This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 02013L0034-20230105
Directive 2013/34/EU of the European Parliament and of the Council of 26 June 2013 on the annual financial statements, consolidated financial statements and related reports of certain types of undertakings, amending Directive 2006/43/EC of the European Parliament and of the Council and repealing Council Directives 78/660/EEC and 83/349/EEC (Text with EEA relevance)Text with EEA relevance
Consolidated text: Az Európai Parlament és a Tanács 2013/34/EU Irányelve (2013. június 26.) a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (EGT-vonatkozású szöveg)EGT-vonatkozású szöveg
Az Európai Parlament és a Tanács 2013/34/EU Irányelve (2013. június 26.) a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (EGT-vonatkozású szöveg)EGT-vonatkozású szöveg
02013L0034 — HU — 05.01.2023 — 004.001
Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű és nem vált ki joghatást. Az EU intézményei semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért. A jogi aktusoknak – ideértve azok bevezető hivatkozásait és preambulumbekezdéseit is – az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett és az EUR-Lex portálon megtalálható változatai tekintendők hitelesnek. Az említett hivatalos szövegváltozatok közvetlenül elérhetők az ebben a dokumentumban elhelyezett linkeken keresztül
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2013/34/EU IRÁNYELVE (2013. június 26.) a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 182, 2013.6.29., 19. o) |
Módosította:
|
|
Hivatalos Lap |
||
Szám |
Oldal |
Dátum |
||
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2014/95/EU IRÁNYELVE (2014. október 22.) |
L 330 |
1 |
15.11.2014 |
|
L 334 |
86 |
21.11.2014 |
||
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2021/2101 IRÁNYELVE (2021. november 24.) |
L 429 |
1 |
1.12.2021 |
|
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2022/2464 IRÁNYELVE (2022. december 14.) |
L 322 |
15 |
16.12.2022 |
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2013/34/EU IRÁNYELVE
(2013. június 26.)
a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről
(EGT-vonatkozású szöveg)
1.
FEJEZET
HATÁLY, FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK ÉS A VÁLLALKOZÁSOK KATEGÓRIÁI
1. cikk
Hatály
Az ebben az irányelvben előírt összehangoló intézkedéseket a tagállamoknak az alábbiakban felsorolt vállalkozástípusokra vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseire kell alkalmazni:
az I. mellékletben felsorolt típusok;
a II. mellékletben felsorolt típusok, amennyiben a vállalkozás minden közvetlen vagy közvetett tagja, amely egyébként korlátlan felelősséget viselne, ténylegesen mégis korlátozott felelősséget visel, mivel e tagok:
az I. mellékletben felsorolt típusok alá tartozó vállalkozások; vagy
nem tartoznak valamely tagállam jogának hatálya alá, de az I. mellékletben felsorolt vállalkozástípusokhoz hasonló jogi formában működnek.
Az ezen irányelv 19a., 29a., 29d., 29a., 30. és 33. cikkében, 34. cikke (1) bekezdése második albekezdésének aa) pontjában, (34) cikkének (2) és (3) bekezdésében, valamint 51. cikkében előírt, összehangoló intézkedéseket a tagállamoknak a következő vállalkozásokra vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseire is alkalmazni kell, függetlenül a vállalkozások társasági formájától, feltéve hogy ezek a vállalkozások nagyvállalkozások, vagy olyan kis- és középvállalkozások – a mikrovállalkozásokat kivéve –, amelyek az ezen irányelv 2. cikke 1. pontjának a) alpontjában meghatározott, közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek:
a 91/674/EGK tanácsi irányelv ( 1 ) 2. cikkének (1) bekezdése szerinti biztosítóintézetek;
az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 2 ) 4. cikke (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott hitelintézetek;
A tagállamok dönthetnek úgy, hogy nem alkalmazzák az e bekezdés első albekezdésben említett összehangoló intézkedéseket a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 3 ) 2. cikke (5) bekezdésének 2–23. pontjában felsorolt vállalkozásokra.
2. cikk
Fogalommeghatározások
Ezen irányelv alkalmazásában:
1. |
„közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek” : az 1. cikk hatálya alá tartozó olyan vállalkozások,
a)
amelyekre valamely tagállam joga az irányadó, és amelyeknek átruházható értékpapírjait valamelyik tagállamnak a pénzügyi eszközök piacairól szóló, 2004. április 21-i 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 5 ) 4. cikke (1) bekezdésének 14. pontja szerinti szabályozott piacára bevezették;
b)
amelyek a hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról szóló, 2006. június 14-i 2006/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 6 ) 4. cikkének 1. pontjában meghatározott hitelintézetek, az említett irányelv 2. cikkében említettek kivételével;
c)
amelyek a biztosítóintézetek éves és összevont (konszolidált) éves beszámolóiról szóló, 1991. december 19-i 91/674/EGK tanácsi irányelv ( 7 ) 2. cikkének (1) bekezdése értelmében vett biztosítóintézetek; vagy
d)
amelyeket a tagállamok a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységnek nyilvánítanak, például olyan vállalkozások, amelyek a tevékenységük természete, méretük vagy alkalmazottaik száma miatt a közérdek szempontjából jelentősek; |
2. |
„számottevő tulajdoni részesedés” : más vállalkozások tőkéjében való, értékpapírban megtestesülő vagy meg nem testesülő jog, amelynek célja az említett vállalkozásokkal való tartós kapcsolat kialakítása révén hozzájárulás annak a vállalkozásnak a tevékenységéhez, amelyik e jogok birtokosa. Egy másik vállalkozás tőkéjének egy részével való rendelkezés számottevő tulajdoni részesedésnek tekintendő, ha meghaladja a tagállamok által megállapított százalékos határértéket, amely legfeljebb 20 % lehet; |
3. |
„kapcsolt fél” : a nemzetközi számviteli standardok alkalmazásáról szóló, 2002. július 19-i 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel ( 8 ) összhangban elfogadott nemzetközi számviteli standardokban foglalt értelmezéssel megegyező fogalom; |
4. |
„befektetett eszközök” : azok az eszközök, amelyek tartósan szolgálják a vállalkozás tevékenységét; |
5. |
„nettó árbevétel” : a termékek értékesítéséből és szolgáltatások nyújtásából származó összeg, az árengedmények, a hozzáadottérték-adó és az árbevételhez közvetlenül kapcsolódó egyéb adók levonása után; az ezen irányelv 1. cikke (3) bekezdése első albekezdésének a) pontjában említett biztosítóintézetek esetében azonban a „nettó árbevétel” fogalmát az 91/674/EGK tanácsi irányelv ( *1 ) 35. cikkével és 66. cikkének 2. pontjával összhangban kell meghatározni; az ezen irányelv 1. cikke (3) bekezdése első albekezdésének b) pontjában említett hitelintézetek esetében a „nettó árbevétel” fogalmát a 86/635/EGK tanácsi irányelv ( *2 ) 43. cikke (2) bekezdésének c) pontjával összhangban kell meghatározni; és az ezen irányelv 40a. cikke (1) bekezdésének hatálya alá tartozó vállalkozások esetében a „nettó árbevétel” a vállalkozás pénzügyi kimutatásainak elkészítéséhez alapul szolgáló pénzügyi beszámolási keretrendszer által vagy annak értelmében meghatározott bevétel; |
6. |
„vételár” : a fizetendő ár és minden esetleges költség, a beszerzési költséget esetlegesen csökkentő tényezők levonásával; |
7. |
„előállítási költség” : az adott tételhez közvetlenül hozzárendelhető nyersanyagok és termelőeszközök vételára és egyéb költségek. A tagállamok engedélyezik vagy előírják az adott tételhez közvetetten hozzárendelhető állandó vagy változó általános költségek ésszerű hányadának a beszámítását is olyan mértékben, amennyire azok az előállítási időszakhoz kapcsolódnak. A forgalmazási költségek nem számíthatók be; |
8. |
„értékmódosítás” : azok a módosítások, amelyek célja az egyes eszközök értékében a mérleg fordulónapján megállapított végleges és nem végleges változások figyelembevétele; |
9. |
„anyavállalkozás” : olyan vállalkozás, amely egy vagy több leányvállalkozás felett gyakorol kontrollt; |
10. |
„leányvállalkozás” : olyan vállalkozás, amely felett egy anyavállalkozás – a legfelső szintű anyavállalkozás leányvállalkozásait is ideértve – gyakorol kontrollt; |
11. |
„csoport” : egy anyavállalkozás és annak minden leányvállalkozása; |
12. |
„kapcsolódó vállalkozások” : két vagy több vállalkozás egy csoporton belül; |
13. |
„társult vállalkozás” : olyan vállalkozás, amelyben egy másik vállalkozás számottevő tulajdoni részesedéssel rendelkezik, és amelynek üzleti és pénzügyi politikájára a másik vállalkozás mértékadó befolyást gyakorol. Valamely vállalkozásnak egy másik vállalkozás feletti befolyása akkor tekintendő mértékadónak, ha a részvényesek vagy tagok szavazati jogának legalább 20 %-ával rendelkezik a másik vállalkozásban; |
14. |
„befektetési vállalkozás” :
a)
olyan vállalkozás, amelynek egyetlen célja pénzeszközeinek különböző értékpapírokba, ingatlanba és egyéb eszközökbe történő befektetése azzal a kizárólagos céllal, hogy a befektetési kockázatot megossza, és hogy részvényesei a vagyonuk kezeléséből származó haszonból részesüljenek;
b)
rögzített tőkével rendelkező, befektetési vállalkozáshoz társult vállalkozás, amennyiben a társult vállalkozás egyetlen célja a befektetési vállalkozás által kibocsátott, teljes egészében befizetett részvények megszerzése a 2012/30/EU irányelv 22. cikke (1) bekezdése h) pontjának sérelme nélkül; |
15. |
„pénzügyi holdingvállalkozás” : olyan vállalkozás, amelynek egyetlen célja más vállalkozásokban tulajdoni részesedések megszerzése, kezelése és azokból nyereség szerzése anélkül, hogy e vállalkozások vezetésében közvetlenül vagy közvetetten részt venne, a pénzügyi holdingvállalkozást részvényesként megillető jogok sérelme nélkül; |
16. |
„lényeges” : egy adott információ akkor tekintendő lényegesnek, ha ésszerűen feltételezhető, hogy annak kihagyása vagy hibás közlése befolyásolja azokat a döntéseket, amelyeket a felhasználók a vállalkozás pénzügyi kimutatásai alapján hoznak. Egy-egy tétel lényeges voltát más hasonló tételekkel összefüggésben kell megítélni; |
17. |
„fenntarthatósági kérdések” : környezeti, társadalmi és emberi jogok, valamint irányítási tényezők, ideértve az (EU) 2019/2088 rendelet 2. cikkének 24. pontjában meghatározott fenntarthatósági tényezőket is; |
18. |
„fenntarthatósági beszámolás” : a fenntarthatósági kérdésekre vonatkozó információkról való beszámolás a 19a., 29a. és 29d. cikkel összhangban; |
19. |
„kulcsfontosságú immateriális erőforrások” : olyan, fizikai formát nem öltő erőforrások, amelyektől a vállalkozás üzleti modellje alapvető módon függ, és amelyek a vállalkozás számára az értékteremtés forrásai; |
20. |
„független, bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző szolgáltató” : a 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek ( 9 ) megfelelően, az ezen irányelv 34. cikke (1) bekezdése második albekezdésének aa) pontjában említett konkrét megfelelőségértékelési tevékenység tekintetében akkreditált megfelelőségértékelő szervezet. |
3. cikk
A vállalkozások és csoportok kategóriái
A 36. cikkben meghatározott egy vagy több lehetőség igénybevételekor a tagállamoknak úgy kell meghatározniuk a mikrovállalkozásokat, mint olyan vállalkozásokat, amelyek a mérlegfordulónapjukon nem lépik túl a következő három kritérium közül legalább kettőnek a határértékét:
mérlegfőösszeg: 350 000 EUR;
nettó árbevétel: 700 000 EUR;
az üzleti évben foglalkoztatottak átlagos létszáma: 10.
Kisvállalkozások az olyan vállalkozások, amelyek a mérlegfordulónapjukon nem lépik túl a következő három kritérium közül legalább kettőnek a határértékét:
mérlegfőösszeg: 4 000 000 EUR;
nettó árbevétel: 8 000 000 EUR;
az üzleti évben foglalkoztatottak átlagos létszáma: 50.
A tagállamok az első albekezdés a) és b) pontjában foglaltakat meghaladó határértékeket is meghatározhatnak. Mindazonáltal a mérlegfőösszegre vonatkozó határérték nem haladhatja meg a 6 000 000 EUR-t, a nettó árbevételre vonatkozó határérték pedig a 12 000 000 EUR-t.
A középvállalkozások olyan vállalkozások, amelyek nem mikrovállalkozások vagy kisvállalkozások, és a mérlegfordulónapjukon nem lépik túl a következő három kritérium közül legalább kettőnek a határértékét:
mérlegfőösszeg: 20 000 000 EUR;
nettó árbevétel: 40 000 000 EUR;
az üzleti évben foglalkoztatottak átlagos létszáma: 250.
Nagyvállalkozások az olyan vállalkozások, amelyek a mérlegfordulónapjukon a következő három kritérium közül legalább kettőnek a határértékét túllépik:
mérlegfőösszeg: 20 000 000 EUR;
nettó árbevétel: 40 000 000 EUR;
az üzleti évben foglalkoztatottak átlagos létszáma: 250.
A kisméretű csoportok az olyan, a konszolidálásba bevonandó anya- és leányvállalkozásokból álló csoportok, amelyek az anyavállalkozás mérlegfordulónapján, összevont alapon nem lépik túl a következő három kritérium közül legalább kettőnek a határértékét:
mérlegfőösszeg: 4 000 000 EUR;
nettó árbevétel: 8 000 000 EUR;
az üzleti évben foglalkoztatottak átlagos létszáma: 50.
A tagállamok az első albekezdés a) és b) pontjában foglaltakat meghaladó határértékeket is meghatározhatnak. Mindazonáltal a mérlegfőösszegre vonatkozó határérték nem haladhatja meg a 6 000 000 EUR-t, a nettó árbevételre vonatkozó határérték pedig a 12 000 000 EUR-t.
Közepes méretű csoportok az olyan, a konszolidálásba bevonandó anya- és leányvállalkozásokból álló csoportok, amelyek nem kisméretű csoportok, és amelyek az anyavállalkozás mérlegfordulónapján, összevont alapon nem lépik túl a következő három kritérium közül legalább kettőnek a határértékét:
mérlegfőösszeg: 20 000 000 EUR;
nettó árbevétel: 40 000 000 EUR;
az üzleti évben foglalkoztatottak átlagos létszáma: 250.
Nagy méretű csoportok azok a konszolidálásba bevonandó anya- és leányvállalkozásokból álló csoportok, amelyek az anyavállalkozás mérlegfordulónapján, összevont alapon túllépik a következő három kritérium közül legalább kettőnek a határértékét:
mérlegfőösszeg: 20 000 000 EUR;
nettó árbevétel: 40 000 000 EUR;
az üzleti évben foglalkoztatottak átlagos létszáma: 250.
Azon tagállamok esetében, amelyek nem vezették be az eurót, a (1), (3), (4), (6) és (7) bekezdésben megadott összegeknek a nemzeti pénznemre való átszámításakor az összegek legfeljebb 5 %-kal növelhetők vagy csökkenthetők annak érdekében, hogy a nemzeti pénznemben kifejezett összegek kerek számok legyenek.
2.
FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ÉS ALAPELVEK
4. cikk
Általános rendelkezések
A tagállamok a kisvállalkozásokon kívül minden vállalkozás számára előírhatják, hogy az első albekezdésben említett dokumentumokon kívül egyéb kimutatásokat is belefoglaljanak az éves pénzügyi kimutatásokba.
A tagállamok meghatározhatják a kivételes eseteket, és megállapíthatják az ilyen esetekben alkalmazandó különös szabályokat.
5. cikk
Általános adatközlés
A pénzügyi kimutatásokat tartalmazó dokumentumban szerepelnie kell a vállalkozás nevének, valamint a 2009/101/EK irányelv 5. cikkének a) és b) pontjában előírt információknak.
6. cikk
A pénzügyi beszámolás általános elvei
Az éves pénzügyi kimutatásokban és az összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásokban szereplő tételeket az alábbi általános elveknek megfelelően kell elszámolni és értékelni:
a vállalkozásról vélelmezni kell, hogy tevékenységét folytonosan végzi;
a számviteli politikákat és az értékelési alapokat az egymást követő üzleti években következetesen kell alkalmazni;
az elszámolást és az értékelést az óvatosság elve alapján kell elvégezni, így különösen:
csak a mérleg fordulónapján realizált nyereség számolható el;
az adott üzleti évben vagy az előző üzleti évek során felmerülő valamennyi kötelezettséget el kell számolni, még akkor is, ha ezek a kötelezettségek csak a mérleg fordulónapja és a mérleg összeállításának időpontja között válnak ismertté; és
valamennyi negatív értékmódosítást el kell számolni, függetlenül attól, hogy az üzleti év nyereséggel vagy veszteséggel zárul-e;
a mérlegben és az eredménykimutatásban elszámolt összegeket az eredményszemlélet alapján kell kiszámítani;
az egyes üzleti évek nyitómérlegének meg kell felelnie az előző üzleti év zárómérlegének;
az eszköz- és forrástételek alkotóelemeit külön-külön kell értékelni;
az eszköz- és forrástételek, valamint a bevételi és kiadási tételek egymással szemben történő elszámolása tilos;
az eredménykimutatásban és a mérlegben szereplő tételek elszámolásakor és megjelenítésekor tekintetbe kell venni az adott ügylet vagy megállapodás lényegét;
a pénzügyi kimutatásokban elszámolt tételeket a beszerzési ár vagy az előállítási költség elve alapján kell értékelni; valamint
ezen irányelvnek az elszámolással, az értékeléssel, a megjelenítéssel, az adatközléssel és a konszolidációval kapcsolatos követelményeit nem kell betartani, amennyiben e követelmények betartása nem jár lényeges hatással.
7. cikk
Alternatív értékelési alap az átértékelt értéken kimutatott befektetett eszközök esetében
Az átértékelési tartalék bármikor részben vagy egészben tőkésíthető.
Az átértékelési tartalékot csökkenteni kell, amennyiben az oda átvezetett összegek többé nem szükségesek az átértékelésen alapuló számvitel alkalmazásához. A tagállamok az átértékelési tartalék felhasználására irányadó szabályokat állapíthatnak meg, feltéve, hogy az átértékelési tartalékból csak abban az esetben lehet összegeket átvezetni az eredménykimutatásba, amennyiben az átvezetett összegek ráfordításként szerepelnek az eredménykimutatásban, vagy amennyiben azok ténylegesen realizált értéknövekedést tükröznek. Az átértékelési tartalékot sem közvetetten, sem közvetlenül, még részben sem lehet felosztani, kivéve, ha ténylegesen realizált nyereségről van szó.
Az e bekezdés második és harmadik albekezdésében meghatározott esetek kivételével az átértékelési tartalék nem csökkenthető.
8. cikk
A valós érték alternatív értékelési alapja
Az 6. cikk (1) bekezdésének i) pontjától eltérve és az e cikkben meghatározott feltételekkel:
a tagállamok valamennyi vállalkozásnak vagy azok bármely kategóriájának engedélyezhetik vagy előírhatják a pénzügyi instrumentumok – beleértve a származékos pénzügyi instrumentumokat is – valós értéken történő értékelését; valamint
a tagállamok valamennyi vállalkozásnak vagy azok bármely kategóriájának engedélyezhetik vagy előírhatják, hogy a pénzügyi instrumentumokon kívüli, meghatározott eszközkategóriák értékét a valós értékre hivatkozással állapítsák meg.
Az ilyen engedély vagy előírás az összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásokra korlátozható.
Ezen irányelv alkalmazásában azt az árualapú szerződést, amely feljogosítja a szerződő feleket, hogy a szerződést akár pénzben, akár más pénzügyi instrumentummal teljesítsék, származékos pénzügyi instrumentumnak kell tekinteni, kivéve, ha a szerződést:
a felek a vállalkozásnak a szerződéskötéskor fennálló és a későbbiekben várható beszerzési, értékesítési vagy felhasználási igényei érdekében kötötték és továbbra is azokat szolgálja;
kezdettől fogva árualapú szerződésként jelölték meg; valamint
várhatóan az áru leszállításával teljesítik.
Az (1) bekezdés a) pontja kizárólag az alábbi kötelezettségekre alkalmazandó:
kereskedési portfólió részeként fennálló kötelezettségek; valamint
származékos pénzügyi instrumentumok.
Az (1) bekezdés a) pontja szerinti értékelés nem alkalmazandó a következőkre:
a lejáratig megtartott nem származékos pénzügyi instrumentumok;
a vállalkozás nem kereskedelmi célú saját kölcsönei és követelései; valamint
a leányvállalkozásokban, a társult vállalkozásokban és a közös vállalkozásokban szerzett részesedések, a vállalkozás által kibocsátott tőkeinstrumentumok, üzleti kombináció során meghatározott függő ellenértékre vonatkozó szerződések, valamint más, olyan különleges jellemzőkkel rendelkező pénzügyi instrumentumok, amelyeket az általános nézet szerint az egyéb pénzügyi instrumentumoktól eltérően kell számba venni.
Az e cikk értelmében vett valós értéket valamely alábbi értékre történő hivatkozással kell meghatározni:
a piaci érték azoknál a pénzügyi instrumentumoknál, amelyek esetében a mértékadó piac könnyen azonosítható. Ha egy adott instrumentum piaci értéke nem könnyen meghatározható, de összetevőinek vagy egy hasonló instrumentumnak a piaci értéke meghatározható, a piaci érték leképezhető az összetevők vagy a hasonló instrumentum piaci értékéből;
azon pénzügyi instrumentumoknál, amelyek esetében a mértékadó piac nem könnyen azonosítható, az általánosan elfogadott értékelési modellek és módszerek alapján kapott értéket kell valós értéknek tekinteni, amennyiben ezek az értékelési modellek és módszerek a piaci értéket megfelelően közelítő becslést biztosítanak.
Azokat a pénzügyi instrumentumokat, amelyeket nem lehet az első albekezdés a) vagy a b) pontja szerinti módszerekkel megbízhatóan értékelni, a beszerzési ár vagy az előállítási költség elve alapján kell értékelni, amennyiben az ilyen alapon történő értékelés lehetséges.
Az 6. cikk (1) bekezdésének c) pontja ellenére, ha egy pénzügyi instrumentumot valós értéken értékeltek, az értékváltozást figyelembe kell venni az eredménykimutatásban, kivéve az alábbi eseteket, amikor a változást közvetlenül a valós értékelés értékelési tartalékában kell kimutatni:
a számba vett instrumentum fedezeti célt szolgál a fedezeti elszámolási rendszerben, ami lehetővé teszi, hogy az értékváltozás egészét vagy részét ne az eredménykimutatásban szerepeltessék; vagy
az értékváltozás olyan árfolyam-különbözethez kapcsolódik, amely a vállalkozás külföldi vállalkozásban lévő nettó befektetésének részét képező valamely monetáris tétel átszámítása során keletkezett.
A tagállamok engedélyezhetik vagy előírhatják, hogy az értékesíthető pénzügyi eszköz – a származékos pénzügyi instrumentumok kivételével – értékváltozását közvetlenül a valós értékelés értékelési tartalékaként mutassák ki. A valós értékelés értékelési tartalékát módosítani kell, ha az első albekezdés a) és a b) pontja alkalmazásához az abban foglalt összegekre már nincs szükség.
3.
FEJEZET
MÉRLEG ÉS EREDMÉNYKIMUTATÁS
9. cikk
A mérlegre és az eredménykimutatásra vonatkozó általános rendelkezések
A tagállamok engedélyezhetik, vagy előírhatják, hogy a mérleg és az eredménykimutatás arab számmal jelzett tételeit összevonják, ha ezek összege nem lényeges abból a szempontból, hogy megbízható és valós összképet adjanak vállalkozás eszközeiről, forrásairól, pénzügyi helyzetéről és eredményéről, vagy ha az összevonás révén világosabb lesz a kimutatás, feltéve hogy az így összevont tételekkel a pénzügyi kimutatásokhoz fűzött kiegészítő megjegyzések külön foglalkoznak.
A számottevő tulajdoni részesedés kezelése az éves pénzügyi kimutatásokban:
a tagállamok engedélyezhetik vagy előírhatják az elszámolandó számottevő tulajdoni részesedés tekintetében a 27. cikk szerinti tőkemódszer használatát, figyelembe véve azokat az elengedhetetlen módosításokat, amelyek az éves pénzügyi kimutatásoknak az összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásokhoz képest meglévő sajátos ismérveiből adódnak;
a tagállamok engedélyezhetik vagy előírhatják, hogy a számottevő tulajdoni részesedésből származó eredményt csak a már megkapott osztalék vagy a követelhető kifizetés mértékéig számolják el az eredménykimutatásban; valamint
ha a számottevő tulajdoni részesedésből származó, az eredménykimutatásban elszámolt eredmény meghaladja a már megkapott osztalékok vagy a követelhető kifizetés összegét, a különbözetet egy olyan tartalékban kell elhelyezni, amely nem osztható fel a részvényesek között.
10. cikk
A mérleg megjelenítése
A mérleg elkészítése céljából a tagállamok előírják a III–VI. mellékletben meghatározott tagolások egyikének vagy mindkettőnek az alkalmazását. Ha valamely tagállam mindkét tagolást előírja, akkor lehetővé kell tennie a vállalkozások számára, hogy az előírtak közül kiválaszthassák az általuk alkalmazandó tagolást.
11. cikk
A mérleg alternatív megjelenítése
A tagállamok valamennyi vállalkozásnak vagy azok bármely kategóriájának engedélyezhetik vagy előírhatják, hogy a tételeket a hosszú és rövid lejáratú tételek közötti megkülönböztetés alapján, a III–VI. mellékletben foglalt tagolástól eltérő módon jelenítsék meg, feltéve, hogy az így közölt információ legalább azzal egyenértékű, mint amelyet a III–VI. mellékletnek megfelelően kell közölni.
12. cikk
Egyes mérlegtételekre vonatkozó különös rendelkezések
A befektetett eszközök értékmódosítására a következő szabályok vonatkoznak:
a tagállamok engedélyezhetik vagy előírhatják a befektetett pénzügyi eszközök tekintetében végzett értékmódosítást, amelynek eredményeképp azokat a mérleg fordulónapján a hozzájuk rendelhető alacsonyabb értéken értékelik;
a befektetett eszközök tekintetében, függetlenül attól, hogy hasznos élettartamuk időben korlátozott-e vagy sem, értékmódosítást kell végrehajtani azzal a céllal, hogy a mérleg fordulónapján a hozzájuk rendelhető alacsonyabb értéken kerüljenek értékelésre, ha várható, hogy értékbeli csökkenésük tartós jellegű;
az a) és b) pontban említett értékmódosításokat fel kell számítani az eredménykimutatásban, és külön is közölni kell azokat a pénzügyi kimutatásokhoz fűzött kiegészítő megjegyzésekben, ha az eredménykimutatásban nem elkülönítetten szerepelnek;
az a) és b) pontban előírt alacsonyabb értéken történő értékelés nem folytatható, ha az értékmódosítás alapjául szolgáló indok már nem áll fenn; ez a rendelkezés nem alkalmazandó az üzleti vagy cégérték (goodwill) tekintetében végzett értékmódosításokra.
Az első albekezdésben előírt alacsonyabb értéken történő értékelés nem folytatható, ha az értékmódosítás alapjául szolgáló indok többé nem áll fenn.
Kivételes esetekben, amikor nem lehet megbízhatóan megbecsülni az üzleti vagy cégérték (goodwill) és a fejlesztési költségek hasznos élettartamát, ezeket az eszközöket a tagállam által megállapított maximális időtartamon belül kell leírni. A maximális időtartam nem lehet öt évnél rövidebb és 10 évnél hosszabb. A pénzügyi kimutatásokhoz fűzött kiegészítő megjegyzésekben meg kell indokolni azt az időtartamot, amely alatt az üzleti vagy cégérték (goodwill) leírásra kerül.
Amennyiben a nemzeti jog engedélyezi a fejlesztési költségeknek az „Eszközök” alatt történő elszámolását, és a fejlesztési költségeket nem írták le teljes mértékben, a tagállamoknak meg kell tiltaniuk a nyereség felosztását, kivéve, ha a felosztásra rendelkezésre álló tartalék és a felhalmozott nyereség összege legalább a le nem írt költséggel egyenlő.
Ha a nemzeti jog engedélyezi az alapítási költségeknek az „Eszközök” alatt történő kimutatását, akkor ezeket legfeljebb öt éven belül le kell írni. Ebben az esetben a tagállamok előírják, hogy a harmadik albekezdést értelemszerűen alkalmazni kell az alapítási költségekre.
Kivételes esetben a tagállamok eltérést engedélyezhetnek a harmadik és a negyedik albekezdéstől. Ezeket az eltéréseket és az alapul szolgáló indokokat közölni kell a pénzügyi kimutatásokhoz fűzött kiegészítő megjegyzésekben.
A tagállamok ezenkívül olyan céltartalékok létrehozását is engedélyezhetik, amelyek célja az olyan ráfordítások fedezése, amelyek jellege egyértelműen meghatározott, és amelyek a mérleg fordulónapján valószínűleg vagy bizonyosan fennállnak, de összegük vagy a felmerülésük időpontja bizonytalan.
A céltartalék a várhatóan felmerülő ráfordításoknak a mérleg fordulónapján lehetséges legjobb becslését jelenti, vagy kötelezettség esetében az annak rendezéséhez szükséges összeget. A céltartalékok nem használhatók fel az eszközök értékmódosítására.
13. cikk
Az eredménykimutatás megjelenítése
14. cikk
Egyszerűsítések a kis- és középvállalkozások számára
A tagállamok engedélyezhetik a kisvállalkozásoknak, hogy egyszerűsített mérleget készítsenek, amely csak a III és IV. mellékletben betűkkel és római számokkal jelzett tételeket tartalmazza, külön közölve a következőket:
a III mellékletben a D. II. tételnél az „Eszközök” alatt zárójelben szereplő adatok és C. tételnél a „Tőke, tartalékok és kötelezettségek” alatt zárójelben szereplő adatok, de az egyes tételekre vonatkozóan összesítetten; vagy
a IV. mellékletben a D. II. tételnél zárójelben szereplő adatok.
A tagállamok az alábbi korlátozások mellett engedélyezhetik a kis- és középvállalkozásoknak, hogy egyszerűsített eredménykimutatást készítsenek:
az V. mellékletben az 1–5. tétel „Bruttó eredmény” megnevezéssel egy tétel alatt összevonható;
a VI. mellékletben az 1., 2., 3. és 6. tétel „Bruttó eredmény” megnevezéssel egy tétel alatt összevonható.
4.
FEJEZET
A PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOKHOZ FŰZÖTT KIEGÉSZÍTŐ MEGJEGYZÉSEK
15. cikk
A pénzügyi kimutatásokhoz fűzött kiegészítő megjegyzésekre vonatkozó általános rendelkezések
Ha a mérleg és az eredménykimutatás kiegészítő megjegyzései e fejezetnek megfelelően kerülnek megjelenítésre, a kiegészítő megjegyzéseket abban a sorrendben kell megjeleníteni, ahogyan a tételek a mérlegben és az eredménykimutatásban szerepelnek.
16. cikk
A pénzügyi kimutatásokhoz fűzött kiegészítő megjegyzések tartalma valamennyi vállalkozás tekintetében
A pénzügyi kimutatásokhoz fűzött kiegészítő megjegyzésekben minden vállalkozás köteles közölni – az ezen irányelv egyéb rendelkezései alapján előírt információkon kívül – az alábbiakra vonatkozó adatokat:
az alkalmazott számviteli politikák;
ha a befektetett eszközöket az átértékelt értékük alapján értékelik, egy olyan táblázatot, amely tartalmazza:
az átértékelési tartalékban az üzleti év során bekövetkezett mozgásokat, valamint az ott szereplő tételekre vonatkozó adózás magyarázatát, továbbá
azt a mérlegben szereplő könyv szerinti értéket, amelyet akkor számoltak volna el, ha a befektetett eszközöket nem értékelték volna át;
amennyiben a pénzügyi instrumentumokat és/vagy pénzügyi instrumentumnak nem minősülő egyéb eszközöket valós értéken értékelték:
azokat a lényeges feltételezéseket, amelyek az értékelési modellek és módszerek mögött meghúzódnak, ha a valós értéket a 8 cikk (7) bekezdésének b) pontjával összhangban határozták meg;
a pénzügyi instrumentumok vagy pénzügyi instrumentumnak nem minősülő egyéb eszközök minden egyes kategóriája esetében a valós értéket, továbbá az értékváltozásnak a közvetlenül az eredménykimutatásban, illetve a valós értékelés értékelési tartalékában elszámolt összegét;
a származékos pénzügyi instrumentumok minden egyes csoportjára vonatkozóan az instrumentumok nagyságára és jellegére vonatkozó információkat, beleértve azokat a jelentős feltételeket is, amelyek befolyásolhatják a jövőbeni cash flow-k összegét, ütemezését és bizonyosságát; valamint
egy, a valós értékelés értékelési tartalékában az üzleti évben bekövetkezett változásokról összeállított táblázatot;
minden olyan pénzügyi kötelezettségvállalás, garancia vagy egyéb függő tétel teljes összegét, amely nem szerepel a mérlegben, valamint a vállalkozás által nyújtott dologi biztosítékok jellegének és formájának feltüntetését; a nyugdíjakkal és a kapcsolódó vagy társult vállalkozásokkal kapcsolatos kötelezettségvállalásokat elkülönítve kell feltüntetni;
az ügyviteli, az ügyvezető és a felügyelő testület tagjai részére folyósított előlegek és hitelek összegét, a kamatok, a főbb feltételek és a visszafizetett, leírt vagy elengedett összegek egyidejű közlésével, valamint a képviseletükben bárminemű garancia formájában vállalt kötelezettségeket, azok csoportonként összesített összegének megjelölésével.
a kivételes nagyságú vagy előfordulású egyes bevételi és kiadási tételek összegét és jellegét;
a vállalkozás öt évnél hosszabb lejáratú kötelezettségeinek összegét, valamint a vállalkozás által dologi biztosíték nyújtása mellett vállalt összes kötelezettség összegét, a dologi biztosíték jellegének és formájának megjelölésével; valamint
az üzleti évben foglalkoztatottak átlagos létszámát.
Az első albekezdés alkalmazásában a 17. cikk (1) bekezdésének p) pontjában előírt információt az abban a pontban említett tevékenységek jellegére és üzleti céljára kell korlátozni.
Az első albekezdés alkalmazásában a 17. cikk (1) bekezdésének r) pontjában előírt adatközlést az ugyanezen pont negyedik albekezdésében felsorolt felekkel kötött tranzakciókra kell korlátozni.
17. cikk
További adatközlés a közép- és nagyvállalkozások, valamint a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek esetében
A pénzügyi kimutatásokhoz fűzött kiegészítő megjegyzésekben a közép- és nagyvállalkozások, valamint a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek kötelesek közölni – a 16. cikkben és az ezen irányelv egyéb rendelkezései alapján előírt egyéb információkon kívül – a következőkkel kapcsolatos adatokat is:
a befektetett eszközök különböző tételeire vonatkozóan:
a beszerzési árat vagy az előállítási költséget, illetve ha más értékelési alapot alkalmaztak, a valós értéket vagy az átértékelt értéket az üzleti év kezdetén és végén;
az üzleti év során bekövetkezett növekedéseket, csökkenéseket és átsorolásokat;
a halmozott értékmódosításokat az üzleti év kezdetén és végén;
az üzleti év során felszámított értékmódosításokat;
az üzleti év során bekövetkezett növekedésekkel, csökkenésekkel és átsorolásokkal kapcsolatos halmozott értékmódosításokban bekövetkezett mozgásokat, valamint
ha a kamatot a 12. cikk (8) bekezdése szerint tőkésítik, az üzleti év folyamán tőkésített összeget;
ha a befektetett vagy a forgóeszközökön csupán adózási célból hajtanak végre értékmódosítást, a módosítások összegét és az alapjukul szolgáló indokokat;
ha a pénzügyi instrumentumokat beszerzési áron vagy előállítási költségen értékelik:
a származékos pénzügyi instrumentumok minden egyes csoportjára vonatkozóan:
azokra a befektetett pénzügyi eszközökre vonatkozóan, amelyeket a valós értéküket meghaladó értéken tartanak nyilván:
az ügyviteli, az ügyvezető és a felügyelő testület tagjainak az üzleti év viszonylatában felelősségi körüknek megfelelően fizetett javadalmazás összegét, valamint az e testületek korábbi tagjaival szemben felmerült vagy vállalt öregséginyugdíj-fizetési kötelezettségek összegét, a testülettípusonként összesített összegek megjelölésével.
A tagállamok eltekinthetnek ezen adatközlési kötelezettség előírásától, amennyiben az ilyen adatok közlése révén azonosítható lenne az adott testület valamely konkrét tagjának anyagi helyzete;
az üzleti évben a foglalkoztatottak átlagos létszámát állománycsoportonként, valamint – ha az eredménykimutatásban nem tüntették fel elkülönítetten – az üzleti évre vonatkozó személyi jellegű ráfordításokat, bérek és fizetések, valamint társadalombiztosítási költségek és nyugdíjköltségek szerinti bontásban;
amennyiben a mérlegben halasztott adó kerül elszámolásra, az üzleti év végén fennálló halasztottadó-egyenlegeket, valamint ezen egyenlegeknek az üzleti év során történt változásait;
minden olyan vállalkozás nevét és székhelyét, amelyben a vállalkozásnak saját vagy egy saját nevében, de a vállalkozás képviseletében eljáró személyen keresztüli számottevő tulajdoni részesedése van, feltüntetve a birtokolt tőke hányadát, a tőke és tartalékok összegét, valamint az érintett vállalkozás legutolsó üzleti évére vonatkozóan elfogadott éves pénzügyi kimutatásokban közölt eredményt; a tőkére és tartalékokra és az eredményre vonatkozó adatok közlésétől el lehet tekinteni, amennyiben az érintett vállalkozás nem teszi közzé a mérlegét, és a vállalkozás nem gyakorol felette kontrollt.
A tagállamok engedélyezhetik, hogy a vállalkozások azokat az információkat, amelyek közlését e pont első albekezdése előírja, a 2009/101/EK irányelv 3. cikkének (1) és (3) bekezdésével összhangban benyújtott nyilatkozatban közöljék; a nyilatkozat benyújtásának tényét közölni kell a pénzügyi kimutatásokhoz fűzött kiegészítő megjegyzésekben. A tagállamok engedélyezhetik továbbá az említett információ elhagyását is, ha e közölt információ jellege miatt súlyos hátrányt jelentene azon vállalkozások bármelyikére nézve, amelyre az információ vonatkoznak. A tagállamok az ilyen elhagyásokat előzetes közigazgatási vagy bírósági engedélyhez köthetik. Az ilyen elhagyást minden esetben közölni kell a pénzügyi kimutatásokhoz fűzött kiegészítő megjegyzésekben;
a jegyzett tőkére szabott felső összeghatáron belül az üzleti év során jegyzett részvények számát és névértékét vagy névérték hiányában azoknak a jegyzett tőke arányában meghatározott értékét, a jegyzett tőke legnagyobb engedélyezett összegét illetően a 2009/101/EK irányelv 2. cikke e) pontjának vagy a 2012/30/EU irányelv 2. cikke c) és d) pontjának sérelme nélkül;
több részvényfajta esetén minden egyes részvényfajta számát és névértékét vagy névérték hiányában azoknak a jegyzett tőke a-rá-nyá-ban meghatározott értékét;
bármely részesedést tanúsító okirat, átváltoztatható kötvény, opciós utalvány, opció, illetve hasonló értékpapír vagy jog meglétét, jelezve azok számát és a hozzájuk kapcsolódó jogokat;
minden olyan vállalkozás nevét, székhelyét és társasági formáját, amelynek a vállalkozás korlátlan felelősségű tagja;
annak a vállalkozásnak a nevét és székhelyét, amely elkészíti azon legnagyobb vállalkozáscsoport összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásait, amelynek a vállalkozás leányvállalkozásként részét képezi;
annak a vállalkozásnak a nevét és székhelyét, amely elkészíti azon legkisebb vállalkozáscsoport összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásait, amelynek a vállalkozás leányvállalkozásként részét képezi, és amely az l) pontban említett csoportba is beletartozik;
azt a helyet, ahol az l) és m) pontban említett összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatások másolatát be lehet szerezni, feltéve hogy rendelkezésre áll;
a javasolt eredményfelosztást vagy veszteségkezelést, vagy adott esetben a tényleges eredményfelosztást vagy veszteségkezelést;
a vállalkozás mérlegében nem szereplő tevékenységek jellegét és üzleti célját, valamint e tevékenységek pénzügyi kihatását a vállalkozásra, feltéve, hogy az ilyen tevékenységből származó kockázatok vagy előnyök lényegesek, és amennyiben az ilyen kockázatok és előnyök közlése szükséges a vállalkozás pénzügyi helyzetének megítélése szempontjából;
a mérleg fordulónapja után bekövetkező azon lényeges események jellegét és pénzügyi hatását, amelyek nem szerepelnek az eredménykimutatásban vagy a mérlegben; valamint
azokat a tranzakciókat, amelyeket a vállalkozás kapcsolt felekkel hozott létre, ideértve az ilyen tranzakciók összegét, a kapcsolt féllel fenntartott kapcsolat jellegét és a tranzakcióval kapcsolatos egyéb, a vállalkozás pénzügyi helyzetének megértéséhez szükséges információkat. Az egyes tranzakciókra vonatkozó információkat összesíteni lehet a tranzakciók jellege szerint, kivéve ha az információk elkülönítése szükséges a kapcsolt felekkel végzett tranzakcióknak a vállalkozás pénzügyi helyzetére gyakorolt hatásainak a megértéséhez.
A tagállamok engedélyezhetik vagy előírhatják, hogy csak azok a kapcsolt felekkel kötött tranzakciókról kelljen adatot közölni, amelyek megkötésére nem normál piaci feltételek mellett került sor.
A tagállamok engedélyezhetik, hogy az egy vagy több csoporttaggal létrejött tranzakciókról ne kelljen adatokat közölni, amennyiben a tranzakcióban részt vevő leányvállalkozások teljes mértékben az adott csoporttag tulajdonában állnak.
A tagállamok a középvállalkozások számára engedélyezhetik, hogy a kapcsolt felekkel kötött tranzakciókra vonatkozó adatközlést az alábbiakkal kötött tranzakciókra korlátozzák:
a vállalkozásban számottevő tulajdoni részesedéssel rendelkező tulajdonosok;
azon vállalkozások, amelyekben maga a vállalkozás számottevő tulajdoni részesedéssel rendelkezik; valamint
a vállalkozás ügyviteli, ügyvezető és felügyelő testületének tagjai.
Az alábbi esetekben a tagállamok az (1) bekezdés g) pontját nem kötelesek alkalmazni azon vállalkozásokra, amelyek a nemzeti joguk hatálya alá tartozó anyavállalkozások:
amennyiben az a vállalkozás, amelyben az anyavállalkozás az (1) bekezdés g) pontja szempontjából számottevő tulajdoni részesedéssel rendelkezőnek minősül, szerepel az adott anyavállalkozás által összeállított összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásokban vagy a 23. cikk (4) bekezdésében említettek szerinti nagyobb vállalkozáscsoport összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásaiban;
ha az anyavállalkozás az említett számottevő tulajdoni részesedést az éves pénzügyi kimutatásaiban a 9. cikk (7) bekezdésének megfelelően, illetve az összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásaiban a 27. cikk (1)–(8) bekezdésének megfelelően szerepeltette.
18. cikk
További adatközlés a nagyvállalkozások és a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek esetében
Az éves pénzügyi kimutatásokhoz fűzött kiegészítő megjegyzésekben a nagyvállalkozások, valamint a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek kötelesek közölni – a 16. és a 17. cikkben, valamint az ezen irányelv egyéb rendelkezései alapján előírt egyéb információkon kívül – a következőkkel kapcsolatos adatokat is:
a nettó árbevételt, tevékenységi csoportok és földrajzi piacok szerinti részletezésben, amennyiben ezek a tevékenységi csoportok és piacok lényegesen különböznek egymástól a termékértékesítés és a szolgáltatásnyújtás lebonyolításának módját figyelembe véve; valamint
az egyes jog szerinti könyvvizsgálók vagy könyvvizsgáló cégek által az éves pénzügyi kimutatások jog szerinti könyvvizsgálatáért az üzleti évre felszámított díjak összességét, valamint az egyes jog szerinti könyvvizsgálók vagy könyvvizsgáló cégek által az egyéb, bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokért, az adótanácsadói szolgáltatásokért és az egyéb nem könyvvizsgálói szolgáltatásokért felszámított díjak összességét.
5.
FEJEZET
A VEZETÉS BESZÁMOLÓJA
19. cikk
A vezetés beszámolójának tartalma
Az áttekintésnek a vállalkozás üzletmenetének alakulásáról és teljesítményéről, illetve a vállalkozás helyzetéről kiegyensúlyozott és átfogó, az üzleti tevékenység nagyságrendjével és összetettségével összhangban álló elemzést kell nyújtania.
A vállalkozás alakulásának, teljesítményének, illetve helyzetének megértéséhez szükséges mértékben az elemzésnek tartalmaznia kell a pénzügyi és adott esetben azon kulcsfontosságú, nem pénzügyi jellegű teljesítménymutatókat, amelyek lényegesek az adott üzleti tevékenység szempontjából, beleértve a környezetvédelmi és a személyzeti kérdésekre vonatkozó információkat is. Az elemzés keretében a vezetés beszámolójának adott esetben hivatkozásokat kell tartalmaznia és további magyarázatokkal kell szolgálnia az éves pénzügyi kimutatásokban közölt összegekre.
A nagyvállalkozásoknak és az olyan kis- és középvállalkozásoknak – a mikrovállalkozásokat kivéve – , amelyek a 2. cikk 1. pontjának a) alpontjában meghatározott, közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek, be kell számolniuk a kulcsfontosságú immateriális erőforrásokra vonatkozó információkról, és ki kell fejteniük, hogy a vállalkozás üzleti modellje hogyan függ alapvető módon ezektől az erőforrásoktól, és hogy ezek az erőforrások hogyan jelentik a vállalkozás számára az értékteremtés forrásait.
A vezetés beszámolójában ki kell térni továbbá:
a vállalkozás várható jövőbeli alakulására;
a kutatás és fejlesztés területén folytatott tevékenységekre;
a saját részvények megszerzésére vonatkozó, a 2012/30/EU irányelv 24. cikkének (2) bekezdése által előírt adatokra;
arra, hogy a vállalkozás rendelkezik-e fióktelepekkel; valamint
a pénzügyi instrumentumoknak a vállalkozás általi használatával kapcsolatban, és amennyiben lényeges az eszközök és források, a pénzügyi helyzet, valamint az eredmény értékeléséhez:
a vállalkozás pénzügyi kockázatkezelési célkitűzéseire és politikáira, beleértve az olyan várható tranzakciók főbb típusainak fedezésére vonatkozó politikát is, amelyeket fedezeti elszámolás keretében számolnak el; valamint
a vállalkozás ár-, hitel-, likviditási és cash flow-kockázatoknak való kitettségére.
19a. cikk
Fenntarthatósági beszámolás
Az első albekezdésben említett információknak a vezetés beszámolójában egyértelműen azonosítható módon, a vezetés beszámolójának egy külön szakaszában kell szerepelniük.
Az (1) bekezdésben említett információ az alábbiakat tartalmazza:
a vállalkozás üzleti modelljének és stratégiájának rövid leírása, beleértve a következőket:
a vállalkozás üzleti modelljének és stratégiájának a fenntarthatósági kérdésekkel kapcsolatos kockázatok tekintetében fennálló rezilienciája;
a vállalkozás fenntarthatósági kérdésekhez kapcsolódó lehetőségei;
a vállalkozás annak biztosítására irányuló tervei, beleértve a végrehajtási intézkedéseket és a kapcsolódó pénzügyi és beruházási terveket, hogy üzleti modellje és stratégiája összeegyeztethető legyen a fenntartható gazdaságra való átállással és a globális felmelegedés 1,5 °C-ra való korlátozásával, összhangban az Egyesült Nemzetek Éghajlat-változási Keretegyezménye keretében 2015. december 12-én elfogadott Párizsi Megállapodással (a továbbiakban: Párizsi Megállapodás) és az (EU) 2021/1119 európai parlamenti és tanácsi rendeletben ( 10 ) meghatározott, a klímasemlegesség 2050-ig történő elérésére irányuló célkitűzéssel, valamint adott esetben a vállalkozás szénnel, olajjal és gázzal kapcsolatos tevékenységeknek való kitettsége;
a vállalkozás üzleti modellje és stratégiája hogyan veszi figyelembe a vállalkozás érdekelt feleinek érdekeit és a vállalkozás fenntarthatósági kérdésekre gyakorolt hatásait;
hogyan hajtották végre a vállalkozás stratégiáját a fenntarthatósági kérdések tekintetében;
a vállalkozás által meghatározott fenntarthatósági kérdésekkel kapcsolatos, határidőhöz kötött célok ismertetése, beleértve adott esetben a legalább 2030-ra és 2050-ra vonatkozó abszolút üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentési célértékeket, a vállalkozás által e célok elérése felé tett előrehaladás ismertetése, valamint egy nyilatkozatot arról, hogy a vállalkozás környezetvédelmi tényezőkkel kapcsolatos céljai meggyőző tudományos bizonyítékokon alapulnak-e;
az ügyviteli, ügyvezető és felügyelő testületek fenntarthatósági kérdésekkel kapcsolatos szerepének ismertetése, valamint az említett szerep betöltéséhez szükséges szakértelmük és készségeik vagy az ilyen szakértelemhez és készségekhez való hozzáférésük;
a vállalkozás fenntarthatósági kérdésekkel kapcsolatos politikáinak ismertetése;
a fenntarthatósági kérdésekhez kapcsolódó, az ügyviteli, ügyvezető és felügyelő testületek tagjainak kínált ösztönző rendszerek meglétére vonatkozó információk;
a következők leírása:
a vállalkozás által a fenntarthatósági kérdések tekintetében és adott esetben a vállalkozásokra vonatkozó, az átvilágítási eljárás lefolytatásával kapcsolatos uniós követelményekkel összhangban végrehajtott átvilágítási eljárás;
a vállalkozás saját műveleteivel és értékláncával – beleértve termékeit és szolgáltatásait, üzleti kapcsolatait és ellátási láncát – összefüggő főbb tényleges vagy lehetséges káros hatások, az ezen hatások azonosítását és nyomon követését célzó intézkedések, valamint más olyan káros hatások, amelyeket a vállalkozás az egyéb, vállalkozásokra vonatkozó, az átvilágítási eljárás lefolytatásával kapcsolatos uniós követelmények alapján köteles azonosítani;
a tényleges vagy lehetséges káros hatások megelőzése, mérséklése, orvoslása vagy megszüntetése érdekében a vállalkozás által hozott intézkedések és azok eredményei;
a vállalkozást a fenntarthatósági kérdésekkel kapcsolatban érintő főbb kockázatok leírása, beleértve a vállalkozás említett kérdésektől való főbb függéseinek leírását, és ezen kockázatok vállalkozás általi kezelésének módját;
az a)–g) pontban említett közzétételek szempontjából lényeges mutatók.
A vállalkozásoknak be kell számolniuk az e cikk (1) bekezdésével összhangban a vezetés beszámolójában szereplő információk azonosítása érdekében végzett folyamatról. Az e bekezdés első albekezdésében felsorolt információknak adott esetben tartalmazniuk kell a rövid, közép- és hosszú távú időhorizontokra vonatkozó információkat.
A tagállamok által az (EU) 2022/2464 európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 11 ) 5. cikkének (2) bekezdésével összhangban elfogadandó intézkedések alkalmazásának első három évében, és abban az esetben, ha az értékláncára vonatkozóan nem áll rendelkezésre minden szükséges információ, a vállalkozásnak ismertetnie kell az értékláncára vonatkozó szükséges információk megszerzése érdekében tett erőfeszítéseket, annak okait, hogy miért nem lehetett minden szükséges információt beszerezni, valamint az összes szükséges információ jövőbeli beszerzésére vonatkozó terveit.
Az (1) és (2) bekezdésben említett információknak adott esetben hivatkozásokat kell tartalmazniuk a vezetés beszámolójában a 19. cikkel összhangban szereplő egyéb információkra és az éves pénzügyi kimutatásokban közölt összegekre, és további magyarázatokkal kell szolgálniuk azokkal kapcsolatban.
A tagállamok engedélyezhetik a küszöbön álló fejleményekre vagy tárgyalás alatt álló kérdésekre vonatkozó információk kihagyását azon kivételes esetekben, amikor a nemzeti jog által rájuk ruházott hatáskörükben eljáró és a véleményért kollektív felelősséggel tartozó ügyviteli, ügyvezető és felügyelő testületi tagok megfelelő indokolással ellátott véleménye szerint az ilyen információ közzététele súlyosan sértené a vállalkozás üzleti helyzetét, feltéve, hogy e kihagyás nem akadályozza a vállalkozás fejlődésének, teljesítményének és helyzetének, valamint tevékenységei hatásának helyes és elfogulatlan megértését.
E cikk (2)–(4) bekezdésétől eltérve, valamint e cikk (9) és (10) bekezdésének sérelme nélkül, az e cikk (1) bekezdésében említett kis- és középvállalkozások, az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 145. pontjában meghatározott kis méretű és nem összetett intézmények, a 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 12 ) 13. cikkének 2. pontjában meghatározott zárt biztosítóintézetek és az említett irányelv 13. cikkének 5. pontjában meghatározott zárt viszontbiztosítóintézetek fenntarthatósági beszámolásukat a következő információkra korlátozhatják:
a vállalkozás üzleti modelljének és stratégiájának rövid leírása;
a vállalkozás fenntarthatósági kérdésekkel kapcsolatos politikáinak ismertetése;
a vállalkozás főbb tényleges vagy lehetséges káros hatásai a fenntarthatósági kérdések tekintetében, valamint az ezek azonosítása, nyomon követése, megelőzése, mérséklése vagy orvosolása érdekében hozott intézkedések;
a vállalkozást a fenntarthatósági kérdésekkel kapcsolatban érintő főbb kockázatok, valamint az, hogy a vállalkozás hogyan kezeli ezeket a kockázatokat;
az a)–d) pontban említett információk közzététele szempontjából szükséges kulcsfontosságú mutatók.
Azoknak a kis- és középvállalkozásoknak, kis méretű és nem összetett intézményeknek, valamint zárt biztosítóintézeteknek és zárt viszontbiztosítóintézeteknek, amelyek élnek az első albekezdésben említett eltéréssel, a 29c. cikkben említett, kis- és középvállalkozásokra vonatkozó fenntarthatósági beszámolási standardokkal összhangban kell beszámolniuk.
Az első albekezdés szerinti mentesség a következő feltételek teljesülésétől függ:
a mentesített leányvállalkozás vezetésének beszámolója tartalmazza a következő információk mindegyikét:
annak az anyavállalkozásnak nevét és székhelyét, amely csoportszinten információt jelent e cikkel összhangban, vagy az ezen irányelv 29b. cikke szerint elfogadott fenntarthatósági beszámolási standardok rendelkezéseivel egyenértékű – a 2004/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 23. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdése értelmében elfogadott, a fenntarthatósági beszámolási standardok egyenértékűségéről szóló végrehajtási jogi aktussal összhangban meghatározott – módon;
az anyavállalkozás vezetésének az e bekezdés első albekezdésében említett összevont beszámolójára vagy adott esetben az anyavállalkozás összevont fenntarthatósági beszámolójára, valamint az ezen irányelv 34. cikke (1) bekezdése második albekezdésének aa) pontjában említett bizonyossági véleményre vagy az ezen albekezdés b) pontjában említett bizonyossági véleményre mutató internetes hivatkozásokat;
azt a tényt, hogy a vállalkozás mentesül az e cikk (1)–(4) bekezdésében meghatározott kötelezettségek alól;
ha az anyavállalkozás harmadik országban letelepedett vállalkozás, összevont fenntarthatósági beszámolóját, valamint az összevont fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó, az említett anyavállalkozásra vonatkozó nemzeti jog szerint az összevont fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyossági vélemény készítésére felhatalmazott egy vagy több személy vagy cég által készített bizonyossági véleményt az ezen irányelv 30. cikkével és azon tagállami joggal összhangban kell közzétenni, amely hatálya alá a mentesített leányvállalkozás tartozik;
ha az anyavállalkozás harmadik országban letelepedett vállalkozás, az (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 14 ) 8. cikkében meghatározott, az Unióban letelepedett, mentesített leányvállalkozás és leányvállalkozásai által végzett tevékenységekre vonatkozó közzétételeket belefoglalják a mentesített leányvállalkozás vezetőségének beszámolójába vagy a harmadik országban letelepedett anyavállalkozás által végzett összevont fenntarthatósági beszámolásba;
Az a tagállam, amely nemzeti jogának hatálya alá a mentesített leányvállalkozás tartozik, előírhatja, hogy az anyavállalkozás vezetésének összevont beszámolóját vagy adott esetben összevont fenntarthatósági beszámolóját egy, az említett tagállam által elfogadott nyelven tegyék közzé, és hogy az e nyelvre történő minden szükséges fordítást biztosítsanak. A nem hitelesített fordításnak tartalmaznia kell egy erre vonatkozó nyilatkozatot.
Azoknak a vállalkozásoknak, amelyek a 37. cikkel összhangban mentesülnek a vezetés beszámolójának elkészítése alól, nem kell megadniuk az e bekezdés második albekezdése a) pontjának i-iii. alpontjában említett információkat, feltéve, hogy e vállalkozások a 37. cikkel összhangban közzéteszik a vezetés összevont beszámolóját.
E bekezdés első albekezdésének alkalmazásában, és ha az 575/2013/EU rendelet 10. cikke alkalmazandó, az ezen irányelv 1. cikke (3) bekezdése első albekezdésének b) pontjában említett, olyan központi szervhez tartósan kapcsolt hitelintézeteket, amely az 575/2013/EU rendelet 10. cikkében foglalt feltételek mellett őket felügyeli, az említett központi szerv leányvállalkozásaként kell kezelni.
E bekezdés első albekezdésének alkalmazásában az ezen irányelv 1. cikke (3) bekezdése első albekezdésének a) pontjában említett, a 2009/138/EK irányelv 212. cikke (1) bekezdése c) pontjának ii. alpontjában említett pénzügyi kapcsolat alapján egy csoport részét képező és az említett irányelv 213. cikke (2) bekezdésének a)–c) pontjával összhangban csoportszintű felügyelet alatt álló biztosítóintézeteket az említett csoport anyavállalkozása leányvállalkozásaként kell kezelni.
20. cikk
Vállalatirányítási nyilatkozat
A 2. cikk 1. pontjának a) pontjában említett vállalkozások vezetése beszámolójának egy vállalatirányítási nyilatkozatot is tartalmaznia kell. Ennek a nyilatkozatnak a vezetés beszámolójának elkülönült részét kell képeznie, és legalább a következő információkat kell tartalmaznia:
hivatkozás az alábbi információkra, amennyiben azok az adott vállalkozás viszonylatában rendelkezésre állnak:
a vállalkozásra vonatkozó vállalatirányítási szabályok;
a vállalkozás által önkéntesen alkalmazott vállalatirányítási szabályok;
minden, a nemzeti jogszabályi követelményeken túlmenően alkalmazott vállalatirányítási gyakorlattal összefüggő információ.
Az i. vagy ii. pontban említett vállalatirányítási szabályokra való hivatkozás esetén a vállalkozás azt is köteles feltüntetni, hogy hol férhetők hozzá nyilvánosan a vonatkozó szövegek. A iii. pontban említett információra történő hivatkozás esetén a vállalkozásnak nyilvánosan hozzáférhetővé kell tennie vállalatirányítási gyakorlatának ismertetését;
amennyiben a vállalkozás – a nemzeti jogszabályokkal összhangban – eltért az a) pont i. vagy ii. alpontja szerinti vállalatirányítási szabályoktól, annak bemutatása, hogy azok mely részeitől és milyen okból tért el; ha a vállalkozás úgy döntött, hogy nem hivatkozik semmilyen, az a) pont i. vagy ii. alpontjában említett vállalatirányítási szabályra, köteles ezt megindokolni;
a vállalkozás belső ellenőrzési és kockázatkezelési rendszerei főbb jellemzőnek ismertetése a pénzügyi beszámolási folyamat összefüggésében;
a nyilvános vételi ajánlatról szóló, 2004. április 21-i 2004/25/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 15 ) 10. cikke (1) bekezdésének c), d), f), h) és i) pontjában előírt információk, ha a vállalkozásra vonatkozik az említett irányelv;
a részvényesi közgyűlés működésének és fő jogosítványainak, valamint a részvényesek jogainak ismertetése, továbbá annak a leírása, hogy a részvényesi jogok hogyan gyakorolhatók, kivéve, ha mindezen információkról a nemzeti jog már kimerítően rendelkezik; valamint
az ügyviteli, ügyvezető és felügyelő testületnek, valamint ezek bizottságainak összetétele és működése; valamint
a vállalkozás ügyviteli, ügyvezető és felügyelő testületei esetében alkalmazott, sokszínűséggel kapcsolatos politika leírása a nemre és egyéb szempontokra, például az életkorra, fogyatékosságra vagy a tanulmányi és szakmai háttérre tekintettel, e sokszínűséggel kapcsolatos politika céljainak, megvalósítási módjának és a beszámolási időszakban elért eredményeknek a leírása. Ha nem alkalmaznak ilyen politikát, a nyilatkozatnak tartalmaznia kell ennek magyarázatát.
A 19a. cikk hatálya alá tartozó vállalkozásokat úgy kell tekinteni, hogy teljesítették az e bekezdés első albekezdésének g) pontjában meghatározott kötelezettséget, amennyiben fenntarthatósági beszámolójuk részeként közlik az említett pontban előírt információkat, vállalatirányítási nyilatkozatukba pedig erre vonatkozó hivatkozást illesztenek be.
A tagállamok engedélyezhetik, hogy a vállalkozások az e cikk (1) bekezdésében előírt információkat az alábbiak valamelyikében tegyék közzé:
a vezetés beszámolójával együtt, a 30. cikkben leírt módon közzétett különálló jelentésben; vagy
egy, a vállalkozás honlapján nyilvánosan hozzáférhető dokumentumban, amelyre a vezetés beszámolója hivatkozást tartalmaz.
Az a) és b) pontban említett jelentés vagy dokumentum kereszthivatkozást tartalmazhat a vezetés beszámolójára vonatkozóan, amennyiben az e cikk (1) bekezdésének d) pontjában előírt információkat a vezetés beszámolója tartalmazza.
6.
FEJEZET
ÖSSZEVONT (KONSZOLIDÁLT) ÉVES PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOK ÉS EGYÉB ÖSSZEVONT BESZÁMOLÓK
21. cikk
Az összevont éves pénzügyi kimutatások és egyéb összevont beszámoló hatálya
E fejezet alkalmazása céljából az anyavállalkozás és annak valamennyi leányvállalkozása konszolidálandó vállalkozásként kezelendő, feltéve hogy az anyavállalkozás olyan vállalkozás, amelyre az 1. cikk (1) bekezdése értelmében alkalmazni kell az ezen irányelvben előírt összehangoló intézkedéseket.
22. cikk
Az összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatások készítésének követelménye
A tagállamok minden, a nemzeti joguk hatálya alá tartozó vállalkozásnak előírják az összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatások és a vezetés összevont beszámolójának elkészítését, amennyiben a szóban forgó vállalkozás (anyavállalkozás):
egy másik vállalkozásban (leányvállalkozásban) a részvényesek vagy tagok szavazati jogainak többségével rendelkezik;
jogosult egy másik vállalkozás (leányvállalkozás) ügyviteli, ügyvezető vagy felügyelő testülete tagjainak többségét kinevezni vagy visszahívni, és egyidejűleg maga is részvényese vagy tagja az adott vállalkozásnak;
joga van meghatározó befolyást gyakorolni egy másik olyan vállalkozás (leányvállalkozás) felett, amelynek maga is részvényese vagy tagja, a szóban forgó vállalkozással kötött szerződés alapján vagy annak létesítő okirata valamely rendelkezése alapján, amennyiben a másik leányvállalkozásra vonatkozó jog lehetővé teszi, hogy az adott vállalkozás ilyen szerződéseket kössön vagy ilyen rendelkezések vonatkozzanak rá.
A tagállamnak nem kell előírnia, hogy az anyavállalkozás részvényes vagy tag legyen a leányvállalkozásában. Azok a tagállamok, amelyek joga nem rendelkezik az ilyen szerződésekről és záradékokról, nem kötelesek alkalmazni ezt a rendelkezést; vagy
részvényese vagy tagja egy vállalkozásnak, és:
az adott vállalkozás (leányvállalkozás) ügyviteli, ügyvezető vagy felügyelő testülete azon tagjainak a többségét, akik hivatalban voltak az üzleti évben, az előző üzleti évben és az összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatások elkészítéséig, kizárólag az anyavállalkozás szavazati jogai gyakorlásának eredményeként nevezték ki; vagy
az adott vállalkozás (leányvállalkozás) más részvényeseivel vagy tagjaival kötött megállapodás alapján önállóan rendelkezik az adott vállalkozás részvényesei vagy tagjai szavazati jogainak többségével. A tagállamok részletesebb rendelkezéseket is bevezethetnek az ilyen megállapodások formáját és tartalmát illetően.
A tagállamok legalább a ii. pontban említett szabályokat előírják. A i. pont alkalmazását függővé tehetik attól a követelménytől, hogy a szavazati jogok legalább az összes szavazati jog 20 %-át képviseljék.
Az i. pontot nem kell azonban alkalmazni abban az esetben, ha az adott vállalkozás tekintetében egy harmadik fél rendelkezik az a), b) vagy c) pontban említett jogokkal.
Az (1) bekezdésben említett esetek mellett a tagállamok bármely, a nemzeti joguk hatálya alá tartozó vállalkozást kötelezhetnek összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatások és vezetés összevont beszámolója készítésére, ha:
az adott vállalkozás (az anyavállalkozás) ténylegesen meghatározó befolyással rendelkezik vagy kontrollt gyakorol másik vállalkozás (a leányvállalkozás) felett, vagy jogában áll ilyen befolyást vagy kontrollt gyakorolni; vagy
az adott vállalkozás (az anyavállalkozás) és egy másik vállalkozás (a leányvállalkozás) egységesen az anyavállalkozás vezetése alatt áll.
Az (1) bekezdés a), b) és d) pontjának alkalmazása céljából a (3) bekezdésben említett jogokat csökkenteni kell a következő jogokkal:
amelyek valamely, az anyavállalkozástól és annak leányvállalkozásaitól eltérő egyéb személy képviseletében birtokolt részvényekhez kapcsolódnak; vagy
amelyek olyan részvényekhez kapcsolódnak,
amelyeket a vállalkozás biztosítékként birtokol, feltéve hogy a szóban forgó jogokat a kapott utasításokkal összhangban gyakorolja; vagy
a rendes üzleti tevékenység keretében történő hitelnyújtással összefüggésben birtokolja, feltéve hogy a szavazati jogokat a biztosítékot nyújtó személy érdekében gyakorolja.
E cikk, valamint a 21. és 23. cikk sérelme nélkül a tagállamok a nemzeti joguk hatálya alá tartozó bármely vállalkozás számára előírhatják összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatások és vezetés összevont beszámolója készítését, ha:
az adott vállalkozás és egy vagy több egyéb vállalkozás – amellyel/amelyekkel előbbi nincs az (1) vagy az (2) bekezdésben leírt kapcsolatban – egységes alapú vezetés alá tartozik, az alábbiak valamelyikével összhangban:
az adott vállalkozással kötött szerződés; vagy
az említett egyéb vállalkozások alapító okirata vagy létesítő okirata; vagy
az adott vállalkozásnak és egy vagy több olyan egyéb vállalkozásnak az ügyviteli, ügyvezető vagy felügyelő testülete, amellyel/amelyekkel előbbi nem áll az (1) vagy az (2) bekezdésben leírt kapcsolatban, az üzleti év során és addig, amíg az összevont összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásokat el nem készítik, nagyrészt ugyanazokból a személyekből áll.
Az e cikk (7) bekezdésében említett összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásokra és a vezetés összevont beszámolójára e cikk (6) bekezdése, a 23. cikk (1), (2) és (9) és (10) bekezdése valamint a 24–29. cikk alkalmazandó, az alábbi módosításokkal:
az anyavállalkozásokra történő hivatkozásokat az e cikk (7) bekezdésében meghatározott összes vállalkozásra történő utalásként kell értelmezni; valamint
a 24. cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül, az összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásokban feltüntetendő „Jegyzett tőke”, „Névértéken felüli befizetés (ázsió)”, „Átértékelési tartalék”, „Tartalék”, „Felhalmozott eredmény” és „Üzleti év eredménye” tételeknél az e cikk (7) bekezdésében meghatározott egyes vállalkozásokhoz tartozó összesített összegeket kell szerepeltetni.
23. cikk
A konszolidáció alóli mentesség
E cikk (1) és (2) bekezdésének ellenére a tagállamok az alábbi esetekben mentesítik az összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatások és a vezetés összevont beszámolója készítésének kötelezettsége alól a nemzeti joguk hatálya alá tartozó bármely olyan anyavállalkozást (mentesített vállalkozás), amely egyúttal leányvállalkozás is – beleértve a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységeket is a 2. cikk 1. pontja a) alpontjának hatálya alá tartozók kivételével –, amelynek saját anyavállalkozása valamely tagállam jogának hatálya alá tartozik, és:
a mentesített vállalkozás anyavállalkozása rendelkezik a mentesített vállalkozás összes részvényével. Ebből a szempontból figyelmen kívül kell hagyni a mentesített vállalkozás azon részvényeit, amelyek – valamely jogszabályban vagy létesítő okiratban meghatározott kötelezettségnek megfelelően – ügyviteli, ügyvezető vagy felügyelő testülete tagjainak a birtokában vannak; vagy
a mentesített vállalkozás anyavállalkozása a részvények 90 %-ával vagy még nagyobb hányadával rendelkezik a mentesített vállalkozásban, és a fennmaradó részvényesek vagy tagok jóváhagyják a mentesítést.
A (3) bekezdésben említett mentességeknek az alábbi feltételek mindegyikének meg kell felelniük:
a mentesített vállalkozásnak és – a (9) bekezdés sérelme nélkül – összes leányvállalkozásának a pénzügyi kimutatásait konszolidálni kell egy olyan, nagyobb vállalkozáscsoport éves beszámolójával, amelynek az anyavállalkozása valamely tagállam jogának hatálya alá tartozik;
az a) pontban említett összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásokat és a nagyobb vállalkozáscsoport vezetésének összevont beszámolóját a csoport anyavállalkozása készíti el vagy azon tagállam jogával összhangban, amelynek a hatálya alá az anyavállalkozás tartozik, vagy ezen irányelvvel összhangban –a 29a. cikkben meghatározott követelmények kivételével –, vagy az 1606/2002/EK rendeletnek megfelelően elfogadott nemzetközi számviteli standardokkal összhangban;
a mentesített vállalkozással kapcsolatban az alábbi dokumentumokat kell közzétenni a 30. cikkel összhangban, az azon tagállam joga által előírt módon, amelynek hatálya alá a mentesített vállalkozás tartozik:
az a) pontban említett összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásokat és a b) pontban említett, a vezetés összevont beszámolóját;
a könyvvizsgálói jelentést; és
adott esetben a (6) bekezdésben említett függeléket.
A szóban forgó tagállam rendelkezhet úgy, hogy az i., ii. és iii. pontban említett dokumentumokat e tagállam hivatalos nyelvén kell közzétenni, és annak fordítását hitelesíteni kell;
a mentesített vállalkozás éves pénzügyi kimutatásainak kiegészítő megjegyzéseiben közölni kell a következőket:
az a) pontban említett összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásokat elkészítő anyavállalkozás nevét és székhelyét; valamint
az összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatások, valamint a vezetés összevont beszámolója készítésének kötelezettsége alóli mentességet.
Az e cikk (3) bekezdése alá nem tartozó esetekben a tagállamok – e cikk (1), (2) és (3) bekezdésének sérelme nélkül – mentesíthetik az összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatások és a vezetés összevont beszámolója készítésének kötelezettsége alól a nemzeti joguk hatálya alá tartozó bármely olyan anyavállalkozást (mentesített vállalkozás), amely egyúttal leányvállalkozás is – beleértve a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységeket a 2. cikk 1. pontja a) alpontjának hatálya alá tartozók kivételével –, ha annak saját anyavállalkozása valamely tagállam jogának hatálya alá tartozik, feltéve hogy az (4) bekezdésben felsorolt összes feltétel teljesül, továbbá feltéve hogy:
hogy a mentesített vállalkozás részvényesei vagy tagjai – akik a vállalkozás jegyzett tőkéjéből egy meghatározott minimális részesedéssel rendelkeznek – nem kérelmezték az összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatások elkészítését legalább hat hónappal az üzleti év végét megelőzően;
hogy az a) pontban említett minimális részesedés mértéke nem lépi túl az alábbi határértékeket:
a jegyzett tőke 10 %-a a részvénytársaságok és a jegyzett tőkével rendelkező betéti társaságok esetében; valamint
a jegyzett tőke 20 %-a egyéb vállalkozástípusok esetében;
hogy a tagállam a mentességet nem teszi függővé:
attól a feltételtől, hogy annak az anyavállalkozásnak, amely az (4) bekezdés a) pontjában említett összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásokat készítette, a mentesítést megadó tagállam nemzeti jogának hatálya alá kell tartoznia; vagy
az említett pénzügyi kimutatások elkészítésével és könyvvizsgálatával kapcsolatos feltételektől.
A (3)–(6) bekezdés az összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatások vagy a vezetés összevont beszámolója készítésére vonatkozó tagállami jogszabályok sérelme nélkül alkalmazandó, amennyiben az említett dokumentumokat
a munkavállalók vagy képviselőik tájékoztatása céljából szükséges elkészíteni; vagy
valamely közigazgatási hatóság vagy bíróság saját céljaira kéri.
E cikk (1), (2), (3) és (5) bekezdésének sérelme nélkül, azok a tagállamok, amelyek e cikk (3) és (5) cikke alapján mentességről rendelkeznek, mentesíthetnek az összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatások és a vezetés összevont beszámolója elkészítésének kötelezettsége alól a nemzeti joguk hatálya alá tartozó bármely olyan anyavállalkozást is (mentesített vállalkozás) amely egyúttal leányvállalkozás is – beleértve a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységeket a 2. cikk 1. pontja a) alpontjának hatálya alá tartozók kivételével –, ha annak saját anyavállalkozása nem tartozik valamely tagállam jogának hatálya alá, feltéve hogy az összes alábbi feltétel teljesül:
a mentesített vállalkozás és – a (9) bekezdés sérelme nélkül –annak összes leányvállalkozása pénzügyi kimutatásait konszolidálják egy nagyobb vállalkozáscsoport éves beszámolójával;
az a) pontban említett összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásokat és adott esetben a vezetés összevont beszámolóját az alábbiak szerint készítik el:
ezen irányelvvel összhangban, a 29a. cikkben meghatározott követelmények kivételével,
az 1606/2002/EK rendelet alapján elfogadott nemzetközi számviteli standardokkal összhangban,
a 29a. cikkben meghatározott követelmények kivételével az ezen irányelvvel összhangban elkészített összevont (konszolidált) pénzügyi kimutatásokkal és a vezetés összevont beszámolójával egyenértékű módon, vagy
a harmadik országbeli értékpapír-kibocsátók által alkalmazott számviteli standardok egyenértékűségének megállapítására szolgáló eljárásnak a 2003/71/EK és a 2004/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti létrehozásáról szóló 2007. december 21-i 1569/2007/EK bizottsági rendelettel ( 16 ) összhangban megállapított nemzetközi számviteli standardokkal egyenértékű módon;
az a) pontban említett összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásokat egy vagy több olyan jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég ellenőrizte, aki, illetve amely a pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatára jogosult azon nemzeti jog alapján, amelynek hatálya alá az említett beszámolót elkészítő vállalkozás tartozik.
Az (5) bekezdés c) és d) pontja, valamint a (5), (6) és (7) bekezdés értelemszerűen alkalmazandó.
A vállalkozást – a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységeket is ideértve – nem kell szerepeltetni az összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásokban, ha az alábbi feltételek közül legalább az egyik teljesül:
azon rendkívül ritka esetben, ha az összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatások ezen irányelv szerinti elkészítéséhez szükséges adatok nem szerezhetők be aránytalanul magas költségek vagy indokolatlan késedelem nélkül;
ha a vállalkozás részvényeit kizárólag továbbértékesítés céljából birtokolják; vagy
ha súlyos, hosszú távra szóló korlátozások jelentős mértékben akadályozzák:
az anyavállalkozást a vállalkozás eszközei feletti jogainak gyakorlásában vagy a vállalkozás vezetésében; vagy
a vállalkozás egységes vezetésének gyakorlásában, amennyiben a vállalkozást a 22. cikk (7) bekezdésében meghatározott kapcsolatok valamelyike jellemzi.
Az 6. cikk (1) bekezdése b) pontjának, a 21. cikknek és e cikk (1) és (2) bekezdésének sérelme nélkül minden olyan anyavállalkozás – a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységeket is ideértve – mentesül a 22. cikkben előírt kötelezettség alól,
amely kizárólag olyan leányvállalkozásokkal rendelkezik, amelyek mind egyénileg, mind kollektívan véve csekély jelentőségűek; vagy
amelynek az e cikk (9) bekezdése alapján valamennyi leányvállalkozása kivonható a konszolidációból.
24. cikk
Az összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatások elkészítése
A konszolidálásba bevont vállalkozás tőkéjéből való részesedés könyv szerinti értékét az adott vállalkozás tőkéjében és tartalékában képviselt összeggel szemben kell elszámolni, az alábbiaknak megfelelően:
ezt az egymással szembeni elszámolást – az olyan esetek kivételével, amikor az anyavállalkozás részvényei magának a szóban forgó vállalkozásnak vagy valamely másik, a konszolidálásba szintén bevont vállalkozásnak a birtokában vannak, és ezért a 3. fejezettel összhangban saját részvényként kezelendők – a vállalkozásnak a konszolidálásba először történő bevonása időpontjában érvényes könyv szerinti értékek alapján kell végrehajtani. Az említett egymással szembeni elszámolásból származó különbözetet – amennyire lehetséges – az összevont mérlegben közvetlenül azokkal a tételekkel szemben kell felvenni, amelyek alatta vagy felette vannak a könyv szerinti értéküknek;
a tagállamok engedélyezhetik vagy előírhatják a részvények megszerzésének időpontjában vagy – két vagy több szakaszban történő megszerzés esetén – a vállalkozás leányvállalkozássá válásának időpontjában megállapítható eszközök és források értékei alapján történő egymással szembeni elszámolást;
minden különbözetet, amely az a) pont alkalmazása után fennmarad, vagy a b) pont alkalmazásából származik, üzleti vagy cégértékként (goodwill) kell feltüntetni az összevont mérlegben;
az üzleti vagy cégérték (goodwill) kiszámítására alkalmazott módszereket és az előző üzleti évhez képest bekövetkezett minden számottevő értékváltozást a pénzügyi kimutatásokhoz fűzött kiegészítő megjegyzésekben kell kifejteni;
amennyiben a tagállam engedélyezi a pozitív és negatív üzleti vagy cégérték (goodwill) egymással szembeni elszámolását, a pénzügyi kimutatásokhoz fűzött kiegészítő megjegyzéseknek az üzleti vagy cégérték (goodwill) elemzését is tartalmaznia kell;
a negatív üzleti vagy cégérték (goodwill) átsorolható az összevont eredménykimutatásba, amennyiben ez az eljárás összhangban van a 2. fejezetben lefektetett elvekkel.
Az összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásokban úgy kell kimutatni a konszolidálásba bevont vállalkozások eszközeit, forrásait, pénzügyi helyzetét és eredményét, mintha egyetlen vállalkozást alkotnának. Az összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásokból ki kell szűrni különösen az alábbi tételeket:
a vállalkozások közötti tartozásokat és követeléseket;
a vállalkozások közötti ügyletekkel kapcsolatos bevételeket és kiadásokat; valamint
a vállalkozások közötti ügyletekből származó eredményt ott, ahol azt az eszközök könyv szerinti értékében figyelembe vették.
A tagállamok azonban engedélyezhetik vagy előírhatják, hogy az összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásokat más időponttal készítsék el annak érdekében, hogy a konszolidálásba bevont legtöbb vagy legfontosabb vállalkozás mérlegfordulónapjait figyelembe vegyék, feltéve hogy:
ezt a tényt indoklásával együtt közlik az összevont (konszolidált) éves a pénzügyi kimutatásokhoz fűzött kiegészítő megjegyzésekben;
figyelembe veszik, illetve közlik a konszolidálásba bevont vállalkozások eszközeivel, forrásaival, pénzügyi helyzetével és eredményével összefüggő azon jelentős eseményeket is, amelyek a vállalkozás mérlegfordulónapja és az összevont mérleg fordulónapja között merültek fel; valamint
ha egy vállalkozás mérlegfordulónapja több mint három hónappal az összevont mérleg fordulónapja előttre vagy utánra esik, akkor a szóban forgó vállalkozást az évközi pénzügyi kimutatások alapján kell konszolidálni, az összevont mérleg fordulónapja szerinti állapotnak megfelelően.
25. cikk
Csoporton belüli üzleti kombinációk
26. cikk
Arányos konszolidálás
27. cikk
A társult vállalkozások tőkemódszerrel történő elszámolása
E cikk valamely társult vállalkozásra való első alkalmazásakor az adott társult vállalkozást a következő összegek egyikével kell feltüntetni a konszolidált mérlegben:
a 2. és 3. fejezetben megállapított értékelési szabályokkal összhangban kiszámított könyv szerinti értékén. A könyv szerinti érték és az adott társult vállalkozásban fennálló számottevő tulajdoni részesedés által képviselt tőke és tartalék összege közötti különbözetet elkülönítetten kell közölni az összevont mérlegben vagy az összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásokhoz fűzött kiegészítő megjegyzésekben. A különbözetet azzal a nappal kell megállapítani, amelyen ezt a módszert első alkalommal alkalmazzák; vagy
azzal az összeggel, amely megfelel a társult vállalkozás tőkéjéből és tartalékából az adott társult vállalkozásban fennálló számottevő tulajdoni részesedés által képviselt aránynak. A szóban forgó összeg és a 2. és 3. fejezetben foglalt értékelési szabályokkal összhangban kiszámított könyv szerinti érték közötti különbözetet elkülönítetten kell közölni az összevont mérlegben vagy az összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásokhoz fűzött kiegészítő megjegyzésekben. A különbözetet azzal a nappal kell megállapítani, amelyen ezt a módszert első alkalommal alkalmazzák.
A tagállamok előírhatják az a) vagy b) pontban előírt lehetőségek valamelyikének alkalmazását. Ez esetben az összevont mérlegben vagy az összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásokhoz fűzött kiegészítő megjegyzésekben jelezni kell, hogy mely lehetőséget alkalmazták.
Ezenkívül az a) és b) pont alkalmazásában a tagállamok megengedhetik vagy megkövetelhetik, hogy a különbözet kiszámítására a részvények megszerzésének időpontjával kerüljön sor, vagy ha azokat két vagy több szakaszban szerezték meg, azzal a nappal, amelyen a vállalkozás társult vállalkozássá vált.
28. cikk
Az összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásokhoz fűzött kiegészítő megjegyzések
Az összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásokhoz fűzött kiegészítő megjegyzések az ezen irányelv egyéb rendelkezéseiben előírt egyéb információkon kívül tartalmazzák a 16., 17. és 18. cikkben előírt információkat, mégpedig olyan módon, hogy megkönnyítse a konszolidálásba bevont vállalkozások összessége pénzügyi helyzetének értékelését, figyelembe véve az összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásoknak az éves pénzügyi kimutatásoktól eltérő sajátosságaiból eredő alapvető kiigazításokat, köztük az alábbiakat:
a kapcsolt felek közötti ügyletek közlésekor a konszolidálásba bevont kapcsolt felek közötti olyan ügyleteket, amelyeket a konszolidáláskor kiszűrtek, nem kell szerepeltetni;
az üzleti év alatt foglalkoztatottak átlagos létszámának közlésekor elkülönítetten kell közölni az arányosan konszolidált vállalkozások által foglalkoztatottak átlagos létszámát; és
az ügyviteli, az ügyvezető és a felügyelő testület tagjainak juttatott járandóságok, előlegek és hitelek összegének közlésekor csak az anyavállalkozás és leányvállalkozásai által az ügyviteli, az ügyvezető és a felügyelő testület tagjainak jutatott összegeket kell közölni.
Az összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatások kiegészítő megjegyzéseiben az (1) bekezdésben előírt információkon kívül az alábbi információkat is közölni kell:
a konszolidálásba bevont vállalkozásokkal kapcsolatban:
a konszolidálásba bevont vállalkozások neve és székhelye,
az e vállalkozásokban – kivéve az anyavállalkozást – birtokolt tőke a konszolidálásba bevont vállalkozások részéről, vagy olyan személyek részéről, akik saját nevükben, de a konszolidálásba bevont vállalkozások képviseletében járnak el, továbbá
az arra vonatkozó információk, hogy a 22. cikk (3), (4) és (5) bekezdésének alkalmazását követően a 22. cikk (1), (2) és (7) bekezdésében említett feltételek közül melyek képezték a konszolidálás elvégzésének alapját. Ez a közlés azonban mellőzhető, ha a konszolidálást a 22. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerint hajtották végre, és ha a birtokolt tőke és a birtokolt szavazati jogok aránya megegyezik.
Ugyanezeket az adatokat meg kell adni azon vállalkozások tekintetében is, amelyeket az 6. cikk (1) bekezdésének j) pontja és a 23. cikk (10) bekezdése alapján csekély jelentőségük miatt kizártak a konszolidálásból, továbbá indokolni kell a 23. cikk (9) bekezdésében említett vállalkozások kizárását;
a konszolidálásba a 27. cikk (1) bekezdése szerint bevont társult vállalkozások neve és székhelye, valamint azon tőkéjuk, amelyet a konszolidálásba bevont vállalkozások vagy olyan személyek birtokolnak, akik saját nevükben, de ezen vállalkozások képviseletében járnak el;
a 26. cikk szerint arányosan konszolidált vállalkozások neve és székhelye, azok a tényezők, amelyekre e vállalkozások közös vezetése épül és a konszolidálásba bevont vállalkozások vagy olyan személyek által birtokolt tőkéjük, akik saját nevükben, de az említett vállalkozások képviseletében járnak el; valamint
az a), b) és c) pontban említetteken kívül minden olyan vállalkozással kapcsolatban, amelyben a konszolidálásba bevont vállalkozások maguk, vagy a saját nevükben, de a konszolidálásba bevont vállalkozások képviseletében eljáró személyeken keresztül számottevő tulajdoni részesedéssel rendelkeznek:
az érintett vállalkozások neve és székhelye,
a birtokolt tőke aránya,
az érintett vállalkozás tőkéje és tartaléka, valamint eredménye azon legutóbbi üzleti év tekintetében, amelyre vonatkozóan éves pénzügyi kimutatásokat fogadtak el.
El lehet hagyni a tőkére és tartalékra, valamint az eredményre vonatkozó adatokat is, amennyiben az érintett vállalkozás nem teszi közzé a mérlegét.
29. cikk
A vezetés összevont beszámolója
A 19. és a 20. cikkben előírt információkat az alábbiak szerint kell kiigazítani:
a megszerzett saját részvények adatairól való beszámolás keretében a vezetés összevont beszámolójának tartalmaznia kell az anyavállalkozás összes olyan részvényének számát és névértékét – illetve névérték hiányában e részvények jegyzett tőke arányában meghatározott értékét –, amelyet maga az anyavállalkozás, annak leányvállalkozásai, illetve a saját nevében, de az említett vállalkozások bármelyikének képviseletében eljáró személy birtokol. A tagállamok engedélyezhetik vagy előírhatják ezen adatoknak az összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásokhoz fűzött kiegészítő megjegyzésekben történő közlését is;
a belső ellenőrzési és kockázatkezelési rendszerekkel kapcsolatos beszámolás terén a vállalatirányítási nyilatkozatnak utalnia kell a konszolidálásba bevont vállalkozások összességének belső ellenőrzési és a kockázatkezelési rendszereinek főbb jellemzőire.
29a. cikk
Összevont (konszolidált) fenntarthatósági beszámolás
Az első albekezdésben említett információknak a vezetés összevont beszámolójában egyértelműen azonosítható módon, a vezetés összevont beszámolójának egy külön szakaszában kell szerepelniük.
Az (1) bekezdésben említett információnak az alábbiakat kell tartalmaznia:
a csoport üzleti modelljének és stratégiájának rövid leírása, beleértve a következőket:
a csoport üzleti modelljének és stratégiájának a fenntarthatósági kérdésekkel kapcsolatos kockázatok tekintetében fennálló rezilienciája;
a csoport fenntarthatósági kérdésekhez kapcsolódó lehetőségei;
a csoport annak biztosítására irányuló tervei, beleértve a végrehajtási intézkedéseket és a kapcsolódó pénzügyi és beruházási terveket, hogy üzleti modellje és stratégiája összeegyeztethető legyen a fenntartható gazdaságra való átállással és a globális felmelegedés 1,5 °C-ra való korlátozásával, összhangban a Párizsi Megállapodással és az (EU) 2021/1119 rendeletben meghatározott, a klímasemlegesség 2050-ig történő elérésére irányuló célkitűzéssel, valamint adott esetben a csoport szénnel, olajjal és gázzal kapcsolatos tevékenységeknek való kitettsége;
a csoport üzleti modellje és stratégiája hogyan veszi figyelembe a csoport érdekelt feleinek érdekeit és a csoport fenntarthatósági kérdésekre gyakorolt hatásait;
hogyan hajtották végre a csoport stratégiáját a fenntarthatósági kérdések tekintetében;
a csoport által meghatározott fenntarthatósági kérdésekkel kapcsolatos, határidőhöz kötött célok ismertetése, beleértve adott esetben a legalább 2030-ra és 2050-ra vonatkozó abszolút üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentési célértékeket, a csoport által e célok elérése felé tett előrehaladás ismertetése, valamint egy nyilatkozat arról, hogy a csoport környezetvédelmi tényezőkkel kapcsolatos céljai meggyőző tudományos bizonyítékokon alapulnak-e;
az ügyviteli, ügyvezető és felügyelő testületek fenntarthatósági kérdésekkel kapcsolatos szerepének ismertetése, valamint az említett szerep betöltéséhez szükséges szakértelmük és készségeik vagy az ilyen szakértelemhez és készségekhez való hozzáférésük;
a csoport fenntarthatósági kérdésekkel kapcsolatos politikáinak ismertetése;
a fenntarthatósági kérdésekhez kapcsolódó, az ügyviteli, ügyvezető és felügyelő testületek tagjainak kínált ösztönző rendszerek meglétére vonatkozó információk;
a következők leírása:
a csoport által a fenntarthatósági kérdések tekintetében és adott esetben a vállalkozásokra vonatkozó, az átvilágítási eljárás lefolytatásával kapcsolatos uniós követelményekkel összhangban végrehajtott átvilágítási eljárás;
a csoport saját műveleteivel és értékláncával – beleértve termékeit és szolgáltatásait, üzleti kapcsolatait és ellátási láncát – összefüggő főbb tényleges vagy lehetséges káros hatások, az ezen hatások azonosítását és nyomon követését célzó intézkedések, valamint más olyan káros hatások, amelyeket az anyavállalkozás a vállalkozásokra vonatkozó, az átvilágítási eljárás lefolytatásával kapcsolatos egyéb uniós követelmények alapján köteles azonosítani;
a tényleges vagy lehetséges káros hatások megelőzése, mérséklése, orvoslása vagy megszüntetése érdekében a csoport által hozott intézkedések és azok eredményei;
a csoportot a fenntarthatósági kérdésekkel kapcsolatban érintő főbb kockázatok leírása, beleértve a csoportnak az említett kérdésektől való főbb függéseit, és ezen kockázatok a csoport általi kezelésének módját;
az a)–g) pontban említett közzétételek szempontjából lényeges mutatók.
Az anyavállalkozásoknak be kell számolniuk az e cikk (1) bekezdésével összhangban a vezetés összevont beszámolójában szereplő információk azonosítása érdekében végzett folyamatról. Az e bekezdés első albekezdésében felsorolt információknak adott esetben tartalmazniuk kell a rövid, közép- és hosszú távú időhorizontokra vonatkozó információkat.
A tagállamok által az (EU) 2022/2464 irányelv 5. cikkének (2) bekezdésével összhangban elfogadandó intézkedések alkalmazásának első három évében, és abban az esetben, ha az értékláncára vonatkozóan nem áll rendelkezésre minden szükséges információ, az anyavállalkozásnak ismertetnie kell az értékláncára vonatkozó szükséges információk megszerzése érdekében tett erőfeszítéseket, annak okait, hogy miért nem lehetett minden szükséges információt beszerezni, valamint az összes szükséges információ jövőbeli beszerzésére vonatkozó terveit.
Az (1) és (2) bekezdésben említett információknak adott esetben hivatkozásokat kell tartalmazniuk a vezetés összevont beszámolójában az ezen irányelv 29. cikkével összhangban szereplő egyéb információkra és az összevont pénzügyi kimutatásokban közölt összegekre, és további magyarázatokkal kell szolgálniuk azokkal kapcsolatban.
A tagállamok engedélyezhetik a küszöbön álló fejleményekre vagy tárgyalás alatt álló kérdésekre vonatkozó információk kihagyását azon kivételes esetekben, amikor a nemzeti jog által rájuk ruházott hatáskörükben eljáró és a véleményért kollektív felelősséggel tartozó, ügyviteli, ügyvezető és felügyelő testületi tagok megfelelő indokolással ellátott véleménye szerint az ilyen információ közzététele súlyosan sértené a csoport üzleti helyzetét, feltéve, hogy e kihagyás nem akadályozza a csoport fejlődésének, teljesítményének és helyzetének, valamint tevékenységei hatásának helyes és elfogulatlan megértését.
A vállalkozásoknak fel kell tüntetniük, hogy a konszolidációban szereplő leányvállalkozások közül melyek mentesülnek a 19a. cikk (9) bekezdése, vagy a 29a. cikk (8) bekezdése szerint az éves vagy összevont fenntarthatósági beszámolás alól.
Az első albekezdés szerinti mentesség a következő feltételek teljesülésétől függ:
A mentesített anyavállalkozás vezetése beszámolójának tartalmaznia kell az összes alábbi információt:
annak az anyavállalkozásnak nevét és székhelyét, amely csoportszinten információt jelent e cikkel összhangban, vagy az ezen irányelv 29b. cikke szerint elfogadott fenntarthatósági beszámolási standardokkal egyenértékű – a 2004/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 23. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdése értelmében elfogadott, a fenntarthatósági beszámolási standardok egyenértékűségéről szóló végrehajtási jogi aktussal összhangban meghatározott – módon;
az anyavállalkozás vezetésének az e bekezdés első albekezdésében említett összevont beszámolójára vagy adott esetben az anyavállakozás összevont fenntarthatósági beszámolójára, valamint az ezen irányelv 34. cikke (1) bekezdése második albekezdésének aa) pontjában említett bizonyossági véleményre vagy az ezen albekezdés b) pontjában említett bizonyossági véleményre mutató internetes hivatkozásokat;
azt a tényt, hogy az anyavállalkozás mentesül az e cikk (1)–(5) bekezdésében meghatározott kötelezettségek alól;
ha az anyavállalkozás harmadik országban letelepedett vállalkozás, összevont fenntarthatósági beszámolóját, valamint az említett anyavállalkozásra vonatkozó nemzeti jog szerint az összevont fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyossági vélemény készítésére felhatalmazott egy vagy több személy vagy cég által készített bizonyossági véleményt a 30. cikkel és azon tagállami joggal összhangban kell közzétenni, amely hatálya alá a mentesített anyavállalkozás tartozik.
ha az anyavállalkozás harmadik országban letelepedett vállalkozás, az (EU) 2020/852 rendelet 8. cikkében meghatározott – az Unióban letelepedett és az ezen irányelv 19a. cikkének (9) bekezdése alapján a fenntarthatósági beszámolás alól mentesített leányvállalkozás által végzett tevékenységekre vonatkozó – közzétételeket belefoglalják a mentesített anyavállalkozás vezetőségének beszámolójába vagy a harmadik országban letelepedett anyavállalkozás által végzett összevont fenntarthatósági beszámolásba.
Az a tagállam, amely nemzeti jogának hatálya alá a mentesített anyavállalkozás tartozik, előírhatja, hogy az anyavállalkozás vezetésének összevont beszámolóját vagy adott esetben összevont fenntarthatósági beszámolóját egy, az említett tagállam által elfogadott nyelven tegyék közzé, és hogy az e nyelvre történő minden szükséges fordítást biztosítsanak. A nem hitelesített fordításnak tartalmaznia kell egy erre vonatkozó nyilatkozatot.
Azoknak az anyavállalkozásoknak, amelyek a 37. cikkel összhangban mentesülnek a vezetés beszámolójának elkészítése alól, nem kell megadniuk az e bekezdés második albekezdése a) pontjának i–iii. alpontjában említett információkat, feltéve, hogy e vállalkozások a 37. cikkel összhangban közzéteszik a vezetés összevont beszámolóját.
E bekezdés első albekezdésének alkalmazásában, és ha az 575/2013/EU rendelet 10. cikke alkalmazandó, az ezen irányelv 1. cikke (3) bekezdése első albekezdésének b) pontjában említett, olyan központi szervhez tartósan kapcsolt hitelintézeteket, amely az 575/2013/EU rendelet 10. cikkében foglalt feltételek mellett őket felügyeli, az említett központi szerv leányvállalkozásaként kell kezelni.
E bekezdés első albekezdésének alkalmazásában az ezen irányelv 1. cikke (3) bekezdése első albekezdésének a) pontjában említett, a 2009/138/EK irányelv 212. cikke (1) bekezdése c) pontjának ii. alpontjában említett pénzügyi kapcsolat alapján egy csoport részét képező és az említett irányelv 213. cikke (2) bekezdésének a)–c) pontjával összhangban csoportszintű felügyelet alatt álló biztosítóintézeteket az említett csoport anyavállalkozása leányvállalkozásainak kell tekinteni.
6A. FEJEZET
FENNTARTHATÓSÁGI BESZÁMOLÁSI STANDARDOK
29b. cikk
Fenntarthatósági beszámolási standardok
Az e bekezdés első albekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban a Bizottság 2023. június 30-ig meghatározza azokat az információkat, amelyeket a vállalkozásoknak a 19a. cikk (1) és (2) bekezdésével, valamint adott esetben a 29a. cikk (1) és (2) bekezdésével összhangban jelenteniük kell, amely információk között legalább azoknak szerepelniük kell, amelyekre az (EU) 2019/2088 rendeletben előírt közzétételi kötelezettségek hatálya alá tartozó pénzügyi piaci szereplőknek az említett kötelezettségek teljesítéséhez szükségük van.
Az első albekezdésben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban a Bizottság 2024. június 30-ig meghatározza a következőket:
szükség esetén azokat a kiegészítő információkat, amelyeket a vállalkozásoknak jelenteniük kell a 19a. cikk (2) bekezdésében felsorolt fenntarthatósági kérdések és beszámolási területek tekintetében;
azokat az információkat, amelyeket a vállalkozásoknak arra az ágazatra vonatkozóan kell jelenteniük, amelyben működnek.
Az első albekezdésben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meghatározott beszámolási követelmények legkorábban négy hónappal a Bizottság általi elfogadásukat követően lépnek hatályba.
A harmadik albekezdés ii. pontjában előírt információk meghatározására irányuló, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásakor a Bizottság különös figyelmet fordít az egyes ágazatok fenntarthatósági kérdésekkel kapcsolatos kockázatainak és hatásainak mértékére, figyelembe véve azt a tényt, hogy a kockázatok és hatások egyes ágazatok esetében magasabbak, mint mások esetében.
A Bizottság az alkalmazásuk kezdőnapját követően legalább háromévente felülvizsgálja az e cikk alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat, figyelembe véve az Európai Pénzügyi Beszámolási Tanácsadó Csoport (EFRAG) szakmai tanácsát, és amennyiben szükséges, módosítja az ilyen felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat a vonatkozó fejlemények, többek között a nemzetközi standardokkal kapcsolatos fejlemények figyelembevétele érdekében.
A Bizottság évente legalább egyszer konzultál az Európai Parlamenttel, és közösen konzultál az (EU) 2020/852 rendelet 24. cikkében említett, fenntartható finanszírozással foglalkozó tagállami szakértői csoporttal és az 1606/2002/EK rendelet 6. cikkében említett számviteli szabályozó bizottsággal az EFRAG munkaprogramjáról, a fenntarthatósági beszámolási standardokkal kapcsolatos fejleményeket illetően.
A fenntarthatósági beszámolási standardoknak egy adott fenntarthatósági beszámolási standard tárgyának figyelembevételével:
meg kell határozniuk azokat az információkat, amelyeket a vállalkozásoknak közzé kell tenniük az alábbi környezetvédelmi tényezőkről:
az éghajlatváltozás mérséklése, beleértve az 1., 2. és adott esetben a 3. alkalmazási körbe tartozó üvegházhatásúgáz-kibocsátást;
az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás;
a vízi és tengeri erőforrások;
az erőforrások felhasználása és a körforgásos gazdaság;
szennyezés;
a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák;
meg kell határozniuk azokat az információkat, amelyeket a vállalkozásoknak közzé kell tenniük az alábbi társadalmi és emberi jogi tényezőkről:
a mindenki számára biztosítandó egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség, beleértve a nemek közötti egyenlőséget és az egyenlő értékű munkáért járó egyenlő bért, a képzés és készségfejlesztés, a fogyatékossággal élő személyek foglalkoztatása és integrációja, a munkahelyi erőszak és zaklatás elleni intézkedések, valamint a sokszínűség;
munkafeltételek, beleértve a biztonságos foglalkoztatást, munkaidő, megfelelő bérek, szociális párbeszéd, egyesülési szabadság, üzemi tanácsok megléte, kollektív tárgyalások, beleértve a kollektív szerződések hatálya alá tartozó munkavállalók arányát, a munkavállalók tájékoztatáshoz, konzultációhoz és részvételhez való joga, a munka és a magánélet közötti egyensúly, valamint egészség és biztonság;
az Emberi Jogok Nemzetközi Törvényében és más alapvető emberi jogi ENSZ-egyezményekben, többek között a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményben, az őslakos népek jogairól szóló ENSZ-nyilatkozatban, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet munka világára vonatkozó alapvető elvekről és jogokról szóló nyilatkozatában, valamint a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet alapvető egyezményeiben, továbbá az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményében, az Európai Szociális Chartában és az Európai Unió Alapjogi Chartájában meghatározott emberi jogok, alapvető szabadságok, demokratikus elvek és normák tiszteletben tartása;
meg kell határozniuk azokat az információkat, amelyeket a vállalkozásoknak közzé kell tenniük az alábbi irányítási tényezőkről:
az ügyviteli, ügyvezető és felügyelő testületek fenntarthatósági kérdésekkel kapcsolatos szerepe és azok összetétele, valamint az említett szerep betöltéséhez szükséges szakértelmük és készségeik vagy az ilyen szakértelemhez és készségekhez való hozzáférésük;
a vállalkozás belső ellenőrzési és kockázatkezelési rendszereinek főbb jellemzői a fenntarthatósági beszámolási és a döntéshozatali folyamat összefüggésében;
üzleti etika és vállalati kultúra, beleértve a korrupció és a megvesztegetés elleni küzdelmet, a visszaélést bejelentő személyek védelme és állatjólét;
a vállalkozás politikai befolyásának gyakorlásához kapcsolódó tevékenységei és kötelezettségvállalásai, beleértve lobbitevékenységeit is;
a vállalkozás és az ügyfelek, a beszállítók, valamint a vállalkozás tevékenységei által érintett közösségek közötti kapcsolatok kezelése és minősége, beleértve a fizetési gyakorlatokat is, különös tekintettel a késedelmes fizetésre a kis- és középvállalkozások felé.
Az első albekezdés nem sérti a vállalkozásokra vonatkozó, az átvilágítási eljárás lefolytatásával kapcsolatos uniós követelményeket.
Az (1) bekezdés szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásakor a Bizottság a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszi a következőket:
a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó globális szabványosítási kezdeményezések munkáját, valamint a természeti tőke elszámolására, az üvegházhatásúgáz-kibocsátás elszámolására, a felelős üzleti magatartásra, a vállalati társadalmi felelősségvállalásra és a fenntartható fejlődésre vonatkozó meglévő standardokat és kereteket;
azokat az információkat, amelyekre a pénzügyi piaci szereplőknek az (EU) 2019/2088 rendeletben és az említett rendelet alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meghatározott közzétételi kötelezettségeik teljesítéséhez szükségük van;
az (EU) 2020/852 rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meghatározott kritériumokat, mutatókat és módszertanokat, beleértve az említett rendelet 10. cikkének (3) bekezdése, 11. cikkének (3) bekezdése, 12. cikkének (2) bekezdése, 13. cikkének (2) bekezdése, 14. cikkének (2) bekezdése és 15. cikkének (2) bekezdése alapján megállapított technikai vizsgálati kritériumokat, valamint az említett rendelet 8. cikke alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusban meghatározott jelentéstételi követelményeket;
a referenciamutató-kezelőkre a referenciamutató-nyilatkozatban és a referenciamutatók módszertanában alkalmazandó közzétételi követelményeket és az uniós éghajlatváltozási referenciamutatók és a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatók kialakítására vonatkozó, a Bizottság (EU) 2020/1816 ( 17 ), (EU) 2020/1817 ( 18 ) és (EU) 2020/1818 ( 19 ) felhatalmazáson alapuló rendeletével összhangban lévő minimumszabályokat;
az (EU) 575/2013 rendelet 434a. cikke alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusokban meghatározott közzétételeket;
a 2013/179/EU bizottsági ajánlást ( 20 );
a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet ( 21 );
az (EU) 2021/1119 rendeletet;
az 1221/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet ( 22 );
az (EU) 2019/1937 európai parlamenti és tanácsi irányelvet ( 23 ).
29c. cikk
A kis- és középvállalkozásokra vonatkozó fenntarthatósági beszámolási standardok
Az első albekezdésben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban megállapított beszámolási követelmények legkorábban négy hónappal a Bizottság általi elfogadásukat követően lépnek hatályba.
6B. FEJEZET
EGYSÉGES ELEKTRONIKUS BESZÁMOLÁSI FORMÁTUM
29d. cikk
Egységes elektronikus beszámolási formátum
7.
FEJEZET
KÖZZÉTÉTEL
30. cikk
Általános közzétételi követelmények
A tagállamok előírhatják a 19a. és 29a. cikk hatálya alá tartozó vállalkozások számára, hogy honlapjukon díjmentesen a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tegyék a vezetés beszámolóját. Amennyiben a vállalkozás nem rendelkezik honlappal, a tagállamok előírhatják számára, hogy kérésre bocsássa rendelkezésre a vezetése beszámolójának nyomtatott példányát.
Amennyiben valamely független, bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző szolgáltató a 34. cikk (1) bekezdése második albekezdésének aa) pontjában említett véleményt ad ki, az említett véleményt az e bekezdés első albekezdésében említett dokumentumokkal együtt közzé kell tenni.
A tagállamok ugyanakkor mentesíthetik a vállalkozásokat a vezetés beszámolója közzétételének kötelezettsége alól, amennyiben az említett beszámolónak vagy egy részének a másolata kérésre könnyen beszerezhető olyan áron, amely nem haladja meg annak adminisztratív költségét.
Az e bekezdés negyedik albekezdésében megállapított mentesség nem alkalmazható a 19a. és 29a. cikkben megállapított fenntarthatósági beszámolási követelmények hatálya alá tartozó vállalkozásokra.
A tagállamok mentesíthetik az éves pénzügyi kimutatások 2009/101/EK irányelv 3. cikkének értelmében történő közzétételének kötelezettsége alól a II. mellékletben említett azon vállalkozásokat, amelyekre az 1. cikk (1) bekezdésének b) pontja révén alkalmazni kell az ezen irányelv által előírt összehangoló intézkedéseket, feltéve, ha a szóban forgó éves pénzügyi kimutatások a székhelyen nyilvánosan hozzáférhetők, az alábbi esetekben:
az érintett vállalkozás összes korlátlan felelősségű tagja az I. mellékletben említett olyan vállalkozás, amely olyan tagállamok jogának hatálya alá tartozik, amelyek nem azonosak azzal a tagállammal, amely jogának hatálya alá az érintett vállalkozás tartozik, és e vállalkozások egyike sem teszi közzé az érintett vállalkozás éves pénzügyi kimutatásait a saját pénzügyi kimutatásaival együtt;
az érintett vállalkozás összes korlátlan felelősségű tagja olyan vállalkozás, amely nem tartozik egyetlen tagállam jogának a hatálya alá sem, társasági formája viszont hasonló a 2009/101/EK irányelvben említettekhez.
Az éves pénzügyi kimutatások másolatait kérelemre rendelkezésre kell bocsátani. Az ilyen másolat ára nem haladhatja meg annak adminisztratív költségét.
Amennyiben az összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásokat készítő vállalkozást a II. mellékletben felsorolt típusú vállalkozásként hozták létre, és tagállamának nemzeti joga nem teszi kötelezővé, hogy az (1) bekezdésben említett dokumentumokat a 2009/101/EK irányelv 3. cikkében előírtakkal megegyező módon tegye közzé, az említett dokumentumokat legalább a székhelyén nyilvánosan hozzáférhetővé kell tennie, továbbá kérésre másolatot kell biztosítania, amelynek ára nem haladhatja meg annak adminisztratív költségét.
31. cikk
Egyszerűsítések a kis- és középvállalkozások számára
A tagállamok a középvállalkozások számára engedélyezhetik az alábbiak közzétételét:
egyszerűsített mérleg, amely csak a III. és IV. mellékletben betűkkel és római számokkal jelzett tételeket tartalmazza, elkülönítetten közölve a mérlegben vagy a pénzügyi kimutatásokhoz fűzött kiegészítő megjegyzésekben a következőket:
a III mellékletben az „Eszközök” alatt a C. I. 3., a C. II. 1., 2., 3. és 4., a C. III. 1., 2., 3. és 4., a D. II. 2., 3. és 6. és a D. III. 1. és 2. tétel, valamint a „Tőke, tartalékok és kötelezettségek” alatt a D. 1., 2., 6., 7. és 9. tétel,
a IV. mellékletben a C. I. 3., a C. II. 1., 2., 3. és 4., a C. III. 1., 2., 3. és 4., a D. II. 2., 3. és 6., a D. III. 1. és 2., az F. 1., 2., 6., 7. és 9. és I. 1., 2., 6., 7. és 9. tétel,
a III. mellékletben az „Eszközök” alatt a D. II. tételnél és a „Tőke, tartalékok és kötelezettségek” alatt a C. tételnél zárójelben szereplő adatokat összevontan valamennyi érintett tételre vonatkozóan, és külön az „Eszközök” alatt a D. II. 2. és 3. tételeket, valamint a „Tőke, tartalékok és kötelezettségek” alatt a C. 1., 2., 6., 7. és 9. tételeket,
a IV. mellékletben a D. II. tételnél zárójelben szereplő adatokat összevontan valamennyi érintett tételre vonatkozóan, és külön a D. II. 2. és 3. tételeket;
a pénzügyi kimutatásokhoz fűzött egyszerűsített kiegészítő megjegyzések, a 17. cikk (1) bekezdésének f) és j) pontjában előírt információk nélkül.
Ez a bekezdés nem sérti a 30. cikk (1) bekezdését, amennyiben az említett cikk az eredménykimutatásra, a vezetés beszámolójára és a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég véleményére vonatkozik.
32. cikk
Egyéb közzétételi követelmények
Amennyiben az éves pénzügyi kimutatásokat nem teljes egészében teszik közzé, az éves pénzügyi kimutatások egyszerűsített – és a könyvvizsgálói jelentést mellékletként nem tartalmazó – változatában:
jelezni kell, hogy egyszerűsített változatot tettek közzé;
utalni kell arra, hogy a pénzügyi kimutatásokat a 2009/101/EK irányelv 3. cikkével összhangban mely nyilvántartásban helyezték el, illetve amennyiben a pénzügyi kimutatásokat még nem vették nyilvántartásba, közölni kell ezt a tényt;
közölni kell, hogy a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég hitelesítő, korlátozott vagy elutasító záradékot adott-e, illetve nem tudott záradékot adni;
közölni kell, hogy a könyvvizsgálói jelentés utalt-e bármely olyan ügyre, amelyre a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég korlátozó záradék nélkül, de nyomatékosan felhívta a figyelmet.
33. cikk
A pénzügyi kimutatások és a vezetés beszámolója elkészítésének és közzétételének kötelezettsége és az ezekért viselt jogi felelősség
A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a vállalkozás ügyviteli, ügyvezető és felügyelő testületének tagjai a nemzeti jog által rájuk ruházott hatáskörükben eljárva kollektív felelősséggel tartozzanak azért, hogy a következő dokumentumokat ezen irányelv követelményeivel és adott esetben az 1606/2002/EK rendeletnek megfelelően elfogadott nemzetközi számviteli standardokkal, az (EU) 2019/815 felhatalmazáson alapuló rendelettel, az ezen irányelv 29b. vagy 29c. cikkében említett fenntarthatósági beszámolási standardokkal, valamint ezen irányelv 29d. cikkének követelményeivel összhangban elkészítsék és közzétegyék:
az éves pénzügyi kimutatásokat, a vezetés beszámolóját és a vállalatirányítási nyilatkozatot, amennyiben ezek különálló dokumentumok; és
az összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásokat, a vezetés összevont beszámolóját és az összevont vállalatirányítási nyilatkozatot, amennyiben ezek különálló dokumentumok.
8.
FEJEZET
A FENNTARTHATÓSÁGI BESZÁMOLÁS KÖNYVVIZSGÁLATA ÉS A FENNTARTHATÓSÁGI BESZÁMOLÁSRA VONATKOZÓ BIZONYOSSÁG
34. cikk
Általános követelmények
A jog szerinti könyvvizsgáló(k)nak vagy könyvvizsgáló cég(ek)nek ezenkívül
véleményt kell adnia (adniuk) az alábbiakról:
a vezetés beszámolója összhangban van-e az azonos üzleti évről készített éves pénzügyi kimutatásokkal, és
a vezetés beszámolója az alkalmazandó jogi követelményeknek megfelelően készült-e, kivéve a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozóan ezen irányelv 19a. cikkében meghatározott követelményeket;
adott esetben, korlátozott bizonyosságot nyújtó megbízás alapján, véleményt kell adnia (adniuk) arról, hogy a fenntarthatósági beszámoló teljesíti-e ezen irányelv követelményeit, beleértve a fenntarthatósági beszámoló 29b. vagy 29c. cikk alapján elfogadott fenntarthatósági beszámolási standardoknak való megfelelését, a vállalkozás által az említett fenntarthatósági beszámolási standardoknak megfelelően jelentett információk azonosítására szolgáló folyamatot és a fenntarthatósági beszámoló megjelölésére vonatkozó követelmény teljesítését a 29d. cikkel összhangban, valamint, hogy teljesíti-e az (EU) 2020/852 rendelet 8. cikkében szereplő beszámolási követelményeket;
nyilatkozni kell arról, hogy a könyvvizsgálat folyamán a vállalkozásról és környezetéről szerzett ismeretek és tudás alapján felfedezett-e (felfedeztek-e) bármely lényegesnek tekinthető hibás közlést a vezetés beszámolójában, és ha igen, jelezzék, hogy a szóban forgó hibás közlés milyen jellegű.
A tagállamok engedélyezhetik valamely területükön letelepedett, független, bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző szolgáltató számára az (1) bekezdés második albekezdésének aa) pontjában említett véleményadást, feltéve, hogy a 2006/43/EK irányelv ( 26 ) 2. cikke (22) bekezdésében meghatározott fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság tekintetében e független, bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző szolgáltatóra az említett irányelvben meghatározott követelményekkel egyenértékű követelmények vonatkoznak, különös tekintettel az alábbiakkal kapcsolatos követelményekre:
képzés és vizsgáztatás, amellyel biztosítható, hogy a független, bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző szolgáltatók megszerezzék a fenntarthatósági beszámolással, illetve a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyossággal kapcsolatos szükséges szakmai ismereteket;
továbbképzés;
minőségbiztosítási rendszerek;
szakmai etika, függetlenség, objektivitás, bizalmasság és szakmai titoktartás;
kijelölés és felmentés;
vizsgálatok és szankciók;
a független, bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző szolgáltató munkaszervezése, különös tekintettel a megfelelő erőforrásokra és személyzetre, valamint az ügyfélnyilvántartás és az ügyfélakták vezetésére; valamint
a szabálytalanságok jelentése.
A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben az (1) bekezdés második albekezdésének aa) pontjában említett véleményt egy független, bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző szolgáltató adja, az említett véleményt a 2006/43/EK irányelv 26a., 27a. és 28a. cikkével összhangban készítse el, valamint hogy adott esetben az auditbizottság vagy egy erre a célra létrehozott bizottság a 2006/43/EK irányelv 39. cikke (6) bekezdésének e) pontjával összhangban felülvizsgálja és nyomon kövesse a független, bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző szolgáltató függetlenségét.
A tagállamok biztosítják, hogy az e bekezdés első albekezdésének a) pontjában említett képzési és vizsgáztatási követelmények ne vonatkozzanak a bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző, a 765/2008/EK rendelettel összhangban a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság tekintetében 2024. január 1. előtt akkreditált független szolgáltatókra.
A tagállamok biztosítják, hogy az első albekezdés a) pontjában említett képzési és vizsgáztatási követelmények a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság tekintetében ne vonatkozzanak azokra a független, bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző szolgáltatókra, amelyeknek a vonatkozó nemzeti követelmények szerinti akkreditációja 2024. január 1-jén még folyamatban van, feltéve, hogy az említett folyamatot 2026. január 1-jéig lezárják.
A tagállamok biztosítják, hogy a harmadik és negyedik albekezdésben említett, független, bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző szolgáltatók az első albekezdés b) pontja szerinti továbbképzési követelmény keretében megszerezzék a fenntarthatósági beszámolással és a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyossággal kapcsolatos szükséges ismereteket.
Ha egy tagállam az első albekezdés alapján úgy dönt, hogy engedélyezi a független, bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző szolgáltatók számára az (1) bekezdés második albekezdésének aa) pontjában említett véleményadást, akkor ugyanezt a pénzügyi kimutatások jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálatát végző, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló(k)tól eltérő bármely, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló számára is engedélyeznie kell a (3) bekezdés szerint.
A letelepedés helye szerinti tagállam felelős a területén letelepedett, független, bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző szolgáltatók felügyeletéért, kivéve, ha a fogadó tagállam úgy dönt, hogy felügyeli a területén végzett fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyossági véleményeknek a független, bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző szolgáltatók általi készítését.
Ha a fogadó tagállam úgy dönt, hogy felügyeli a területén végzett fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyossági véleményeknek egy másik tagállamban bejegyzett, független, bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző szolgáltatók általi készítését, a fogadó tagállam:
nem ír elő szigorúbb követelményeket vagy felelősséget az ilyen, független, bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző szolgáltatók számára, mint amelyeket a nemzeti jogszabályok a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság tekintetében az említett fogadó tagállamban letelepedett, független, bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző szolgáltatókra vagy könyvvizsgálókra vonatkozóan előírnak; valamint
tájékoztatja a többi tagállamot a más tagállamokban letelepedett, független, bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző szolgáltatók által készített, fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyossági vélemények felügyeletére vonatkozó döntéséről.
35. cikk
A 2006/43/EK irányelv módosítása a könyvvizsgálói jelentés tekintetében
A 2006/43/EK irányelv 28. cikke helyébe az alábbi szöveg lép:
„28. cikk
A könyvvizsgálói jelentés
A könyvvizsgálói jelentésnek a következőket kell tartalmaznia:
egy bevezetést, amely megjelöli legalább a jog szerinti könyvvizsgálat tárgyát képező éves pénzügyi kimutatásokat, valamint az azok összeállítása során alkalmazott pénzügyi beszámolási keretet;
a jog szerinti könyvvizsgálat hatályának bemutatását, amely megjelöli legalább azokat a könyvvizsgálati standardokat, amelyekkel összhangban a jog szerinti könyvvizsgálatot elvégezték;
egy hitelesítő, korlátozott vagy elutasító könyvvizsgálói záradékot, amely egyértelműen tartalmazza a jog szerinti könyvvizsgáló arról alkotott véleményét,
hogy az éves pénzügyi kimutatások megbízható és valós összképet adnak-e a vonatkozó pénzügyi beszámolási keretnek megfelelően, és
adott esetben, hogy az éves pénzügyi kimutatások megfelelnek-e a jogszabályi követelményeknek.
Amennyiben a jog szerinti könyvvizsgáló nem tud záradékot adni, a jelentésnek tartalmaznia kell a záradék megadásának megtagadását;
hivatkozást bármely olyan kérdésre, amelyre a jog szerinti könyvvizsgáló nyomatékosan felhívta a figyelmet anélkül, hogy korlátozott záradékot adott volna;
a/az Európai Parlament és a tanács 2013/34/EU Irányelve (2013. június 26.) a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről ( 27 ) irányelv 34. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében említett véleményt és nyilatkozatot.
9.
FEJEZET
A MENTESSÉGEKRE ÉS A MENTESSÉGEK KORLÁTOZÁSÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
36. cikk
A mikrovállalkozásokat érintő mentességek
A tagállamok a mikrovállalkozásokat mentesíthetik az alábbi kötelezettségek bármelyike vagy mindegyike alól:
az „Aktív időbeli elhatárolások” és a „Passzív időbeli elhatárolások” megjelenítése. Amennyiben valamely tagállam él ezzel a lehetőséggel, akkor az érintett vállalkozások számára engedélyezheti, hogy – kizárólag az e cikk (2) bekezdése b) pontjának vi. alpontja szerinti egyéb ráfordítások tekintetében – eltérjenek az 6. cikk (1) bekezdésének d) pontjától az „Aktív időbeli elhatárolások” és a „Passzív időbeli elhatárolások” elszámolása tekintetében, feltéve, hogy az eltérés tényét közlik a pénzügyi kimutatásokhoz fűzött kiegészítő megjegyzésekben, vagy e bekezdés b) pontjával összhangban a mérleg alatt;
a pénzügyi kimutatásokhoz fűzött kiegészítő megjegyzések készítése a 16. cikknek megfelelően feltéve, hogy az ezen irányelv 16. cikke (1) bekezdésének d) és e) pontjában, valamint a 2012/30/EU irányelv 24. cikkének (2) bekezdésében előírt adatokat a mérleg alatt közlik;
a vezetés beszámolójának elkészítése ezen irányelv 5. fejezetének megfelelően, feltéve, hogy a pénzügyi kimutatásokhoz fűzött kiegészítő megjegyzésekben, vagy e bekezdés b) pontjának megfelelően a mérleg alatt közlik a 2012/30/EU irányelv 24. cikkének (2) bekezdésében előírt adatokat;
az éves pénzügyi kimutatások közzététele ezen irányelv 7. fejezetének megfelelően, feltéve, hogy az abban foglalt mérlegadatokat a nemzeti joggal összhangban legalább egy, az érintett tagállam által kijelölt, hatáskörrel rendelkező hatósághoz benyújtják. Amennyiben a hatáskörrel rendelkező hatóság nem azonos a 2009/101/EK irányelv 3. cikkének (1) bekezdésében említett központi nyilvántartással, kereskedelmi nyilvántartással vagy cégjegyzékkel, a hatáskörrel rendelkező hatóságnak tájékoztatnia kell a nyilvántartást a benyújtott információkról.
A tagállamok engedélyezhetik a mikrovállalkozásoknak az alábbiakat:
kizárólag egyszerűsített mérleg készítése, amely legalább a III. és IV. mellékletben betűkkel jelzett tételeket tartalmazza elkülönítetten, ahol alkalmazandó. Az e cikk (1) bekezdésének a) pontja alkalmazása esetén a III. mellékletben az „Eszközök” alatti E. sor és a „Források” alatti D. sor, illetve a IV. mellékletben az E. és a K. sor nem szerepel a mérlegben;
kizárólag egyszerűsített eredménykimutatás készítése, amely legalább a következő tételeket tartalmazza elkülönítetten, ahol alkalmazandó:
nettó árbevétel,
egyéb bevételek,
anyagköltség,
személyi jellegű ráfordítások,
értékmódosítások,
egyéb ráfordítások,
adó,
eredmény.
37. cikk
A leányvállalkozásokra vonatkozó mentesség
A 2009/101/EK és a 2012/30/EU irányelv rendelkezései ellenére, a tagállamok nem kötelesek alkalmazni ennek az irányelvnek a rendelkezéseit az éves pénzügyi kimutatások és a vezetés beszámolójának tartalmára, könyvvizsgálatára és közzétételére vonatkozóan a nemzeti jogszabályaik által szabályozott olyan vállalkozásokra, amelyek leányvállalkozások, ha a következő feltételek teljesülnek:
az anyavállalkozás valamely tagállam jogszabályainak a hatálya alá tartozik;
a leányvállalkozás minden részvényese vagy tagja kinyilvánította a beleegyezését a szóban forgó kötelezettség alóli mentességbe minden olyan üzleti év vonatkozásában, amelyre a mentességet alkalmazzák;
az anyavállalkozás úgy nyilatkozott, hogy garanciát nyújt a leányvállalkozás által vállalt kötelezettségek tekintetében;
a 2009/101/EK irányelv 2. fejezetével összhangban az e cikk 2. és 3. pontjában említett nyilatkozatokat a leányvállalkozás a tagállam jogszabályai által megállapított módon közzéteszi;
a leányvállalkozás szerepel az anyavállalkozás által ezen irányelvnek megfelelően elkészített összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásokban;
a mentességet közlik az anyavállalkozás által elkészített összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatások kiegészítő megjegyzéseiben; valamint
az e cikk 5. pontjában említett összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásokat, a vezetés összevont beszámolóját és a könyvvizsgálói jelentést a leányvállalkozás tekintetében a tagállam jogszabályai által a 2009/101/EK irányelv 2. fejezetével összhangban megállapított módon közzéteszik.
38. cikk
Más vállalkozásokban korlátlan felelősségű tagként részt vevő vállalkozások
A tagállamok nem kötelesek az ezen irányelvben foglalt követelményeket alkalmazni az érintett vállalkozásra, amennyiben:
az érintett vállalkozás éves pénzügyi kimutatásait ezen irányelv rendelkezéseivel összhangban egy olyan vállalkozás készítette el, vetette könyvvizsgálat alá és tette közzé, amely:
az érintett vállalkozás korlátlan felelősségű tagja, és
egy másik tagállam jogának a hatálya alá tartozik;
az érintett vállalkozás szerepel az ezen irányelvvel összhangban a következők által elkészített, könyvvizsgálat alá vetett és közzétett összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásokban:
egy korlátlan felelősségű tag, vagy
amennyiben az érintett vállalkozás szerepel egy nagyobb vállalkozáscsoport összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásaiban, amelyet ezen irányelvvel összhangban készítettek el, vetettek könyvvizsgálat alá és tettek közzé, egy valamely tagállam jogának hatálya alá tartozó anyavállalkozás. Ezt a mentességet közzé kell tenni az összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásokhoz fűzött kiegészítő megjegyzésekben.
39. cikk
Az összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásokat készítő anyavállalkozások mentessége az eredménykimutatással kapcsolatban
A tagállamok nem kötelesek alkalmazni ennek az irányelvnek a rendelkezéseit az eredménykimutatás könyvvizsgálatára és közzétételére vonatkozóan a nemzeti jogszabályok által szabályozott olyan vállalkozások tekintetében, amelyek anyavállalkozások, amennyiben a következő feltételek teljesülnek:
az anyavállalkozás ezen irányelvnek megfelelően összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásokat készít, és szerepel ezekben az összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásokban;
a mentességet közlik az anyavállalkozás éves pénzügyi kimutatásaihoz fűzött kiegészítő megjegyzésekben;
a mentességet közlik az anyavállalkozás által elkészített összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásokhoz fűzött kiegészítő megjegyzésekben; valamint
az anyavállalkozás ezen irányelvnek megfelelően meghatározott eredményét kimutatják annak mérlegében.
40. cikk
A mentességek korlátozása a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységekre vonatkozóan
Amennyiben ezen irányelv kifejezetten másként nem rendelkezik, a tagállamok a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek számára nem tehetik lehetővé, hogy éljenek az ebben az irányelvben meghatározott egyszerűsítésekkel és mentességekkel. A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységeket a nettó árbevételüktől, a mérlegfőösszegüktől és az üzleti év során foglalkoztatottak átlagos létszámától függetlenül nagyvállalkozásként kell kezelni.
9A. FEJEZET
HARMADIK ORSZÁGBELI VÁLLALKOZÁSOKRA VONATKOZÓ BESZÁMOLÁS
40a. cikk
Harmadik országbeli vállalkozásokra vonatkozó fenntarthatósági beszámolók
Az első albekezdés csak azokra a nagy leányvállalkozásokra, valamint kis- és közepes leányvállalkozásokra – a mikrovállalkozásokat kivéve – alkalmazandó, amelyek a 2. cikk 1. pontjának a) alpontjában meghatározott közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek.
Minden tagállam előírja, hogy a területén található fióktelep, amely egy harmadik ország jogának hatálya alá tartozó vállalkozás fióktelepe, amely vagy nem tagja egy csoportnak, vagy végső soron egy harmadik ország jogával összhangban létrehozott vállalkozás tulajdonában van, olyan fenntarthatósági beszámolót tegyen közzé és tegyen hozzáférhetővé, amely tartalmazza a 29a. cikk (2) bekezdése a) pontjának iii-v. alpontjában, b)–f) pontjában és adott esetben h) pontjában meghatározott információkat a harmadik országbeli vállalkozás csoportszintjén, vagy ha ez nem alkalmazható, egyedi szintjén.
A harmadik albekezdésben említett szabály csak akkor alkalmazandó a fióktelepre, ha a harmadik országbeli vállalkozás nem rendelkezik az első albekezdésben említett leányvállalkozással, és ha a fióktelep az előző pénzügyi évben 40 millió eurót meghaladó nettó árbevételt ért el.
Az első és a harmadik albekezdés csak akkor alkalmazandó az ezekben az albekezdésekben említett leányvállalatokra vagy fióktelepekre, ha a harmadik országbeli vállalkozás az elmúlt két egymást követő pénzügyi év mindegyikében 150 millió eurót meghaladó nettó árbevételt ért el az Unióban csoport szinten, vagy ha ez nem alkalmazható, akkor egyedi szinten.
A tagállamok előírhatják az első és harmadik albekezdésben említett leányvállalkozások vagy fióktelepek számára, hogy küldjék meg számukra a területükön és az Unióban a harmadik országbeli vállalkozások által elért nettó árbevételre vonatkozó információkat.
Az e bekezdés első albekezdésétől eltérve, az e cikk (1) bekezdésében említett fenntarthatósági beszámolót a 29b. cikk alapján elfogadott fenntarthatósági beszámolási standardokkal összhangban vagy az említett fenntarthatósági beszámolási standardokkal egyenértékű – a 2004/109/EK irányelv 23. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdése értelmében elfogadott, a fenntarthatósági beszámolási standardok egyenértékűségéről szóló végrehajtási jogi aktussal összhangban meghatározott – módon is el lehet készíteni.
Amennyiben az e bekezdés első albekezdésében említett fenntarthatósági beszámoló elkészítéséhez szükséges információk nem állnak rendelkezésre, az (1) bekezdésben említett leányvállalkozásnak vagy fióktelepnek fel kell kérnie a harmadik országbeli vállalkozást, hogy bocsássa rendelkezésére a kötelezettségei teljesítéséhez szükséges összes információt.
Abban az esetben, ha nem kapja meg az összes szükséges információt, az (1) bekezdésben említett leányvállalkozásnak vagy fióktelepnek el kell készítenie, közzé- és hozzáférhetővé kell tennie az (1) bekezdésben említett fenntarthatósági beszámolót úgy, hogy az tartalmazza a birtokában lévő, összes megszerzett információt, és nyilatkozatot kell kiadnia arról, hogy a harmadik országbeli vállalkozás nem bocsátotta rendelkezésre a szükséges információkat.
Abban az esetben, ha a harmadik országbeli vállalkozás nem nyújtja be az első albekezdés szerinti bizonyossági véleményt, a leányvállalkozásnak vagy fióktelepnek nyilatkozatot kell kiadnia arról, hogy a harmadik országbeli vállalkozás nem bocsátotta rendelkezésre a szükséges bizonyossági véleményt.
40b. cikk
Fenntarthatósági beszámolási standardok a harmadik országbeli vállalkozások számára
A Bizottság 2024. június 30-ig ezen irányelv kiegészítése céljából felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el a 49. cikknek megfelelően, amelyben a 40a. cikkben említett fenntarthatósági beszámolókban feltüntetendő információkat meghatározó fenntarthatósági beszámolási standardokat ír elő harmadik országbeli vállalkozások számára.
40c. cikk
A harmadik országbeli vállalkozásokra vonatkozó fenntarthatósági beszámolóknak elkészítésével, közzétételével és hozzáférhetővé tételével kapcsolatos felelősség
A tagállamok előírják, hogy a harmadik országbeli vállalkozások fióktelepei felelősek azért, hogy legjobb tudásuk és képességeik szerint biztosítsák azt, hogy fenntarthatósági beszámolójuk a 40a. cikkel összhangban készüljön, és hogy az említett beszámolót a 40d. cikkel összhangban közzé- és hozzáférhetővé tegyék.
A tagállamok előírják, hogy a 40a. cikkben említett leányvállalkozások ügyviteli, ügyvezető és felügyelő testületeinek tagjai kollektív felelősséggel tartoznak azért, hogy legjobb tudásuk és képességeik szerint biztosítsák azt, hogy fenntarthatósági beszámolójuk a 40a. cikkel összhangban készüljön, és hogy az említett jelentést a 40d. cikkel összhangban közzé- és hozzáférhetővé tegyék.
40d. cikk
Közzététel
10.
FEJEZET
A KORMÁNYOK RÉSZÉRE FIZETETT ÖSSZEGEKRE VONATKOZÓ BESZÁMOLÓ
41 cikk
A kormányok részére fizetett összegekre vonatkozó beszámolóval kapcsolatos fogalommeghatározások
E fejezet alkalmazásában:
1. |
„nyersanyag-kitermelő iparágban működő vállalkozás” : olyan vállalkozás, amelynek tevékenysége ásványianyag-, kőolaj- és -földgázlelőhelyek vagy egyéb anyagok lelőhelyeinek feltárásából, kutatásából, felfedezéséből, fejlesztéséből és kitermeléséből áll, a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló, 2006. december 20-i 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 29 ) I. melléklete B. szakaszának 05-08. ágazatában felsorolt gazdasági tevékenységeken belül; |
2. |
„természetes erdők fakitermelésével foglalkozó vállalkozás” : olyan vállalkozás, amely az 1893/2006/EK rendelet I. melléklete A. szakasza 02 ágazatának 02.2 csoportjában említett tevékenységeket végez természetes erdőkben; |
3. |
„kormány” : valamely tagállam vagy harmadik ország nemzeti, regionális vagy helyi hatósága. Ide tartozik az főosztály, ügynökség vagy vállalkozás is, amely felett az ilyen hatóság gyakorol kontrollt az ezen irányelv 22. cikkének (1)–(6) bekezdésében foglaltaknak megfelelően; |
4. |
„projekt” : olyan operatív tevékenységek összessége, amelyeket egyetlen szerződés, engedély, bérlet, koncesszió vagy hasonló jogi megállapodás alapján folytatnak, és amelyek alapján fizetési kötelezettség jön létre valamely kormánnyal szemben. Mindazonáltal ha több ilyen megállapodás lényegileg összefüggő, akkor azok is egyetlen projektnek minősülnek; |
5. |
„fizetett összeg” : olyan pénzben vagy természetben kifizetett összeg, amely az 1. és a 2. pontban leírt, alábbi típusokba sorolható tevékenységek ellentételezésére szolgál:
a)
termelési jogosultságok;
b)
a társasági bevételt, termelést és nyereséget terhelő adók, kivéve a fogyasztást terhelő adókat, mint például a hozzáadottérték-adó, a személyi jövedelemadó és a forgalmi adók;
c)
jogdíjak;
d)
osztalékok;
e)
termelésmegindítási, felfedezési és termelési bónuszok;
f)
licencdíjak, bérleti díjak, bejegyzési díjak és a licencekért és/vagy koncessziókért fizetett egyéb ellenérték; valamint
g)
infrastruktúrafejlesztési célú összegek. |
42. cikk
A kormányok részére fizetett összegekre vonatkozó beszámoló készítésére kötelezett vállalkozások
Ez a kötelezettség nem vonatkozik a valamely tagállam jogának hatálya alá tartozó olyan vállalkozásra, amely leányvállalkozás vagy anyavállalkozás, ha mindkét alábbi feltétel teljesül:
az anyavállalkozás valamely tagállam jogszabályainak a hatálya alá tartozik; és
az említett vállalkozás által a kormányok részére fizetett összegek szerepelnek az említett anyavállalkozás által a 44. cikknek megfelelően elkészített, a kormányok részére fizetett összegekről szóló összevont beszámolóban.
43. cikk
A beszámoló tartalma
A beszámolóban az adott üzleti évre vonatkozóan az alábbi információkat kell közölni a 41. cikk 1. és 2. pontjában szereplő tevékenységekről:
az egyes kormányok részére fizetett összegek összesen;
az egyes kormányok részére fizetett összegeknek a 41. cikk (5) pontjának a)–g) alpontjában meghatározott típusonkénti teljes összege;
ha ezeket a fizetett összegeket egy konkrét projekthez rendelték hozzá, a 41. cikk (5) pontjának a)–g) alpontjában meghatározott típusonként fizetett teljes összeg minden egyes projektre vonatkozóan, valamint az egyes projektekkel kapcsolatban fizetett összegek mindösszesen.
A vállalkozás által a vállalkozás egészére vonatkozó kötelezettségek alapján fizetett összegeket a vállalkozás projekt-szintű közlés helyett feltüntetheti a vállalkozás egészére vonatkozóan.
Azon tagállamok esetében, amelyek még nem vezették be az eurót, a (1) bekezdésben meghatározott, euróban megadott határértéket az alábbiak szerint kell átszámítani a nemzeti fizetőeszközre:
az említett határértéket meghatározó bármely irányelv hatálybalépésének napján az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett árfolyam alkalmazásával; valamint
az összeget százasokra kerekítve.
44. cikk
A kormányok részére fizetett összegekre vonatkozó összevont beszámoló
Egy anyavállalkozás a nyersanyag-kitermelő iparágban működőnek vagy a természetes erdők fakitermelésével foglalkozónak minősül, ha bármely leányvállalkozása a nyersanyag-kitermelő iparágban működik vagy a természetes erdők fakitermelésével foglalkozik.
Az összevont beszámolóban csak a kitermelési tevékenységgel és/vagy a természetes erdők fakitermelési tevékenységével összefüggő összegeket kell feltüntetni.
Az (1) bekezdésben említett összevont beszámoló elkészítésének kötelezettsége nem alkalmazandó az alábbiakra:
a 3. cikk (5) bekezdésében meghatározott kisméretű csoport anyavállalkozása, kivéve, ha valamely kapcsolódó vállalkozás a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység;
a 3. cikk (6) bekezdésében meghatározott közepes méretű csoport anyavállalkozása, kivéve, ha valamely kapcsolódó vállalkozás a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység; valamint
valamely tagállam nemzeti jogának hatálya alá tartozó anyavállalkozás, amely egyúttal leányvállalkozás is, amennyiben saját anyavállalkozása valamely tagállami jog hatálya alá tartozik.
Egy vállalkozást – ideértve a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységet is – nem kell szerepeltetni a kormányok részére fizetett összegekről szóló összevont beszámolóban, ha az alábbi feltételek közül legalább az egyik teljesül:
szigorú, hosszú távra szóló korlátozások jelentős mértékben akadályozzák az anyavállalkozást a vállalkozás eszközei feletti jogainak gyakorlásában vagy a vállalkozás vezetésében;
olyan rendkívül ritka esetekben, amikor a kormányok részére fizetett összegekről szóló összevont beszámoló készítéséhez az ezen irányelv alapján szükséges adatok nem szerezhetők be aránytalanul magas költségek vagy indokolatlan késedelem nélkül;
a vállalkozás részvényeit kizárólag a továbbértékesítés céljából birtokolják.
A fenti kivételek csak abban az esetben alkalmazhatók, ha azokat az összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatások céljára is igénybe veszik.
45. cikk
Közzététel
46. cikk
Egyenértékűségi kritériumok
A Bizottság által a (2) bekezdéssel összhangban meghatározott kritériumoknak:
tartalmazniuk kell az alábbiakat:
az érintett vállalkozások köre,
a fizetett összegek kedvezményezettjei,
a beszámolóban szerepeltetett fizetett összegek,
a beszámolóban szerepeltetett fizetett összegek forráshoz rendelése,
a beszámolóban szerepeltetett fizetett összegek bontása,
az összevont alapon történő beszámolást maguk után vonó tényezők,
a beszámoló közlésének eszköze,
a beszámolókészítés gyakorisága és
a beszámolási kötelezettség alóli kibújás megakadályozását célzó intézkedések;
egyéb tekintetben olyan kritériumokra kell korlátozódniuk, amelyek a harmadik országok beszámolási követelményeinek az e fejezetben foglalt követelményekkel való közvetlen összehasonlítását segítik.
47. cikk
Az egyenértékűségi kritériumok alkalmazása
A Bizottság felhatalmazást kap, hogy végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el azoknak a harmadik országbeli beszámolási követelményeknek az azonosítása céljából, amelyeket a 46. cikkel összhangban meghatározott egyenértékűségi kritériumok alkalmazását követően e fejezet követelményeivel egyenértékűnek ítél. A végrehajtási jogi aktusokat a 50. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.
48. cikk
Felülvizsgálat
A Bizottság felülvizsgálja és jelentést tesz e fejezet végrehajtásáról és hatékonyságáról, különös tekintettel a beszámolási kötelezettségek alkalmazási körére és betartására, valamint a projektalapú beszámolás módszereire.
A felülvizsgálat során figyelembe kell továbbá venni a nemzetközi fejleményeket, különösen a kormányok javára fizetett összegek átláthatóságának fokozását illetően, valamint fel kell mérni a többi nemzetközi rendszer hatásait, és mérlegelni kell a versenyképességre és az energiaellátás biztonságára gyakorolt hatásokat. A felülvizsgálatot legkésőbb 21 július 2018-ig el kell végezni.
A jelentést – adott esetben jogalkotási javaslat kíséretében – be kell nyújtani az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A jelentésben mérlegelni kell a beszámolási követelményeknek az ipar további ágazataira való kiterjesztését, valamint azt is, hogy a kormányok javára fizetett összegekről szóló beszámolót alá kell-e vetni könyvvizsgálatnak. A jelentésben meg kell továbbá vizsgálni, hogy az átlagos alkalmazotti létszámról, az alvállalkozók igénybevételéről, valamint az egyes országokban kiszabott pénzbírságokról szükséges volna-e további információkat közölni.
A jelentésben annak lehetőségét is meg kell fontolni – figyelembe véve az OECD-n belüli fejleményeket és a kapcsolódó európai kezdeményezések eredményeit –, hogy kötelezővé tegyék a nagyvállalkozások számára, hogy évente országonkénti jelentést készítsenek minden olyan tagállam és harmadik ország tekintetében, amelyben tevékenykednek, amely legalább az elért nyereségre, a befizetett nyereségadóra és a kapott állami támogatásokra vonatkozó információkat tartalmazza.
Ezen túlmenően a jelentésben meg kell vizsgálni azt, hogy megvalósítható lenne-e egy olyan, valamennyi uniós kibocsátóra érvényes kötelezettség bevezetése, amelynek értelmében az ásványi anyagok beszerzése során kellő gondossággal kellene eljárniuk és gondoskodniuk kellene arról, hogy ellátási láncaik ne legyenek kapcsolatban konfliktusban részt vevő felekkel, valamint be kellene tartaniuk az EITI-nek és az OECD-nek az ellátási lánc felelősségteljes irányítására vonatkozó ajánlásait.
10A. FEJEZET
A TÁRSASÁGIADÓ-INFORMÁCIÓKAT TARTALMAZÓ JELENTÉS
48a. cikk
A társaságiadó-információkat tartalmazó jelentéssel kapcsolatos fogalommeghatározások
E fejezet alkalmazásában:
„legfelső szintű anyavállalkozás”: az a vállalkozás, amely elkészíti a legnagyobb vállalkozáscsoport összevont (konszolidált) pénzügyi kimutatásait;
„összevont (konszolidált) pénzügyi kimutatások”: valamely csoport anyavállalkozása által elkészített pénzügyi kimutatások, amelyekben az eszközöket, forrásokat, saját tőkét, bevételeket és kiadásokat úgy mutatják be, mint amelyek egyetlen gazdálkodó egységé;
„adójogrendszer”: állam vagy az államtól különböző joghatóság, amely a társasági adó tekintetében adóügyi autonómiával rendelkezik;
„önálló vállalkozás”: olyan vállalkozás, amely nem képezi valamely, a 2. cikk 11. pontjában meghatározottak szerinti csoport részét.
Ezen irányelv 48b. cikke alkalmazásában a „bevétel” ugyanazt jelenti, mint:
a „nettó árbevétel” valamely tagállam jogának hatálya alá tartozó, olyan vállalkozások esetében, amelyek nem alkalmazzák az 1606/2002/EK rendelet alapján elfogadott nemzetközi számviteli standardokat; vagy
a pénzügyi kimutatások készítésének alapját képező pénzügyi beszámolási keret által meghatározott vagy annak értelmében vett „bevétel”, az egyéb vállalkozások esetében.
48b. cikk
A társaságiadó-információkról való jelentéstételre kötelezett vállalkozások és fióktelepek
A tagállamok előírják, hogy a legfelső szintű anyavállalkozásra a továbbiakban ne vonatkozzanak az első albekezdésben meghatározott beszámolási kötelezettségek, amennyiben a konszolidált összbevétel az összevont (konszolidált) pénzügyi kimutatásai szerint a mérlegfordulónapján 750 000 000 EUR alá csökken az utolsó két egymást követő pénzügyi év mindegyikére vonatkozóan.
A tagállamok előírják a nemzeti joguk hatálya alá tartozó önálló vállalkozások számára, amennyiben a bevételük az éves pénzügyi kimutatásaik szerint a mérlegfordulónapjukon az utolsó két egymást követő pénzügyi év mindegyikére vonatkozóan meghaladta összesen a 750 000 000 EUR-t, hogy készítsenek el, tegyenek közzé és hozzáférhetővé egy társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést az említett két egymást követő pénzügyi év közül a későbbire vonatkozóan.
A tagállamok előírják, hogy az önálló vállalkozásra a továbbiakban ne vonatkozzanak a harmadik albekezdésben meghatározott beszámolási kötelezettségek, amennyiben az összbevétel az éves pénzügyi kimutatásai szerint a mérlegfordulónapján 750 000 000 EUR alá csökken az utolsó két egymást követő pénzügyi év mindegyikére vonatkozóan.
Amennyiben az említett információk vagy jelentés nem állnak rendelkezésre, a leányvállalkozásnak kérnie kell a legfelső szintű anyavállalkozásától, hogy biztosítsa részére valamennyi előírt információt, amely lehetővé teszi számára, hogy az első albekezdés szerinti kötelezettségeit teljesítse. Ha a legfelső szintű anyavállalkozás nem biztosítja valamennyi előírt információt, a leányvállalkozásnak el kell készítenie, közzé és hozzáférhetővé kell tennie egy társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést, amely tartalmazza valamennyi birtokában lévő, megkapott vagy beszerzett információt és egy nyilatkozatot arról, hogy a legfelső szintű anyavállalkozás nem bocsátotta rendelkezésre a szükséges információkat.
A tagállamok előírják, hogy a közepes méretű és nagy leányvállalkozásokra a továbbiakban ne vonatkozzanak az e bekezdésben meghatározott beszámolási kötelezettségek, amennyiben a legfelső szintű anyavállalkozás konszolidált összbevétele az összevont (konszolidált) pénzügyi kimutatásai szerint a mérlegfordulónapján 750 000 000 EUR alá csökken az utolsó két egymást követő pénzügyi év mindegyikére vonatkozóan.
Amennyiben az ilyen információk vagy jelentés nem állnak rendelkezésre, a 48e. cikk (2) bekezdésében említett, az adatközlési formai követelmények teljesítésére kijelölt személynek, illetve személyeknek kérnie, illetve kérniük kell az e bekezdés hatodik albekezdésének a) pontjában említett legfelső szintű anyavállalkozástól vagy önálló vállalkozástól, hogy biztosítsa számára, illetve számukra valamennyi szükséges információt, amely lehetővé teszi számára, illetve számukra a kötelezettségeik teljesítését.
Abban az esetben, ha nem biztosítják valamennyi előírt információt, a fióktelepnek el kell készítenie, közzé és hozzáférhetővé kell tennie egy társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést, amely tartalmazza valamennyi birtokában lévő, megkapott vagy beszerzett információt, valamint egy nyilatkozatot, amely megjelöli, hogy a legfelső szintű anyavállalkozás vagy az önálló vállalkozás nem bocsátotta rendelkezésre a szükséges információkat.
A tagállamok előírják, hogy az e bekezdésben meghatározott beszámolási kötelezettségek kizárólag azon fióktelepekre legyenek alkalmazandók, amelyek nettó árbevétele az utolsó két egymást követő pénzügyi év mindegyikére vonatkozóan meghaladta a 3. cikk (2) bekezdése alapján átültetett határértéket.
A tagállamok előírják, hogy az e bekezdés szerinti beszámolási kötelezettségek hatálya alá tartozó fióktelepre a továbbiakban ne vonatkozzanak az említett kötelezettségek, amennyiben annak nettó árbevétele a 3. cikk (2) bekezdése alapján átültetett határérték alá csökken az utolsó két egymást követő pénzügyi év mindegyikére vonatkozóan.
A tagállamok előírják, hogy az e bekezdésben meghatározott szabályok csak akkor alkalmazandók valamely fióktelepre, amennyiben a következő kritériumok teljesülnek:
a fióktelepet nyitó vállalkozás vagy egy olyan csoport kapcsolódó vállalkozása, amelynek a legfelső szintű anyavállalkozása nem tartozik valamely tagállam jogának hatálya alá, és amelynek a konszolidált bevétele az összevont (konszolidált) pénzügyi kimutatásai szerint a mérlegfordulónapján az utolsó két egymást követő pénzügyi év mindegyikére vonatkozóan meghaladta összesen a 750 000 000 EUR-t, vagy egy olyan önálló vállalkozás, amelynek a bevétele a pénzügyi kimutatásai szerint a mérlegfordulónapján az utolsó két egymást követő pénzügyi év mindegyikére vonatkozóan meghaladta összesen a 750 000 000 EUR-t; és
az ezen albekezdés a) pontjában említett legfelső szintű anyavállalkozásnak nincs a (4) bekezdésben említettek szerinti közepes méretű vagy nagy leányvállalkozása.
A tagállamok előírják, hogy valamely fióktelepre a továbbiakban ne vonatkozzanak az e bekezdésben meghatározott beszámolási kötelezettségek, amennyiben az a) pontban előírt kritérium két egymást követő pénzügyi évre vonatkozóan többé nem teljesül.
A tagállamok nem alkalmazzák az e cikk (4) és (5) bekezdésében meghatározott szabályokat, amennyiben a társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést egy olyan legfelső szintű anyavállalkozás vagy olyan önálló vállalkozás készíti el a 48c. cikknek megfelelő módon, amely nem tartozik valamely tagállam jogának a hatálya alá, és a jelentés megfelel a következő kritériumoknak:
azt költségmentesen és géppel olvasható elektronikus beszámolási formátumban hozzáférhetővé teszik a nyilvánosság számára:
az említett legfelső szintű anyavállalkozás vagy az említett önálló vállalkozás honlapján;
az Unió legalább egy hivatalos nyelvén;
legkésőbb az azon pénzügyi év mérlegfordulónapjától számított 12 hónapon belül, amelyre vonatkozóan a jelentést elkészítették; és
szerepelteti a valamely tagállam jogának hatálya alá tartozó egyetlen olyan leányvállalkozás nevét és székhelyét vagy egyetlen olyan fióktelep nevét és címét, amely a 48d. cikk (1) bekezdésével összhangban jelentést tett közzé.
48c. cikk
A társaságiadó-információkat tartalmazó jelentés tartalma
Az (1) bekezdésben említett információk a következőkből állnak:
a legfelső szintű anyavállalkozás vagy az önálló vállalkozás neve, az érintett pénzügyi év, a jelentés bemutatásához használt pénznem és adott esetben a legfelső szintű anyavállalkozásnak a releváns pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásaiban a konszolidálásba bevont valamennyi olyan leányvállalkozásának jegyzéke, amelyek az Unióban vagy az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek felülvizsgált európai uniós jegyzékéről szóló tanácsi következtetések I. és II. mellékletében foglalt adójogrendszerekben letelepedettek;
a tevékenységeik jellegének rövid ismertetése;
az alkalmazottak száma teljes munkaidős egyenértékben kifejezve;
bevételek, amelyeket a következők szerint kell kiszámolni:
a következők összege: a nettó árbevétel, egyéb működési bevétel, a számottevő tulajdoni részesedésből származó bevétel a kapcsolódó vállalkozásoktól kapott osztalékok nélkül, a befektetett eszközök részét képező egyéb befektetésekből és kölcsönökből származó bevételek, az egyéb kapott kamatok és kamatjellegű bevételek, az ezen irányelv V. és VI. mellékletében felsoroltak szerint; vagy
a pénzügyi kimutatások készítésének alapját képező pénzügyi beszámolási keretrendszer által meghatározott bevétel, az értékmódosítások és a kapcsolódó vállalkozásoktól kapott osztalékok nélkül;
a társasági adót megelőző nyereség vagy veszteség összege;
a releváns pénzügyi évben esedékes társasági adó összege, amelyet a releváns adójogrendszer hatálya alá tartozó vállalkozások és fióktelepek által a pénzügyi évben keletkezett adóköteles nyereség vagy veszteség után fizetendő folyó évi adóráfordításként kell kiszámítani;
a megfizetett társasági adó összege pénzforgalmi alapon, amelyet a releváns adójogrendszer hatálya alá tartozó vállalkozások és fióktelepek által a releváns pénzügyi év során befizetett társasági adó összegeként kell kiszámítani; és
a felhalmozott nyereség összege a releváns pénzügyi év végén.
A d) pont alkalmazásában a bevételek magukban foglalják a kapcsolt felekkel kötött ügyleteket.
Az f) pont alkalmazásában a folyó évi adóráfordítás a vállalkozásnak csak a releváns pénzügyi évben végzett tevékenységeire vonatkozhat, és nem foglalhat magában halasztott adókat vagy bizonytalan adókötelezettségekre képzett céltartalékokat.
A g) pont alkalmazásában a megfizetett adó magában foglalja a csoporton belüli vállalkozásoknak és fióktelepeknek teljesített kifizetések tekintetében más vállalkozások által megfizetett forrásadót.
A h) pont alkalmazásában a felhalmozott nyereség az elmúlt pénzügyi évekből és a releváns pénzügyi évből származó nyereségek összege, amelyek felosztásáról még nem döntöttek. A fióktelepeket illetően azon vállalkozás felhalmozott nyereségeiről van szó, amely a fióktelepet nyitotta.
A társaságiadó-információkat tartalmazó jelentésnek külön-külön kell bemutatnia az e cikk (2) vagy (3) bekezdésében említett információkat is minden egyes olyan adójogrendszerre vonatkozóan, amely azon pénzügyi év március 1-jén, amelyre vonatkozóan a jelentést el kell készíteni, fel van sorolva az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek felülvizsgált európai uniós jegyzékéről szóló tanácsi következtetések I. mellékletében, és az ilyen információkat külön-külön kell megadni minden egyes olyan adójogrendszerre vonatkozóan, amely azon pénzügyi év március 1-jén, amelyre vonatkozóan a jelentést el kell készíteni, és a megelőző pénzügyi év március 1-jén, említésre került az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek felülvizsgált európai uniós jegyzékéről szóló tanácsi következtetések II. mellékletében.
Az egyéb adójogrendszerekre vonatkozóan a társaságiadó-információkat tartalmazó jelentésnek összesített alapon be kell mutatnia a (2) vagy (3) bekezdésben említett információkat is.
Az információkat a letelepedési hely, az állandó üzletviteli hely megléte vagy egy olyan állandó üzleti tevékenység alapján kell hozzárendelni minden egyes releváns adójogrendszerhez, amely – a csoport vagy az önálló vállalkozás tevékenységét tekintve – társaságiadó-köteles lehet az említett adójogrendszerben.
Amennyiben egy egységes adójogrendszeren belül több kapcsolódó vállalkozás tevékenységei társaságiadó-kötelesek lehetnek, az ezen adójogrendszerhez hozzárendelt információknak az egyes kapcsolódó vállalkozásoknak és azok fióktelepeinek az említett adójogrendszerben végzett ilyen tevékenységeire vonatkozó információk összesítését kell képviselniük.
Egy konkrét tevékenységre vonatkozó információ nem rendelhető egyszerre egynél több adójogrendszerhez.
A tagállamok biztosítják, hogy az első albekezdés alapján kihagyott információk közzétételére sor kerüljön az azok eredeti kihagyásának időpontjától számított legfeljebb öt éven belül egy későbbi, társaságiadó-információkat tartalmazó jelentésben.
A tagállamok biztosítják, hogy az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek felülvizsgált európai uniós jegyzékéről szóló tanácsi következtetések I. és II. mellékletében szereplő adójogrendszerekre vonatkozó, az e cikk (5) bekezdésében említettek szerinti információk soha ne legyenek elhagyhatók.
A 48b. cikk (4) bekezdésének második albekezdésében említett esetben azonban a társaságiadó-információkat tartalmazó jelentésben használt pénznemnek azon pénznemnek kell lennie, amelyben a leányvállalkozás az éves pénzügyi kimutatásait közzéteszi.
A 48b. cikk (4) és (5) bekezdésében említett határértékeket a 2021. december 21-én érvényes átváltási árfolyamon át kell számítani a releváns harmadik országok nemzeti pénznemében kifejezett egyenértékű összegre, a legközelebbi ezresre kerekítve.
48d. cikk
Közzététel és hozzáférhetőség
A tagállamok biztosítják, hogy a vállalkozások által az e cikk (1) bekezdésével összhangban közzétett társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést és nyilatkozatot az Unió legalább egy hivatalos nyelvén, költségmentesen hozzáférhetővé tegyék a nyilvánosság számára legkésőbb 12 hónappal azon pénzügyi év mérlegfordulónapját követően, amelyre vonatkozóan a jelentést elkészítették, a következők honlapján:
a vállalkozásén, amennyiben a 48b. cikk (1) bekezdése alkalmazandó;
a leányvállalkozásén vagy egy kapcsolódó vállalkozásén, amennyiben a 48b. cikk (4) bekezdése alkalmazandó; vagy
a fióktelepén vagy a fióktelepet nyitó vállalkozásén vagy egy kapcsolódó vállalkozásén, amennyiben a 48b. cikk (5) bekezdése alkalmazandó.
48e. cikk
A társaságiadó-információkat tartalmazó jelentés elkészítésére, közzé- és hozzáférhetővé tételére vonatkozó felelősség
48f. cikk
A jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló nyilatkozata
A tagállamok előírják, hogy amennyiben egy tagállami jog hatálya alá tartozó vállalkozás pénzügyi kimutatásait egy vagy több, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálónak vagy könyvvizsgáló cégnek kell ellenőriznie, a könyvvizsgálói jelentés rögzítse, hogy a vállalkozás azon pénzügyi évet megelőző pénzügyi évre vonatkozóan, amelyre vonatkozóan a könyvvizsgálat tárgyát képező pénzügyi kimutatásokat elkészítették, köteles volt-e a 48b. cikk alapján társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést közzétenni, és ha igen, vajon a jelentést a 48d. cikkel összhangban közzétették-e.
48 g. cikk
A társaságiadó-információkra vonatkozó jelentéstétel kezdőnapja
A tagállamok biztosítják, hogy a 48a–48f. cikket átültető törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések legkésőbb a 2024. június 22-én vagy azt követően kezdődő első pénzügyi év kezdőnapjától alkalmazandók legyenek.
48h. cikk
A felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezés
A Bizottság 2027. június 22-ig jelentést nyújt be a 48a–48f. cikkben meghatározott beszámolási kötelezettségeknek való megfelelésről és azok hatásáról, és – figyelembe véve az OECD szintjén fennálló helyzetet, a kellő szintű átláthatóság megléte biztosításának szükségességét, valamint a vállalkozások és a magánbefektetések számára a versengő környezet megőrzésének és biztosításának szükségességét – felülvizsgálja és értékeli különösen azt, hogy helyénvaló volna-e kiterjeszteni a 48b. cikkben meghatározott, társaságiadó-információkra vonatkozó beszámolási kötelezettséget a 3. cikk (4), illetve (7) bekezdésében meghatározott nagyvállalkozásokra, illetve nagy méretű csoportokra, valamint kiterjeszteni a társaságiadó-információkat tartalmazó jelentésnek a 48c. cikkben meghatározott tartalmát, hogy az további információkat tartalmazzon. A Bizottság az említett jelentésben értékeli azt is, hogy milyen hatást gyakorol ezen irányelv hatékonyságára az adóinformációknak a 48c. cikk (5) bekezdésében előírtak szerinti összesített alapon történő megjelenítése a harmadik országbeli adójogrendszerek esetében, valamint az információknak a jelentésből való, a 48c. cikk (6) bekezdésében előírtak szerinti átmeneti kihagyása.
A Bizottság a jelentést – adott esetben jogalkotási javaslat kíséretében – benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.
11. FEJEZET
ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
48i. cikk
Átmeneti rendelkezések
2030. január 6-ig a tagállamok engedélyezik, hogy az e bekezdés első albekezdésében említett összevont fenntarthatósági beszámoló magába foglalja az (EU) 2020/852 rendelet 8. cikkében meghatározott közzétételeket, amelyek kiterjednek az e bekezdés első albekezdésében említett anyavállalkozás ezen irányelv 19a. vagy 29a. cikkének hatálya alá tartozó valamennyi uniós leányvállalkozása által végzett tevékenységekre.
49. cikk
A felhatalmazás gyakorlása
A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok 29b. és 29c. cikk alapján történő elfogadásakor a Bizottság figyelembe veszi az EFRAG szakmai tanácsát, feltéve, hogy:
az ilyen tanácsot megfelelő szabályszerű eljárás, közfelügyelet és átláthatóság mellett, az érintett érdekelt felek szakértelmével és kiegyensúlyozott részvételével, valamint függetlenségének biztosításához elegendő közfinanszírozással, továbbá olyan munkaprogram alapján dolgozták ki, amelyről a Bizottsággal konzultáltak;
az ilyen tanácshoz olyan költség-haszon elemzések társulnak, amelyek magukban foglalják a szakmai tanácsok fenntarthatósági kérdésekre gyakorolt hatásának elemzését;
az ilyen tanácshoz mellékelték annak ismertetését, hogy miként veszi figyelembe a 29b. cikk (5) bekezdésében felsorolt elemeket;
az EFRAG szakmai szintű munkájában való részvétel a fenntarthatósági beszámolással kapcsolatos szakértelemen alapul, és nem függ pénzügyi hozzájárulástól.
Az a) és d) pont nem érinti a közjogi szerveknek és a nemzeti standardalkotó szervezeteknek az EFRAG szakmai munkájában való részvételét.
Az EFRAG szakmai tanácsát kísérő dokumentumokat az említett szakmai tanáccsal együtt kell benyújtani.
A Bizottság ezen irányelv 29b. és a 29c. cikkében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadását megelőzően közösen konzultál azok tervezetéről az (EU) 2020/852 rendelet 24. cikkében említett, fenntartható finanszírozással foglalkozó tagállami szakértői csoporttal és az 1606/2002/EK rendelet 6. cikkében említett számviteli szabályozó bizottsággal.
A Bizottság kikéri az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (a továbbiakban: ESMA), az Európai Bankhatóság (a továbbiakban: EBH) és az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (a továbbiakban: EIOPA) véleményét az EFRAG által nyújtott szakmai tanácsról, különös tekintettel annak az (EU) 2019/2088 rendelettel és az annak alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal való összhangjára. Az ESMA-nak, az EBH-nak és az EIOPA-nak a Bizottság kérésének kézhezvételétől számított két hónapon belül kell véleményt nyilvánítania.
A Bizottság az ezen irányelv 29b. és 29c. cikkében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadása előtt emellett az Európai Környezetvédelmi Ügynökséggel, az Európai Unió Alapjogi Ügynökségével, az Európai Központi Bankkal, az Európai Könyvvizsgálat-felügyeleti Szervek Bizottságával és az (EU) 2020/852 rendelet 20. cikke alapján létrejött, fenntartható finanszírozással foglalkozó platformmal is konzultál az EFRAG által nyújtott szakmai tanácsról. Amennyiben e szervek bármelyike úgy dönt, hogy véleményt nyújt be, azt a Bizottság általi konzultációt követő két hónapon belül kell megtennie.
50. cikk
Bizottsági eljárás
51. cikk
Szankciók
A tagállamok szankciókat írnak elő az ezen irányelv alapján elfogadott nemzeti rendelkezések megszegése esetére, és meghoznak minden olyan intézkedést, amelyek azok végrehajtásához szükségesek. A szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.
52. cikk
A 78/660/EGK és a 83/349/EGK irányelvek hatályon kívül helyezése
A 78/660/EGK és a 83/349/EGK irányelv hatályát veszti.
A hatályon kívül helyezett irányelvekre való hivatkozásokat az ezen irányelvre való hivatkozásként kell értelmezni, a VII. mellékletben foglalt megfelelési táblázatnak megfelelően.
53. cikk
Átültetés a nemzeti jogba
A tagállamok előírhatják, hogy az első albekezdésben említett rendelkezéseket a 2016. január 1-jén vagy a 2016. naptári év során kezdődő üzleti évekre vonatkozó éves pénzügyi kimutatásokra kell az első alkalommal alkalmazni.
Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.
54. cikk
Hatálybalépés
Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
55. cikk
Címzettek
Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.
I. MELLÉKLET
AZ 1. CIKK (1) BEKEZDÉSÉNEK A) PONTJÁBAN EMLÍTETT VÁLLALKOZÁSTÍPUSOK
II. MELLÉKLET
AZ 1. CIKK (1) BEKEZDÉSÉNEK B) PONTJÁBAN EMLÍTETT VÁLLALKOZÁSTÍPUSOK
III. MELLÉKLET
A 10. CIKKBEN MEGHATÁROZOTT MÉRLEG VÍZSZINTES TAGOLÁSA
Eszközök
A. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke
amelyből lehívtak
(hacsak a nemzeti jog nem rendelkezik úgy, hogy a jegyzett tőke lehívott részét a „Tőke és tartalék” alatt kell kimutatni, amely esetben a jegyzett tőke lehívott, de még be nem fizetett részének az eszközök között az A. vagy a D. II. 5. tétel alatt kell megjelennie.)
B. Alapítási költségek
a nemzeti jog meghatározása szerint, amennyiben a nemzeti jog megengedi azok eszközként történő kimutatását. A nemzeti jog azt is előírhatja, hogy az alapítási költségeket az „Immateriális javak” első tételeként kell kimutatni.
C. Befektetett eszközök
I. Immateriális javak
1. Fejlesztési költségek, amennyiben a nemzeti jog az eszközök közötti kimutatásukat engedélyezi.
2. Koncessziók, szabadalmak, licencek, védjegyek, illetve hasonló jogok és eszközök, ha ezeket
ellenérték fejében szerezték meg, és nem kell a C. I. 3. tétel alatt kimutatni; vagy
maga a vállalkozás hozta létre, amennyiben a nemzeti jog ezek eszközként való kimutatását engedélyezi.
3. Üzleti vagy cégérték (goodwill), amennyiben ellenérték fejében szerezték meg.
4. Adott előlegek.
II. Tárgyi eszközök
1. Ingatlanok.
2. Műszaki berendezések és gépek.
3. Egyéb berendezések, üzemi és üzleti felszerelések.
4. Adott előlegek és befejezetlen beruházások.
III. Pénzügyi eszközök
1. Részesedések kapcsolódó vállalkozásokban.
2. Kapcsolódó vállalkozásnak adott kölcsön.
3. Számottevő tulajdoni részesedés.
4. Számottevő tulajdoni részesedési viszonyban álló vállalkozásnak adott kölcsön.
5. Befektetett eszközként birtokolt értékpapírok.
6. Egyéb adott kölcsön.
D. Forgóeszközök
I. Készletek
1. Anyagok.
2. Befejezetlen termelés és félkész termékek.
3. Késztermékek és áruk.
4. Adott előlegek.
II. Követelések
(Az egyes tételeknél elkülönítetten kell kimutatni az egy évnél hosszabb lejáratú követeléseket.)
1. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők).
2. Követelések kapcsolódó vállalkozással szemben.
3. Követelések számottevő tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben.
4. Egyéb követelések.
5. Jegyzett, lehívott, de még be nem fizetett tőke (hacsak a nemzeti jog nem rendelkezik úgy, hogy a jegyzett tőke lehívott részét eszközként az A. tétel alatt kell kimutatni).
6. Aktív időbeli elhatárolások (hacsak a nemzeti jog nem rendelkezik úgy, hogy ezt a tételt eszközként a E. tétel alatt kell kimutatni).
III. Befektetések
1. Részesedések kapcsolódó vállalkozásokban.
2. Saját részvények vagy üzletrészek (a névérték vagy névérték hiányában a jegyzett tőke arányában meghatározott érték feltüntetésével) olyan mértékben, ahogyan a nemzeti jog ezeknek a mérlegben való kimutatását engedélyezi.
3. Egyéb befektetések.
IV. Bankbetétek és készpénzkészlet
E. Aktív időbeli elhatárolások
(Hacsak a nemzeti jog nem rendelkezik úgy, hogy ezeket a tételeket eszközként a D. II. 6. tétel alatt kell kimutatni).
Tőke, tartalékok és kötelezettségek
A. Tőke és tartalék
I. Jegyzett tőke
(Hacsak a nemzeti jog nem rendelkezik úgy, hogy a jegyzett tőke lehívott részét e tétel alatt kell kimutatni, amely esetben a jegyzett tőke és a befizetett tőke összegét elkülönítetten kell kimutatni).
II. Névértéken felüli befizetés (ázsió).
III. Átértékelési tartalék
IV. Tartalékok
1. Jogszabályban előírt tartalék, amennyiben a nemzeti jog ilyen tartalék képzését előírja.
2. Saját részvények tartaléka, amennyiben a nemzeti jog ilyen tartalék képzését előírja, a 2012/30/EU irányelv 24. cikke (1) bekezdése b) pontjának sérelme nélkül.
3. Létesítő okiratban meghatározott tartalékok.
4. Egyéb tartalékok, ideértve a valós értékelés értékelési tartalékát is.
V. Felhalmozott eredmény.
VI. Az üzleti év eredménye.
B. Céltartalékok
1. Céltartalék nyugdíjakra és hasonló kötelezettségekre.
2. Céltartalék adótartozásra.
3. Egyéb céltartalék.
C. Kötelezettségek
(Az egy éven belül és az egy éven túl esedékes kötelezettségeket az egyes tételeknél elkülönítetten és ezekre a tételekre összesítetten is ki kell mutatni.)
1. Tartozások kötvénykibocsátásból, külön szerepeltetve az átváltoztatható kötvények kibocsátásából eredő tartozásokat.
2. Hitelintézetekkel szemben fennálló kötelezettségek.
3. Vevőktől kapott előlegek, amennyiben ezek nem elkülönítetten kerülnek kimutatásra a készletből való levonásokként.
4. Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók).
5. Váltótartozások.
6. Kötelezettségek kapcsolódó vállalkozással szemben.
7. Kötelezettségek számottevő tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben.
8. Egyéb kötelezettségek, ideértve az adó- és társadalombiztosítási hatóságokkal szembeni kötelezettségeket is.
9. Passzív időbeli elhatárolások (hacsak a nemzeti jog nem rendelkezik úgy, hogy ezeket a tételeket a D. tétel alatt kell kimutatni).
D. Passzív időbeli elhatárolások
(Hacsak a nemzeti jog nem rendelkezik úgy, hogy ezeket a tételeket a „kötelezettségek” C. 9. tétele alatt kell kimutatni).
IV. MELLÉKLET
A 10. CIKKBEN MEGHATÁROZOTT MÉRLEG FÜGGŐLEGES TAGOLÁSA
A. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke
amelyet lehívtak
(hacsak a nemzeti jog nem rendelkezik úgy, hogy a jegyzett tőke lehívott részét az L. tétel alatt kell kimutatni, amely esetben a jegyzett tőke lehívott, de még be nem fizetett részének az A. vagy a D. II. 5. tétel alatt kell megjelennie.)
B. Alapítási költségek
a nemzeti jog meghatározása szerint, amennyiben a nemzeti jog megengedi azok eszközként történő kimutatását. A nemzeti jog azt is előírhatja, hogy az alapítási költségeket az „Immateriális javak” első tételeként kell kimutatni.
C. Befektetett eszközök
I. Immateriális javak
1. Fejlesztési költségek, amennyiben a nemzeti jog az eszközök közötti kimutatásukat engedélyezi.
2. Koncessziók, szabadalmak, licencek, védjegyek, illetve hasonló jogok és eszközök, ha ezeket
ellenérték fejében szerezték meg, és nem kell a C. I. 3. tétel alatt kimutatni; vagy
maga a vállalkozás hozta létre, amennyiben a nemzeti jog ezek eszközként való kimutatását engedélyezi.
3. Üzleti vagy cégérték (goodwill), amennyiben ellenérték fejében szerezték meg.
4. Adott előlegek.
II. Tárgyi eszközök
1. Ingatlanok.
2. Műszaki berendezések és gépek.
3. Egyéb berendezések, üzemi és üzleti felszerelések.
4. Adott előlegek és befejezetlen beruházások.
III. Pénzügyi eszközök
1. Részesedések kapcsolódó vállalkozásokban.
2. Kapcsolódó vállalkozásnak adott kölcsön.
3. Számottevő tulajdoni részesedés.
4. A vállalkozással számottevő tulajdoni részesedési viszonyban álló vállalkozásnak adott kölcsön.
5. Befektetett eszközként birtokolt beruházások.
6. Egyéb adott kölcsön.
D. Forgóeszközök
I. Készletek
1. Anyagok.
2. Befejezetlen termelés és félkész termékek.
3. Késztermékek és áruk.
4. Adott előlegek.
II. Követelések
(Az egyes tételeknél elkülönítetten kell kimutatni az egy évnél hosszabb lejáratú követeléseket.)
1. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők).
2. Követelések kapcsolódó vállalkozással szemben.
3. Követelések számottevő tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben.
4. Egyéb követelések.
5. Jegyzett, lehívott, de még be nem fizetett tőke (hacsak a nemzeti jog nem rendelkezik úgy, hogy a jegyzett tőke lehívott részét eszközként az A. tétel alatt kell kimutatni).
6. Aktív időbeli elhatárolások (hacsak a nemzeti jogszabály nem rendelkezik úgy, hogy ezt a tételt eszközként az E. tétel alatt kell kimutatni).
III. Befektetések
1. Részesedések kapcsolódó vállalkozásokban.
2. Saját részvények vagy üzletrészek (a névérték vagy névérték hiányában a jegyzett tőke arányában meghatározott érték feltüntetésével) olyan mértékben, ahogyan a nemzeti jog ezeknek a mérlegben való kimutatását engedélyezi.
3. Egyéb befektetések.
IV. Bankbetétek és készpénzkészlet
E. Aktív időbeli elhatárolások
(Hacsak a nemzeti jog nem rendelkezik úgy, hogy ezeket a tételeket D. II. 6. tétel alatt kell kimutatni).
F. Egy éven belül esedékes kötelezettségek
1. Tartozások kötvénykibocsátásból, külön szerepeltetve az átváltoztatható kötvények kibocsátásából eredő tartozásokat.
2. Hitelintézetekkel szemben fennálló kötelezettségek.
3. Vevőktől kapott előlegek, amennyiben ezek nem elkülönítetten kerülnek kimutatásra a készletből való levonásokként.
4. Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók).
5. Váltótartozások.
6. Kötelezettségek kapcsolódó vállalkozással szemben.
7. Kötelezettségek számottevő tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben.
8. Egyéb kötelezettségek, ideértve az adó- és társadalombiztosítási hatóságokkal szembeni kötelezettségeket is.
9. Passzív időbeli elhatárolások (hacsak a nemzeti jog nem rendelkezik úgy, hogy ezeket a tételeket a K. tétel alatt kell kimutatni).
G. A forgóeszközök és a rövid lejáratú kötelezettségek különbözete
(Figyelembe véve az aktív időbeli elhatárolásokat, amennyiben az E. tétel alatt kimutatásra kerülnek, és a passzív időbeli elhatárolásokat, amennyiben a K. tétel alatt kimutatásra kerülnek).
H. Az eszközök összértéke a rövid lejáratú kötelezettségek levonása után
I. Egy évnél hosszabb lejáratú kötelezettségek
1. Tartozások kötvénykibocsátásból, külön szerepeltetve az átváltoztatható kötvények kibocsátásából eredő tartozásokat.
2. Hitelintézetekkel szemben fennálló kötelezettségek.
3. Vevőktől kapott előlegek, amennyiben ezek nem elkülönítetten kerülnek kimutatásra a készletből való levonásokként.
4. Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók).
5. Váltótartozások.
6. Kötelezettségek kapcsolódó vállalkozással szemben.
7. Kötelezettségek számottevő tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben.
8. Egyéb kötelezettségek, ideértve az adó- és társadalombiztosítási hatóságokkal szembeni kötelezettségeket is.
9. Passzív időbeli elhatárolások (hacsak a nemzeti jog nem rendelkezik úgy, hogy ezeket a tételeket a K. tétel alatt kell kimutatni).
J. Céltartalékok
1. Céltartalék nyugdíjakra és hasonló kötelezettségekre.
2. Céltartalék adótartozásra.
3. Egyéb céltartalék.
K. Passzív időbeli elhatárolások
(Hacsak nemzeti jogszabály nem rendelkezik úgy, hogy az F. 9. vagy I. 9. tétel, vagy mindkettő alatt kerüljenek kimutatásra).
L. Tőke és tartalék
I. Jegyzett tőke
(Hacsak nemzeti jog nem rendelkezik úgy, hogy a jegyzett tőke lehívott részét e tétel alatt kell kimutatni. Ilyen esetben a jegyzett tőke és a befizetett tőke összegét elkülönítetten kell kimutatni).
II. Névértéken felüli befizetés (ázsió).
III. Átértékelési tartalék
IV. Tartalékok
1. Jogszabályban előírt tartalék, amennyiben a nemzeti jog ilyen tartalék képzését előírja.
2. Saját részvények tartaléka, amennyiben a nemzeti jog ilyen tartalék képzését előírja, a 2012/30/EU irányelv 24. cikke (1) bekezdése b) pontjának sérelme nélkül.
3. Létesítő okiratban meghatározott tartalékok.
4. Egyéb tartalékok, ideértve a valós értékelés értékelési tartalékát is.
V. Felhalmozott eredmény.
VI. Az üzleti év eredménye.
V. MELLÉKLET
AZ EREDMÉNYKIMUTATÁS RÁFORDÍTÁS JELLEGE SZERINTI, A 13. CIKKBEN MEGHATÁROZOTT TAGOLÁSA
1. Nettó árbevétel.
2. Saját termelésű készletek állományváltozása.
3. Aktivált saját teljesítmények értéke.
4. Egyéb működési bevétel.
5.
Anyagok.
Egyéb külső ráfordítások.
6. Személyi jellegű ráfordítások:
bérek és fizetések;
társadalombiztosítási költségek, külön megjelölve a nyugdíjjal kapcsolatosakat.
7.
Értékmódosítás az alapítási költségek, valamint a befektetett tárgyi eszközök és immateriális eszközök tekintetében.
Értékmódosítás a forgóeszközök tekintetében, olyan mértékben, amennyiben azok meghaladják az érintett vállalkozásnál szokásos értékmódosítás összegét.
8. Egyéb működési ráfordítások.
9. Számottevő tulajdoni részesedésből származó bevételek, külön feltüntetve a kapcsolódó vállalkozástól kapott bevételeket.
10. A befektetett eszközök közé sorolt értékpapírokból és kölcsönökből származó bevételek, külön feltüntetve a kapcsolódó vállalkozástól kapott bevételeket.
11. Egyéb kapott kamatok és kamatjellegű bevételek, külön feltüntetve a kapcsolódó vállalkozástól kapott bevételeket.
12. Értékmódosítás a pénzügyi eszközök és a forgóeszközök között kimutatott értékpapírok tekintetében.
13. Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások, külön feltüntetve a kapcsolódó vállalkozásnak fizetendő ráfordításokat.
14. Az eredményt terhelő adó.
15. Adózás utáni eredmény.
16. Az 1–15. pontban nem említett egyéb adók.
17. Az üzleti év eredménye.
VI. MELLÉKLET
AZ EREDMÉNYKIMUTATÁS RÁFORDÍTÁS FUNKCIÓJA SZERINTI, A 13. CIKKBEN MEGHATÁROZOTT TAGOLÁSA
1. Nettó árbevétel.
2. Az értékesítés elszámolt költsége (beleértve az értékmódosítást is).
3. Bruttó eredmény.
4. Forgalmazási költségek (beleértve az értékmódosítást is).
5. Igazgatási kiadások (beleértve az értékmódosítást is).
6. Egyéb működési bevétel.
7. Számottevő tulajdoni részesedésből származó bevételek, külön feltüntetve a kapcsolódó vállalkozástól kapott bevételeket.
8. A befektetett eszközök közé sorolt értékpapírokból és kölcsönökből származó bevételek, külön feltüntetve a kapcsolódó vállalkozástól kapott bevételeket.
9. Egyéb kapott kamatok és kamatjellegű bevételek, külön feltüntetve a kapcsolódó vállalkozástól kapott bevételeket.
10. Értékmódosítás a pénzügyi eszközök és a forgóeszközök között kimutatott értékpapírok tekintetében.
11. Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások, külön feltüntetve a kapcsolódó vállalkozásnak fizetendő ráfordításokat.
12. Az eredményt terhelő adó.
13. Adózás utáni eredmény.
14. Az 1–13. pontban nem említett egyéb adók.
15. Az üzleti év eredménye.
VII. MELLÉKLET
Megfelelési táblázat
A 78/660/EGK irányelv |
A 83/349/EGK irányelv |
Ezen irányelv |
1. cikk (1) bekezdés, első albekezdés, bevezető szövegrész |
— |
1. cikk a) pont |
1. cikk (1) bekezdés, első albekezdés, az elsőtől a huszonhetedikig terjedő francia bekezdés |
— |
I. melléklet |
1. cikk (1) bekezdés, második albekezdés |
— |
1. cikk b) pont |
1. cikk (1) bekezdés, második albekezdés, a)–aa) pont |
— |
II. melléklet |
1. cikk (1) bekezdés, harmadik albekezdés |
— |
1. cikk c) pont |
1. cikk (2) bekezdés |
— |
— |
2. cikk (1) bekezdés |
— |
4. cikk (1) bekezdés |
2. cikk (2) bekezdés |
— |
4. cikk (2) bekezdés |
2. cikk (3) bekezdés |
— |
4. cikk (3) bekezdés |
2. cikk (4) bekezdés |
— |
4. cikk (3) bekezdés |
2. cikk (5) bekezdés |
— |
4. cikk (4) bekezdés |
2. cikk (6) bekezdés |
— |
4. cikk (5) bekezdés |
3. cikk |
— |
9. cikk (1) bekezdés |
4. cikk (1) bekezdés |
— |
9. cikk (2) bekezdés |
4. cikk (2) bekezdés |
— |
9. cikk (3) bekezdés |
4. cikk (3) bekezdés |
— |
9. cikk (3) bekezdés |
4. cikk (4) bekezdés |
— |
9. cikk (4) bekezdés |
4. cikk (5) bekezdés |
— |
— |
4. cikk (6) bekezdés |
— |
6. cikk (1) bekezdés h) pont és 6. cikk (3) bekezdés |
5. cikk (1) bekezdés |
— |
— |
5. cikk (2) bekezdés |
— |
2. cikk 14. pont |
5. cikk (3) bekezdés |
— |
2. cikk 15. pont |
6. cikk |
— |
9. cikk (6) bekezdés |
7. cikk |
— |
6. cikk (1) bekezdés g) pont |
8. cikk |
— |
10. cikk |
9. cikk A. pont |
— |
III. melléklet A pont |
9. cikk B. pont |
— |
III. melléklet B pont |
9. cikk C. pont |
— |
III. melléklet C pont |
9. cikk D. pont |
— |
III. melléklet D pont |
9. cikk E. pont |
— |
III. melléklet E pont |
9. cikk F. pont |
— |
— |
Források (Passzívák) 9. cikk A. pont |
— |
Tőke, tartalékok és kötelezettségek III. melléklet A. pont |
9. cikk B. pont |
— |
III. melléklet B. pont |
9. cikk C. pont |
— |
III. melléklet C. pont |
9. cikk D. pont |
— |
III. melléklet. pont |
9. cikk E. pont |
— |
— |
10. cikk |
— |
IV. melléklet |
10a. cikk |
— |
11. cikk |
11. cikk, első albekezdés |
— |
3. cikk (2) bekezdés és 14. cikk (1) bekezdés |
11. cikk, második albekezdés |
— |
— |
11. cikk, harmadik albekezdés |
— |
3. cikk (9) bekezdés első albekezdés |
12. cikk (1) bekezdés |
— |
3. cikk (10) bekezdés |
12. cikk (2) bekezdés |
— |
3. cikk (9) bekezdés második albekezdés |
12. cikk (3) bekezdés |
— |
3. cikk (11) bekezdés |
13. cikk (1) bekezdés |
— |
12. cikk (1) bekezdés |
13. cikk (2) bekezdés |
— |
12. cikk (2) bekezdés |
14. cikk |
— |
16. cikk (1) bekezdés d) pont |
15. cikk (1) bekezdés |
— |
12. cikk (3) bekezdés |
15. cikk (2) bekezdés |
— |
2. cikk 4. pont |
15. cikk (3) bekezdés a) pont |
— |
17. cikk (1) bekezdés a) pont |
15. cikk (3) bekezdés b) pont |
— |
— |
15. cikk (3) bekezdés c) pont |
— |
17. cikk (1) bekezdés a) pont i) alpont |
15. cikk (4) bekezdés |
— |
— |
16. cikk |
— |
12. cikk (4) bekezdés |
17. cikk |
— |
2. cikk 2. pont |
18. cikk |
— |
— |
19. cikk |
— |
2. cikk 8. pont |
20. cikk (1) bekezdés |
— |
12. cikk (12) bekezdés, első albekezdés |
20. cikk (2) bekezdés |
— |
12. cikk (12) bekezdés, második albekezdés |
20. cikk (3) bekezdés |
— |
12. cikk (12) bekezdés, harmadik albekezdés |
21. cikk |
— |
— |
22. cikk, első albekezdés |
— |
13. cikk (1) bekezdés |
22. cikk, második albekezdés |
— |
13. cikk (2) bekezdés |
23. cikk 1–15. pont |
— |
V. melléklet 1–15. pont |
23. cikk 16–19. pont |
— |
— |
23. cikk 20. és 21. pont |
— |
V. melléklet 16. és 17. pont |
24. cikk |
— |
— |
25. cikk 1–13. pont |
— |
VI. melléklet 1–13. pont |
25. cikk 14–17. pont |
— |
— |
25. cikk 18. és 19. pont |
— |
VI. melléklet 14. és 15. pont |
26. cikk |
— |
— |
27. cikk, első albekezdés, bevezető szövegrész |
— |
3. cikk (3) bekezdés |
27. cikk, első albekezdés, a) és c) pont |
— |
46. cikk (2) bekezdés a) és b) pont |
27. cikk, első albekezdés, b) és d) pont |
— |
— |
27. cikk, második albekezdés |
— |
3. cikk (9) bekezdés első albekezdés |
28. cikk |
— |
2. cikk (5) bekezdés |
29. cikk |
— |
— |
30. cikk |
— |
— |
31. cikk (1) bekezdés |
— |
6. cikk (1) bekezdés, bevezető rész, és a)–f) pont |
31. cikk (1a) bekezdés |
— |
6. cikk (5) bekezdés |
31. cikk (2) bekezdés |
— |
4. cikk (4) bekezdés |
32. cikk |
— |
6. cikk (1) bekezdés i) pont |
33. cikk (1) bekezdés, bevezető szövegrész |
— |
7. cikk (1) bekezdés- |
33. cikk (1) bekezdés a) és b) pont, valamint a második és a harmadik albekezdés |
— |
— |
33. cikk (1) bekezdés c) pont |
— |
7. cikk (1) bekezdés |
33. cikk (2) bekezdés a) pont, első albekezdés és 33. cikk (2) bekezdés b), c) és d) pont |
— |
7. cikk (2) bekezdés |
33. cikk (2) bekezdés a) pont, második albekezdés |
— |
16. cikk (1) bekezdés b) pont |
33. cikk (3) bekezdés |
— |
7. cikk (3) bekezdés |
33. cikk (4) bekezdés |
— |
16. cikk (1) bekezdés b) pont, utolsó mondat |
33. cikk (5) bekezdés |
— |
— |
34. cikk |
— |
12. cikk (11) bekezdés negyedik albekezdés |
35. cikk (1) bekezdés a) pont |
— |
6. cikk (1) bekezdés i) pont |
35. cikk (1) bekezdés b) pont |
— |
12. cikk (5) bekezdés |
35. cikk (1) bekezdés c) pont |
— |
12. cikk (6) bekezdés |
35. cikk (1) bekezdés d) pont |
— |
17. cikk (1) bekezdés b) pont |
35. cikk (2) bekezdés |
— |
2. cikk 6) pont |
35. cikk (3) bekezdés |
— |
2. cikk (7) pont |
35. cikk (4) bekezdés |
— |
12. cikk (8) bekezdés és 17. cikk (1) bekezdés a) pont vi. alpont |
36. cikk |
— |
— |
37. cikk (1) bekezdés |
— |
12. cikk (11) bekezdés első, harmadik és ötödik albekezdés |
37. cikk (2) bekezdés |
— |
12. cikk (11) bekezdés első, és második albekezdés |
38. cikk |
— |
— |
39. cikk (1) bekezdés a) pont |
— |
6. cikk (1) bekezdés i) pont |
39. cikk (1) bekezdés b) pont |
— |
12. cikk (7) bekezdés első albekezdés |
39. cikk (1) bekezdés c) pont |
— |
— |
39. cikk (1) bekezdés d) pont |
— |
12. cikk (7) bekezdés második albekezdés |
39. cikk (1) bekezdés e) pont |
— |
17. cikk (1) bekezdés b) pont |
39. cikk (2) bekezdés |
— |
2. cikk (6) pont |
40. cikk (1) bekezdés |
— |
12. cikk (9) bekezdés |
40. cikk (2) bekezdés |
— |
— |
41. cikk |
— |
12. cikk (10) bekezdés |
42. cikk, első albekezdés |
— |
12. cikk (12) bekezdés, harmadik albekezdés |
42. cikk, második albekezdés |
— |
— |
42a. cikk (1) bekezdés |
— |
8. cikk (1) bekezdés a) pont |
42a. cikk (2) bekezdés |
— |
8. cikk (2) bekezdés |
42a. cikk (3) bekezdés |
— |
8. cikk (3) bekezdés |
42a. cikk (4) bekezdés |
— |
8. cikk (4) bekezdés |
42a. cikk (5) bekezdés |
— |
8. cikk (5) bekezdés |
42a. cikk (5a) bekezdés |
— |
8. cikk (6) bekezdés |
42b. cikk |
— |
8. cikk (7) bekezdés |
42c. cikk |
— |
8. cikk (8) bekezdés |
42d. cikk |
— |
16. cikk (1) bekezdés c) pont |
42e. cikk |
— |
8. cikk (1) bekezdés b) pont |
42f. cikk |
— |
8. cikk (9) bekezdés |
43. cikk (1) bekezdés, bevezető szövegrész |
— |
16. cikk (1) bekezdés, bevezető szövegrész |
43. cikk (1) bekezdés 1. pont |
— |
16. cikk (1) bekezdés a) pont |
43. cikk (1) bekezdés 2. pont, első albekezdés |
— |
17. cikk (1) bekezdés h) pont, első albekezdés |
43. cikk (1) bekezdés 2. pont, második albekezdés |
— |
17. cikk (1) bekezdés k) pont |
43. cikk (1) bekezdés 3. pont |
— |
17. cikk (1) bekezdés h) pont |
43. cikk (1) bekezdés 4. pont |
— |
17. cikk (1) bekezdés j) pont |
43. cikk (1) bekezdés 5. pont |
— |
17. cikk (1) bekezdés j) pont |
43. cikk (1) bekezdés 6. pont |
— |
16. cikk (1) bekezdés g) pont |
43. cikk (1) bekezdés 7. pont |
— |
16. cikk (1) bekezdés d) pont |
43. cikk (1) bekezdés 7a. pont |
— |
17. cikk (1) bekezdés p) pont |
43. cikk (1) bekezdés 7b. pont |
— |
2. cikk (3) bekezdés és 17. cikk (1) bekezdés r) pont |
43. cikk (1) bekezdés 8. pont |
— |
18. cikk (1) bekezdés a) pont |
43. cikk (1) bekezdés 9. pont |
— |
17. cikk (1) bekezdés e) pont |
43. cikk (1) bekezdés 10. pont |
— |
— |
43. cikk (1) bekezdés 11. pont |
— |
17. cikk (1) bekezdés j) pont |
43. cikk (1) bekezdés 12. pont |
— |
17. cikk (1) bekezdés d) pont, első albekezdés |
43. cikk (1) bekezdés 13. pont |
— |
16. cikk (1) bekezdés e) pont |
43. cikk (1) bekezdés 14.a. pont |
— |
17. cikk (1) bekezdés c) pont i. alpont |
43. cikk (1) bekezdés 14.b. pont |
— |
17. cikk (1) bekezdés c) pont ii. alpont |
43. cikk (1) bekezdés 15. pont |
— |
18. cikk (1) bekezdés b) pont és 18. cikk (3) bekezdés |
43. cikk (2) bekezdés |
— |
— |
43. cikk (3) bekezdés |
— |
17. cikk (1) bekezdés d) pont, második albekezdés |
44. cikk |
— |
— |
45. cikk (1) bekezdés |
— |
17. cikk (1) bekezdés g) pont, második albekezdés 28. cikk (3) bekezdés |
45. cikk (2) bekezdés |
— |
18. cikk (2) bekezdés |
46. cikk |
— |
19. cikk |
46a. cikk |
— |
20. cikk |
47. cikk (1) és (1a) bekezdés |
— |
30. cikk (1) és (2) bekezdés |
47. cikk (2) bekezdés |
— |
31. cikk (1) bekezdés |
47. cikk (3) bekezdés |
— |
31. cikk (2) bekezdés |
48. cikk |
— |
32. cikk (1) bekezdés |
49. cikk |
— |
32. cikk (2) bekezdés |
50. cikk |
— |
17. cikk (1) bekezdés o) pont |
50a. cikk |
— |
— |
50b. cikk |
— |
33. cikk (1) bekezdés a) pont |
50c. cikk |
— |
33. cikk (2) bekezdés |
51. cikk (1) bekezdés |
— |
34. cikk (1) bekezdés |
51. cikk (2) bekezdés |
— |
— |
51. cikk (3) bekezdés |
— |
— |
51a. cikk |
— |
35. cikk |
52. cikk |
— |
— |
53. cikk (2) bekezdés |
— |
3. cikk (13) bekezdés |
53a. cikk |
— |
40. cikk |
55. cikk |
— |
— |
56. cikk (1) bekezdés |
— |
— |
56. cikk (2) bekezdés |
— |
17. cikk (1) bekezdés j), m) és n) pont |
57. cikk |
— |
37. cikk |
57a. cikk |
— |
38. cikk |
58. cikk |
— |
39. cikk |
59. cikk (1) bekezdés |
— |
9. cikk (7) bekezdés a) pont |
59. cikk (2)–(6) bekezdés a) pont |
— |
9. cikk (7) bekezdés a) pont és 27. cikk |
59. cikk (6) bekezdés b) és c) pont |
— |
9. cikk (7) bekezdés b) és c) pont |
59. cikk (7) és (8) bekezdés |
— |
9. cikk (7) bekezdés a) pont és 27. cikk |
59. cikk (9) bekezdés |
— |
27. cikk (9) bekezdés |
60. cikk |
— |
— |
60a. cikk |
— |
51. cikk |
61. cikk |
— |
17. cikk (2) bekezdés |
61a. cikk |
— |
— |
62. cikk |
— |
55. cikk |
— |
1. cikk (1) bekezdés |
22. cikk (1) bekezdés |
— |
1. cikk (2) bekezdés |
22. cikk (2) bekezdés |
— |
2. cikk (1) (2) és (3) bekezdés |
22. cikk (3), (4) és (5) bekezdés |
— |
3. cikk (1) bekezdés |
22. cikk (6) bekezdés |
— |
3. cikk (2) bekezdés |
2. cikk (10) pont |
— |
4. cikk (1) bekezdés |
21. cikk |
— |
4. cikk (2) bekezdés |
— |
— |
5. cikk |
— |
— |
6. cikk (1) bekezdés |
23. cikk (2) bekezdés |
— |
6. cikk (2) bekezdés |
3. cikk (8) bekezdés |
— |
6. cikk (3) bekezdés |
3. cikk (9) bekezd második albekezdés, 3. cikk (10) és (11) bekezdés |
— |
6. cikk (4) bekezdés |
23. cikk (2) bekezdés |
— |
7. cikk (1) bekezdés |
23. cikk (3) bekezdés |
— |
7. cikk (2) bekezdés |
23. cikk (4) bekezdés |
— |
7. cikk (3) bekezdés |
23. cikk (3) bekezdés bevezető szöveg |
— |
8. cikk |
23. cikk (5) bekezdés |
— |
9. cikk (1) bekezdés |
23. cikk (6) bekezdés |
— |
9. cikk (2) bekezdés |
— |
— |
10. cikk |
23. cikk (7) bekezdés |
— |
11. cikk |
23. cikk (8) bekezdés |
— |
12. cikk (1) bekezdés |
22. cikk (7) bekezdés |
— |
12. cikk (2) bekezdés |
22. cikk (8) bekezdés |
— |
12. cikk (3) bekezdés |
22. cikk (9) bekezdés |
— |
13. cikk (1), és (2) bekezdés |
2. cikk (16) pont és 6. cikk (1) bekezdés j) pont |
— |
13. cikk (2a) bekezdés |
23. cikk (10) bekezdés |
— |
13. cikk (3) bekezdés |
23. cikk (9) bekezdés |
— |
15. cikk |
— |
— |
16. cikk |
4. cikk |
— |
17. cikk (1) bekezdés |
24. cikk (1) bekezdés |
— |
17. cikk (2) bekezdés |
— |
— |
18. cikk |
24. cikk (2) bekezdés |
— |
19. cikk |
24. cikk (3) bekezdés a) és e) pont |
— |
20. cikk |
— |
— |
21. cikk |
24. cikk (4) bekezdés |
— |
22. cikk |
24. cikk (5) bekezdés |
— |
23. cikk |
24. cikk (6) bekezdés |
— |
24. cikk |
— |
— |
25. cikk (1) bekezdés |
6. cikk (1) bekezdés b) pont |
— |
25. cikk (2) bekezdés |
4. cikk (4) bekezdés |
— |
26. cikk (1) bekezdés, |
24. cikk (7) bekezdés |
— |
26. cikk (2) bekezdés |
— |
— |
26. cikk (3) bekezdés |
6. cikk (1) bekezdés j) pont |
— |
27. cikk |
24. cikk (8) bekezdés |
— |
28. cikk |
24. cikk (9) bekezdés |
— |
29. cikk (1) bekezdés |
24. cikk (10) bekezdés |
— |
29. cikk (2) bekezdés |
24. cikk (11) bekezdés |
— |
29. cikk (3) bekezdés |
24. cikk (12) bekezdés |
— |
29. cikk (4) bekezdés |
24. cikk (13) bekezdés |
— |
29. cikk (5) bekezdés |
24. cikk (14) bekezdés |
— |
30. cikk (1) bekezdés |
24. cikk (3) bekezdés c) pont, |
— |
30. cikk (2) bekezdés |
— |
— |
31. cikk |
24. cikk (3) bekezdés f) pont |
— |
32. cikk (1) és (2) bekezdés |
26. cikk |
— |
32. cikk (3) bekezdés |
— |
— |
33. cikk |
27. cikk |
— |
33. cikk (1) bekezdés második mondat |
2. cikk (13) bekezdés |
— |
34. cikk, bevezető szövegrész és (1) bekezdés, első mondat |
16. cikk (1) bekezdés a) pont és 28. cikk (1) bekezdés |
— |
34. cikk (1) bekezdés, második mondat |
— |
— |
34. cikk (2) bekezdés |
28. cikk (2) bekezdés a) pont |
— |
34. cikk (3) bekezdés a) pont |
28. cikk (2) bekezdés b) pont |
— |
34. cikk(3) bekezdés b) pont |
— |
— |
34. cikk (4) bekezdés |
28. cikk (2) bekezdés c) pont |
— |
34. cikk (5) bekezdés |
28. cikk (2) bekezdés d) pont |
— |
34. cikk (6) bekezdés |
16. cikk (1) bekezdés g) pont és 28. cikk (1) bekezdés |
— |
34. cikk 7. bekezdés |
16. cikk (1) bekezdés d) pont és 28. cikk (1) bekezdés |
— |
Az 34. cikk (7a) bekezdés |
17. cikk (1) bekezdés p) pont |
— |
34. cikk (7b) bekezdés |
17. cikk (1) bekezdés r) pont |
— |
34. cikk (8) bekezdés |
18. cikk (1) bekezdés a) pont |
— |
34. cikk (9) bekezdés a) pont |
17. cikk (1) bekezdés e) pont |
— |
34. cikk (9) bekezdés b) pont |
18. cikk (1) bekezdés d) pont és 28. cikk (1) bekezdés b) pont |
— |
34. cikk (10) bekezdés |
— |
— |
34. cikk (11) bekezdés |
17. cikk (1) bekezdés f) pont és 28. cikk (1) bekezdés |
— |
34. cikk (12) és (13) bekezdés |
28. cikk (1) bekezdés c) pont |
— |
34. cikk (14) bekezdés |
16. cikk (1) bekezdés c) pont és 28. cikk (1) bekezdés |
— |
17. cikk (1) bekezdés c) pont |
17. cikk (1) bekezdés c) pont és 28. cikk (1) bekezdés |
— |
34. cikk (16) bekezdés |
18. cikk (1) bekezdés b) pont és 28. cikk (1) bekezdés |
— |
35. cikk (1) bekezdés |
28. cikk (3) bekezdés e) pont |
— |
35. cikk (2) bekezdés |
— |
— |
36. cikk (1) bekezdés |
19. cikk (1) bekezdés és 29. cikk (1) bekezdés |
— |
36. cikk (2) bekezdés a), pont |
— |
|
36. cikk (2) bekezdés a), b) és c) pont |
19. cikk (2) bekezdés b) és c) pont |
— |
36. cikk (2) bekezdés d) pont |
29. cikk (2) bekezdés a) pont |
— |
36. cikk (2) bekezdés e) pont |
19. cikk (2) bekezdés e) pont és 19. cikk (1) bekezdés |
— |
36. cikk (2) bekezdés f) pont |
29. cikk (2) bekezdés b) pont |
— |
36. cikk (3) bekezdés |
29. cikk (3) bekezdés |
— |
36a. cikk |
33. cikk (1) bekezdés b) pont |
— |
36b. cikk |
33. cikk (2) bekezdés |
— |
37. cikk (1) bekezdés |
34. cikk (1) és (2) bekezdés |
— |
37. cikk (2) bekezdés |
35. cikk |
— |
37. cikk (4) bekezdés |
35. cikk |
— |
38. cikk (1) bekezdés |
30. cikk (1) bekezdés, első albekezdés és 30. cikk (3) bekezdés, első albekezdés |
— |
38. cikk (2) bekezdés |
30. cikk (1) bekezdés, második albekezdés |
— |
38. cikk (3) bekezdés |
— |
— |
38. cikk (4) bekezdés |
30. cikk (3) bekezdés, második albekezdés |
— |
38. cikk (5), és (6) bekezdés |
— |
— |
38. cikk (7) bekezdés |
40. cikk |
— |
38a. cikk |
— |
— |
39. cikk |
— |
— |
40. cikk |
— |
— |
41. cikk (1) bekezdés |
2. cikk (12) pont |
— |
41. cikk (1a) bekezdés |
2. cikk (3) pont |
— |
41. cikk (2)–(5) bekezdés |
— |
— |
42. cikk |
— |
— |
43. cikk |
— |
— |
44. cikk |
— |
— |
45. cikk |
— |
— |
46. cikk |
— |
— |
47. cikk |
— |
— |
48. cikk |
51. cikk |
— |
49. cikk |
— |
— |
50. cikk |
— |
— |
50a. cikk |
— |
— |
51. cikk |
55. cikk |
( 1 ) A Tanács 1991. december 19-i 91/674/EGK irányelve a biztosítóintézetek éves és összevont (konszolidált) éves beszámolóiról (HL L 374., 1991.12.31., 7. o.).
( 2 ) Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a hitelintézetekre vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.).
( 3 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.).
( 4 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2088 rendelete (2019. november 27.) a pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről (HL L 317., 2019.12.9., 1.o.).;
( 5 ) HL L 145., 2004.4.30., 1. o.
( 6 ) HL L 177., 2006.6.30., 1. o.
( 7 ) HL L 374., 1991.12.31., 7. o.
( 8 ) HL L 243., 2002.9.11., 1. o.
( *1 ) A Tanács 1991. december 19-i 91/674/EGK irányelve a biztosítóintézetek éves és összevont (konszolidált) éves beszámolóiról (HL L 374., 1991.12.31., 7. o.).
( *2 ) A Tanács 86/635/EGK irányelve (1986. december 8.) a bankok és más pénzügyi intézmények éves beszámolójáról és konszolidált éves beszámolójáról (HL L 372., 1986.12.31., 1. o.)
( 9 ) Az Európai Parlament és a Tanács 765/2008/EK rendelete (2008. július 9.) az akkreditálás előírásainak megállapításáról és a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 218., 2008.8.13., 30. o.).
( 10 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1119 rendelete (2021. június 30.) a klímasemlegesség elérését célzó keret létrehozásáról és a 401/2009/EK rendelet, valamint az (EU) 2018/1999 rendelet módosításáról (európai klímarendelet) (HL L 243., 2021.7.9., 1. o.).
( 11 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2464 irányelve (2022. december 14.) a 537/2014/EU rendeletnek, a 2004/109/EK irányelvnek, a 2006/43/EK irányelvnek és 2013/34/EU irányelvnek a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolás tekintetében történő módosításáról (HL L 322.., 2022.12.16, 15. o.).
( 12 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/138/EK irányelve (2009. november 25.) a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról (Szolvencia II.) (HL L 335., 2009.12.17., 1. o.).
( 13 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2004/109/EK irányelve (2004. december 15.) a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról és a 2001/34/EK irányelv módosításáról (HL L 390., 2004.12.31., 38. o.).
( 14 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/852 rendelete (2020. június 18.) a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról (HL L 198, 2020.6.22., 13 o.).
( 15 ) HL L 142., 2004.4.30., 12. o.
( 16 ) HL L 340., 2007.12.22., 66. o.
( 17 ) A Bizottság (EU) 2020/1816 felhatalmazáson alapuló rendelete (2020. július 17.) az (EU) 2016/1011 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a környezeti, társadalmi és irányítási tényezőknek az egyes előállított és közzétett referenciamutatókban történő megjelenítési módjára vonatkozóan a referenciamutató-nyilatkozatban foglalt magyarázat tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 406., 2020.12.3., 1. o.).
( 18 ) A Bizottság (EU) 2020/1817 felhatalmazáson alapuló rendelete (2020. július 17.) az (EU) 2016/1011 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a környezeti, társadalmi és irányítási tényezőknek a referenciamutatók módszertanában való megjelenítési módjára vonatkozó magyarázat minimális tartalma tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 406., 2020.12.3., 12. o.).
( 19 ) A Bizottság (EU) 2020/1818 felhatalmazáson alapuló rendelete (2020. július 17.) az (EU) 2016/1011 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az uniós éghajlatváltozási referenciamutatókra és a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatókra vonatkozó minimumszabályok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 406., 2020.12.3., 17. o.).
( 20 ) A Bizottság 2013/179/EU ajánlása (2013. április 9.) a termékek és a szervezetek életciklus-alapú környezeti teljesítményének mérésére és ismertetésére szolgáló egységes módszerek alkalmazásáról (HL L 124., 2013.5.4., 1. o.).
( 21 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2003/87/EK irányelve (2003. október 13.) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 275., 2003.10.25., 32. o.).
( 22 ) Az Európai Parlament és a Tanács 1221/2009/EK rendelete (2009. november 25.) a szervezeteknek a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) való önkéntes részvételéről és a 761/2001/EK rendelet, a 2001/681/EK és a 2006/193/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 342., 2009.12.22., 1. o.).
( 23 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1937 irányelve (2019. október 23.) az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről (HL L 305., 2019.11.26., 17. o.)
( 24 ) A Bizottság (EU) 2019/815 felhatalmazáson alapuló rendelete (2018. december 17.) a 2004/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az egységes elektronikus beszámolási formátumot meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 143., 2019.5.29., 1. o.).
( 25 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1132 irányelve (2017. június 14.) a társasági jog egyes vonatkozásairól (HL L 169., 2017.6.30., 46. o.).
( 26 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2006/43/EK irányelve (2006. május 17.) az éves és összevont (konszolidált) éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról, a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 84/253/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 157., 9.6.2006, 87. o.).
( 27 ) HL L 182., 2013.6.29., 19. o.”
( 28 ) HL L 81, 2012.3.21., 3. o.
( 29 ) HL L 393., 2006.12.30., 1. o.
( 30 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.).
( 31 ) A Tanács 2011/16/EU irányelve (2011. február 15.) az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről és a 77/799/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 64., 2011.3.11., 1. o.).
( 32 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1132 irányelve (2017. június 14.) a társasági jog egyes vonatkozásairól (HL L 169., 2017.6.30., 46. o.).
( 33 ) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.