This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 02008D0376-20210725
Council Decision of 29 April 2008 on the adoption of the Research Programme of the Research Fund for Coal and Steel and on the multiannual technical guidelines for this programme (2008/376/EC)
Consolidated text: A Tanács határozata (2008. április 29.) a Szén- és Acélipari Kutatási Alap Kutatási Programjának elfogadásáról és az e programra vonatkozó többéves technikai iránymutatásokról (2008/376/EK)
A Tanács határozata (2008. április 29.) a Szén- és Acélipari Kutatási Alap Kutatási Programjának elfogadásáról és az e programra vonatkozó többéves technikai iránymutatásokról (2008/376/EK)
- Date of document:
- 25/07/2021
- Date of effect:
- 25/07/2021
- Author:
- Not available
- Form:
- Egységes szerkezetbe foglalt szöveg
- Link
- Link
- Link
- Select all documents mentioning this document
- Consolidation: basic act:
- 32008D0376
02008D0376 — HU — 25.07.2021 — 002.001
Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű és nem vált ki joghatást. Az EU intézményei semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért. A jogi aktusoknak – ideértve azok bevezető hivatkozásait és preambulumbekezdéseit is – az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett és az EUR-Lex portálon megtalálható változatai tekintendők hitelesnek. Az említett hivatalos szövegváltozatok közvetlenül elérhetők az ebben a dokumentumban elhelyezett linkeken keresztül
|
A TANÁCS HATÁROZATA (2008. április 29.) a Szén- és Acélipari Kutatási Alap Kutatási Programjának elfogadásáról és az e programra vonatkozó többéves technikai iránymutatásokról (HL L 130, 2008.5.20., 7. o) |
Módosította:
|
|
|
Hivatalos Lap |
||
|
Szám |
Oldal |
Dátum |
||
|
L 144 |
17 |
7.6.2017 |
||
|
L 236 |
69 |
5.7.2021 |
||
A TANÁCS HATÁROZATA
(2008. április 29.)
a Szén- és Acélipari Kutatási Alap Kutatási Programjának elfogadásáról és az e programra vonatkozó többéves technikai iránymutatásokról
(2008/376/EK)
I.
FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. cikk
Tárgy
E határozat a Szén- és Acélipari Kutatási Alap Kutatási Programjának elfogadásáról rendelkezik és megállapítja a program végrehajtására vonatkozó többéves technikai iránymutatásokat.
II.
FEJEZET
SZÉN- ÉS ACÉLIPARI KUTATÁSI ALAP KUTATÁSI PROGRAMJA
1.
SZAKASZ
A kutatási program elfogadása
2. cikk
Elfogadás
Elfogadásra kerül a Szén- és Acélipari Kutatási Alap kutatási programja (a továbbiakban: kutatási program).
A kutatási program az együttműködésen alapuló szén- és acélipari kutatásokhoz nyújt támogatást. A kutatási program támogatást nyújt továbbá az áttörést hozó, közel nulla szén-dioxid-kibocsátású acélgyártási projekteket eredményező tiszta acéltechnológiákhoz, valamint a korábban működő szénbányák, illetve a bezárás alatt álló szénbányák és a kapcsolódó infrastruktúrák igazságos átmenetének kezelésére irányuló kutatási projektekhez az igazságos átmenet mechanizmussal összhangban és a 2003/76/EK határozat 4. cikkének (2) bekezdésének megfelelően. A kutatási programnak összhangban kell állnia az Unió politikai, tudományos és technológiai céljaival, és ki kell egészítenie a tagállamokban és a kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó jelenlegi uniós keretprogram (a továbbiakban: a kutatási keretprogram) keretein belül végzett tevékenységeket.
Ösztönözni kell a programok összehangolását, kiegészítő jellegét és együttműködését, csakúgy, mint az e kutatási program szerint, valamint a kutatási keretprogram szerint finanszírozott projektek közötti információcserét.
A kutatási programnak támogatnia kell a szénre vonatkozó 3. szakaszban és az acélra vonatkozó 4. szakaszban meghatározott célkitűzések megvalósítását célzó kutatási tevékenységeket.
2.
SZAKASZ
A szén és az acél fogalmának meghatározása
3. cikk
Fogalommeghatározások
E határozat alkalmazásában:
A „szén” a következők egyikét jelenti:
feketekőszén, beleértve az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága által elfogadott „A szén nemzetközi kodifikálási rendszere” szerinti kiváló és közepes minőségű „A” szeneket (sovány szeneket);
feketekőszén-brikett;
feketekőszénből nyert koksz és félkoksz;
barnaszén, beleértve a fenti kodifikálási rendszer szerinti alacsony minőségű „C” szeneket (vagy ligniteket), valamint alacsony minőségű „B” szeneket (vagy barnakőszeneket);
barnakőszén-brikett;
barnakőszénből nyert koksz és félkoksz;
olajpala.
Az „acél” a következők egyikét jelenti:
vas- és acélgyártáshoz használt nyersanyagok, például vasérc, vasszivacs és vashulladék;
nyersvas (beleértve a folyékony fémet) és fémötvözetek;
vasból, hagyományos acélból vagy különleges acélból készült nyerstermékek és félkész termékek (beleértve az újrafelhasználásra és újrahengerelésre szánt termékeket), például a folyamatos öntőeljárással vagy egyéb módon készült folyékony acélöntvények, valamint félkész termékek, például rúdbugák, hengerelt bugák, rúdanyagok, laposbugák és hengerelt szalaganyagok;
vasból, hagyományos acélból vagy különleges acélból készült, melegen készre munkált anyagok (bevont vagy nem bevont termékek, kivéve az acélöntvényeket, kovácsolt árukat és porkohászati termékeket), például sínanyagok, szádpallók, szerkezeti alakok, rúdanyagok, drótok, lemezek és egyetemes lemezek, szalaganyagok és lemezek, valamint csőanyagok és profilok;
vasból, hagyományos acélból vagy különleges acélból (bevont vagy nem bevont) készült végtermékek, például hidegen hengerelt szalaganyagok és lemezek, valamint elektrotechnikai lemezek;
az acélfeldolgozás első fázisának azon termékei, amelyek erősíthetik a fenti vas- és acéltermékek versenypiaci helyzetét, például csőtermékek, húzott és polírozott termékek, hidegen hengerelt és hidegen formázott termékek.
3.
SZAKASZ
A szénnel kapcsolatos kutatási célok
4. cikk
A szénipar és a régiók igazságos átmenetének támogatása
A kutatási projekteknek támogatniuk kell a klímasemleges uniós gazdaságra 2050-ig történő átállást a következő célokkal: a fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivonásának támogatása, a korábbi bányaterületeken alternatív tevékenységek kifejlesztése, valamint a bezárás alatt álló szénbányákból, a korábban üzemelő szénbányákból és a környezetükből eredő környezeti károk elkerülése vagy azok kezelése. A projekteknek különösen a következőkre kell összpontosítaniuk:
a szén-dioxid-leválasztási, -felhasználási és -tárolási technológiák fejlesztése és tesztelése;
a geotermikus energia felhasználása korábbi széntelepeken;
nem energetikai célú felhasználás és nyersanyagok előállítása a korábban működő vagy a bezárás alatt álló szénbányákból származó bányászati hulladékokból és maradékokból, annak megfelelő biztosítása mellett, hogy éghajlati, környezeti és egészségügyi hatásuk minimális és alacsonyabb, mint az alternatív megoldásoké;
a korábbi szén- és lignitbányák, valamint a szénhez kapcsolódó infrastruktúra – többek között az energiaellátási szolgáltatások – rendeltetésének megváltoztatása a klímasemleges és környezetbarát átmenettel összhangban;
a hatékony átképzési és továbbképzési programok kidolgozásának előmozdítása a széntermelés fokozatos megszüntetése által érintett munkavállalók számára, beleértve a szénipari ágazatban foglalkoztatott vagy korábban foglalkoztatott munkavállalók képzésével és átképzésével kapcsolatos kutatásokat.
5. cikk
Az egészségvédelem és a biztonság javítása
6. cikk
Az átmenet alatt álló szénbányák környezeti hatásainak minimalizálása
Előnyben kell részesíteni azokat a projekteket, amelyek a következők közül egyre vagy többre irányulnak:
új és továbbfejlesztett technológiák a bezárás alatt álló szénbányák, a korábban működő bányák és környezetük (beleértve a légkört, a földterületet, a talajt és a vizet) által okozott környezetszennyezés – többek között a metánszivárgás – elkerülésére;
a bezárás alatt álló kőszéntelepekből származó, üvegházhatást okozó gázok, különösen a metán leválasztása, illetve kibocsátásuk elkerülése vagy minimalizálása;
a bezárás alatt álló és a korábban működő szénbányákból származó bányászati hulladék, szállópernye és kénmentesítő termékek – adott esetben más hulladékfajtákkal együtt történő – kezelése és újrafelhasználása;
a hulladéktárolók felújítása, valamint a széntermelésből és szénfelhasználásból származó hulladékok ipari felhasználása az átmenet alatt álló szénorientált régiókban;
a talajvíztükör védelme és a bányavíz tisztítása;
a szenet használó korábbi vagy bezárás alatt álló létesítmények környezetének, különösen a víznek, a földterületnek, a talajnak és a biológiai sokféleségnek a helyreállítása;
a felszíni infrastruktúra süllyedés és földmozgások elleni rövid és hosszú távú védelme.
▼M2 —————
4.
SZAKASZ
Az acéllal kapcsolatos kutatási célok
8. cikk
Új, fenntartható és alacsony szén-dioxid-kibocsátású acélgyártási és kidolgozási eljárások
A kutatásnak és technológiafejlesztésnek a közel nulla szén-dioxid-kibocsátású acélgyártási folyamatok kidolgozására, demonstrálására és fejlesztésére kell irányulnia a termékminőség javítása és a termelékenység növelése céljából. A kibocsátások, az energiafogyasztás, a szénlábnyom és az egyéb környezeti hatások jelentős csökkentésének, valamint az erőforrások megőrzésének a kívánt tevékenységek szerves részét kell képezniük. A kutatási projekteknek a következő területek egyikére vagy közülük többre kell irányulniuk:
új és továbbfejlesztett, áttörést hozó, közel nulla szén-dioxid-kibocsátású vas- és acélgyártási folyamatok és műveletek, különös tekintettel a szén-dioxid-kibocsátás közvetlen elkerülésére vagy az intelligens szénfelhasználásra, vagy mindkettőre;
az acélgyártási folyamat és a feldolgozási lánc optimalizálása (beleértve a vasérc redukálását és pre-redukálását, a vas- és acélgyártást, az újrahasznosított fémhulladék olvasztásán alapuló folyamatokat, a másodlagos kohászatot, az öntési, hengerelési, kidolgozási és bevonási műveleteket) műszerezés, a köztes és végtermékek tulajdonságainak észlelése, modellezés, ellenőrzés és automatizálás révén, beleértve a digitalizációt, a big data technológia alkalmazását, a mesterséges intelligenciát és egyéb fejlett technológiákat;
az acélgyártási folyamat integrációja és folyamathatékonyság a közel nulla szén-dioxid-kibocsátású acélgyártásban;
az acélgyártási eszközök karbantartása és megbízhatósága;
az acél újrafeldolgozhatóságának, újrafeldolgozásának és újrafelhasználásának növelésére, valamint a körforgásos gazdaság kialakítására szolgáló technikák;
az acélgyártás energiahatékonyságát a hulladékhő visszanyerésével, az energiaveszteségek megelőzésével, hibrid fűtési technikákkal és energiagazdálkodási megoldásokkal növelő technikák;
a vas- és acélgyártási folyamatokhoz kapcsolódó innovatív technológiák és megoldások, amelyek előmozdítják az ágazatközi tevékenységeket, nulla szén-dioxid-kibocsátású energiatermelést integráló vagy a tiszta hidrogénen alapuló gazdasághoz hozzájáruló demonstrációs projektek.
9. cikk
Fejlett acélminőségek és alkalmazások
A kutatásnak és a technológiafejlesztésnek az acélfelhasználókra vonatkozó azon követelmények teljesítésére kell összpontosítania, hogy közel nulla szén-dioxid-kibocsátású új termékeket fejlesszenek ki, valamint arra, hogy a kibocsátások és a környezeti hatások csökkentése mellett új piaci lehetőségeket teremtsen. A 8. cikkben említett technológiákkal összefüggésben a kutatási projekteknek a következő területek egyikére vagy közülük többre kell irányulniuk azzal a céllal, hogy közel nulla szén-dioxid-kibocsátású és fenntartható acélgyártási folyamatokat valósítsanak meg az Unióban:
új, fejlett acélminőségek;
az acél tulajdonságainak javítása, például a mechanikai és fizikai tulajdonságok, a további feldolgozásra való alkalmasság, a különböző munkakörülmények között, különböző alkalmazásokra való megfelelőség tekintetében;
az élettartam meghosszabbítása, különösen az acélok és acélszerkezetek hővel és korrózióval, mechanikai és hő okozta anyagkifáradással és egyéb káros hatásokkal szembeni ellenállásának fejlesztésével;
a mikroszerkezetek, mechanikai tulajdonságok és előállítási folyamatok prediktív szimulációs modelljei;
a formázással, hegesztéssel, valamint az acélnak más anyagokkal való egyesítésével kapcsolatos technológiák;
a vizsgálati és értékelési módszerek szabványosítása;
nagy teljesítményű acélok például mobilitási alkalmazásokhoz, beleértve a fenntarthatóságot, a környezetbarát tervezési módszereket, az utólagos átalakítást, a könnyűszerkezetes kialakításokat és a biztonsági megoldásokat.
10. cikk
Az erőforrások megőrzése, a környezet védelme és a körforgásos gazdaság
Az erőforrások megőrzésének, az ökoszisztémák megóvásának, a körforgásos gazdaságra történő átállásnak és a biztonsággal kapcsolatos kérdéseknek mind az acélgyártásban, mind az acél felhasználásában a kutatási és technológiafejlesztési munka szerves részét kell képezniük. A kutatási projekteknek a következő területek egyikére vagy közülük többre kell irányulniuk:
különböző forrásokból származó használt acélok és melléktermékek újrafeldolgozási technikái és a hulladékacél minőségének javítása;
hulladék kezelése és értékes másodlagos nyersanyagok, köztük salakok visszanyerése az acélüzemen belül és kívül;
a szennyezés csökkentése és a környezet védelme a munkahelyeken és az acélüzemekben és azok környékén (gáznemű, szilárd vagy folyékony kibocsátások, vízgazdálkodás, zaj, szagok, por stb.);
acélfajták és összeállított szerkezetek tervezése az acél újrahasznosítás vagy újrafelhasználás céljából történő könnyű visszanyerésének elősegítésére;
a folyamatgázok hasznosítása és az acélgyártásból származó hulladékgáz-kibocsátások megszüntetése;
életciklus-értékelés és életciklus-szemlélet az acélgyártással és -felhasználással kapcsolatban.
10a. cikk
A munkaerő és a munkakörülmények kezelése
A kutatási projekteknek a következő területek egyikére vagy közülük többre kell irányulniuk:
kompetenciák fejlesztése és terjesztése annak érdekében, hogy lépést tartsanak az új, közel nulla szén-dioxid-kibocsátású acélgyártási folyamatokkal, például a digitalizációval, és tükrözzék az egész életen át tartó tanulás elvét;
a munkakörülmények – köztük az egészség, a biztonság és az ergonómia – javítása a munkahelyen és annak környékén.
III.
FEJEZET
TÖBBÉVES TECHNIKAI IRÁNYMUTATÁSOK
1.
SZAKASZ
Részvétel
11. cikk
Tagállamok
Valamely tagállam területén letelepedett bármely vállalkozás, államháztartási szerv, kutatási szervezet valamint felsőfokú vagy középfokú oktatási intézmény, illetve más jogi személy – a természetes személyeket is beleértve – részt vehet a kutatási programban és igényelhet pénzügyi támogatást, feltéve hogy KTF-tevékenységet kíván végezni, vagy az ilyen tevékenységekhez lényegesen hozzá tud járulni.
12. cikk
Tagjelölt országok
A tagjelölt országok bármely vállalkozása, államháztartási szerve, kutatási szervezete, valamint felsőfokú vagy középfokú oktatási intézménye, illetve más jogi személye – a természetes személyeket is beleértve – jogosult a kutatási programban való részvételre anélkül, hogy a program alapján pénzügyi hozzájárulásban részesülne, hacsak a vonatkozó európai megállapodások és azok kiegészítő jegyzőkönyvei vagy a különböző társulási tanácsok határozatai másképpen nem határoznak.
13. cikk
Harmadik országok
A harmadik országok bármely vállalkozása, államháztartási szerve, kutatási szervezete, valamint felsőfokú vagy középfokú oktatási intézménye, illetve más jogi személye – a természetes személyeket is beleértve – jogosult az egyedi projektek alapján történő részvételre anélkül, hogy a kutatási program alapján pénzügyi hozzájárulásban részesülne, feltéve, hogy ez a részvétel a Közösség érdekeit szolgálja.
2.
SZAKASZ
Támogatható tevékenységek
14. cikk
Kutatási projektek
A kutatási projekt az olyan kutató vagy kísérleti munkát jelenti, amelynek célja további tudás megszerzése olyan meghatározott gyakorlati célok elérésének megkönnyítésére, mint például a termékek, termelési folyamatok vagy szolgáltatások létrehozása vagy fejlesztése.
15. cikk
Kísérleti projektek
A kísérleti projekt egy berendezés vagy egy berendezés lényeges részének megfelelő léptékű kivitelezése, üzemeltetése és fejlesztése, valamint megfelelően nagy alkatrészek használata az elméleti vagy laboratóriumi eredmények gyakorlati alkalmazása lehetőségeinek vizsgálata céljából és/vagy a bemutatási szakaszba, valamint bizonyos esetekben az ipari és/vagy kereskedelmi szakaszba történő előrelépéshez szükséges műszaki vagy gazdasági adatok megbízhatóságának növelése érdekében.
16. cikk
Demonstrációs projektek
A demonstrációs projekt egy ipari méretű berendezés vagy egy ipari méretű berendezés jelentős részének kivitelezése és/vagy üzemeltetése az összes műszaki és gazdasági adat összegyűjtése céljából annak érdekében, hogy a technológia ipari és/vagy kereskedelmi kiaknázását minimális kockázat mellett lehessen folytatni.
17. cikk
Kísérő intézkedések
A kísérő intézkedések a megszerzett tudás használatának elősegítésére és a projektekkel vagy a program prioritásaival kapcsolatos célzott munkaértekezletek vagy konferenciák szervezésére irányulnak.
17a. cikk
Európai partnerségek
18. cikk
Támogató és előkészítő tevékenységek
A támogató és előkészítő tevékenységek a kutatási program megfelelő és hatékony igazgatására szolgáló tevékenységek, például a 27. és a 28. cikkben említett értékelés és a pályázatok kiválasztása, a 38. cikkben említett időszakos ellenőrzés és értékelés, tanulmányok készítése, vagy a kutatási program keretében finanszírozott, egymással összefüggő projektek csoportosítása vagy hálózatba szervezése.
A Bizottság a támogató és előkészítő tevékenységek terén történő segítségnyújtásra szükség esetén független és magasan képzett szakértőket jelölhet ki.
3.
SZAKASZ
A kutatási program igazgatása
19. cikk
Igazgatás
A kutatási programot a Bizottság igazgatja. A Bizottságot a szén- és acélipari bizottság, a szén- és acélipari tanácsadó csoportok és a szén- és acélipari technikai csoportok segítik.
20. cikk
A szén- és acélipari tanácsadó csoportok létrehozása
A szén- és acélipari tanácsadó csoportok (a továbbiakban: tanácsadó csoportok) független műszaki tanácsadó csoportok.
21. cikk
A tanácsadó csoportok feladatai
A szénnel és acéllal kapcsolatos KTF-szempontok tekintetében minden egyes tanácsadó csoport a következő területeken ad tanácsot a Bizottságnak:
a kutatási program általános alakulása, a 25. cikk (3) bekezdésében említett információs csomag és a jövőbeli iránymutatások;
az egyéb uniós és nemzeti szintű KTF-programok összhangja és az esetleges párhuzamos működés;
a KTF-projektek ellenőrzésére vonatkozó elvek meghatározása;
az egyes projektek keretében végzett munka relevanciája;
a kutatási programnak a II. fejezet 3. és 4. szakaszában felsorolt kutatási céljai;
az információs csomagban felsorolt elsődleges éves célkitűzések és adott esetben a 25. cikk (2) bekezdésében említetteknek megfelelően a célzott pályázati felhívásokra vonatkozó elsődleges célkitűzések;
a KTF-tevékenységek értékelésére és kiválasztására vonatkozó kézikönyvnek a 27. és 28. cikkben meghatározottaknak megfelelő elkészítése;
a KTF-tevékenységre vonatkozó pályázatok értékelésével kapcsolatos szabályok és eljárások és azok hatékonysága;
a 24. cikkben említett technikai csoportok száma, hatásköre és felépítése;
a célzott pályázati felhívások kidolgozása a 25. cikk (2) bekezdésének megfelelően;
a Bizottság kérésére hozott egyéb intézkedések.
22. cikk
A tanácsadó csoportok összetétele
A tagok megbízatása 42 hónapra szól. Azok a tagok, akik már nem tudnak érdemben hozzájárulni a csoport munkájához, akik lemondanak a tisztségükről vagy akik, akár megbízatásuk lejárta után is, olyan – különösen a vállalkozásokra, az ezek üzleti kapcsolataira vagy költségösszetevőire vonatkozó – információt fednek fel, amely a szakmai titoktartási kötelezettség tárgyát képezi, a tanácsadó csoportok további üléseire nem kaphatnak meghívást, és a megbízatásuk lejártáig terjedő időtartamra más személy jelölhető ki a helyükre.
A tagoknak az érintett területen kell tevékenykedniük, és ismerniük kell az iparági prioritásokat.
23. cikk
A tanácsadó csoportok ülése
A tanácsadó csoportok üléseit a Bizottság szervezi és az üléseken a Bizottság tölti be az elnöki tisztet, valamint biztosítja a titkársági szolgáltatásokat.
Az elnök szükség esetén szavazásra kérheti fel a tagokat. Minden egyes tag egy szavazati joggal rendelkezik. Adott esetben az elnök vendégszakértőket vagy megfigyelőket kérhet fel az üléseken való részvételre. A vendégszakértők és megfigyelők nem rendelkeznek szavazati joggal.
Amennyiben szükséges, így a szén- és az acélipari ágazatot is érintő kérdéssel kapcsolatos tanácsadáshoz, a tanácsadó csoportok közösen üléseznek.
24. cikk
A szén- és acélipari technikai csoportok létrehozása és feladatai
A technikai csoportok tagjait a Bizottság jelöli ki személyes minőségükben.
Azok a tagok, akik már nem tudnak érdemben hozzájárulni a csoport munkájához, akik lemondanak a tisztségükről vagy akik, akár megbízatásuk lejárta után is, olyan – különösen a vállalkozásokra, az ezek üzleti kapcsolataira vagy költségösszetevőire vonatkozó – információt fednek fel, amely szakmai titoktartási kötelezettség tárgyát képezi, a technikai csoportok további üléseire nem kaphatnak meghívást.
A tagoknak az érintett területen kell tevékenykedniük, és a kapcsolódó ágazatokban a kutatási stratégiáért, az irányításért vagy a termelésért kell felelniük.
A Bizottság gondoskodik azon szabályok és eljárások meglétéről, amelyek megfelelően biztosítják az egyes projektek értékelésével megbízott technikai csoportok tagjaival kapcsolatban felmerülő esetleges összeférhetetlenség elkerülését és kezelését. Ezeknek az eljárásoknak emellett a projektek ellenőrzése során mindvégig biztosítaniuk kell az egyenlő bánásmódot és a méltányosságot.
A technikai csoportok üléseit lehetőség szerint olyan helyszíneken kell tartani, ahol a projektek ellenőrzése és az eredmények értékelése a legjobban végrehajtható.
4.
SZAKASZ
A kutatási program végrehajtása
25. cikk
Pályázati felhívás
A célzott pályázati felhívásoknak tartalmazniuk kell a pályázatok benyújtására és a pályázatok értékelésére vonatkozó időpontokat és szabályokat – beleértve azt is, hogy a benyújtás egy vagy két lépésben kerül-e lebonyolításra –, a prioritásokat, szükség esetén a támogatható projektek 14–18. cikk szerinti típusát, valamint a tervezett finanszírozást.
Az információs csomagnak tájékoztatást kell nyújtania a részletes részvételi szabályokról, a pályázatok és a projektek kezelési módszereiről, a pályázati űrlapokról, a pályázatok benyújtására vonatkozó szabályokról, a támogatásimegállapodás-mintákról, a támogatható költségekről, az engedélyezett pénzügyi hozzájárulás maximumáról, a kifizetési módokról és a kutatási program elsődleges éves célkitűzéseiről.
A pályázatokat az információs csomagban foglalt szabályokkal összhangban a Bizottságnak kell benyújtani.
26. cikk
A pályázatok tartalma
A pályázatoknak a II. fejezet 3. és 4. szakaszában meghatározott kutatási célokra és adott esetben a 25. cikk (3) bekezdése szerinti információs csomagban felsorolt elsődleges célkitűzésekre vagy a 25. cikk (2) bekezdésében említett, a célzott pályázati felhívásokra vonatkozó elsődleges célkitűzésekre kell vonatkozniuk.
Minden egyes pályázatnak tartalmaznia kell a javasolt projekt részletes leírását, valamint a célokkal, a társulásokkal (beleértve minden egyes partner pontos szerepét), az irányítási struktúrával, az előrelátható eredményekkel, a várható alkalmazásokkal kapcsolatos összes információt, valamint az előrelátható ipari, gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi előnyök értékelését.
A javasolt összköltségnek és lebontásának reálisnak és hatékonynak kell lennie, továbbá a projektnek várhatóan kedvező költség/haszon arányt kell eredményeznie.
27. cikk
A pályázatok értékelése
A Bizottság gondoskodik a pályázatok bizalmas, tisztességes és méltányos értékeléséről.
A Bizottság biztosítja, hogy minden lehetséges pályázó rendelkezésére álljon egy, a KTF-tevékenységek értékelését és kiválasztását ismertető kézikönyv.
28. cikk
A pályázatok kiválasztása és a projektek ellenőrzése
29. cikk
Támogatási megállapodások
A támogatási megállapodás tárgyát a kiválasztott, a 14–18. cikk szerinti pályázatokon, intézkedéseken és tevékenységeken alapuló projektek képezik. A támogatási megállapodások a Bizottság által készített vonatkozó támogatási megállapodási minták alapján készülnek, adott esetben figyelembe véve a szóban forgó tevékenységek jellegét.
A támogatási megállapodások a támogatható költségek alapján meghatározzák a program szerint felosztott pénzügyi hozzájárulást, továbbá a költségbeszámolókra vonatkozó szabályokat, az elszámolások és a pénzügyi kimutatásokra vonatkozó tanúsítványok lezárását. Ezenkívül a hozzáférési jogokra, a terjesztésre, valamint az ismeretek felhasználására vonatkozó rendelkezéseket tartalmaznak.
29a. cikk
A tevékenységek végrehajtása
E harmadik felek költségei akkor minősülnek támogatható költségnek, ha a harmadik fél a következő feltételek mindegyikének megfelel:
ha résztvevő volna, jogosult volna finanszírozásra;
valamely résztvevő kapcsolt jogalanya, vagy olyan jogi kapcsolat fűzi valamely résztvevőhöz, amely nem kizárólag a tevékenységgel kapcsolatos együttműködéssel jár együtt;
személyét a támogatási megállapodás megjelöli; és
magára nézve kötelezőnek fogadja el a támogatási megállapodásnak a költségek támogathatóságával és a kiadások ellenőrzésével kapcsolatban a résztvevőkre vonatkozó rendelkezéseit.
30. cikk
Pénzügyi hozzájárulás
Az első bekezdés sérelme nélkül, a 31–35. cikkben meghatározott támogatható költségek százalékában kifejezett teljes pénzügyi hozzájárulás maximuma a következő:
kutatási projektekre: legfeljebb 60 %
kísérleti és demonstrációs projektekre: legfeljebb 50 %
kísérő intézkedésekre, támogató és előkészítő tevékenységekre: legfeljebb 100 %.
31. cikk
Támogatható költségek
A támogatható költségek a következőket tartalmazzák:
berendezések költségei;
személyzeti költségek;
működési költségek;
közvetett költségek.
32. cikk
Berendezések költségei
A projekt végrehajtásával közvetlen kapcsolatban álló berendezések megvásárlásának vagy bérlésének költségei közvetlen költségként számolhatók el. A berendezések lízingjének támogatható költségei nem haladhatják meg a vásárlásra vonatkozó támogatható költségeket.
33. cikk
Személyzeti költségek
A támogatható személyzeti költségek csak azon személyek tényleges munkaidejére terjednek ki, akik közvetlenül a tevékenységhez tartozó munkát végeztek.
A kis- és középvállalkozások tulajdonosainak és a munkabérben nem részesülő más természetes személyek személyzeti költsége egységköltség-alapon számolható el.
34. cikk
Működési költségek
A projekt végrehajtásával közvetlen kapcsolatban álló működési költségek kizárólag a következők költségeire korlátozódnak:
nyersanyagok;
fogyóeszközök;
energia;
nyersanyagok, fogyóeszközök, berendezések, termékek, alapanyagok vagy tüzelőanyag szállítása;
meglévő berendezések karbantartása, javítása, módosítása vagy átalakítása;
információtechnológiai és más különleges szolgáltatások;
berendezések bérlése;
elemzések és tesztek;
célzott munkaértekezlet szervezése;
pénzügyi kimutatásokra vonatkozó tanúsítvány és bankgarancia;
az ismeretek védelme;
segítség harmadik felektől.
35. cikk
Közvetett költségek
Minden egyéb költségre - általános költségek vagy rezsi -, amely a projekttel kapcsolatban felmerülhet, és amely a fenti kategóriákba nem sorolható, beleértve az utazási és tartózkodási költségeket is, egy átalányösszeg vonatkozik, amely a 33. cikkben említett támogatható személyzeti költségek 35 %-a.
5.
SZAKASZ
A kutatási tevékenységek értékelése és ellenőrzése
36. cikk
Műszaki jelentések
A kedvezményezett vagy kedvezményezettek a 14., 15. és 16. cikkben említett kutatási, kísérleti és demonstrációs projektekre vonatkozóan időszaki jelentést állítanak össze. Ezek a jelentések az elért műszaki előrehaladás leírására szolgálnak.
A munka elvégzéséről a kedvezményezett vagy a kedvezményezettek az eredmények felhasználásának és hatásainak értékelését tartalmazó, összefoglaló jelentést készítenek. Ezt a jelentést a Bizottság a projekt stratégiai jelentőségétől függően és szükség esetén az illetékes tanácsadó csoporttal való konzultációt követően teljes egészében vagy kivonatos formában közzéteszi.
A Bizottság a kedvezményezettől vagy kedvezményezettektől a 17. cikkben említett kísérő intézkedésekre, valamint a 18. cikkben említett támogató és előkészítő tevékenységekre vonatkozó végleges jelentés elkészítését is kérheti és határozhat azok közzétételéről.
37. cikk
Éves felülvizsgálat
A Bizottság évente felülvizsgálja a kutatási program keretein belül elvégzett tevékenységeket és a KTF-munka előrehaladását. A felülvizsgálati jelentést továbbítják a szén- és acélbizottsághoz.
A Bizottság az éves felülvizsgálat elkészítésének segítésére független szakértőket és magasan képzett szakértőket jelölhet ki.
38. cikk
A kutatási program ellenőrzése és értékelése
39. cikk
Független és magasan képzett szakértők kijelölése
A 18. cikkben, a 28. cikk (2) bekezdésében és a 38. cikkben említett független és magasan képzett szakértők kijelölésére vonatkozóan az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 4 ) 237. cikkének rendelkezéseit kell alkalmazni.
IV.
FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
40. cikk
A többéves technikai iránymutatások felülvizsgálata
A III. fejezetben meghatározott technikai iránymutatásokat hétévenként felül kell vizsgálni; az első időszak 2014. december 31-én zárul le. A Bizottság e célból legkésőbb minden hétéves időszak utolsó évének első hat hónapjában újraértékeli a többéves technikai iránymutatások működését és hatékonyságát, és adott esetben javaslatot tesz azok megfelelő módosítására.
Amennyiben azt szükségesnek találja, a Bizottság már a hétéves időszak lejárta előtt is elvégezheti az újraértékelést, és adott esetben javaslatokat tehet a Tanácsnak a megfelelő módosításokra.
41. cikk
Végrehajtási intézkedések
A Bizottság a 42. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban a következő végrehajtási intézkedéseket fogadja el:
a finanszírozási intézkedések jóváhagyása azokban az esetekben, amikor a kutatási program szerinti közösségi hozzájárulás eléri vagy meghaladja a 0,6 millió EUR-t;
a kutatási program 38. cikkben említett ellenőrzésére és értékelésére vonatkozó feladatmeghatározás kidolgozása;
▼M2 —————
a 25. cikkben említett határidő megváltoztatása;
a célzott pályázati felhívások meghatározása.
42. cikk
A bizottság
43. cikk
Hatályon kívül helyezés és átmeneti intézkedések
A 2003/78/EK határozat hatályát veszti. Ugyanakkor a 2003/78/EK határozat 2008. december 31-ig továbbra is alkalmazandó a 2007. szeptember 15-ig benyújtott pályázatokból eredő tevékenységek finanszírozására.
44. cikk
Alkalmazhatóság
Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napját követő naptól hatályos.
Ezt a határozatot 2007. szeptember 16-tól kell alkalmazni.
45. cikk
Címzettek
Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.
MELLÉKLET
A 22. cikkben említett szénipari tanácsadó csoport összetétele:
|
Tagok |
Legfeljebb összesen |
|
a) Széntermelőktől/nemzeti szövetségekből vagy kapcsolódó kutatóközpontokból |
8 |
|
b) A széntermelőket európai szinten képviselő szervezetekből |
2 |
|
c) Szénfelhasználóktól vagy kapcsolódó kutatóközpontokból |
8 |
|
d) A szénfelhasználókat európai szinten képviselő szervezetekből |
2 |
|
e) Munkavállalókat képviselő szervezetekből |
2 |
|
f) Berendezések szállítóit képviselő szervezetekből |
2 |
|
|
24 |
A tagoknak széles körű háttértudással és egyéni szaktudással kell rendelkezniük a következő területek legalább egyike tekintetében: szénbányászat és -felhasználás, környezetvédelmi és társadalmi kérdések, beleértve a biztonsági szempontokat is.
A 22. cikkben említett acélipari tanácsadó csoport összetétele:
|
Tagok |
Legfeljebb összesen |
|
a) Acélgyártóktól/nemzeti szövetségekből vagy kapcsolódó kutatóközpontokból |
21 |
|
b) A gyártókat európai szinten képviselő szervezetekből |
2 |
|
c) Munkavállalókat képviselő szervezetekből |
2 |
|
d) Továbbfeldolgozó iparágakat vagy az acélfelhasználókat képviselő szervezetekből |
5 |
|
|
30 |
A tagoknak széles körű háttértudással és egyéni szaktudással kell rendelkezniük a következő területek legalább egyike tekintetében: nyersanyagok; vasgyártás; acélgyártás; folyamatos öntőeljárás; meleg- és/vagy hideghengerlés; acélkikészítés és/vagy felületkezelés; az acélminőség és/vagy a termékek fejlesztése; az acél felhasználása és tulajdonságai; környezetvédelmi és társadalmi kérdések, beleértve a biztonsági szempontokat is.
( 1 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/695 rendelete (2021. április 28.) a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogram létrehozásáról, valamint részvételi és terjesztési szabályainak megállapításáról, továbbá az 1290/2013/EU és az 1291/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 170., 2021.5.12., 1. o.).
( 2 ) Az Európai Parlament és a Tanács 966/2012/EU, Euratom rendelete (2012. október 25.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.);
( 3 ) A Bizottság 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2012. október 29.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályairól (HL L 362., 2012.12.31., 1. o.).
( 4 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).
( 5 ) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).
