This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 02009L0015-20190726
Directive 2009/15/EC of the European Parliament and of the Council of 23 April 2009 on common rules and standards for ship inspection and survey organisations and for the relevant activities of maritime administrations (Recast) (Text with EEA relevance)Text with EEA relevance
Consolidated text: Az Európai Parlament és a Tanács 2009/15/EK irányelve (2009. április 23.) a hajófelügyeleti és hajóvizsgáló szervezetek, valamint a tengerészeti hatóságok vonatkozó tevékenységeinek közös szabályairól és szabványairól (Átdolgozott változat) (EGT-vonatkozású szöveg)EGT-vonatkozású szöveg
Az Európai Parlament és a Tanács 2009/15/EK irányelve (2009. április 23.) a hajófelügyeleti és hajóvizsgáló szervezetek, valamint a tengerészeti hatóságok vonatkozó tevékenységeinek közös szabályairól és szabványairól (Átdolgozott változat) (EGT-vonatkozású szöveg)EGT-vonatkozású szöveg
- Date of document:
- 26/07/2019
- Date of effect:
- 26/07/2019
- Author:
- Not available
- Form:
- Egységes szerkezetbe foglalt szöveg
- Link
- Link
- Link
- Select all documents mentioning this document
- Consolidation: basic act:
- 32009L0015
02009L0015 — HU — 26.07.2019 — 002.001
Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű és nem vált ki joghatást. Az EU intézményei semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért. A jogi aktusoknak – ideértve azok bevezető hivatkozásait és preambulumbekezdéseit is – az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett és az EUR-Lex portálon megtalálható változatai tekintendők hitelesnek. Az említett hivatalos szövegváltozatok közvetlenül elérhetők az ebben a dokumentumban elhelyezett linkeken keresztül
|
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2009/15/EK IRÁNYELVE (2009. április 23.) a hajófelügyeleti és hajóvizsgáló szervezetek, valamint a tengerészeti hatóságok vonatkozó tevékenységeinek közös szabályairól és szabványairól (Átdolgozott változat) (HL L 131, 2009.5.28., 47. o) |
Módosította:
|
|
|
Hivatalos Lap |
||
|
Szám |
Oldal |
Dátum |
||
|
A BIZOTTSÁG 2014/111/EU VÉGREHAJTÁSI IRÁNYELVE EGT-vonatkozású szöveg (2014. december 17.) |
L 366 |
83 |
20.12.2014 |
|
|
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2019/1243 RENDELETE (2019. június 20.) |
L 198 |
241 |
25.7.2019 |
|
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2009/15/EK IRÁNYELVE
(2009. április 23.)
a hajófelügyeleti és hajóvizsgáló szervezetek, valamint a tengerészeti hatóságok vonatkozó tevékenységeinek közös szabályairól és szabványairól
(Átdolgozott változat)
(EGT-vonatkozású szöveg)
1. cikk
Ez az irányelv állapítja meg a tagállamok azon szervezetekkel való kapcsolatai során végrehajtandó intézkedéseket, amely szervezetek a tengerek biztonságáról és a tengerek szennyezésének megakadályozásáról szóló nemzetközi egyezmények rendelkezéseinek betartása céljából a hajók felügyeletéért, vizsgálatáért és a rendelkezések betartását igazoló bizonyítványok kiállításáért felelősek; ugyanakkor az irányelv előmozdítja a szolgáltatásnyújtási szabadság céljának elérését. Ez magában foglalja a nemzetközi egyezmények hatálya alá tartozó hajók hajótestével, gépi berendezéseivel, elektromos és vezérlőberendezéseivel szemben támasztott biztonsági követelmények kidolgozását és megvalósítását is.
2. cikk
Ezen irányelv alkalmazásában a következő meghatározások alkalmazandók:
a) „hajó” a nemzetközi egyezmények hatálya alá tartozó hajó;
b) „egy tagállam lobogója alatt közlekedő hajó” olyan hajó, amelyet egy tagállam jogszabályai szerint abban a tagállamban lajstromoztak és amely annak a tagállamnak a lobogója alatt közlekedik. Az e meghatározásnak meg nem felelő hajók harmadik ország lobogója alatt közlekedő hajónak minősülnek;
c) „felügyelet és vizsgálat” olyan felügyeleti intézkedések és vizsgálatok, amelyek a nemzetközi egyezmények alapján kötelezőek;
d) „nemzetközi egyezmények” az Életbiztonság a tengeren tárgyú, 1974. november 1-jén kelt nemzetközi egyezmény (SOLAS 74) a mellékletének XI-2. fejezete kivételével, a merülésvonalakról szóló, 1966. április 5-én kelt nemzetközi egyezmény, valamint a hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló, 1973. november 2-án kelt nemzetközi egyezmény (MARPOL egyezmény) annak jegyzőkönyveivel és módosításaival együtt, továbbá a tagállamok mindegyikében kötelező kapcsolódó szabályzatok az IMO aktusainak végrehajtására vonatkozó szabályzat (IMO Instruments Implementation Code) 2. részében található 16.1., 18.1. és 19. pont, illetőleg az elismert szervezetekre vonatkozó IMO-szabályzat (IMO Code for Recognized Organizations) 2. részének 1.1., 1.3., 3.9.3.1., 3.9.3.2. és 3.9.3.3. pontja kivételével, azok mindenkor hatályos változatában;
e) „szervezet” jogalany és annak leányvállalatai, valamint bármilyen más, ellenőrzése alatt álló csoport, amelyek együttesen vagy külön-külön végzik az ezen irányelv hatálya alá tartozó feladatokat;
f) „ellenőrzés” az e) pont alkalmazásában jogok, szerződések és bármilyen más, jogi vagy tényleges eszközök, amelyek akár külön-külön, akár együttesen lehetőséget adnak egy jogalany feletti meghatározó befolyás gyakorlására, vagy lehetővé teszik a jogalany számára az ezen irányelv hatálya alá tartozó feladatok elvégzését;
g) „elismert szervezet” a 391/2009/EK rendeletnek megfelelően elismert szervezet;
h) „felhatalmazás” olyan intézkedés, amelynek során egy tagállam egy elismert szervezet számára felhatalmazást ad vagy hatáskört ruház át;
i) „jogszabályban előírt bizonyítvány” egy lobogó szerinti állam által vagy nevében a nemzetközi egyezményekkel összhangban kibocsátott bizonyítvány;
j) „szabályok és eljárások” egy elismert szervezet követelményei a hajók tervezése, megépítése, felszerelése, karbantartása és vizsgálata vonatkozásában;
k) „osztályozási bizonyítvány” egy elismert szervezet által kibocsátott olyan okmány, amely igazolja, hogy a hajó megfelel a meghatározott célú használatára vagy meghatározott működési területre vonatkozó, az elismert szervezet által kialakított és nyilvánosságra hozott szabályoknak és eljárásoknak;
l) „teherhajó-biztonsági rádióbizonyítvány” a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) által elfogadott, a SOLAS-t módosító 1988-as jegyzőkönyvvel bevezetett bizonyítvány.
3. cikk
(1) A tagállamok a nemzetközi egyezmények értelmében vállalt felelősségük és kötelezettségeik keretében gondoskodnak arról, hogy illetékes hatóságaik biztosítsák ezen egyezmények rendelkezéseinek megfelelő végrehajtását, különösen a hajók felügyelete és vizsgálata, valamint a jogszabályban előírt bizonyítványok és felmentési bizonyítványok kibocsátása vonatkozásában, a nemzetközi egyezmények által előírtaknak megfelelően. A tagállamoknak a lobogó szerinti államokat az IMO-jogeszközök alkalmazásában segítő iránymutatásokról szóló A.847(20) IMO-határozat melléklete és függeléke vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően kell eljárniuk.
(2) Olyan esetekben, amikor az (1) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazásában egy tagállam úgy határoz, hogy a lobogója alatt közlekedő hajók vonatkozásában:
i. szervezetek számára felhatalmazást ad – részben vagy egészben – a jogszabályban előírt bizonyítványokkal kapcsolatos felügyeleti és vizsgálati hatáskörök gyakorlására – beleértve a 11. cikk (2) bekezdésében említett előírások betartásának értékelését – és adott esetben a kapcsolódó bizonyítványok kibocsátására vagy megújítására; vagy
ii. az i. pontban említett felügyeleti és vizsgálati feladatok elvégzésében részben vagy egészben szervezetekre támaszkodik,
e feladatok ellátását kizárólag elismert szervezetekre bízza.
A felmentési bizonyítványok első kibocsátásához minden egyes esetben be kell szerezni az illetékes hatóság hozzájárulását.
A teherhajó-biztonsági rádióbizonyítvány esetében azonban e feladatok ellátására megbízás adható egy illetékes hatóság által elismert és a nevében eljáró, a hajók rádiókommunikációs berendezései biztonsági ellenőrzésének végrehajtásához megfelelő szakismeretekkel rendelkező és képzett személyzetet foglalkoztató magánszervezet részére is.
(3) E cikk rendelkezései nem érintik sajátos tengerészeti berendezések hitelesítését.
4. cikk
(1) A 3. cikk (2) bekezdésének alkalmazásában a tagállamok elvben nem utasíthatják el az elismert szervezetek vonatkozásában, hogy – e cikk (2) bekezdése, valamint az 5. és 9. cikk rendelkezéseire figyelemmel – számukra e feladatok ellátásához a felhatalmazást megadják. Ugyanakkor a tagállamok jogosultak az általuk felhatalmazott szervezetek számát szükségleteiknek megfelelő módon korlátozni, feltéve, hogy az ilyen korlátozásokat áttekinthető és tárgyilagos indokokkal alá tudják támasztani.
Egy tagállam kérésére a Bizottság – a 6. cikk (2) bekezdése szerinti szabályozási bizottsági eljárással – elfogadja a megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy biztosítsa e bekezdés első albekezdésének helyes alkalmazását a felhatalmazások elutasítására vonatkozóan, és a 8. cikk helyes alkalmazását a felhatalmazások felfüggesztésére és visszavonására vonatkozóan.
(2) Ahhoz, hogy egy tagállam elfogadja, hogy a 3. cikkben említett feladatokat vagy azok egy részét egy harmadik államban letelepedett, elismert szervezet lássa el, az érintett tagállam megkövetelheti, hogy az adott harmadik állam kölcsönösségi alapon ugyanilyen bánásmódot biztosítson a Közösségben letelepedett, elismert szervezeteknek.
Továbbá, a Közösség felkérheti azt a harmadik államot, ahol az elismert szervezet letelepedett, hogy a Közösségen belül letelepedett elismert szervezetek számára ugyanilyen bánásmódot biztosítson.
5. cikk
(1) Azok a tagállamok, amelyek a 3. cikk (2) bekezdése szerint döntést hoznak, illetékes hatóságuk és a nevükben eljáró szervezetek között megfelelő munkakapcsolatot alakítanak ki.
(2) A munkakapcsolat szabályozásáról az érintett szervezetek által vállalt feladatokat és hatásköröket rögzítő írásos és hátrányos megkülönböztetést kizáró megállapodás megkötésével, vagy azzal egyenértékű jogi megoldással kell gondoskodni, amely legalább a következőket tartalmazza:
a) az A.739(18) IMO-határozat II. függelékében megállapított rendelkezéseket a hatóság nevében eljáró szervezetek felhatalmazásának iránymutatásairól, amelynél a hatóság nevében eljáró elismert szervezet felhatalmazási megállapodás mintáról szóló IMO MSC/710. és az MEPC/307 körlevél mellékleteit, függelékeit és csatolt anyagait figyelembe kell venni;
b) a következő, pénzügyi felelősségre vonatkozó rendelkezések:
i. ha egy bíróság jogerősen vagy egy jogvitát lezáró választottbírósági eljárás a hatóság pénzügyi felelősségét állapítja meg bármilyen tengeri balesetből eredően azzal, hogy kártalanítani kell a sértett feleket vagyoni kár, személyi sérülés vagy haláleset miatt, amelyről a bíróság előtt bebizonyosodott, hogy azt az elismert szervezet, annak testületeinek, alkalmazottainak, képviselőinek vagy a szervezet nevében eljáró egyéb személyeknek szándékos cselekedete vagy mulasztása vagy súlyos gondatlansága okozta, a hatóság pénzügyi kártérítésre jogosult az elismert szervezettől az említett veszteség, kár, sérülés, vagy haláleset miatt, olyan mértékben, amennyire a bíróság döntése szerint ezért az elismert szervezet felelős;
ii. ha egy bíróság jogerősen vagy egy jogvitát lezáró választottbírósági eljárás a hatóság pénzügyi felelősségét állapítja meg bármilyen tengeri balesetből eredően úgy, hogy kártalanítani kell a sértett feleket olyan személyi sérülés vagy haláleset miatt, amelyről a bíróság előtt bebizonyosodott, hogy azt az elismert szervezet, annak alkalmazottainak, képviselőinek vagy a szervezet nevében eljáró egyéb személyeknek gondatlansága vagy hanyagsága vagy mulasztása okozta, a hatóság pénzügyi kártérítésre jogosult az elismert szervezettől az ezen sérülés vagy haláleset miatt, olyan mértékben, amennyire a bíróság döntése szerint ezért az elismert szervezet felelős; a tagállamok korlátozhatják az elismert szervezet által fizetendő legnagyobb összeget, amely azonban nem lehet kevesebb mint 4 millió EUR;
iii. ha egy bíróság jogerősen vagy egy jogvitát lezáró választottbírósági eljárás a hatóság pénzügyi felelősségét állapítja meg bármilyen tengeri balesetből eredően úgy, hogy kártalanítani kell a sértett feleket olyan vagyoni kár, vagy veszteség miatt, amelyről a bíróság előtt bebizonyosodott, hogy az elismert szervezet, annak alkalmazottainak, képviselőinek vagy a szervezet nevében eljáró egyéb személyeknek gondatlansága, hanyagsága vagy mulasztása okozta, a hatóság pénzügyi kártérítésre jogosult az elismert szervezettől az említett veszteség, vagy kár miatt, olyan mértékben, amennyire ezért a bíróság döntése szerint az elismert szervezet felelős; a tagállamok korlátozhatják az elismert szervezet által fizetendő legnagyobb összeget, amely azonban nem lehet kevesebb mint 2 millió EUR;
c) a hatóság nevében eljáró szervezetek feladatainak a hatóság vagy a hatóság által kijelölt pártatlan, külső szerv általi időszakos ellenőrzésére vonatkozó rendelkezéseket a 9. cikk (1) bekezdésének megfelelően;
d) a hajók véletlenszerű kiválasztás alapján végrehajtott és részletes ellenőrzéseinek lehetőségét;
e) a szervezetek által osztályozott flotta lényeges információira, a hajóosztályban bekövetkezett változásokra, felfüggesztésre vagy a hajók osztályozásának megvonására vonatkozó kötelező adatszolgáltatásra vonatkozó rendelkezéseket.
(3) A megállapodás vagy azzal egyenértékű jogi szabályozás előírhat olyan követelményt, amely szerint az elismert szervezetnek helyi képviselettel kell rendelkeznie annak a tagállamnak a területén, amelyben a 3. cikkben említett feladatait ellátja. E követelmény kielégítéséhez elegendő, ha a helyi képviselet az érintett tagállam jogszabályai szerint jogi személyiséggel bír és az érintett tagállam nemzeti bíróságainak joghatósága alá tartozik.
(4) Minden tagállam a Bizottság számára az e cikk rendelkezései szerinti kialakított munkakapcsolatra vonatkozóan pontos tájékoztatást nyújt. A Bizottság erről tájékoztatja a többi tagállamot.
5a. cikk
(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.
(2) A Bizottságnak a 7. cikk (1) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól 2019. július 26-tól kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.
(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 7. cikk (1) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.
(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban ( 1 ) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.
(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.
(6) A 7. cikk (1) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.
6. cikk
(1) A Bizottságot a 2099/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel ( 2 ) létrehozott, a tengeri közlekedés biztonságával és a hajókról történő szennyezés megelőzésével foglalkozó bizottság (COSS) segíti.
(2) Az e bekezdésre való hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.
Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében megállapított időtartam három hónap.
▼M2 —————
7. cikk
(1) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 5a. cikknek megfelelően az ezen irányelvet – a hatályának kiterjesztése nélkül – módosító, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy:
a) ezen irányelv alkalmazásában átvezesse a 2. cikk d) pontjában, a 3. cikk (1) bekezdésében és az 5. cikk (2) bekezdésében említett nemzetközi egyezmények, jegyzőkönyvek, szabályzatok és a kapcsolódó határozatok hatályba lépett jövőbeli módosításait;
b) módosítsa az 5. cikk (2) bekezdése b) pontjának ii. és iii. alpontjában meghatározott összegeket.
(2) A 2. cikk d) pontjában említett nemzetközi megállapodások új egyezményeinek vagy jegyzőkönyveinek az elfogadását követően a Tanács a Bizottság javaslatára a tagállamok parlamenti eljárásainak és az IMO vonatkozó eljárásainak figyelembevételével határozatot hoz az ilyen új egyezmények vagy jegyzőkönyvek ratifikációjának részleteiről, és gondoskodik arról, hogy azokat a tagállamok egységesen és egyidejűleg alkalmazzák.
A 2. cikk d) pontjában és az 5. cikkben említett nemzetközi okmányok módosításai a 2099/2002/EK rendelet 5. cikke szerint kizárhatók ennek az irányelvnek a hatálya alól.
8. cikk
A 391/2009/EK rendelet mellékletében meghatározott minimumfeltételek ellenére, ha egy tagállamnak az a meggyőződése, hogy az elismert szervezet a továbbiakban nem hatalmazható fel arra, hogy nevében a 3. cikkben meghatározott feladatokat elvégezze, felfüggesztheti vagy visszavonhatja ezt a felhatalmazást. Ilyen esetekben a tagállam késedelem nélkül tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállamot a döntéséről és annak alapos indokairól.
9. cikk
(1) Minden tagállam meggyőződik arról, hogy a 3. cikk (2) bekezdése alapján a nevében eljáró elismert szervezetek az illetékes hatóság megelégedésére és hatékonyan látják el az abban a cikkben említett feladataikat.
(2) Az (1) bekezdésben említett feladat megvalósítása érdekében minden tagállam legalább kétévenként elvégzi a nevében eljáró elismert szervezet ellenőrzését és ezen ellenőrzési tevékenység eredményeiről az ellenőrzés elvégzésének évét követő év március 31-ig a Bizottságot és a többi tagállamot jelentésben tájékoztatja.
10. cikk
A kikötő szerinti állam felügyeleti jogainak ellátása és kötelezettségeinek gyakorlása során a tagállam jelentésben számol be a Bizottságnak és a többi tagállamnak, továbbá tájékoztatja az érintett lobogó szerinti államot, ha egy lobogó szerinti állam nevében eljáró elismert szervezet a nemzetközi egyezmények vonatkozó követelményeit nem kielégítő hajó részére állított ki érvényes jogszabályban előírt bizonyítványt, illetve egy érvényes osztályozási bizonyítvánnyal rendelkező hajó bármilyen, olyan területen előforduló hiányosságairól, amely területre a bizonyítvány vonatkozik. E cikk alkalmazásában csak a biztonságra és a környezetre súlyos fenyegetést jelentő, vagy az elismert szervezetek különösen gondatlan tevékenységét bizonyító hajókat kell bejelenteni. Az érintett elismert szervezetet az első vizsgálatkor tájékoztatni kell az esetről, hogy azonnal meghozhassa a megfelelő utólagos intézkedéseket.
11. cikk
(1) Minden tagállam gondoskodik arról, hogy a lobogója alatt közlekedő hajók tervezése, építése, felszerelése és üzemben tartása a hajótestre, a gépi berendezésekre, elektromos és vezérlőberendezésekre vonatkozó szabályokkal és eljárásokkal összhangban, egy elismert szervezet által előírt követelmények kielégítésével történjen.
(2) A tagállamok csak azzal a feltétellel határozhatnak úgy, hogy egy elismert szervezet által előírt szabályokkal és eljárásokkal egyenértékű előírásokat alkalmaznak, hogy erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot a 98/34/EK irányelv szerinti eljárásnak megfelelően, és ha azokkal kapcsolatosan a többi tagállam vagy Bizottság részéről ellenvetés nem érkezik, illetve nem állapítják meg róluk – az ezen irányelv 6. cikke (2) bekezdése szerinti szabályozási bizottsági eljárással –, hogy nem egyenértékűek.
(3) A tagállamoknak együtt kell működniük az általuk felhatalmazott elismert szervezetekkel szabályaik és eljárásaik kidolgozásában. Tanácskozniuk kell az elismert szervezetekkel azzal a céllal, hogy megvalósuljon a nemzetközi egyezmények következetes értelmezése.
12. cikk
A Bizottság kétévente tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot ezen irányelv tagállami végrehajtásának eredményeiről.
13. cikk
(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek 2011. június 17-ig megfeleljenek. Ezekről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.
Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A rendelkezésekben egy olyan nyilatkozatot is fel kell tüntetniük, amely szerint a hatályban lévő törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseknek az ezen irányelvvel hatályon kívül helyezett irányelvekre való hivatkozásait az ezen irányelvre történő hivatkozásokként kell értelmezni. Az ilyen hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.
(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.
14. cikk
Az I. melléklet A. részében felsorolt irányelvekkel módosított 94/57/EK irányelv 2009 június 17-ig hatályát veszti, az I. melléklet B. részében felsorolt irányelvek nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozó határidőkkel kapcsolatos tagállami kötelezettségek sérelme nélkül.
A hatályon kívül helyezett irányelvekre való hivatkozások erre az irányelvre való hivatkozásként kell értelmezni, a II. mellékletben található megfelelési táblázattal összhangban.
15. cikk
Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
16. cikk
Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.
I. MELLÉKLET
A. RÉSZ
A hatályát vesztett irányelv és annak egymást követő módosításai
(a 14. cikk szerint)
|
A Tanács 94/57/EK irányelve |
HL L 319., 1994.12.12., 20. o. |
|
A Bizottság 97/58/EK irányelve |
HL L 274., 1997.10.7., 8. o. |
|
Az Európai Parlament és a Tanács 2001/105/EK irányelve |
HL L 19., 2002.1.22., 9. o. |
|
Az Európai Parlament és a Tanács 2002/84/EK irányelve |
HL L 324., 2002.11.29., 53. o. |
B. RÉSZ
A nemzeti jogba való átültetésre vonatkozó határidők jegyzéke
(a 14. cikk szerint)
|
Irányelv |
Átültetés határideje |
|
94/57/EK |
1995. december 31. |
|
97/58/EK |
1998. szeptember 30. |
|
2001/105/EK |
2003. július 22. |
|
2002/84/EK |
2003. november 23. |
II. MELLÉKLET
Megfelelési táblázat
|
Ez az irányelv |
Ez az irányelv |
A 391/2009/EK rendelet |
|
1. cikk |
1. cikk |
1. cikk |
|
2. cikk, a) pont |
2. cikk, a) pont |
2. cikk, a) pont |
|
2. cikk, b) pont |
2. cikk, b) pont |
– |
|
2. cikk, c) pont |
2. cikk, c) pont |
– |
|
2. cikk, d) pont |
2. cikk, d) pont |
2. cikk, b) pont |
|
2. cikk, e) pont |
2. cikk, e) pont |
2. cikk, c) pont |
|
– |
2. cikk, f) pont |
2. cikk, d) pont |
|
2. cikk, f) pont |
2. cikk, g) pont |
2. cikk, e) pont |
|
2. cikk, g) pont |
2. cikk, h) pont |
2. cikk, f) pont |
|
2. cikk, h) pont |
2. cikk, i) pont |
2. cikk, g) pont |
|
2. cikk, i) pont |
2. cikk, i) pont |
2. cikk, i) pont |
|
– |
2. cikk, j) pont |
2. cikk, h) pont |
|
2. cikk, j) pont |
2. cikk, l) pont |
– |
|
2. cikk, k) pont |
– |
2. cikk, j) pont |
|
3. cikk |
3. cikk |
– |
|
4. cikk, (1) bekezdés, első mondat |
– |
3. cikk, (1) bekezdés |
|
4. cikk, (1) bekezdés, második mondat |
– |
3. cikk, (2) bekezdés |
|
4. cikk, (1) bekezdés, harmadik mondat |
– |
– |
|
4. cikk, (1) bekezdés, negyedik mondat |
– |
4. cikk, (1) bekezdés |
|
– |
– |
3. cikk, (3) bekezdés |
|
– |
– |
4. cikk, (2), (3), (4) bekezdés |
|
– |
– |
5. cikk |
|
– |
– |
6. cikk |
|
– |
– |
6. cikk |
|
5. cikk, (1) bekezdés |
4. cikk, (1) bekezdés |
– |
|
5. cikk, (3) bekezdés |
4. cikk, (2) bekezdés |
– |
|
6. cikk, (1), (2), (3), (4) bekezdés |
5. cikk, (1), (2), (3), (4) bekezdés |
– |
|
6. cikk, (5) bekezdés |
– |
– |
|
7. cikk |
6. cikk |
12. cikk |
|
8. cikk, (1) bekezdés, első francia bekezdés |
7. cikk, (1) bekezdés, a) pont, első albekezdés |
– |
|
8. cikk, (1) bekezdés, második francia bekezdés |
– |
13. cikk, (1) bekezdés |
|
8. cikk, (1) bekezdés, harmadik francia bekezdés |
7. cikk, (1) bekezdés, b) pont, első albekezdés |
– |
|
– |
7. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés |
13. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés |
|
8. cikk, (2) bekezdés |
7. cikk, (2) bekezdés |
– |
|
8. cikk, (2) bekezdés, második albekezdés |
– |
13. cikk, (2) bekezdés |
|
9. cikk, (1) bekezdés |
– |
– |
|
9. cikk, (2) bekezdés |
– |
– |
|
10. cikk, (1) bekezdés, bevezető szavak |
8. cikk |
– |
|
10. cikk, (1) bekezdés, a), b), c) pont, (2), (3), (4) bekezdés |
– |
– |
|
11. cikk, (1), (2) bekezdés |
9. cikk, (1), (2) bekezdés |
– |
|
11. cikk, (3), (4) bekezdés |
– |
8. cikk, (1), (2) bekezdés |
|
12. cikk |
10. cikk |
– |
|
13. cikk |
– |
– |
|
14. cikk |
11. cikk, (1), (2) bekezdés |
– |
|
– |
11. cikk, (3) bekezdés |
– |
|
– |
12. cikk |
– |
|
– |
– |
9. cikk |
|
15. cikk, (1) bekezdés |
– |
– |
|
– |
– |
10. cikk, (1), (2) bekezdés |
|
15. cikk, (2) bekezdés |
– |
10. cikk, (3) bekezdés |
|
15. cikk, (3) bekezdés |
– |
10. cikk, (4) bekezdés |
|
15. cikk, (4) bekezdés |
– |
10. cikk, (5) bekezdés |
|
15. cikk, (5) bekezdés |
– |
10. cikk, (6) bekezdés, első, második, harmadik, ötödik albekezdés |
|
– |
|
10. cikk, (6) bekezdés, negyedik albekezdés |
|
16. cikk |
13. cikk |
– |
|
17. cikk |
16. cikk |
– |
|
– |
14. cikk |
– |
|
– |
15. cikk |
– |
|
– |
– |
11. cikk |
|
– |
– |
14. cikk |
|
– |
– |
15. cikk |
|
– |
– |
16. cikk |
|
– |
– |
17. cikk |
|
– |
– |
18. cikk |
|
– |
– |
19. cikk |
|
Melléklet |
– |
I. melléklet |
|
– |
I. melléklet |
– |
|
– |
II. melléklet |
II. melléklet |
( 1 ) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.
( 2 ) HL L 324., 2002.11.29., 1. o.
