázata szempontjából, amennyiben olyan állományokból gyűjtik be őket, amelyek a további, korlátozás alatt álló körzetben találhatók, és amelyeken negatív eredménnyel záruló szerológiai vizsgálatot végeztek. További feltétel, hogy a keltetőtojásokat és csomagolásukat a további, korlátozás alatt álló körzetben való feladás előtt fertőtleníteni kell.

(13)

A védő- és megfigyelési körzetekben alkalmazandó intézkedések sérelme nélkül helyénvaló, hogy a francia illetékes hatóság a fenti követelmények szerint engedélyezze a naposcsibék és keltetőtojások szállítmányának feladását az e határozat mellékletében szereplő további, korlátozás alatt álló körzetből, amennyiben a rendeltetési hely szerinti tagállam vagy harmadik ország illetékes hatósága ehhez előzetesen hozzájárult.

(14)

A Franciaország által a 2005/94/EK irányelv 16. cikke (4) bekezdésének megfelelően létrehozott további, korlátozás alatt álló körzet nagyarányú kiterjesztése a betegségre fogékony baromfiállomány nagy hányada mozgásának korlátozásához vezetne.

(15)

Emellett helyénvaló a baromfiknak a létrehozott megfigyelési körzeten belül aktív madárinfluenza-vírusokkal való megfertőződése kockázatát úgy mérsékelni, hogy e körzetekben – amelyek a további, korlátozás alatt álló körzetben találhatók – csökkentik a betegségre fogékony állomány sűrűségét, különösen a megfelelő időben történő levágás, valamint az e körzetben működő gazdaságok állományának késleltetett helyreállítása révén.

(16)

Figyelembe véve a betegség kitörésének nagy arányát és váratlan jellegét, valamint a kitörések helyszíne körül létrehozott megfigyelési körzetek ennek megfelelő kiterjedését, a betegségre fogékony baromfiállományok sűrűségét a fertőzés kockázatának különösen kitett gazdaságokban a lehető leghamarabb csökkenteni kell. A baromfik feladás előtti, szisztematikus klinikai vizsgálata jelentős mértékben lassítaná az állománycsökkentés folyamatát, és növelné a betegség terjedésének kockázatát.

(17)

Ezért helyénvaló úgy rendelkezni, hogy a megfigyelési körzetekben működő gazdaságokból származó baromfikon a megfigyelési körzetben vagy a további, korlátozás alatt álló körzetben történő közvetlen levágásra való feladás előtt 24 órával nem kell szisztematikus klinikai vizsgálatot végezni, amennyiben a megfigyelési körzetekből származó baromfi esetében kizárólag a megfigyelési vagy a további, korlátozás alatt álló körzetben működő vágóhídra való közvetlen mozgását engedélyezték; e mozgásokat továbbá a legszigorúbb biológiai biztonsági intézkedések mellett végzik, beleértve a védőkörzetből származó baromfitól való szigorú elkülönítést, valamint elvégzik a megfelelő tisztítási és fertőtlenítési műveleteket, az állomány helyreállítását pedig jelentős késleltetéssel hajtják végre.

(18)

A Bizottság Franciaországgal együttműködve megvizsgálta a betegség megfékezésére irányuló intézkedéseket és a korlátozás alá vont körzetek kiterjedését, és úgy ítéli meg, hogy azok alkalmasak a kitűzött célok elérésére.

(19)

A Bizottság elégedett továbbá, hogy a francia illetékes hatóság által a 2005/94/EK irányelv 16. cikkének megfelelően létrehozott védő- és megfigyelési, valamint egy további, korlátozás alatt álló körzet határai elegendő távolságra vannak azoktól a konkrét gazdaságoktól, amelyekben a járvány kitörését megerősítették.

(20)

Az Unión belüli kereskedelem szükségtelen megzavarását megelőzendő, valamint a harmadik országok által felállított, indokolatlan kereskedelmi akadályok elkerülése érdekében szükség van a Franciaországban létrehozott további, korlátozás alatt álló körzet mielőbbi, uniós szintű meghatározására és annak elrendelésére, hogy a védő- és megfigyelési, valamint a további, korlátozás alatt álló körzetből – bizonyos engedélyezett eltérések kivételével – ne szállítsanak ki élő baromfit, fiatal tojóbaromfit, naposcsibét és keltetőtojást Franciaország más részeibe, más tagállamokba vagy harmadik országokba.

(21)

Tekintettel a betegségkitörések jelenlegi fejleményeinek jelentőségére, már nincs lehetőség a védő- és megfigyelési körzetekként meghatározott területek jegyzékének kellő időben történő, bizottsági végrehajtási határozattal történő frissítésére. Franciaországnak ezért a francia hatóságok weboldalán közzé kell tennie ezeket a jegyzékeket, amelyeket a Bizottságnak tájékoztatásul saját weboldalán is közzé kell tennie.

(22)

A védő- és megfigyelési körzetek körül létrehozott további, korlátozás alatt álló körzetet fel kell venni e határozat mellékletébe, és meg kell határozni e körzet fennállásának időtartamát.

(23)

Lévén, hogy Franciaország a madárinfluenza elterjedésének megfékezésére az (EU) 2015/2239 végrehajtási határozatnak megfelelő kiegészítő intézkedéseket hajt végre, valamint az egyértelműség érdekében az említett határozatot hatályon kívül kell helyezni.

(24)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,