This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 02009R0663-20181224
Regulation (EC) No 663/2009 of the European Parliament and of the Council of 13 July 2009 establishing a programme to aid economic recovery by granting Community financial assistance to projects in the field of energy
Consolidated text: Az Európai Parlament és a Tanács 663/2009/EK rendelete (2009. július 13.) az energiaágazatbeli projektek közösségi pénzügyi támogatásán alapuló gazdaságélénkítő program létrehozásáról
Az Európai Parlament és a Tanács 663/2009/EK rendelete (2009. július 13.) az energiaágazatbeli projektek közösségi pénzügyi támogatásán alapuló gazdaságélénkítő program létrehozásáról
- Date of document:
- 24/12/2018
- Date of effect:
- 24/12/2018
- Author:
- Not available
- Form:
- Egységes szerkezetbe foglalt szöveg
- Additional information:
- LASTMODIN 32018R1999
- Link
- Link
- Link
- Select all documents mentioning this document
- Consolidation: basic act:
- 32009R0663
02009R0663 — HU — 24.12.2018 — 002.001
Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű és nem vált ki joghatást. Az EU intézményei semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért. A jogi aktusoknak – ideértve azok bevezető hivatkozásait és preambulumbekezdéseit is – az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett és az EUR-Lex portálon megtalálható változatai tekintendők hitelesnek. Az említett hivatalos szövegváltozatok közvetlenül elérhetők az ebben a dokumentumban elhelyezett linkeken keresztül
|
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 663/2009/EK RENDELETE (2009. július 13.) (HL L 200, 2009.7.31., 31. o) |
Módosította:
|
|
|
Hivatalos Lap |
||
|
Szám |
Oldal |
Dátum |
||
|
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1233/2010/EU RENDELETE (2010. december 15.) |
L 346 |
5 |
30.12.2010 |
|
|
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2018/1999 RENDELETE (2018. december 11.) |
L 328 |
1 |
21.12.2018 |
|
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 663/2009/EK RENDELETE
(2009. július 13.)
az energiaágazatbeli projektek közösségi pénzügyi támogatásán alapuló gazdaságélénkítő program létrehozásáról
I.
FEJEZET
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
1. cikk
Tárgy
Ez a rendelet „európai energiaügyi gazdaságélénkítő program” (EEGP) elnevezéssel pénzügyi eszközt hoz létre olyan projektek kifejlesztésére az energia területén a Közösségben, amelyek – pénzügyi ösztönzés révén – hozzájárulnak a gazdasági fellendüléshez, az energiaellátás biztonságához és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez.
Ez a rendelet alprogramokat hoz létre e célkitűzések előmozdítására a következő területeken:
a) gáz- és villamosenergia-infrastruktúrák;
b) tengeri szélenergia; és
c) szén-dioxid-leválasztás és -tárolás.
Ez a rendelet megjelöli az egyes alprogramok keretében finanszírozandó projekteket, és megállapítja az e projektek megvalósítását szolgáló fellépések meghatározására és végrehajtására irányadó kritériumokat.
Ez a rendelet létrehozza az energiahatékonyságot és a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos kezdeményezéseket támogató pénzügyi mechanizmust (a továbbiakban: mechanizmus).
2. cikk
Fogalommeghatározások
E rendelet alkalmazásában:
|
a) |
„szén-dioxid-leválasztás és -tárolás” : az ipari létesítményekben keletkező szén-dioxid (CO2) leválasztása, a tárolóhelyre történő elszállítása, majd állandó tárolás céljából egy erre alkalmas, földfelszín alatti földtani közegbe való besajtolása; |
|
b) |
„támogatható költségek” : a 2342/2002/EK, Euratom rendelet szerinti támogatható költségek; |
|
c) |
„gáz- és villamosenergia-infrastruktúrák” : i. minden nagyfeszültségű vezeték, az elosztóhálózatok vezetékeinek kivételével, és a tenger alatti összeköttetések, feltéve, hogy ezt az infrastruktúrát régiók közötti, illetve nemzetközi átvitelre vagy összeköttetésre használják; ii. a nagynyomású gázvezetékek, az elosztóhálózatok vezetékeinek kivételével; iii. az ii. alpontban említett nagynyomású gázvezetékekhez csatlakozó földfelszín alatti tároló létesítmények; iv. a cseppfolyósított földgáz (LNG) fogadására, tárolására és visszaalakítására szolgáló berendezések; valamint v. az i., ii., iii., vagy iv. alpontban említett infrastruktúra megfelelő működéséhez szükséges bármely felszerelés és berendezés, beleértve a védelmi, monitoring és ellenőrző rendszereket is; |
|
d) |
„projektrész” : bármely tevékenység, amely pénzügyileg, műszakilag vagy időben független, és amely hozzájárul egy projekt megvalósulásához; |
|
e) |
„beruházási szakasz” : a projekt azon szakasza, amelynek során sor kerül az építkezésre, és tőkeköltségek merülnek fel; |
|
f) |
„tengeri szélenergia” : tengeren – a parttól közelre vagy távolra – elhelyezett, széllel működtetett turbinák által előállított elektromos áram; |
|
g) |
„tervezési szakasz” : a projektnek a beruházási szakaszt megelőző szakasza, amelynek során előkészítik a projekt végrehajtását, és amely kiterjed – szükség szerint – a megvalósíthatósági elemzésre, előkészítő és műszaki tanulmányokra, az engedélyek és felhatalmazások beszerzésére, továbbá amelynek során tőkeköltségek merülnek fel. |
3. cikk
Költségvetés
(1) Az EEGP végrehajtására 2009-re és 2010-re előirányzott pénzügyi keret 3 980 000 000 EUR, a következő bontás szerint:
a) a gáz- és villamosenergia-infrastruktúra projektekre: 2 365 000 000 EUR;
b) a tengeri szélenergia projektekre: 565 000 000 EUR;
c) a szén-dioxid-leválasztással és -tárolással kapcsolatos projektekre: 1 050 000 000 EUR.
(2) A 2009-ben és 2010-ben tett költségvetési kötelezettségvállalásokat a II. fejezet értelmében végrehajtó egyedi jogi kötelezettségvállalásokat 2010. december 31-ig meg kell tenni. A IIa. fejezet szerinti egyedi jogi kötelezettségvállalásokat 2011. március 31-ig meg kell tenni.X
(3) A II. mellékletben felsorolt pénzügyi közvetítők 2014. március 31-ig megpróbálják a mechanizmus keretében rendelkezésre álló valamennyi uniós támogatást szétosztani az energiahatékonysággal és a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos befektetési és technikai segítségnyújtási projektek számára. A fenti időpontot követően nem lehet uniós hozzájárulást rendelkezésre bocsátani. A pénzügyi közvetítők által 2014. március 31-ig szét nem osztott uniós hozzájárulásból származó valamennyi támogatást vissza kell vezetni az Unió általános költségvetésébe. A befektetési projektekre fordított uniós hozzájárulásból származó támogatások meghatározott ideig, de legfeljebb 2034. március 31-ig befektetve maradnak. Az Unió a mechanizmus egész életciklusán keresztül jogosult a mechanizmusba eszközölt befektetésének hasznára, a mechanizmushoz való hozzájárulásával arányosan és a részvényesi jogainak megfelelően.
II.
FEJEZET
ALPROGRAMOK
1.
SZAKASZ
Gáz- és villamosenergia-infrastruktúra projektek
4. cikk
Célok
A Közösség olyan gáz- és villamosenergia-infrastruktúra projekteket mozdít elő, amelyek a legnagyobb közösségi hozzáadott értékkel rendelkeznek, és hozzájárulnak a következő célokhoz:
a) az energiaforrások, -útvonalak és -ellátás biztonsága és diverzifikálása;
b) az energiahálózat kapacitásának optimalizálása és a belső energiapiac integrálása, különösen a határon átnyúló szakaszok vonatkozásában;
c) a hálózat fejlesztése, hogy a Közösség legkedvezőtlenebb helyzetű régiói vagy szigetei elszigeteltségének csökkentésével erősödjön a gazdasági és a társadalmi kohézió;
d) a megújuló energiaforrások összekapcsolása és integrálása; és
e) az összekapcsolt energiahálózatok biztonsága, megbízhatósága és interoperabilitása, beleértve a többirányú gázáramlás alkalmazására való képességet is, ha ez szükséges.
5. cikk
Prioritások
Az EEGP a Közösség számára különösen fontos energiahálózatok sürgős átalakítását és fejlesztését szolgálja a belső energiapiac működésének támogatása, különösen a rendszerösszekötő kapacitásnak, az ellátás biztonságának és diverzifikálásának növelése, valamint a környezetvédelmi, műszaki és pénzügyi akadályok leküzdése érdekében. Különleges közösségi támogatásra van szükség az energiahálózatok intenzívebb fejlesztéséhez és megépítésük felgyorsításához, mindenekelőtt ott, ahol az útvonalak és az ellátási források diverzitása alacsony.
6. cikk
A közösségi pénzügyi támogatás odaítélése
(1) Az EEGP keretében pénzügyi támogatást (a továbbiakban: EEGP-támogatás) a gáz- és villamosenergia-infrastruktúra projektek körében olyan fellépések számára kell nyújtani, amelyek a melléklet A. részében felsorolt projekteket vagy az ilyen projektek egyes részeit végrehajtják, és amelyek hozzájárulnak a 4. cikkben meghatározott célokhoz.
(2) A Bizottság pályázati felhívást tesz közzé az (1) bekezdésben említett fellépések meghatározására, majd értékeli a pályázatokat a 7. cikkben meghatározott támogathatósági kritériumoknak és a 8. cikkben meghatározott kiválasztási és odaítélési kritériumoknak való megfelelés szempontjából.
(3) A Bizottság tájékoztatja a kedvezményezetteket a nyújtandó EEGP-támogatásokról.
7. cikk
Támogathatóság
(1) Csak olyan pályázat jogosult EEGP-támogatásra, amely a melléklet A. részében felsorolt projektek végrehajtására irányul, nem lépi túl az EEGP-támogatás ott meghatározott maximális összegét, és megfelel a 8. cikk szerinti kiválasztási és odaítélési kritériumoknak.
(2) Pályázatot nyújthat be:
a) egy vagy több, közösen fellépő tagállam;
b) a kérdéses projektben közvetlenül érintett valamennyi tagállam egyetértése esetén:
i. egy vagy több, közösen fellépő köz- vagy magánjogi vállalkozás vagy szerv;
ii. egy vagy több, közösen eljáró nemzetközi szervezet; vagy
iii. közös vállalkozás.
(3) Természetes személyek által benyújtott pályázatok nem jogosultak támogatásra.
8. cikk
Kiválasztási és odaítélési kritériumok
(1) A Bizottság a 6. cikk (2) bekezdésében említett pályázati felhívásra beérkező pályázatok elbírálásakor a következő kiválasztási kritériumokat alkalmazza:
a) a megközelítés megalapozottsága és műszaki megfelelősége;
b) a fellépés teljes beruházási szakaszára vonatkozó pénzügyi csomag megalapozottsága.
(2) A Bizottság a 6. cikk (2) bekezdésében említett pályázati felhívásra beérkező pályázatok elbírálásakor a következő odaítélési kritériumokat alkalmazza:
a) érettség, amely azt jelenti, hogy 2010 végéig elér a beruházási fokozatba, és jelentős tőkekiadással jár;
b) annak mértéke, hogy a finanszírozáshoz való hozzájutás hiánya mennyiben késlelteti a fellépés végrehajtását;
c) annak mértéke, hogy az EEGP-támogatás mennyiben ösztönzi a köz- és magánfinanszírozást;
d) társadalmi-gazdasági hatások;
e) környezeti hatások;
f) hozzájárulás az energiahálózat folytonosságához és interoperabilitásához, valamint a kapacitásának optimalizálásához;
g) hozzájárulás a szolgáltatás minőségének, biztonságának és védelmének javításához;
h) hozzájárulás egy jól integrált energiapiac létrehozásához.
9. cikk
Finanszírozási feltételek
(1) Az EEGP-támogatás hozzájárul a projekt végrehajtásával kapcsolatos kiadásokhoz, amelyek a kedvezményezetteknél vagy a projekt végrehajtásáért felelős harmadik feleknél merülnek fel.
(2) Az EEGP-támogatás összege nem haladhatja meg a támogatható költségek 50 %-át.
10. cikk
Eszközök
(1) A 6. cikk (2) bekezdésében említett pályázati felhívást követően a Bizottság – a 26. cikk (2) bekezdésében említett irányítóbizottsági eljárással összhangban eljárva – kiválasztja az EEGP-támogatásban részesítendő pályázatokat, és meghatározza a nyújtandó EEGP-támogatás összegét. A Bizottság megállapítja a pályázatok végrehajtására irányadó feltételeket és módszereket.
(2) EEGP-támogatást bizottsági határozatok alapján kell nyújtani.
11. cikk
A tagállamok pénzügyi felelőssége
(1) A tagállamok a Bizottsággal szoros együttműködésben végzik el a projektek műszaki monitoringját és pénzügyi ellenőrzését, valamint igazolják a projektek vagy a projektek egyes részei tekintetében felmerült kiadások összegét és e rendeletnek való megfelelését. A tagállamok kérhetik, hogy a Bizottság vegyen részt a helyszíni ellenőrzésekben.
(2) A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az (1) bekezdés értelmében tett intézkedésekről és különösen megküldik a projektek sikeres megvalósításának biztosítására létrehozott ellenőrzési, irányítási és monitoring rendszerek leírását.
2.
SZAKASZ
Tengeri szélenergia projektek
12. cikk
EEGP-támogatás nyújtása
(1) Tengeri szélenergia projektekre EEGP-támogatást kizárólag olyan fellépésekre irányuló pályázati felhívást követően ítélnek meg, amelyek a melléklet B. részében felsorolt projektek végrehajtását szolgálják.
(2) A Bizottság pályázati felhívást tesz közzé az (1) bekezdésben említett fellépések azonosítására, majd értékeli a pályázatokat a 13. cikkben meghatározott támogathatósági kritériumoknak és a 14. cikkben meghatározott kiválasztási és odaítélési kritériumoknak való megfelelés szempontjából.
(3) A Bizottság tájékoztatja a kedvezményezetteket a nyújtandó EEGP-támogatásokról.
13. cikk
Támogathatóság
(1) Csak olyan pályázat jogosult EEGP-támogatásra, amely a melléklet B. részében felsorolt projektek végrehajtására irányul, nem lépi túl az EEGP-támogatás ott meghatározott maximális összegét, és megfelel a 14. cikk szerinti kiválasztási és odaítélési kritériumoknak. A projekteket kereskedelmi vállalkozás irányítja.
(2) Pályázatot egy vagy több, közösen fellépő vállalkozás nyújthat be.
(3) Természetes személyek által benyújtott pályázatok nem jogosultak támogatásra.
14. cikk
Kiválasztási és odaítélési kritériumok
(1) A Bizottság a 12. cikk (1) bekezdésében említett pályázati felhívásra beérkező pályázatok elbírálásakor a következő kiválasztási kritériumokat alkalmazza:
a) a megközelítés megalapozottsága és műszaki megfelelősége;
b) a projekt teljes beruházási szakaszára vonatkozó pénzügyi csomag megalapozottsága.
(2) A Bizottság a 12. cikk (1) bekezdésében említett pályázati felhívásra beérkező pályázatok elbírálásakor a következő odaítélési kritériumokat alkalmazza:
a) érettség, amely azt jelenti, hogy 2010 végéig elér a beruházási fokozatba, és jelentős tőkekiadással jár;
b) annak mértéke, hogy a finanszírozáshoz való hozzájutás hiánya milyen mértékben késlelteti a fellépés végrehajtását;
c) annak mértéke, hogy a projekt mennyiben javítja vagy növeli a már építés alatt álló vagy tervezési szakaszban lévő létesítmények és infrastruktúra méretét;
d) annak mértéke, hogy a projekt mennyiben terjed ki teljes méretű és ipari léptékű létesítmények és infrastruktúra építésére, és mennyiben foglalkozik a következő kérdésekkel:
i. a szél által nyert villamosenergia változékonyságának kiegyensúlyozása integráló rendszerek útján;
ii. nagyméretű tároló rendszerek megléte;
iii. szélerőműparkok virtuális erőműként való irányítása (1 GW felett);
iv. a tengerparttól a jelenleg előírtnál távolabb vagy mélyebb vízbe (20–50 m) telepített turbinák megléte;
v. új típusú alátámasztó szerkezetek; vagy
vi. összeszerelési, beszerelési, üzemeltetési és leszerelési eljárások és ezen eljárások életnagyságú projektekben történő tesztelése;
e) a projekt innovatív vonásai, és annak mértéke, hogy menynyiben fogja bemutatni e vonások megvalósítását;
f) a projekt hatása és hozzájárulása a Közösség tengeri szélenergia vezetékhálózatához, beleértve a reprodukciós potenciálját is;
g) a kedvezményezettek által tanúsított elkötelezettség a projekt által elért technológiai előrelépések eredményeinek más európai gazdasági szereplők számára történő hozzáférhetővé tétele mellett, a közösségi joggal és különösen az európai stratégiai energiatechnológiai tervben felvázolt célkitűzésekkel és struktúrákkal összeegyeztethető módon.
15. cikk
Finanszírozási feltételek
(1) Az EEGP-támogatás a projekt végrehajtásakor felmerülő, a projekttel kapcsolatos kiadásokhoz járul hozzá.
(2) Az EEGP-támogatás összege nem haladhatja meg a támogatható költségek 50 %-át.
16. cikk
Eszközök
(1) A 12. cikk (1) bekezdésében említett pályázati felhívást követően a Bizottság – a 26. cikk (2) bekezdésében említett irányítóbizottsági eljárással összhangban eljárva – kiválasztja az EEGP-támogatásban részesítendő pályázatokat, és meghatározza a nyújtandó támogatás összegét. A Bizottság megállapítja a pályázatok végrehajtására irányadó feltételeket és módszereket.
(2) EEGP-támogatást támogatási megállapodások alapján kell nyújtani.
3.
SZAKASZ
Szén-dioxid-leválasztási és -tárolási projektek
17. cikk
EEGP-támogatás nyújtása
(1) Szén-dioxid-leválasztási és -tárolási projektekre EEGP-támogatást olyan fellépésekhez kell nyújtani, amelyek a melléklet C. részében felsorolt projektek végrehajtását szolgálják.
(2) A Bizottság pályázati felhívást tesz közzé az e cikk (1) bekezdésében említett fellépések azonosítására, és értékeli a pályázatokat a 18. cikkben meghatározott támogathatósági kritériumoknak és a 19. cikkben meghatározott kiválasztási és odaítélési kritériumoknak való megfelelés szempontjából.
(3) Ha a 18. cikkben meghatározott támogathatósági kritériumoknak és a 19. cikk (1) bekezdésében meghatározott kiválasztási kritériumoknak több pályázat is megfelel, amelyek ugyanabban a tagállamban lévő projektekhez kapcsolódnak, a Bizottság e pályázatok közül – a 19. cikk (2) bekezdésében foglalt odaítélési kritériumok alapján – tagállamonként legfeljebb egy pályázatot választ ki EEGP-támogatásra.
(4) A Bizottság tájékoztatja a kedvezményezetteket a nyújtandó EEGP-támogatásokról.
18. cikk
Támogathatóság
(1) Csak olyan pályázatok jogosultak EEGP-támogatásra, amelyek a melléklet C. részében felsorolt projektek végrehajtására irányulnak, megfelelnek a 19. cikk szerinti kiválasztási és odaítélési kritériumoknak, valamint a következő feltételeknek:
a) a projektek bemutatják, hogy képesek az ipari létesítményekben keletkező CO2 legalább 80 %-ának leválasztására, valamint képesek a leválasztott CO2 elszállítására és geológiai úton megvalósuló, biztonságos földfelszín alatti tárolására;
b) az erőmű létesítmények esetében a CO2-leválasztást legalább 250 MW villamos energiát termelő vagy ezzel egyenértékű létesítményen bemutatják;
c) a projektgazdák jogilag kötelező erejű nyilatkozatot tesznek arról, hogy a demonstrációs erőmű révén keletkezett generikus ismereteket hozzáférhetővé teszik a tágabb ipar és a Bizottság számára, hogy hozzájáruljanak az európai stratégiai energiatechnológiai tervhez.
(2) Pályázatot egy vagy több, közösen fellépő vállalkozás nyújthat be.
(3) Természetes személyek által benyújtott pályázatok nem jogosultak támogatásra.
19. cikk
Kiválasztási és odaítélési kritériumok
(1) A Bizottság a 17. cikk (2) bekezdésében említett pályázati felhívásra beérkező pályázatok elbírálásakor a következő kiválasztási kritériumokat alkalmazza:
a) a megközelítés megalapozottsága és műszaki megfelelősége;
b) érettség, amely azt jelenti, hogy 2010 végéig elér a beruházási fokozatba, amelybe beletartozik a tárolási lehetőségek feltárása és kialakítása is, továbbá a projektre vonatkozóan jelentős beruházási kiadással jár;
c) a projekt teljes beruházási szakaszára vonatkozó pénzügyi csomag megalapozottsága;
d) a projektnek a javasolt helyszín(ek)en való megépítéséhez és üzemeltetéséhez szükséges valamennyi engedély számbavétele és az ezen engedélyek beszerzésére irányuló stratégia megléte.
(2) A Bizottság a 17. cikk (2) bekezdésében említett pályázati felhívásra beérkező pályázatok elbírálásakor a következő odaítélési kritériumokat alkalmazza:
a) annak mértéke, hogy a finanszírozáshoz való hozzájutás hiánya mennyiben késlelteti a fellépés végrehajtását;
b) a projekt üzemeltetésének első öt évében leválasztásra kerülő CO2 tonnánként igényelt finanszírozása;
c) a projekt komplexitása és az egész létesítmény innovációs szintje, beleértve egyéb kísérő kutatási tevékenységeket is, és a kedvezményezettek által tanúsított elkötelezettség a projekt által elért technológiai előrelépések eredményeinek más európai gazdasági szereplők számára való hozzáférhetővé tétele mellett, a közösségi joggal és különösen az európai stratégiai energiatechnológiai tervben felvázolt célkitűzésekkel és struktúrákkal összhangban;
d) az irányítási terv megalapozottsága és megfelelősége, beleértve – az abban foglalt tudományos, mérnöki és műszaki információval és adatokkal kapcsolatban – annak bemutatását, hogy a javasolt koncepció kész elérni a projekt üzembe helyezését 2015. december 31-ig.
20. cikk
Finanszírozási feltételek
(1) EEGP-támogatás kizárólag a projekt végrehajtására vonatkozó, a projekttel kapcsolatos kiadásokhoz járul hozzá, amelyek a szén-dioxid-leválasztásnak, -szállításnak és -tárolásnak tulajdoníthatók, figyelembe véve az esetleges működési előnyöket is.
(2) Az EEGP-támogatás összege nem haladhatja meg a támogatható beruházási összköltség 80 %-át.
21. cikk
Eszközök
(1) A 17. cikk (2) bekezdésében említett pályázati felhívást követően a Bizottság – a 26. cikk (2) bekezdésében említett irányítóbizottsági eljárással összhangban eljárva – kiválasztja az EEGP-támogatásban részesítendő pályázatokat, és meghatározza a nyújtandó EEGP-támogatás összegét. A Bizottság megállapítja a pályázatok végrehajtására irányadó feltételeket és módszereket.
(2) EEGP-támogatás nyújtása támogatási megállapodások alapján történik.
IIa.
FEJEZET
PÉNZÜGYI MECHANIZMUS
21a. cikk
A II. fejezet értelmében fel nem használható támogatás
(1) A 3. cikk (2) bekezdésének megfelelően a II. fejezet értelmében egyedi jogi kötelezettségvállalásokra fel nem használható, 146 344 644,50 EUR összegű előirányzatokat az 1. cikk negyedik bekezdésében hivatkozott mechanizmusba kell átcsoportosítani a megfelelő támogatási eszközök pénzügyi intézményekkel együttműködésben történő kidolgozása érdekében, jelentős ösztönzést nyújtva az energiahatékonysági és megújuló energiaforrások kiaknázásával kapcsolatos projektek számára.
(2) A mechanizmust a II. melléklettel összhangban kell végrehajtani. A 23. cikk (1) bekezdése a mechanizmusra nem alkalmazandó.
(3) Az Uniónak a mechanizmussal kapcsolatos kötelezettségvállalása – ideértve a kezelési díjakat és az egyéb elszámolható költségeket is – a mechanizmushoz való uniós hozzájárulás (1) bekezdésben megállapított összegére korlátozódik, és az Európai Unió általános költségvetése terhére további kötelezettségvállalást nem keletkeztethet.
III.
FEJEZET
KÖZÖS RENDELKEZÉSEK
▼M1 —————
23. cikk
Programozási és végrehajtási rendelkezések
(1) A Bizottság közvetlenül hirdeti meg a pályázati felhívásokat a 3. cikk (1) bekezdésében említett költségvetési hozzáférhetőségek, valamint a II. fejezetben előírt támogathatósági, kiválasztási és odaítélési kritériumok alapján.
(2) EEGP-támogatás csak a kedvezményezetteknél és a 9. cikk szerinti projektek tekintetében a projekt végrehajtásáért felelős harmadik feleknél is felmerülő, a projekttel kapcsolatos kiadásokat fedezhet. A II. fejezet szerinti kiadások 2009. július 13-tól támogathatók.
(2a) A IIa. fejezet szerinti pénzügyi támogatás fedezi a II. melléklet A. részének 3. pontjában felsorolt jogosultak befektetési projektekhez és megújuló energiával és energiahatékonysági projektekkel kapcsolatos technikai segítségnyújtáshoz kapcsolódó kiadásait. E kiadások 2011. január 1-jétől támogathatók.
(3) A héa nem minősül támogatható költségnek, kivéve a vissza nem téríthető héát.
(4) Az e rendelet alapján finanszírozott projekteket és fellépéseket a közösségi joggal összhangban kell megvalósítani, és figyelembe véve bármely releváns közösségi politikát, különösen azokat, amelyek a versennyel, beleértve az irányadó állami támogatási szabályokat is, a környezetvédelemmel, az egészségüggyel, a fenntartható fejlődéssel és a közbeszerzéssel kapcsolatosak.
24. cikk
A tagállamok általános felelőssége
A tagállamok felelősségi körükben minden erőfeszítést megtesznek az EEGP-támogatásban részesülő projektek végrehajtása érdekében, mindenekelőtt hatékony közigazgatási, engedélyezési, felhatalmazási és tanúsítási eljárásokon keresztül.
25. cikk
Az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelme
(1) A Bizottság gondoskodik arról, hogy az e rendelet alapján finanszírozott fellépések végrehajtása során a Közösség pénzügyi érdekei védelmet élvezzenek a csalással, korrupcióval és egyéb jogellenes tevékenységekkel szembeni megelőző intézkedések alkalmazása, hatékony ellenőrzés és a jogosulatlanul kifizetett összegek visszakövetelése, valamint – szabálytalanságok észlelése esetén – hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciók révén, összhangban a 2988/95/EK, Euratom rendelettel, a 2185/96/Euratom, EK rendelettel és az 1073/1999/EK rendelettel.
(2) Az e rendelet alapján finanszírozott közösségi fellépések esetében a 2988/95/EK, Euratom rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében említett szabálytalanság fogalma a közösségi jog rendelkezésének bármely megsértését vagy egy szerződéses kötelezettség bármely megsértését jelenti egy gazdasági szereplő általi tett vagy mulasztás eredményeként, amelynek az a hatása, vagy az volna a hatása, hogy indokolatlan kiadási tétellel terheli meg az Európai Unió általános költségvetését vagy az általa kezelt költségvetéseket.
(3) Az e rendeletből következő minden végrehajtási intézkedésnek rendelkeznie kell különösen a Bizottság vagy az által felhatalmazott bármely képviselő általi felügyeletről és pénzügyi ellenőrzésről, valamint az Európai Számvevőszék általi könyvvizsgálatokról, beleértve szükség esetén a helyszíni könyvvizsgálatokat is.
IV.
FEJEZET
VÉGREHAJTÁSI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
26. cikk
Bizottságok
(1) A Bizottság munkáját a következő bizottságok segítik:
a) a gáz- és villamosenergia-infrastruktúra projektek vonatkozásában a transzeurópai közlekedési és energiahálózatok területén történő közösségi pénzügyi támogatás nyújtásának általános szabályairól szóló, 2007. június 20-i 680/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 1 ) 15. cikkével létrehozott bizottság;
b) a tengeri szélenergia projektek vonatkozásában az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjának (2007–2013) végrehajtására irányuló Együttműködés egyedi programról szóló, 2006. december 19-i 2006/971/EK tanácsi határozat ( 2 ) 8. cikkével létrehozott bizottság;
c) a szén-dioxid-leválasztási és -tárolási projektek vonatkozásában a 2006/971/EK határozat 8. cikkével létrehozott bizottság.
(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 4. és 7. cikkét kell alkalmazni, figyelemmel 8. cikkének rendelkezéseire is.
Az 1999/468/EK határozat 4. cikkének (3) bekezdésében meghatározott határidő egy hónap.
27. cikk
Értékelés
▼M2 —————
(1a) A Bizottság 2013. június 30-ig benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a IIa. fejezet szerinti intézkedések félidős értékeléséről készített jelentését, amely jelentés különösen az alábbiakra összpontosít:
a) a mechanizmus költséghatékonysága, ösztönző hatása és kiegészítő jellege;
b) a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás tanúsítása;
c) a mechanizmus milyen mértékben teljesítette az e rendeletben meghatározott célkitűzéseket;
d) a mechanizmusnak milyen mértékben kell folyamatosan támogatnia az energiahatékonysághoz és a megújuló forrásokból származó energiához kapcsolódó projekteket.
A félidős értékelő jelentéshez adott esetben – és különösen ha a Bizottságnak a IIa. fejezet alapján hozott intézkedésekről szóló értékelése pozitív – kapcsolódnia kell a mechanizmus folytatására vonatkozó jogalkotási javaslatnak is.
(2) A Bizottság bármely kedvezményezett tagállamot felkérheti, hogy készítse el az e rendelet II. fejezetének 1. szakasza alapján finanszírozott projektek külön értékelését vagy – adott esetben – adja meg az ilyen projektek értékelésének elvégzéséhez szükséges tájékoztatást és segítséget.
▼M2 —————
29. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
►M1 MELLÉKLET ◄
TÁMOGATHATÓ PROJEKTEK
A. Gáz- és villamosenergia-infrastruktúra projektek
1. Gáz-rendszerösszekötők
|
Projekt |
A támogatott projektek helye |
Tervezett közösségi hozzájárulás (millió EUR) |
|
Déli gázfolyosó |
||
|
NABUCCO |
Ausztria, Magyarország, Bulgária, Németország, Románia |
200 |
|
ITGI – Poszeidón |
Olaszország, Görögország |
100 |
|
Balti összeköttetés |
||
|
Skanled/Balti csővezeték |
Lengyelország, Dánia, Svédország |
150 |
|
LNG hálózat |
||
|
cseppfolyósított földgáz terminál a lengyel tengerparton, Świnoujście kikötőjében |
Lengyelország |
80 |
|
Közép- és Délkelet-Európa |
||
|
Szlovákia–Magyarország rendszerösszekötő (Veľký Krtíš – Vecsés) |
Szlovákia, Magyarország |
30 |
|
Földgázszállító rendszer Szlovéniában, az osztrák határ és Ljubljana között (a Rogatec–Kidričevo szakaszt kivéve) |
Szlovénia |
40 |
|
Bulgária–Görögország rendszer-összeköttetés (Stara Zagora – Dimitrovgrad-Komotini) |
Bulgária, Görögország |
45 |
|
Románia–Magyarország gáz rendszerösszekötő |
Románia, Magyarország |
30 |
|
A gáztároló kapacitás bővítése a cseh elosztóközpontban |
Cseh Köztársaság |
35 |
|
A gázáramlás irányának megfordítását lehetővé tévő infrastruktúra és berendezés rövid távú ellátási zavarok esetére |
Ausztria, Bulgária, Cseh Köztársaság, Észtország, Görögország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovákia |
80 |
|
Szlovákia–Lengyelország rendszer-összeköttetés |
Szlovákia, Lengyelország |
20 |
|
Magyarország–Horvátország rendszer-összeköttetés |
Magyarország |
20 |
|
Bulgária–Románia rendszer-összeköttetés |
Bulgária, Románia |
10 |
|
Földközi-tengeri térség |
||
|
A francia gázhálózat megerősítése az Afrika–Spanyolország–Franciaország tengelyen |
Franciaország |
200 |
|
GALSI (Gazoduc Algérie–Italie) |
Olaszország |
120 |
|
Gáz-rendszerösszeköttetés, nyugati tengely, Larrau leágazás |
Spanyolország |
45 |
|
Északi-tengeri térség |
||
|
Németország–Belgium–Egyesült Királyság gázvezeték |
Belgium |
35 |
|
Franciaország–Belgium rendszer-összeköttetés |
Franciaország, Belgium |
200 |
|
ÖSSZESEN |
|
1 440 |
2. Villamosenergia-rendszerösszekötők
|
Projekt |
A támogatott projektek helye |
Tervezett közösségi hozzájárulás (millió EUR) |
|
Balti rendszer-összeköttetés |
||
|
Estlink-2 |
Észtország, Finnország |
100 |
|
Svédország–balti államok rendszer-összeköttetés és a balti államokbeli vezetékrendszer megerősítése |
Svédország, Lettország, Litvánia |
175 |
|
Közép- és Délkelet-Európa |
||
|
Halle/Saale – Schweinfurt |
Németország |
100 |
|
Bécs–Győr |
Ausztria, Magyarország |
20 |
|
Földközi-tengeri térség |
||
|
a Portugália-Spanyolország rendszer-összeköttetés megerősítése |
Portugália |
50 |
|
Franciaország–Spanyolország (Baixas – Sta Llogaia) rendszer-összeköttetés |
Franciaország, Spanyolország |
225 |
|
Új 380 kV váltóáramú tengeralatti vezeték Szicília és a szárazföldi Olaszország között (Sorgente – Rizziconi) |
Olaszország |
110 |
|
Északi-tengeri térség |
||
|
500 MW Írország–Wales rendszer-összeköttetés (Meath-Deeside) |
Írország, Egyesült Királyság |
110 |
|
Málta–Olaszország villamosenergia-rendszerösszeköttetés |
Málta, Olaszország |
20 |
|
ÖSSZESEN |
|
910 |
3. Kisebb szigeteket érintő projektek
|
Kisebb, elszigetelt szigetekre vonatkozó kezdeményezések |
Ciprus |
10 |
|
Málta |
5 |
|
|
ÖSSZESEN |
|
15 |
B. TENGERI SZÉLENERGIA PROJEKTEK
|
Projekt |
Teljesítmény |
A támogatott projektek helye |
Tervezett közösségi hozzájárulás (millió EUR) |
|
1. A tengeri szélenergia vezetékes bekapcsolása |
|||
|
1.1. Baltic – Kriegers Flak I, II, III Fejlesztés alatt álló projektekre építve. Finanszírozás a közös rendszer-összeköttetést biztosító többletköltség fedezésére. |
1,5 GW |
Dánia, Svédország, Németország, Lengyelország |
150 |
|
1.2. Északi-tengeri vezetékhálózat A tengeri vezetékhálózat moduláris fejlesztése, virtuális tengeri erőmű demonstrációja, és bekapcsolás a meglevő szárazföldi vezetékrendszerbe. |
1 GW |
Egyesült Királyság, Hollandia, Németország, Írország, Dánia, Belgium, Franciaország, Luxemburg |
165 |
|
2. Új turbinák, struktúrák és komponensek, a gyártási kapacitások optimalizálása |
|||
|
2.1. Borkum West II – Bard 1 – Nordsee Ost – Global Tech I Több megawatt (5–7 MW) teljesítményű turbinák új generációja és innovatív struktúrák, a parttól távol (100 km-ig), mélyebb vízben (40 m-ig). |
1,6 GW |
Németország |
200 |
|
2.2. Aberdeeni tengeri szélerőműpark (európai kísérleti központ) Jelenleg fejlesztés alatt álló projektre építve. Több megawatt teljesítményű turbinák tesztelése. Innovatív struktúrák és alátámasztó struktúrák fejlesztése, beleértve a tengeri szélenergia termelési berendezések gyártási kapacitásának optimalizálását is. 100 MW-os méretben növekedés várható. |
0,25 GW |
Egyesült Királyság |
40 |
|
2.3. Thornton Bank Jelenleg fejlesztés alatt álló projektre építve. A Downwind projekt (a hatodik keretprogramon keresztül társfinanszírozott) eredményeinek hasznosítása. A Downwind létesítmények turbináinak növelése (5 MW-ig) mély vízben (30 m-ig), alacsony átláthatóságú helyen (30 km-ig). |
90 MW |
Belgium |
10 |
|
ÖSSZESEN |
|
|
565 |
C. Szén-dioxid-leválasztási és -tárolási projektek
|
A projekt elnevezése/helye |
Tervezett közösségi hozzájárulás (millió EUR) |
Fűtőanyag |
Teljesítmény |
Leválasztási technika |
Tárolási koncepció |
|
|
Huerth |
Németország |
180 |
szén |
450 MW |
IGCC |
sós vizet tartó víztartó réteg |
|
Jaenschwalde |
|
|
szén |
500 MW |
Oxyfuel |
kőolaj-, földgáz-mező |
|
Eemshaven |
Hollandia |
180 |
szén |
1 200 MW |
IGCC |
kőolaj-, földgáz-mező |
|
Rotterdam |
szén |
1 080 MW |
PC |
kőolaj-, földgáz-mező |
||
|
Rotterdam |
szén |
800 MW |
PC |
kőolaj-, földgáz-mező |
||
|
Belchatów |
Lengyelország |
180 |
szén |
858 MW |
PC |
sós vizet tartó víztartó réteg |
|
Compostilla (León) |
Spanyolország |
180 |
szén |
500 MW |
Oxyfuel |
sós vizet tartó víztartó réteg |
|
Kingsnorth |
Egyesült Királyság |
180 |
szén |
800 MW |
PC |
kőolaj-, földgáz-mező |
|
Longannet |
szén |
3 390 MW |
PC |
sós vizet tartó víztartó réteg |
||
|
Tilbury |
szén |
1 600 MW |
PC |
kőolaj-, földgáz-mező |
||
|
Hatfield (Yorkshire) |
szén |
900 MW |
IGCC |
kőolaj-, földgáz-mező |
||
|
Porto Tolle |
Olaszország |
100 |
szén |
660 MW |
PC |
|
|
Ipari szén-dioxid-leválasztási projektek |
||||||
|
Florange |
Franciaország |
50 |
CO2 szállítása ipari létesítményből (acélmű) föld alatti tárolóba (sós vizes víztartó réteg) |
|||
|
ÖSSZESEN |
1 050 |
|||||
MELLÉKLET
PÉNZÜGYI MECHANIZMUS
A. A fenntartható energiával kapcsolatos projektekre vonatkozó pénzügyi mechanizmus végrehajtása
1. A mechanizmus terjedelme
A pénzügyi mechanizmus (a továbbiakban: mechanizmus) energiamegtakarítási, energiahatékonysági és megújuló energiával kapcsolatos projektek fejlesztésére használható fel, valamint elősegíti a helyi, regionális, és indokolt esetben nemzeti hatóságok által megvalósított beruházások finanszírozását. A mechanizmust a költségvetési rendeletben és annak végrehajtási szabályaiban meghatározott, a költségvetési végrehajtási feladatok átruházásáról szóló rendelkezéseknek megfelelően kell végrehajtani.
A mechanizmus elsősorban a városi környezetben megvalósuló, fenntartható energiával kapcsolatos projektek esetében használható fel. Ide tartoznak többek között az alábbi jellegű projektek:
a) energiahatékony és/vagy a megújuló energiát hasznosító megoldásokat – ideértve az információs és kommunikációs technológiák (IKT) igénybevételén alapulókat is – magukban foglaló, köz- és magánépületek;
b) a magas energiahatékonyságú kapcsolt hő- és villamosenergia-termelő – beleértve a kapcsolt mikrotermelést is –, illetve távfűtési/-hűtési hálózatok, különösen a megújuló forrásokból származó energián alapulók;
c) a helyi környezetbe beépített, decentralizált megújuló energiaforrások és ezek villamosenergia-hálózatokba történő integrálása;
d) megújuló energiaforrásokból származó mikro-energiatermelés;
e) a tiszta városi közlekedés a fokozott energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások fokozottabb integrációjának támogatása érdekében, különös tekintettel a tömegközlekedésre, az elektromos és hibrid járművekre, valamint a csökkentett üvegházhatásúgáz-kibocsátásra;
f) a helyi infrastruktúra, ideértve kültéri állami infrastruktúrák hatékony megvilágítását, beleértve a közvilágítást és a villamos energia tárolására szolgáló megoldásokat, az intelligens fogyasztásmérést és az IKT-t maximálisan felhasználó intelligens hálózatokat;
g) innovatív és gazdasági lehetőségeket magukban hordozó, a rendelkezésre álló legjobb módszereket felhasználó energiahatékonysági és megújuló energiával kapcsolatos technológiák.
A mechanizmus felhasználható ösztönzők és technikai segítségnyújtás biztosítására, a helyi, regionális és nemzeti hatóságok körében a témával kapcsolatos tudatosság növelésére, valamint a strukturális és kohéziós alapok lehető legoptimálisabb felhasználásának biztosítására, különösen a lakóépületeket és más épületeket érintő, az energiahatékonyságot és a megújuló energiaforrások alkalmazását célzó fejlesztések területén. A mechanizmus gazdaságilag és pénzügyileg eredményes projekteket támogat a mechanizmusból származó befektetések megtérülése és a nem magán- és magánbefektetések vonzása érdekében. A mechanizmus többek között kiterjedhet hitelnyújtásra és a hitelekhez, garanciákhoz, részvényfinanszírozáshoz és egyéb pénzügyi termékekhez szükséges tőkeallokálásra is. Ezen túlmenően a 21a. cikkben említett pénzeszközök legfeljebb 15 %-a használható fel technikai segítségnyújtás biztosítására a nemzeti, regionális és a helyi hatóságok számára az energiahatékonysággal és megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos technológiák alkalmazását célzó projektek létrehozása és elindítása kapcsán.
2. Szinergiák
A pénzügyi vagy technikai segítségnyújtás során figyelmet kell fordítani a tagállamokban rendelkezésre álló egyéb pénzügyi forrásokkal – például a strukturális és kohéziós alapokkal és az ELENA mechanizmussal – való szinergiára az egyéb pénzügyi eszközökkel való átfedés elkerülése érdekében.
3. Kedvezményezettek
A mechanizmus kedvezményezettjei lehetőség szerint helyi és regionális szintű állami hatóságok, illetve az említett állami hatóságok nevében eljáró közszférabeli vagy magánvállalkozások.
B. Együttműködés pénzügyi közvetítőkkel
1. Kiválasztás és általános előírások, ideértve a költségeket is
A mechanizmust egy vagy több pénzügyi közvetítővel együttműködve kell létrehozni, és annak nyitottnak kell lennie a megfelelő befektetőkkel való együttműködésre. A pénzügyi közvetítők kiválasztásának alapjául az szolgál, hogy milyen mértékben állapítható meg róluk, hogy a támogatást az e mellékletben meghatározott szabályoknak és feltételeknek megfelelően a lehető leghatékonyabb és legeredményesebb módon tudják felhasználni.
A Bizottság gondoskodik arról, hogy a mechanizmus létrehozásával és végrehajtásával kapcsolatos általános költségek – beleértve a pénzügyi közvetítők által számlázott kezelési díjakat és egyéb elszámolható költségeket – teljes összege a lehető legalacsonyabb legyen, és megfeleljen a hasonló eszközökkel kapcsolatos legjobb gyakorlatoknak, miközben biztosítja a mechanizmus megfelelő minőségét.
A mechanizmushoz történő uniós hozzájárulást a Bizottság a költségvetési rendelet 53. és 54. cikkében foglalt rendelkezéseknek megfelelően hajtja végre.
A pénzügyi közvetítőknek teljesíteniük kell a költségvetési rendeletben és annak végrehajtási szabályaiban meghatározott, a költségvetési végrehajtási feladatok átruházásáról szóló vonatkozó követelményeket, különös tekintettel a közbeszerzési, belső ellenőrzési, számviteli és külső könyvvizsgálatra vonatkozó szabályokra. Finanszírozás kizárólag a kezelési költségek, illetve a mechanizmus létrehozásával és végrehajtásával kapcsolatos költségek fedezésére bocsátható e pénzügyi közvetítők rendelkezésére.
A mechanizmus létrehozására és keretfeltételeire vonatkozó részletes feltételeket, ideértve a nyomon követési és ellenőrzési feltételeket is, a Bizottság és a pénzügyi közvetítők között kötött megállapodás(ok)ban kell meghatározni.
2. Az információhoz való hozzáférés
A mechanizmusnak a programirányításra vonatkozó minden információt online formában az érdekelt felek rendelkezésére kell bocsátania. A tájékoztatásnak így ki kell terjednie a pályázati eljárásokra, a legjobb gyakorlatokra vonatkozó információkra, valamint a projektek és beszámolók áttekintésére.
C. Támogatási feltételek, támogathatósági és kiválasztási kritériumok
1. A finanszírozás terjedelme
E melléklettel összhangban, a mechanizmusból kizárólag az alábbi intézkedések finanszírozhatók:
a) az uniós gazdaság fellendüléséhez, az energiabiztonság fokozásához és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentéséhez gyorsan, mérhető módon és jelentős mértékben hozzájáruló befektetési projektek; és
b) az energiahatékonysághoz és a megújuló energiához kapcsolódó projektekre vonatkozó technikai segítségnyújtás.
2. A figyelembe veendő tényezők
A projektek kiválasztása során nagy figyelmet kell fordítani a földrajzi kiegyensúlyozottságra.
A befektetési projektek támogatása kapcsán kellő figyelmet kell fordítani arra, hogy az uniós támogatás a támogatás összegének többszörösét kitevő beruházást mozgósítson, azaz jelentős beruházásokat teremtsen az Unió területén. Az egyes befektetési projektek mozgósító hatása azonban eltérő lehet, hiszen az számos olyan tényezőtől függ, mint a projekt mérete és jellege, valamint az olyan helyi körülmények, mint a támogatásra jogosult pénzügyi kapacitása.
3. A hatóságok mechanizmusból történő finanszírozáshoz való hozzáférésének feltételei
Az energiahatékonysággal és megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos befektetési és technikai segítségnyújtási projektek támogatását kérő hatóságoknak az alábbi feltételeknek kell megfelelniük:
a) politikailag elkötelezték magukat – vagy elkötelezik magukat – az éghajlatváltozás hatásainak csökkentése mellett, adott esetben konkrét célok kitűzésével, például az energiahatékonyság fokozása és/vagy megújuló forrásokból származó energia használata vonatkozásában;
b) többéves stratégiákat alakítanak ki az éghajlatváltozás hatásainak csökkentésére és adott esetben kitűzött céljaik elérésére, vagy részt vesznek az éghajlatváltozás hatásainak csökkentését célzó helyi, regionális vagy nemzeti szintű többéves stratégiákban;
c) el kell fogadniuk, hogy az átfogó stratégia terén tett haladást illetően nyilvánosan elszámoltathatók.
4. A mechanizmusból finanszírozott befektetési projektek támogathatósága és kiválasztási feltételei
A mechanizmus keretén belül támogatott befektetési projekteknek teljesíteniük kell a következő kiválasztási és támogathatósági kritériumokat:
a) a megoldás megalapozottsága és műszaki megfelelősége;
b) a cselekvés teljes beruházási szakaszára vonatkozó finanszírozás megalapozottsága és költséghatékonysága;
c) földrajzi kiegyensúlyozottság az e rendelet hatálya alá tartozó valamennyi projekt esetében;
d) az előrehaladottság mértéke, amely a beruházási szakasz elérését és jelentős összegű tőkekiadások mihamarabbi felhalmozását jelenti;
e) annak mértéke, hogy a finanszírozáshoz való hozzájutás hiánya mennyiben késlelteti a fellépés végrehajtását;
f) a mechanizmusból származó támogatás milyen mértékben élénkíti a köz- és magánfinanszírozást;
g) számszerűsített társadalmi-gazdasági hatás;
h) számszerűsített környezeti hatások.
5. A mechanizmusból finanszírozott, technikai segítséget nyújtó projektek támogathatósága és kiválasztási feltételei
A mechanizmusból finanszírozott, technikai segítséget nyújtó projekteknek teljesíteniük kell a 4. pont a), c), e), f) és g) pontokban hivatkozott kiválasztási és támogathatósági kritériumokat.
A BIZOTTSÁG NYILATKOZATA
A Bizottság hangsúlyozza, hogy az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások az EU energiapolitikájának kulcsfontosságú, kiemelt elemei, mind környezeti, mind ellátás-biztonsági okokból. E tekintetben a rendelet a tengeri szélenergia hasznosítására irányuló projektek érdemi támogatásával fog hozzájárulni e prioritásokhoz.
Ezzel összefüggésben a Bizottság emlékeztet az energiahatékonyságot és a megújuló energiaforrásokat támogató különböző egyéb új kezdeményezésekre, amelyekre a Bizottság mindenekelőtt az Európai Tanács 2008. decemberi ülésén elfogadott európai gazdaságélénkítési tervben tett javaslatot. Ezek közé tartoznak az alábbiak:
Az ERFA-rendelet olyan értelmű módosítása, amely 8 milliárd euróig terjedően lehetővé teszi a lakóépületek esetében az energiahatékonyságba és a megújuló energiákba való beruházást valamennyi tagállamban.
A köz- és magánszféra partnersége „az energiahatékony épületekre irányuló európai kezdeményezéssel” kapcsolatban, amelynek célja a környezetbarát technológiák támogatása, valamint új és felújított épületekben energiahatékony rendszerek és anyagok fejlesztése. Ezen intézkedés becsült költsége 1 milliárd EUR: 500 millió EUR a 2010 és 2013 közötti időszakra vonatkozó hetedik közösségi keretprogram meglévő költségvetéséből, és 500 millió EUR az ipartól.
A fenntartható energiával kapcsolatos közös EB–EBB finanszírozási kezdeményezés. Ennek célja városi környezetben az energiahatékonysággal és a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos projektekbe való beruházások lehetővé tétele. A Bizottság finanszírozza az „Intelligens Energia – Európa” program egy technikai segítségnyújtási eszközét (2009-re 15 millió EUR éves elkülönített összeg). Ez, az EIB által kezelt eszköz meg fogja könnyíteni az EBB-kölcsönökhöz való hozzáférést, és jelentős ösztönző hatással fog bírni.
A „Marguerite” elnevezésű 2020-as energiaügyi, éghajlat-változási és infrastrukturális európai alap (piacorientált tőkealap) uniós intézményi befektetők általi létrehozása az EBB vezetésével. Ez az alap az energetika és az éghajlatváltozás területén (TEN-E, fenntartható energiatermelés, megújuló energia, új technológiák, energiahatékonysági beruházások, ellátásbiztonság, valamint környezetvédelmi infrastruktúra) hajt végre befektetéseket. A Bizottság támogatja ezt a kezdeményezést.
A Bizottság ezenkívül a Tanács (az Európai Tanács 2009. márciusi ülésének következtetései) és a Parlament (az EP P6_TA(2009)0064 sz. állásfoglalása) kérésének megfelelően 2009 novemberének vége előtt benyújtja a felülvizsgált energiahatékonysági cselekvési tervet.
A szakértők egyetértenek abban, hogy az energiahatékonyság az üvegházhatást okozó gázkibocsátás csökkentésének legolcsóbb rendelkezésre álló módja. A Bizottság 2009 novemberéig rendelkezésre bocsátja az energiahatékonyságot célzó beruházások növelése előtt álló akadályok részletes elemzését. Meg fogja vizsgálni különösen, hogy szükséges-e a pénzügyi ösztönzők alacsony kamatozású hitelek és/vagy támogatások formájában történő növelése, hogy az európai költségvetés miként lenne felhasználható e célra, valamint hogy a Bizottság – adott esetben – beépít-e többek között az energiahatékonyságot célzó további pénzeszközöket a 2010-ben előterjesztendő új európai uniós energiabiztonsági és infrastruktúra-fejlesztési eszközbe.
Az energiahatékonysági cselekvési terv felülvizsgálata során a Bizottság különös figyelmet fog fordítani az energiahatékonyság szomszédsági dimenziójára. Elemezni fogja, miként nyújthat pénzügyi és szabályozói ösztönzőket a szomszédos országok számára azok energiahatékonysági beruházásainak fokozása céljából.
Amennyiben a Bizottság 2010-ben, a rendelet végrehajtásáról annak 28. cikke értelmében történ jelentéstétel során azt állapítja meg, hogy nem lehetséges a rendelet mellékletében felsorolt projektekre betervezett pénzösszegek adott részének 2010 végéig történ felhasználása, a Bizottság javaslatot fog tenni – adott esetben és földrajzilag kiegyenlített módon – a rendelet olyan módosítására, amely lehetvé teszi a fenti kezdeményezések mellett az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások területét érint projektek finanszírozását, valamint javaslatot fog tenni a rendelet mellékletében felsorolt projektekre vonatkozókhoz hasonló támogathatósági kritériumokra is.
Portugália nyilatkozata
Portugália igennel szavaz, ugyanakkor úgy véli, hogy a program 28. cikk alapján történő felülvizsgálata során a rendelet 4. cikke a) és b) pontjában szereplő célkitűzések elérésének megkönnyítése érdekében mérlegelni kell a megújuló energiával és az energiahatékonysággal kapcsolatos projektek beillesztését, különösen a mikrogeneráció, valamint az intelligens hálózatok és mérőberendezések tekintetében.
( 1 ) HL L 162., 2007.6.22., 1. o.
( 2 ) HL L 400., 2006.12.30., 86. o.
