02015A0630(01) — HU — 01.10.2017 — 001.002

---

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű és nem vált ki joghatást. Az EU intézményei semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért. A jogi aktusoknak – ideértve azok bevezető hivatkozásait és preambulumbekezdéseit is – az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett és az EUR-Lex portálon megtalálható változatai tekintendők hitelesnek. Az említett hivatalos szövegváltozatok közvetlenül elérhetők az ebben a dokumentumban elhelyezett linkeken keresztül

►B	STABILIZÁCIÓS ÉS TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁS egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről Bosznia és Hercegovina között (HL L 164, 2015.6.30., 2. o)

Módosította:

		Hivatalos Lap
		Szám	Oldal	Dátum
►M1	JEGYZŐKÖNYV az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről Bosznia és Hercegovina közötti stabilizációs és társulási megállapodáshoz a Horvát Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásának figyelembevétele céljából	L 12	3	17.1.2017
►M2	AZ EU–BOSZNIA-HERCEGOVINA STABILIZÁCIÓS ÉS TÁRSULÁSI TANÁCS 1/2016 HATÁROZATA (2016. december 9.)	L 22	82	27.1.2017

Helyesbítette:

►C1	Helyesbítés, HL L 223, 4.9.2018, o 19  (2015/630)

---

▼B

STABILIZÁCIÓS ÉS TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁS

egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről Bosznia és Hercegovina között

1. cikk

(1)  Társulás jön létre egyrészről a Közösség és tagállamai, másrészről Bosznia és Hercegovina között.

(2)  Ezen társulás célkitűzései a következők:

I. CÍM

ÁLTALÁNOS ELVEK

2. cikk

Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában kihirdetett, és azemberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezményben, a Helsinki Záróokmányban és az Új Európáért Párizsi Chartában meghatározott demokratikus alapelveknek és az emberi jogoknak a tiszteletben tartása, a nemzetközi jog elveinek – beleértve a volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszékkel (ICTY) való teljes körű együttműködést –, a jogállamiságnak és a piacgazdaság alapelveinek a gazdasági együttműködésről szóló bonni EBEÉ konferencia okmányában megfogalmazott tiszteletben tartása képezik a felek bel- és külpolitikájának alapját és e megállapodás alapelemeit.

3. cikk

A tömegpusztító fegyverek és az ezek hordozóeszközeinek terjedése elleni küzdelem e megállapodás alapelemét képezi.

4. cikk

A felek megerősítik, hogy nagy jelentőséget tulajdonítanak a nemzetközi kötelezettségvállalások teljesítésének, nevezetesen az ICTY-vel való teljes körű együttműködésnek.

5. cikk

A nemzetközi és regionális béke és biztonság, a jószomszédi viszonyok fejlesztése, az emberi jogok, valamint a kisebbségek tisztelete és védelme képezik a stabilitási és társulási folyamat központi elemét. E megállapodás megkötése és alkalmazása továbbra is a stabilizációs és társulási folyamat feltételeihez kötött marad, és Bosznia és Hercegovina egyéni teljesítményén alapul.

6. cikk

Bosznia és Hercegovina elkötelezi magát aziránt, hogy folytassa és előmozdítsa az együttműködést és a jószomszédi kapcsolatokat a régió többi országával, beleértve a személyek, áruk, tőke és szolgáltatások mozgását érintő kölcsönös engedményeket, valamint a közös érdekű projektek kialakítását, különösen a szervezett bűnözés, a korrupció, a pénzmosás, az illegális migráció és kereskedelem, különösen az ember-, a kézi- és könnyűfegyver-, és a tiltott kábítószer-kereskedelem elleni küzdelemmel kapcsolatosakat. Ez az elkötelezettség alapvető tényező a Közösség, valamint Bosznia és Hercegovina közötti kapcsolatok és együttműködés kialakításában, így hozzájárul a regionális stabilitáshoz.

7. cikk

A felek újólag megerősítik a terrorizmus elleni küzdelemnek és az ezzel kapcsolatos nemzetközi kötelezettségek teljesítésének általuk tulajdonított jelentőségét.

8. cikk

A társulást fokozatosan, egy legfeljebb hatéves átmeneti időszak alatt kell végrehajtani.

A 115. cikk alapján létrehozott stabilizációs és társulási tanács rendszeresen felülvizsgálja (rendszerint évente) e megállapodás végrehajtását, valamit Bosznia és Hercegovina jogi, közigazgatási, intézményi és gazdasági reformjainak elfogadását és végrehajtását. Erre a felülvizsgálatra a preambulum figyelembevételével és e megállapodás általános elveinek megfelelően kerül sor. A felülvizsgálat megfelelően figyelembe veszi az európai partnerségben lefektetett, ezen megállapodásra alkalmazható prioritásokat, és összhangban áll a stabilizációs és társulási folyamat során létrehozott mechanizmusokkal, nevezetesen a stabilizációs és társulási folyamat eredményeiről készített jelentéssel.

A stabilizációs és társulási tanács ezen felülvizsgálat alapján ajánlásokat tesz és döntéseket hozhat. Amennyiben a felülvizsgálat különös nehézségeket tár fel, továbbítani lehet ezeket az e megállapodás alapján létrehozott vitarendezési mechanizmusok felé.

A teljes körű társulás fokozatosan valósul meg. Legkésőbb e megállapodás hatályba lépését követő harmadik évben a stabilizációs és társulási tanács átfogó felülvizsgálatot készít a megállapodás alkalmazásáról. Ezen felülvizsgálat alapján a stabilizációs és társulási tanács értékeli a Bosznia és Hercegovina által elért haladást, és dönthet a társulás következő szakaszairól.

Az említett felülvizsgálat nem vonatkozik az áruk szabad mozgására, amelyre a IV. cím külön ütemezést határoz meg.

9. cikk

A megállapodás teljes mértékben összeegyeztethető a vonatkozó WTO-rendelkezésekkel, különösen az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) XXIV. cikkével és a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános megállapodás (GATS) V. cikkével, és azokkal összhangban kerül végrehajtásra.

II. CÍM

POLITIKAI PÁRBESZÉD

10. cikk

(1)  E megállapodás keretében továbbfejlesztik a felek közötti politikai párbeszédet. Ez a Közösség és Bosznia és Hercegovina közötti újbóli közeledést kíséri és erősíti, továbbá hozzájárul a felek közötti, szolidaritáson alapuló szoros kapcsolatok és új együttműködési formák kialakításához.

(2)  A politikai párbeszéd különösen a következők támogatására irányul:

(3)  A felek úgy vélik, hogy a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik állami és nem állami szereplők körében való elterjedése jelenti az egyik legkomolyabb fenyegetést a nemzetközi stabilitás és biztonság tekintetében. Ezért a felek megállapodnak abban, hogy a leszerelésről és a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló nemzetközi szerződések és megállapodások alapján fennálló, valamint egyéb vonatkozó nemzetközi kötelezettségeik teljes mértékű teljesítése és nemzeti végrehajtása révén együttműködnek és közreműködnek a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik elterjedése elleni küzdelemben. A felek egyetértenek abban, hogy e rendelkezés a megállapodás lényegi eleme, és részét fogja képezni az ezen elemeket kísérő és erősítő politikai párbeszédnek.

A felek továbbá megállapodnak abban, hogy együttműködnek és közreműködnek a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik elterjedése elleni küzdelemben a következők révén:

Ezzel a témával kapcsolatban regionális szintű politikai párbeszédet lehet folytatni.

11. cikk

(1)  A politikai párbeszédet elsősorban a stabilizációs és társulási tanács keretében folytatják, amely általában felelős a felek által elé terjeszthető kérdésekért.

(2)  A felek kérésére a politikai párbeszéd a következő formákban is megvalósulhat:

12. cikk

A parlamenti szintű politikai párbeszédre a 121. cikk alapján létrehozott stabilizációs és társulási parlamenti bizottság keretében kerül sor.

13. cikk

A politikai párbeszéd többoldalú keretek között, valamint regionális párbeszéd formájában a régió más országainak bevonásával, az EU–Nyugat-Balkán Fórum keretein belül is folytatható.

III. CÍM

REGIONÁLIS EGYÜTTMŰKÖDÉS

14. cikk

Bosznia és Hercegovina aktívan támogatja a regionális együttműködést a nemzetközi és regionális béke és stabilitás, valamint a jószomszédi kapcsolatok fejlesztése iránti elkötelezettségével összhangban. A Közösség támogatási programjai támogathatják a regionális vagy határokon átnyúló dimenzióval rendelkező projekteket.

Amikor Bosznia és Hercegovina úgy tervezi, hogy megerősíti együttműködését a 15, 16. és 17. cikkben említett országok valamelyikével, a X. címben megállapított rendelkezések szerint tájékoztatja a Közösséget és a tagállamokat, és konzultál velük.

Bosznia és Hercegovina teljes mértékben végrehajtja azokat a meglévő kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodásokat, amelyeket a kereskedelem könnyítéséről és liberalizációjáról szóló, 2001. június 27-én Brüsszelben Bosznia és Hercegovina által aláírt egyetértési nyilatkozat és a 2006. december 19-én Bukarestben aláírt Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás értelmében kötöttek.

15. cikk

Stabilizációs és társulási megállapodást aláírt más országokkal való együttműködés

E megállapodás aláírását követően Bosznia és Hercegovina tárgyalásokat kezd azokkal az országokkal, amelyek már aláírtak stabilizációs és társulási megállapodást, abból a célból, hogy regionális együttműködésre vonatkozó kétoldalú egyezményeket kössenek, amelyek az érintett országok közötti együttműködés fokozására irányulnak.

Ezen egyezmények fő elemei a következők lesznek:

Ezek az egyezmények rendelkezéseket tartalmaznak adott esetben a szükséges intézményi mechanizmusok létrehozására.

Ezeket az egyezményeket e megállapodás hatálybalépését követő két éven belül kötik meg. A Bosznia és Hercegovina és az Európai Unió közötti kapcsolatok továbbfejlesztésének feltétele, hogy Bosznia és Hercegovina kész legyen ilyen egyezményeket kötni.

Bosznia és Hercegovina hasonló tárgyalásokat kezdeményez a régió többi országával, amint ezek az országok stabilizációs és társulási megállapodást írnak alá.

16. cikk

A stabilizációs és társulási folyamatban érintett többi országgal való együttműködés

Bosznia és Hercegovina regionális együttműködést folytat a stabilizációs és társulási folyamatban érintett többi országgal az e megállapodás körébe tartozó néhány vagy valamennyi területen, és különösen azokon, amelyek közös érdeket képviselnek. Az ilyen együttműködésnek mindig összeegyeztethetőnek kell lennie e megállapodás elveivel és célkitűzéseivel.

17. cikk

A stabilizációs ás társulási folyamatban nem résztvevő más EU tagjelölt országokkal folytatott együttműködés

(1)  Bosznia és Hercegovinának erősítenie kell együttműködését és regionális együttműködési egyezményeket kell kötnie a többi, a stabilizációs és társulási folyamatban nem résztvevő tagjelölt országgal, az e megállapodás hatálya alá tartozó együttműködési területeken. Az ilyen egyezményeknek arra kell irányulnia, hogy fokozatosan hozzáigazítsák Bosznia és Hercegovina és az adott ország kétoldalú kapcsolatait a Közösség és tagállamai, valamint az adott ország közötti kapcsolatok vonatkozó részéhez.

(2)  Bosznia és Hercegovina a 18. cikk (1) bekezdésében említett átmeneti időszak vége előtt kölcsönösen előnyös alapon megállapodást köt a Közösséggel vámuniót létesített Törökországgal a szabadkereskedelmi terület létrehozásáról az 1994. évi GATT XXIV. cikkének megfelelően, valamint a GATS V. cikkével összhangban a letelepedés és az egymás közötti szolgáltatások nyújtásának liberalizációjáról az e megállapodásnak megfelelő mértékben.

IV. CÍM

AZ ÁRUK SZABAD MOZGÁSA

18. cikk

(1)  A Közösség és Bosznia és Hercegovina e megállapodás hatálybalépésétől számított legfeljebb ötéves átmeneti időszak alatt fokozatosan szabadkereskedelmi területet hoz létre e megállapodás rendelkezéseinek megfelelően, valamint az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezménnyel (GATT) és a WTO rendelkezéseivel összhangban. Ennek során figyelembe veszik az alábbiakban megállapított különös követelményeket.

(2)  A felek közötti kereskedelemben az áruk osztályozására a kombinált nómenklatúrát kell alkalmazni.

(3)  Ezen megállapodásra vonatkozóan a vámok és az azokkal azonos hatású díjak körébe tartozik minden olyan illeték vagy díj, amelyeket egy áru kivitelével vagy behozatalával kapcsolatosan vetnek ki, beleértve a kivitellel vagy behozatallal kapcsolatosan alkalmazott minden pótadót és pótelvonást is, de nem terjednek ki semmiféle:

(4)  Minden termék esetében az alapvám, amely az e megállapodás alapján alkalmazott, egymást követő vámcsökkentések alapját képezi, a következő:

(5)  Az e megállapodás alapján számított, Bosznia és Hercegovina által alkalmazandó csökkentett vámokat egy tizedesjegyig kerekítik, általános aritmetikai elveket alkalmazva. Így minden számot, amely esetében 5-nél kisebb szám áll az első tizedeshelyen, lefelé kell kerekíteni a legközelebbi tizedesjegyig, és minden olyan számot, amely esetében 5 vagy nagyobb szám áll a második tizedeshelyen, felfelé kell kerekíteni a legközelebbi tizedesjegyig.

(6)  Amennyiben a megállapodás aláírását követően bármely vámcsökkentést erga omnes alapon alkalmaznak, különösen:

akkor a (4) bekezdésben említett alapvám helyébe az ilyen csökkentett vámok lépnek, e csökkentések alkalmazásának napjától kezdve.

(7)  A Közösség és Bosznia és Hercegovina ismertetik egymással vonatkozó alapvámjaikat és azok bármilyen változását.

I. FEJEZET

Ipari termékek

19. cikk

Fogalommeghatározás

(1)  E fejezet rendelkezéseit a Közösségből vagy Bosznia és Hercegovinából származó, a kombinált nómenklatúra 25–97. árucsoportjába tartozó termékekre kell alkalmazni, a WTO mezőgazdasági megállapodása I. melléklete I. bekezdésének ii. pontjában felsorolt termékek kivételével.

(2)  Az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés hatálya alá tartozó termékek felek közötti kereskedelmét a Szerződés rendelkezéseivel összhangban bonyolítják.

20. cikk

Ipari termékekre vonatkozó közösségi engedmények

(1)  A Bosznia és Hercegovinából származó ipari termékek Közösségbe történő behozatalára kivetett vámokat és azonos hatású díjakat e megállapodás hatálybalépésekor eltörlik.

(2)  A Bosznia és Hercegovinából származó ipari termékek Közösségbe történő behozatalára kivetett mennyiségi korlátozásokat és az azonos hatású intézkedéseket e megállapodás hatálybalépésekor eltörlik.

21. cikk

Ipari termékekre vonatkozó bosznia és hercegovinai engedmények

(1)  E megállapodás hatálybalépésekor a Közösségből származó, az I. mellékletben felsoroltaktól eltérő ipari termékek Bosznia és Hercegovinába történő behozatalára kivetett vámokat eltörlik.

(2)  A Közösségből származó ipari termékek Bosznia és Hercegovinába történő behozatalára kivetett vámokkal azonos hatású díjakat e megállapodás hatálybalépésekor eltörlik.

(3)  A Közösségből származó, az Ia., Ib. és Ic. mellékletben felsorolt ipari termékek Bosznia és Hercegovinába történő behozatalára kivetett vámokat fokozatosan csökkentik és eltörlik az említett mellékletben megadott ütemezés szerint.

(4)  A Közösségből származó ipari termékek Bosznia és Hercegovinába történő behozatalának mennyiségi korlátozásait és az azonos hatású intézkedéseket e megállapodás hatálybalépésének napján eltörlik.

22. cikk

A kivitelre vonatkozó vámok és korlátozások

(1)  E megállapodás hatálybalépésekor a Közösség és Bosznia és Hercegovina eltöröl minden kiviteli vámot és azonos hatású díjat a köztük folyó kereskedelem vonatkozásában.

(2)  E megállapodás hatálybalépésekor a Közösség és Bosznia és Hercegovina a közöttük folyó kereskedelemben eltöröl minden, a kivitelre vonatkozó mennyiségi korlátozást és azonos hatású intézkedést.

23. cikk

A vámok gyorsabb csökkentése

Bosznia és Hercegovina kijelenti, hogy készen áll a vámoknak a 21. cikkben előírtnál gyorsabb csökkentésére a Közösséggel folytatott kereskedelemben, ha általános gazdasági helyzete és az érintett gazdasági ágazat helyzete ezt lehetővé teszi.

A stabilizációs és társulási tanács e tekintetben megvizsgálja a helyzetet és megteszi a vonatkozó ajánlásokat.

II. FEJEZET

Mezőgazdaság és halászat

24. cikk

Fogalommeghatározás

(1)  E fejezet rendelkezéseit a Közösségből vagy Bosznia és Hercegovinából származó mezőgazdasági és halászati termékek kereskedelmére kell alkalmazni.

(2)  A „mezőgazdasági és halászati termékek” kifejezés a kombinált nómenklatúra 1–24. árucsoportjában felsorolt termékeket és a WTO mezőgazdasági megállapodása I. melléklete I. bekezdésének ii. pontjában felsorolt termékeket jelenti.

(3)  Ebbe a fogalommeghatározásba tartoznak a 3. árucsoport, a 1604 és 1605 vámtartifaszám, és a 0511 91 , 1902 20 10 és 2301 20 00 vámtarifa-alszámok alá tartozó halak és halászati termékek.

25. cikk

Feldolgozott mezőgazdasági termékek

Az 1. jegyzőkönyv megállapítja az ott felsorolt feldolgozott mezőgazdasági termékekre vonatkozó kereskedelmi rendelkezéseket.

26. cikk

A mezőgazdasági és halászati termékekre vonatkozó mennyiségi korlátozások eltörlése

(1)  E megállapodás hatálybalépésének napján a Közösség eltöröl minden, Bosznia és Hercegovinából származó mezőgazdasági és halászati termékek behozatalára vonatkozó mennyiségi korlátozást és azonos hatású intézkedést.

(2)  E megállapodás hatálybalépésének napján Bosznia és Hercegovina eltöröl minden, a Közösségből származó mezőgazdasági és halászati termékek behozatalára vonatkozó mennyiségi korlátozást és azonos hatású intézkedést.

27. cikk

Mezőgazdasági termékek

(1)  E megállapodás hatálybalépésének napjától a Közösség eltörli a Bosznia és Hercegovinából származó, a kombinált nómenklatúra 0102 , 0201 , 0202 , 1701 , 1702 és 2204 vámtarifaszáma alá tartozóktól eltérő mezőgazdasági termékek behozatalára vonatkozó vámokat és azonos hatású díjakat.

A kombinált nómenklatúra 7. és 8. árucsoportjába tartozó olyan termékek esetében, amelyhez a közös vámtarifa az értékvámok és egy specifikus vám alkalmazását írja elő, az eltörlés csak a vám értékvám részét érinti.

(2)  E megállapodás hatálybalépésének napjától a Közösség a közös vámtarifában megállapítottaknak megfelelően, az értékvám 20 %-ában és a külön vámtétel 20 %-ában rögzíti a II. mellékletben meghatározott és Bosznia és Hercegovinából származó „baby beef” termékek Közösségbe irányuló behozatalára alkalmazandó vámokat a vágott súlyban kifejezett 1 500 tonna éves vámkontingensen belül.

(3)  A megállapodás hatálybalépésének napjától a Közösség vámmentességet biztosít a Bosznia és Hercegovinából származó, Közösségbe importált, a kombinált nómenklatúra 1701 és 1702 vámtartifaszámai alá tartozó termékek tekintetében, 12 000 tonna (nettó súly) éves vámkontingens határán belül.

▼M1

A Horvátország Európai Unióhoz történő csatlakozásának figyelembevétele céljából készült jegyzőkönyv hatálybalépésének napjától, vagy e jegyzőkönyv ideiglenes alkalmazása esetén az ideiglenes alkalmazás megkezdésének időpontjától az első albekezdésben meghatározott éves vámkontingens 13 210 tonna (nettó tömeg).

▼B

(4)  E megállapodás hatálybalépésének napjától Bosznia és Hercegovina:

▼M1

(4a)  A (4) bekezdést kiegészítve, a Horvátország Európai Unióhoz történő csatlakozásának figyelembevétele céljából készült jegyzőkönyv hatálybalépésének napjától, vagy az emelített jegyzőkönyv ideiglenes alkalmazása esetén az ideiglenes alkalmazás megkezdésének időpontjától Bosznia-Hercegovina eltörli a IIIf. mellékletben felsorolt, az EU-ból származó bizonyos mezőgazdasági termékek behozatalára vonatkozó vámokat az érintett termékekre megjelölt vámkontingens keretén belül.

▼B

(5)  A 7. jegyzőkönyv fekteti le az ott említett borokra és szeszesitalokra alkalmazandó intézkedéseket.

28. cikk

Hal és halászati termékek

(1)  E megállapodás hatálybalépésének napjától a Közösség teljes mértékben eltörli a vámokat és azonos hatású díjakat a Bosznia és Hercegovinából származó, a IV. mellékletben felsoroltaktól eltérő halakra és halászati termékekre. A IV. mellékletben felsorolt termékekre az ott megállapított rendelkezések vonatkoznak.

▼M1

(1a)  A Horvátország Európai Unióhoz történő csatlakozásának figyelembevétele céljából készült jegyzőkönyv hatálybalépésének napjától, vagy az említett jegyzőkönyv ideiglenes alkalmazása esetén az ideiglenes alkalmazás megkezdésének időpontjától az Unió teljes mértékben eltörli a Bosznia-Hercegovinából származó, a IV. mellékletben felsoroltaktól eltérő halakra és halászati termékekre kivetett vámokat és azonos hatású díjakat. A IVa. mellékletben felsorolt termékekre az ott megállapított rendelkezések vonatkoznak.

▼B

(2)  E megállapodás hatálybalépésének napjától Bosznia és Hercegovina eltörli a vámokat és azonos hatású díjakat a Közösségből származó halakra és halászati termékekre vonatkozóan, az V. mellékletben meghatározott rendelkezésekkel összhangban.

▼M1

(3)  A Horvátország Európai Unióhoz történő csatlakozásának figyelembevétele céljából készült jegyzőkönyv hatálybalépésének napjától, vagy az említett jegyzőkönyv ideiglenes alkalmazása esetén az ideiglenes alkalmazás megkezdésének időpontjától Bosznia-Hercegovina vámmentes vámkontingenst nyit a 0301 93 00 KN-kód alá tartozó élő ponty behozatalára 75 tonna éves vámkontingens keretén belül. A vámkontingens keretét meghaladó behozatalokra az STM V. mellékletében meghatározott vámok vonatkoznak.

▼B

29. cikk

Felülvizsgálati záradék

Figyelembe véve a felek közötti mezőgazdasági és halászati termékek kereskedelmi volumenét, azok különleges érzékenységét, a mezőgazdaságra és halászatra vonatkozó közösségi közös politika szabályait, a Bosznia és Hercegovina-i halászati és agrárpolitika szabályait, a mezőgazdaság és a halászat Bosznia és Hercegovina gazdaságában betöltött szerepét, a WTO keretében a többoldalú kereskedelmi tárgyalások következményeit, valamint Bosznia és Hercegovina WTO-hoz való esetleges csatlakozását, a Közösség és Bosznia és Hercegovina a stabilitási és társulási tanácsban legkésőbb három évvel a hatálybalépést követően termékről termékre, rendszeres és kölcsönös alapon megvizsgálja a másik fél részére történő további kedvezmények nyújtásának lehetőségeit a mezőgazdasági és halászati termékek területén a kereskedelem nagyobb fokú liberalizálásának megvalósítása céljából.

30. cikk

E megállapodás más rendelkezései, és különösen a 39. cikk ellenére, tekintettel a mezőgazdasági és halászati piacok különleges érzékenységére, ha az egyik féltől származó termékek behozatala, amelyre a 25., 26. 27. és 28. cikk alapján nyújtott kedvezmények vonatkoznak, súlyos zavart okoz a másik fél piacai vagy belföldi szabályozó mechanizmusai tekintetében, mindkét fél haladéktalanul konzultációt kezd a megfelelő megoldás érdekében. A megoldás megszületéséig az érintett fél meghozhatja az általa szükségesnek ítélt intézkedéseket.

31. cikk

A mezőgazdasági és halászati termékekre, valamint bortól és szeszes italoktól különböző élelmiszerekre vonatkozó földrajzi jelzések oltalma

(1)  Bosznia és Hercegovinának oltalmaznia kell a Közösségnek a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló, 2006. március 20-i 510/2006/EK tanácsi rendelet ( 3 ) szerint bejegyzett földrajzi jelzéseit e cikk rendelkezéseivel összhangban. Bosznia és Hercegovina mezőgazdasági és halászati termékekre vonatkozó földrajzi jelzései bejegyezhetők a Közösségben az említett rendeletben rögzített feltételek mellett.

(2)  Bosznia és Hercegovina megtiltja területén a Közösségben oltalom alatt álló nevek bármilyen használatát azon hasonló termékek esetében, amelyek nem felelnek meg a földrajzi jelzés specifikációjának. Ez még abban az esetben is érvényes, ha a termék valós földrajzi származási helye kerül feltüntetésre, a kérdéses földrajzi jelzést fordításban alkalmazzák, az elnevezést olyan szavakkal, mint „fajta”, „típus”, „szerű”, „utánzat”, „módszer” vagy egyéb ilyen típusú kifejezésekkel kapcsolatban használják.

(3)  Bosznia és Hercegovina nem lajstromozhat olyan védjegyet, melynek használata megfelel a (2) bekezdésben leírt helyzeteknek.

(4)  Azok a védjegyek, amelyeket Bosznia és Hercegovinában lajstromoztak, vagy használat által honosodtak meg, és használatuk megfelel a (2) bekezdésben leírt helyzetnek, legfeljebb e megállapodás hatályba lépésétől számított hat évig használhatóak. Ugyanakkor ez nem vonatkozik a harmadik országok állampolgárai által birtokolt, Bosznia és Hercegovinában lajstromozott és használat által meghonosodott védjegyekre, amennyiben ezek természetüknél fogva nem tévesztik meg semmilyen módon a nyilvánosságot a termékek minősége, jellege és földrajzi származási helye tekintetében.

(5)  Az (1) bekezdéssel összhangban oltalom alatt álló földrajzi jelzéseknek a Bosznia és Hercegovina köznyelvében az ilyen termékek neveként való bármilyen használatát meg kell szüntetni legkésőbb 2013. december 31-én.

(6)  Bosznia és Hercegovina saját kezdeményezésként, valamint bármely érdekelt fél kérésére biztosítja az (1)–(5) bekezdésben említett védelmet.

III. FEJEZET

Általános rendelkezések

32. cikk

Hatály

E fejezet rendelkezéseit a felek között valamennyi termék kereskedelmére alkalmazni kell, kivéve, ha ez a fejezet vagy az 1. jegyzőkönyv másként rendelkezik.

33. cikk

További engedmények

E cím rendelkezései semmiképpen nem sértik a valamely fél által egyoldalúan biztosított kedvezőbb intézkedések alkalmazását.

34. cikk

A fennálló helyzet fenntartása

(1)  E megállapodás hatálybalépésének napjától a Közösség és Bosznia és Hercegovina közötti kereskedelemben nem vezetnek be új behozatali vagy kiviteli vámot, vagy azonos hatású díjat, és nem emelik a már alkalmazott vámokat vagy díjakat.

(2)  E megállapodás hatálybalépésének napjától a Közösség és Bosznia és Hercegovina közötti kereskedelemben nem vezetnek be új, behozatalra vagy kivitelre vonatkozó mennyiségi korlátozást vagy azonos hatású intézkedést, és nem szigorítják a már meglévő ilyen korlátozásokat vagy intézkedéseket.

(3)  A 25, 26, 27. és 28. cikk alapján nyújtott kedvezmények sérelme nélkül, e cikk (1) és (2) bekezdésének rendelkezései semmilyen módon nem korlátozzák Bosznia és Hercegovina és a Közösség halászati és agrárpolitikájának követését, és e politikák alapján bármely intézkedés meghozatalát, amennyiben ez nem érinti a III–V. melléklet és az 1. jegyzőkönyv szerinti behozatali rendszert.

35. cikk

A fiskális megkülönböztetés tilalma

(1)  A Közösség és Bosznia és Hercegovina tartózkodik minden olyan, belső fiskális jellegű intézkedéstől vagy gyakorlattól, és megszüntet minden meglévő olyan gyakorlatot vagy intézkedést, amely akár közvetett, akár közvetlen megkülönböztetést jelent az egyik fél termékei és a másik fél területéről származó hasonló termékek között.

(2)  A felek valamelyikének területére exportált termékek nem részesülhetnek a közvetett belső adók visszatérítésében az azokra közvetve kivetett adók összegét meghaladó mértékben.

36. cikk

Fiskális vámok

A behozatali vámok eltörlésére vonatkozó rendelkezéseket a fiskális jellegű vámokra is alkalmazni kell.

37. cikk

Vámunió, szabadkereskedelmi területek, határokon átnyúló szabályozás

(1)  Ez a megállapodás nem zárja ki vámuniók, szabadkereskedelmi területek vagy határ menti kereskedelmi rendszerek fenntartását vagy létrehozását, kivéve, ha azok változtatnak az e megállapodásban előírt kereskedelmi rendszereken.

(2)  A 18. cikkben meghatározott átmeneti időszak során ez a megállapodás nem érinti az áruk mozgását szabályozó azon különleges kedvezményes megállapodások végrehajtását, amelyeket egy vagy több tagállam és Bosznia és Hercegovina között korábban megkötött határ-megállapodások állapítottak meg, vagy amelyek a III. címben meghatározott, a regionális kereskedelem elősegítésére Bosznia és Hercegovina által megkötött kétoldalú megállapodásokból származnak.

(3)  A felek a stabilizációs és társulási tanácsban konzultálnak e cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott megállapodásokról, valamint – kérelem alapján – más, harmadik országokkal szembeni kereskedelempolitikájukkal kapcsolatos főbb kérdésekről. Ilyen konzultációkat kell tartani a Közösség és Bosznia és Hercegovina e megállapodásban kinyilvánított kölcsönös érdekei figyelembevételének biztosítására különösen abban az esetben, ha az Unióhoz egy harmadik ország csatlakozik.

38. cikk

Dömping és szubvenció

(1)  E megállapodás egyetlen rendelkezése sem akadályozza egyik felet sem abban, hogy e cikk (2) bekezdésének és a 39. cikknek megfelelően kereskedelemi védelmi intézkedést hozzon.

(2)  Ha a felek valamelyike megállapítja, hogy a másik féllel folytatott kereskedelemben dömpingre és/vagy kiegyenlítő szubvenciókra kerül sor, megfelelő intézkedéseket hozhat az ilyen gyakorlat ellen az 1994. évi GATT VI. cikkének végrehajtásáról szóló WTO-megállapodásnak, vagy a szubvenciókról és a kiegyenlítő intézkedésekről szóló WTO-megállapodásnak, valamint a vonatkozó belső jogszabályainak megfelelően.

39. cikk

Általános védzáradék

(1)  A felek között az 1994. évi GATT XIX. cikke és a védintézkedésekről szóló WTO-megállapodás rendelkezéseit alkalmazni kell.

(2)  E cikk (1) bekezdésének ellenére, amennyiben az egyik fél valamely terméke olyan megnövelt mennyiségben és olyan feltételek mellett kerül behozatalra a másik fél területére, hogy az alábbiakat okozza vagy okozhatja:

az importáló fél megfelelő kétoldalú védintézkedéseket hozhat az e cikkben megállapított feltételek mellett és eljárásoknak megfelelően.

(3)  A másik féltől való behozatalra irányuló kétoldalú védintézkedések nem léphetik túl a (2) bekezdésben maghatározottak szerinti, ezen megállapodás alkalmazásából származó probléma orvoslásához szükséges mértéket. Az elfogadott védintézkedés az érintett termék esetében e megállapodás alapján nyújtott kedvezmény mértéke növelésének vagy csökkentésnek felfüggesztéséből áll, a 18. cikk (4) bekezdésének a) és b) pontjában, valamint a (6) bekezdésében említett, ugyanazon termékre vonatkozó alapvámnak megfelelő felső határ erejéig. Az ilyen intézkedések olyan egyértelmű elemekből állnak, amelyek fokozatosan a megszüntetésükhöz vezetnek, legkésőbb a megállapított időszak végén, továbbá nem lehet ilyen intézkedéseket hozni két évet meghaladó időtartamra.

Kivételes körülmények esetén az intézkedések legfeljebb további kétéves időtartamra hosszabbíthatók meg. Nem alkalmazható kétoldalú védintézkedés az olyan termék behozatalára, amelyre előzőleg már vonatkozott ilyen intézkedés, az intézkedés lejártától számított legalább négyéves időtartamig.

(4)  Az e cikkben meghatározott esetekben, az itt előírt intézkedések meghozatala előtt, vagy azokban az esetekben, amelyekre e cikk (5) bekezdésének b) pontja alkalmazandó, egyrészről a Közösség, másrészről Bosznia és Hercegovina (adott esetben) a lehető leghamarabb a stabilizációs és társulási tanács rendelkezésére bocsát minden, a helyzet alapos vizsgálatához szükséges lényeges információt annak érdekében, hogy az az érintett két fél számára elfogadható megoldást találjon.

(5)  Az (1), (2), (3) és (4) bekezdés végrehajtásához a következő rendelkezéseket kell alkalmazni:

Ha a stabilizációs és társulási tanács vagy az exportáló fél nem hozott határozatot a problémák megszüntetésére vagy semmilyen más kielégítő megoldásra nem jutottak az ügynek a stabilizációs és társulási tanács elé terjesztésétől számított 30 napon belül, az importáló fél alkalmas intézkedéseket fogadhat el a probléma e cikknek megfelelő kezelésére. A védintézkedések megválasztásakor előnyben kell részesíteni azokat, amelyek a legkevésbé zavarják az e megállapodásban meghatározott rendelkezések működését. Az 1994. évi GATT XIX. cikkének és a védintézkedésről szóló WTO-megállapodásnak megfelelően alkalmazott védintézkedések megtartják az e megállapodás értelmében biztosított preferenciaszintet/-küszöböt.

A védintézkedésekről haladéktalanul értesítik a stabilizációs és társulási tanácsot, amely szerv keretében ezek rendszeres konzultáció tárgyát képezik, különösen eltörlésük ütemezésének kialakítása céljából, amint a körülmények azt lehetővé teszik.

(6)  Amennyiben a Közösség vagy Bosznia és Hercegovina az e cikkben említett problémák előidézésére alkalmas termékek behozatalát olyan közigazgatási eljárásnak veti alá, amelynek célja a kereskedelmi forgalom tendenciájáról való gyors információszolgáltatás, erről tájékoztatja a másik felet.

40. cikk

Hiányzáradék

(1)  Amennyiben e cím rendelkezéseinek betartása a következők valamelyikéhez vezet:

az exportáló fél megfelelő intézkedéseket hozhat az e cikkben megállapított feltételek mellett és eljárásoknak megfelelően.

(2)  Az intézkedések megválasztásában előnyben kell részesíteni azokat, amelyek legkevésbé zavarják az e megállapodásban foglalt rendszerek működését. Az ilyen intézkedések nem alkalmazhatók olyan módon, amelyek azonos feltételek mellett önkényes vagy indokolatlan megkülönböztetést jelentenek, vagy a kereskedelem rejtett korlátozását képezik: ezeket az intézkedéseket el kell törölni, amint a körülmények már nem indokolják fenntartásukat.

(3)  Az (1) bekezdésben előírt intézkedések meghozatala előtt, illetve azokban az esetekben, amelyekre a (4) bekezdést kell alkalmazni, a lehető leghamarabb, a Közösség vagy Bosznia és Hercegovina (adott esetben) a stabilizációs és társulási tanács rendelkezésére bocsát minden vonatkozó információt annak érdekében, hogy az a felek számára elfogadható megoldást találjon. A felek a stabilizációs és társulási tanácsban bármely, a nehézségek megszüntetéséhez szükséges eszközről megállapodhatnak. Ha az ügynek a stabilizációs és társulási tanács elé terjesztésétől számított 30 napon belül nem jutnak megállapodásra, az exportáló fél e cikk alapján intézkedéseket alkalmazhat az érintett termék kivitelére.

(4)  Ha azonnali intézkedést igénylő rendkívüli és kritikus körülmények lehetetlenné teszik az előzetes tájékoztatást vagy vizsgálatot, az esetnek megfelelően, a Közösség vagy Bosznia és Hercegovina (amelyiket érint) haladéktalanul a helyzet kezeléséhez szükséges óvintézkedéseket alkalmazhat, és erről azonnal tájékoztatja a másik felet.

(5)  Az e cikk alapján alkalmazott minden intézkedésről haladéktalanul értesítik a stabilizációs és társulási tanácsot, amely szerv keretében ezek rendszeres konzultációk tárgyát képezik, különösen eltörlésük ütemezésének kialakítása céljából, amint a körülmények azt lehetővé teszik.

41. cikk

Állami monopóliumok

Bosznia és Hercegovina kiigazít minden kereskedelmi jellegű állami monopóliumot annak biztosítására, hogy az e megállapodás hatálybalépésekor az áruk beszerzési és értékesítési feltételei tekintetében a tagállamok és Bosznia és Hercegovina állampolgárai között ne álljon fenn megkülönböztetés.

42. cikk

Származási szabályok

E megállapodás eltérő rendelkezése hiányában a 2. jegyzőkönyv állapítja meg a származási szabályokat az e megállapodásban foglalt rendelkezések alkalmazásához.

43. cikk

Engedélyezett korlátozások

E megállapodás nem zárja ki a behozatalra, a kivitelre vagy a tranzitárukra vonatkozó olyan tilalmakat vagy korlátozásokat, amelyeket a közerkölcs, a közrend vagy a közbiztonság; az emberek, állatok és növények életének és egészségének védelme; a művészi, történelmi vagy régészeti értéket képviselő nemzeti kincsek védelme, vagy a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdon védelme, illetve az aranyra és ezüstre vonatkozó szabályok indokolnak. Ezek a tilalmak és korlátozások azonban nem lehetnek az önkényes megkülönböztetés vagy a felek közötti kereskedelem rejtett korlátozásának eszközei.

44. cikk

Közigazgatási együttműködés elmulasztása

(1)  A felek egyetértenek abban, hogy a közigazgatási együttműködés elengedhetetlen az e cím alapján biztosított kedvezményes bánásmód végrehajtásához és ellenőrzéséhez, és hangsúlyozzák elkötelezettségüket a vám- és kapcsolódó ügyekben előforduló szabálytalanságok és csalások elleni küzdelem iránt.

(2)  Amennyiben valamelyik fél objektív információk alapján megállapítja a közigazgatási együttműködés biztosításának elmulasztását és/vagy az e cím szerinti szabálytalanságokat vagy csalást, az érintett fél e cikk szerint ideiglenesen felfüggesztheti az adott termék(ek)re vonatkozó kedvezményes bánásmódot.

(3)  E cikk alkalmazásában a közigazgatási együttműködés biztosításának elmulasztása többek között a következőket jelenti:

E cikk alkalmazásában szabálytalanságokat vagy csalást lehet megállapítani többek között, ha a másik fél szokásos termelési és exportkapacitását meghaladó mértékben, kielégítő magyarázat nélkül gyorsan nő a termékimport, és ehhez a szabálytalanságokra és csalásra utaló objektív információk kapcsolódnak.

(4)  Az ideiglenes felfüggesztés alkalmazása a következő feltételek függvénye:

(5)  A stabilizációs és társulási bizottság e cikk (4) bekezdésének a) pontja szerinti értesítésével egy időben az érintett félnek a Hivatalos Lapjában értesítést kell közzétennie az importőrök számára. Az importőröknek szóló értesítésben közölni kell, hogy az érintett termékkel kapcsolatban objektív információk alapján megállapították a közigazgatási együttműködés biztosításának elmulasztását és/vagy szabálytalanságok vagy csalás elkövetését.

45. cikk

Pénzügyi felelősség

Az illetékes hatóságok által a preferenciális rendszernek a kivitelkor történő megfelelő igazgatása során elkövetett hiba esetén, és különösen a 2. jegyzőkönyv rendelkezéseinek alkalmazásában, amennyiben ennek a hibának a behozatali vámokat illető következményei vannak, az e következményeket elszenvedő fél kérheti a stabilizációs és társulási tanácsot, hogy vizsgálja meg a helyzet megoldásához szükséges megfelelő intézkedések elfogadásának lehetőségeit.

46. cikk

E megállapodás alkalmazása nem érinti a közösségi jog rendelkezéseinek a Kanári-szigetekre történő alkalmazását.

V. CÍM

A MUNKAVÁLLALÓK MOZGÁSA, LETELEPEDÉS, SZOLGÁLTATÁSNYÚJTÁS, TŐKEMOZGÁS

I. FEJEZET

Munkavállalók mozgása

47. cikk

(1)  Az egyes tagállamokban alkalmazandó feltételekre és módozatokra is figyelemmel:

(2)  Bosznia és Hercegovina az ott alkalmazandó feltételekre és módozatokra is figyelemmel, az (1) bekezdésben említett bánásmódot biztosítja a területén törvényesen foglalkoztatott azon munkavállalók számára, akik valamely tagállam állampolgárai, valamint a Bosznia és Hercegovinában legálisan tartózkodó házastársuk és gyermekeik számára.

48. cikk

(1)  Tekintettel a tagállamok munkaerő-piaci helyzetére, valamint a jogszabályaikra és a tagállamokban a munkavállalók mozgása terén hatályban lévő szabályok betartására is figyelemmel:

(2)  Három év elteltével, a stabilizációs és társulási tanács megvizsgálja más fejlesztések, többek között a szakképzésben való részvétel lehetőségének biztosítását a tagállamokban hatályban lévő szabályoknak és eljárásoknak megfelelően és tekintettel a tagállamok és a Közösség munkaerő-piaci helyzetére.

49. cikk

(1)  Szabályokat kell megállapítani egy adott tagállam területén törvényesen foglalkoztatott Bosznia és Hercegovina-i állampolgárságú munkavállalók, valamint a legálisan ott tartózkodó családtagjaik vonatkozásában a szociális biztonsági rendszerek koordinációjához. E célból a stabilizációs és társulási tanács határozata, amely nem sértheti a kétoldalú megállapodásokból eredő jogokat vagy kötelezettségeket, amennyiben azok kedvezőbb bánásmódot írnak elő, a következő rendelkezéseket tartalmazza:

(2)  Bosznia és Hercegovina az (1) bekezdés b) és c) pontjában említetthez hasonló bánásmódot biztosít a területén törvényesen foglalkoztatott azon munkavállalók számára, akik valamely tagállam állampolgárai, valamint a legálisan ott tartózkodó családtagjaik számára.

II. FEJEZET

Letelepedés

50. cikk

Fogalommeghatározás

E megállapodás alkalmazásában:

a)

„közösségi vállalat”, illetve „Bosznia és Hercegovina-i vállalat” : értelemszerűen egy tagállam, illetve Bosznia és Hercegovina jogszabályainak megfelelően alapított vállalat, amelynek alapító okirat szerinti székhelye vagy központi ügyvezetése vagy gazdasági tevékenységének székhelye a Közösség, illetve Bosznia és Hercegovina területén található. Ha azonban egy tagállam illetve Bosznia és Hercegovina jogszabályainak megfelelően letelepedett vállalatnak csak az alapító okirat szerinti székhelye található a Közösségben vagy Bosznia és Hercegovinában, a vállalatot közösségi, illetve Bosznia és Hercegovina-i vállalatnak tekintik (az esetnek megfelelően), ha annak működése tényleges és folytonos kapcsolatban van valamely tagállam, illetve Bosznia és Hercegovina gazdaságával;

b)	vállalat „leányvállalata” : olyan vállalat, amelynek tényleges irányítását egy másik vállalat végzi;

c)

vállalat „fióktelepe” : olyan jogi személyiséggel nem rendelkező üzletviteli hely, amely állandó jellegű (például az anyavállalat kiterjesztéseként), ügyvezetéssel bír, és megfelelő a tárgyi felszereltsége ahhoz, hogy a harmadik felekkel üzleti tárgyalásokba bocsátkozhasson úgy, hogy a harmadik félnek – aki mindazonáltal tudja, hogy szükség esetén jogi kapcsolatba kerül a külföldi székhelyű anyavállalattal – nem kell közvetlenül az anyavállalathoz fordulnia, hanem a kiterjesztést képező üzletviteli helyen üzletet köthet;

d)

„letelepedés” : i. az állampolgárok tekintetében a gazdasági tevékenység önálló vállalkozóként történő megkezdésére és olyan vállalkozások, különösen társaságok alapítására vonatkozó jog, amelyeket ténylegesen ellenőriznek. Az állampolgárok által folytatott önálló vállalkozói tevékenység és üzleti vállalkozás létrehozása nem terjedhet ki a másik fél munkaerőpiacán történő foglalkoztatásra való törekvésre, illetve nem jár a másik fél munkaerőpiacán való részvételhez való joggal. E fejezet rendelkezései nem vonatkoznak azokra a személyekre, akik nem kizárólagosan önálló vállalkozók; ii. a közösségi vagy Bosznia és Hercegovina-i vállalatok tekintetében az arra vonatkozó jog, hogy leányvállalatok vagy fióktelepek létrehozása révén gazdasági tevékenységeket kezdjenek Bosznia és Hercegovinában, illetve a Közösségben;

e)	„működés” : gazdasági tevékenységek folytatása;

f)	„gazdasági tevékenységek” : ipari, kereskedelmi és szakmai jellegű, valamint kézműipari tevékenységek;

g)

„közösségi állampolgár” és „Bosznia és Hercegovina-i állampolgár” : olyan természetes személy, aki valamelyik tagállam, illetve Bosznia és Hercegovina állampolgára; A nemzetközi tengeri közlekedés tekintetében, beleértve a tengeri útszakaszt tartalmazó intermodális műveleteket, a Közösség, illetve Bosznia és Hercegovina a Közösségen, illetve Bosznia és Hercegovinán kívül letelepedett állampolgárai, és a Közösségen, illetve Bosznia és Hercegovinán kívül leletelepedett és a Közösség vagy Bosznia és Hercegovina állampolgárai által irányított szállítmányozó vállalatok, szintén részesülnek e fejezet és a III. fejezet rendelkezéseinek előnyeiből, amennyiben a hajóik abban a tagállamban, illetve Bosznia és Hercegovinában vannak lajstromozva, saját jogszabályaiknak megfelelően;

h)	„pénzügyi szolgáltatások” : a VI. mellékletben meghatározott tevékenységek. A stabilizációs és társulási tanács kiterjesztheti vagy módosíthatja a melléklet hatókörét.

51. cikk

(1)  Bosznia és Hercegovina lehetővé teszi, hogy közösségi vállalkozások és állampolgárok tevékenységet kezdjenek a területén. E célból e megállapodás hatálybalépésekor Bosznia és Hercegovina nem biztosít:

(2)  E megállapodás hatálybalépésétől a Közösség és tagállamai nem biztosítanak:

(3)  A felek nem fogadnak el olyan új rendelkezést vagy intézkedést, amely megkülönböztetéshez vezet bármely fél vállalatának területükön való letelepedése vagy a letelepedést követő működése tekintetében a saját társaságaikhoz viszonyítva.

(4)  E megállapodás hatálybalépését követő négy év elteltével a stabilizációs és társulási tanács részletes intézkedéseket hoz annak érdekében, hogy a fenti rendelkezéseket kiterjesszék a Közösség és Bosznia és Hercegovina állampolgárainak letelepedésére, hogy egyéni vállalkozóként kezdjenek gazdasági tevékenységet.

(5)  E cikk rendelkezéseinek ellenére:

52. cikk

(1)  Az 51. cikk rendelkezéseire is figyelemmel, a VI. mellékletben meghatározott pénzügyi szolgáltatások kivételével, a felek szabályozhatják a társaságok és állampolgárok területükön való letelepedését és működését, amennyiben ezek a szabályozások a saját társaságaikhoz és állampolgáraikhoz képest nem jelentenek megkülönböztetést a másik fél társaságaival és állampolgáraival szemben.

(2)  A pénzügyi szolgáltatások tekintetében e megállapodás bármely más rendelkezésétől függetlenül, a feleket nem akadályozzák abban, hogy prudenciális megfontolásokból intézkedéseket hozzanak, beleértve a befektetők, betétesek, biztosítottak vagy olyan személyek védelmére, akiknek egy pénzügyi szolgáltató letéteményesi kötelezettséggel tartozik, illetve a pénzügyi rendszer integritásának és stabilitásának biztosítására. Az ilyen intézkedések nem használhatók fel a fél e megállapodás szerinti kötelezettségeinek megkerülésére.

(3)  A megállapodásban semmi nem értelmezendő úgy, hogy egy féltől megkívánná az egyéni ügyfelek ügyeivel és számláival kapcsolatos információk, illetve a közigazgatási intézmények birtokában lévő más bizalmas vagy tulajdonosi információk nyilvánosságra hozatalát.

53. cikk

(1)  Az európai közös légtér (European Common Aviation Area, a továbbiakban: ECAA) létrehozásáról szóló többoldalú megállapodás ( 4 ) bármely rendelkezésének sérelme nélkül, e fejezet rendelkezései nem alkalmazhatók a légi közlekedési szolgáltatásokra, a belvízi közlekedési szolgáltatásokra és a tengeri kabotázsszolgáltatásokra.

(2)  A stabilizációs és társulási tanács javaslatokat tehet az (1) bekezdés alá tartozó területekkel kapcsolatos letelepedés és működés fejlesztésére vonatkozóan.

54. cikk

(1)  Az 51. és 52. cikk rendelkezései nem zárják ki, hogy a felek bizonyos szabályokat alkalmazzanak a másik fél területükön be nem jegyzett társaságainak fióktelepei letelepedésére és működésére vonatkozóan, amelyeket az ilyen fióktelepek és a területükön bejegyzett társaságok fióktelepei közötti jogi vagy technikai különbségek indokolnak, illetve prudenciális okokból, pénzügyi szolgáltatások tekintetében.

(2)  A bánásmód tekintetében alkalmazott különbség nem haladhatja meg az ilyen jogi vagy technikai különbségek miatt, illetve a pénzügyi szolgáltatások tekintetében prudenciális okokból szükséges mértéket.

55. cikk

Annak érdekében, hogy a közösségi állampolgárok és a Bosznia és Hercegovina-i állampolgárok könnyebben kezdhessenek és folytathassanak szabályozott szakmai tevékenységet Bosznia és Hercegovinában, illetve a Közösségben, a stabilizációs és társulási tanács megvizsgálja, milyen lépések szükségesek a képesítések kölcsönös elismeréséhez. E célból megteheti a szükséges intézkedéseket.

56. cikk

(1)  Bosznia és Hercegovina területén letelepedett közösségi társaság, illetve a Közösségben letelepedett Bosznia és Hercegovina-i társaság jogosult arra, hogy a letelepedés szerinti befogadó területén hatályban lévő jogszabályoknak megfelelően, Bosznia és Hercegovina vagy a Közösség területén alkalmazzon, illetve leányvállalatai vagy fióktelepei által foglalkoztasson olyan munkavállalókat, akik a Közösség tagállamainak vagy Bosznia és Hercegovinának az állampolgárai, feltéve, hogy ezek a munkavállalók a (2) bekezdésben meghatározott kulcsfontosságú személyzethez tartoznak, és a társaságok, leányvállalatok vagy fióktelepek kizárólagos alkalmazásában állnak. Az ilyen munkavállalók tartózkodási és munkavállalási engedélyei csak az ilyen jellegű foglalkoztatás időtartamára vonatkoznak.

(2)  A fent említett társaságok – a továbbiakban: szervezetek – kulcsszemélyzete „társaságon belül áthelyezettnek” tekintendő, a következő kategóriák közül a c) pont meghatározása szerint, feltéve, hogy a szervezet jogi személy és az érintett személyeket foglalkoztatta, vagy azok annak partnerei voltak (a többségi részvényesek kivételével) legalább az ilyen mozgást közvetlenül megelőző egy év során:

(3)  A Bosznia és Hercegovina-i, illetve közösségi állampolgároknak a Közösség vagy Bosznia és Hercegovina területére történő belépése, illetve ottani ideiglenes tartózkodása engedélyezett, amennyiben a társaság ezen képviselői a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott magas beosztású személyek a társaságon belül, és akik egy Bosznia és Hercegovina-i társaság közösségi leányvállalatának vagy fióktelepének, illetve egy közösségi társaság Bosznia és Hercegovina-i leányvállalatának vagy fióktelepének valamely tagállamban, illetve Bosznia és Hercegovinában történő létrehozásáért felelősek, amennyiben:

III. FEJEZET

Szolgáltatásnyújtás

57. cikk

(1)  A Közösség és Bosznia és Hercegovina a következő rendelkezéseknek megfelelően vállalják, hogy megteszik a megfelelő lépéseket annak érdekében, hogy fokozatosan lehetővé tegyék a szolgáltatásnyújtást a szolgáltatás célszemélyének országától eltérő fél területén letelepedett közösségi és Bosznia és Hercegovina-i társaságok vagy állampolgárok számára.

(2)  Az (1) bekezdésben említett liberalizációs folyamattal összhangban a felek engedélyezik a szolgáltatást nyújtó természetes személyek, illetve a szolgáltató által az 56. cikk (2) bekezdésében meghatározott kulcsszemélyzet tagjaként alkalmazottak ideiglenes mozgását, beleértve azokat a természetes személyeket, akik közösségi vagy Bosznia és Hercegovina-i társaságot vagy állampolgárt képviselnek, és akik a szolgáltatás értékesítésére irányuló tárgyalás vagy az érintett szolgáltató számára történő szolgáltatások értékesítésére vonatkozó megállapodások megkötése céljából szándékoznak ideiglenesen beutazni, amennyiben ezek a képviselők nem vesznek részt a nagyközönség felé történő közvetlen értékesítésben, illetve saját maguk nem foglalkoznak szolgáltatásnyújtással.

(3)  E megállapodás hatálybalépése után négy évvel a stabilizációs és társulási tanács meghozza az (1) bekezdés rendelkezéseinek fokozatos megvalósításához szükséges intézkedéseket. Figyelembe veszik a felek által a jogszabályaik közelítése terén megtett előrehaladást.

58. cikk

(1)  A felek nem tehetnek olyan intézkedéseket vagy rendelkezéseket, amelyek a szolgáltatás célszemélyének országától eltérő fél területén letelepedett közösségi és Bosznia és Hercegovina-i állampolgárok vagy társaságok általi szolgáltatásnyújtás feltételeit e megállapodás hatálybalépésének napját megelőző napon fennálló helyzethez képest jelentős mértékben korlátozóbbá teszik.

(2)  Amennyiben valamelyik fél úgy véli, hogy a másik fél által e megállapodás hatálybalépése óta bevezetett intézkedések olyan helyzet kialakulásához vezetnek, amely e megállapodás hatálybalépésének napját megelőző napon fennálló helyzethez képest jelentős mértékben korlátozóbb, az első fél arra kérheti a másik felet, hogy kezdjenek konzultációt.

59. cikk

A Közösség és Bosznia és Hercegovina közötti közlekedési szolgáltatások nyújtása tekintetében a következő rendelkezéseket kell alkalmazni:

A felek megerősítik elkötelezettségüket a szabad versenykörnyezet mellett, a nemzetközi tengeri közlekedés elengedhetetlen jellemzőjeként.

IV. FEJEZET

Folyó kifizetések és tőkemozgás

60. cikk

A felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy a Nemzetközi Valutaalap alapszabálya VIII. cikkének rendelkezéseivel összhangban szabadon átváltható valutában engedélyeznek bármilyen kifizetést és átutalást a Közösség és Bosznia és Hercegovina közötti fizetési mérleg folyószámlán.

61. cikk

(1)  A tőkeforgalom mérlegén és a folyó műveletek fizetési mérlegén történő tranzakciók tekintetében e megállapodás hatálybalépésétől kezdve a fogadó ország jogszabályainak megfelelően alapított vállalatokba történő közvetlen beruházásokkal kapcsolatos tőke szabad mozgását, valamint az V. cím II. fejezete rendelkezéseinek megfelelő beruházásokat, továbbá e beruházások és az ezekből származó bármilyen bevétel megszüntetését vagy visszahonosítását biztosítani kell.

(2)  A tőkeforgalom mérlegén és a folyó műveletek fizetési mérlegén történő tranzakciók tekintetében a felek e megállapodás hatálybalépésétől kezdve biztosítják az olyan kereskedelmi tranzakciókkal vagy szolgáltatásnyújtással kapcsolatos hitelekre vonatkozó szabad tőkemozgást, amelyben a felek valamelyikében állandó lakóhellyel rendelkező személy vesz részt, valamint az egy évnél hosszabb lejáratú pénzügyi kölcsönökre és hitelekre.

(3)  E megállapodás hatálybalépésétől kezdődően Bosznia és Hercegovina engedélyezi az Európai Unió állampolgárai számára ingatlan szerzését Bosznia és Hercegovinában, érvényes szabályainak és eljárásainak teljes és célszerű alkalmazása mellett.

A megállapodás hatálybalépését követő hat éven belül Bosznia és Hercegovina fokozatosan kiigazítja a tagállamok állampolgárainak Bosznia és Hercegovinában való ingatlanszerzésére vonatkozó jogszabályait, hogy azok a saját állampolgáraira vonatkozóval azonos bánásmódot biztosítsanak.

E megállapodás hatálybalépését követő ötödik évtől a felek biztosítják továbbá a közvetett értékpapír-befektetésekkel és az egy évnél rövidebb lejáratú pénzügyi kölcsönökkel és hitelekkel kapcsolatos szabad tőkemozgást.

(4)  Az (1) bekezdés sérelme nélkül, a felek nem vezetnek be új korlátozásokat a közösségi és Bosznia és Hercegovina-i lakosok közötti tőkemozgásra és folyó kifizetésekre, a már meglévő rendelkezéseket pedig nem szigorítják.

(5)  A 60. cikk rendelkezéseinek sérelme nélkül, ahol kivételes körülmények esetén a Közösség és Bosznia és Hercegovina közötti tőkemozgás komoly nehézségeket okoz vagy okozhat a valutaárfolyam-politika vagy a monetáris politika működésében a Közösségben vagy Bosznia és Hercegovinában, a Közösség, illetve Bosznia és Hercegovina védintézkedéseket hozhat a Közösség és Bosznia és Hercegovina közötti tőkemozgások tekintetében hat hónapot meg nem haladó időtartamra, amennyiben az ilyen intézkedésekre feltétlenül szükség van.

(6)  A fenti rendelkezésekben semmi nem értelmezhető úgy, mint amely korlátozza a felek gazdasági szereplőinek arra vonatkozó jogát, hogy az e megállapodás szerződő feleit érintő jelenlegi két- vagy többoldalú megállapodásokban biztosíthatónál kedvezményesebb bánásmódban részesüljenek.

(7)  A felek konzultációkat folytatnak azzal a céllal, hogy az e megállapodás célkitűzéseinek elősegítése érdekében megkönnyítsék a Közösség és Bosznia és Hercegovina közötti tőkemozgást.

62. cikk

(1)  Az e megállapodás hatálybalépését követő első öt évben a felek olyan intézkedéseket hoznak, amelyek lehetővé teszik a tőke szabad mozgására vonatkozó közösségi szabályok további fokozatos alkalmazásához szükséges feltételek kialakítását.

(2)  Az e megállapodás hatálybalépését követő ötödik év végére a stabilizációs és társulási tanács meghatározza a tőke szabad mozgására vonatkozó közösségi szabályok teljes körű alkalmazásának részletes szabályait.

V. FEJEZET

Általános rendelkezések

63. cikk

(1)  E cím rendelkezéseit a közrend, a közbiztonság vagy a közegészség alapján indokolt korlátozásokra is figyelemmel kell alkalmazni.

(2)  A rendelkezések nem alkalmazandók olyan tevékenységekre, amelyek bármely fél területén a közhatalom – még ha csak esetenkénti – gyakorlásához kapcsolódnak.

64. cikk

E cím alkalmazásában e megállapodásban semmi nem akadályozhatja a feleket a beutazásra és az ott-tartózkodásra, a munkavállalásra és a munkafeltételekre, valamint a természetes személyek letelepedésére és a szolgáltatásnyújtásra vonatkozó jogszabályaik és rendeleteik alkalmazásában, különösen amennyiben a tartózkodási engedély megadásáról, megújításáról vagy megtagadásáról van szó, feltéve, hogy ezek alkalmazása nem olyan módon történik, amely által azok hatálytalanítanák vagy hátrányosan befolyásolnák bármelyik fél számára a megállapodás különös rendelkezéseinek feltételei szerint járó előnyöket. Ez az előírás nem érinti a 63. cikk alkalmazását.

65. cikk

A Bosznia és Hercegovina-i társaságok vagy állampolgárok és közösségi társaságok vagy állampolgárok közös irányításában és kizárólagos tulajdonában lévő társaságokra szintén vonatkoznak e cím rendelkezései.

66. cikk

(1)  A legnagyobb kedvezményes bánásmód az e cím rendelkezéseinek megfelelően nem vonatkozik a felek által a kettős adózás elkerülésére kötött megállapodások alapján biztosított vagy a jövőben biztosítani kívánt adókedvezményekre vagy más adórendszerekre.

(2)  E cím egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy a feleket megakadályozza bármely olyan intézkedés elfogadásában vagy hatálybaléptetésében, amelynek célja a kettős adózás elkerülésére irányuló megállapodások rendelkezései és más adórendszerek vagy belföldi fiskális jogszabályok szerinti adók megkerülésének vagy kijátszásának megakadályozása.

(3)  E cím egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy a tagállamokat vagy Bosznia és Hercegovinát megakadályozza abban, hogy fiskális jogszabályaik vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásában különbséget tegyenek a – különösen a tartózkodási helyük tekintetében – nem azonos helyzetben lévő adózók között.

67. cikk

(1)  A felek törekednek arra, hogy lehetőség szerint elkerüljék a korlátozó intézkedések fizetési mérleg célokra történő bevezetését, a behozatalra vonatkozó intézkedéseket is beleértve. Az ilyen intézkedést elfogadó fél, amint lehetséges, közli a másik féllel ezek eltörlésének ütemezését.

(2)  Ha egy vagy több tagállamnak, illetve Bosznia és Hercegovinának a fizetési mérleg tekintetében súlyos nehézségei támadnak, vagy ilyen helyzet fenyegeti, a Közösség, illetve Bosznia és Hercegovina a helyzetnek megfelelően a WTO-megállapodás alapján kialakított feltételekkel összhangban korlátozó intézkedéseket fogadhat el, a behozatalra vonatkozó intézkedéseket is beleértve, amely intézkedések korlátozott időtartamra szólnak, és nem léphetik túl a fizetésimérleg-helyzet orvoslásához feltétlenül szükséges mértéket. A Közösség illetve Bosznia és Hercegovina adott esetben haladéktalanul tájékoztatja a másik felet.

(3)  A korlátozó intézkedések nem alkalmazhatók a beruházásokra, különösen a befektetett vagy újra befektetett összegek, valamint bármely, ezekből származó bevétel hazatelepítésére vonatkozó átutalásokkal kapcsolatban.

68. cikk

E cím rendelkezéseit fokozatosan kiigazítják, különösen a GATS V. cikkéből eredő követelmények figyelembevételével.

69. cikk

E megállapodás rendelkezései nem érintik olyan intézkedések bármelyik fél általi alkalmazását, amelyek a harmadik országoknak az adott fél piacára való bejutására vonatkozó intézkedések e megállapodás rendelkezései segítségével történő kijátszásának megakadályozásához szükségesek.

VI. CÍM

JOGSZABÁLYOK KÖZELÍTÉSE, JOGÉRVÉNYESÍTÉS ÉS VERSENYSZABÁLYOK

70. cikk

(1)  A felek elismerik Bosznia és Hercegovina meglévő jogszabályainak a Közösség jogszabályaihoz való közelítésének, valamint hatékony végrehajtásának jelentőségét. Bosznia és Hercegovina törekszik annak biztosítására, hogy meglévő és jövőbeni jogszabályait fokozatosan összeegyeztethetővé tegye a közösségi vívmányokkal. Bosznia és Hercegovina biztosítja, hogy meglévő és jövőbeni jogszabályait megfelelően végrehajtja és érvényesíti.

(2)  Ez a jogszabály-közelítés e megállapodás aláírásának napján kezdődik, és a megállapodás 8. cikkében meghatározott átmeneti időszak végére fokozatosan kiterjed a közösségi vívmányok e megállapodásban említett valamennyi elemére.

(3)  A jogszabály-közelítés az első időszakban a belső piaccal kapcsolatos közösségi vívmányok alapvető elemeire, valamint a kereskedelemmel kapcsolatos területekre fog koncentrálni. A későbbiekben Bosznia és Hercegovina a közösségi vívmányok fennmaradó részére összpontosít.

A jogszabály-közelítést az Európai Bizottság és Bosznia és Hercegovina által elfogadandó program alapján hajtják végre.

(4)  Bosznia és Hercegovina az Európai Bizottsággal egyetértésben meghatározza a jogszabály-közelítés végrehajtásának ellenőrzésése vonatkozó részletes szabályokat, valamint a megteendő jogérvényesítési intézkedéseket is.

71. cikk

Verseny és egyéb gazdasági rendelkezések

(1)  A következők összeegyeztethetetlenek e megállapodás megfelelő érvényesülésével, amennyiben érinthetik a Közösség és Bosznia és Hercegovina közötti kereskedelmet:

(2)  Bármely, e cikkel ellentétes gyakorlatot a Közösségben alkalmazandó versenyszabályok, és elsősorban az EK-Szerződés 81., 82., 86. és 87. cikkéből és a közösségi intézmények által elfogadott értelmező eszközökből fakadó kritériumok alapján kell elbírálni.

(3)  A felek biztosítják, hogy a különleges jogokkal bíró magán- és állami vállalkozások tekintetében a működés szempontjából független hatóságot ruházzanak fel az (1) bekezdés a) és b) pontjának teljes körű alkalmazásához szükséges hatáskörrel.

(4)  E megállapodás hatálybalépésének napjától számított két éven belül Bosznia és Hercegovina a működés szempontjából független hatóságot hoz létre, amelyet az (1) bekezdés c) pontjának teljes körű alkalmazásához szükséges hatáskörrel ruház fel. A hatóság többek között hatáskörrel rendelkezik az állami támogatási programok és egyedi támogatások a (2) bekezdéssel összhangban történő engedélyezésére, valamint a jogtalanul nyújtott állami támogatások visszakövetelésének elrendelésére.

(5)  Mindkét fél biztosítja az átláthatóságot az állami támogatás területén, többek között azáltal, hogy a többi félnek az állami támogatásokra vonatkozó közösségi felmérés módszertanát és benyújtását követve rendszeres éves jelentést, vagy azzal egyenértékű dokumentumot küld. Az egyik fél kérésére a másik fél tájékoztatást ad az állami támogatás egyedi eseteiről.

(6)  Bosznia és Hercegovina átfogó nyilvántartást készít a (4) bekezdésben említett hatóság létrehozását megelőzően elindított támogatási programokról, és az ilyen programokat e megállapodás hatálybalépésétől számított legfeljebb négy éven belül összehangolja a (2) bekezdésben említett kritériumokkal.

(7)  

(8)  A 4. jegyzőkönyv különleges szabályokat állapít meg az acélipar átalakítására vonatkozó állami támogatásokkal kapcsolatban.

(9)  A IV. cím II. fejezetében említett termékek tekintetében:

(10)  Ha valamelyik fél úgy ítéli meg, hogy egy bizonyos gyakorlat összeegyeztethetetlen az (1) bekezdés feltételeivel, megfelelő intézkedéseket hozhat a stabilizációs és társulási tanácson belüli konzultációt követően, vagy az ilyen konzultációra való előterjesztést követő 30 munkanap elteltével.

E cikk rendelkezései semmiképpen nem sértik vagy érintik valamely fél arra vonatkozó jogait, hogy dömpingellenes vagy kiegyenlítő intézkedéseket tegyen az 1994. évi GATT vonatkozó cikkeinek, a szubvenciókról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló WTO-megállapodásnak, valamint a vonatkozó belső jogszabályoknak megfelelően.

72. cikk

Közvállalkozások

E megállapodás hatálybalépését követő harmadik év végére a közvállalkozások és olyan vállalkozások esetében, amelyek részére különleges és kizárólagos jogokat biztosítottak, Bosznia és Hercegovina az EK-Szerződésben meghatározott elveket alkalmazza, különös tekintettel a 86. cikkre.

A közvállalkozások különleges jogai az átmeneti időszak során nem foglalják magukban mennyiségi korlátozások vagy azokkal azonos hatású intézkedések kivetésének lehetőségét a Közösségből Bosznia és Hercegovinába irányuló behozatalok tekintetében.

73. cikk

Szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdonjogok

(1)  A felek e cikk és a VII. melléklet rendelkezései szerint megerősítik, hogy fontosságot tulajdonítanak a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdonjogok megfelelő és hatékony védelmének és érvényesítésének.

(2)  A megállapodás hatálybalépésétől kezdve a felek nem biztosítanak kevésbé előnyös bánásmódot egymás vállalatai és állampolgárai számára a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdon elismerésének tekintetében, mint bármely harmadik ország számára kétoldalú megállapodásaik alapján.

(3)  Bosznia és Hercegovina meghoz minden szükséges intézkedést, hogy legkésőbb e megállapodás hatálybalépésétől számított öt éven belül a Közösségben meglévőhöz hasonló szinten biztosítsa a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdonjogok oltalmát, beleértve az ilyen jogok érvényesítésének hatékony eszközeit is.

(4)  Bosznia és Hercegovina vállalja, hogy a fent említett időszakon belül csatlakozik a VII. mellékletben említett, a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdonról szóló többoldalú egyezményekhez. A felek megerősítik a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló megállapodás elveinek általuk tulajdonított jelentősséget. A stabilizációs és társulási tanács határozhat úgy, hogy bizonyos, e területtel kapcsolatos többoldalú egyezményekhez való csatlakozásra kötelezi Bosznia és Hercegovinát.

(5)  Ha a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdon kapcsán a kereskedelem feltételeit érintő probléma merül fel, ezt bármelyik fél kérésére sürgősen a stabilizációs és társulási tanács elé kell terjeszteni a felek kölcsönös megelégedésére szolgáló megoldás érdekében.

74. cikk

Közbeszerzési szerződések

(1)  A Közösség és Bosznia és Hercegovina kívánatos célkitűzésnek tartja a közbeszerzési szerződések megkülönböztetéstől mentes és kölcsönös odaítélését, különösen a WTO szabályainak figyelembe vételével.

(2)  A Bosznia és Hercegovina-i társaságok számára – függetlenül attól, hogy rendelkeznek-e telephellyel a Közösségben vagy sem – a megállapodás hatálybalépésétől a közösségi beszerzési szabályok alapján, a közösségi társaságok számára biztosítottnál nem kevésbé kedvező bánásmód szerint biztosítanak hozzáférést a közösségi szerződés-odaítélési eljárásokhoz.

A fenti rendelkezések a közüzemi szektorra is vonatkoznak, amint a Bosznia és Hercegovina-i kormány elfogadja a közösségi szabályokat ezen a területen bevezető jogszabályokat. A Közösség rendszeres időközönként megvizsgálja, hogy Bosznia és Hercegovina valóban bevezette-e ezeket a jogszabályokat.

(3)  A V. cím II. fejezetének rendelkezései alapján Bosznia és Hercegovinában letelepedett közösségi társaságok a megállapodás hatálybalépésekor a Bosznia és Hercegovina-i társaságok számára biztosítottnál nem kevésbé kedvező bánásmód szerint férnek hozzá a Bosznia és Hercegovina-i szerződés-odaítélési eljárásokhoz.

(4)  A Bosznia és Hercegovinában nem letelepedett közösségi társaságok számára a megállapodás hatálybalépését követő legfeljebb öt éven belül a Bosznia és Hercegovina-i társaságok számára biztosítottnál nem kevésbé kedvező bánásmód szerint biztosítanak hozzáférést a Bosznia és Hercegovina-i szerződés-odaítélési eljárásokhoz. Az ötéves átmeneti időszakban Bosznia és Hercegovina fokozatosan csökkenti a hazai társaságokra érvényes kedvezményeket annak érdekében, hogy e megállapodás hatálybalépését követően a kedvezmények különbsége az első és második évben legfeljebb 15 %, a harmadik és negyedik évben legfeljebb 10 %, az ötödik évben pedig legfeljebb 5 % legyen.

(5)  A stabilizációs és társulási tanács rendszeres időközönként megvizsgálja annak lehetőségét, hogy Bosznia és Hercegovina valamennyi közösségi társaság számára hozzáférést biztosítson a Bosznia és Hercegovina-i szerződés-odaítélési eljárásokhoz. Bosznia és Hercegovina évente jelentést készít a stabilizációs és társulási tanács számára azokról az intézkedésekről, amelyeket az átláthatóság növelése és a közbeszerzések terén hozott döntések hatékony jogi felülvizsgálatának biztosítása érdekében hozott.

(6)  A letelepedés, működés, a Közösség és Bosznia és Hercegovina közötti szolgáltatásnyújtás, valamint a közbeszerzési szerződések teljesítésével kapcsolatos foglalkoztatás és munkaerőmozgás tekintetében is a 47–69. cikk rendelkezéseit kell alkalmazni.

75. cikk

Szabványosítás, mérésügy, akkreditáció és megfelelőségértékelés

(1)  Bosznia és Hercegovina megteszi a szükséges intézkedéseket, hogy fokozatosan összhangot érjen el a közösségi műszaki előírások és az európai szabványosítás, mérésügy, akkreditáció és megfelelőségértékelési eljárások terén.

(2)  Ennek érdekében a felek törekednek arra, hogy:

76. cikk

Fogyasztóvédelem

A felek együttműködnek annak érdekében, hogy a Bosznia és Hercegovina-i fogyasztóvédelmi előírásokat összehangolják a közösségiekkel. Hatékony fogyasztóvédelemre van szükség annak érdekében, hogy biztosított legyen a piacgazdaság megfelelő működése, és ez a védelem a piacfelügyelet és az e területtel kapcsolatos jogérvényesítés biztosítására irányuló közigazgatási infrastruktúra kiépítésétől függ.

E célból és közös érdekeik figyelembevételével a felek elősegítik és biztosítják a következőket:

77. cikk

Munkafeltételek és esélyegyenlőség

Bosznia és Hercegovina fokozatosan összehangolja jogszabályait a közösségi jogszabályokkal a munkafeltételek, különösen a munkahelyi biztonság és egészségvédelem, valamint az esélyegyenlőség terén.

VII. CÍM

JOGÉRVÉNYESÜLÉS, SZABADSÁG ÉS BIZTONSÁG

78. cikk

Az intézmények és a jogállamiság megerősítése

A bel- és igazságügyi együttműködés során a felek különös jelentőséget tulajdonítanak a jogállamiság megszilárdításának, általában a különböző szintű közigazgatási intézmények, valamint a jogérvényesítés és különösen az igazságszolgáltatás megerősítésének. Az együttműködés elsősorban az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítésére, valamint hatékonyságának és intézményi kapacitásának javítására, az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés fokozása, a rendőrség és más bűnüldözési szervek megfelelő szerkezetének kialakítására, megfelelő képzés biztosítására, valamint a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelemre irányul.

79. cikk

Személyes adatok védelme

Bosznia és Hercegovina e megállapodás hatálybalépésekor összehangolja a személyes adatok védelméről szóló jogszabályait a közösségi joggal és a magánélet tiszteletben tartásáról szóló, más európai és nemzetközi jogszabályokkal. Bosznia és Hercegovina megfelelő pénzügyi forrásokkal és humán erőforrásokkal rendelkező, független felügyeleti szerveteket hoz létre a személyes adatok védelméről szóló nemzeti jogszabályok végrehajtásának hatékony ellenőrzése és biztosítása érdekében. A felek együttműködnek e cél elérése érdekében.

80. cikk

Vízum, határigazgatás, menedékjog és migráció

A felek együttműködnek a vízumok, határellenőrzés, menedékjog és migráció terén, valamint a meglévő más kezdeményezések figyelembevételével és – adott esetben – teljes mértékű felhasználásával kialakítják az együttműködés kereteit, regionális szinten is.

A fenti témákban való együttműködés a felek közötti kölcsönös konzultációkon és együttműködésen alapul, és annak magában kell foglalnia a következőkre vonatkozó technikai és közigazgatási segítségnyújtást:

Az együttműködés különösen a következőkre helyezi a hangsúlyt:

81. cikk

Az illegális bevándorlás megakadályozása és ellenőrzése; visszafogadás

(1)  A felek együttműködnek az illegális bevándorlás megakadályozása és ellenőrzése érdekében. Ezért Bosznia és Hercegovina és a tagállamok visszafogadják a másik fél területén illegálisan tartózkodó bármely állampolgárukat, valamint a felek megállapodnak egy visszafogadási egyezmény megkötésében és teljes mértékű végrehajtásában, amely magában foglalja a más országok állampolgárainak és hontalan személyeknek a visszafogadását is.

A tagállamok és Bosznia és Hercegovina egyaránt ellátják állampolgáraikat a megfelelő személyazonossági okmányokkal, és e célból biztosítanak számukra minden adminisztratív segítséget.

Az állampolgárok, harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek visszafogadására vonatkozó egyedi eljárásokat a visszafogadásról szóló megállapodás keretében fektetik le.

(2)  Bosznia és Hercegovina beleegyezik, hogy visszafogadási megállapodásokat köt a stabilizációs és társulási folyamatban részt vevő többi országgal, és vállalja, hogy megteszi az e cikkben említett valamennyi visszafogadási megállapodás rugalmas és gyors végrehajtásához szükséges intézkedéseket.

(3)  A stabilizációs és társulási tanács más közös intézkedéseket is tesz az illegális bevándorlás, beleértve az emberkereskedelmet és az illegális migrációs hálózatokat, megakadályozása és ellenőrzése érdekében.

82. cikk

Pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása

(1)  A felek együttműködnek annak megakadályozása érdekében, hogy pénzügyi rendszereiket általában bűncselekményből és különösen kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményekből származó bevételek tisztára mosására, valamint a terrorizmus finanszírozására használják.

(2)  Ezen a területen az együttműködés magában foglalhatja a közigazgatási és technikai segítségnyújtást, a rendeletek végrehajtásának fejlesztése és a megfelelő szabályok és mechanizmusok hatékony működése céljából, amelyek a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemre vonatkoznak, és egyenértékűek a Közösség és egyéb nemzetközi fórumok, különösen a Pénzügyi Akció Munkacsoport (FATF) által elfogadottakkal.

83. cikk

Együttműködés a tiltott kábítószerek terén

(1)  A felek saját illetékességi területükön belül együttműködnek a kábítószerek kérdésének kiegyensúlyozott és integrált megközelítésének biztosítása érdekében. A kábítószerrel kapcsolatos szakpolitikák és tevékenységek célja az illegális kábítószerek elleni küzdelem struktúráinak megerősítése, a kínálat, a kereskedelem és a tiltott kábítószerek iránti kereslet csökkentése, a kábítószerrel való visszaélés egészségügyi és szociális következményeivel való szembenézés, valamint az előanyagok hatékonyabb ellenőrzése.

(2)  A felek megállapodnak az e célkitűzések eléréséhez szükséges együttműködési módszerekről. Az intézkedéseknek az EU kábítószer-ellenőrzési stratégiája mentén közösen elfogadott alapelvekre kell épülniük.

84. cikk

A szervezett bűnözéssel és más illegális tevékenységekkel kapcsolatos megelőzés és küzdelem

A felek együttműködnek a szervezett vagy nem szervezett bűncselekményekkel és illegális tevékenységekkel kapcsolatos küzdelemben és megelőzésben, például:

Ösztönzik a regionális együttműködést és a szervezett bűnözés elleni küzdelemmel kapcsolatos elfogadott nemzetközi előírások betartását.

85. cikk

A terrorizmus elleni küzdelem

A felek megállapodnak, hogy azon nemzetközi egyezményekkel, amelyeknek részesei, valamint saját vonatkozó jogszabályaikkal és rendeleteikkel összhangban együttműködnek a terrorcselekmények és azok finanszírozásának megakadályozása és leküzdése érdekében:

VIII. CÍM

EGYÜTTMŰKÖDÉSI POLITIKÁK

86. cikk

(1)  A Közösség és Bosznia és Hercegovina szoros kapcsolatokat alakít ki Bosznia és Hercegovina fejlődési és növekedési potenciáljához való hozzájárulás céljából. Az ilyen együttműködés mindkét fél előnyére erősíti a lehető legszélesebb alapokon nyugvó, meglévő gazdasági kapcsolatokat.

(2)  A politikákat és az egyéb intézkedéseket úgy tervezik meg, hogy azok Bosznia és Hercegovina fenntartható gazdasági növekedését és társadalmi fejlődését idézzék elő. E politikáknak a kezdetektől magukba kell foglalniuk a környezeti megfontolásokat, és igazodniuk kell a harmonikus társadalmi fejlődéshez.

(3)  Az együttműködési politikákat beépítik a regionális együttműködésbe. Külön figyelmet fordítanak azokra az intézkedésekre, amelyek előmozdítják Bosznia és Hercegovina és a szomszédos országok, többek között a tagállamok közötti együttműködést és ilyen módon hozzájárulnak a regionális stabilitáshoz. A stabilizációs és társulási tanács prioritásokat állapíthat meg az alábbiakban bemutatott együttműködési politikák között vagy azokon belül, az európai partnerséggel összhangban.

87. cikk

Gazdaság- és kereskedelempolitika

A Közösség és Bosznia és Hercegovina elősegítik a gazdasági reformfolyamatot azáltal, hogy együttműködnek gazdaságaik alapelemeinek jobb megértése, valamint a gazdaságpolitika piacgazdaságokban történő kialakítása és végrehajtása érdekében.

Bosznia és Hercegovina hatóságainak kérésére a Közösség támogatást nyújthat Bosznia és Hercegovinának a működő piacgazdaság kialakítására és az európai gazdasági és monetáris unió stabilitásorientált politikáinak fokozatos közelítésére irányuló erőfeszítéseihez.

Az együttműködés az üzleti szféra törvényességének megerősítésére is törekszik stabil és megkülönböztetéstől mentes, kereskedelmi vonatkozású jogi keret kialakítása révén.

Az e területen való együttműködés magában foglalja a gazdasági és monetáris unió alapelveivel és működésével kapcsolatos információk informális cseréjét.

88. cikk

Statisztikai együttműködés

Az együttműködés elsősorban a statisztikával kapcsolatos közösségi vívmányok kiemelt területeire helyezi a hangsúlyt. Különösen törekszik hatékony és fenntartható statisztikai rendszerek kidolgozására, amelyek képesek a Bosznia és Hercegovina-i átalakulási és reformfolyamat megtervezéséhez és nyomon követéséhez szükséges összehasonlítható, megbízható, tárgyilagos és pontos adatokat biztosítani. Az együttműködésnek azt is lehetővé kell tennie, hogy az állami statisztikai ügynökség és a statisztikai hivatalok jobban ki tudják elégíteni hazai és nemzetközi ügyfeleik igényeit (mind a közigazgatásban, mind a versenyszférában). A statisztikai rendszernek tiszteletben kell tartania az ENSZ által kibocsátott statisztikai alapelveket, az Európai Statisztikai Gyakorlati Szabályzatot, és a statisztikára vonatkozó európai jogi rendelkezéseket, valamint a közösségi vívmányok irányába kell fejlődnie.

89. cikk

Banki, biztosítási és egyéb pénzügyi szolgáltatások

A Bosznia és Hercegovina és a Közösség közötti együttműködés a banki, biztosítási és egyéb pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos közösségi vívmányok kiemelt területeire helyezi a hangsúlyt. A felek együttműködnek annak érdekében, hogy olyan megfelelő stuktúrákat dolgozzanak ki és fejlesszenek ki, amelyek ösztönzik a banki, biztosítási és egyéb pénzügyi szolgáltatási szektort Bosznia és Hercegovinában.

90. cikk

Audit- és pénzügyi ellenőrzési együttműködés

A felek közötti együttműködés elsősorban az államháztartási belső pénzügyi ellenőrzéssel (PIFC) és a külső ellenőrzéssel kapcsolatos közösségi vívmányok kiemelt területeire helyezi a hangsúlyt. A felek különösen annak érdekében működnek együtt, hogy – megfelelő jogszabályok kidolgozása és elfogadása által – államháztartási belső pénzügyi ellenőrzést (beleértve a pénzügyi irányítást és ellenőrzést, és a funkcionálisan független belső ellenőrzést), valamint független külső ellenőrzési rendszereket dolgozzanak ki Bosznia és Hercegovinában, a nemzetközileg elfogadott ellenőrzési standardokkal és módszerekkel, valamint az EU legjobb gyakorlatával összhangban. Az együttműködésnek koncentrálnia kell az intézmények kapacitásépítésére és képzésére az államháztartási belső pénzügyi ellenőrzés és a külső ellenőrzés (legfelsőbb ellenőrzési intézmények) Bosznia és Hercegovina-i fejlesztése céljából, amely vonatkozik a pénzügyi irányítás és ellenőrzés, valamint a belső ellenőrzési rendszerek központi harmonizációs egységeinek létrehozására és erősítésére is.

91. cikk

Beruházásfejlesztés és -védelem

A felek, saját illetékességi területükön belül, együttműködnek a beruházásfejlesztés és -védelem terén azzal a céllal, hogy kedvező légkört teremtsenek mind a belföldi, mind a külföldi magánberuházások számára, amely lényeges Bosznia és Hercegovina gazdaságának és iparának újjáélesztése szempontjából.

92. cikk

Ipari együttműködés

Az együttműködésnek elő kell segítenie Bosznia és Hercegovina iparának és egyes szektorainak modernizációját és szerkezeti átalakítását. Mindez vonatkozik a gazdasági szereplők közötti ipari együttműködésére is, amelynek célja, hogy a környezet védelmének biztosítása mellett erősödjön a magánszektor.

Az ipari együttműködési kezdeményezések tükrözik a felek által meghatározott prioritásokat. Figyelembe veszik az iparfejlesztés regionális szempontjait, adott esetben támogatva a transznacionális társaságokat. A kezdeményezéseknek különösen arra kell irányulniuk, hogy megfelelő keretet hozzanak létre a vállalkozások számára az irányítás és a know-how fejlesztéséhez, valamint a piacok, a piaci átláthatóság és a vállalkozói környezet támogatásához.

Az együttműködés kellően figyelembe veszi az iparpolitikával kapcsolatos közösségi vívmányokat.

93. cikk

Kis- és középvállalkozások

A felek közti együttműködés a magánszektor kis- és középvállalkozásainak (kkv) fejlesztésére és erősítésére irányul, és megfelelően figyelembe veszi a közösségi vívmányok kkv-kra vonatkozó prioritásait, valamint a kisvállalkozások európai chartájában lefektetett tíz iránymutatást.

94. cikk

Turizmus

A felek közötti együttműködés a turizmus terén elsősorban a turizmussal kapcsolatos információk (nemzetközi hálózatokon, adatbankokon stb. keresztül történő) áramlásának erősítésére, az idegenforgalmi vállalkozások, szakértők, kormányok és érintett ügynökségeik közti együttműködés fokozására, valamint a know-how (képzések, cserék és szemináriumok útján történő) átadására irányul. Az együttműködés kellően figyelembe veszi az ágazattal kapcsolatos közösségi vívmányokat.

Az együttműködés beépíthető a regionális együttműködésbe.

95. cikk

Mezőgazdaság és az agráripari ágazat

Az együttműködés a mezőgazdasággal, valamint az állat- és növény-egészségügyi kérdésekkel kapcsolatos közösségi vívmányok kiemelt területeire fogja helyezni a hangsúlyt. Az együttműködés különösen törekszik Bosznia és Hercegovina mezőgazdaságának és agráripari ágazatának modernizálására és szerkezeti átalakítására, a közösségi állat- és növényegészségügyi követelmények elérésére, és a Bosznia és Hercegovina-i jogszabályok és gyakorlat közösségi szabályokhoz és szabványokhoz való fokozatos közelítésének támogatására.

96. cikk

Halászat

A felek megvizsgálják a közös érdekű, kölcsönösen előnyös területek meghatározásának lehetőségét a halászati ágazatban. Az együttműködés kellően figyelembe veszi a halászattal kapcsolatos közösségi vívmányok kiemelt területeit, beleértve a Nemzetközi és Regionális Halászati Szervezetnek a halállománnyal való gazdálkodásra és megőrzésre vonatkozó szabályaival kapcsolatos nemzetközi kötelezettségek betartását.

97. cikk

Vámok

A felek azzal a céllal alakítanak ki együttműködést ezen a területen, hogy biztosítsák a kereskedelem terén elfogadandó rendelkezések betartását, valamint megvalósítsák a Bosznia és Hercegovina-i vámrendszereknek a közösségihez való közelítését, ezáltal előkészítve e megállapodás alapján tervezett liberalizációs intézkedéseket és a Bosznia és Hercegovina-i vámjogszabályoknak a közösségi vívmányokhoz való fokozatos közelítését.

Az együttműködés kellően figyelembe veszi a vámügyekkel kapcsolatos közösségi vívmányok kiemelt területeit.

A 5. jegyzőkönyv megállapítja a felek közötti, vámügyekben történő kölcsönös közigazgatási segítségnyújtás szabályait.

98. cikk

Adózás

A felek együttműködést alakítanak ki az adózás területén, beleértve a Bosznia és Hercegovina-i adórendszer további reformjára és az adóigazgatási eljárás átalakítására irányuló intézkedéseket azzal a céllal, hogy biztosítsák a hatékony adóbeszedést és az adócsalás elleni fokozott fellépést.

Az együttműködés kellően figyelembe veszi az adózással és a káros adóverseny elleni küzdelemmel kapcsolatos közösségi vívmányok kiemelt területeit. A hátrányos adóverseny eltörlését a Tanács által 1997. december 1-jén elfogadott, a vállalkozások adózására vonatkozó magatartási kódex elvei alapján kell végrehajtani.

Az együttműködés az átláthatóság fokozására és a korrupció elleni harcra is irányul, és magában foglalja a tagállamokkal való információcserét annak érdekében, hogy elősegítse az adócsalást, adókijátszást vagy adóelkerülést megelőző intézkedések végrehajtását. Az OECD jövedelem- és tőkeadóztatási modell egyezményének legfrissebb módosításaival összhangban, valamint az adóügyekkel kapcsolatos információcseréről szóló OECD modell egyezmény alapján Bosznia és Hercegovinának a tagállamokkal megkötendő kétoldalú megállapodások hálózatát kell kialakítania, olyan mértékben, amennyire az ezt kérő tagállam egyetért ezekkel.

99. cikk

Társadalmi együttműködés

A felek azzal a céllal működnek együtt, hogy elősegítsék Bosznia és Hercegovina foglakoztatáspolitikájának fejlesztését a gazdasági reform és integráció erősítése keretében. Az együttműködés Bosznia és Hercegovina szociális biztonsági rendszerének az új gazdasági és társadalmi követelményekhez való hozzáigazítását is segíteni fogja azzal a céllal, hogy egyenlő hozzáférés és hatékony támogatás legyen biztosítható minden sérülékeny személy számára, és hozzájárulhat Bosznia és Hercegovina jogszabályainak kiigazításához annak érdekében, hogy a nők és férfiak, a fogyatékkal élők és minden sérülékeny személy – beleértve a kisebbségi csoportokhoz tartozókat is – munkafeltételei és esélyegyenlősége biztosított legyen, valamint hogy javuljon a munkavállalók egészségének és védelmének szintje, a Közösségben biztosított védelmi szintjét tekintve referenciának.

Az együttműködés kellően figyelembe veszi az ezzel a területtel kapcsolatos közösségi vívmányok kiemelt területeit.

100. cikk

Oktatás és képzés

A felek együttműködnek azzal a céllal, hogy emeljék az általános oktatás, szakoktatás és -képzés, valamint a Bosznia és Hercegovina-i ifjúságpolitika és az ifjúságsegítés színvonalát, beleértve a nem formális oktatást is. A felsőoktatási rendszeren belül kiemelt fontosságú a Bolognai Nyilatkozat célkitűzéseinek elérése a kormányközi bolognai folyamatban.

A felek együttműködnek annak biztosítása érdekében is, hogy Bosznia és Hercegovinában az oktatás és képzés minden szintjére való bejutás mentes legyen mindenfajta nemi, faji, etnikai, származási vagy vallási hovatartozás szerinti hátrányos megkülönböztetéstől. Bosznia és Hercegovinának prioritásként kell kezelni azoknak a kötelezettségeknek való megfelelést, amelyeket az ezekkel a kérdésekkel foglalkozó, vonatkozó nemzetközi egyezmények keretében vállalt.

A vonatkozó közösségi programok és eszközök hozzájárulnak az oktatási és képzési struktúrák és tevékenységek színvonalának emeléséhez Bosznia és Hercegovinában.

Az együttműködés kellően figyelembe veszi az ezzel a területtel kapcsolatos közösségi vívmányok kiemelt területeit.

101. cikk

Kulturális együttműködés

A felek vállalják, hogy elősegítik a kulturális együttműködést. Az együttműködés többek között az egyének, közösségek és népek közötti kölcsönös megértés és elismerés erősítését szolgálja. A felek vállalják, hogy együttműködnek a kulturális sokszínűség támogatásában, különösképpen a kulturális kifejezési módok sokszínűségnek védelméről és elősegítéséről szóló UNESCO-egyezmény keretén belül.

102. cikk

Audiovizuális együttműködés

A felek együttműködnek az európai audio-vizuális ipar fejlesztésében és ösztönzik a koprodukciót a mozi és televíziózás területén.

Az együttműködés többek között újságírók és más média-szakemberek képzésére irányuló programokat és lehetőségeket jelent, valamint technikai segítséget a média, a nyilvánosság és a magánszféra számára, ezáltal erősítve azok függetlenségét, szakmaiságát és az európai médiával való kapcsolatokat.

Bosznia és Hercegovina összehangolja a határokon átnyúló műsorszolgáltatás tartalmi aspektusainak szabályozását érintő politikáját a Közösségével, továbbá összehangolja jogszabályait a vonatkozó közösségi vívmányokkal. Bosznia és Hercegovina különös figyelmet fordít a szellemi tulajdonjogok megszerzésével kapcsolatos kérdésekre a műholdas, földi frekvenciás, valamint kábeles programokban és a műsorszolgáltatásban.

103. cikk

Információs társadalom

Az együttműködés elsősorban az információs társadalommal kapcsolatos közösségi vívmányok kiemelt területeire helyezi a hangsúlyt. Különösen Bosznia és Hercegovina politikáinak és jogszabályainak a közösségiekkel való fokozatos összehangolását támogatják ebben a szektorban.

A felek azzal a céllal működnek együtt, hogy továbbfejlesszék az információs társadalmat Bosznia és Hercegovinában. A globális célok közé tartozik a társadalom egészének felkészítése a digitális korszakra, a beruházások vonzása, és a hálózatok és szolgáltatások interoperabilitásának biztosítása.

104. cikk

Elektronikus kommunikációs hálózatok és szolgáltatások

Az együttműködés elsősorban az ezzel a területtel kapcsolatos közösségi vívmányok kiemelt kérdéseire helyezi a hangsúlyt.

A felek elsősorban megerősítik az együttműködést az elektronikus kommunikációs hálózatok és az elektronikus kommunikációs szolgáltatások területén, azzal az alapvető céllal, hogy Bosznia és Hercegovina egy évvel a megállapodás hatálybalépését követően elfogadja az ágazattal kapcsolatos közösségi vívmányokat.

105. cikk

Tájékoztatás és kommunikáció

A Közösség és Bosznia és Hercegovina megteszi a szükséges intézkedéseket, hogy elősegítse a kölcsönös információcserét. Előnyben részesülnek azok a programok, amelyek a nyilvánosság számára alapvető tájékoztatást nyújtanak a Közösségről, valamint speciálisabb információkat a Bosznia és Hercegovina-i szakmai körök számára.

106. cikk

Közlekedés

Az együttműködés a közlekedéssel kapcsolatos közösségi vívmányok kiemelt területeire helyezi hangsúlyt.

Az együttműködés különösen a Bosznia és Hercegovina-i közlekedési módok átalakítására és modernizálására törekedhet, javíthatja a személyek és áruk szabad mozgását, elősegítheti a közlekedési piachoz és létesítményekhez való hozzáférést, beleértve a kikötőket és reptereket is, támogathatja a transz-európai hálózatokkal kapcsolatos multimodális infrastruktúrák fejlesztését, különösen a délkelet-európai regionális kapcsolatok megerősítését a regionális közlekedési főhálózatról szóló egyetértési nyilatkozattal összhangban, bevezethet a Közösségéhez hasonló üzemeltetési szabványokat, valamint segítheti a Közösségéhez hasonló és ahhoz igazodó Bosznia és Hercegovina-i közlekedési rendszer kialakítását, és a közlekedéssel kapcsolatos környezetvédelem fejlesztését.

107. cikk

Energia

Az együttműködés az ezzel a területtel kapcsolatos közösségi vívmányok kiemelt területeire helyezi a hangsúlyt, beleértve adott esetben a nukleáris biztonság szempontjait is. Az együttműködés az Európai Energiaközösséget létrehozó szerződésen alapul és Bosznia és Hercegovinának az európai energiapiacokba történő fokozatos integrációja irányába fejlődik.

108. cikk

Környezetvédelem

A felek fejlesztik és erősítik együttműködésüket a környezetvédelem terén annak az érdemi feladatnak az érdekében, hogy megállítsák a további romlást, és megkezdjék a környezet állapotának javítását a fenntartható fejlődés érdekében.

A feleknek különösen azzal a céllal kell együttműködniük, hogy erősítsék a közigazgatási struktúrákat és folyamatokat a környezeti kérdések stratégiai tervezése és a fontos szereplők közötti koordináció biztosítása érdekében, valamint hogy összehangolják a Bosznia és Hercegovina-i törvényeket a közösségi vívmányokkal. Az együttműködés összpontosíthat a helyi, regionális és határon átnyúló lég- és vízszennyezés (beleértve a szemetet és a vegyszereket is) jelentős csökkentésére vonatkozó stratégiák kidolgozására, a hatékony, tiszta, fenntartható és megújítható energiatermelés és -fogyasztás rendszerének kialakítására, valamint környezeti hatásvizsgálat és stratégiai környezeti vizsgálat lefolytatására. Különös figyelmet fordítanak a Kiotói Jegyzőkönyv ratifikálására és végrehajtására.

109. cikk

Együttműködés a kutatás és technológiafejlesztés terén

A felek kölcsönös előnyök alapján támogatják a polgári célú tudományos kutatási és technológiafejlesztési együttműködést, valamint tekintetbe veszik a rendelkezésre álló forrásokat, a megfelelő programokhoz való hozzáférés lehetőségét, a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdonjogok megfelelő szintű hatékony védelmére is figyelemmel.

Az együttműködés kellően figyelembe veszi a kutatással és technológiafejlesztéssel kapcsolatos közösségi vívmányok kiemelt területeit.

110. cikk

Regionális és helyi fejlesztés

A felek a regionális és helyi fejlesztési együttműködés megerősítésére törekednek azzal a céllal, hogy hozzájáruljanak a gazdasági fejlődéshez és csökkentsék a regionális kiegyensúlyozatlanságot. Külön figyelmet fordítanak a határokon átnyúló, transznacionális és régiók közötti együttműködésekre.

Az együttműködés kellően figyelembe veszi a regionális fejlesztéssel kapcsolatos közösségi vívmányok prioritásait.

111. cikk

Közigazgatási reform

Az együttműködés arra irányul, hogy biztosítsák a hatékony és elszámoltatható közigazgatás továbbfejlesztését Bosznia és Hercegovinában, a területen eddig végrehajtott reformokra alapozva.

Az együttműködés ezen a területen elsősorban az intézménykiépítésre irányul az európai partnerség követelményeivel összhangban, beleértve olyan szempontokat is, mint az átlátható és nem részrehajló munkaerő-toborzási eljárások, humánerőforrás-menedzsment és karrierfejlesztés a közszolgálatban, folyamatos képzés, etikus magatartás támogatása az államigazgatásban, és a politikák alakítási folyamatának erősítése. A reformok megfelelően figyelembe veszik a költségvetés fenntarthatóságának célját, beleértve a költségvetés tervezésének szempontjait is. Az együttműködés Bosznia és Hercegovina közigazgatásának minden szintjére vonatkozik.

IX. CÍM

PÉNZÜGYI EGYÜTTMŰKÖDÉS

112. cikk

E megállapodás célkitűzéseinek elérése érdekében és az 5., 113. és 115. cikknek megfelelően, Bosznia és Hercegovina támogatás és kölcsönök formájában közösségi pénzügyi támogatásban részesülhet, beleértve az Európai Beruházási Bank által nyújtott hiteleket. A közösségi támogatás feltétele a koppenhágai politikai kritériumok teljesítése tekintetében mutatott további fejlődés, és különösen az európai partnerség különös prioritási céljainak megvalósításában történő előrehaladás. A Bosznia és Hercegovináról szóló éves jelentések értékelését is figyelembe fogják venni. A közösségi támogatás a stabilizációs és társulási folyamat feltételeinek teljesítésétől is függ, különös tekintettel a kedvezményezett demokratikus, gazdasági ás intézményi reformok végrehajtására tett erőfeszítéseire. A Bosznia és Hercegovinának nyújtott támogatást a feltárt szükségletek kielégítéséhez, és az elfogadott prioritásokhoz, a felvevő-, és adott esetben visszafizetési képességhez, valamint a gazdasági reform és szerkezetátalakítás érdekében végrehajtott intézkedésekhez igazítják.

113. cikk

A támogatás formájában nyújtott pénzügyi segítségnyújtásra a vonatkozó tanácsi rendelettel összhangban, többéves indikatív kereten belül és a Bosznia és Hercegovinával folytatott konzultációkat követően a Közösség által kialakított kialakított éves cselekvési programokra alapozva kerülhet sor.

A pénzügyi segítségnyújtás az együttműködés bármely területére kiterjedhet, külön figyelmet fordítva a bel- és igazságügyre, a jogszabály-közelítésre és a gazdasági fejlődésre.

114. cikk

A rendelkezésre álló források optimális felhasználása érdekében a felek biztosítják, hogy a Közösség hozzájárulásait más forrásokból, például a tagállamokból, más országokból és nemzetközi pénzügyi intézményektől származó hozzájárulásokkal való összehangolás után alakítják ki.

E célból a felek rendszeresen információt cserélnek az összes támogatási forrásról.

X. CÍM

INTÉZMÉNYI, ÁLTALÁNOS ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

115. cikk

Létrejön a stabilizációs és társulási tanács, amely felügyeli e megállapodás alkalmazását és végrehajtását. Megfelelő szinten, rendszeres időközönként ülésezik, illetve ha a körülmények úgy kívánják. Megvizsgálja a megállapodás keretében felmerülő főbb kérdéseket, valamint a kölcsönös érdeklődésre számot tartó egyéb kétoldalú vagy nemzetközi kérdéseket.

116. cikk

(1)  A stabilizációs és társulási tanács egyrészről az Európai Unió Tanácsának tagjaiból és az Európai Bizottság tagjaiból, másrészről Bosznia és Hercegovina Minisztertanácsának tagjaiból áll.

(2)  A stabilizációs és társulási tanács létrehozza eljárási szabályzatát.

(3)  A stabilizációs és társulási tanács tagjai az eljárási szabályzatban megállapítandó feltételeknek megfelelően rendelkezhetnek a képviseletükről.

(4)  A stabilizációs és társulási tanács elnökségét az eljárási szabályzatban megállapítandó előírásoknak megfelelően felváltva tölti be a Közösség és Bosznia és Hercegovina egy-egy képviselője.

(5)  Az Európai Beruházási Bank az őt érintő ügyekben megfigyelőként részt vehet a stabilizációs és társulási tanács munkájában.

117. cikk

A megállapodás célkitűzéseinek megvalósítása érdekében a stabilizációs és társulási tanács hatáskörrel rendelkezik, hogy e megállapodás alkalmazási körében és az abban előírt esetekben határozatokat hozzon. Ezek a határozatok kötelező erejűek a felekre nézve, akik megteszik a határozatok végrehajtásához szükséges intézkedéseket. A stabilizációs és társulási tanács megfelelő ajánlásokat is tehet. Határozatait és ajánlásait a felekkel egyetértésben hozza meg.

118. cikk

(1)  A stabilizációs és társulási tanácsot feladatai végrehajtásában egy stabilizációs és társulási bizottság segítheti, amely egyrészről az Európai Unió Tanácsának és az Európai Bizottság képviselőiből, másrészről Bosznia és Hercegovina Minisztertanácsának képviselőiből áll.

(2)  A stabilizációs és társulási tanács az eljárási szabályzatában meghatározza a stabilizációs és társulási bizottság feladatait, amelyek tartalmazzák a stabilizációs és társulási tanács üléseinek előkészítését, valamint meghatározza a bizottság működési módját.

(3)  A stabilizációs és társulási tanács bármely hatáskörét átruházhatja a stabilizációs és társulási bizottságra. Ez esetben a stabilizációs és társulási bizottság a 117. cikkben megállapított feltételeknek megfelelően hozza meg döntéseit.

119. cikk

A stabilizációs és társulási bizottság albizottságokat hozhat létre.

A megállapodás hatálybalépését követő első év vége előtt a stabilizációs és társulási bizottság létrehozza a szükséges albizottságokat e megállapodás megfelelő végrehajtása érdekében.

Létrejön egy migrációs kérdésekkel foglalkozó albizottság.

120. cikk

A stabilizációs és társulási tanács határozhat bármely más különleges bizottság vagy testület létrehozásáról, amely segítheti feladatai elvégzésében. A stabilizációs és társulási tanács az eljárási szabályzatában meghatározza az ilyen bizottságok vagy testületek összetételét és feladatait, valamint azok működési módját.

121. cikk

Létrejön a stabilizációs és társulási parlamenti bizottság. A Bosznia és Hercegovina parlamenti közgyűlésének képviselői és az európai parlamenti képviselők e fórum keretében találkoznak véleménycsere céljából. A bizottság az általa meghatározott időközönként ülésezik.

A stabilizációs és társulási parlamenti bizottság az Európai Parlament képviselőiből, és Bosznia és Hercegovina parlamenti közgyűlésének képviselőiből áll.

A stabilizációs és társulási parlamenti bizottság létrehozza eljárási szabályzatát.

A stabilizációs és társulási parlamenti bizottság elnökségét az eljárási szabályzatban megállapítandó előírásoknak megfelelően felváltva tölti be az Európai Parlament tagja és Bosznia és Hercegovina parlamenti közgyűlésének tagja.

122. cikk

E megállapodás hatályán belül mindegyik fél vállalja, hogy a másik fél természetes és jogi személyei számára saját állampolgáraihoz viszonyítva megkülönböztetéstől mentes szabad hozzáférést biztosít a felek illetékes bíróságaihoz és közigazgatási szerveihez egyéni jogaik és tulajdonjogaik védelme érdekében.

123. cikk

A megállapodás egyik része sem akadályozza meg a feleket abban, hogy olyan intézkedéseket hozzanak:

124. cikk

(1)  Az e megállapodás által szabályozott területeken és bármely abban foglalt különös rendelkezés sérelme nélkül:

(2)  Az (1) bekezdés rendelkezései nem érintik a felek arra vonatkozó jogát, hogy adójogszabályaik megfelelő rendelkezéseit alkalmazzák azokra az adófizetőkre, akik lakóhelyüket tekintve nincsenek azonos helyzetben.

125. cikk

(1)  A felek minden általános vagy különös intézkedést meghoznak, amelyek a megállapodás szerinti kötelezettségeik teljesítéséhez szükségesek. Biztosítják a megállapodásban foglalt célkitűzések megvalósítását.

(2)  A felek megállapodnak abban, hogy bármelyik fél kérésére a megfelelő csatornákon keresztül azonnal konzultálnak az e megállapodás értelmezését vagy végrehajtását, és a felek közötti kapcsolatok más lényeges aspektusait érintő bármely ügy megvitatása érdekében.

(3)  A felek a stabilizációs és társulási tanácshoz utalják a megállapodás alkalmazásával vagy értelmezésével kapcsolatos vitákat. Ebben az esetben a 126. cikket, valamint – adott esetben – a 6. jegyzőkönyvet kell alkalmazni.

A stabilizációs és társulási tanács kötelező határozat meghozatalával rendezheti a vitát.

(4)  Ha a felek egyike úgy véli, hogy a másik fél nem teljesítette a megállapodásból eredő valamely kötelezettségét, megfelelő intézkedéseket hozhat. Ezt megelőzően – a különösen sürgős esetek kivételével – ellátja a stabilizációs és társulási tanácsot minden olyan megfelelő információval, amely szükséges a helyzet alapos kivizsgálásához a felek számára elfogadható megoldás találása érdekében.

Az intézkedések megválasztásánál előnyben kell részesíteni azokat, amelyek a legkevésbé zavarják e megállapodás érvényesülését. Ezeket az intézkedéseket haladéktalanul be kell jelenteni a stabilizációs és társulási tanácsnak, és a másik fél kérésére egyeztetést szükséges folytatni róluk a stabilizációs és társulási tanácsban, a stabilizációs és társulási bizottságban vagy bármely más szervben, amelyet a 119. és 120. cikk alapján hoztak létre.

(5)  A (2), (3) és (4) bekezdés rendelkezései semmilyen esetben sem befolyásolhatják és nem érintik a 30., 38., 39., 40. és 44. cikkeket és a 2. jegyzőkönyvet.

126. cikk

(1)  Amennyiben a megállapodás értelmezését vagy végrehajtását illetően vita keletkezik a felek között, bármelyik fél értesíti a másik felet és a stabilizációs és társulási tanácsot hivatalos kérelem formájában arról, hogy a vitatott kérdés megoldásra szorul.

Amennyiben valamelyik fél úgy látja, hogy egy a másik fél által elfogadott intézkedés, vagy a másik fél cselekvésének hiánya ezen megállapodásban vállalt kötelezettségeinek megszegését jelenti, hivatalos kérelmet nyújt be a megoldás érdekében, amelyben indokolja véleményét, és – adott esetben – jelzi, hogy a fél a 125. cikk (4) bekezdése alapján intézkedéseket foganatosíthat.

(2)  A felek törekednek a vitának jóhiszemű egyeztetések útján történő megoldására a stabilizációs és társulási tanácsban és a (3) bekezdésben említett másik szervek keretei között azzal a céllal, hogy mielőbb kölcsönösen elfogadható megoldást találjanak.

(3)  A felek a stabilizációs és társulási tanács rendelkezésére bocsátanak minden olyan vonatkozó információt, amely szükséges a helyzet alapos vizsgálatához.

Amíg a vita nem rendeződik, a kérdés a stabilizációs és társulási tanács minden találkozóján tárgyalásra kerül, kivéve ha megkezdődött a 6. jegyzőkönyv alapján a választottbírósági eljárás. A vita lezártnak tekintendő, ha a stabilizációs és társulási tanács kötelező erejű határozatot hozott a kérdés rendezéséről a 125. cikk (3) bekezdése alapján, vagy ha megállapította, hogy már nem folyik vita.

A vitával kapcsolatban a felek megegyezése alapján vagy bármelyik fél kérésére egyeztetésre kerülhet sor a stabilizációs és társulási bizottság vagy bármely más, a 119. vagy 120. cikk alapján létrehozott vonatkozó bizottság vagy szerv bármely találkozóján. Az egyeztetésekről írásos feljegyzés is készülhet.

Az egyeztetés során közzétett információk bizalmasak maradnak.

(4)  A 6. jegyzőkönyv alkalmazásának hatálya alá tartozó kérdések esetében bármely fél benyújthatja a kérdést választottbírósági eljáráson való vitarendezésre a jegyzőkönyv rendelkezéseinek megfelelően, ha két hónappal az (1) bekezdés alapján megkezdett vitarendezési folyamatot követően a felek nem tudták lezárni a kérdést.

127. cikk

A megállapodás mindaddig nem érintheti az egyének és gazdasági szereplők számára egyrészről egy vagy több tagállamra, másrészről Bosznia és Hercegovinára nézve kötelező, meglévő megállapodásokban biztosított jogokat, amíg a megállapodás alapján nem biztosítanak számukra ugyanolyan jogokat.

128. cikk

Az I–VII. melléklet és az 1- 7. jegyzőkönyv e megállapodás szerves részét képezik.

Az Európai Közösség és Bosznia és Hercegovina közötti, Bosznia és Hercegovinának a közösségi programokban való részvételére vonatkozó általános elvekről szóló, 2004. november 22-én aláírt keretmegállapodás ( 6 ), valamint ennek mellékletei e megállapodás szerves részét képezik. A fenti keretmegállapodás 8. cikkében említett felülvizsgálatra a stabilizációs és társulási tanács keretein belül kerül sor, amelynek jogában áll szükség esetén módosítani a keretmegállapodást.

129. cikk

A megállapodás határozatlan időre szól.

A megállapodást bármelyik fél felmondhatja a másik félhez intézett értesítés útján. A megállapodás az ilyen értesítés napját követő hat hónap elteltével hatályát veszti.

Bármelyik fél azonnali hatállyal felfüggesztheti a megállapodás hatályát ezen megállapodás valamely lényegi elemének a másik fél általi be nem tartása esetén.

130. cikk

E megállapodás alkalmazásában a „felek” kifejezés egyrészről – hatáskörüknek megfelelően – a Közösségre vagy tagállamaira, illetve a Közösségre és tagállamaira, másrészről Bosznia és Hercegovinára vonatkozik.

131. cikk

Ezt a megállapodást egyrészről azokon a területeken kell alkalmazni, amelyeken az Európai Közösséget és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés alkalmazandó, az említett szerződésekben meghatározott feltételekkel, másrészről Bosznia és Hercegovina területén.

132. cikk

E megállapodás letéteményese az Európai Unió Tanácsának főtitkára.

133. cikk

Ez a megállapodás két-két eredeti példányban készült angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák, szlovén, boszniai, horvát és szerb nyelven, amely szövegek mindegyike egyaránt hiteles.

134. cikk

A megállapodást a felek saját eljárásaiknak megfelelően ratifikálják vagy jóváhagyják.

A ratifikációról vagy jóváhagyásról szóló okmányokat az Európai Unió Tanácsának Főtitkárságán helyezik letétbe.

Ez a megállapodás azt a dátumot követő második hónap első napján lép hatályba, amikor az utolsó ratifikációs vagy jóváhagyási okmányt letétbe helyezték.

135. cikk

Ideiglenes megállapodás

Amennyiben az e megállapodás hatálybalépéséhez szükséges eljárások befejezéséig e megállapodás egyes részeinek rendelkezéseit – különösen az áruk szabad mozgására, valamint a közlekedésre vonatkozókat – a Közösség és Bosznia és Hercegovina között létrejött ideiglenes megállapodással hatályba léptetik, a felek megállapodnak abban, hogy ilyen körülmények esetén e megállapodás IV. címe 71.és 73. cikkének, az 1., 2., 4., 5., 6. és 7. jegyzőkönyv rendelkezései, valamint a 3. jegyzőkönyv vonatkozó rendelkezései alkalmazásában a „megállapodás hatálybalépésének időpontja” kifejezés az ideiglenes megállapodás hatálybalépésének időpontját jelenti a fent említett rendelkezésekben foglalt kötelezettségek tekintetében.

Съставено в Люксембург на шестнадесети юни две хиляди и осма година.

Hecho en Luxemburgo, el dieciséis de junio de dos mil ocho.

V Lucemburku dne šestnáctého června dva tisíce osm.

Udfærdiget i Luxembourg den sekstende juni to tusind og otte.

Geschehen zu Luxemburg am sechzehnten Juni zweitausendacht.

Kahe tuhande kaheksanda aasta juunikuu kuueteistkümnendal päeval Luxembourgis.

Έγινε στo Λουξεμβούργο, στις δέκα έξι Ιουνίου δύο χιλιάδες οκτώ.

Done at Luxembourg on the sixteenth day of June in the year two thousand and eight.

Fait à Luxembourg, le seize juin deux mille huit.

Fatto a Lussemburgo, addì sedici giugno duemilaotto.

Luksemburgā, divtūkstoš astotā gada sešpadsmitajā jūnijā.

Priimta du tūkstančiai aštuntų metų birželio šešioliktą dieną Liuksemburge.

Kelt Luxembourgban, a kétezer-nyolcadik év június tizenhatodik napján.

Magħmul fil-Lussemburgu, fis-sittax-il jum ta' Ġunju tas-sena elfejn u tmienja.

Gedaan te Luxemburg, de zestiende juni tweeduizend acht.

Sporządzono w Luksemburgu dnia szesnastego czerwca roku dwa tysiące ósmego.

Feito em Luxemburgo, em dezasseis de Junho de dois mil e oito.

Încheiat la Luxembourg, la șaisprezece iunie două mii opt.

V Luxemburgu dňa šestnásteho júna dvetisícosem.

V Luxembourgu, dne šestnajstega junija leta dva tisoč osem.

Tehty Luxemburgissa kuudentenatoista päivänä kesäkuuta vuonna kaksituhattakahdeksan.

Som skedde i Luxemburg den sextonde juni tjugohundraåtta.

Sačinjeno u Luksemburgu, šesnaestoga juna dvije hiljade osme godine.

Sačinjeno u Luksemburgu, šesnaestoga lipnja dvije tisuće osme godine.

Састављено у Луксембургу, шеснаестога јуна двије хиљаде осме године.

Voor het Koninkrijk België

Pour le Royaume de Belgique

Für das Königreich Belgien

Deze handtekening verbindt eveneens de Vlaamse Gemeenschap, de Franse Gemeenschap, de Duitstalige Gemeenschap, het Vlaamse Gewest, het Waalse Gewest en het Brussels Hoofdstedelijk Gewest.

Cette signature engage également la Communauté française, la Communauté flamande, la Communauté germanophone, la Région wallonne, la Région flamande et la Région de Bruxelles-Capitale.

Diese Unterschrift bindet zugleich die Deutschsprachige Gemeinschaft, die Flämische Gemeinschaft, die Französische Gemeinschaft, die Wallonische Region, die Flämische Region und die Region Brüssel-Hauptstadt.

За Релублика България

Za Českou republiku

På Kongeriget Danmarks vegne

Für die Bundesrepublik Deutschland

Eesti Vabariigi nimel

Thar cheann na hÉireann

For Ireland

Για την Ελληνική Δημοκρατία

Por el Reino de España

Pour la République française

Per la Repubblica italiana

Για την Κυπριακή Δημοκρατία

Latvijas Republikas vārdā

Lietuvos Respublikos vardu

Pour le Grand-Duché de Luxembourg

A Magyar Köztársaság részéről

Gћal Malta

Voor het Koninkrijk der Nederlanden

Für die Republik Österreich

W imieniu Rzeczypospolitej Polskiej

Pela República Portuguesa

Pentru România

Za Republiko Slovenijo

Za Slovenskú republiku

Suomen tasavallan puolesta

För Republiken Finland

För Konungariket Sverige

For the United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland

За Европейската общност

Por las Comunidades Europeas

Za Evropská společenství

For De Europæiske Fællesskaber

Für die Europäischen Gemeinschaften

Euroopa ühenduste nimel

Για τις Ευρωπαϊκές Κοινότητες

For the European Communities

Pour les Communautés européennes

Per le Comunità europee

Eiropas Kopienu vārdā

Europos Bendrijų vardu

Az Európai Közösségek részéről

Għall-Komunitajiet Ewropej

Voor de Europese Gemeenschappen

W imieniu Wspólnot Europejskich

Pelas Comunidades Europeias

Pentru Comunitatea Europeană

Za Európske spoločenstvá

Za Evropske skupnosti

Euroopan yhteisöjen puolesta

På europeiska gemenskapernas vägnar

Za Bosnu i Hercegovinu

Za Bosnu i Hercegovinu

За Босну и Херцеговину

MELLÉKLETEK ÉS JEGYZŐKÖNYVEK JEGYZÉKE

MELLÉKLETEK

JEGYZŐKÖNYVEK

I. MELLÉKLET

BOSZNIA ÉS HERCEGOVINA-I VÁMENGEDMÉNYEK A KÖZÖSSÉGBŐL SZÁRMAZÓ IPARI TERMÉKEKRE

Ia. MELLÉKLET

IPARI TERMÉKEKRE VONATKOZÓ BOSZNIA ÉS HERCEGOVINAI VÁMENGEDMÉNYEK

(a 21. cikkben említettek szerint)

A vámtételek a következőképpen csökkennek:

Ib. MELLÉKLET

IPARI TERMÉKEKRE VONATKOZÓ BOSZNIA ÉS HERCEGOVINAI VÁMENGEDMÉNYEK

(a 21. cikkben említettek szerint)

A vámtételek a következőképpen csökkennek:

Ic. MELLÉKLET

IPARI TERMÉKEKRE VONATKOZÓ BOSZNIA ÉS HERCEGOVINAI VÁMENGEDMÉNYEK

(a 21. cikkben említettek szerint)

A vámtételek a következőképpen csökkennek:

II. MELLÉKLET

A „BABY-BEEF”-TERMÉKEK MEGHATÁROZÁSA

(a 27. cikk (2) bekezdésében említettek szerint)

A Kombinált Nómenklatúra értelmezési szabályainak sérelme nélkül, a termékek megnevezése csupán jelzésértékűnek tekintendő, e melléklet összefüggésében az elsőbbségben részesítés rendjét a KN-kódok érvényességi területe határozza meg. Ahol ex KN-kódok szerepelnek, a preferenciális rendszert a KN-kód és az ahhoz tartozó árumegnevezés együttes alkalmazása határozza meg.

III. MELLÉKLET

A KÖZÖSSÉGBŐL SZÁRMAZÓ ELSŐDLEGES MEZŐGAZDASÁGI TERMÉKEKRE VONATKOZÓ BOSZNIA ÉS HERCEGOVINA-I VÁMENGEDMÉNYEK

IIIa. MELLÉKLET

A KÖZÖSSÉGBŐL SZÁRMAZÓ ELSŐDLEGES MEZŐGAZDASÁGI TERMÉKEKRE VONATKOZÓ BOSZNIA ÉS HERCEGOVINAI VÁMENGEDMÉNYEK

(a 27. cikk (4) bekezdésének a) pontjában említettek szerint)

Korlátlan mennyiségben vámmentesen behozható termékek a megállapodás hatálybalépésének napjától

IIIb. MELLÉKLET

A KÖZÖSSÉGBŐL SZÁRMAZÓ ELSŐDLEGES MEZŐGAZDASÁGI TERMÉKEKRE VONATKOZÓ BOSZNIA ÉS HERCEGOVINAI VÁMENGEDMÉNYEK

(a 27. cikke (4) bekezdésének b) pontjában említettek szerint)

A vámtételek a következőképpen csökkennek:

IIIc. MELLÉKLET

A KÖZÖSSÉGBŐL SZÁRMAZÓ ELSŐDLEGES MEZŐGAZDASÁGI TERMÉKEKRE VONATKOZÓ BOSZNIA ÉS HERCEGOVINAI VÁMENGEDMÉNYEK

(a 27. cikk (4) bekezdésének b) pontjában említettek szerint)

A vámtételek a következőképpen csökkennek:

IIId. MELLÉKLET

A KÖZÖSSÉGBŐL SZÁRMAZÓ ELSŐDLEGES MEZŐGAZDASÁGI TERMÉKEKRE VONATKOZÓ BOSZNIA ÉS HERCEGOVINAI VÁMENGEDMÉNYEK

(a 27. cikk (4) bekezdésének b) pontjában említettek szerint)

A vámtételek a következőképpen csökkennek:

IIIe. MELLÉKLET

A KÖZÖSSÉGBŐL SZÁRMAZÓ ELSŐDLEGES MEZŐGAZDASÁGI TERMÉKEKRE VONATKOZÓ BOSZNIA ÉS HERCEGOVINAI VÁMENGEDMÉNYEK

(a 27. cikk (4) bekezdésének c) pontjában említettek szerint)

E megállapodás hatálybalépésének napján a vámot eltörlik a vámkontingensen belül. A vámkontingensen felüli behozatalra továbbra is az MFN vám érvényes.

▼M1

IIIf. MELLÉKLET

AZ EURÓPAI UNIÓBÓL SZÁRMAZÓ ELSŐDLEGES MEZŐGAZDASÁGI TERMÉKEKRE VONATKOZÓ BOSZNIA ÉS HERCEGOVINA-I VÁMENGEDMÉNYEK

(az STM 27 cikke (4) bekezdésének a) pontjában említettek szerint)

▼B

IV. MELLÉKLET

A BOSZNIA ÉS HERCEGOVINÁBÓL SZÁRMAZÓ TERMÉKEKNEK A KÖZÖSSÉGBE VALÓ BEHOZATALÁRA ALKALMAZANDÓ VÁMOK

A Bosznia és Hercegovinából származó termékeknek az Európai Közösségbe való behozatalára a következő engedmények vonatkoznak:

Az elkészített vagy konzervált szardínia és szardella kivételével a 1604 HR-vámtarifaszám alá tartozó minden termék esetében a vámtétel a következők szerint csökken:

▼M1

IVa. MELLÉKLET

A BOSZNIA-HERCEGOVINÁBÓL SZÁRMAZÓ TERMÉKEKNEK AZ EURÓPAI UNIÓBA VALÓ BEHOZATALÁRA ALKALMAZANDÓ VÁMOK

(az STM 28. cikke (1a) bekezdésében említettek szerint)

▼B

V. MELLÉKLET

A KÖZÖSSÉGBŐL SZÁRMAZÓ TERMÉKEKNEK BOSZNIA ÉS HERCEGOVINÁBA VALÓ BEHOZATALÁRA ALKALMAZANDÓ VÁMOK

A Közösségből származó halászati termékekre alkalmazandó vámokat az alábbi ütemterv szerint szüntetik meg:

VI. MELLÉKLET

LETELEPEDÉS: PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÁSOK

(az V. cím II. fejezetében említettek szerint)

PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÁSOK: FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

A „pénzügyi szolgáltatás” a fél pénzügyi szolgáltatója által felkínált, pénzügyi jellegű szolgáltatás.

A pénzügyi szolgáltatások közé a következő tevékenységek tartoznak:

A pénzügyi szolgáltatások meghatározásából kizárják a következő tevékenységeket:

VII. MELLÉKLET

SZELLEMI, IPARI ÉS KERESKEDELMI TULAJDONJOGOK

(a 73. cikkben említettek szerint)

1. JEGYZŐKÖNYV

a feldolgozott mezőgazdasági termékeknek a Közösség és Bosznia és Hercegovina közötti kereskedelméről

1. cikk

(1)  A Közösség és Bosznia és Hercegovina az I. és II. mellékletben felsorolt feldolgozott mezőgazdasági termékekre a mellékletekben említett feltételekkel összhangban alkalmazza a vámokat, függetlenül attól, hogy korlátozza-e őket vámkontingens vagy sem.

(2)  A stabilizációs és társulási bizottság dönt a következőkről:

(3)  A stabilizációs és társulási tanács az e jegyzőkönyv által megállapított vámokat helyettesítheti a jegyzőkönyv hatálya alá tartozó feldolgozott mezőgazdasági termékek előállításában ténylegesen felhasznált mezőgazdasági termékeknek a Közösségben és Bosznia és Hercegovinában érvényes piaci árai alapján megállapított rendszerrel.

2. cikk

A stabilizációs és társulási tanács határozatával csökkenthetők az 1. cikk alapján alkalmazott vámok:

Az a) pontban elrendelt csökkentéseket az adott feldolgozott mezőgazdasági termékek gyártásánál ténylegesen használt mezőgazdasági termékeknek megfelelő mezőgazdasági alkotóelemre megadott vámra vonatkoztatva kell kiszámítani, és ezt le kell vonni az ezekre a mezőgazdasági alaptermékekre alkalmazott vámból.

3. cikk

A Közösség és Bosznia és Hercegovina tájékoztatja egymást a jegyzőkönyv hatálya alá tartozó termékekkel kapcsolatban elfogadott közigazgatási intézkedésekről. Ezen intézkedéseknek egyenlő bánásmódot kell biztosítaniuk minden érintett fél számára, és a lehető legegyszerűbbnek és legrugalmasabbnak kell lenniük.

AZ 1. JEGYZŐKÖNYV I. MELLÉKLETE

A BOSZNIA ÉS HERCEGOVINÁBÓL SZÁRMAZÓ TERMÉKEKNEK A KÖZÖSSÉGBE TÖRTÉNŐ BEHOZATALÁRA ALKALMAZANDÓ VÁMOK

A Bosznia és Hercegovinából származó, alább felsorolt feldolgozott mezőgazdasági termékeknek a Közösségbe történő behozatalára nulla vámtétel vonatkozik.

AZ 1. JEGYZŐKÖNYV II. MELLÉKLETE

A KÖZÖSSÉGBŐL SZÁRMAZÓ TERMÉKEKRE BOSZNIA ÉS HERCEGOVINÁBA TÖRTÉNŐ BEHOZATALKOR ALKALMAZANDÓ VÁMOK (AZONNALI HATÁLLYAL VAGY FOKOZATOSAN)

▼M1

AZ 1. JEGYZŐKÖNYV III. MELLÉKLETE

AZ EURÓPAI UNIÓBÓL SZÁRMAZÓ FELDOLGOZOTT MEZŐGAZDASÁGI TERMÉKEKRE TERMÉKEKRE VONATKOZÓ BOSZNIA ÉS HERCEGOVINAI VÁMENGEDMÉNYEK

(az STM 25. cikkében említettek szerint)

A Horvátország Európai Unióhoz történő csatlakozásának figyelembevétele céljából készült jegyzőkönyv hatálybalépésének napjától vagy ideiglenes alkalmazásának időpontjától az alább meghatározott vámkontingens-mennyiségek keretén belül eltörlik a behozatali vámokat. A vámkontingensen felüli behozatalra az MFN váma legnagyobb kedvezményes (MFN) vámtétel érvényes. A 2017. évre vonatkozóan – e jegyzőkönyv hatálybalépésének vagy ideiglenes alkalmazásának időpontjától függetlenül – a vámkontingens teljes mennyiségét alkalmazzák.

▼M2

2. JEGYZŐKÖNYV

a „származó termék” fogalmának meghatározásáról és a közigazgatási együttműködés módszereiről

1. cikk

Az alkalmazandó származási szabályok

(1)  E megállapodás végrehajtása tekintetében a pán-euromediterrán preferenciális származási szabályokról szóló regionális egyezmény ( 7 ) (a továbbiakban: az egyezmény) I. függeléke és II. függelékének vonatkozó rendelkezései alkalmazandók.

(2)  Az egyezmény I. függelékében és II. függelékének vonatkozó rendelkezéseiben szereplő „releváns megállapodás” kifejezés e megállapodásra történő hivatkozásként értelmezendő.

2. cikk

Vitarendezés

(1)  Amennyiben az egyezmény I. függelékének 32. cikke szerinti ellenőrzési eljárásokkal kapcsolatban olyan viták merülnek fel, amelyeket nem lehet rendezni az ellenőrzést kérő vámhatóságok és az ezen ellenőrzésnek a végrehajtásáért felelős vámhatóságok között, ezeket a vitákat a Stabilizációs és Társulási Tanács elé kell terjeszteni.

(2)  Az importőr és az importáló ország vámhatóságai közötti viták rendezésére vonatkozóan minden esetben az említett ország jogszabályai az irányadók.

3. cikk

A jegyzőkönyv módosításai

E jegyzőkönyv rendelkezéseinek módosításáról a Stabilizációs és Társulási Tanács határozhat.

4. cikk

Az egyezmény felmondása

(1)  Amennyiben akár az Európai Unió, akár Bosznia-Hercegovina írásban értesíti az egyezmény letéteményesét arról, hogy az egyezmény 9. cikke értelmében fel kívánja mondani az egyezményt, az Európai Unió és Bosznia-Hercegovina e megállapodás végrehajtása érdekében azonnal tárgyalásokat kezd a származási szabályokról.

(2)  Az e tárgyalások eredményeképpen megállapított új származási szabályok hatálybalépéséig e megállapodás tekintetében továbbra is az egyezmény I. függelékében és II. függelékének vonatkozó rendelkezéseiben előírt, a felmondás időpontjában hatályos származási szabályok alkalmazandók. Mindazonáltal az egyezmény I. függelékében és II. függelékének vonatkozó rendelkezéseiben előírt származási szabályok a felmondás időpontjától kezdve kizárólag az Európai Unió és Bosznia-Hercegovina közötti kétoldalú kumulációt lehetővé tevő rendelkezésekként értelmezendők.

5. cikk

Átmeneti rendelkezések – kumuláció

Az egyezmény I. függeléke 16. cikkének (5) bekezdése és 21. cikkének (3) bekezdése ellenére, amennyiben a kumuláció csak az EFTA-államokat, a Feröer szigeteket, az Európai Uniót, Törökországot, a stabilizációs és társulási folyamat résztvevőit és a Moldovai Köztársaságot érinti, származási igazolásként EUR.1 szállítási bizonyítvány és származási nyilatkozat is elfogadható.

▼B

3. JEGYZŐKÖNYV

a szárazföldi szállításról

1. cikk

Cél

E jegyzőkönyv ösztönözni kívánja a felek közötti együttműködést a szárazföldi szállítás, különösen az átmenő forgalom területén, és e célból biztosítani kívánja, hogy a felek területei között zajló és a területeiken áthaladó közlekedést e jegyzőkönyv valamennyi rendelkezésének teljes körű és kölcsönös alkalmazásával összehangoltan fejlesszék.

2. cikk

Hatály

(1)  Az együttműködés kiterjed a szárazföldi szállításra, különösen a közúti, vasúti és a kombinált szállításra, és magában foglalja a megfelelő infrastruktúrát is.

(2)  Ezzel összefüggésben, e jegyzőkönyv hatálya különösen a következőkre terjed ki:

3. cikk

Fogalommeghatározások

E jegyzőkönyv alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

a)	„közösségi átmenő forgalom” : a Közösségben székhellyel rendelkező fuvarozó által végzett árufuvarozás a Közösség valamelyik tagállamába irányuló vagy onnan induló útvonalon, amely Bosznia és Hercegovina-i területen halad át;

b)

„Bosznia és Hercegovina-i átmenő forgalom” : Bosznia és Hercegovinában székhellyel rendelkező fuvarozó által végzett árufuvarozás, amely Bosznia és Hercegovinából indul, áthalad a Közösség területén, és rendeltetési helye egy harmadik ország, illetve harmadik országból induló árufuvarozás, amelynek rendeltetési helye Bosznia és Hercegovina;

c)

„kombinált szállítás” : áruszállítás, amelynek során a tehergépjármű, a pótkocsi, a félpótkocsi (vontatóegységgel vagy anélkül), a csereszekrény vagy a legalább 20 láb hosszú konténer az út kezdeti vagy befejező szakaszában közutat vesz igénybe, a másik szakaszban pedig vasutat vagy belvízi vagy tengeri utat vesz igénybe, amennyiben ez a szakasz meghaladja a 100 km-t légvonalban, továbbá a jármű az út kezdeti, illetve befejező, közúti szakaszát: — az áru felrakodásának helye és a legközelebbi alkalmas vasúti berakodó állomás között teszi meg a kezdeti szakasz esetében, illetve a legközelebbi alkalmas vasúti kirakodó állomás és az áru kirakodásának helye között teszi meg a befejező szakasz esetében, vagy — a belvízi vagy tengeri berakodó vagy kirakodó kikötőtől légvonalban 150 km-t meg nem haladó sugarú körön belül teszi meg.

INFRASTRUKTÚRA

4. cikk

Általános rendelkezés

A felek megállapodnak abban, hogy kölcsönösen összehangolt intézkedéseket fogadnak el a multimodális közlekedési infrastruktúra kialakítása érdekében, amely létfontosságú eszköz a Bosznia és Hercegovinán keresztül történő árufuvarozást érintő problémák megoldásában, különösen a regionális közlekedési főhálózat részét képező V. transzeurópai folyosó és a Száva belvízi utjának a VII. folyosóhoz való kapcsolódása tekintetében, az 5. cikkben említett egyetértési nyilatkozatban meghatározottak szerint.

5. cikk

Tervezés

A Közösségnek, valamint Bosznia és Hercegovinának különös érdeke azon regionális multimodális közlekedési hálózat kialakítása Bosznia és Hercegovina területén, amely Bosznia és Hercegovina és a délkelet-európai régió igényeit látja el, és kiterjed a fő közúti és vasúti útvonalakra, belvízi utakra, belvízi kikötőkre, kikötőkre, repülőterekre és a hálózat más lényeges szállítási módjaira. Ezt a hálózatot a délkelet-európai alapvető közlekedési infrastruktúra hálózat fejlesztéséről szóló egyetértési nyilatkozat határozza meg, amelyet a régió miniszterei és az Európai Bizottság 2004 júniusában írtak alá. A hálózat kialakítását és a prioritások kiválasztását az egyes aláírók képviselőiből álló irányítóbizottság végzi el.

6. cikk

Pénzügyi szempontok

(1)  A Közösség e megállapodás 112. cikke alapján pénzügyi hozzájárulást nyújthat az e jegyzőkönyv 5. cikkében említett szükséges infrastrukturális munkálatokhoz. E pénzügyi hozzájárulásra az Európai Beruházási Bank által nyújtott hitelen, és egyéb, további kiegészítő forrásokat biztosító finanszírozási formákon keresztül kerülhet sor.

(2)  A munka felgyorsítása érdekében az Európai Bizottság lehetőség szerint törekszik arra, hogy ösztönözze a kiegészítő források, mint például az egyes tagállamok kétoldalú megállapodásokon alapuló beruházásainak, illetve az állami vagy magánfinanszírozások igénybevételét.

VASÚTI ÉS KOMBINÁLT SZÁLLÍTÁS

7. cikk

Általános rendelkezések

A felek elfogadják azokat a kölcsönösen összehangolt intézkedéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy fejlesszék és elősegítsék a vasúti közlekedést és kombinált szállítást, mint olyan eszközt, amely biztosítja, hogy a jövőben a kétoldalú szállításaik és a Bosznia és Hercegovinán áthaladó árutovábbításaik fő hányadát fokozottan környezetbarát feltételek mellett bonyolítsák le.

8. cikk

Az infrastruktúrával kapcsolatos különleges szempontok

A Bosznia és Hercegovina-i vasút modernizálásának részeként meg kell tenni a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a rendszert alkalmassá tegyék a kombinált szállításra, különös tekintettel a terminálok és az alagutak méreteinek kiépítésére, valamint a kapacitásépítésre, amelyekhez jelentős beruházások szükségesek.

9. cikk

Támogató intézkedések

A felek megtesznek minden szükséges intézkedést a kombinált szállítás fejlődésének ösztönzése érdekében.

Az intézkedések célja:

10. cikk

A vasút szerepe

Az államok és a vasúti társaságok megfelelő hatásköreivel összefüggésben a felek mind a személyszállítás, mind pedig az áruszállítás tekintetében ajánlásokat fogalmaznak meg, hogy vasúti társaságaik:

KÖZÚTI SZÁLLÍTÁS

11. cikk

Általános rendelkezések

(1)  A szállítási piacokra való kölcsönös bejutás tekintetében a felek megállapodnak, hogy kezdetben és a (2) bekezdés sérelme nélkül fenntartják a Közösség egyes tagállamai és Bosznia és Hercegovina között létrejött kétoldalú megállapodásokon vagy más meglévő kétoldalú okmányokon, illetve – az ilyen megállapodások vagy okmányok hiányában – az 1991-es tényleges helyzeten alapuló rendszert.

A 12. cikkben előírtak szerint a Közösség és Bosznia és Hercegovina között a közúti szállítási piachoz való hozzáférésről, valamint a 13. cikk (2) bekezdése szerint a közúti adózásról szóló megállapodás megkötéséig azonban Bosznia és Hercegovina együttműködik a Közösség tagállamaival e kétoldalú megállapodások módosításában, azzal a céllal, hogy ezeket e jegyzőkönyvvel összhangba hozzák.

(2)  A felek megállapodnak abban, hogy ezen megállapodás hatálybalépésének napjától korlátlan hozzáférést biztosítanak a Közösség átmenő forgalma számára Bosznia és Hercegovinán, illetve Bosznia és Hercegovina átmenő forgalma számára a Közösségen keresztül.

(3)  Amennyiben a (2) bekezdés alapján biztosított jogok következtében a közösségi fuvarozók átmenő forgalma annyira megnövekedik, amely a közúti közlekedési infrastruktúrát és/vagy a forgalom folyamatosságát súlyosan károsítja, vagy annak veszélyével fenyeget az 5. cikkben említett forgalmi tengelyeken, és hasonló körülmények mellett problémák merülnek fel a Bosznia és Hercegovina-i határokhoz közel fekvő közösségi területen, az ügyet e megállapodás 117. cikkével összhangban a stabilizációs és társulási tanács elé terjesztik. Amennyiben az ilyen károk korlátozása vagy enyhítése érdekében szükséges, a felek rendkívüli ideiglenes, megkülönböztetésmentes intézkedéseket javasolhatnak.

(4)  Amennyiben az Európai Közösség olyan szabályokat állapít meg, amelyek az Európai Unióban nyilvántartásba vett nehéz tehergépjárművek által okozott szennyezés csökkentésére és a forgalombiztonság javítására irányulnak, akkor hasonló rendszert kell alkalmazni azokra a Bosznia és Hercegovinában nyilvántartásba vett nehéz tehergépjárművekre is, amelyekkel a Közösség területén kívánnak közlekedni. A stabilizációs és társulási tanács határoz a szükséges részletes szabályokról.

(5)  A felek tartózkodnak minden olyan egyoldalú intézkedéstől, amely a Közösség, valamint Bosznia és Hercegovina fuvarozói vagy járművei közötti hátrányos megkülönböztetéshez vezethet. Mindkét fél megtesz minden olyan lépést, amely a másik fél területére irányuló vagy területén áthaladó közúti szállítás elősegítéséhez szükséges.

12. cikk

Piacra jutás

A felek vállalják, hogy a nemzeti szabályozásuk szerint végzett és elsőbbséget élvező közös munkájuk során a következőkre törekednek:

13. cikk

Adózás, autópályadíjak és egyéb díjak

(1)  A felek elfogadják, hogy a közúti járművek adóztatásának, valamint az autópályadíjak és egyéb díjak kivetésének mindkét fél részéről megkülönböztetésmentesen kell történnie.

(2)  A felek tárgyalásokat kezdeményeznek azzal a céllal, hogy a lehető legrövidebb időn belül megállapodásra jussanak a közúti adózás kérdésében a Közösség által ezen a területen elfogadott szabályok alapján. Az említett megállapodás célja elsősorban az, hogy biztosítsa a határon áthaladó forgalom szabad áramlását, fokozatosan megszüntesse a felek által alkalmazott közúti adózási rendszerek közötti eltéréseket, és kiküszöbölje a verseny ilyen eltérésekből fakadó torzulásait.

(3)  A (2) bekezdésben megemlített tárgyalások lezárásáig a felek megszüntetik a Közösség, valamint Bosznia és Hercegovina fuvarozói közötti megkülönböztetést a nehéz tehergépjárművek üzemeltetésére és/vagy birtoklására, továbbá a felek területén folytatott fuvarozási tevékenységre kivetett adók és díjak tekintetében. Bosznia és Hercegovina vállalja, hogy kérésre tájékoztatja az Európai Bizottságot az általa alkalmazott adók, autópályadíjak és más díjak összegéről, valamint kiszámításuk módszeréről.

(4)  A (2) bekezdésben és a 12. cikkben említett megállapodások megkötéséig e megállapodás hatálybalépését követően csak előzetes konzultációs eljárás keretében lehet bármilyen változtatást javasolni a Bosznia és Hercegovina területén áthaladó közösségi átmenő forgalomra felszámítható díjtételek, autópályadíjak és egyéb díjak tekintetében, beleértve a beszedésükre alkalmazott rendszereket is.

14. cikk

Tömegek és méretek

(1)  Bosznia és Hercegovina elfogadja, hogy a tömegre és méretekre vonatkozó közösségi szabványoknak megfelelő közúti járművek szabadon és e tekintetben akadályok nélkül közlekedhetnek az 5. cikkben említett útvonalakon. Az érvényes Bosznia és Hercegovina-i szabványokat nem teljesítő közúti járművekre az e megállapodás hatálybalépését követő hat hónap során olyan különleges, nem megkülönböztető díjak vethetők ki, amelyek tükrözik a többlet-tengelyterhelés által okozott kár mértékét.

(2)  Bosznia és Hercegovina törekedni fog arra, hogy pénzügyi lehetőségei szerint az útépítésre vonatkozó hatályos rendeleteit és szabványait az e megállapodás hatálybalépését követő ötödik évig összhangba hozza a Közösség irányadó jogszabályaival, továbbá a javasolt határidőn belül jelentős erőfeszítéseket tesz az 5. cikkben említett meglévő útvonalak javítására ezen új szabályok és szabványok figyelembevételével.

15. cikk

Környezetvédelem

(1)  A környezet védelme érdekében a felek a nehéz tehergépjárművek gáz- és részecskekibocsátása és megengedett zajszintje tekintetében a védelem magas szintjét biztosító szabványok bevezetésére törekednek.

(2)  Annak érdekében, hogy egyértelmű információkkal lássák el az ipart és ösztönözzék az összehangolt kutatást, programozást és gyártást, ezen a területen kerülni kell az eltérést jelentő nemzeti szabványok alkalmazását.

(3)  A nemzetközi megállapodásokban megállapított környezetvédelmi szabványoknak megfelelő járművek minden további korlátozás nélkül közlekedhetnek a felek területén.

(4)  Az új szabványok bevezetése céljából a felek együttműködnek a fent említett célkitűzések megvalósítása érdekében.

16. cikk

Szociális szempontok

(1)  Bosznia és Hercegovina összehangolja a közúti árufuvarozó személyzet képzésére vonatkozó jogszabályait a közösségi szabványokkal, különös tekintettel a veszélyes áruk szállítására.

(2)  Bosznia és Hercegovina mint a nemzetközi közúti fuvarozást végző járművek személyzetének munkájáról szóló európai megállapodás szerződő fele és a Közösség a lehető legnagyobb mértékben összehangolják a vezetési időre, a gépkocsivezetők pihenőidejére és a személyzet összetételére vonatkozó politikáikat, figyelembe véve a szociális jogszabályok jövőbeli fejlődését ezen a területen.

(3)  A felek együttműködnek a közúti fuvarozásra vonatkozó szociális jogszabályok végrehajtása terén.

(4)  A felek a kölcsönös elismerés céljából biztosítják a közúti árufuvarozói szakma gyakorlásának engedélyezésére vonatkozó jogszabályaik egyenértékűségét.

17. cikk

A forgalomra vonatkozó rendelkezések

(1)  A felek megosztják egymással tapasztalataikat és jogszabályaik összehangolására törekednek annak érdekében, hogy a csúcsidőszakok (hétvégék, ünnepnapok és idegenforgalmi idények) forgalmát javítsák.

(2)  A felek általában véve támogatják egy közúti forgalmi információs rendszer bevezetését, fejlesztését és az erre vonatkozó együttműködést.

(3)  Törekednek a romlandó áruk, az élőállatok és a veszélyes anyagok szállítására vonatkozó jogszabályaik harmonizálására.

(4)  A felek ugyancsak törekednek a gépkocsivezetőknek biztosítandó műszaki segítségnyújtás, a forgalomra és a turistákat érintő egyéb kérdésekre vonatkozó alapvető információk terjesztése, valamint a segélyhívó szolgáltatások – köztük a mentőszolgálatok – összehangolására.

18. cikk

Közúti közlekedésbiztonság

(1)  Bosznia és Hercegovina az e megállapodás hatálybalépését követő harmadik év végéig összehangolja a közúti közlekedésbiztonságra, különösen a veszélyes áruk szállítására vonatkozó jogszabályait a Közösség megfelelő előírásaival.

(2)  Bosznia és Hercegovina mint a veszélyes áruk nemzetközi közúti szállításáról szóló európai megállapodás (ADR) szerződő fele és a Közösség a lehető legnagyobb mértékben összehangolják a veszélyes áruk szállítására vonatkozó politikáikat.

(3)  A felek együttműködnek a közúti közlekedésbiztonságra vonatkozó jogszabályaik végrehajtásában, különös tekintettel a vezetői engedélyekre és a közúti balesetek számának csökkentésére irányuló intézkedésekre.

AZ ALAKISÁGOK EGYSZERŰSÍTÉSE

19. cikk

Az alakiságok egyszerűsítése

(1)  A felek megállapodnak abban, hogy egyszerűsítik a vasúti és közúti áruforgalmat, mind a kétoldalú, mind a tranzitforgalom tekintetében.

(2)  A felek megállapodnak abban, hogy tárgyalásokat kezdeményeznek egy olyan megállapodás megkötése céljából, amely megkönnyíti az árufuvarozással kapcsolatos ellenőrzéseket és alakiságokat.

(3)  A felek megállapodnak abban, hogy a szükséges mértékben együttesen lépnek fel és támogatják további egyszerűsítő intézkedések elfogadását.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

20. cikk

A hatály kiterjesztése

Amennyiben valamelyik fél az e jegyzőkönyv alkalmazása során szerzett tapasztalatok alapján arra a következtetésre jut, hogy az egyéb intézkedések, amelyek nem tartoznak e jegyzőkönyv hatálya alá, az összehangolt európai közlekedéspolitika érdekeit szolgálják, és elősegíthetik különösen az átmenő forgalom problémájának megoldását, erre vonatkozóan javaslatot terjeszt a másik fél elé.

21. cikk

Végrehajtás

(1)  A felek közötti együttműködést e megállapodás 119. cikkével összhangban létrehozandó külön albizottság keretében végzik.

(2)  Az albizottság elsősorban:

EGYÜTTES NYILATKOZAT

Az ESC-vizsgálaton (állandósult állapotban végzett vizsgálati ciklus) és az ELR-vizsgálaton (állandó motorfordulatszámon alkalmazott terhelési fokozatok sorozatából álló vizsgálati ciklus) mért határértékek:

Az európai nem stacionárius ciklus (ETC) szerint mért határértékek:

4. JEGYZŐKÖNYV

az acéliparnak nyújtott állami támogatásról

Az egyedi üzleti terveket az e megállapodás 71. cikkének (4) bekezdése szerint létrehozott állami hatóság értékeli és hagyja jóvá annak tekintetében, hogy megfelelnek-e ezen jegyzőkönyv (3) bekezdésének.

Az Európai Bizottság megerősíti, hogy a nemzeti szerkezetátalakítási program megfelel a (3) bekezdésben foglalt követelményeknek.

Ha az ellenőrzés jelzi, hogy e megállapodás aláírásának időpontját követően a kedvezményezettnek a nemzeti szerkezetátalakítási programban jóvá nem hagyott támogatást, illetve acélipari vállalatoknak a nemzeti szerkezetátalakítási programban nem szereplő bármilyen szerkezetátalakítási támogatást nyújtottak, Bosznia és Hercegovina állami támogatásokat ellenőrző hatóságának biztosítania kell az ilyen támogatások visszatérítését.

5. JEGYZŐKÖNYV

a vámügyekben történő kölcsönös közigazgatási segítségnyújtásról

1. cikk

Fogalommeghatározások

E jegyzőkönyv alkalmazásában:

a)	„vámjogszabályok” : a felek területén alkalmazandó olyan jogi vagy közigazgatási rendelkezések, amely a behozatalt, a kivitelt, az áruk továbbítását és vámeljárás alá helyezését szabályozzák, beleértve a felek által elfogadott tiltó, korlátozó és ellenőrző intézkedéseket;

b)	„megkereső hatóság” : a szerződő felek egyike által erre a célra kijelölt illetékes közigazgatási hatóság, amely e jegyzőkönyv alapján segítséget kér;

c)	„megkeresett hatóság” : a felek egyike által e célra kijelölt illetékes közigazgatási hatóság, amelyhez e jegyzőkönyv alapján segítségért folyamodnak;

d)	„személyes adatok” : egy azonosított vagy azonosítható magánszemélyre vonatkozó valamennyi információ;

e)	„vámjogszabályok megsértése” : a vámjogszabályok bármely megsértése vagy erre tett kísérlet.

2. cikk

Hatály

(1)  A felek hatáskörükön belül, az e jegyzőkönyvben megállapított módon és feltételek mellett segítséget nyújtanak egymásnak a vámjogszabályok helyes alkalmazásának biztosításában, különösen a vámjogszabálysértések megelőzése, kivizsgálása és leküzdése révén.

(2)  A vámügyi segítségnyújtás – e jegyzőkönyv rendelkezéseinek megfelelően – kiterjed a felek bármely közigazgatási hatóságára, amely hatáskörrel rendelkezik e jegyzőkönyv alkalmazására. Ez nem sérti a kölcsönös bűnügyi jogsegély szabályait. A kölcsönös segítségnyújtás az igazságügyi hatóságok megkeresésére gyakorolt hatáskörben szerzett információkra csak akkor terjed ki, ha az ilyen információ közlését e hatóság engedélyezi.

(3)  E jegyzőkönyv nem vonatkozik a vámok, adók vagy bírságok behajtására irányuló segítségnyújtásra.

3. cikk

Segítségnyújtás megkeresés alapján

(1)  A megkereső hatóság kérelmére a megkeresett hatóság minden olyan fontos információt megad, amely a vámjogszabályok megfelelő alkalmazásának biztosítását lehetővé teszi, ideértve az ilyen jogszabályok megsértésére vonatkozóan ismertté vált vagy tervezett cselekményekkel kapcsolatos információkat is.

(2)  A megkereső hatóság kérésére a megkeresett hatóság tájékoztatja azt a következőkről:

(3)  A megkereső hatóság kérésére a megkeresett hatóság, saját jogszabályaival vagy szabályozási rendelkezéseivel összhangban, megteszi a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy különös felügyeletet gyakoroljon:

4. cikk

Önkéntes segítségnyújtás

A felek, saját kezdeményezésük alapján, valamint jogi és szabályozási rendelkezéseikkel összhangban, segítséget nyújtanak egymásnak, amennyiben ezt a vámjogszabályok megfelelő alkalmazása érdekében szükségesnek tartják, különösen akkor, ha az alábbiakra vonatkozó információ birtokába jutnak:

5. cikk

Kézbesítés, értesítés

A megkereső hatóság kérése alapján a megkeresett hatóság jogi vagy szabályozási rendelkezéseinek megfelelően minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy:

amely a megkereső hatóságtól származik, és e jegyzőkönyv hatálya alá tartozik, a megkeresett hatóság területén lakó vagy ott letelepedett címzettnek.

A dokumentumok kézbesítésére vagy a határozatokról való értesítésre irányuló megkereséseket írásban kell benyújtani a megkeresett hatóság hivatalos nyelvén vagy az említett hatóság által elfogadott nyelven.

6. cikk

A segítségnyújtás iránti megkeresések alakja és tartalma

(1)  Az e jegyzőkönyv szerinti megkereséseket írásban kell megtenni. A megkereséshez mellékelni kell azon iratokat, amelyek a kérés teljesítéséhez szükségesek. Amennyiben a helyzet sürgőssége úgy kívánja, a szóbeli megkeresések is elfogadhatók, ezeket azonban haladéktalanul írásban is meg kell erősíteni.

(2)  Az (1) bekezdés szerinti megkeresések a következő információkat tartalmazzák:

(3)  A megkeresést a megkeresett hatóság egyik hivatalos nyelvén vagy egy általa elfogadott nyelven kell benyújtani. Ez a követelmény nem vonatkozik az (1) bekezdés szerint a megkereséshez csatolt okmányokra.

(4)  Ha egy megkeresés nem felel meg a fent megállapított formai követelményeknek, a megkeresés helyesbítését vagy kiegészítését lehet kérni; ez idő alatt óvintézkedéseket lehet elrendelni.

7. cikk

A megkeresések végrehajtása

(1)  A segítségnyújtás iránti megkeresés teljesítése érdekében a megkeresett hatóság, saját hatáskörében és a rendelkezésére álló erőforrásokkal úgy jár el, mintha saját nevében vagy ugyanezen fél egy másik hatóságának megkeresésére járna el, megadva a már rendelkezésre álló információkat, elvégezve a megfelelő vizsgálatokat vagy intézkedve azok elvégzéséről. E rendelkezést bármely más olyan hatóságra is alkalmazni kell, amelyhez a megkeresett hatóság a megkeresést továbbította, amikor az utóbbi maga nem járhat el.

(2)  A segítségnyújtás iránti megkereséseket a megkeresett fél jogszabályainak vagy szabályozó rendelkezéseinek megfelelően kell teljesíteni.

(3)  Az egyik fél megfelelő felhatalmazással rendelkező tisztviselői – a másik fél beleegyezésével és az utóbbi által megállapított feltételeknek megfelelően – jelen lehetnek a megkeresett hatóság vagy az (1) bekezdésnek megfelelően bármely más érintett hatóság hivatalában, a vámjogszabályokat megsértő vagy esetlegesen megsértő műveleteknek minősülő tevékenységekre vonatkozó információk megszerzése érdekében, amelyekre a megkereső hatóságnak e jegyzőkönyv alkalmazásában szüksége van.

(4)  Valamely fél megfelelő felhatalmazással rendelkező tisztviselői a másik fél egyetértésével és általa megállapított feltételek mellett, jelen lehetnek a másik fél területén végrehajtott vizsgálatoknál.

8. cikk

Az információk közlésének formája

(1)  A megkeresett hatóság a vizsgálat eredményét írásban közli a megkereső hatósággal, mellékelve a vonatkozó okmányokat, hiteles másolatokat vagy egyéb dokumentumokat.

(2)  Ezen információt számítógépes formában is lehet közölni.

(3)  Az eredeti dokumentumokat kizárólag kérésre adják át olyan esetekben, amikor a hitelesített másolatok nem kielégítők. Az eredeti példányokat a lehető leghamarabb vissza kell küldeni.

9. cikk

Kivételek a segítségnyújtási kötelezettség alól

(1)  A segítségnyújtás megtagadható vagy bizonyos feltételek vagy követelmények teljesítéséhez köthető azon esetekben, amikor valamely fél úgy ítéli meg, hogy az e jegyzőkönyv alapján történő segítségnyújtás:

(2)  A segítségnyújtást a megkeresett hatóság elhalaszthatja annak alapján, ha az megzavar egy folyamatban lévő nyomozást, büntetőeljárást vagy pert. Ilyen esetben a megkeresett hatóság konzultál a megkereső hatósággal annak meghatározása érdekében, hogy a megkeresett hatóság által szabott feltételek mellett nyújtható-e segítség.

(3)  Amennyiben a megkereső hatóság olyan segítségnyújtásért folyamodik, amelyet megkeresés esetén saját maga nem tudna biztosítani, megkeresésében felhívja a figyelmet e tényre. Ilyen esetben a megkeresett hatóság dönt arról, hogy miként válaszol a megkeresésre.

(4)  Az (1) és a (2) bekezdésben említett esetekben a megkeresett hatóság döntését és annak indoklását késedelem nélkül közölni kell a megkereső hatósággal.

10. cikk

Információcsere és titoktartás

(1)  Az e jegyzőkönyv alapján bármilyen formában közölt információk bizalmas vagy korlátozott jellegűek, az egyes felek által alkalmazott szabályoktól függően. Az információk a hivatali titoktartási kötelezettség körébe tartoznak, valamint az információt fogadó fél hasonló információkra vonatkozó hatályos jogszabályai és a Közösség hatóságaira vonatkozó megfelelő rendelkezések szerinti védelmet élvezik.

(2)  Személyes adatokat csak akkor lehet közölni, ha az azok átvételére jogosult fél vállalja az ilyen jellegű adatok legalább ugyanolyan szintű védelmét, mint amit az adott eset vonatkozásában az adatokat rendelkezésre bocsátó fél biztosít. E célból a felek közlik egymással az alkalmazható szabályaikra vonatkozó információkat, beleértve adott esetben a Közösség tagállamaiban hatályos jogszabályokat is.

(3)  Az e jegyzőkönyv alapján szerzett információknak a vámjogszabályok megsértése miatt indított igazságügyi vagy közigazgatási eljárásban való felhasználását e jegyzőkönyv alkalmazásában történő felhasználásnak kell tekinteni. Ezért a felek az e jegyzőkönyv rendelkezéseinek megfelelően megszerzett információkat és a megtekintett okmányokat bizonyítékként felhasználhatják jegyzőkönyveikben, jelentéseikben és vallomásaikban, valamint bírósági eljárásokban és vádemelés céljára. Az ilyen jellegű felhasználásról értesíteni kell azt az illetékes hatóságot, amelyik az információkat szolgáltatta vagy a dokumentumokhoz való hozzáférést engedélyezte.

(4)  A megszerzett információkat kizárólag e jegyzőkönyv alkalmazásában lehet felhasználni. Amennyiben a felek egyike az ilyen információt más célokra kívánja felhasználni, ehhez meg kell szereznie az információt biztosító hatóság előzetes írásos beleegyezését. Az ilyen felhasználás az utóbbi hatóság által meghatározott korlátozások hatálya alá esik.

11. cikk

Szakértők és tanúk

A megkeresett hatóság tisztviselője felhatalmazást kaphat arra, hogy az e jegyzőkönyv hatálya alá tartozó ügyekre vonatkozó bírósági vagy közigazgatási eljárásokban – az adott felhatalmazás keretei között – szakértőként vagy tanúként megjelenjen a másik fél igazságszolgáltatása előtt, és az eljáráshoz szükséges tárgyakat, dokumentumokat vagy azok hitelesített másolatait bemutassa. Az idézésben különösen meg kell jelölni, hogy mely igazságügyi vagy közigazgatási hatóság előtt kell megjelennie a tisztviselőnek és ott milyen ügyekben, milyen címen és milyen minőségben hallgatják meg.

12. cikk

A segítségnyújtás költségei

A felek lemondanak minden egymással szembeni követelésükről az e jegyzőkönyv alapján felmerült költségek megtérítése tekintetében, kivéve, adott esetben, a szakértők és a tanúk, valamint a nem közszolgálatban foglalkoztatott tolmácsok és fordítók költségeit.

13. cikk

Végrehajtás

(1)  E jegyzőkönyv végrehajtásával egyrészről Bosznia és Hercegovina vámhatóságait, másrészről az Európai Bizottság illetékes szolgálatait, és adott esetben a tagállamok vámhatóságait bízzák meg. E hatóságok döntenek a megállapodás alkalmazásához szükséges valamennyi gyakorlati rendelkezésről és intézkedésről, figyelembe véve a hatályos szabályokat, különösen az adatvédelem terén. Ajánlásokat tehetnek az illetékes szerveknek azokról a módosításokról, amelyeket e jegyzőkönyvben szükségesnek tartanak.

(2)  A felek konzultálnak egymással, és folyamatosan tájékoztatják egymást az e jegyzőkönyv rendelkezéseinek megfelelően elfogadott részletes végrehajtási szabályokról.

14. cikk

Egyéb megállapodások

(1)  Figyelembe véve a Közösség és tagállamai megfelelő illetékességét, e jegyzőkönyv rendelkezései:

(2)  Az (1) bekezdés rendelkezései ellenére, e jegyzőkönyv rendelkezései elsőbbséget élveznek a tagállamok, valamint Bosznia és Hercegovina között már megkötött vagy megköthető, a kölcsönös segítségnyújtásról szóló bármely kétoldalú megállapodás rendelkezéseivel szemben, amennyiben az utóbbi rendelkezései összeegyeztethetetlenek e jegyzőkönyv rendelkezéseivel.

(3)  E jegyzőkönyv alkalmazhatóságára vonatkozó kérdések tekintetében a felek konzultációt folytatnak egymással a felmerült kérdés megoldására a stabilizációs és társulási tanács által létrehozott stabilizációs és társulási bizottság keretén belül.

6. JEGYZŐKÖNYV

a vitarendezésről

I. FEJEZET

Célkitűzés és hatály

1. cikk

Célkitűzés

E jegyzőkönyv célja, hogy a felek között felmerülő vitákat elkerülje, illetve rendezze azzal a szándékkal, hogy kölcsönösen elfogadható megoldások szülessenek.

2. cikk

Hatály

E jegyzőkönyv rendelkezései csak azon viták tekintetében alkalmazandók, amelyek a következő rendelkezések értelmezését vagy alkalmazását érintik, beleértve azt az esetet is, ha az egyik fél megítélése szerint a másik fél által elfogadott intézkedés, illetve a másik fél cselekvésének hiánya e rendelkezések szerinti kötelezettségeinek megszegését jelenti:

II. FEJEZET

Vitarendezési eljárások

I. Szakasz

Választottbírósági eljárás

3. cikk

A választottbírósági eljárás kezdeményezése

(1)  Ha a felek nem tudták a jogvitát rendezni, e megállapodás 126. cikkében foglalt feltételek szerint a panaszos fél választottbírói testület létrehozása iránt írásos kérelmet nyújthat be ahhoz a félhez, aki ellen a panaszt benyújtották, valamint a stabilizációs és társulási bizottsághoz.

(2)  Kérelmében a panaszos fél köteles feltüntetni a vita tárgyát és megfelelő esetben a másik fél által elfogadott intézkedést vagy elmulasztott cselekvést, amely megítélése szerint sérti az e jegyzőkönyv 2. cikkben említett rendelkezéseket.

4. cikk

A választottbírói testület összetétele

(1)  A választottbírói testület három választottbíróból áll.

(2)  A választottbírói testület létrehozása iránti kérelemnek a stabilizációs és társulási bizottsághoz történő benyújtásának napjától számított 10 napon belül a felek egyeztetést folytatnak a választottbírói testület összetételéről való megállapodás érdekében.

(3)  Abban az esetben, ha a (2) bekezdésben megszabott időn belül a felek nem tudnak megállapodni a választottbírói testület összetételében, akkor a felek bármelyike jogosult a stabilizációs és társulási bizottság elnökét, vagy az általa meghatalmazott személyt felkérni, hogy a 15. cikk alapján létrehozott jegyzékből sorsolás útján válassza ki mindhárom tagot, egyet azon személyek közül, akiket a panaszos fél javasolt, egyet azon személyek közül, akiket az fél javasolt, aki ellen a panaszt benyújtották, valamint egy tagot azon választottbírák közül, akiket a felek választottak ki azzal a céllal, hogy ellássák az elnöki tisztséget.

Amennyiben a felek megállapodnak a választottbírói testület egy vagy több tagja tekintetében, a még hiányzó tagokat is ugyanezen eljárással összhangban kell kijelölni.

(4)  A stabilizációs és társulási bizottság elnöke a felek képviselőinek jelenlétében választja ki a választottbírákat.

(5)  A választottbírói testület létrehozásának dátuma az a nap, amikor a testület elnökét tájékoztatják a három választottbírónak a felek közös megegyezése alapján történő kinevezéséről, illetve esettől függően az a nap, amikor megtörténik a három választottbíró kiválasztása a (3) bekezdéssel összhangban.

(6)  Ha a felek valamelyike úgy ítéli meg, hogy a választottbíró nem felel meg a 18. cikkben említett magatartási kódex követelményeinek, akkor a felek konzultálnak, és amennyiben sikerül megállapodniuk, a kérdéses választottbírót az e cikk (7) bekezdésének megfelelően kiválasztott választottbíróval cserélik fel. Ha a felek a választottbíró kicserélésének szükségességében nem tudnak megállapodni, akkor ezt az ügyet a választottbírói testület elnöke elé terjesztik, akinek a döntése végleges.

Ha a felek valamelyike úgy ítéli meg, hogy a választottbírói testület elnöke nem felel meg a 18. cikkben említett magatartási kódex követelményeinek, akkor ezt az ügyet az elnöki tisztség ellátása céljából kiválasztott választottbírók egyike elé terjesztik, akinek a nevét – mindkét fél képviselőjének jelenlétében – a stabilizációs és társulási bizottság elnöke, vagy az általa meghatalmazott személy sorsolja ki, hacsak a felek másképpen nem állapodnak meg.

(7)  Ha egy választottbíró az eljárásban nem tud részt venni, visszalép vagy a (6) bekezdés rendelkezései szerint leváltották, akkor a helyettesítő választottbírót öt napon belül ki kell választani az eredeti választottbíró kiválasztásánál alkalmazott eljárás lefolytatásával. Ennek az eljárásnak a lefolytatásáig a választottbírói eljárást fel kell függeszteni.

5. cikk

A választottbírói testület ítélete

(1)  A választottbírói testület ítéletét a testület felállításának napjától számított 90 napon belül közli a felekkel és a stabilizációs és társulási bizottsággal. Ha a választottbírói testület elnöke úgy ítéli meg, hogy ezt a határidőt nem tudja betartani, akkor köteles erről a stabilizációs és társulási bizottságot és a feleket a késedelem okainak feltüntetésével írásban tájékoztatni. Az ítélet meghozatalára semmi esetre sem kerülhet sor a testület felállításának a napjától számított 120 napnál később.

(2)  Sürgős esetekben, beleértve a romlandó árukat érintő eseteket is, a választottbírói testület köteles mindent megtenni annak érdekében, hogy ítéletét a testület felállításának a napjától számított 45 napon belül meghozza. Az ítélet meghozatalára semmi esetre sem kerülhet sor a testület felállításának a napjától számított 100 napnál később. A választottbírói testület a felállításának napjától számított 10 napon belül előzetes ítéletet hozhat azzal kapcsolatosan, hogy sürgősnek ítéli-e az esetet.

(3)  Az ítélet rögzíti a megállapított tényállást, e megállapodás ide vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazhatóságát, a megállapított tényeket alátámasztó indokolást és a határozat végkövetkeztetéseit. Az ítélet ajánlásokat tartalmazhat az ítéletben foglaltaknak való megfelelés érdekében elfogadandó intézkedésekről.

(4)  A panaszos fél bármikor visszavonhatja panaszát a választottbírói testület elnökének, a másik félnek és a stabilizációs és társulási bizottságnak küldött írásos értesítésben, mielőtt a választottbírói testület ítéletet közlik a felekkel és a stabilizációs és társulási bizottsággal. Az ilyen visszavonás nem érinti a panaszos fél jogosultságát arra vonatkozóan, hogy ugyanazon üggyel kapcsolatosan egy későbbi időpontban új panaszt terjeszthessen elő.

(5)  A választottbírói testület mindkét fél kérésére 12 hónapot meg nem haladó időtartamra bármikor felfüggeszti munkáját. A 12 hónapos időszak letelte után a választottbírói testület felállítására vonatkozó felhatalmazás megszűnik, ez azonban nem érinti a panaszos fél jogosultságát arra vonatkozóan, hogy egy későbbi időpontban ugyanazon üggyel kapcsolatosan új választottbírói testület felállítását kérelmezze.

II. Szakasz

Az ítéletnek való megfelelés

6. cikk

A választottbírói testület ítéletében foglaltaknak való megfelelés

Mindegyik fél megteszi a szükséges intézkedéseket, amelyek a választottbírói testület ítéletében foglaltaknak való megfeleléshez szükségesek, és a felek törekszenek arra, hogy az ítéletben foglaltaknak való megfeleléshez szükséges idővel kapcsolatban megállapodjanak.

7. cikk

Az ítéletben foglaltaknak való megfelelés ésszerűen elvárható időtartamon belül

(1)  A választottbírói testület ítéletének a felekkel történő közlésétől számított legkésőbb 30 napon belül a panaszos fél köteles a másik felet tájékoztatni arról az időtartamról (a továbbiakban: ésszerűen elvárható időtartam), amelyre szüksége lesz az ítéletben foglaltaknak való megfeleléshez. Mindkét fél törekszik az ésszerűen elvárható időtartam vonatkozásában a megállapodás elérésére.

(2)  Ha a felek nem értenek egyet a választottbírói testület ítéletében foglaltaknak való megfeleléshez szükséges ésszerűen elvárható időtartamban, akkor a panaszos fél – az (1) bekezdés szerinti értesítést követő 20 napon belül – felkérheti a stabilizációs és társulási bizottságot az eredeti választottbírói testület újbóli összehívására az ésszerűen elvárható időtartam meghatározása céljából. A választottbírói testület a kérelem benyújtását követő 20 napon belül közli ítéletét.

(3)  Abban az esetben, ha az eredeti testület újbóli összehívása, vagy valamelyik eredeti tag részvétele nem lehetséges, akkor a 4. cikkben előírt eljárások alkalmazandók. Az ítélet felekkel történő közlésének határideje ebben az esetben is a testület felállításának a napjától számított 20 nap.

8. cikk

A választottbírói testület ítéletében foglaltaknak való megfelelés érdekében tett intézkedések felülvizsgálata

(1)  Az ésszerűen elvárható időtartam vége előtt az a fél, aki ellen a panaszt benyújtották, köteles a másik felet és a stabilizációs és társulási bizottságot tájékoztatni azokról az intézkedésekről, amelyeket a választottbírói testület ítéletében foglaltaknak való megfelelés céljából tett.

(2)  Abban az esetben, ha a felek között nézeteltérés támad azzal kapcsolatban, hogy az e cikk (1) bekezdése szerint bejelentett valamelyik intézkedés megfelel-e a 2. cikkben említett rendelkezéseknek, a panaszos fél az eredeti választottbírói testület döntését kérheti e tekintetben. Az ilyen kérelemben magyarázattal kell szolgálnia arra vonatkozóan, hogy az adott intézkedés miért nem felel meg e megállapodásnak. Az újraösszehívást követően a választottbírói testület az újra felállításának napjától számított 45 napon belül hozza meg ítéletét.

(3)  Abban az esetben, ha az eredeti testület újbóli összehívása, vagy valamelyik eredeti tag részvétele nem lehetséges, akkor a 4. cikkben előírt eljárások alkalmazandók. Az ítélet felekkel történő közlésének határideje ebben az esetben is a testület felállításának a napjától számított 45 nap.

9. cikk

Ideiglenes jogorvoslatok az ítéletben foglaltaknak való nem megfelelés esetén

(1)  Abban az esetben, ha az a fél, aki ellen a panaszt benyújtották, az ésszerűen elvárható időtartam vége előtt nem jelent be olyan intézkedéseket, amelyeket a választottbírói testület ítéletének való megfelelés céljából tett, illetve ha a választottbírói testület úgy határoz, hogy a 8. cikk (1) bekezdése szerint bejelentett intézkedés nem felel meg az adott fél e megállapodás szerinti kötelezettségeinek, akkor a panaszos fél felszólítására köteles ideiglenes kártalanításra javaslatot tenni.

(2)  Ha a kártalanítással kapcsolatosan a felek az ésszerűen elvárható időtartam végétől, illetve a választottbírói testület által a 8. cikk szerint hozott ítélettől (amely kimondja, hogy a hozott intézkedés nem felel meg e megállapodásnak) számított 30 napon belül nem tudnak megállapodásra jutni, akkor a panaszos fél – a másik félnek és a stabilizációs és társulási bizottságnak küldött értesítést követően – jogosult a 2. cikkben említett rendelkezések értelmében nyújtott előnyök alkalmazását a jogsértő intézkedés által okozott gazdasági károk mértékéig felfüggeszteni. A panaszos fél az értesítés napjától számított 10 nap elteltével kezdheti meg a felfüggesztés alkalmazását, kivéve, ha az a fél, aki ellen a panaszt benyújtották az e cikk (3) bekezdésének rendelkezései szerint választottbírói eljárást kérelmezett.

(3)  Abban az esetben, ha a fél megítélése szerint, aki ellen a panaszt benyújtották, a felfüggesztés szintje nem egyenértékű a jogsértő intézkedés által okozott gazdasági károk mértékével, akkor a (2) bekezdésben említett 10 napos időszak lejárata előtt az eredeti választottbírói testület elnökétől írásban kérelmezheti az eredeti választottbírói testület újbóli összehívását. A választottbírói testület a kérelem benyújtásának napjától számított 30 napon belül közli a felekkel és a stabilizációs és társulási bizottsággal a kedvezmények felfüggesztésének szintjével kapcsolatosan hozott ítéletét. A kedvezmények felfüggesztését a választottbírói testület ítéletének meghozataláig nem szabad megkezdeni, és a felfüggesztésnek meg kell felelnie a választottbírói testület ítéletének.

(4)  A kedvezmények felfüggesztése ideiglenes jellegű, és csak addig alkalmazható, amíg az e megállapodást sértő intézkedéseket vissza nem vonják vagy nem módosítják olyan módon, hogy megfeleljenek e megállapodásnak, vagy amíg a felek a vitatott kérdésben megoldást nem találnak.

10. cikk

A kedvezmények felfüggesztése után az ítéletben foglaltaknak való megfelelés érdekében tett intézkedések felülvizsgálata

(1)  Az a fél, aki ellen a panaszt benyújtották, értesíti a másik felet és a stabilizációs és társulási bizottságot bármely olyan intézkedésről, amelyet a választottbírói testület ítéletének való megfelelés céljából tett, valamint a panaszos fél által alkalmazott kedvezmények felfüggesztésének megszüntetése iránti kérelméről.

(2)  Ha a bejelentés benyújtásának napjától számított 30 napon belül a felek nem jutnak megállapodásra annak tekintetében, hogy megfelelő-e a bejelentett intézkedés, a panaszos fél írásban kérheti az eredeti választottbírói testület elnökét, hogy határozzon az ügyben. Az ilyen jellegű kérelmeket a másik félhez és a stabilizációs és társulási bizottsághoz egyidejűleg el kell juttatni. A választottbírói testület ítéletét a kérelem benyújtását követő 45 napon belül közlik a felekkel. Ha a választottbírói testület úgy határoz, hogy az ítéletben foglaltaknak való megfelelés érdekében tett intézkedések valamelyike nem felel meg e megállapodásnak, akkor meghatározhatja, hogy a panaszos fél a kedvezmények felfüggesztését az eredeti vagy attól különböző szinten folytathatja-e. Ha a választottbírói testület úgy határoz, hogy a végrehajtás érdekében tett intézkedések valamelyike megfelel e megállapodásnak, a kedvezmények felfüggesztését megszüntetik.

(3)  Abban az esetben, ha az eredeti testület újbóli összehívása, vagy valamelyik eredeti tag részvétele nem lehetséges, akkor a 4. cikkben előírt eljárások alkalmazandók. Az ítélet közlésének határideje ebben az esetben is a testület felállításának napjától számított 45 nap.

III. Szakasz

Közös rendelkezések

11. cikk

Nyilvános meghallgatás

A választottbírói testület ülései nyilvánosak a 18. cikkben említett eljárási szabályokban meghatározott feltételek szerint, kivéve, ha a választottbírói testület saját kezdeményezésre vagy a felek kérésére másképp nem dönt.

12. cikk

Információszolgáltatás és technikai tanácsadás

A választottbírói testület az egyik fél felkérésére vagy saját kezdeményezésére bármiféle olyan forrásból beszerezhet információkat, amelyeket az eljárás szempontjából megfelelőnek ítél. A választottbírói testület továbbá szükség esetén jogosult szakértői véleményeket is igénybe venni. Minden ilyen módon megszerzett információt mindkét féllel közölni kell, és ezekkel kapcsolatban észrevételeket lehet tenni.. Az érdekelt felek jogosultak a 18. cikkben említett eljárási szabályokban rögzített feltételeknek megfelelően „amicus curiae” okfejtéseket eljuttatni a választottbírói testülethez.

13. cikk

Az értelmezésre vonatkozó alapelvek

A választottbírói testületek e megállapodás rendelkezéseit a nemzetközi közjog általánosan elfogadott értelmezési szabályai szerint értelmezik, ideértve a szerződések jogáról szóló Bécsi Egyezményt is. A közösségi vívmányokat nem értelmezik. Az a tény, hogy egy rendelkezés tartalmát tekintve azonos az Európai Közösségeket létrehozó szerződés egyik rendelkezésével, az adott rendelkezés értelmezése során nem döntő.

14. cikk

A választottbírói testület határozatai és ítéletei

(1)  A választottbírói testület valamennyi határozatát, beleértve az ítéleteket is, többségi szavazással hozza meg.

(2)  A választottbírói testület valamennyi ítélete kötelező a felek számára. Az ítéleteket közölni kell a felekkel és a stabilizációs és társulási bizottsággal, amely az ítéleteket a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi, kivéve, ha egyhangúlag nem dönt az ellenkezőjéről.

III. FEJEZET

Általános rendelkezések

15. cikk

A választottbírák jegyzéke

(1)  A stabilizációs és társulási bizottság legkésőbb e jegyzőkönyv hatályba lépésétől számított hat hónapon belül létrehoz egy olyan 15 személyből álló jegyzéket, akik készek választottbíróként tevékenykedni, és alkalmasak erre. A felek mindegyike öt személyt választ ki, hogy választottbíróként tevékenykedjenek. A felek megállapodnak öt személyben, akik a választottbírósági testület elnökeként fognak eljárni. A stabilizációs és társulási bizottság biztosítja, hogy a jegyzék mindig 15 személyből álljon.

(2)  A választottbírák megfelelő szaktudással és tapasztalattal rendelkeznek a jog, a nemzetközi jog, a közösségi jog és/vagy a nemzetközi kereskedelem terén. A választottbírák függetlenek, egyéni minőségükben járnak el és nincsenek kapcsolatban egyetlen szervezettel vagy kormánnyal sem, illetve nem fogadnak el utasítást egyetlen szervezettől vagy kormánytól sem, valamit megfelelnek a 18. cikkben említett magatartási kódexnek.

16. cikk

Kapcsolat a Kereskedelmi Világszervezetben való részvétel alapján fennálló kötelezettségekkel

Bosznia és Hercegovinának a Kereskedelmi Világszervezethez (a továbbiakban: WTO) való későbbi csatlakozása esetén a következők alkalmazandók:

17. cikk

Határidők

(1)  Az e jegyzőkönyvben meghatározott valamennyi határidőt naptári napokban kell számítani, annak a cselekménynek vagy ténynek a bekövetkezését követő naptól kezdődően, amellyel kapcsolatosan a határidőt alkalmazzák.

(2)  Az e jegyzőkönyvben említett valamennyi határidő a felek kölcsönös megállapodásával meghosszabbítható.

(3)  A választottbírói testület elnöke bármelyik fél indokolt kérésére, illetve saját – indokolt – kezdeményezésére meghosszabbíthatja az e jegyzőkönyvben említett határidők bármelyikét.

18. cikk

Eljárási szabályok, magatartási kódex és e jegyzőkönyv módosítása

(1)  A stabilizációs és társulási bizottság legkésőbb e jegyzőkönyv hatályba lépésétől számított hat hónapon belül meghatározza a választottbírói testületi eljárás során követendő eljárási szabályokat.

(2)  A stabilizációs és társulási bizottság legkésőbb e jegyzőkönyv hatályba lépésétől számított hat hónapon belül az eljárási szabályokat kiegészíti a magatartási kódexszel, amely garantálja a választottbírók függetlenségét és pártatlanságát.

(3)  A stabilizációs és társulási bizottság határozhat e jegyzőkönyv módosításáról.

7. JEGYZŐKÖNYV

egyes borokra vonatkozó kölcsönös preferenciális kereskedelmi engedményekről, a borok, szeszes italok és az ízesített borok megnevezéseinek kölcsönös elismeréséről, oltalmáról és ellenőrzéséről

1. cikk

E jegyzőkönyv a következő elemekből áll:

2. cikk

Az 1. cikkben említett megállapodások a következőkre alkalmazandók:

vagy

vagy

vagy

A 7. JEGYZŐKÖNYV I. MELLÉKLETE

MEGÁLLAPODÁS A KÖZÖSSÉG, VALAMINT BOSZNIA ÉS HERCEGOVINA KÖZÖTT AZ EGYES BOROKRA VONATKOZÓ KÖLCSÖNÖS PREFERENCIÁLIS KERESKEDELMI ENGEDMÉNYEKRŐL

▼M1

▼M1

A 7. JEGYZŐKÖNYV II. MELLÉKLETE

MEGÁLLAPODÁS A KÖZÖSSÉG, VALAMINT BOSZNIA ÉS HERCEGOVINA KÖZÖTT A BOROK, SZESZES ITALOK ÉS AZ ÍZESÍTETT BOROK MEGNEVEZÉSEINEK KÖLCSÖNÖS ELISMERÉSÉRŐL, OLTALMÁRÓL ÉS ELLENŐRZÉSÉRŐL

1. cikk

Célkitűzések

(1)  A felek a megkülönböztetés-mentesség és a viszonosság elve alapján elismerik, oltalmazzák és ellenőrzik az e jegyzőkönyv 2. cikkében említett termékek megnevezését az e mellékletben előírt feltételeknek megfelelően.

(2)  A felek minden általános és különös intézkedést meghoznak annak biztosítása érdekében, hogy az e mellékletben megállapított kötelezettségek teljesüljenek, és az e mellékletben kitűzött célok megvalósuljanak.

2. cikk

Fogalommeghatározások

Az e mellékletben szereplő megállapodás alkalmazásában, kifejezetten eltérő rendelkezés hiányában:

3. cikk

Általános behozatali és forgalombahozatali szabályok

Az e mellékletben szereplő megállapodás eltérő rendelkezése hiányában az e jegyzőkönyv 2. cikkében említett termékek behozatala és forgalomba hozatala a fél területén hatályos jogszabályoknak és rendelkezéseknek megfelelően történik.

I. CÍM

A BOROK, SZESZES ITALOK ÉS ÍZESÍTETT BOROK MEGNEVEZÉSEINEK KÖLCSÖNÖS OLTALMA

4. cikk

Oltalom alatt álló nevek

Az e melléklet 5., 6. és 7. cikkének sérelme nélkül a következők élveznek oltalmat:

5. cikk

A közösség tagállamaira, valamint Bosznia és Hercegovinára utaló nevek oltalma

(1)  Bosznia és Hercegovinában a Közösség tagállamaira és az egy tagállam megnevezésére használt más nevekre való utalásokat a borok, szeszes italok és ízesített borok származásának azonosítása alkalmazásában:

(2)  A Közösségben a Bosznia és Hercegovinára és Bosznia és Hercegovina megnevezésére használt más nevekre való utalásokat a borok, szeszes italok és ízesített borok származásának azonosítása alkalmazásában:

6. cikk

A földrajzi jelzések oltalma

(1)  Az 1. függelék A. részében felsorolt, a Közösségre vonatkozó földrajzi jelzések Bosznia és Hercegovinában:

(2)  Az 1. függelék B. részében felsorolt, Bosznia és Hercegovinára vonatkozó földrajzi jelzések a Közösségben:

(3)  A felek az e mellékletben szereplő megállapodásnak megfelelően megtesznek minden szükséges intézkedést a 4. cikk a) pontjának ii. alpontjában és b) pontjának ii. alpontjában említett, a felek területéről származó borok, szeszes italok és ízesített borok leírására és kiszerelésére használt földrajzi jelzések kölcsönös oltalma érdekében. E célból mindegyik fél igénybe veszi a TRIPS-megállapodás 23. cikkében említett megfelelő jogi aktusokat annak érdekében, hogy hatékony védelmet biztosítson és megelőzze, hogy a földrajzi jelzéseket olyan borok, szeszes italok és ízesített borok megnevezésére használják, amelyekre az érintett jelzések vagy megnevezések nem vonatkoznak.

(4)  A 4. cikkben említett földrajzi jelzéseket kizárólag annak a félnek a területéről származó termékek számára tartják fenn, amelyre vonatkoznak, és csak az adott fél jogszabályaiban és rendelkezéseiben meghatározott feltételek mellett használhatják őket.

(5)  Az e mellékletben szereplő megállapodásban előírt oltalom különösen tiltja a védett megnevezések használatát olyan borok, szeszes italok és ízesített borok esetében, amelyek nem a feltüntetett földrajzi területről származnak, még abban az esetben is, ha:

(6)  Amennyiben az 1. függelékben felsorolt földrajzi jelzések megegyező nevűek, az oltalmat mindegyik jelzés vonatkozásában megadják, feltéve, hogy azokat jóhiszeműen használják. A felek kölcsönösen meghatározzák a használat gyakorlati feltételeit, amelyek segítségével a megegyező nevű földrajzi jelzéseket megkülönböztetik egymástól, szem előtt tartva annak szükségességét, hogy az érintett termelőket méltányosan kezeljék, valamint a fogyasztókat ne vezessék félre.

(7)  Amennyiben az 1. függelékben szereplő földrajzi jelzések valamelyike megegyező nevű egy harmadik ország földrajzi jelzésével, a TRIPS-megállapodás 23. cikkének (3) bekezdését kell alkalmazni.

(8)  Az e mellékletben szereplő megállapodás rendelkezései semmiképpen nem sértik egy személy azon jogát, hogy nevét vagy üzleti jogelődje nevét kereskedelmi tevékenysége során használja, kivéve, ha az ilyen név használata a fogyasztók félrevezetését okozza.

9.  Az e mellékletben szereplő megállapodás egyik felet sem kötelezi arra, hogy oltalomban részesítse a másik fél 1. függelékben felsorolt olyan földrajzi jelzését, amely a származási országban nem védett, vagy amelynek védelme megszűnt, vagy amelyet már nem használnak abban az országban.

10.  E megállapodás hatálybalépésének időpontjától a felek a továbbiakban nem tekintik úgy, hogy az 1. függelékben felsorolt védett földrajzi megnevezések a felek hétköznapi nyelvhasználatában a borok, szeszes italok és ízesített borok szokásos megnevezésére használatosak, a TRIPS-megállapodás 24. cikke (6) bekezdésének előírásai szerint.

7. cikk

A hagyományos kifejezések oltalma

(1)  A Közösségre vonatkozóan a 2. függelékben felsorolt hagyományos kifejezéseket Bosznia és Hercegovinában:

(2)  Bosznia és Hercegovina az e mellékletben szereplő megállapodással összhangban megteszi a 4. cikkben említett, a Közösség területéről származó borok megnevezésére és kiszerelésére használt hagyományos kifejezések oltalmához szükséges intézkedéseket. E célból Bosznia és Hercegovina megfelelő jogi eszközöket biztosít annak érdekében, hogy hatékony védelmet biztosítson, és megelőzze, hogy a hagyományos kifejezéseket azokra nem jogosult borok megnevezésére használják, olyan esetekben is, ha az ilyen hagyományos kifejezést a „fajta”, „típus”, „stílus”, „utánzat”, „módszer” vagy hasonló kifejezés kíséri.

(3)  Egy hagyományos kifejezés oltalmát csak:

8. cikk

Védjegyek

(1)  A felek felelős nemzeti és regionális hivatalai visszautasítják az olyan, borra, szeszes italra vagy ízesített borra vonatkozó védjegy bejegyzését, amely a 4. cikk szerint védett földrajzi jelzéssel azonos, hozzá hasonló vagy rá vonatkozó utalásból áll vagy ilyet tartalmaz olyan bor, szeszes ital vagy ízesített bor tekintetében, amely nem rendelkezik ezzel a származással és nem felel meg a használatára vonatkozó irányadó szabályoknak.

(2)  A felek felelős hivatalai visszautasítják az olyan, borra vonatkozó védjegy bejegyzését, amely az e mellékletben szereplő megállapodás szerint védett hagyományos kifejezésből áll vagy ilyet tartalmaz, ha a szóban forgó bor nem olyan, amely számára a 2. függelékben jelzetteknek megfelelően a hagyományos kifejezést fenntartják.

(3)  Bosznia és Hercegovina elfogadja a szükséges intézkedéseket valamennyi védjegy módosítására annak érdekében, hogy teljes mértékben eltávolítson minden olyan közösségi földrajzi helyre való utalást, amely a 4. cikk alapján védelmet élvez. Valamennyi említett utalást legkésőbb 2008. december 31-ig el kell távolítani.

9. cikk

Kivitel

A felek megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy amennyiben az egyik fél területéről származó borok, szeszes italok és ízesített borok kivitelre kerülnek, és azokat az adott fél területén kívül értékesítik, az említett félnek a 4. cikk a) pontjának ii. alpontjában és b) pontjának ii. alpontjában említett védett földrajzi jelzéseit, illetve borok esetében a 4. cikk a) pontjának iii. alpontjában említett fél hagyományos kifejezéseit nem használják fel a másik fél területéről származó ilyen termékek megnevezésére és kiszerelésére.

II. CÍM

VÉGREHAJTÁS ÉS AZ ILLETÉKES HATÓSÁGOK KÖZÖTTI KÖLCSÖNÖS SEGÍTSÉGNYÚJTÁS, VALAMINT E MEGÁLLAPODÁS IGAZGATÁSA

10. cikk

Munkacsoport

(1)  Létrejön egy munkacsoport, amely a stabilizációs és társulási megállapodás 119. cikkének megfelelően létrehozandó mezőgazdasági albizottság égisze alatt működik.

(2)  A munkacsoport gondoskodik az e mellékletben szereplő megállapodás megfelelő működéséről, és megvizsgál minden olyan kérdést, amely a végrehajtás során felmerülhet.

(3)  A munkacsoport ajánlásokat tehet, tárgyalhat és javaslatokat terjeszthet elő a bor-, szeszesital- és ízesítettbor-ágazaton belül kölcsönös érdeklődésre számot tartó bármely olyan kérdésről, amely hozzájárulna az e mellékletben szereplő megállapodás célkitűzéseinek eléréséhez. A munkacsoport a felek valamelyikének kérésére a Közösségben és Bosznia és Hercegovinában felváltva ül össze a felek által közös megegyezéssel meghatározott időpontban, helyen és módon.

11. cikk

A felek feladatai

(1)  A felek közvetlenül vagy a 10. cikkben említett munkacsoporton keresztül kapcsolatot tartanak fenn az e mellékletben szereplő megállapodás teljesítésére és működésére vonatkozó valamennyi üggyel kapcsolatban.

(2)  Bosznia és Hercegovina kijelölt képviseleti szerve a Külkereskedelem és Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma. A Közösség kijelölt képviseleti szerve az Európai Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatósága. Képviseleti szervének megváltoztatása esetén az adott fél értesíti erről a másik felet.

(3)  A képviseleti szerv biztosítja az e mellékletben szereplő megállapodás végrehajtásának biztosításáért felelős valamennyi szerv tevékenységeinek koordinációját.

(4)  A felek:

12. cikk

Az e mellékletben szereplő megállapodás alkalmazása és működése

A felek kijelölik a 3. függelékben meghatározott kapcsolattartókat, akik az e mellékletben szereplő megállapodás alkalmazásáért és működéséért felelnek.

13. cikk

Végrehajtás és a felek közötti kölcsönös segítségnyújtás

(1)  Ha egy bor, szeszes ital vagy ízesített bor megnevezése vagy kiszerelése – különösen a címkén vagy a hivatalos, illetve kereskedelmi dokumentumokon, valamint a reklámokban – megsérti az e mellékletben szereplő megállapodást, a felek alkalmazzák a szükséges közigazgatási intézkedéseket, és/vagy adott esetben bírósági eljárásokat kezdeményeznek a tisztességtelen verseny leküzdése, illetve a védett nevekkel bármely más módon történő visszaélés megelőzése érdekében.

(2)  Az (1) bekezdésben említett intézkedéseket és eljárásokat különösen a következő esetekben kell megtenni:

(3)  Amennyiben a felek valamelyike okkal feltételezi, hogy:

erről haladéktalanul tájékoztatja a másik fél képviseleti szervét.

(4)  A (3) bekezdésnek megfelelően közlendő információ részletesen bemutatja a fél bor-, szeszesital- vagy ízesítettbor-ágazatára vonatkozó szabályok és/vagy az e mellékletben szereplő megállapodás betartásának elmulasztását, és mellékelnek hozzá egy olyan hivatalos, kereskedelmi vagy egyéb megfelelő dokumentumot, amely részletesen bemutatja a szükség esetén meghozható közigazgatási intézkedéseket vagy bírósági eljárásokat.

14. cikk

Konzultációk

(1)  A felek konzultációt kezdeményeznek, ha valamelyikük úgy ítéli meg, hogy a másik fél nem tett eleget az e mellékletben szereplő megállapodás szerinti kötelezettségének.

(2)  A konzultációt kérő fél a másik fél rendelkezésére bocsátja a szóban forgó eset részletes vizsgálatához szükséges valamennyi információt.

(3)  Amennyiben azonban a késedelem az emberi egészséget veszélyeztetné vagy a csalás elleni küzdelmet célzó intézkedések hatékonyságát csökkentené, a megfelelő ideiglenes védintézkedéseket előzetes konzultáció nélkül is meg lehet hozni, feltéve hogy ezen intézkedések meghozatala után haladéktalanul konzultációt tartanak.

(4)  Ha az (1) és (3) bekezdésben előírt konzultációt követően a felek nem jutnak megállapodásra, a konzultációt kérő, illetve a (3) bekezdésben említett intézkedéseket meghozó fél a stabilizációs és társulási megállapodás 126. cikkével összhangban megfelelő intézkedéseket tehet annak érdekében, hogy lehetővé tegye az e mellékletben szereplő megállapodás helyes alkalmazását.

III. CÍM

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

15. cikk

Kis mennyiségek tranzitforgalma

(1)  Az e mellékletben szereplő megállapodás nem vonatkozik azokra a borokra, szeszes italokra és ízesített borokra, amelyek:

(2)  A borok, szeszes italok és ízesített borok esetében a következő termékek tekintendők kis mennyiségnek:

Az a) pontban említett mentességi eset nem vonható össze a b) pontban említett egy vagy több mentességi esettel.

16. cikk

Meglévő készletek forgalomba hozatala

(1)  Azok a borok, szeszes italok és ízesített borok, amelyeket e megállapodás hatálybalépésének időpontjában vagy azt megelőzően a felek belső jogszabályaival és rendelkezéseivel összhangban, de az e mellékletben szereplő megállapodás által tiltott módon állítottak elő, készítettek, neveztek meg és szereltek ki, a készletek kimerüléséig hozhatók forgalomba.

(2)  Amennyiben a felek nem fogadnak el ezzel ellentétes értelmű rendelkezést, azok a borok, szeszes italok és ízesített borok, amelyeket e megállapodással összhangban állítottak elő, készítettek, neveztek meg és szereltek ki, de előállításuk, készítésük, megnevezésük és kiszerelésük módosítás következtében a továbbiakban nem felel meg az e mellékletben szereplő megállapodásnak, a készletek kimerüléséig tovább forgalmazhatók.

1. FÜGGELÉK

OLTALOM ALATT ÁLLÓ NEVEK JEGYZÉKE

(a 7. jegyzőkönyv II. melléklete 4. és 6. cikkében említettek szerint)

A. RÉSZ: A KÖZÖSSÉGBEN

A)    A KÖZÖSSÉGBŐL SZÁRMAZÓ BOROK

AUSZTRIA

1.   Meghatározott termőhelyen termelt minőségi borok

Burgenland

Carnuntum

Donauland

Kamptal

Kärnten

Kremstal

Mittelburgenland

Neusiedlersee

Neusiedlersee-Hügelland

Niederösterreich

Oberösterreich

Salzburg

Steiermark

Südburgenland

Süd-Oststeiermark

Südsteiermark

Thermenregion

Tirol

Traisental

Vorarlberg

Wachau

Weinviertel

Weststeiermark

Wien

2.   Földrajzi jelzéssel ellátott asztali borok

Bergland

Steirerland

Weinland

Wien

BELGIUM

1.   Meghatározott termőhelyen termelt minőségi borok

Côtes de Sambre et Meuse

Hagelandse Wijn

Haspengouwse Wijn

Heuvellandse wijn

Vlaamse mousserende kwaliteitswijn

2.   Földrajzi jelzéssel ellátott asztali borok

Vin de pays des jardins de Wallonie

Vlaamse landwijn

BULGÁRIA

1.   Meghatározott termőhelyen termelt minőségi borok

2.   Földrajzi jelzéssel ellátott asztali borok

Дунавска равнина (Danube Plain)

Тракийска низина (Thracian Lowlands)

CIPRUS

1.   Meghatározott termőhelyen termelt minőségi borok

2.   Földrajzi jelzéssel ellátott asztali borok

CSEH KÖZTÁRSASÁG

1.   Meghatározott termőhelyen termelt minőségi borok

2.   Földrajzi jelzéssel ellátott asztali borok

české zemské víno

moravské zemské víno

FRANCIAORSZÁG

1.   Meghatározott termőhelyen termelt minőségi borok

Alsace Grand Cru, utána szerepel egy kisebb földrajzi egység neve

Alsace, utána szerepelhet egy kisebb földrajzi egység neve is

Alsace vagy Vin d'Alsace, utána szereppelhet az „Edelzwicker” kifejezés, vagy egy szőlőfajta és/vagy kisebb földrajzi egység neve is

Ajaccio

Aloxe-Corton

Anjou, utána szereppelhet a Val de Loire vagy Coteaux de la Loire, vagy Villages Brissac kifejezés is

Anjou, utána szerepelhet a „Gamay”, „Mousseux” vagy „Villages” kifejezés is

Arbois

Arbois Pupillin

Auxey-Duresses vagy Auxey-Duresses Côte de Beaune vagy Auxey-Duresses Côte de Beaune-Villages

Bandol

Banyuls

Barsac

Bâtard-Montrachet

Béarn vagy Béarn Bellocq

Beaujolais Supérieur

Beaujolais, utána szerepelhet egy kisebb földrajzi egység neve is

Beaujolais-Villages

Beaumes-de-Venise, előtte szerepelhet a „Muscat de” kifejezés

Beaune

Bellet vagy Vin de Bellet

Bergerac

Bienvenues Bâtard-Montrachet

Blagny

Blanc Fumé de Pouilly

Blanquette de Limoux

Blaye

Bonnes Mares

Bonnezeaux

Bordeaux Côtes de Francs

Bordeaux Haut-Benauge

Bordeaux, utána szerpelhet a „Clairet” vagy „Supérieur” vagy „Rosé” vagy „mousseux” kifejezés

Bourg

Bourgeais

Bourgogne, utána szerepelhet a „Clairet” vagy „Rosé” kifejezés vagy egy kisebb földrajzi egység neve is

Bourgogne Aligoté

Bourgueil

Bouzeron

Brouilly

Buzet

Cabardès

Cabernet d'Anjou

Cabernet de Saumur

Cadillac

Cahors

Canon-Fronsac

Cap Corse, előtte szerepel a „Muscat de” kifejezés

Cassis

Cérons

Chablis Grand Cru, utána szerepelhet egy kisebb földrajzi egység neve is

Chablis, utána szerepelhet egy kisebb földrajzi egység neve is

Chambertin

Chambertin Clos de Bèze

Chambolle-Musigny

Champagne

Chapelle-Chambertin

Charlemagne

Charmes-Chambertin

Chassagne-Montrachet vagy Chassagne-Montrachet Côte de Beaune vagy Chassagne-Montrachet Côte de Beaune-Villages

Château Châlon

Château Grillet

Châteaumeillant

Châteauneuf-du-Pape

Châtillon-en-Diois

Chenas

Chevalier-Montrachet

Cheverny

Chinon

Chiroubles

Chorey-lès-Beaune vagy Chorey-lès-Beaune Côte de Beaune vagy Chorey-lès-Beaune Côte de Beaune-Villages

Clairette de Bellegarde

Clairette de Die

Clairette du Languedoc, utána szerepelhet egy kisebb földrajzi egység neve is

Clos de la Roche

Clos de Tart

Clos des Lambrays

Clos Saint-Denis

Clos Vougeot

Collioure

Condrieu

Corbières, utána szerepelhet a Boutenac kifejezés

Cornas

Corton

Corton-Charlemagne

Costières de Nîmes

Côte de Beaune, utána szerepelhet egy kisebb földrajzi egység neve is

Côte de Beaune-Villages

Côte de Brouilly

Côte de Nuits

Côte Roannaise

Côte Rôtie

Coteaux Champenois, utána szerepelhet egy kisebb földrajzi egység neve is

Coteaux d'Aix-en-Provence

Coteaux d'Ancenis, utána szerepelhet egy szőlőfajta neve is

Coteaux de Die

Coteaux de l'Aubance

Coteaux de Pierrevert

Coteaux de Saumur

Coteaux du Giennois

Coteaux du Languedoc Picpoul de Pinet

Coteaux du Languedoc, utána szerepelhet egy kisebb földrajzi egység neve is

Coteaux du Layon vagy Coteaux du Layon Chaume

Coteaux du Layon, utána szerepelhet egy kisebb földrajzi egység neve is

Coteaux du Loir

Coteaux du Lyonnais

Coteaux du Quercy

Coteaux du Tricastin

Coteaux du Vendômois

Coteaux Varois

Côte-de-Nuits-Villages

Côtes Canon-Fronsac

Côtes d'Auvergne, utána szerepelhet egy kisebb földrajzi egység neve is

Côtes de Beaune, utána szerepelhet egy kisebb földrajzi egység neve is

Côtes de Bergerac

Côtes de Blaye

Côtes de Bordeaux Saint-Macaire

Côtes de Bourg

Côtes de Brulhois

Côtes de Castillon

Côtes de Duras

Côtes de la Malepère

Côtes de Millau

Côtes de Montravel

Côtes de Provence, utána szerpelhet a Sainte Victoire kifejezés is

Côtes de Saint-Mont

Côtes de Toul

Côtes du Forez

Côtes du Frontonnais, utána szerepelhet a Fronton vagy Villaudric kifejezés is

Côtes du Jura

Côtes du Lubéron

Côtes du Marmandais

Côtes du Rhône

Côtes du Rhône Villages, utána szerepelhet egy kisebb földrajzi egység neve is

Côtes du Roussillon

Côtes du Roussillon Villages, utána szerepelhet a következő közösségek egyike is: Caramany vagy Latour de France vagy Les Aspres vagy Lesquerde vagy Tautavel

Côtes du Ventoux

Côtes du Vivarais

Cour-Cheverny

Crémant d'Alsace

Crémant de Bordeaux

Crémant de Bourgogne

Crémant de Die

Crémant de Limoux

Crémant de Loire

Crémant du Jura

Crépy

Criots Bâtard-Montrachet

Crozes Ermitage

Crozes-Hermitage

Echezeaux

Entre-Deux-Mers vagy Entre-Deux-Mers Haut-Benauge

Ermitage

Faugères

Fiefs Vendéens, utána szerepelhet a „lieu dits” Mareuil, vagy Brem, vagy Vix vagy Pissotte szó is

Fitou

Fixin

Fleurie

Floc de Gascogne

Fronsac

Frontignan

Gaillac

Gaillac Premières Côtes

Gevrey-Chambertin

Gigondas

Givry

Grand Roussillon

Grands Echezeaux

Graves

Graves de Vayres

Griotte-Chambertin

Gros Plant du Pays Nantais

Haut Poitou

Haut-Médoc

Haut-Montravel

Hermitage

Irancy

Irouléguy

Jasnières

Juliénas

Jurançon

L'Etoile

La Grande Rue

Ladoix vagy Ladoix Côte de Beaune vagy Ladoix Côte de beaune-Villages

Lalande de Pomerol

Languedoc, utána szerepelhet egy kisebb földrajzi egység neve is

Latricières-Chambertin

Les-Baux-de-Provence

Limoux

Lirac

Listrac-Médoc

Loupiac

Lunel, előtte szerepelhet a „Muscat de” kifejezés is

Lussac Saint-Émilion

Mâcon vagy Pinot-Chardonnay-Macôn

Mâcon, utána szerepelhet egy kisebb földrajzi egység neve is

Mâcon-Villages

Macvin du Jura

Madiran

Maranges Côte de Beaune vagy Maranges Côtes de Beaune-Villages

Maranges, utána szerepelhet egy kisebb földrajzi egység neve is

Marcillac

Margaux

Marsannay

Maury

Mazis-Chambertin

Mazoyères-Chambertin

Médoc

Menetou Salon, utána szerepelhet egy kisebb földrajzi egység neve is

Mercurey

Meursault vagy Meursault Côte de Beaune vagy Meursault Côte de Beaune-Villages

Minervois

Minervois-la-Livinière

Mireval

Monbazillac

Montagne Saint-Émilion

Montagny

Monthélie vagy Monthélie Côte de Beaune vagy Monthélie Côte de Beaune-Villages

Montlouis, utána szerepelhet a „mousseux” vagy „pétillant” szó is

Montrachet

Montravel

Morey-Saint-Denis

Morgon

Moselle

Moulin-à-Vent

Moulis

Moulis-en-Médoc

Muscadet

Muscadet Coteaux de la Loire

Muscadet Côtes de Grandlieu

Muscadet Sèvre-et-Maine

Musigny

Néac

Nuits

Nuits-Saint-Georges

Orléans

Orléans-Cléry

Pacherenc du Vic-Bilh

Palette

Patrimonio

Pauillac

Pécharmant

Pernand-Vergelesses vagy Pernand-Vergelesses Côte de Beaune vagy Pernand-Vergelesses Côte de Beaune-Villages

Pessac-Léognan

Petit Chablis, utána szerepelhet egy kisebb földrajzi egység neve is

Pineau des Charentes

Pinot-Chardonnay-Macôn

Pomerol

Pommard

Pouilly Fumé

Pouilly-Fuissé

Pouilly-Loché

Pouilly-sur-Loire

Pouilly-Vinzelles

Premières Côtes de Blaye

Premières Côtes de Bordeaux, utána szerepelhet egy kisebb földrajzi egység neve is

Puisseguin Saint-Émilion

Puligny-Montrachet vagy Puligny-Montrachet Côte de Beaune vagy Puligny-Montrachet Côte de Beaune-Villages

Quarts-de-Chaume

Quincy

Rasteau

Rasteau Rancio

Régnié

Reuilly

Richebourg

Rivesaltes, előtte szerepelhet a „Muscat de” kifejezés is

Rivesaltes Rancio

Romanée (La)

Romanée Conti

Romanée Saint-Vivant

Rosé d'Anjou

Rosé de Loire

Rosé des Riceys

Rosette

Roussette de Savoie, utána szerepelhet egy kisebb földrajzi egység neve is

Roussette du Bugey, utána szerepelhet egy kisebb földrajzi egység neve is

Ruchottes-Chambertin

Rully

Saint Julien

Saint-Amour

Saint-Aubin vagy Saint-Aubin Côte de Beaune vagy Saint-Aubin Côte de Beaune-Villages

Saint-Bris

Saint-Chinian

Sainte-Croix-du-Mont

Sainte-Foy Bordeaux

Saint-Émilion

Saint-Emilion Grand Cru

Saint-Estèphe

Saint-Georges Saint-Émilion

Saint-Jean-de-Minervois, előtte szerepelhet a „Muscat de” kifejezés is

Saint-Joseph

Saint-Nicolas-de-Bourgueil

Saint-Péray

Saint-Pourçain

Saint-Romain vagy Saint-Romain Côte de Beaune vagy Saint-Romain Côte de Beaune-Villages

Saint-Véran

Sancerre

Santenay vagy Santenay Côte de Beaune vagy Santenay Côte de Beaune-Villages

Saumur

Saumur Champigny

Saussignac

Sauternes

Savennières

Savennières-Coulée-de-Serrant

Savennières-Roche-aux-Moines

Savigny vagy Savigny-lès-Beaune

Seyssel

Tâche (La)

Tavel

Thouarsais

Touraine Amboise

Touraine Azay-le-Rideau

Touraine Mesland

Touraine Noble Joue

Touraine, utána szerepelhet a „mousseux” vagy „pétillant” szó is

Tursan

Vacqueyras

Valençay

Vin d'Entraygues et du Fel

Vin d'Estaing

Vin de Corse, utána szerepelhet egy kisebb földrajzi egység neve is

Vin de Lavilledieu

Vin de Savoie vagy Vin de Savoie-Ayze, utána szerepelhet egy kisebb földrajzi egység neve is

Vin du Bugey, utána szerepelhet egy kisebb földrajzi egység neve is

Vin Fin de la Côte de Nuits

Viré Clessé

Volnay

Volnay Santenots

Vosne-Romanée

Vougeot

Vouvray, utána szerepelhet: 'mousseux' vagy 'pétillant'

2.   Földrajzi jelzéssel ellátott asztali borok

Vin de pays de l'Agenais

Vin de pays d'Aigues

Vin de pays de l'Ain

Vin de pays de l'Allier

Vin de pays d'Allobrogie

Vin de pays des Alpes de Haute-Provence

Vin de pays des Alpes Maritimes

Vin de pays de l'Ardèche

Vin de pays d'Argens

Vin de pays de l'Ariège

Vin de pays de l'Aude

Vin de pays de l'Aveyron

Vin de pays des Balmes dauphinoises

Vin de pays de la Bénovie

Vin de pays du Bérange

Vin de pays de Bessan

Vin de pays de Bigorre

Vin de pays des Bouches du Rhône

Vin de pays du Bourbonnais

Vin de pays du Calvados

Vin de pays de Cassan

Vin de pays Cathare

Vin de pays de Caux

Vin de pays de Cessenon

Vin de pays des Cévennes, utána szerepelhet a Mont Bouquet kifejezés is

Vin de pays Charentais, utána szerepelhet az Ile de Ré vagy Ile d'Oléron vagy Saint-Sornin kifejezés is

Vin de pays de la Charente

Vin de pays des Charentes-Maritimes

Vin de pays du Cher

Vin de pays de la Cité de Carcassonne

Vin de pays des Collines de la Moure

Vin de pays des Collines rhodaniennes

Vin de pays du Comté de Grignan

Vin de pays du Comté tolosan

Vin de pays des Comtés rhodaniens

Vin de pays de la Corrèze

Vin de pays de la Côte Vermeille

Vin de pays des coteaux charitois

Vin de pays des coteaux d'Enserune

Vin de pays des coteaux de Besilles

Vin de pays des coteaux de Cèze

Vin de pays des coteaux de Coiffy

Vin de pays des coteaux Flaviens

Vin de pays des coteaux de Fontcaude

Vin de pays des coteaux de Glanes

Vin de pays des coteaux de l'Ardèche

Vin de pays des coteaux de l'Auxois

Vin de pays des coteaux de la Cabrerisse

Vin de pays des coteaux de Laurens

Vin de pays des coteaux de Miramont

Vin de pays des coteaux de Montélimar

Vin de pays des coteaux de Murviel

Vin de pays des coteaux de Narbonne

Vin de pays des coteaux de Peyriac

Vin de pays des coteaux des Baronnies

Vin de pays des coteaux du Cher et de l'Arnon

Vin de pays des coteaux du Grésivaudan

Vin de pays des coteaux du Libron

Vin de pays des coteaux du Littoral Audois

Vin de pays des coteaux du Pont du Gard

Vin de pays des coteaux du Salagou

Vin de pays des coteaux de Tannay

Vin de pays des coteaux du Verdon

Vin de pays des coteaux et terrasses de Montauban

Vin de pays des côtes catalanes

Vin de pays des côtes de Gascogne

Vin de pays des côtes de Lastours

Vin de pays des côtes de Montestruc

Vin de pays des côtes de Pérignan

Vin de pays des côtes de Prouilhe

Vin de pays des côtes de Thau

Vin de pays des côtes de Thongue

Vin de pays des côtes du Brian

Vin de pays des côtes de Ceressou

Vin de pays des côtes du Condomois

Vin de pays des côtes du Tarn

Vin de pays des côtes du Vidourle

Vin de pays de la Creuse

Vin de pays de Cucugnan

Vin de pays des Deux-Sèvres

Vin de pays de la Dordogne

Vin de pays du Doubs

Vin de pays de la Drôme

Vin de pays Duché d'Uzès

Vin de pays de Franche-Comté, utána szerepelhet a Coteaux de Champlitte kifejezés is

Vin de pays du Gard

Vin de pays du Gers

Vin de pays des Hautes-Alpes

Vin de pays de la Haute-Garonne

Vin de pays de la Haute-Marne

Vin de pays des Hautes-Pyrénées

Vin de pays d'Hauterive, utána szerepelhet a Val d'Orbieu, vagy Coteaux du Termenès vagy Côtes de Lézignan kifejezés is

Vin de pays de la Haute-Saône

Vin de pays de la Haute-Vienne

Vin de pays de la Haute vallée de l'Aude

Vin de pays de la Haute vallée de l'Orb

Vin de pays des Hauts de Badens

Vin de pays de l'Hérault

Vin de pays de l'Ile de Beauté

Vin de pays de l'Indre et Loire

Vin de pays de l'Indre

Vin de pays de l'Isère

Vin de pays du Jardin de la France, utána szerepelhet a Marches de Bretagne vagy Pays de Retz kifejezés is

Vin de pays des Landes

Vin de pays de Loire-Atlantique

Vin de pays du Loir et Cher

Vin de pays du Loiret

Vin de pays du Lot

Vin de pays du Lot et Garonne

Vin de pays des Maures

Vin de pays de Maine et Loire

Vin de pays de la Mayenne

Vin de pays de Meurthe-et-Moselle

Vin de pays de la Meuse

Vin de pays du Mont Baudile

Vin de pays du Mont Caume

Vin de pays des Monts de la Grage

Vin de pays de la Nièvre

Vin de pays d'Oc

Vin de pays du Périgord, utána szerepelhet a Vin de Domme kifejezés is

Vin de pays de la Petite Crau

Vin de pays des Portes de Méditerranée

Vin de pays de la Principauté d'Orange

Vin de pays du Puy de Dôme

Vin de pays des Pyrénées-Atlantiques

Vin de pays des Pyrénées-Orientales

Vin de pays des Sables du Golfe du Lion

Vin de pays de la Sainte Baume

Vin de pays de Saint Guilhem-le-Désert

Vin de pays de Saint-Sardos

Vin de pays de Sainte Marie la Blanche

Vin de pays de Saône et Loire

Vin de pays de la Sarthe

Vin de pays de Seine et Marne

Vin de pays du Tarn

Vin de pays du Tarn et Garonne

Vin de pays des Terroirs landais, utána szerepelhet a Coteaux de Chalosse, vagy Côtes de L'Adour, vagy Sables Fauves vagy Sables de l'Océan kifejezés is

Vin de pays de Thézac-Perricard

Vin de pays du Torgan

Vin de pays d'Urfé

Vin de pays du Val de Cesse

Vin de pays du Val de Dagne

Vin de pays du Val de Montferrand

Vin de pays de la Vallée du Paradis

Vin de pays du Var

Vin de pays du Vaucluse

Vin de pays de la Vaunage

Vin de pays de la Vendée

Vin de pays de la Vicomté d'Aumelas

Vin de pays de la Vienne

Vin de pays de la Vistrenque

Vin de pays de l'Yonne

NÉMETORSZÁG

1.   Meghatározott termőhelyen termelt minőségi borok

2.   Földrajzi jelzéssel ellátott asztali borok

GÖRÖGORSZÁG

1.   Meghatározott termőhelyen termelt minőségi borok

2.   Földrajzi jelzéssel ellátott asztali borok

MAGYARORSZÁG

1.   Meghatározott termőhelyen termelt minőségi borok

OLASZORSZÁG

1.   Meghatározott termőhelyen termelt minőségi borok

Albana di Romagna

Asti vagy Moscato d'Asti vagy Asti Spumante

Barbaresco

Bardolino superiore

Barolo

Brachetto d'Acqui vagy Acqui

Brunello di Motalcino

Carmignano

Chianti, utána szerepelhet: Colli Aretini vagy Colli Fiorentini vagy Colline Pisane vagy Colli Senesi vagy Montalbano vagy Montespertoli vagy Rufina

Chianti Classico

Fiano di Avellino

Forgiano

Franciacorta

Gattinara

Gavi vagy Cortese di Gavi

Ghemme

Greco di Tufo

Montefalco Sagrantino

Montepulciano d'Abruzzo Colline Tramane

Ramandolo

Recioto di Soave

Sforzato di Valtellina vagy Sfursat di Valtellina

Soave superiore

Taurasi

Valtellina Superiore, utána szerepelhet: Grumello vagy Inferno vagy Maroggia vagy Sassella vagy Stagafassli vagy Vagella

Vermentino di Gallura vagy Sardegna Vermentino di Gallura

Vernaccia di San Gimignano

Vino Nobile di Montepulciano

Aglianico del Taburno vagy Taburno

Aglianico del Vulture

Albugnano

Alcamo vagy Alcamo classico

Aleatico di Gradoli

Aleatico di Puglia

Alezio

Alghero vagy Sardegna Alghero

Alta Langa

Alto Adige vagy dell'Alto Adige (Südtirol vagy Südtiroler), utána szerepelhet: Colli di Bolzano (Bozner Leiten), Meranese di Collina vagy Meranese (Meraner Hugel vagy Meraner), Santa Maddalena (St.Magdalener), Terlano (Terlaner), Valle Isarco (Eisacktal vagy Eisacktaler), Valle Venosta (Vinschgau)

Ansonica Costa dell'Argentario

Aprilia

Arborea vagy Sardegna Arborea

Arcole

Assisi

Atina

Aversa

Bagnoli di Sopra vagy Bagnoli

Barbera d'Asti

Barbera del Monferrato

Barbera d'Alba

Barco Reale di Carmignano vagy Rosato di Carmignano vagy Vin Santo di Carmignano vagy Vin Santo Carmignano Occhio di Pernice

Bardolino

Bianchello del Metauro

Bianco Capena

Bianco dell'Empolese

Bianco della Valdinievole

Bianco di Custoza

Bianco di Pitigliano

Bianco Pisano di S. Torpè

Biferno

Bivongi

Boca

Bolgheri e Bolgheri Sassicaia

Bosco Eliceo

Botticino

Bramaterra

Breganze

Brindisi

Cacc'e mmitte di Lucera

Cagnina di Romagna

Caldaro (Kalterer) vagy Lago di Caldaro (Kalterersee), utána szerepelhet: „Classico”

Campi Flegrei

Campidano di Terralba vagy Terralba vagy Sardegna Campidano di Terralba vagy Sardegna Terralba

Canavese

Candia dei Colli Apuani

Cannonau di Sardegna, utána szerepelhet Capo Ferrato vagy Oliena vagy Nepente di Oliena Jerzu

Capalbio

Capri

Capriano del Colle

Carema

Carignano del Sulcis vagy Sardegna Carignano del Sulcis

Carso

Castel del Monte

Castel San Lorenzo

Casteller

Castelli Romani

Cellatica

Cerasuolo di Vittoria

Cerveteri

Cesanese del Piglio

Cesanese di Affile vagy Affile

Cesanese di Olevano Romano vagy Olevano Romano

Cilento

Cinque Terre vagy Cinque Terre Sciacchetrà, utána szerepelhet: Costa de sera vagy Costa de Campu vagy Costa da Posa

Circeo

Cirò

Cisterna d'Asti

Colli Albani

Colli Altotiberini

Colli Amerini

Colli Berici, utána szerepelhet: „Barbarano”

Colli Bolognesi, utána szerepelhet: Colline di Riposto vagy Colline Marconiane vagy Zola Predona vagy Monte San Pietro vagy Colline di Oliveto vagy Terre di Montebudello vagy Serravalle

Colli Bolognesi Classico-Pignoletto

Colli del Trasimeno vagy Trasimeno

Colli della Sabina

Colli dell'Etruria Centrale

Colli di Conegliano, utána szerepelhet: Refrontolo vagy Torchiato di Fregona

Colli di Faenza

Colli di Luni (Regione Liguria)

Colli di Luni (Regione Toscana)

Colli di Parma

Colli di Rimini

Colli di Scandiano e di Canossa

Colli d'Imola

Colli Etruschi Viterbesi

Colli Euganei

Colli Lanuvini

Colli Maceratesi

Colli Martani, utána szerepelhet: Todi

Colli Orientali del Friuli, utána szerepelhet: Cialla vagy Rosazzo

Colli Perugini

Colli Pesaresi, utána szerepelhet: Focara vagy Roncaglia

Colli Piacentini, utána szerepelhet: Vigoleno vagy Gutturnio vagy Monterosso Val d'Arda vagy Trebbianino Val Trebbia vagy Val Nure

Colli Romagna Centrale

Colli Tortonesi

Collina Torinese

Colline di Levanto

Colline Lucchesi

Colline Novaresi

Colline Saluzzesi

Collio Goriziano vagy Collio

Conegliano-Valdobbiadene, utána szerepelhet: Cartizze

Conero

Contea di Sclafani

Contessa Entellina

Controguerra

Copertino

Cori

Cortese dell'Alto Monferrato

Corti Benedettine del Padovano

Cortona

Costa d'Amalfi, utána szerepelhet: Furore vagy Ravello vagy Tramonti

Coste della Sesia

Delia Nivolelli

Dolcetto d'Acqui

Dolcetto d'Alba

Dolcetto d'Asti

Dolcetto delle Langhe Monregalesi

Dolcetto di Diano d'Alba vagy Diano d'Alba

Dolcetto di Dogliani superior vagy Dogliani

Dolcetto di Ovada

Donnici

Elba

Eloro, utána szerepelhet: Pachino

Erbaluce di Caluso vagy Caluso

Erice

Esino

Est! Est!! Est!!! Di Montefiascone

Etna

Falerio dei Colli Ascolani vagy Falerio

Falerno del Massico

Fara

Faro

Frascati

Freisa d'Asti

Freisa di Chieri

Friuli Annia

Friuli Aquileia

Friuli Grave

Friuli Isonzo vagy Isonzo del Friuli

Friuli Latisana

Gabiano

Galatina

Galluccio

Gambellara

Garda (Regione Lombardia)

Garda (Regione Veneto)

Garda Colli Mantovani

Genazzano

Gioia del Colle

Girò di Cagliari vagy Sardegna Girò di Cagliari

Golfo del Tigullio

Gravina

Greco di Bianco

Greco di Tufo

Grignolino d'Asti

Grignolino del Monferrato Casalese

Guardia Sanframondi o Guardiolo

Irpinia

I Terreni di Sanseverino

Ischia

Lacrima di Morro vagy Lacrima di Morro d'Alba

Lago di Corbara

Lambrusco di Sorbara

Lambrusco Grasparossa di Castelvetro

Lambrusco Mantovano, utána szerepelhet: Oltrepò Mantovano vagy Viadanese-Sabbionetano

Lambrusco Salamino di Santa Croce

Lamezia

Langhe

Lessona

Leverano

Lison Pramaggiore

Lizzano

Loazzolo

Locorotondo

Lugana (Regione Veneto)

Lugana (Regione Lombardia)

Malvasia delle Lipari

Malvasia di Bosa vagy Sardegna Malvasia di Bosa

Malvasia di Cagliari vagy Sardegna Malvasia di Cagliari

Malvasia di Casorzo d'Asti

Malvasia di Castelnuovo Don Bosco

Mandrolisai vagy Sardegna Mandrolisai

Marino

Marmetino di Milazzo vagy Marmetino

Marsala

Martina vagy Martina Franca

Matino

Melissa

Menfi, utána szerepelhet: Feudo vagy Fiori vagy Bonera

Merlara

Molise

Monferrato, utána szerepelhet: Casalese

Monica di Cagliari vagy Sardegna Monica di Cagliari

Monica di Sardegna

Monreale

Montecarlo

Montecompatri Colonna vagy Montecompatri vagy Colonna

Montecucco

Montefalco

Montello e Colli Asolani

Montepulciano d'Abruzzo, utána szerepelhet: Casauri vagy Terre di Casauria vagy Terre dei Vestini

Monteregio di Massa Marittima

Montescudaio

Monti Lessini vagy Lessini

Morellino di Scansano

Moscadello di Montalcino

Moscato di Cagliari vagy Sardegna Moscato di Cagliari

Moscato di Noto

Moscato di Pantelleria vagy Passito di Pantelleria vagy Pantelleria

Moscato di Sardegna, utána szerepelhet: Gallura vagy Tempio Pausania vagy Tempio

Moscato di Siracusa

Moscato di Sorso-Sennori vagy Moscato di Sorso vagy Moscato di Sennori vagy Sardegna Moscato di Sorso-Sennori vagy Sardegna Moscato di Sorso vagy Sardegna Moscato di Sennori

Moscato di Trani

Nardò

Nasco di Cagliari vagy Sardegna Nasco di Cagliari

Nebiolo d'Alba

Nettuno

Nuragus di Cagliari vagy Sardegna Nuragus di Cagliari

Offida

Oltrepò Pavese

Orcia

Orta Nova

Orvieto (Regione Umbria)

Orvieto (Regione Lazio)

Ostuni

Pagadebit di Romagna, utána szerepelhet: Bertinoro

Parrina

Penisola Sorrentina, utána szerepelhet: Gragnano vagy Lettere vagy Sorrento

Pentro di Isernia vagy Pentro

Pergola

Piemonte

Pietraviva

Pinerolese

Pollino

Pomino

Pornassio vagy Ormeasco di Pornassio

Primitivo di Manduria

Reggiano

Reno

Riesi

Riviera del Brenta

Riviera del Garda Bresciano vagy Garda Bresciano

Riviera Ligure di Ponente, utána szerepelhet: Riviera dei Fiori vagy Albenga o Albenganese vagy Finale vagy Finalese vagy Ormeasco

Roero

Romagna Albana spumante

Rossese di Dolceacqua vagy Dolceacqua

Rosso Barletta

Rosso Canosa vagy Rosso Canosa Canusium

Rosso Conero

Rosso di Cerignola

Rosso di Montalcino

Rosso di Montepulciano

Rosso Orvietano vagy Orvietano Rosso

Rosso Piceno

Rubino di Cantavenna

Ruchè di Castagnole Monferrato

Salice Salentino

Sambuca di Sicilia

San Colombano al Lambro vagy San Colombano

San Gimignano

San Martino della Battaglia (Regione Veneto)

San Martino della Battaglia (Regione Lombardia)

San Severo

San Vito di Luzzi

Sangiovese di Romagna

Sannio

Sant'Agata de Goti

Santa Margherita di Belice

Sant'Anna di Isola di Capo Rizzuto

Sant'Antimo

Sardegna Semidano, utána szerepelhet: Mogoro

Savuto

Scanzo vagy Moscato di Scanzo

Scavigna

Sciacca, utána szerepelhet: Rayana

Serrapetrona

Sizzano

Soave

Solopaca

Sovana

Squinzano

Strevi

Tarquinia

Teroldego Rotaliano

Terracina, előtte szerepelhet a „Moscato di” kifejezés is

Terre dell'Alta Val Agri

Terre di Franciacorta

Torgiano

Trebbiano d'Abruzzo

Trebbiano di Romagna

Trentino, utána szerepelhet: Sorni vagy Isera vagy d'Isera vagy Ziresi vagy dei Ziresi

Trento

Val d'Arbia

Val di Cornia, utána szerepelhet: Suvereto

Val Polcevera, utána szerepelhet: Coronata

Valcalepio

Valdadige (Etschaler) (Regione Trentino Alto Adige)

Valdadige (Etschtaler), utána szerepelhet: Terra dei Forti (Regieno Veneto)

Valdichiana

Valle d'Aosta vagy Vallée d'Aoste, utána szerepelhet: Arnad-Montjovet vagy Donnas vagy Enfer d'Arvier vagy Torrette vagy Blanc de Morgex et de la Salle vagy Chambave vagy Nus

Valpolicella, utána szerepelhet: Valpantena

Valsusa

Valtellina

Valtellina superiore, utána szerepelhet: Grumello vagy Inferno vagy Maroggia vagy Sassella vagy Vagella

Velletri

Verbicaro

Verdicchio dei Castelli di Jesi

Verdicchio di Matelica

Verduno Pelaverga vagy Verduno

Vermentino di Sardegna

Vernaccia di Oristano vagy Sardegna Vernaccia di Oristano

Vernaccia di San Gimignano

Vernacia di Serrapetrona

Vesuvio

Vicenza

Vignanello

Vin Santo del Chianti

Vin Santo del Chianti Classico

Vin Santo di Montepulciano

Vini del Piave vagy Piave

Vittoria

Zagarolo

2.   Földrajzi jelzéssel ellátott asztali borok:

Allerona

Alta Valle della Greve

Alto Livenza (Regione veneto)

Alto Livenza (Regione Fruili Venezia Giula)

Alto Mincio

Alto Tirino

Arghillà

Barbagia

Basilicata

Benaco bresciano

Beneventano

Bergamasca

Bettona

Bianco di Castelfranco Emilia

Calabria

Camarro

Campania

Cannara

Civitella d'Agliano

Colli Aprutini

Colli Cimini

Colli del Limbara

Colli del Sangro

Colli della Toscana centrale

Colli di Salerno

Colli Ericini

Colli Trevigiani

Collina del Milanese

Colline del Genovesato

Colline Frentane

Colline Pescaresi

Colline Savonesi

Colline Teatine

Condoleo

Conselvano

Costa Viola

Daunia

Del Vastese vagy Histonium

Delle Venezie (Regione Veneto)

Delle Venezie (Regione Friuli Venezia Giulia)

Delle Venezie (Regione Trentino – Alto Adige)

Dugenta

Emilia vagy dell'Emilia

Epomeo

Esaro

Fontanarossa di Cerda

Forlì

Fortana del Taro

Frusinate vagy del Frusinate

Golfo dei Poeti La Spezia vagy Golfo dei Poeti

Grottino di Roccanova

Isola dei Nuraghi

Lazio

Lipuda

Locride

Marca Trevigiana

Marche

Maremma toscana

Marmilla

Mitterberg vagy Mitterberg tra Cauria e Tel vagy Mitterberg zwischen Gfrill und Toll

Modena vagy Provincia di Modena

Montecastelli

Montenetto di Brescia

Murgia

Narni

Nurra

Ogliastra

Osco vagy Terre degli Osci

Paestum

Palizzi

Parteolla

Pellaro

Planargia

Pompeiano

Provincia di Mantova

Provincia di Nuoro

Provincia di Pavia

Provincia di Verona vagy Veronese

Puglia

Quistello

Ravenna

Roccamonfina

Romangia

Ronchi di Brescia

Ronchi Varesini

Rotae

Rubicone

Sabbioneta

Salemi

Salento

Salina

Scilla

Sebino

Sibiola

Sicilia

Sillaro vagy Bianco del Sillaro

Spello

Tarantino

Terrazze Retiche di Sondrio

Terre del Volturno

Terre di Chieti

Terre di Veleja

Tharros

Toscana vagy Toscano

Trexenta

Umbria

Valcamonica

Val di Magra

Val di Neto

Val Tidone

Valdamato

Vallagarina (Regione Trentino – Alto Adige)

Vallagarina (Regione Veneto)

Valle Belice

Valle del Crati

Valle del Tirso

Valle d'Itria

Valle Peligna

Valli di Porto Pino

Veneto

Veneto Orientale

Venezia Giulia

Vigneti delle Dolomiti vagy Weinberg Dolomiten (Regione Trentino – Alto Adige)

Vigneti delle Dolomiti vagy Weinberg Dolomiten (Regione Veneto)

LUXEMBURG

Meghatározott termőhelyen termelt minőségi borok

MÁLTA

1.   Meghatározott termőhelyen termelt minőségi borok

2.   Földrajzi jelzéssel ellátott asztali borok

PORTUGÁLIA

1.   Meghatározott termőhelyen termelt minőségi borok

2.   Földrajzi jelzéssel ellátott asztali borok

ROMÁNIA

1.   Meghatározott termőhelyen termelt minőségi borok

2.   Földrajzi jelzéssel ellátott asztali borok

SZLOVÁKIA

Meghatározott termőhelyen termelt minőségi borok

SZLOVÉNIA

1.   Meghatározott termőhelyen termelt minőségi borok

Bela krajina vagy Belokranjec

Bizeljsko-Sremič vagy Sremič-Bizeljsko

Dolenjska

Dolenjska, cviček

Goriška Brda vagy Brda

Haloze vagy Haložan

Koper vagy Koprčan

Kras

Kras, teran

Ljutomer-Ormož vagy Ormož-Ljutomer

Maribor vagy Mariborčan

Radgona-Kapela vagy Kapela Radgona

Prekmurje vagy Prekmurčan

Šmarje-Virštanj vagy Virštanj-Šmarje

Srednje Slovenske gorice

Vipavska dolina vagy Vipavec vagy Vipavčan

2.   Földrajzi jelzéssel ellátott asztali borok

Podravje

Posavje

Primorska

SPANYOLORSZÁG

1.   Meghatározott termőhelyen termelt minőségi borok

2.   Földrajzi jelzéssel ellátott asztali borok

Vino de la Tierra de Abanilla

Vino de la Tierra de Bailén

Vino de la Tierra de Bajo Aragón

Vino de la Tierra Barbanza e Iria

Vino de la Tierra de Betanzos

Vino de la Tierra de Cádiz

Vino de la Tierra de Campo de Belchite

Vino de la Tierra de Campo de Cartagena

Vino de la Tierra de Cangas

Vino de la Terra de Castelló

Vino de la Tierra de Castilla

Vino de la Tierra de Castilla y León

Vino de la Tierra de Contraviesa-Alpujarra

Vino de la Tierra de Córdoba

Vino de la Tierra de Costa de Cantabria

Vino de la Tierra de Desierto de Almería

Vino de la Tierra de Extremadura

Vino de la Tierra Formentera

Vino de la Tierra de Gálvez

Vino de la Tierra de Granada Sur-Oeste

Vino de la Tierra de Ibiza

Vino de la Tierra de Illes Balears

Vino de la Tierra de Isla de Menorca

Vino de la Tierra de La Gomera

Vino de la Tierra de Laujar-Alapujarra

Vino de la Tierra de Liébana

Vino de la Tierra de Los Palacios

Vino de la Tierra de Norte de Granada

Vino de la Tierra Norte de Sevilla

Vino de la Tierra de Pozohondo

Vino de la Tierra de Ribera del Andarax

Vino de la Tierra de Ribera del Arlanza

Vino de la Tierra de Ribera del Gállego-Cinco Villas

Vino de la Tierra de Ribera del Queiles

Vino de la Tierra de Serra de Tramuntana-Costa Nord

Vino de la Tierra de Sierra de Alcaraz

Vino de la Tierra de Torreperojil

Vino de la Tierra de Valdejalón

Vino de la Tierra de Valle del Cinca

Vino de la Tierra de Valle del Jiloca

Vino de la Tierra del Valle del Miño-Ourense

Vino de la Tierra Valles de Sadacia

EGYESÜLT KIRÁLYSÁG

1.   Meghatározott termőhelyen termelt minőségi borok

English Vineyards

Welsh Vineyards

2.   Földrajzi jelzéssel ellátott asztali borok

England vagy Berkshire

Buckinghamshire

Cheshire

Cornwall

Derbyshire

Devon

Dorset

East Anglia

Gloucestershire

Hampshire

Herefordshire

Isle of Wight

Isles of Scilly

Kent

Lancashire

Leicestershire

Lincolnshire

Northamptonshire

Nottinghamshire

Oxfordshire

Rutland

Shropshire

Somerset

Staffordshire

Surrey

Sussex

Warwickshire

West Midlands

Wiltshire

Worcestershire

Yorkshire

Wales vagy Cardiff

Cardiganshire

Carmarthenshire

Denbighshire

Gwynedd

Monmouthshire

Newport

Pembrokeshire

Rhondda Cynon Taf

Swansea

The Vale of Glamorgan

Wrexham

B)    A KÖZÖSSÉGBŐL SZÁRMAZÓ SZESZES ITALOK

1.    Rum

Rhum de la Martinique/Rhum de la Martinique traditionnel

Rhum de la Guadeloupe/Rhum de la Guadeloupe traditionnel

Rhum de la Réunion/Rhum de la Réunion traditionnel

Rhum de la Guyane/Rhum de la Guyane traditionnel

Ron de Málaga

Ron de Granada

Rum da Madeira

2. (a)    Whisky

Scotch Whisky

Irish Whisky

Whisky español

(E megnevezések kiegészíthetők a „malt” vagy „grain” kifejezésekkel)

2. (b)    Whiskey

Irish Whiskey

Uisce Beatha Eireannach/Irish Whiskey

(Ezek a megnevezések kiegészíthetők a „Pot Still” kifejezéssel.)

3.    Gabonapárlat

Eau-de-vie de seigle de marque nationale luxembourgeoise

Korn

Kornbrand

4.    Borpárlat

Eau-de-vie de Cognac

Eau-de-vie des Charentes

Cognac

(A „Cognac” megnevezés kiegészíthető az alábbi kifejezések egyikével:

Fine Bordeaux

Armagnac

Bas-Armagnac

Haut-Armagnac

Ténarèse

Eau-de-vie de vin de la Marne

Eau-de-vie de vin originaire d'Aquitaine

Eau-de-vie de vin de Bourgogne

Eau-de-vie de vin originaire du Centre-Est

Eau-de-vie de vin originaire de Franche-Comté

Eau-de-vie de vin originaire du Bugey

Eau-de-vie de vin de Savoie

Eau-de-vie de vin originaire des Coteaux de la Loire

Eau-de-vie de vin des Côtes-du-Rhône

Eau-de-vie de vin originaire de Provence

Eau-de-vie de Faugères/Faugères

Eau-de-vie de vin originaire du Languedoc

Aguardente do Minho

Aguardente do Douro

Aguardente da Beira Interior

Aguardente da Bairrada

Aguardente do Oeste

Aguardente do Ribatejo

Aguardente do Alentejo

Aguardente do Algarve

Сунгурларска гроздова ракия/Sungurlarska grozdova rakiya

Гроздова ракия от Сунгурларе/Grozdova rakiya from Sungurlare

Сливенска перла (Сливенска гроздова ракия/Гроздова ракия от Сливен) /Slivenska perla (Slivenska grozdova rakiya/Grozdova rakiya from Sliven)

Стралджанска Мускатова ракия/Straldjanska Muscatova rakiya

Мускатова ракия от Стралджа/Muscatova rakiya from Straldja

Поморийска гроздова ракия/Pomoriyska grozdova rakiya

Гроздова ракия от Поморие/Grozdova rakiya from Pomorie

Русенска бисерна гроздова ракия/Russenska biserna grozdova rakiya

Бисерна гроздова ракия от Русе/Biserna grozdova rakiya from Russe

Бургаска Мускатова ракия/Bourgaska Muscatova rakiya

Мускатова ракия от Бургас/Muscatova rakiya from Bourgas

Добруджанска мускатова ракия/Dobrudjanska muscatova rakiya

Мускатова ракия от Добруджа/muscatova rakiya from Dobrudja

Сухиндолска гроздова ракия/Suhindolska grozdova rakiya

Гроздова ракия от Сухиндол/Grozdova rakiya from Suhindol

Карловска гроздова ракия/Karlovska grozdova rakiya

Гроздова Ракия от Карлово/Grozdova Rakiya from Karlovo

Vinars Târnave

Vinars Vaslui

Vinars Murfatlar

Vinars Vrancea

Vinars Segarcea

5.    Brandy

Brandy de Jerez

Brandy del Penedés

Brandy italiano

Brandy Αττικής /Brandy of Attica

Brandy Πελλοπονήσου/Brandy of the Peloponnese

Brandy Κεντρικής Ελλάδας/Brandy of Central Greece

Deutscher Weinbrand

Wachauer Weinbrand

Weinbrand Dürnstein

Karpatské brandy špeciál

6.    Törkölypárlat

Eau-de-vie de marc de Champagne or

Marc de Champagne

Eau-de-vie de marc originaire d'Aquitaine

Eau-de-vie de marc de Bourgogne

Eau-de-vie de marc originaire du Centre-Est

Eau-de-vie de marc originaire de Franche-Comté

Eau-de-vie de marc originaire de Bugey

Eau-de-vie de marc originaire de Savoie

Marc de Bourgogne

Marc de Savoie

Marc d'Auvergne

Eau-de-vie de marc originaire des Coteaux de la Loire

Eau-de-vie de marc des Côtes du Rhône

Eau-de-vie de marc originaire de Provence

Eau-de-vie de marc originaire du Languedoc

Marc d'Alsace Gewürztraminer

Marc de Lorraine

Bagaceira do Minho

Bagaceira do Douro

Bagaceira da Beira Interior

Bagaceira da Bairrada

Bagaceira do Oeste

Bagaceira do Ribatejo

Bagaceiro do Alentejo

Bagaceira do Algarve

Orujo gallego

Grappa

Grappa di Barolo

Grappa piemontese/Grappa del Piemonte

Grappa lombarda/Grappa di Lombardia

Grappa trentina/Grappa del Trentino

Grappa friulana/Grappa del Friuli

Grappa veneta/Grappa del Veneto

Südtiroler Grappa/Grappa dell'Alto Adige

Τσικουδιά Κρήτης/Tsikoudia of Crete

Τσίπουρο Μακεδονίας/Tsipouro of Macedonia

Τσίπουρο Θεσσαλίας/Tsipouro of Thessaly

Τσίπουρο Τυρνάβου/Tsipouro of Tyrnavos

Eau-de-vie de marc de marque nationale luxembourgeoise

Ζιβανία/Zivania

Pálinka

7.    Gyümölcspárlat

Schwarzwälder Kirschwasser

Schwarzwälder Himbeergeist

Schwarzwälder Mirabellenwasser

Schwarzwälder Williamsbirne

Schwarzwälder Zwetschgenwasser

Fränkisches Zwetschgenwasser

Fränkisches Kirschwasser

Fränkischer Obstler

Mirabelle de Lorraine

Kirsch d'Alsace

Quetsch d'Alsace

Framboise d'Alsace

Mirabelle d'Alsace

Kirsch de Fougerolles

Südtiroler Williams/Williams dell'Alto Adige

Südtiroler Aprikot/Südtiroler

Marille/Aprikot dell'Alto Adige/Marille dell'Alto Adige

Südtiroler Kirsch/Kirsch dell'Alto Adige

Südtiroler Zwetschgeler/Zwetschgeler dell'Alto Adige

Südtiroler Obstler/Obstler dell'Alto Adige

Südtiroler Gravensteiner/Gravensteiner dell'Alto Adige

Südtiroler Golden Delicious/Golden Delicious dell'Alto Adige

Williams friulano/Williams del Friuli

Sliwovitz del Veneto

Sliwovitz del Friuli-Venezia Giulia

Sliwovitz del Trentino-Alto Adige

Distillato di mele trentino/Distillato di mele del Trentino

Williams trentino/Williams del Trentino

Sliwovitz trentino/Sliwovitz del Trentino

Aprikot trentino/Aprikot del Trentino

Medronheira do Algarve

Medronheira do Buçaco

Kirsch Friulano/Kirschwasser Friulano

Kirsch Trentino/Kirschwasser Trentino

Kirsch Veneto/Kirschwasser Veneto

Aguardente de pêra da Lousã

Eau-de-vie de pommes de marque nationale luxembourgeoise

Eau-de-vie de poires de marque nationale luxembourgeoise

Eau-de-vie de kirsch de marque nationale luxembourgeoise

Eau-de-vie de quetsch de marque nationale luxembourgeoise

Eau-de-vie de mirabelle de marque nationale luxembourgeoise

Eau-de-vie de prunelles de marque nationale luxembourgeoise

Wachauer Marillenbrand

Bošácka Slivovica

Szatmári Szilvapálinka

Kecskeméti Barackpálinka

Békési Szilvapálinka

Szabolcsi Almapálinka

Slivovice

Pálinka

Троянска сливова ракия/Troyanska slivova rakiya

Сливова ракия от Троян/Slivova rakiya from Troyan

Силистренска кайсиева ракия/Silistrenska kayssieva rakiya

Кайсиева ракия от Силистра/Kayssieva rakiya from Silistra

Тервелска кайсиева ракия/Tervelska kayssieva rakiya

Кайсиева ракия от Тервел/Kayssieva rakiya from Tervel

Ловешка сливова ракия/Loveshka slivova rakiya

Сливова ракия от Ловеч/Slivova rakiya from Lovech

Pălincă

Țuică Zetea de Medieșu Aurit

Țuică de Valea Milcovului

Țuică de Buzău

Țuică de Argeș

Țuică de Zalău

Țuică Ardelenească de Bistrița

Horincă de Maramureș

Horincă de Cămârzan

Horincă de Seini

Horincă de Chioar

Horincă de Lăpuș

Turț de Oaș

Turț de Maramureș

8.    Alma- és körteborpárlat

Calvados

Calvados du Pays d'Auge

Eau-de-vie de cidre de Bretagne

Eau-de-vie de poiré de Bretagne

Eau-de-vie de cidre de Normandie

Eau-de-vie de poiré de Normandie

Eau-de-vie de cidre du Maine

Aguardiente de sidra de Asturias

Eau-de-vie de poiré du Maine

9.    Tárnics (encián) párlat

Bayerischer Gebirgsenzian

Südtiroler Enzian/Genzians dell'Alto Adige

Genziana trentina/Genziana del Trentino

10.    Gyümölcspárlat

Pacharán

Pacharán navarro

11.    Borókaízesítésű párlatok

Ostfriesischer Korngenever

Genièvre Flandres Artois

Hasseltse jenever

Balegemse jenever

Péket de Wallonie

Steinhäger

Plymouth Gin

Gin de Mahón

Vilniaus Džinas

Spišská Borovička

Slovenská Borovička Juniperus

Slovenská Borovička

Inovecká Borovička

Liptovská Borovička

12.    Köményízesítésű szeszes italok

Dansk Akvavit/Dansk Aquavit

Svensk Aquavit/Svensk Akvavit/Swedish Aquavit

13.    Ánizsízesítésű szeszes italok

Anis español

Évoca anisada

Cazalla

Chinchón

Ojén

Rute

Oύζο/Ouzo

14.    Likőr

Berliner Kümmel

Hamburger Kümmel

Münchener Kümmel

Chiemseer Klosterlikör

Bayerischer Kräuterlikör

Cassis de Dijon

Cassis de Beaufort

Irish Cream

Palo de Mallorca

Ginjinha portuguesa

Licor de Singeverga

Benediktbeurer Klosterlikör

Ettaler Klosterlikör

Ratafia de Champagne

Ratafia catalana

Anis português

Finnish berry/Finnish fruit liqueur

Grossglockner Alpenbitter

Mariazeller Magenlikör

Mariazeller Jagasaftl

Puchheimer Bitter

Puchheimer Schlossgeist

Steinfelder Magenbitter

Wachauer Marillenlikör

Jägertee/Jagertee/Jagatee

Allažu Kimelis

Čepkelių

Demänovka Bylinný Likér

Polish Cherry

Karlovarská Hořká

15.    Szeszes italok

Pommeau de Bretagne

Pommeau du Maine

Pommeau de Normandie

Svensk Punsch/Swedish Punch

Slivovice

16.    Vodka

Svensk Vodka/Swedish Vodka

Suomalainen Vodka/Finsk Vodka/Vodka of Finland

Polska Wódka/ Polish Vodka

Laugarício Vodka

Originali Lietuviška Degtinė

Wódka ziołowa z Niziny Północnopodlaskiej aromatyzowana ekstraktem z trawy żubrowej/Herbal vodka from the North Podlasie Lowland aromatised with an extract of bison grass

Latvijas Dzidrais

Rīgas Degvīns

LB Degvīns

LB Vodka

17.    Keserű ízű szeszes italok

Rīgas melnais Balzāms/Riga Black Balsam

Demänovka bylinná horká

C)    A KÖZÖSSÉGBŐL SZÁRMAZÓ ÍZESÍTETT BOROK

Nürnberger Glühwein

Pelin

Thüringer Glühwein

Vermouth de Chambéry

Vermouth di Torino

B. RÉSZ: BOSZNIA ÉS HERCEGOVINÁBAN

A)    BOSZNIA ÉS HERCEGOVINÁBÓL SZÁRMAZÓ BOROK

A meghatározott termőhely neve, a Bosznia és Hercegovina-i jogszabályokkal összhangban.

Régió/Alrégió

▼C1

Srednja Neretva

▼B

Trebisnjica/Mostar

Trebisnjica/Listica

Rama/Jablanica

Kozara

Ukrina

Majevica

2. FÜGGELÉK

A KÖZÖSSÉGI BOROKRA HASZNÁLT HASZNÁLT HAGYOMÁNYOS KIFEJEZÉSEK ÉS MINŐSÉGI MEGJELÖLÉSEK JEGYZÉKE

(a 7. jegyzőkönyv II. melléklete 4. és 7. cikkében említettek szerint)

3. FÜGGELÉK

A KAPCSOLATTARTÓK JEGYZÉKE

a 7. jegyzőkönyv II. melléklete 12. cikkében említettek szerint

a)    Bosznia és Hercegovina

Minisztertanács

Külkereskedelem és Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma

Külkereskedelem-politikai és külföldi közvetlen tőkebefektetési osztály

Musala 9/2 Sarajevo

Bosznia és Hercegovina

Telefonszám: +387 33 220 546

Fax: +387 33 220 546

E-mail: dragisa.mekic@mvteo.gov.ba

b)    A Közösség részéről

European Commission (Európai Bizottság)

Directorate-General for Agriculture and Rural Development (Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság)

B Igazgatóság, Nemzetközi Ügyek II.

Osztályvezető, B.2 Bővítés

B-1049 Bruxelles/Brüsszel

Belgium

Telefonszám: 32 2 299 11 11

Fax: +32 2 296 62 92

E-mail: AGRI-EC-BiH-winetrade@ec.europa.eu

HELYESBÍTÉSRŐL SZÓLÓ JEGYZŐKÖNYV AZ EGYRÉSZRŐL AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK ÉS TAGÁLLAMAIK, MÁSRÉSZRŐL BOSZNIA ÉS HERCEGOVINA KÖZÖTTI, 2008. JÚNIUS 16-ÁN LUXEMBOURGBAN ALÁÍRT STABILIZÁCIÓS ÉS TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁSHOZ

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSÁNAK FŐTITKÁRSÁGA mint az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről Bosznia és Hercegovina közötti, 2008. június 16-án Luxembourgban aláírt stabilizációs és társulási megállapodás (a továbbiakban: megállapodás) letéteményese,

MEGÁLLAPÍTVA, hogy a megállapodás szövegének – melynek hitelesített másolatát 2008. július 31-én az aláíró felek részére megküldték – görög nyelvi változata tartalmazott néhány hibát,

MIUTÁN TÁJÉKOZTATTA a megállapodást aláíró feleket ezekről a hibákról, valamint a javítási javaslatokról,

MEGÁLLAPÍTVA, hogy az aláíró felek egyike sem emelt kifogást,

a mai napon ELVÉGEZTE a szóban forgó hibák javítását, és összeállította ezt a helyesbítésről szóló jegyzőkönyvet, csatolva az egyezmény javított görög nyelvi változatát, amelynek másolatát a szerződő felek részére megküldik.

ZÁRÓOKMÁNY

A BELGA KIRÁLYSÁG,

A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG,

A CSEH KÖZTÁRSASÁG,

A DÁN KIRÁLYSÁG,

A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG,

AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG,

A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG,

A SPANYOL KIRÁLYSÁG,

A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG,

ÍRORSZÁG,

AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG,

A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG,

A LETT KÖZTÁRSASÁG,

A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG,

A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG,

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG,

MÁLTA,

A HOLLAND KIRÁLYSÁG,

AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG,

A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG,

A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG,

ROMÁNIA,

A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG,

A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG,

A FINN KÖZTÁRSASÁG,

A SVÉD KIRÁLYSÁG,

NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA

meghatalmazottjai

özösséget létrehozó szerződés, az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés, valamint az Európai Unióról szóló szerződés szerződő felei, a továbbiakban: a az Európai Közösséget létrehozó szerződés, az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés, valamint az Európai Unióról szóló szerződés szerződő felei, a továbbiakban: a tagállamok, és

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG és AZ EURÓPAI ATOMENERGIA-KÖZÖSSÉG, a továbbiakban: a Közösség

egyrészről, és

BOSZNIA ÉS HERCEGOVINA meghatalmazottjai

másrészről,

akik az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, és másrészről Bosznia és Hercegovina közötti stabilizációs és társulási megállapodás (a továbbiakban: e megállapodás) aláírása céljából kelt Luxembourgban, a kétezer-nyolcadik év június tizenhatodik napján üléseztek, a következő szövegeket fogadták el:

e megállapodást, valamint I–VII. mellékletét, nevezetesen:

és az alábbi jegyzőkönyveket:

A tagállamok, az Európai Közösség, valamint Bosznia és Hercegovina meghatalmazottjai elfogadták és mellékelték e záróokmányhoz az alábbi együttes nyilatkozat szövegeit:

Bosznia és Hercegovina meghatalmazottjai tudomásul vették az ezen záróokmányhoz csatolt alábbi nyilatkozatot:

Съставено в Люксембург на шестнадесети юни две хиляди и осма година.

Hecho en Luxemburgo, el dieciséis de junio de dos mil ocho.

V Lucemburku dne šestnáctého června dva tisíce osm.

Udfærdiget i Luxembourg den sekstende juni to tusind og otte.

Geschehen zu Luxemburg am sechzehnten Juni zweitausendacht.

Kahe tuhande kaheksanda aasta juunikuu kuueteistkümnendal päeval Luxembourgis.

Έγινε στo Λουξεμβούργο, στις δέκα έξι Ιουνίου δύο χιλιάδες οκτώ.

Done at Luxembourg on the sixteenth day of June in the year two thousand and eight.

Fait à Luxembourg, le seize juin deux mille huit.

Fatto a Lussemburgo, addì sedici giugno duemilaotto.

Luksemburgā, divtūkstoš astotā gada sešpadsmitajā jūnijā.

Priimta du tūkstančiai aštuntų metų birželio šešioliktą dieną Liuksemburge.

Kelt Luxembourgban, a kétezer-nyolcadik év június tizenhatodik napján.

Magħmul fil-Lussemburgu, fis-sittax-il jum ta' Ġunju tas-sena elfejn u tmienja.

Gedaan te Luxemburg, de zestiende juni tweeduizend acht.

Sporządzono w Luksemburgu dnia szesnastego czerwca roku dwa tysiące ósmego.

Feito em Luxemburgo, em dezasseis de Junho de dois mil e oito.

Încheiat la Luxembourg, la șaisprezece iunie două mii opt.

V Luxemburgu dňa šestnásteho júna dvetisícosem.

V Luxembourgu, dne šestnajstega junija leta dva tisoč osem.

Tehty Luxemburgissa kuudentenatoista päivänä kesäkuuta vuonna kaksituhattakahdeksan.

Som skedde i Luxemburg den sextonde juni tjugohundraåtta.

Sačinjeno u Luksemburgu, šesnaestoga juna dvije hiljade osme godine.

Sačinjeno u Luksemburgu, šesnaestoga lipnja dvije tisuće osme godine.

Састављено у Луксембургу, шеснаестога јуна двије хиљаде осме године.

Voor het Koninkrijk België

Pour le Royaume de Belgique

Für das Königreich Belgien

Deze handtekening verbindt eveneens de Vlaamse Gemeenschap, de Franse Gemeenschap, de Duitstalige Gemeenschap, het Vlaamse Gewest, het Waalse Gewest en het Brussels Hoofdstedelijk Gewest.

Cette signature engage également la Communauté française, la Communauté flamande, la Communauté germanophone, la Région wallonne, la Région flamande et la Région de Bruxelles-Capitale.

Diese Unterschrift bindet zugleich die Deutschsprachige Gemeinschaft, die Flämische Gemeinschaft, die Französische Gemeinschaft, die Wallonische Region, die Flämische Region und die Region Brüssel-Hauptstadt.

За Релублика България

Za Českou republiku

På Kongeriget Danmarks vegne

Für die Bundesrepublik Deutschland

Eesti Vabariigi nimel

Thar cheann na hÉireann

For Ireland

Για την Ελληνική Δημοκρατία

Por el Reino de España

Pour la République française

Per la Repubblica italiana

Για την Κυπριακή Δημοκρατία

Latvijas Republikas vārdā

Lietuvos Respublikos vardu

Pour le Grand-Duché de Luxembourg

A Magyar Köztársaság részéről

Gћal Malta

Voor het Koninkrijk der Nederlanden

Für die Republik Österreich

W imieniu Rzeczypospolitej Polskiej

Pela República Portuguesa

Pentru România

Za Republiko Slovenijo

Za Slovenskú republiku

Suomen tasavallan puolesta

För Republiken Finland

För Konungariket Sverige

For the United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland

За Европейската общност

Por las Comunidades Europeas

Za Evropská společenství

For De Europæiske Fællesskaber

Für die Europäischen Gemeinschaften

Euroopa ühenduste nimel

Για τις Ευρωπαϊκές Κοινότητες

For the European Communities

Pour les Communautés européennes

Per le Comunità europee

Eiropas Kopienu vārdā

Europos Bendrijų vardu

Az Európai Közösségek részéről

Għall-Komunitajiet Ewropej

Voor de Europese Gemeenschappen

W imieniu Wspólnot Europejskich

Pelas Comunidades Europeias

Pentru Comunitatea Europeană

Za Európske spoločenstvá

Za Evropske skupnosti

Euroopan yhteisöjen puolesta

På europeiska gemenskapernas vägnar

Za Bosnu i Hercegovinu

Za Bosnu i Hercegovinu

За Босну и Херцеговину

EGYÜTTES NYILATKOZATOK

EGYÜTTES NYILATKOZAT AZ 51. ÉS 61. CIKKHEZ

A felek megállapodnak abban, hogy ez a megállapodás semmilyen módon nem befolyásolja Bosznia és Hercegovina tulajdoni rendszerének igazgatási szabályait.

A felek továbbá megállapodnak abban, hogy e megállapodás céljából az 51. és a 61. cikk rendelkezései nem akadályozzák Bosznia és Hercegovinát abban, hogy a közrend, a közbiztonság és a közegészségügy fenntartása érdekében korlátozza az ingatlanok tulajdonjogának megszerzését vagy alkalmazását, feltéve, hogy ezeket a korlátozásokat megkülönböztetés nélkül alkalmazzák Bosznia és Hercegovina és a Közösség vállalataira és állampolgáraira.

EGYÜTTES NYILATKOZAT A 73. CIKKHEZ

A felek megállapodnak abban, hogy e megállapodás alkalmazásában a szellemi és ipari tulajdon magában foglalja különösen a szerzői jogot, ideértve a számítógépes programok szerzői jogait és a szomszédos jogokat, valamint az adatbázisokhoz, a szabadalmakhoz, beleértve a kiegészítő oltalmi tanúsítványokat is, az ipari mintákhoz, a védjegyekhez és szolgáltatási jegyekhez, integrált áramkörök topográfiáihoz, a földrajzi árujelzőkhöz fűződő jogokat, ideértve az eredet-megjelöléseket, valamint a növényfajta-oltalmi jogokat.

A kereskedelmi tulajdonjogok védelme magában foglalja különösen az ipari tulajdon oltalmáról szóló Párizsi Egyezmény 10bis cikkében említett, tisztességtelen verseny elleni védelmet és a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló megállapodás (TRIPS-megállapodás) 39. cikkében említett, fel nem fedett információk védelmét.

A felek továbbá megállapodnak abban, hogy e megállapodás 73. cikke (3) bekezdésében említett védelem szintje magában foglalja a szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben ( 16 ) előírt intézkedések, eljárások és jogorvoslatok hozzáférhetőségét is.

A KÖZÖSSÉG NYILATKOZATA

A KÖZÖSSÉG NYILATKOZATA A 2007/2000/EK RENDELET ALAPJÁN A KÖZÖSSÉG ÁLTAL NYÚJTOTT KIVÉTELES KERESKEDELMI INTÉZKEDÉSEKRŐL

Figyelembe véve, hogy az Európai Unió stabilizációs és társulási folyamatában részt vevő vagy ahhoz kapcsolódó országokra és területekre kivételes kereskedelmi intézkedések bevezetéséről szóló, 2000. szeptember 18-i 2007/2000/EK rendelet alapján a Közösség kivételes kereskedelmi intézkedéseket vezetett be az EU stabilizációs és társulási folyamatában részt vevő vagy ahhoz kapcsolódó országokra és területekre vonatkozóan, beleértve Bosznia és Hercegovinát is, a Közösség kijelenti, hogy:

---

( 1 ) A 2658/87/EGK tanácsi rendelet módosított változata (HL L 256., 1987.9.7., 1. o.).

( 2 ) Bosznia és Hercegovina hivatalos közlönye, 58/04. szám, 2004.12.22.

( 3 ) HL L 93., 2006.3.31., 12. o., a legutóbb az 1791/2006/EK tanácsi rendelettel (HL L 363., 2006.12.20., 1. o.) módosított rendelet.

( 4 ) Többoldalú megállapodás az Európai Közösség és tagállamai és az Albán Köztársaság, a Bolgár Köztársaság, Bosznia és Hercegovina, az Egyesült Nemzetek Ideiglenes Koszovói Közigazgatási Missziója, a Horvát Köztársaság, az Izlandi Köztársaság, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, a Montenegrói Köztársaság, a Norvég Királyság, Románia és a Szerb Köztársaság között európai közös légtér létrehozásáról (HL L 285., 2006.10.16., 3. o.).

( 5 ) Európai Szabványügyi Bizottság, Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság, Európai Távközlési Szabványügyi Intézet, Európai Akkreditációs Együttműködés, Európai Mérésügyi Együttműködés, Európai Mérésügyi Szervezet.

( 6 ) HL L 192., 2005.7.22., 9. o.

( 7 ) HL L 54., 2013.2.26., 4. o.

( 8 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2005. szeptember 28-i 2005/55/EK irányelve a járművek hajtására használt kompressziós gyújtású motorok gáz-halmazállapotú szennyezőanyag- és légszennyezőrészecske-kibocsátása, valamint a járművek hajtására használt, földgáz- vagy PB-gázüzemű külső gyújtású motorok gáz-halmazállapotú szennyezőanyag-kibocsátása elleni intézkedésekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (HL L 275., 2005.10.20., 1. o.). A legutóbb a 2006/51/EK bizottsági irányelvvel (HL L 152., 2006.6.7., 11. o.) módosított irányelv.

( 9 ) A határértékeket a vonatkozó irányelvekben előírtak szerint frissítik, a jövőbeli esetleges felülvizsgálatuknak megfelelően.

( 10 ) HL L 179., 1999.7.14., 1. o. A legutóbb az 1234/2007/EK rendelettel (HL L 299., 2007.11.16., 1. o.) módosított rendelet.

( 11 ) HL L 194., 2000.7.31., 1. o. A legutóbb az 1300/2007/EK rendelettel (HL L 289., 2007.11.7., 8. o.) módosított rendelet.

( 12 ) HL L 160., 1989.6.12., 1. o. A legutóbb a 2005-ös csatlakozási okmánnyal módosított rendelet.

( 13 ) HL L 105., 1990.4.25., 9. o. A legutóbb a 2140/98/EK rendelettel (HL L 270., 1998.10.7., 9. o.) módosított rendelet.

( 14 ) HL L 149., 1991.6.14., 1. o. A legutóbb a 2005-ös csatlakozási okmánnyal módosított rendelet.

( 15 ) HL L 128., 2001.5.10., 1. o. A legutóbb az 1234/2007/EK rendelettel (HL L 299., 2007.11.16., 1. o.) módosított rendelet.

( 16 ) HL L 157., 2004.4.30., 45. o.

( 17 ) HL L 240., 2000.9.23., 1. o. A legutóbb az 530/2007/EK rendelettel (HL L 125., 2007.5.15., 1. o.) módosított rendelet.