02013R0883-20210117

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

EUROPA
EUR-Lex home
EUR-Lex - 02013R0883-20210117 - EN

Help

Search tips

Need more search options? Use the Advanced search

Document 02013R0883-20210117

Help

Consolidated text: Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

Access initial legal act

(

Legal status of the document In force

)

17/01/2021

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2013/883/2021-01-17

Date of document:: 17/01/2021
Date of effect:: 17/01/2021

Author:: Not available
Form:: Egységes szerkezetbe foglalt szöveg

Link
Link
Link: Select all documents mentioning this document
Consolidation: basic act:: 32013R0883

HTML

PDF

02013R0883 — HU — 17.01.2021 — 002.002

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű és nem vált ki joghatást. Az EU intézményei semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért. A jogi aktusoknak – ideértve azok bevezető hivatkozásait és preambulumbekezdéseit is – az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett és az EUR-Lex portálon megtalálható változatai tekintendők hitelesnek. Az említett hivatalos szövegváltozatok közvetlenül elérhetők az ebben a dokumentumban elhelyezett linkeken keresztül

►B

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 883/2013/EU, EURATOM RENDELETE

(2013. szeptember 11.)

az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

(HL L 248, 2013.9.18., 1. o)

Módosította:

		Hivatalos Lap
		Szám	Oldal	Dátum
►M1	AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU, Euratom) 2016/2030 RENDELETE (2016. október 26.)	L 317	1	23.11.2016
►M2	AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU, Euratom) 2020/2223 RENDELETE (2020. december 23.)	L 437	49	28.12.2020

Helyesbítette:

►C1	Helyesbítés, HL L 192, 21.7.2022, o 31 (2223/2020)

▼B

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 883/2013/EU, EURATOM RENDELETE

(2013. szeptember 11.)

1. cikk

Célkitűzések és feladatok

(1)

A csalás, a korrupció és az Európai Unió, valamint az Európai Atomenergia-közösség (amennyiben a szövegkörnyezet úgy kívánja, a továbbiakban együttesen: az Unió) pénzügyi érdekeit sértő bármely más jogellenes tevékenység elleni küzdelem megerősítése érdekében az 1999/352/EK, ESZAK, Euratom határozattal létrehozott Európai Csalás Elleni Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) azokat a vizsgálati hatásköröket gyakorolja, amelyeket a Bizottságra a következők ruháznak:

az Unió vonatkozó jogi aktusai; és

az Unió által harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel kötött vonatkozó együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási megállapodások.

(2)

A Hivatal a Bizottság segítségével megszervezi a tagállamok számára a szoros és rendszeres együttműködést az illetékes hatóságaik között, annak érdekében, hogy összehangolják tevékenységeiket az Unió pénzügyi érdekeinek a csalással szembeni védelme céljából. A Hivatal hozzájárul a csalás, a korrupció és az Unió pénzügyi érdekeit sértő bármely más jogellenes tevékenység megelőzését és az azokkal szembeni küzdelmet szolgáló módszerek megtervezéséhez és kidolgozásához. A Hivatal előmozdítja és koordinálja az Unió pénzügyi érdekeinek védelme terén szerzett gyakorlati tapasztalatok és legjobb eljárási gyakorlatok tagállamokkal való és tagállamok közötti megosztását, valamint támogatja a tagállamok által önkéntes alapon hozott, csalás elleni közös intézkedéseket.

(3)

E rendelet alkalmazása nem érinti:

az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyvet;

az európai parlamenti képviselők statútumát;

a személyzeti szabályzatot;

▼M2

az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletet ( 1 );

az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendeletet ( 2 ).

▼B

(4)

A Hivatal a Szerződések által vagy azok rendelkezései alapján létrehozott intézményeken, szerveken, hivatalokon és ügynökségeken (a továbbiakban: intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek) belül igazgatási vizsgálatokat folytat le a csalás, a korrupció és az Unió pénzügyi érdekeit sértő bármely más jogellenes tevékenység elleni küzdelem céljából. E célból feltárja a szakmai feladatok ellátásával kapcsolatos, az Unió tisztviselői és egyéb alkalmazottai általi olyan kötelezettségmulasztásnak minősülő súlyos eseteket, amelyek, fegyelmi vagy – az esettől függően – büntetőeljárást vonhatnak maguk után, illetve a kötelezettségeknek az intézmények és szervek azon tagjai, továbbá azok a hivatal- és ügynökségvezetők, illetve az intézmények, szervek, hivatalok vagy ügynökségek személyzetének azon tagjai általi, a fentiekkel egyenértékű mulasztásának súlyos eseteit, akik nem tartoznak a személyzeti szabályzat hatálya alá (a továbbiakban együttesen: tisztviselők, egyéb alkalmazottak, intézmények vagy szervek tagjai, hivatal- vagy ügynökségvezetők vagy a személyzeti tagjai).

▼M2

(4a)

A Hivatal szoros kapcsolatot alakít ki és tart fenn az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel ( 3 ), megerősített együttműködés keretében létrehozott Európai Ügyészséggel. E kapcsolatnak a kölcsönös együttműködésen, az információcserén, a kiegészítő jellegen és az átfedések elkerülésén kell alapulnia. E kapcsolat keretében különösen azt kell biztosítani, hogy a Hivatal és az Európai Ügyészség megbízatásának egymást kiegészítő jellege és a Hivatal által az Európai Ügyészségnek nyújtott támogatás révén minden rendelkezésre álló eszköz felhasználásra kerüljön az Unió pénzügyi érdekeinek védelmére.

▼M2

(5)

E rendelet alkalmazásában a tagállamok illetékes hatóságai, továbbá az intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek igazgatási megállapodásokat köthetnek a Hivatallal. Ezen igazgatási megállapodások különösen az információ továbbítására, illetve a vizsgálatok lefolytatására és az azok nyomán hozott intézkedésekre vonatkozhatnak.

▼B

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.	„az Unió pénzügyi érdekei” : az Európai Unió költségvetésének, az intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek költségvetésének, valamint az ezek által irányított és ellenőrzött költségvetéseknek a hatálya alá tartozó bevételek, kiadások és eszközök;

2.	„szabálytalanság” : a 2988/95/EK, Euratom rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében meghatározott szabálytalanság;

▼M2

„csalás, korrupció és az Unió pénzügyi érdekeit sértő bármely más jogellenes tevékenység” : e kifejezéseknek a vonatkozó uniós aktusokban meghatározott jelentése, továbbá a „más jogellenes tevékenység” fogalma magában foglalja a 2988/95/EK, Euratom rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében meghatározott szabálytalanságot;

„igazgatási vizsgálatok” (a továbbiakban: a vizsgálatok) : az 1. cikkben meghatározott célkitűzések elérése érdekében, valamint adott esetben a vizsgált tevékenységek szabálytalan jellegének megállapítása céljából a Hivatal által a 3. és a 4. cikkel összhangban végzett vizsgálat, ellenőrzés és egyéb intézkedés; e vizsgálatok nem befolyásolhatják az Európai Ügyészségnek, illetve a tagállamok illetékes hatóságainak a büntetőeljárás megindítására és lefolytatására vonatkozó hatáskörét.

▼B

5.	„érintett személy” : bármely személy vagy gazdasági szereplő, aki csalással, korrupcióval vagy az Unió pénzügyi érdekeit sértő bármely más jogellenes tevékenység elkövetésével gyanúsítható és ezért a Hivatal által folytatott vizsgálat tárgyát képezi;

6.	„gazdasági szereplő” : e kifejezésnek a 2988/95/EK, Euratom és a 2185/96/Euratom, EK rendeletben meghatározott jelentése;

7.	„igazgatási megállapodás” : a Hivatal által kötött technikai és/vagy gyakorlati jellegű megállapodás, amely különösen az érintett felek közötti együttműködés és információcsere előmozdítására irányul, és amely nem hoz létre további jogi kötelezettséget;

▼M2

„intézmény tagja” : az Európai Parlament tagja, az Európai Tanács tagja, egy tagállam miniszteri szintű képviselője a Tanácsban, a Bizottság tagja, az Európai Unió Bíróságának (EUB) tagja, az Európai Központi Bank Kormányzótanácsának tagja vagy az Európai Számvevőszék tagja, az e minőségében általa ellátott feladatokkal összefüggésben az uniós jogban előírt kötelezettségei tekintetében.

▼M2

3. cikk

Külső vizsgálatok

(1)

A Hivatal az 1. cikkben említett területeken belül helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat folytat a tagállamokban, valamint – a hatályos együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási megállapodásokkal és bármely más hatályos jogi eszközzel összhangban – harmadik országokban és nemzetközi szervezeteknél.

(2)

A Hivatal a helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat e rendelettel összhangban – illetve amennyiben azokat e rendelet nem szabályozza, a 2185/96/Euratom, EK rendelettel összhangban – folytatja le.

(3)

A gazdasági szereplőknek együtt kell működniük a Hivatallal annak vizsgálatai során. A Hivatal írásbeli vagy – akár meghallgatás útján – szóbeli információkat kérhet.

(4)

Amikor az érintett gazdasági szereplő e cikk (3) bekezdésével összhangban aláveti magát az e rendelet szerint engedélyezett helyszíni ellenőrzésnek és vizsgálatnak, nem alkalmazandó a 2988/95/EK, Euratom rendelet 2. cikkének (4) bekezdése, a 2185/96/Euratom, EK rendelet 6. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdése és 7. cikkének (1) bekezdése, amennyiben ezek a rendelkezések előírják a nemzeti jognak való megfelelést, és a Hivatal információkhoz és dokumentumokhoz való hozzáférését képesek ugyanazon feltételeknek alárendelni, mint amelyek a nemzeti közigazgatási vizsgálókra vonatkoznak.

(5)

A Hivatal kérésére az érintett tagállam illetékes hatósága indokolatlan késedelem nélkül megadja a Hivatal alkalmazottainak a szükséges segítséget ahhoz, hogy a 7. cikk (2) bekezdésében említett írásos meghatalmazásnak megfelelően a feladataikat hatékonyan láthassák el.

Az érintett tagállam a 2185/96/Euratom, EK rendeletnek megfelelően biztosítja, hogy a Hivatal alkalmazottai hozzáférhessenek valamennyi olyan, a vizsgálat tárgyára vonatkozó információhoz, dokumentumhoz és adathoz, amely szükségesnek bizonyul a helyszíni ellenőrzések és vizsgálatok hatékony és eredményes lefolytatásához, és azt, hogy az alkalmazottak megőrizhessék az ilyen dokumentumokat vagy adatokat annak biztosítása céljából, hogy azok ne tűnjenek el. Amennyiben magántulajdonban lévő eszközöket használnak munkavégzésre, ezek az eszközök a Hivatal által végzett vizsgálat tárgyát képezhetik. A Hivatal az ilyen eszközöket kizárólag ugyanolyan mértékben és ugyanazon feltételek mellett vizsgálhatja, mint amelyek a nemzeti ellenőrző hatóságok számára elő vannak írva a magántulajdonban lévő eszközök vizsgálata tekintetében, és kizárólag akkor, ha a Hivatalnak alapos oka van azt feltételezni, hogy az eszközök tartalma releváns lehet a vizsgálat szempontjából.

(6)

Ha a Hivatal alkalmazottai megállapítják, hogy a gazdasági szereplő ellenáll az e rendelet szerint engedélyezett helyszíni ellenőrzésnek és vizsgálatnak, azaz amikor a gazdasági szereplő nem biztosítja a Hivatal számára a szükséges belépést a helyiségeibe vagy bármely más, üzleti célra használt területre, információkat titkol el, vagy megakadályozza azon tevékenységek bármelyikének lefolytatását, amelyeket a Hivatalnak egy helyszíni ellenőrzés vagy vizsgálat során el kell végeznie, az illetékes hatóságok – ideértve adott esetben az érintett tagállam bűnüldöző hatóságait is – megadják a Hivatal alkalmazottainak a szükséges segítséget ahhoz, hogy a Hivatal hatékonyan és indokolatlan késedelem nélkül lefolytathassa helyszíni ellenőrzését és vizsgálatát.

Az e bekezdésnek vagy az (5) bekezdésnek megfelelő segítségnyújtás során a tagállamok illetékes hatóságai az érintett illetékes hatóságra alkalmazandó nemzeti eljárási szabályokkal összhangban járnak el. Amennyiben a nemzeti joggal összhangban az ilyen segítségnyújtáshoz igazságügyi hatóság általi meghatalmazásra van szükség, az ilyen meghatalmazást kérelmezni kell.

(7)

A Hivatal a helyszíni ellenőrzést és vizsgálatot írásos meghatalmazás felmutatásával végzi a 7. cikk (2) bekezdésében meghatározottak szerint. A Hivatal legkésőbb a helyszíni ellenőrzés és vizsgálat megkezdésekor tájékoztatja az érintett gazdasági szereplőt a helyszíni ellenőrzésre és vizsgálatra alkalmazandó eljárásról, többek között az alkalmazandó eljárási biztosítékokról és a gazdasági szereplő együttműködési kötelezettségéről.

(8)

A ráruházott hatáskörök gyakorlása során a Hivatalnak be kell tartania az e rendeletben és a 2185/96/Euratom, EK rendeletben meghatározott eljárási garanciákat. Helyszíni ellenőrzés és vizsgálat lefolytatása során az érintett gazdasági szereplő nem kötelezhető saját magára nézve terhelő nyilatkozatok megtételére, és joga van egy általa választott személy jelenlétére. A gazdasági szereplő számára, amikor helyszíni ellenőrzés és vizsgálat során nyilatkozatokat tesz, lehetővé kell tenni, hogy használja azon tagállam bármely hivatalos nyelvét, ahol az említett gazdasági szereplő található. A választott személy jelenlétéhez való jog nem akadályozhatja a Hivatalt abban, hogy belépjen a gazdasági szereplő helyiségeibe és indokolatlanul nem késleltetheti a helyszíni ellenőrzés és vizsgálat megkezdését.

(9)

Amennyiben egy tagállam nem működik együtt a Hivatallal az (5) és a (6) bekezdésnek megfelelően, a Bizottság alkalmazhatja az uniós jog vonatkozó rendelkezéseit az adott helyszíni ellenőrzéssel és vizsgálattal kapcsolatos támogatás visszakövetelése érdekében.

(10)

Vizsgálati tevékenységének részeként a Hivatal a 2988/95/EK, Euratom rendelet 9. cikkének (1) bekezdésében, továbbá az említett rendelet 9. cikkének (2) bekezdésében említett ágazati szabályokban meghatározott ellenőrzéseket és vizsgálatokat a tagállamokban, valamint a hatályos együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási megállapodásokkal és bármely más hatályos jogi eszközzel összhangban harmadik országokban és nemzetközi szervezetek helyiségeiben folytatja le.

(11)

Külső vizsgálat során a Hivatal – amennyiben az a csalás, korrupció és az Unió pénzügyi érdekeit sértő bármely más jogellenes tevékenység fennállásának megállapításához szükséges – hozzáférhet a vizsgálat tárgyát képező üggyel kapcsolatos bármely, az intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek birtokában lévő releváns információhoz és adathoz, függetlenül attól, hogy azokat milyen adathordozón tárolják. E célból a 4. cikk (2) és (4) bekezdése alkalmazandó.

(12)

A 12c. cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül, amennyiben a Hivatal még azt megelőzően csalásra, korrupcióra vagy az Unió pénzügyi érdekeit sértő bármely más jogellenes tevékenységre utaló információ birtokába jut, hogy határozatot hoztak volna arról, hogy indítsanak-e külső vizsgálatot, a Hivatal tájékoztathatja az érintett tagállam illetékes hatóságait, és szükség esetén az érintett intézményeket, szerveket, hivatalokat és ügynökségeket.

Az érintett tagállamok illetékes hatóságai a 2988/95/EK, Euratom rendelet 9. cikkének (2) bekezdésében említett ágazati szabályok sérelme nélkül gondoskodnak arról, hogy megfelelő intézkedésre kerüljön sor, amelyben a nemzeti joggal összhangban a Hivatal is részt vehet. Az érintett tagállamok illetékes hatóságai kérésre tájékoztatják a Hivatalt a meghozott intézkedésekről, valamint az e bekezdés első albekezdésében említett tájékoztatás alapján tett megállapításaikról.

▼B

4. cikk

Belső vizsgálatok

▼M2

(1)

Az 1. cikkben említett területeken az intézményeken, szerveken, hivatalokon és ügynökségeken belüli vizsgálatokat (a továbbiakban: a belső vizsgálatok) e rendeletnek és az érintett intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség által elfogadott határozatoknak megfelelően kell lefolytatni.

(2)

A belső vizsgálatok során:

a Hivatalnak joga van ahhoz, hogy közvetlenül és előzetes bejelentés nélkül hozzáférjen a vizsgálat tárgyát képező üggyel kapcsolatos bármely, az intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek birtokában levő releváns információhoz és adathoz, függetlenül attól, hogy azt milyen típusú adathordozón tárolják, és belépjen az intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek helyiségeibe. Amennyiben magántulajdonban lévő eszközöket használnak munkavégzésre, ezek az eszközök a Hivatal által végzett vizsgálat tárgyát képezhetik. A Hivatal az ilyen eszközöket kizárólag olyan mértékben vizsgálhatja, mint amilyen mértékben az említett eszközöket munkavégzésre használják, az érintett intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség által elfogadott határozatokban meghatározott feltételek mellett, és kizárólag akkor, ha a Hivatalnak alapos oka van azt feltételezni, hogy az eszközök tartalma releváns lehet a vizsgálat szempontjából.

A Hivatal felhatalmazást kap arra, hogy megvizsgálja az intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek számláit. A Hivatal az intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek birtokában lévő minden dokumentumról és minden adathordozó tartalmáról másolatot készíthet vagy kivonatot szerezhet, és szükség esetén az ilyen dokumentumokat vagy adatokat megőrizheti annak biztosítása céljából, hogy azok ne tűnjenek el;

a Hivatal írásbeli vagy – akár meghallgatás útján – szóbeli információkat kérhet az intézmények vagy szervek tisztviselőitől, egyéb alkalmazottjaitól, tagjaitól, a hivatal- vagy ügynökségvezetőktől vagy a személyzet tagjaitól, amelyeket az alkalmazandó uniós titoktartási és adatvédelmi szabályokkal összhangban részletesen dokumentálni kell.

(3)

A 3. cikkben előírtakkal azonos szabályok és feltételek betartásával a Hivatal helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat folytathat a gazdasági szereplők helyiségeiben, hogy hozzáférjen az intézményeknél, szerveknél, hivataloknál és ügynökségeknél folytatott vizsgálat tárgyát képező ügy szempontjából releváns információkhoz.

(4)

Az intézményeket, szerveket, hivatalokat és ügynökségeket minden olyan esetben tájékoztatni kell, amikor a Hivatal alkalmazottai belső vizsgálatot folytatnak helyiségeikben, amikor birtokukban lévő dokumentumokat vagy adatokat vizsgálnak, vagy ilyen információt kérnek. A 10. és a 11. cikk sérelme nélkül a Hivatal bármikor megküldheti a belső vizsgálatok lefolytatása alkalmával megszerzett információt az érintett intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség számára.

▼B

(5)

Az intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek megfelelő eljárásokat vezetnek be és megteszik a szükséges intézkedéseket ahhoz, hogy minden szakaszban biztosítsák a belső vizsgálatok bizalmas jellegének megőrzését.

(6)

Olyan esetekben, amikor a belső vizsgálatok feltárják, hogy egy tisztviselő, egyéb alkalmazott, az intézmény vagy szerv tagja, hivatal- vagy ügynökségvezető vagy a személyzet egy tagja érintett személy lehet, értesíteni kell azt az intézményt, szervet, hivatalt vagy ügynökséget, amelyhez e személy tartozik.

Olyan esetekben, amikor a szokásos kommunikációs csatornák használatával nem biztosítható a belső vizsgálat bizalmas jellegének megőrzése, a Hivatal megfelelő alternatív csatornákat használ az információk továbbítására.

Kivételes esetekben a főigazgató indokolással ellátott határozata alapján elhalasztható az információ továbbítása, amely határozatot a vizsgálat lezárása után továbbítani kell a Felügyelő Bizottság számára.

(7)

Az egyes intézmények, szervek, hivatalok vagy ügynökségek által elfogadandó, az (1) bekezdés szerinti határozatnak különösen szabályt kell tartalmaznia a tisztviselők, egyéb alkalmazottak, intézmények vagy szervek tagjai, hivatal- vagy ügynökségvezetők, vagy a személyzet tagjai azon kötelezettségére vonatkozóan, hogy a Hivatallal együttműködjenek és számára információt szolgáltassanak, biztosítva mindemellett a belső vizsgálat bizalmas jellegének megőrzését.

▼M2

(8)

A 12c. cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül, amennyiben a Hivatal még azt megelőzően csalásra, korrupcióra vagy az Unió pénzügyi érdekeit sértő bármely más jogellenes tevékenységre utaló információ birtokába jut, hogy határozatot hoztak volna arról, hogy indítsanak-e belső vizsgálatot, a Hivatal tájékoztathatja az érintett intézményt, szervet, hivatalt vagy ügynökséget. Az érintett intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség kérésre tájékoztatja a Hivatalt a meghozott intézkedésekről és a tájékoztatás alapján tett megállapításairól.

▼B

Szükség esetén a Hivatal tájékoztatja az érintett tagállam illetékes hatóságait is. Ebben az esetben a 9. cikk (4) bekezdésének második és harmadik albekezdésében foglalt eljárási követelmények alkalmazandók. Amennyiben az illetékes hatóságok úgy határoznak, hogy a számukra továbbított információ alapján nemzeti jogukkal összhangban intézkedést hoznak, erről kérésre tájékoztatják a Hivatalt.

5. cikk

Vizsgálatok indítása

▼M2

(1)

A 12d. cikk sérelme nélkül a főigazgató vizsgálatot indíthat, ha kellő gyanú – amely alapulhat bármely harmadik fél vagy névtelen forrás által nyújtott információn – áll fenn arra vonatkozóan, hogy csalást, korrupciót vagy az Unió pénzügyi érdekeit sértő bármely más jogellenes tevékenységet követtek el. A vizsgálat indítására vonatkozó határozat figyelembe veheti, hogy a Hivatal forrásait hatékonyan kell felhasználni és az alkalmazott eszközöknek arányosaknak kell lenniük ez elérni kívánt célokkal. A belső vizsgálatokat illetően különös figyelmet kell fordítani arra, hogy mely intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség tudja a legjobban lefolytatni a vizsgálatot, és ennek során különösen a tények természetét, az ügy tényleges vagy lehetséges pénzügyi hatását, valamint azt kell szem előtt tartani, hogy mekkora a valószínűsége annak, hogy az ügyet bírósági útra kell terelni.

(2)

A vizsgálat indítására vonatkozó határozatot a főigazgató saját kezdeményezésére, illetve egy intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség vagy egy tagállam kérelme alapján hozza meg.

(3)

Az alatt az idő alatt, amíg a főigazgató mérlegeli, hogy a (2) bekezdésben említett kérelem alapján megindítja-e a belső vizsgálatot, illetve az alatt az idő alatt, amíg a Hivatal belső vizsgálatot folytat, a Hivatallal való eltérő megállapodás hiányában az érintett intézmények, szervek, hivatalok vagy ügynökségek nem indíthatnak párhuzamosan vizsgálatot ugyanazon tényállás alapján.

Ez a bekezdés nem alkalmazandó az Európai Ügyészség (EU) 2017/1939 rendelet szerinti nyomozásaira.

▼B

(4)

A vizsgálat megindításával kapcsolatos határozatot a (2) bekezdésben említett kérelemnek a Hivatalhoz történő beérkezésétől számított két hónapon belül meg kell hozni. A határozatról haladéktalanul értesítik a kérelmező tagállamot, intézményt, szervet, hivatalt vagy ügynökséget. A vizsgálat mellőzéséről szóló határozatot meg kell indokolni. Amennyiben a két hónapos határidő lejártáig a Hivatal nem hozott határozatot, úgy kell tekinteni, hogy a Hivatal úgy határozott, hogy nem indít vizsgálatot az ügyben.

Amennyiben egy tisztviselő, egyéb alkalmazott, intézmény vagy szerv tagja, hivatal- vagy ügynökségvezető vagy a személyzet egy tagja a személyzeti szabályzat 22a. cikkének megfelelően eljárva csalás vagy szabálytalanság gyanújával összefüggő információt szolgáltat a Hivatalnak, a Hivatal tájékoztatja e személyt arról, hogy indít-e vizsgálatot a szóban forgó tényekkel kapcsolatban.

▼M2

(5)

Amennyiben a főigazgató úgy határoz, hogy nem indít vizsgálatot, haladéktalanul megküldhet minden releváns információt adott esetben az érintett tagállam illetékes hatóságainak, hogy azok az uniós és a nemzeti joggal összhangban meghozzák a megfelelő intézkedéseket, illetve az érintett intézménynek, szervnek, hivatalnak vagy ügynökségnek, hogy az az említett intézményre, szervre, hivatalra vagy ügynökségre alkalmazandó szabályok alapján meghozza a megfelelő intézkedéseket. A Hivatal adott esetben megállapodik az említett intézménnyel, szervvel, hivatallal vagy ügynökséggel az információt nyújtó forrás bizalmas jellegének védelmét célzó megfelelő intézkedésekről, és szükség esetén tájékoztatást kér a meghozott intézkedésekről.

(6)

Amennyiben a főigazgató úgy határoz, hogy nem indít vizsgálatot annak ellenére, hogy kellő gyanú áll fenn arra vonatkozóan, hogy csalás, korrupció vagy az Unió pénzügyi érdekeit sértő bármely más jogellenes tevékenység történt, köteles haladéktalanul megküldeni az (5) bekezdésben említett információkat.

▼B

6. cikk

Vizsgálat indítását megelőzően biztosított hozzáférés az adatbázisokban tárolt információkhoz

(1)

A Hivatal számára egy adott vizsgálat megindítása előtt hozzáférést kell biztosítani az intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek adatbázisaiban tárolt bármely releváns információhoz, amennyiben ez elengedhetetlenül szükséges az állítások tényszerűségének értékeléséhez. E hozzáférési jogot a Hivatal az állítások gyors értékeléséhez szükséges, általa megállapítandó időkorláton belül gyakorolja. E hozzáférési jog gyakorlása során a Hivatal tiszteletben tartja a szükségesség és az arányosság elvét.

(2)

Az érintett intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség lojális együttműködést tanúsít és lehetővé teszi a Hivatal számára, hogy a 4. cikk (1) bekezdése szerinti határozatokban megállapítandó feltételek mellett hozzáférjen minden releváns információhoz.

7. cikk

Vizsgálati eljárás

▼M2

(1)

A főigazgató a vizsgálatok lefolytatását szükség esetén írásbeli utasításokkal irányítja. A vizsgálatokat a főigazgató irányítása alatt a Hivatal általa kijelölt alkalmazottai folytatják le. A főigazgató saját maga nem hajthat végre konkrét vizsgálati cselekményeket.

▼B

(2)

A Hivatal alkalmazottai a feladataikat a személyazonosságukat és beosztásukat feltüntető írásos meghatalmazás felmutatásával végzik. A főigazgató e meghatalmazást akként állítja ki, hogy megjelöli benne a vizsgálat tárgyát és célját, a vizsgálat lefolytatásának jogalapját, valamint az e jogalap által biztosított vizsgálati hatásköröket.

▼M2

(3)

A tagállamok illetékes hatóságai megadják a szükséges segítséget ahhoz, hogy a Hivatal alkalmazottai e rendelettel összhangban hatékonyan és indokolatlan késedelem nélkül teljesíthessék feladataikat. Az ilyen jellegű segítségnyújtás során a tagállamok illetékes hatóságai a rájuk alkalmazandó nemzeti eljárási szabályokkal összhangban járnak el.

(3a)

A Hivatal írásbeli magyarázattal ellátott megkeresése alapján a vizsgálat tárgyát képező ügyekkel kapcsolatban a tagállamok releváns illetékes hatóságai – az illetékes nemzeti hatóságokra vonatkozó feltételekkel azonos feltételek mellett – a Hivatal rendelkezésére bocsátják a következőket:

az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 4 ) 32a. cikkének (3) bekezdésében említett, központi automatizált mechanizmusok keretében rendelkezésre álló információ;

amennyiben a vizsgálathoz feltétlenül szükséges, az ügyletekkel kapcsolatos rögzített adatok.

A Hivatal megkeresésének tartalmaznia kell az intézkedés megfelelőségére és arányosságára vonatkozó indokolást, tekintettel a vizsgálat tárgyát képező ügyek jellegére és súlyosságára. Az ilyen megkeresés csak az első albekezdés a) és b) pontjában említett információkra vonatkozhat.

A tagállamok értesítik a Bizottságot az első albekezdés a) és b) pontjának alkalmazása szempontjából relevánsnak minősülő illetékes hatóságokról.

(3b)

Az intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek biztosítják, hogy a tisztviselőik, egyéb alkalmazottaik, tagjaik, vezetőik és személyzetük tagjai megadják a szükséges segítséget ahhoz, hogy a Hivatal alkalmazottai hatékonyan és indokolatlan késedelem nélkül teljesíthessék feladataikat.

▼B

(4)

Arra az esetre, ha egy vizsgálat a belső és külső vizsgálat elemeit egyaránt alkalmazza, a 3. és a 4. cikk alkalmazandó.

(5)

A vizsgálatokat az eset körülményeivel és összetettségével arányos időtartam alatt megszakítás nélkül kell lefolytatni.

(6)

Amennyiben a vizsgálatok azt mutatják, hogy az Unió pénzügyi érdekeinek védelme céljából igazgatási óvintézkedések meghozatalára lehet szükség, a Hivatal haladéktalanul tájékoztatja az érintett intézményt, szervet, hivatalt vagy ügynökséget a folyamatban lévő vizsgálatról. Az átadott információknak az alábbiakat kell tartalmazni:

az érintett tisztviselőnek, egyéb alkalmazottnak, az intézmények vagy szervek érintett tagjának, az érintett hivatal- vagy ügynökségvezetőnek vagy a személyzet érintett tagjának a személyazonossága, valamint a szóban forgó tények összefoglalása;

▼M2

minden olyan információ, amely segíthet az érintett intézménynek, szervnek, hivatalnak vagy ügynökségnek dönteni az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében meghozandó megfelelő igazgatási óvintézkedésekről;

▼B

a bizalmas jelleg megőrzése céljából javasolt bármely különleges intézkedés, különösen azokban az esetekben, amelyek olyan vizsgálati intézkedésekkel járnak, amelyek a vizsgálatokra alkalmazandó nemzeti szabályozásnak megfelelően egy nemzeti igazságügyi hatóság, illetve – külső vizsgálat esetén – egy nemzeti hatóság hatáskörébe tartoznak.

▼M2

Az érintett intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség bármikor konzultálhat a Hivatallal abból a célból, hogy a Hivatallal szorosan együttműködve meghozza a megfelelő óvintézkedéseket, ideértve a bizonyítékok megóvását szolgáló intézkedéseket is. Az érintett intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség haladéktalanul tájékoztatja a Hivatalt a meghozott óvintézkedésekről.

▼B

(7)

Amennyiben szükséges, a Hivatal kérésére a tagállamok illetékes hatóságai a nemzeti szabályozás értelmében meghozzák a megfelelő óvintézkedéseket, különösen a bizonyítékok megóvását szolgáló intézkedéseket.

▼M2

(8)

Amennyiben egy vizsgálat nem zárható le a megindítását követő 12 hónapon belül, a főigazgató a 12 hónapos időtartam lejártakor és ezt követően hathavonta jelentést készít a Felügyelő Bizottság számára, amelyben ismerteti a vizsgálat elhúzódásának okait, és adott esetben a vizsgálat felgyorsítása érdekében a helyzet orvoslására tervezett intézkedéseket.

8.cikk

A Hivatal tájékoztatásának kötelezettsége

(1)

Az 1. cikkben említett területeken az intézményeknek, szerveknek, hivataloknak és ügynökségeknek haladéktalanul továbbítaniuk kell a Hivatal felé minden olyan információt, amely esetleges csalással, korrupcióval vagy az Unió pénzügyi érdekeit sértő bármely más jogellenes tevékenységgel kapcsolatos.

Amikor az intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek az (EU) 2017/1939 rendelet 24. cikkének megfelelően jelentést tesznek az Európai Ügyészségnek, az e bekezdés első albekezdésében foglalt kötelezettséget úgy is teljesíthetik, hogy továbbítják a Hivatalnak az Európai Ügyészségnek megküldött jelentés másolatát.

(2)

Az intézményeknek, szerveknek, hivataloknak és ügynökségeknek, valamint – amennyiben az nem ellentétes a nemzeti joggal – a tagállamok illetékes hatóságainak a Hivatal kérésére vagy saját kezdeményezésükre, haladéktalanul továbbítaniuk kell a Hivatalnak minden olyan birtokukban lévő dokumentumot vagy információt, amely a Hivatal által végzett, folyamatban lévő vizsgálatra vonatkozik.

Egy vizsgálat megindítását megelőzően, a Hivatal írásbeli magyarázattal ellátott megkeresésére továbbítaniuk kell a birtokukban lévő minden olyan dokumentumot és információt, amely szükséges az állítások értékeléséhez vagy az 5. cikk (1) bekezdésében a vizsgálatok indítására vonatkozóan meghatározott kritériumok alkalmazásához.

(3)

Az intézményeknek, szerveknek, hivataloknak és ügynökségeknek, valamint – amennyiben az nem ellentétes a nemzeti joggal – a tagállamok illetékes hatóságainak a Hivatal kérésére vagy saját kezdeményezésükre, haladéktalanul továbbítaniuk kell a Hivatalnak minden olyan egyéb, birtokukban lévő, lényegesnek ítélt információt, dokumentumot vagy adatot, amely a csalás, korrupció és az Unió pénzügyi érdekeit sértő bármely más jogellenes tevékenység elleni küzdelemhez kapcsolódik.

(4)

Ez a cikk nem alkalmazandó az Európai Ügyészségre az olyan bűncselekmények tekintetében, amelyekkel kapcsolatban az az (EU) 2017/1939 rendelet IV. fejezetével összhangban gyakorolhatná hatáskörét.

Ez nem érinti az Európai Ügyészség arra vonatkozó lehetőségét, hogy benyújtsa a Hivatalnak az ügyekkel kapcsolatos releváns információkat az (EU) 2017/1939 rendelet 34. cikkének (8) bekezdésével, 36. cikkének (6) bekezdésével, 39. cikkének (4) bekezdésével, továbbá 101. cikkének (3) és (4) bekezdésével összhangban.

(5)

A 904/2010/EU tanácsi rendelet ( 5 ) szerinti információtovábbításhoz kapcsolódó rendelkezések változatlanok maradnak.

▼B

9. cikk

Eljárási garanciák

(1)

Vizsgálatai során a Hivatal az érintett személy mellett és ellen szóló bizonyítékokat keres. A vizsgálatokat objektíven és pártatlanul folytatja le, tiszteletben tartva az ártatlanság vélelmét és az e cikkben meghatározott eljárási garanciákat.

(2)

A Hivatal a vizsgálat időtartama alatt bármikor meghallgathatja az érintett személyt vagy a tanúkat. A meghallgatott személyek nem kötelezhetők arra, hogy saját magukra nézve terhelő vallomást tegyenek.

A meghallgatáson való megjelenésre vonatkozó felszólítást legalább tíz munkanappal a meghallgatás időpontja előtt meg kell küldeni az érintett személy számára. Az érintett személy kifejezett egyetértésével vagy a vizsgálat sürgősségét alátámasztó megfelelő indokok alapján e határidő lerövidíthető. Ez utóbbi esetben a felszólítást legalább 24 órával a meghallgatás időpontja előtt meg kell küldeni. A felszólításnak ismertetnie kell az érintett személy jogait, különös tekintettel arra a jogra, hogy a meghallgatáson egy általa választott személlyel jelenjen meg.

A meghallgatáson való megjelenésre vonatkozó felszólítást legalább 24 órával a meghallgatás időpontja előtt meg kell küldeni a tanúk számára. A tanú kifejezett egyetértésével vagy a vizsgálat sürgősségét alátámasztó megfelelő indokok alapján e határidő lerövidíthető.

▼M2

A második és harmadik albekezdésben említett követelmények nem alkalmazandók arra az esetre, ha helyszíni ellenőrzések és vizsgálatok keretében kerül sor nyilatkozatok rögzítésére. Az érintett személy tekintetében alkalmazandók a 3. cikk (7) és (8) bekezdésében említett eljárási garanciák, különös tekintettel az egy általa választott személy jelenlétéhez való jogra.

▼B

Amennyiben egy meghallgatás alkalmával bizonyítékok merülnek fel arra vonatkozóan, hogy egy tanú érintett személy lehet, a meghallgatást be kell fejezni. Az e bekezdésben, valamint a (3) és (4) bekezdésben előírt eljárási szabályok azonnal alkalmazandók. Az érintett tanút haladéktalanul tájékoztatni kell azokról a jogokról, amelyek őt mint érintett személyt megilletik, és kérésére meg kell küldeni számára a korábban általa tett és jegyzőkönyvben rögzített nyilatkozatok egy példányát. A Hivatal nem használhatja fel e személy ellen az általa korábban tett nyilatkozatokat anélkül, hogy először megadná neki a lehetőséget arra, hogy észrevételeket tegyen e nyilatkozatokkal kapcsolatban.

A Hivatal a meghallgatásról jegyzőkönyvet készít, amelyet hozzáférhetővé tesz a meghallgatott személy számára, hogy az jóváhagyhassa vagy észrevételezhesse azt. A Hivatal az érintett személynek átadja a meghallgatásról készült jegyzőkönyv egy példányát.

(3)

Amint egy vizsgálat feltárja, hogy egy tisztviselő, egyéb alkalmazott, intézmény vagy szerv tagja, hivatal- vagy ügynökségvezető vagy a személyzet tagja érintett személy lehet, e tisztviselőt, egyéb alkalmazottat, az intézmény vagy szerv e tagját, e hivatal- vagy ügynökségvezetőt vagy a személyzet e tagját erről tájékoztatni kell, feltéve, hogy ez nem befolyásolja a vizsgálat vagy a nemzeti igazságügyi hatóság hatáskörébe tartozó vizsgálati eljárások lefolytatását.

(4)

A 4. cikk (6) bekezdésének és a 7. cikk (6) bekezdésének sérelme nélkül, a vizsgálat befejezésekor meg kell adni a lehetőséget az érintett személy számára, hogy észrevételeket tegyen a rá vonatkozó tényállással kapcsolatban, mégpedig azt megelőzően, hogy a Hivatal rögzítené az érintett személyt név szerint megnevező következtetéseit.

▼M2

E célból a Hivatal az érintett személynek felhívást küld arra, hogy írásban, vagy a Hivatal által kijelölt alkalmazott általi meghallgatás keretében tegye meg észrevételeit. E felhívásnak tartalmaznia kell az érintett személyre vonatkozó tényállás összefoglalását és az (EU) 2018/1725 rendelet 15. és 16. cikke által előírt információkat, továbbá meg kell benne jelölni az észrevételek benyújtásának határidejét, amely nem lehet kevesebb, mint a felhívás kézhezvételétől számított 10 munkanap. Az érintett személy kifejezett egyetértésével vagy a vizsgálat sürgősségét alátámasztó megfelelő indokok alapján e határidő lerövidíthető. A végleges vizsgálati jelentésben utalni kell az összes ilyen észrevételre.

Azokban a kellően indokolt esetekben, amikor szükség van a vizsgálat vagy egy, az Európai Ügyészség vagy egy nemzeti igazságügyi hatóság által végzett, folyamatban lévő vagy jövőbeli bűnügyi nyomozás bizalmas jellegének megőrzésére, a főigazgató – adott esetben az Európai Ügyészséggel vagy az érintett nemzeti igazságügyi hatósággal való konzultációt követően – eltekinthet azon kötelezettség teljesítésétől, amely szerint az érintett személyt fel kell hívni észrevételei megtételére.

▼B

A személyzeti szabályzat IX. melléklete 1. cikkének (2) bekezdésében említett esetekben, amennyiben az intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség elmulasztja egy hónapon belül megválaszolni a főigazgató arra irányuló kérését, hogy eltekinthessen azon kötelezettség teljesítésétől, amely szerint az érintett személyt fel kell szólítani észrevételei megtételére, úgy kell tekinteni, hogy az intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség helyt adott a főigazgató kérésének.

(5)

A meghallgatott személyeknek joguk van az Unió intézményeinek bármelyik hivatalos nyelvét használni. Az Unió tisztviselői vagy egyéb alkalmazottai azonban kötelezhetők arra, hogy az Unió intézményeinek egy olyan hivatalos nyelvét használják, amelyre vonatkozóan alapos ismeretekkel rendelkeznek.

▼M2

9a. cikk

Az eljárási garanciák ellenőre

(1)

Az eljárási garanciák ellenőrét (a továbbiakban: az ellenőr) a (2) bekezdésben meghatározott eljárásnak megfelelően a Bizottság nevezi ki ötéves, nem megújítható hivatali időre. Az ellenőr az említett hivatali idő lejártával mindaddig a hivatalában marad, amíg helyébe más nem lép.

(2)

Az ellenőr adminisztratív szempontból a Felügyelő Bizottsághoz tartozik. A Felügyelő Bizottság titkársága köteles minden szükséges adminisztratív és jogi támogatást megadni az ellenőr számára.

(3)

A Bizottság a jóváhagyott költségvetéséből biztosítja a Felügyelő Bizottság részére az ellenőr számára szükséges személyzetet és pénzügyi eszközöket.

(4)

Az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett pályázati felhívást követően a Bizottság elkészíti az ellenőr tisztségére megfelelő végzettséggel rendelkező jelöltek listáját. Az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal folytatott konzultációt követően a Bizottság kinevezi az ellenőrt.

(5)

Az ellenőrnek megfelelő képesítéssel és tapasztalattal kell rendelkeznie az eljárási garanciák területén.

(6)

Az ellenőrnek teljes mértékben – így a Hivataltól és a Felügyelő Bizottságtól is – függetlenül kell ellátnia a feladatait, továbbá feladatainak ellátása során nem kérhet és nem fogadhat el utasításokat senkitől.

(7)

Ha az ellenőr már nem felel meg a hivatal betöltéséhez szükséges feltételeknek, illetve ha az ellenőrt súlyos kötelességszegés elkövetésében vétkesnek találják, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közös megegyezéssel felmentheti az ellenőrt a hivatalából.

(8)

Az ellenőrnek a 9b. cikkben említett mechanizmus értelmében figyelemmel kell kísérnie azt, hogy a Hivatal tiszteletben tartja-e a 9. cikkben említett eljárási garanciákat, valamint a Hivatal által végzett vizsgálatokra alkalmazandó szabályokat. Az ellenőr felelős a 9b. cikkben említett panaszok kezeléséért.

(9)

Az ellenőrnek tevékenységéről évente jelentést kell tennie az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Felügyelő Bizottságnak és a Hivatalnak. A jelentésben nem említhet olyan egyedi eseteket, amelyekben vizsgálat folyik, és a vizsgálatok bizalmas jellegét azok lezárása után is biztosítania kell. Az ellenőrnek az ajánlásai nyomán felmerülő valamennyi rendszerszintű problémáról jelentést kell tennie a Felügyelő Bizottságnak.

9b. cikk

Panaszkezelési mechanizmus

(1)

Az érintett személyek jogosultak panasszal élni az ellenőrnél a 9. cikkben említett eljárási garanciáknak a Hivatal általi tiszteletben tartásával kapcsolatban, valamint a Hivatal által végzett vizsgálatokra alkalmazandó szabályok megsértése, különösen az eljárási követelmények vagy az alapvető jogok megsértése alapján. A panasz benyújtásának nincs felfüggesztő hatálya a panasz tárgyát képező vizsgálat lefolytatására nézve.

(2)

A panaszokat legkésőbb egy hónappal azt követően kell benyújtani, hogy a panaszos tudomást szerez azon releváns tényekről, amelyek az eljárási garanciák vagy az e cikk (1) bekezdésében említett szabályok állítólagos megsértésének minősülnek. A vizsgálat lezárását követő egy hónapon túl nem lehet panaszt benyújtani.

A 9. cikk (2) és (4) bekezdésében említett határidőkkel kapcsolatos panaszokat azonban az említett rendelkezésekben említett tíznapos határidő lejárta előtt kell benyújtani.

(3)

Az ellenőrnek a panasz kézhezvételét követően haladéktalanul tájékoztatnia kell a főigazgatót.

Az ellenőrnek a kézhezvételt követő tíz munkanapon belül meg kell állapítania, hogy teljesülnek-e az (1) és a (2) bekezdésben foglaltak.

Az (1) és a (2) bekezdésnek való megfelelés esetén az ellenőr felkéri a Hivatalt, hogy tegyen lépéseket a panasz megoldása érdekében, és 15 munkanapon belül erről tájékoztassa az adatkezelőt.

Amennyiben az (1) és a (2) bekezdésben foglaltak nem teljesülnek, az ellenőrnek le kell zárnia az ügyet, és haladéktalanul tájékoztatnia kell a panaszost.

(4)

A 10. cikk sérelme nélkül, a Hivatal az ellenőr rendelkezésére bocsát minden olyan információt, amely szükséges ahhoz, hogy az ellenőr megállapítsa, indokolt-e a panasz, valamint minden információt, amely szolgálja a panasz rendezését és lehetővé teszi az ellenőr számára, hogy ajánlást bocsásson ki.

(5)

Az ellenőrnek haladéktalanul, de legkésőbb két hónappal azt követően, hogy a Hivatal tájékoztatta az ellenőrt a panasz rendezése érdekében meghozott intézkedésekről, ajánlást kell kibocsátania arról, hogy milyen módon rendezhető a panasz. Amennyiben a (3) bekezdés harmadik albekezdésében említett 15 napos határidőn nem kap tájékoztatást, az ellenőrnek az ezen határidő lejártát követő két hónapon belül kell ajánlást kibocsátania.

Kivételes esetekben az ellenőr dönthet úgy, hogy további 15 naptári nappal meghosszabbítja az ajánlás kibocsátására rendelkezésre álló határidőt. Az ellenőrnek írásban tájékoztatnia kell a főigazgatót az ilyen meghosszabbítás okairól.

Az ellenőr a 9. cikkben említett eljárási garanciák vagy a Hivatal által végzett vizsgálatokra vonatkozó szabályok megsértésére, különösen az eljárási követelmények és az alapvető jogok megsértésére hivatkozva javasolhatja a Hivatalnak, hogy módosítsa vagy vonja vissza ajánlásait vagy jelentéseit.

Az ajánlás kibocsátása előtt az ellenőrnek konzultálnia kell a Felügyelő Bizottsággal, hogy kikérje annak véleményét.

Az ellenőrnek az ajánlást be kell nyújtania a Hivatalhoz, és arról megfelelően tájékoztatnia kell a panaszost.

Amennyiben az ellenőr az e bekezdésben foglalt határidőn belül nem tesz ajánlást, úgy kell tekinteni, hogy a panaszt ajánlás nélkül elutasította.

(6)

Az ellenőrnek kontradiktórius eljárás keretében, a folyamatban lévő vizsgálat lefolytatásának befolyásolása nélkül kell vizsgálnia a panaszt.

Az ellenőr tanúkat is felkérhet, hogy írásban vagy szóban magyarázattal szolgáljanak a tényállás tisztázása szempontjából az ellenőr által relevánsnak ítélt információkkal kapcsolatban. A tanúk megtagadhatják az ilyen magyarázatok megadását.

(7)

A főigazgatónak meg kell hoznia az ajánlás alapján indokolt megfelelő intézkedéseket. Ha a főigazgató úgy dönt, hogy nem követi az ellenőr ajánlását, a főigazgatónak tájékoztatnia kell a panaszost és az ellenőrt az említett döntésének fő indokairól, kivéve, ha ez befolyásolná a folyamatban lévő vizsgálatot. A főigazgatónak a végleges vizsgálati jelentéshez csatolt feljegyzésben meg kell indokolnia, hogy miért nem követi az ellenőr ajánlását.

(8)

Az e cikk szerinti panaszkezelési mechanizmus nem érinti a Szerződések alapján rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségeket, beleértve a kártérítés iránti kereseteket.

(9)

A főigazgató kikérheti az ellenőr véleményét bármely olyan kérdésben, amely az ellenőr megbízatásának keretébe tartozó eljárási garanciákkal vagy alapvető jogokkal kapcsolatos, többek között azon döntésről, hogy eltekint az érintett személynek a 9. cikk (3) bekezdése szerinti tájékoztatásától. A főigazgatónak minden ilyen kérés esetében meg kell jelölnie azt a határidőt is, amelyen belül az ellenőrnek válaszolnia kell.

(10)

A személyzeti szabályzat 90. cikkében meghatározott határidők sérelme nélkül, ha a főigazgatóhoz egy uniós tisztviselő vagy egyéb alkalmazott a személyzeti szabályzat 90a. cikkével összhangban panaszt nyújt be és a tisztviselő vagy az egyéb alkalmazott ugyanezen kérdéssel kapcsolatban panaszt nyújtott be az ellenőrhöz, a főigazgatónak a panaszra való válaszadás előtt meg kell várnia az ellenőr ajánlását.

(11)

Az ellenőrnek a Felügyelő Bizottsággal folytatott konzultációt követően a panaszok kezelésére vonatkozó végrehajtási rendelkezéseket kell elfogadnia.

Az említett végrehajtási rendelkezéseknek különösen a következőkre vonatkozó részletes szabályokra kell kiterjedniük:

a panaszok benyújtása;

a Felügyelő Bizottság, az ellenőr és a főigazgató közötti információcsere;

a panaszban felvetett kérdések Hivatal általi kezelésének folyamata;

a panasznak a (6) bekezdés első albekezdésével összhangban, kontradiktórius eljárás keretében történő kivizsgálása;

az ellenőr ajánlásának kibocsátása és közlése;

a kellően indokolt esetek, amelyekben a főigazgató eltérhet az ellenőr ajánlásától, és az ilyen esetekben követendő eljárás.

▼B

10. cikk

Bizalmas jelleg és adatvédelem

(1)

A külső vizsgálatok lefolytatása során bármilyen formában továbbított vagy megszerzett információt a vonatkozó rendelkezések alapján védelemben kell részesíteni.

(2)

A belső vizsgálatok lefolytatása során bármilyen formában továbbított vagy megszerzett információ szakmai titoktartás tárgyát képezi, és azt az Unió intézményeire vonatkozó szabályok értelmében védelemben kell részesíteni.

(3)

Az érintett intézmények, szervek, hivatalok vagy ügynökségek gondoskodnak a Hivatal által folytatott vizsgálatok bizalmas jellegének megőrzéséről, az érintett személyek törvény által biztosított jogainak tiszteletben tartásáról, valamint arról, hogy bírósági eljárás indítása esetén maradéktalanul figyelembe vegyék a nemzeti eljárási szabályokat.

▼M2

(3a)

Az (EU) 2019/1937 európai parlamenti és tanácsi irányelvet ( 6 ) kell alkalmazni a csalás, korrupció és az Unió pénzügyi érdekeit sértő bármely más jogellenes tevékenység bejelentésére és az ilyen jogsértéseket bejelentő személyek védelmére.

(3b)

Amennyiben a Hivatal az ügy bírósági útra való terelését javasolja – a visszaélést bejelentő személyek és az informátorok titoktartáshoz való jogainak sérelme nélkül, valamint az alkalmazandó titoktartási és adatvédelmi szabályokkal összhangban –, az érintett személy a Hivataltól kérheti a 11. cikk értelmében készített jelentés rá vonatkozó részének a rendelkezésére bocsátását. A Hivatal erről a kérelemről haladéktalanul értesíti az említett jelentés valamennyi címzettjét, és kizárólag a címzettek kifejezett hozzájárulásával engedélyezi a hozzáférést. A címzetteknek a kérelem kézhezvételétől számított 12 hónapon belül kell válaszolniuk. Amennyiben ebben az időszakban senki nem emel kifogást, a Hivatal engedélyezi a hozzáférést.

Az illetékes hatóság e határidő lejárta előtt is engedélyezheti a Hivatal számára a hozzáférés megadását.

▼M2

(4)

A Hivatal az (EU) 2018/1725 rendelet 43. cikkével összhangban adatvédelmi tisztviselőt nevez ki.

▼M1

Az adatvédelmi tisztviselő felel az adatoknak a Hivatal és a Felügyelő Bizottság titkársága általi kezeléséért.

▼B

(5)

A főigazgató gondoskodik arról, hogy a nyilvánosság semleges és pártatlan tájékoztatást kapjon, valamint arról, hogy a nyilvánosságra hozatal során tartsák tiszteletben a vizsgálatok bizalmas jellegét, és tartsák be az e cikkben és a 9. cikk (1) bekezdésében rögzített elveket.

▼M1

A személyzeti szabályzatnak megfelelően a Hivatal alkalmazottai és a Felügyelő Bizottság titkárságának alkalmazottai tartózkodnak a feladataik ellátása során tudomásukra jutott információk jogosulatlan közlésétől, kivéve, ha az említett információt már jogszerűen nyilvánosságra hozták, vagy az a nyilvánosság számára hozzáférhető, és e kötelezettség őket a szolgálati jogviszonyuk megszűnését követően is terheli.

A Felügyelő Bizottság tagjaira feladataik ellátása során ugyanaz a szakmai titoktartási kötelezettség vonatkozik, és e kötelezettség őket a megbízatásuk lejárta után is terheli.

▼B

11. cikk

Vizsgálati jelentés és a vizsgálatot követő intézkedések

(1)

A Hivatal által lefolytatott vizsgálat befejezését követően a Hivatal a főigazgató irányítása alatt jelentést készít. E jelentésben ismertetni kell a vizsgálat jogalapját, a követett eljárási lépéseket, a megállapított tényeket és azok előzetes jogi minősítését, a megállapított tények becsült pénzügyi következményeit, és be kell számolni a 9. cikkben előírt eljárási garanciák tiszteletben tartásáról, valamint a vizsgálat következtetéseiről.

▼M2

A jelentéshez adott esetben mellékelni kell a főigazgatónak a meghozandó intézkedésre vonatkozó ajánlásait. Ezen ajánlásokban adott esetben fel kell tüntetni az intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek, valamint az érintett tagállamok illetékes hatóságai által hozandó fegyelmi, közigazgatási, pénzügyi vagy igazságügyi intézkedéseket, valamint meg kell jelölni különösen a becsült visszakövetelendő összeget, valamint a megállapított tények előzetes jogi minősítését.

(2)

Az (1) bekezdésben említett jelentések és ajánlások elkészítése során figyelembe kell venni az uniós jog vonatkozó rendelkezéseit és – amennyiben alkalmazandó – az érintett tagállam nemzeti jogának vonatkozó rendelkezéseit.

Az első albekezdés alapján elkészített jelentések – az ezeket a jelentéseket alátámasztó és a jelentésekhez csatolt valamennyi bizonyítékkal együtt – elfogadható bizonyítéknak minősülnek:

a nemzeti bíróságok előtti, nem büntetőjogi jellegű bírósági eljárásokban és a tagállami közigazgatási eljárásokban;

▼C1

azon tagállam büntetőeljárásaiban, amelyben azok felhasználása szükségesnek bizonyul, ugyanolyan módon és ugyanolyan feltételek mellett, mint a nemzeti közigazgatási vizsgálók által készített közigazgatási jelentések esetében, és azokra a nemzeti közigazgatási vizsgálók által készített közigazgatási jelentésekre alkalmazandó értékelési szabályokkal azonos értékelési szabályoknak kell vonatkozniuk, továbbá azokat az ilyen jelentésekkel egyenértékű bizonyítékként kell figyelembe venni;

▼M2

az EUB előtti bírósági eljárásokban és az intézményeken, szerveken, hivatalokon és ügynökségeken belüli közigazgatási eljárásokban.

A tagállamok tájékoztatják a Hivatalt a nemzeti jog minden olyan szabályáról, amely releváns a második albekezdés b) pontjának alkalmazása szempontjából.

A második albekezdés b) pontja tekintetében a tagállamok a Hivatal kérésére megküldik a Hivatalnak a nemzeti bíróságok jogerős határozatát, miután az adott bírósági eljárás lezárult és kihirdetésre került a jogerős bírósági határozat.

E rendelet nem érinti az EUB, valamint a nemzeti bíróságok és az illetékes szervek azon hatáskörét a közigazgatási és büntetőeljárásokban, hogy szabadon mérlegeljék a Hivatal által készített jelentések bizonyító erejét.

(2a)

A Hivatal megteszi az (1) bekezdésben említett jelentések és ajánlások egyenletes minőségének biztosításához szükséges megfelelő intézkedéseket.

(3)

A külső vizsgálatot követően készített jelentéseket és ajánlásokat, valamint az azokkal összefüggő összes vonatkozó dokumentumot a külső vizsgálatokra vonatkozó szabályoknak megfelelően meg kell küldeni az érintett tagállamok illetékes hatóságainak, valamint szükség esetén az érintett intézménynek, szervnek, hivatalnak vagy ügynökségnek. Az érintett tagállam illetékes hatóságainak és – adott esetben – az intézménynek, a szervnek, a hivatalnak vagy az ügynökségnek meg kell hozniuk a külső vizsgálat eredménye alapján indokolt intézkedéseket, és erről a jelentést kísérő ajánlásokban meghatározott időtartamon belül, valamint – ezenfelül – a Hivatal kérésére jelentést kell küldeniük a Hivatalnak. A tagállamok értesíthetik a Hivatalt az ilyen jelentések, ajánlások és dokumentumok kezelésében illetékes nemzeti hatóságokról.

▼B

(4)

A belső vizsgálatot követően készített jelentéseket és ajánlásokat, valamint az azokkal összefüggő összes vonatkozó dokumentumot meg kell küldeni az érintett intézménynek, szervnek, hivatalnak vagy ügynökségnek. Ezen intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség a belső vizsgálat eredményének megfelelően fegyelmi vagy jogi jellegű intézkedéseket hoz, és erről a jelentést kísérő ajánlásokban megjelölt időtartamon belül, – illetve a Hivatal külön kérésére – jelentést küld a Hivatalnak.

▼M2

(5)

Amennyiben egy belső vizsgálatot követően készített jelentésben feltárt tények büntetőeljárást vonhatnak maguk után, ezt az információt – az ajánlásokkal együtt – a 12c. és a 12d. cikk sérelme nélkül haladéktalanul továbbítani kell az érintett tagállam igazságügyi hatóságainak.

A Hivatal kérésére az érintett tagállamok illetékes hatóságainak az ajánlásokban meghatározott határidőn belül meg kell küldeniük a Hivatal számára az azzal kapcsolatos információkat, hogy – ha volt ilyen – milyen intézkedést hoztak, illetve hogy adott esetben miért nem hajtották végre az ajánlásokat azt követően, hogy a Hivatal az e bekezdés első albekezdésének megfelelően információt továbbított a részükre.

▼M2 —————

▼B

(7)

A (4) bekezdés sérelme nélkül, ha a vizsgálat úgy fejeződik be, hogy nem találtak az érintett személyre nézve terhelő bizonyítékokat, akkor az e személyre vonatkozó vizsgálatot a főigazgató lezárja, és erről e személy számára 10 munkanapon belül tájékoztatást küld.

▼M2

(8)

Amennyiben egy informátor a Hivatalnak vizsgálat megindítását eredményező információt szolgáltatott, a Hivatal értesíti ezt az informátort a vizsgálat lezárásáról, kivéve abban az esetben, ha úgy ítéli meg, hogy ez sértené az érintett személy jogos érdekeit és hátrányosan befolyásolná a vizsgálat és az azt követően hozandó intézkedések hatékonyságát, vagy ellentétes lenne a titoktartási követelményekkel.

▼B

12. cikk

A Hivatal és a tagállamok illetékes hatóságai közötti információcsere

▼M2

(1)

E rendelet 10. és 11. cikkének, valamint a 2185/96/Euratom, EK rendelet rendelkezéseinek sérelme nélkül, a Hivatal a külső vizsgálatok lefolytatása során megszerzett információkat továbbíthatja az érintett tagállamok illetékes hatóságai számára kellő időben ahhoz, hogy azok nemzeti joguknak megfelelően meghozhassák a megfelelő intézkedéseket. A Hivatal az érintett intézménynek, szervnek, hivatalnak vagy ügynökségnek is továbbíthat ilyen információt.

▼B

(2)

A 10. és a 11. cikk sérelme nélkül, a főigazgató továbbítja az érintett tagállam igazságügyi hatóságainak a belső vizsgálat során a Hivatal tudomására jutott azon információkat, amelyek valamely nemzeti igazságügyi hatóság joghatósága alá tartozó tényekre vonatoznak.

A 4. cikknek megfelelően, valamint a 10. cikk sérelme nélkül, a főigazgató az érintett intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség számára is megküldi az e bekezdés első albekezdésében említett információt, beleértve az érintett személy személyazonosságát, a feltárt tények összefoglalását, azok előzetes jogi minősítését, valamint azt, hogy megközelítőleg milyen mértékben sérültek az Unió pénzügyi érdekei.

A 9. cikk (4) bekezdése alkalmazandó.

▼M2

(3)

Az érintett tagállam illetékes hatóságainak – amennyiben az nem ellentétes a nemzeti joggal – haladéktalanul, de legkésőbb az e cikkel összhangban számukra továbbított információk kézhezvételétől számított 12 hónapon belül tájékoztatniuk kell a Hivatalt az említett információk alapján tett intézkedésekről.

▼B

(4)

A Hivatal a nemzeti jognak és a személyzeti szabályzatnak megfelelően részt vehet a nemzeti bíróságok és törvényszékek előtt folytatott bizonyítási eljárásban.

▼M2

(5)

A Hivatal a releváns információkat továbbíthatja a 904/2010/EU rendelettel létrehozott Eurofisc hálózat számára. Az Eurofisc tevékenységi területi koordinátorok a 904/2010/EU rendeletben meghatározott feltételek mellett a releváns információkat továbbíthatják az Eurofisc hálózatból a Hivatal részére.

12a. cikk

Csalás elleni koordinációs szolgálatok

(1)

Minden tagállam e rendelet alkalmazásában kijelöl egy szolgálatot (a továbbiakban: a csalás elleni koordinációs szolgálat), amely elősegíti a Hivatallal való hatékony együttműködést és információcserét, ideértve az operatív jellegű információk cseréjét is. Adott esetben, a nemzeti joggal összhangban, a csalás elleni koordinációs szolgálat e rendelet alkalmazásában illetékes hatóságnak tekinthető.

(2)

A Hivatal kérésére, még mielőtt döntés születne arról, hogy vizsgálatot indítanak-e, továbbá a vizsgálat során vagy azt követően, a csalás elleni koordinációs szolgálatoknak biztosítaniuk kell vagy össze kell hangolniuk a Hivatal számára a feladatai hatékony ellátásához szükséges segítséget. Az ilyen segítség magában foglalja különösen a tagállami illetékes hatóságok által a 3. cikk (5) és (6) bekezdésével, a 7. cikk (3) bekezdésével, továbbá a 8. cikk (2) és (3) bekezdésével összhangban nyújtott segítséget.

(3)

A csalás elleni koordinációs szolgálatok – kérésre – segítséget nyújthatnak a Hivatal számára ahhoz, hogy a 12b. cikkel összhangban koordinációs tevékenységeket végezzen, ideértve adott esetben a csalás elleni koordinációs szolgálatok közötti horizontális együttműködést és információcserét is.

12b. cikk

Koordinációs tevékenységek

(1)

Az 1. cikk (2) bekezdése szerint a Hivatal megszervezheti és elősegítheti az együttműködést a tagállamok illetékes hatóságai, az intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek, továbbá – az együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási megállapodásokkal és bármely más hatályos jogi eszközzel összhangban – a harmadik országok hatóságai és nemzetközi szervezetek között. Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme céljából a részt vevő hatóságok és a Hivatal információkat, többek között operatív információkat gyűjthetnek, elemezhetnek és cserélhetnek. A Hivatal alkalmazottai a vizsgálati tevékenységeket végző illetékes hatóságok kérésére kísérőként jelen lehetnek e tevékenységek során. A 6. cikk, a 7. cikk (6) és (7) bekezdése, a 8. cikk (3) bekezdése és a 10. cikk alkalmazandó.

(2)

A Hivatal adott esetben jelentést készíthet az elvégzett koordinációs tevékenységekről és továbbíthatja azt az érintett illetékes tagállami hatóságoknak, valamint az érintett intézményeknek, szerveknek, hivataloknak és ügynökségeknek.

(3)

E cikk alkalmazása nem érinti a tagállami közigazgatási hatóságok közötti kölcsönös segítségnyújtásra, továbbá az említett hatóságok és a Bizottság közötti együttműködésre vonatkozó különös rendelkezésekben a Bizottságra ruházott hatáskörök Hivatal általi gyakorlását.

(4)

A Hivatal részt vehet az alkalmazandó uniós joggal összhangban létrehozott közös nyomozócsoportokban, és ennek keretében az e rendelet szerint megszerzett operatív információt cserélhet.

12c. cikk

Jelentéstétel büntetendő cselekményről az Európai Ügyészség felé

(1)

A Hivatal indokolatlan késedelem nélkül jelentést tesz az Európai Ügyészségnek minden olyan büntetendő cselekményről, amellyel kapcsolatban az Európai Ügyészség az (EU) 2017/1939 rendelet IV. fejezetével összhangban gyakorolhatná hatáskörét. A jelentést a Hivatal a vizsgálata előtt vagy annak során, indokolatlan késedelem nélkül megküldi.

(2)

Az (1) bekezdésben említett jelentésnek tartalmaznia kell legalább a tényállás ismertetését, beleértve az okozott vagy valószínűsíthetően okozott kár értékelését, a lehetséges jogi minősítést, valamint minden rendelkezésre álló információt a potenciális sértettekről, gyanúsítottakról, illetve minden más érintett személyről.

(3)

A Hivatal nem köteles jelenteni az Európai Ügyészségnek a nyilvánvalóan megalapozatlan állításokat.

(4)

Amennyiben a Hivatalhoz beérkezett információ nem tartalmazza az e cikk (2) bekezdésében meghatározott elemeket és a Hivatalnak nincs folyamatban lévő vizsgálata, a Hivatal előzetes értékelést végezhet az állításokkal kapcsolatban. Az értékelést haladéktalanul, de legkésőbb az információ kézhezvételét követő két hónapon belül el kell végezni. Ezen értékelés során a 6. cikk és a 8. cikk (2) bekezdése alkalmazandó. Ezen előzetes értékelést követően a Hivatal az e cikk (1) bekezdésében említettek szerint jelentést tesz minden büntetendő cselekményről az Európai Ügyészségnek.

(5)

Abban az esetben, amikor a Hivatal az e cikk (1) bekezdésében említett büntetendő cselekményt tár fel egy vizsgálat során, és az Európai Ügyészség nyomozást indít a szóban forgó bekezdésben említett jelentést követően, a Hivatal nem folytathatja a vizsgálatát ugyanazon tényállás alapján, kivéve, ha ez a 12e. cikkel vagy a 12f. cikkel összhangban történik.

Az e bekezdés első albekezdésének alkalmazása céljából a Hivatal az Európai Ügyészség ügyviteli rendszerén keresztül ellenőrzi a 12g. cikk (2) bekezdésével összhangban, hogy az Európai Ügyészség nyomozást folytat-e. A Hivatal további információt kérhet az Európai Ügyészségtől. Az Európai Ügyészség a 12g. cikkel összhangban megállapítandó határidőn belül válaszol az ilyen megkeresésre.

(6)

Az intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek kérhetik a Hivataltól, hogy végezzen előzetes értékelést a hozzájuk beérkezett állításokkal kapcsolatban. Ezekre a megkeresésekre az (1)–(4) bekezdés értelemszerűen alkalmazandó. A Hivatal tájékoztatja az érintett intézményt, szervet, hivatalt vagy ügynökséget az előzetes értékelés eredményeiről, kivéve, ha az ilyen tájékoztatásnyújtás veszélyeztethetné a Hivatal vagy az Európai Ügyészség által folytatott valamely vizsgálatot.

(7)

Abban az esetben, ha az Európai Ügyészségnek e cikkel összhangban tett jelentést követően a Hivatal lezárja vizsgálatát, a 9. cikk (4) bekezdése és a 11. cikk nem alkalmazandó.

12d. cikk

A vizsgálatok közötti átfedések elkerülése

(1)

A 12e. és a 12f. cikk sérelme nélkül, ha az Európai Ügyészség ugyanazon tényállás alapján nyomozást folytat, a főigazgató megszünteti a folyamatban lévő vizsgálatot és nem indít új vizsgálatot az 5. cikk szerint. A főigazgatónak tájékoztatnia kell az Európai Ügyészséget a vizsgálat ilyen okból történő megszüntetéséről hozott minden egyes döntésről.

E bekezdés első albekezdésének alkalmazása céljából a Hivatal az Európai Ügyészség ügyviteli rendszerén keresztül ellenőrzi a 12g. cikk (2) bekezdésével összhangban, hogy az Európai Ügyészség nyomozást folytat-e. A Hivatal további információt kérhet az Európai Ügyészségtől. Az Európai Ügyészség a 12g. cikkel összhangban megállapítandó határidőn belül válaszol az ilyen megkeresésre.

Abban az esetben, ha a Hivatal e bekezdés első albekezdésével összhangban megszünteti a vizsgálatát, a 9. cikk (4) bekezdése és a 11. cikk nem alkalmazandó.

(2)

Annak érdekében, hogy a Hivatal mérlegelhesse a megbízatásával összhangban lévő megfelelő igazgatási intézkedések meghozatalát, az Európai Ügyészség a Hivatal rendelkezésére bocsáthatja az azon ügyekkel kapcsolatos releváns információkat, amelyekben az Európai Ügyészség úgy határozott, hogy nem folytat nyomozást, vagy pedig megszüntette az eljárást. Amennyiben olyan új tények jutnak a Hivatal tudomására, amelyekről az Európai Ügyészség az eljárás megszüntetéséről szóló határozat (EU) 2017/1939 rendelet 39. cikke (1) bekezdésében említettek szerinti meghozatalakor nem tudott, a főigazgató felkérheti az Európai Ügyészséget a nyomozás újbóli megnyitására, az (EU) 2017/1939 rendelet 39. cikke (2) bekezdésének megfelelően.

12e. cikk

A Hivatal részéről az Európai Ügyészség számára nyújtott támogatás

(1)

Az Európai Ügyészség által folytatott nyomozás során és az Európai Ügyészségnek az (EU) 2017/1939 rendelet 101. cikke (3) bekezdésének megfelelő megkeresésére a Hivatal a megbízatásával összhangban támogatja vagy kiegészíti az Európai Ügyészség tevékenységét, különösen az alábbiak révén:

információk, elemzések (többek között igazságügyi szakértői elemzések), szaktudás és operatív támogatás rendelkezésre bocsátása;

az illetékes nemzeti közigazgatási hatóságok és az uniós szervek konkrét intézkedései összehangolásának elősegítése;

igazgatási vizsgálatok lefolytatása.

Az Európai Ügyészségnek nyújtott támogatás során a Hivatal tartózkodik olyan cselekmények vagy intézkedések végrehajtásától, amelyek veszélyeztethetnék a nyomozást vagy a vádhatósági eljárást.

(2)

Az (1) bekezdésben említett megkeresést írásban kell továbbítani és abban legalább a következőket meg kell adni:

az Európai Ügyészség nyomozásával kapcsolatos információ, amennyiben az a megkeresés szempontjából releváns;

azon intézkedések, amelyek elvégzését az Európai Ügyészség a Hivataltól kéri;

adott esetben a megkeresés teljesítésére előirányzott időkeret.

Szükség esetén a Hivatal további információt kérhet.

(3)

A bizonyítékok elfogadhatóságának, valamint az alapvető jogoknak és az eljárási garanciáknak a védelme érdekében, amennyiben a Hivatal a megbízatása keretében támogató intézkedéseket hajt végre az Európai Ügyészség kérésére e cikknek megfelelően, az Európai Ügyészség és a Hivatal szoros együttműködésben biztosítja az (EU) 2017/1939 rendelet VI. fejezetében foglalt alkalmazandó eljárási biztosítékok érvényesülését.

12f. cikk

Kiegészítő vizsgálatok

(1)

Amennyiben az Európai Ügyészség nyomozást végez, és a főigazgató kellően indokolt esetekben úgy ítéli meg, hogy a Hivatal megbízatásával összhangban a Hivatalnak is vizsgálatot kellene indítania annak érdekében, hogy megkönnyítse óvintézkedések, illetve pénzügyi, fegyelmi vagy igazgatási intézkedések elfogadását, a Hivatal írásban tájékoztatja erről az Európai Ügyészséget, ismertetve a vizsgálat jellegét és célját.

Ezen információk kézhezvételét követően és a 12g. cikkel összhangban megállapítandó határidőn belül az Európai Ügyészség kifogást emelhet a vizsgálat megindítása vagy a vizsgálathoz kötődő bizonyos cselekmények végrehajtása ellen. Amennyiben az Európai Ügyészség kifogást emel a vizsgálat megindítása vagy a vizsgálathoz kötődő bizonyos cselekmények végrehajtása ellen, indokolatlan késedelem nélkül értesíti a Hivatalt, ha a kifogás okai már nem állnak fenn.

Ha az Európai Ügyészség nem emel kifogást a 12g. cikkel összhangban megállapítandó határidőn belül, a Hivatal vizsgálatot indíthat, amelyet az Európai Ügyészséggel folyamatosan egyeztetve folytat le. Amennyiben az Európai Ügyészség a későbbiekben kifogást emel, a Hivatal felfüggeszti vagy megszünteti a vizsgálatát, vagy tartózkodik a vizsgálathoz kötődő bizonyos cselekmények végrehajtásától.

(2)

Amennyiben az Európai Ügyészség a 12d. cikkel összhangban benyújtott információkérésre adott válaszban arról tájékoztatja a Hivatalt, hogy nem végez nyomozást, de a későbbiekben ugyanazon tényállás alapján nyomozást indít, erről a Hivatalt késedelem nélkül tájékoztatja. Ha ezen tájékoztatás beérkezését követően a főigazgató úgy ítéli meg, hogy folytatni kellene a Hivatal által indított vizsgálatot óvintézkedések, illetve pénzügyi, fegyelmi vagy igazgatási intézkedések elfogadásának megkönnyítése céljából, e cikk (1) bekezdése alkalmazandó.

12g. cikk

A Hivatal és az Európai Ügyészség közötti munkamegállapodások és információcsere

(1)

A Hivatal az Európai Ügyészséggel munkamegállapodásokat köt. Az ilyen munkamegállapodások meghatározzák többek között az információcserére – ideértve a személyes adatok, az operatív, stratégiai vagy technikai információk és a minősített adatok cseréjét is – és a kiegészítő vizsgálatokra vonatkozó gyakorlati szabályokat.

A munkamegállapodásoknak részletes szabályokat kell tartalmazniuk az állítások kézhezvétele és azok ellenőrzése során történő folyamatos információcserére vonatkozóan azzal a céllal, hogy meg lehessen határozni a vizsgálatokkal, illetve nyomozásokkal kapcsolatos hatáskört. A munkamegállapodásoknak tartalmazniuk kell továbbá az információk Hivatal és Európai Ügyészség közötti átadására vonatkozó szabályokat, amennyiben a Hivatal az Európai Ügyészséget támogató vagy azt kiegészítő módon jár el. A munkamegállapodásoknak meg kell határozniuk az egymás megkereséseinek megválaszolására vonatkozó határidőket.

A Hivatal és az Európai Ügyészség a 12c. cikk (5) bekezdése, a 12d. cikk (1) bekezdése és a 12f. cikk (1) bekezdése tekintetében megállapodik a határidőkről és a részletes szabályokról. E megállapodás eléréséig az Európai Ügyészség haladéktalanul, de legkésőbb a 12c. cikk (5) bekezdésében és a 12d. cikk (1) bekezdésében említett megkeresésektől számított 10 munkanapon belül, illetve a 12f. cikk (1) bekezdésének első albekezdésében említett információkérésektől számított 20 munkanapon belül válaszol a Hivatal megkereséseire.

Az Európai Ügyészséggel kötendő munkamegállapodások elfogadása előtt a főigazgatónak tájékoztatás céljából meg kell küldenie a tervezetet a Felügyelő Bizottságnak, valamint az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A Felügyelő Bizottságnak késedelem nélkül véleményt kell nyilvánítania.

(2)

A Hivatal „van találat/nincs találat” alapon működő rendszerben közvetett hozzáféréssel rendelkezik az Európai Ügyészség ügyviteli rendszerében szereplő adatokhoz.

Ha egyezés van a Hivatal által az ügyviteli rendszerbe bevitt adatok és az Európai Ügyészség által tárolt adatok között, az egyezés tényéről a Hivatalt és az Európai Ügyészséget is értesíteni kell. A Hivatal megfelelő intézkedéseket hoz annak érdekében, hogy az ügyviteli rendszerében szereplő adatokhoz az Európai Ügyészség „van találat/nincs találat” alapon működő rendszerben hozzáféréssel rendelkezhessen.

A munkamegállapodásokban meg kell határozni az ügyviteli rendszerekhez való kölcsönös hozzáférés technikai és biztonsági vonatkozásait, beleértve az annak biztosítására szolgáló belső eljárásokat is, hogy minden egyes hozzáférés dokumentált és a feladataik ellátása szempontjából kellően indokolt legyen.

(3)

A főigazgató és az Európai Főügyész évente legalább egyszer találkozik a közös érdekű ügyek megvitatása céljából.

▼B

13. cikk

A Hivatal együttműködése az Eurojusttal és az Europollal

▼M2

(1)

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelmére vonatkozó megbízatásának keretein belül a Hivatal adott esetben együttműködik az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynökségével (Eurojust) és a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségével (Europol). Amennyiben az említett együttműködés előmozdítása érdekében szükséges, a Hivatal igazgatási megállapodásokat köt az Eurojusttal és az Europollal. Az ilyen igazgatási megállapodások az operatív, stratégiai vagy technikai információk cseréjére vonatkozhatnak, ideértve a személyes adatok és a minősített adatok cseréjét, valamint az elért eredményekről szóló jelentések kérés alapján történő cseréjét is.

▼B

A Hivatal – az Eurojust megbízatásának hatálya alá tartozó esetekben – a vonatkozó információkat továbbítja az Eurojust számára is, ha ez támogathatja és erősítheti a bűncselekmények kivizsgálására, valamint az ezekkel kapcsolatos büntetőeljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező nemzeti bűnüldöző hatóságok közötti koordinációt és együttműködést, illetve ha a Hivatal csalás, korrupció vagy az Unió pénzügyi érdekeit sértő bármely más, súlyos bűncselekmény formájában megvalósuló jogellenes tevékenység fennállásának gyanúját megalapozó információkat küldött meg a tagállamok illetékes hatóságainak.

(2)

A Hivatal kellő időben tájékoztatja az érintett tagállamok illetékes hatóságait arról, ha az általuk rendelkezésre bocsátott információt továbbította az Eurojustnak vagy az Europolnak.

14. cikk

Együttműködés harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel

(1)

A Hivatal adott esetben igazgatási megállapodásokat köthet harmadik országok illetékes hatóságaival és nemzetközi szervezetekkel. A Hivatal adott esetben egyeztet a Bizottság illetékes szolgálataival és az Európai Külügyi Szolgálattal, különösen a szóban forgó megállapodások megkötése előtt. A megállapodások az operatív, stratégiai vagy technikai információk cseréjére vonatkozhatnak, ideértve az elért eredményekről szóló jelentések kérés alapján történő cseréjét is.

(2)

A Hivatal tájékoztatást küld az érintett tagállamok illetékes hatóságainak arról, ha az általuk rendelkezésre bocsátott információt továbbítja harmadik országok illetékes hatóságainak vagy nemzetközi szervezeteknek.

A Hivatal a 45/2001/EK rendelettel összhangban nyilvántartást vezet a személyes adatok továbbításáról, beleértve azt is, hogy az adattovábbításra milyen indokok alapján került sor.

15. cikk

Felügyelő Bizottság

▼M2

(1)

A Felügyelő Bizottság a Hivatal vizsgálati feladatköre ellátásának rendszeres nyomon követésével biztosítja, hogy a Hivatal független módon és megfelelően gyakorolja az e rendeletben ráruházott jogköröket.

A Felügyelő Bizottság nyomon követi különösen az eljárási garanciák alkalmazásával és a vizsgálatok időtartamával kapcsolatos fejleményeket.

A Felügyelő Bizottság véleményeket, illetve adott esetben ajánlásokat készít a főigazgató számára, többek között a Hivatal vizsgálati funkciójának betöltéséhez szükséges forrásokról, a Hivatal vizsgálati prioritásairól, valamint a vizsgálatok időtartamáról. A Felügyelő Bizottság saját kezdeményezésére, a főigazgató kérése alapján, illetve egy intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség kérésére nyilváníthat véleményt, de ezen véleménynyilvánításával nem avatkozhat be a folyamatban lévő vizsgálati eljárásokba.

A Hivatal a honlapján közzéteszi a Felügyelő Bizottság által kiadott véleményekre adott válaszait.

Az intézmények, szervek, hivatalok vagy ügynökségek részére meg kell küldeni a harmadik albekezdés szerint kinyilvánított vélemények egy példányát.

A Felügyelő Bizottság részére hozzáférést kell biztosítani a feladatai ellátásához általa szükségesnek ítélt valamennyi információhoz és dokumentumhoz, beleértve a lezárt vizsgálatokkal és az ejtett ügyekkel kapcsolatos jelentéseket és ajánlásokat is, nem befolyásolva ugyanakkor a folyamatban lévő vizsgálatok lefolytatását, és kellően tiszteletben tartva a titoktartási és adatvédelmi követelményeket.

▼B

(2)

A Felügyelő Bizottság öt olyan független tagból áll, akik a Hivatal tevékenységi területeinek valamelyikén sok éves igazságügyi, nyomozói vagy ezekkel egyenértékű tapasztalattal rendelkeznek. A tagok kinevezése az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közös megegyezésével történik.

A Felügyelő Bizottság tagjainak kinevezéséről szóló határozat magában foglal továbbá egy tartaléklistát, amely azokat a jelölteket tartalmazza, akik a Felügyelő Bizottság tagjainak helyébe léphetnek a hivatali idő fennmaradó részére lemondás, haláleset vagy tartós munkaképtelenség esetén.

(3)

A felügyelő bizottsági tagok hivatali ideje öt év, amely ezt követően nem hosszabbítható meg. Annak érdekében, hogy a Felügyelő Bizottság által képviselt szakértelem folytonossága biztosítva legyen, a bizottsági tagok közül egyszerre hármat, majd azt követően kettőt kell lecserélni.

(4)

A felügyelő bizottsági tagok az új tagok kinevezéséig hivatali idejük lejártával is hivatalban maradnak.

(5)

Ha a Felügyelő Bizottság egy tagja már nem felel meg a hivatal betöltéséhez szükséges feltételeknek, illetve ha az illető tagot súlyos kötelességszegés elkövetésében bűnösnek találták, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közös megegyezéssel felmentheti hivatalából.

(6)

A Bizottság alkalmazandó szabályaival összhangban a Felügyelő Bizottság tagjai napidíjra jogosultak, valamint meg kell számukra téríteni a feladataik ellátása során felmerülő költségeiket.

(7)

A Felügyelő Bizottság tagjai feladataik ellátása során sem kormányoktól, sem pedig intézményektől, szervektől, hivataloktól vagy ügynökségektől nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasításokat.

▼M2

(8)

A Felügyelő Bizottság kijelöli elnökét. Ezen túlmenően elfogadja saját eljárási szabályzatát, amelyet tájékoztatás céljából az elfogadás előtt megküld az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és az európai adatvédelmi biztosnak. A Felügyelő Bizottság az elnöke vagy a főigazgató kezdeményezésére ül össze. A Felügyelő Bizottság évente legalább tíz ülést tart. A Felügyelő Bizottság a tagjai többségi szavazata alapján hoz határozatot. Titkársági feladatainak ellátásáról a Felügyelő Bizottsággal szoros együttműködésben a Bizottság gondoskodik. A titkárság bármely alkalmazottjának kinevezése előtt konzultálni kell a Felügyelő Bizottsággal és annak véleményét figyelembe kell venni. A titkárság a Felügyelő Bizottság utasításai alapján, a Bizottságtól függetlenül jár el. A Bizottság – a Felügyelő Bizottságnak és titkárságának költségvetésére vonatkozó ellenőrzési jogosultságának sérelme nélkül – nem avatkozik be a Felügyelő Bizottság ellenőrzési feladatainak ellátásába.

▼M1

A Felügyelő Bizottság titkárságára kinevezett tisztviselők a Felügyelő Bizottság ellenőrzési feladatainak ellátása során sem kormányoktól, sem pedig intézményektől, szervektől vagy hivataloktól nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasításokat.

▼B

(9)

A Felügyelő Bizottság legalább évente egyszer tevékenységi jelentést készít, amelyben kitér különösen a Hivatal függetlenségének értékelésére, az eljárási garanciák alkalmazására és a vizsgálatok időtartamára. E jelentéseket meg kell küldeni az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek.

A Felügyelő Bizottság megküldheti az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek a Hivatal vizsgálatainak eredményeiről és az azok alapján tett intézkedésekről készített jelentéseket.

16. cikk

Véleménycsere az intézményekkel

▼M2

(1)

Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság évente egyszer találkozik a főigazgatóval, hogy politikai szintű véleménycserét folytassanak annak megvitatása céljából, hogy a Hivatal milyen szakpolitikát folytat a csalás, korrupció vagy az Unió pénzügyi érdekeit sértő bármely más jogellenes tevékenység megelőzése és az ellenük folytatott küzdelem módszereit illetően. A Felügyelő Bizottság részt vesz a véleménycserében. Az Európai Főügyész meghívást kap a véleménycserén való részvételre. A Számvevőszék, az Európai Ügyészség, az Eurojust és az Europol képviselői – az Európai Parlament, a Tanács, a Bizottság, a főigazgató vagy a Felügyelő Bizottság kérésére – eseti alapon meghívást kaphatnak a véleménycserére.

(2)

Az (1) bekezdésben foglalt célkitűzés keretein belül a véleménycsere bármilyen témára vonatkozhat, amelyről az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság megállapodik. A véleménycsere különösen az alábbiakra vonatkozhat:

a Hivatal vizsgálati gyakorlatának stratégiai prioritásai;

a Felügyelő Bizottság által a 15. cikk értelmében készített vélemények és tevékenységi jelentések;

a főigazgató által a 17. cikk (4) bekezdése értelmében készített jelentések, valamint adott esetben bármely olyan jelentés, amelyet az intézmények a Hivatal megbízatásával összefüggésben készítettek;

a Hivatal és az intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek, különösen az Európai Ügyészség közötti kapcsolatok kerete, beleértve a Hivatal végleges vizsgálati jelentései nyomán észlelt esetleges horizontális és rendszerszintű problémákat is;

a Hivatal és a tagállamok illetékes hatóságai közötti kapcsolatok kerete, beleértve a Hivatal végleges vizsgálati jelentései nyomán észlelt esetleges horizontális és rendszerszintű problémákat is;

a Hivatal és harmadik országok illetékes hatóságai, valamint nemzetközi szervezetek között, az e rendeletben említett megállapodások keretein belül kialakított kapcsolatok;

a Hivatal által a megbízatása teljesítése során végzett munka hatékonysága.

▼B

(3)

A véleménycserében részt vevő valamennyi intézmény gondoskodik arról, hogy a véleménycsere ne járjon a folyamatban lévő vizsgálati eljárásokba való beavatkozással.

(4)

A véleménycserében részt vevő intézmények tevékenységük során figyelembe veszik a véleménycsere alkalmával kifejtett véleményeket. A főigazgató a 17. cikk (4) bekezdésében említett jelentésekben tájékoztatást ad a Hivatal által adott esetben végrehajtott tevékenységekről.

17. cikk

Főigazgató

(1)

A Hivatalt a főigazgató irányítja. A főigazgatót a (2) bekezdésben meghatározott eljárás alapján a Bizottság nevezi ki. A főigazgató hivatali ideje hét év, amely nem meghosszabbítható.

▼M2

(2)

Új főigazgató kinevezéséhez a Bizottság pályázati felhívást tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A pályázati felhívást a hivatalban lévő főigazgató megbízatásának lejárta előtt legalább hat hónappal közzé kell tenni. A Bizottság összeállítja a megfelelő végzettséggel rendelkező jelöltek listáját. Miután a Felügyelő Bizottság kedvező véleményt adott a Bizottság által alkalmazott kiválasztási eljárásról, az Európai Parlament és a Tanács az alkalmas jelöltek Bizottság által összeállított listája alapján kellő időben megállapodik az előválogatott jelöltek három nevet tartalmazó listájáról. A Bizottság az előválogatott jelöltek listájáról nevezi ki a főigazgatót.

(3)

A főigazgató a külső és belső vizsgálatok vagy koordinációs tevékenységek megindításával és lefolytatásával vagy az ilyen vizsgálatok vagy koordinációs tevékenységek lefolytatását követő jelentések elkészítésével kapcsolatos feladatai ellátása során nem kérhet és nem fogadhat el utasítást semmilyen kormánytól, illetve intézménytől, szervtől, hivataltól vagy ügynökségtől. Ha a főigazgató úgy ítéli meg, hogy a Bizottság által hozott valamely intézkedés aláássa a függetlenségét, akkor erről azonnal értesíti a Felügyelő Bizottságot, továbbá határoz arról, hogy keresetet nyújt-e be az EUB-hez a Bizottság ellen.

(4)

A főigazgató rendszeresen – de legalább évente – jelentést tesz az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek a Hivatal által lefolytatott vizsgálatok eredményeiről, a megtett intézkedésekről és a felmerült problémákról, tiszteletben tartva ugyanakkor a vizsgálatok bizalmas jellegét, az érintett személyek és az informátorok törvény által biztosított jogait, valamint adott esetben a nemzeti jog bírósági eljárásokra alkalmazandó rendelkezéseit. Ezeknek a jelentéseknek tartalmazniuk kell továbbá a tagállamok illetékes hatóságai, valamint az intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek által a Hivatal által készített jelentések és ajánlások nyomán hozott intézkedések értékelését is.

(4a)

Az Európai Parlament vagy a Tanács által költségvetési ellenőrzési jogkörük keretében megfogalmazott kérés alapján a főigazgató tájékoztatást nyújthat a Hivatal tevékenységeiről, tiszteletben tartva a vizsgálatok és az azok nyomán folytatott eljárások bizalmas jellegét. Az Európai Parlament és a Tanács biztosítja az e bekezdésnek megfelelően szolgáltatott információk bizalmas kezelését.

(5)

A főigazgató rendszeres időközönként tájékoztatja a Felügyelő Bizottságot a Hivatal tevékenységeiről, a Hivatal vizsgálati funkciója végrehajtásáról és a vizsgálatok nyomán hozott intézkedésekről.

A főigazgató rendszeres időközönként tájékoztatja a Felügyelő Bizottságot:

azokról az esetekről, amelyekben a főigazgató ajánlásait nem követték;

azokról az esetekről, amelyekben a tagállamok igazságügyi hatóságainak vagy az Európai Ügyészségnek továbbítottak információt;

azokról az esetekről, amelyekben nem indult vizsgálat, és amelyekben az eljárást megszüntették;

a vizsgálatok időtartamáról a 7. cikk (8) bekezdésének megfelelően.

▼B

(6)

A főigazgató – írásban és a feltételeket és korlátozásokat meghatározva – átruházhatja az 5. cikk, a 7. cikk (2) bekezdése, a 11. cikk (7) bekezdése és a 12. cikk (2) bekezdése szerinti egyes funkcióinak gyakorlását a Hivatal egy vagy több alkalmazottjára.

▼M2

(7)

A főigazgató olyan belső tanácsadói és ellenőrzési eljárást vezet be, ideértve a jogszerűség ellenőrzését is, amely többek között az eljárási garanciáknak, az érintett személyek alapvető jogainak, valamint az érintett tagállamok nemzeti jogának a tiszteletben tartásával kapcsolatos, különös tekintettel a 11. cikk (2) bekezdésére. A jogszerűség ellenőrzését a Hivatal azon alkalmazottai végzik, akik jártasak a jogban és a vizsgálati eljárásokban. A véleményüket csatolni kell a végleges vizsgálati jelentéshez.

(8)

A főigazgató a Hivatal alkalmazottai által a vizsgálati eljárások tekintetében követendő iránymutatásokat fogad el. Ezen iránymutatásoknak összhangban kell lenniük e rendelettel, valamint ki kell térniük többek között az alábbiakra:

a Hivatal megbízatásának végrehajtása során követendő gyakorlatok;

a vizsgálati eljárásokra vonatkozó részletes szabályok;

az eljárási garanciák;

a belső tanácsadói és ellenőrzési eljárások részletei, ideértve a jogszerűség ellenőrzését is;

adatvédelem, valamint a kommunikációra és a dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó szakpolitikák a 10. cikk (3b) bekezdésében megállapítottak szerint;

kapcsolat az Európai Ügyészséggel.

▼B

Az említett iránymutatásokat, valamint azok módosításait csak akkor lehet elfogadni, ha azokról a Felügyelő Bizottság már benyújthatta észrevételeit; az iránymutatásokat ezt követően tájékoztatás céljából meg kell küldeni az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak, továbbá szintén tájékoztatás céljából az Unió intézményeinek hivatalos nyelvein közzé kell azokat tenni a Hivatal honlapján.

▼M2

(9)

Mielőtt a Bizottság a főigazgatóval szemben fegyelmi szankciót fogadna el, vagy felfüggesztené annak mentelmi jogát, konzultál a Felügyelő Bizottsággal.

▼B

A főigazgatóval szemben kezdeményezett fegyelmi szankciókról indokolással ellátott határozatot kell hozni, amelyet tájékoztatás céljából meg kell küldeni az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Felügyelő Bizottságnak.

(10)

Bármely jogi szövegben a Hivatal „igazgatójára” történő hivatkozást a főigazgatóra történő hivatkozásként kell értelmezi.

▼M1

18. cikk

Finanszírozás

A Hivatal számára elkülönített költségvetési előirányzatok teljes összegét az Európai Unió általános költségvetésének a Bizottságra vonatkozó költségvetési szakaszán belül külön költségvetési tételként kell feltüntetni, és annak részleteit az említett költségvetési szakasz egyik mellékletében kell meghatározni. A Felügyelő Bizottság és titkársága számára elkülönített előirányzatokat az Európai Unió általános költségvetésének a Bizottságra vonatkozó költségvetési szakaszában kell feltüntetni.

A Hivatal létszámtervét a Bizottság létszámtervéhez kell csatolni. A Bizottság létszámterve tartalmazza a Felügyelő Bizottság titkárságát.

▼M2

19. cikk

Értékelő jelentés és esetleges felülvizsgálat

(1)

Legkésőbb az (EU) 2017/1939 rendelet 120. cikke (2) bekezdésének második albekezdésével összhangban meghatározott időponttól számított öt év elteltével a Bizottság értékelő jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet alkalmazásáról és hatásáról, különösen a Hivatal és az Európai Ügyészség közötti együttműködés hatékonyságát és eredményességérőt illetően. Az említett jelentéshez csatolni kell a Felügyelő Bizottság véleményét.

(2)

Legkésőbb két évvel az első bekezdés szerinti értékelő jelentés benyújtását követően a Bizottság adott esetben jogalkotási javaslatot nyújt be az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz a Hivatal keretrendszerének modernizálása céljából, beleértve a kiegészítő vagy részletesebb szabályokat a Hivatal létrehozásával, feladatkörével vagy a tevékenységeire – különösen az Európai Ügyészséggel való együttműködésére és a határokon átnyúló nyomozásokra, valamint az Európai Ügyészségben részt nem vevő tagállamokban folytatott vizsgálatokra – alkalmazandó eljárásokkal kapcsolatban.

▼B

20. cikk

Hatályon kívül helyezés

Az 1073/1999/EK rendelet és az 1074/1999/Euratom rendelet hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett rendeletekre történő hivatkozásokat erre a rendeletre történő hivatkozásként és a II. mellékletben található megfelelési táblázattal összhangban kell értelmezni.

21. cikk

Hatálybalépés és átmeneti rendelkezések

(1)

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hónap első napján lép hatályba.

(2)

A 15. cikk (3) bekezdése alkalmazandó az e rendelet hatálybalépésének időpontjában hivatalban lévő felügyelő bizottsági tagok hivatali idejére. E rendelet hatálybalépését követően az Európai Parlament elnöke a Felügyelő Bizottság tagjai közül sorshúzás útján haladéktalanul kijelöl két tagot, akiknek a megbízatása – a 15. cikk (3) bekezdésének első mondatától eltérve – a hivatali idejük első 36 hónapjának leteltével megszűnik. A leköszönő tagok helyére automatikusan ki kell nevezni két új tagot ötéves hivatali időre az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) felügyelő bizottsága tagjainak kinevezéséről szóló, 2012. január 23-i 2012/45/EU, Euratom európai parlamenti, tanácsi és bizottsági határozat ( 7 ) 1. cikkének (2) bekezdésében szereplő lista alapján és az ott meghatározott sorrend figyelembevételével. A két új tag az a két személy lesz, akiknek a neve az említett lista első két helyén szerepel.

(3)

A 17. cikk (1) bekezdésének harmadik mondata alkalmazandó az e rendelet hatálybalépésének időpontjában hivatalban lévő főigazgató hivatali idejének időtartamára.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

I. MELLÉKLET

(A 20. CIKKBEN EMLÍTETT) HATÁLYON KÍVÜL HELYEZETT RENDELETEK

1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet

(HL L 136., 1999.5.31., 1. o.)

1074/1999/Euratom tanácsi rendelet

(HL L 136., 1999.5.31., 8. o.)

II. MELLÉKLET

MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT

1073/1999/EK rendelet és 1074/1999/Euratom rendelet	E rendelet
1. cikk (1) bekezdés	1. cikk (1) bekezdés
1. cikk (2) bekezdés	1. cikk (2) bekezdés
—	1. cikk (3) bekezdés
1. cikk (3) bekezdés	1. cikk (4) bekezdés
—	1. cikk (5) bekezdés
—	2. cikk 1. pont
—	2. cikk 2. pont
—	2. cikk 3. pont
2. cikk	2. cikk 4. pont
—	2. cikk 5. pont
—	2. cikk 6. pont
—	2. cikk 7. pont
3. cikk első bekezdés	3. cikk (1) bekezdés első albekezdés
3. cikk második bekezdés	3. cikk (1) bekezdés második albekezdés
—	3. cikk (2) bekezdés
—	3. cikk (3) bekezdés második albekezdés
—	3. cikk (3) bekezdés harmadik albekezdés
—	3. cikk (4) bekezdés
—	3. cikk (5) bekezdés
—	3. cikk (6) bekezdés
4. cikk (1) bekezdés első albekezdés	4. cikk (1) bekezdés első albekezdés
4. cikk (1) bekezdés második albekezdés	4. cikk (1) bekezdés második albekezdés
4. cikk (2) bekezdés	4. cikk (2) bekezdés
4. cikk (3) bekezdés első albekezdés	4. cikk (3) bekezdés
4. cikk (3) bekezdés második albekezdés	—
4. cikk (4) bekezdés	4. cikk (4) bekezdés első mondat
—	4. cikk (5) bekezdés
4. cikk (5) bekezdés első albekezdés	4. cikk (6) bekezdés első albekezdés
—	4. cikk (6) bekezdés második albekezdés
4. cikk (5) bekezdés második albekezdés	4. cikk (6) bekezdés harmadik albekezdés
4. cikk (6) bekezdés a) pont	4. cikk (7) bekezdés
4. cikk (6) bekezdés b) pont	—
—	4. cikk (8) bekezdés
—	5. cikk (1) bekezdés
5. cikk első bekezdés	5. cikk (2) bekezdés első albekezdés
5. cikk második bekezdés	5. cikk (2) bekezdés második albekezdés
—	5. cikk (3) bekezdés
—	5. cikk (4) bekezdés
—	5. cikk (5) bekezdés
—	5. cikk (6) bekezdés
—	6. cikk
6. cikk (1) bekezdés	7. cikk (1) bekezdés
6. cikk (2) bekezdés	7. cikk (2) bekezdés első mondat
6. cikk (3) bekezdés	7. cikk (2) bekezdés második mondat
6. cikk (4) bekezdés	3. cikk (3) bekezdés első albekezdés
—	7. cikk (4) bekezdés
6. cikk (5) bekezdés	7. cikk (5) bekezdés
6. cikk (6) bekezdés	7. cikk (3) bekezdés
—	7. cikk (6) bekezdés
—	7. cikk (7) bekezdés
—	7. cikk (8) bekezdés
7. cikk (1) bekezdés	8. cikk (1) bekezdés
7. cikk (2) bekezdés	8. cikk (2) bekezdés
7. cikk (3) bekezdés	8. cikk (3) bekezdés
—	9. cikk
8. cikk (1) bekezdés	10. cikk (1) bekezdés
8. cikk (2) bekezdés első albekezdés	10. cikk (2) bekezdés
8. cikk (2) bekezdés második albekezdés	—
8. cikk (3) bekezdés	—
8. cikk (4) bekezdés	—
—	10. cikk (4) bekezdés
—	10. cikk (5) bekezdés
9. cikk (1) bekezdés	11. cikk (1) bekezdés első albekezdés
—	11. cikk (1) bekezdés második albekezdés
9. cikk (2) bekezdés	11. cikk (2) bekezdés
9. cikk (3) bekezdés	11. cikk (3) bekezdés
9. cikk (4) bekezdés	11. cikk (4) bekezdés
—	11. cikk (5) bekezdés
—	11. cikk (6) bekezdés
—	11. cikk (7) bekezdés
—	11. cikk (8) bekezdés
10. cikk (1) bekezdés	12. cikk (1) bekezdés
10. cikk (2) bekezdés	12. cikk (2) bekezdés első albekezdés
—	12. cikk (2) bekezdés második albekezdés
—	12. cikk (2) bekezdés harmadik albekezdés
10. cikk (3) bekezdés	4. cikk (4) bekezdés második mondat
—	12. cikk (3) bekezdés
—	12. cikk (4) bekezdés
—	13. cikk
—	14. cikk
11. cikk (1) bekezdés első albekezdés	15. cikk (1) bekezdés első albekezdés
—	15. cikk (1) bekezdés második albekezdés
11. cikk (1) bekezdés második albekezdés	15. cikk (1) bekezdés harmadik albekezdés
—	15. cikk (1) bekezdés negyedik albekezdés
—	15. cikk (1) bekezdés ötödik albekezdés
11. cikk (2) bekezdés	15. cikk (2) bekezdés első albekezdés
—	15. cikk (2) bekezdés második albekezdés
11. cikk (3) bekezdés	15. cikk (3) bekezdés
11. cikk (4) bekezdés	15. cikk (4) bekezdés
—	15. cikk (5) bekezdés
—	15. cikk (6) bekezdés
11. cikk (5) bekezdés	15. cikk (7) bekezdés
11. cikk (6) bekezdés	15. cikk (8) bekezdés
11. cikk (7) bekezdés	17. cikk (5) bekezdés harmadik albekezdés
11. cikk (8) bekezdés	15. cikk (9) bekezdés
—	16. cikk
12. cikk (1) bekezdés	17. cikk (1) bekezdés
12. cikk (2) bekezdés	17. cikk (2) bekezdés
12. cikk (3) bekezdés első albekezdés	17. cikk (3) bekezdés
12. cikk (3) bekezdés második albekezdés	17. cikk (4) bekezdés
12. cikk (3) bekezdés harmadik albekezdés	10. cikk (3) bekezdés
—	17. cikk (5) bekezdés, első albekezdés
—	17. cikk (5) bekezdés, második albekezdés
—	17. cikk (6) bekezdés
—	17. cikk (7) bekezdés
—	17. cikk (8) bekezdés
12. cikk (4) bekezdés első mondat	17. cikk (9) bekezdés első albekezdés
12. cikk (4) bekezdés második mondat	17. cikk (9) bekezdés második albekezdés
—	17. cikk (10) bekezdés
13. cikk	18. cikk
14. cikk	—
15. cikk	19. cikk
—	20. cikk
16. cikk	21. cikk (1) bekezdés
—	21. cikk (2) bekezdés
—	21. cikk (3) bekezdés
—	I. melléklet
—	II. melléklet

( 1 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

( 2 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

( 3 ) A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (HL L 283., 2017.10.31., 1. o.).

( 4 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/849 irányelve (2015. május 20.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 141., 2015.6.5., 73. o.).

( 5 ) A Tanács 904/2010/EU rendelete (2010. október 7.) a hozzáadottérték-adó területén történő közigazgatási együttműködésről és csalás elleni küzdelemről (HL L 268., 2010.10.12., 1. o.).

( 6 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1937 irányelve (2019. október 23.) az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről (HL L 305., 2019.11.26., 17. o.).

( 7 ) HL L 26., 2012.1.28., 30. o.

Top

All

Choose the experimental features you want to try