Eszközök

Források

1.Készpénz *2.Hitelek *Legfeljebb egy év (1)*1 és 5 év közötti (1)*5 éven túli (1)*3.Nem részvény értékpapírok *Legfeljebb egy év (2)*1 és 2 év közötti (2)*éven túli (2)*4.PPA befektetési jegyek *5.Részvények és egyéb részesedések *6.Reál eszközök *7.Fennmaradó eszközök *

8.Forgalomban levő készpénz9.Betétek *Legfeljebb egy év (3)*1 éven túli (3)*9.1.Egynapos (4)*9.2.Megállapodás szerinti futamidő *

Legfeljebb egy év *

Eszközök

Források

A.  Belföldi rezidens *

Monetáris pénzügyi intézmények *

Nem MPI-k *

Államháztartás *

központi kormányzat

tartományi kormányzat

helyi önkormányzatok

társadalombiztosítási alapok

Egyéb rezidens szektorok (10) *

egyéb pénzügyi közvetítők stb. (S.123 + S.124) (7) (10) *

Biztosítótársaságok és nyugdíjpénztárak (S.125) (10) *

Nem pénzügyi vállalatok (S. 11) (10) *

Háztartások stb. (S.14 + S.15) (8), (10) *

B.  Más részt vevő tagállamok rezidensei *

Monetáris pénzügyi intézmények

Nem MPI-k

Államháztartás *

központi kormányzat

tartományi kormányzat

helyi önkormányzatok

társadalombiztosítási alapok

Egyéb rezidens szektorok (10) *

egyéb pénzügyi közvetítők stb. (S.123 + S.124) (7) (10) *

biztosítótársaságok és nyugdíjpénztárak (S. 125) (10) *

nem pénzügyi vállalatok (S. 11) (10) *

háztartások stb. (S.14 + S.15) (8) (10) *

C.  A külföld rezidensei *

Bankok

Nem bankok

Államháztartás

Egyéb rezidens szektorok

D.  Máshová nem sorolt

A.  Belföldi rezidens *

Monetáris pénzügyi intézmények *

ebből: hitelintézetek *

Nem MPI-k *

Államháztartás *

Központi kormányzat *

tartományi kormányzat

helyi önkormányzatok

társadalombiztosítási alapok

Egyéb rezidens szektorok (10) *

egyéb pénzügyi közvetítők stb. (S.123 + S.124) (7), (10) *

Biztosítótársaságok és nyugdíjpénztárak (S. 125) (10) *

Nem pénzügyi vállalatok (S. 11) (10) *

Háztartások stb. (S.14 + S.15) (8) (10) *

B.  Más részt vevő tagállamok rezidensei *

Monetáris pénzügyi intézmények *

ebből: hitelintézetek *

Nem MPI-k *

Államháztartás *

központi kormányzat

tartományi kormányzat

helyi önkormányzatok

társadalombiztosítási alapok

Egyéb rezidens szektorok (10) *

Egyéb pénzügyi közvetítők stb. (S.123 + S.124) (7), (10) *

biztosítótársaságok és nyugdíjpénztárak (S. 125) (10) *

nem pénzügyi vállalatok (S. 11) (10) *

háztartások stb. (S.14 + S.15) (8) (10) *

C.  A külföld rezidensei *

Bankok

Nem bankok

Államháztartás

Egyéb rezidens szektorok

D.  Máshová nem sorolt

e

euro

x

külföldi valuták

Az eurón kívüli valuták (azaz más tagállamok valutái, USD, JPY, CHF, a fennmaradó valutanemek)

Kategória

A főbb jellemzők leírása

1. Készpénz

A fizetésre általánosan használt forgalomban levő euro és külföldi bankjegyek és pénzérmék állománya.

2. Hitelek

Az adatszolgáltatási rendszer alkalmazásában e tétel az adatszolgáltatók által a hitelfelvevők részére nyújtott pénzeszközök, amelyek nem jelennek meg dokumentum formájában, vagy amelyeket egyetlen dokumentum képvisel (még akkor is, ha az már forgathatóvá vált). Magában foglalja a betétek formájában megjelenő eszközöket:

— háztartásoknak fogyasztási hitel formájában nyújtott kölcsönök (áruk és szolgáltatások fogyasztása körében személyes használat céljával nyújtott kölcsönök), lakáscélú hitelek (a hitelt kibővítve a lakás célú befektetéssel, ideértve az építkezést és a felújítást), s egyéb (pl. üzleti célra, adósságkonszolidáció, oktatás stb. céljára nyújtott hitelek). A lakáscélú hitelek a lakóingatlannal fedezett lakáscélú hitelekből, és - amennyiben ez megállapítható - a személyes alapon adott és egyéb eszközökkel biztosított lakáscélú hitelekből állnak

— más MPI-knél elhelyezett betétek

— harmadik személyek részére nyújtott pénzügyi lízing

— A pénzügyi lízing olyan szerződés, amelynek keretében egy tartós használati cikket annak jog szerinti tulajdonosa (lízingbe adó) egy harmadik személynek (lízingbe vevő) kölcsönad az instrumentum gazdaságilag hasznos élettartamának jelentős részére vagy egészére, olyan részletfizetések ellenében, amelyek összege fedezi az instrumentum költségeit, valamint az instrumentum értékébe beszámított kamat költségét. A lízingbe vevő lényegében élvezi az instrumentum használatából eredő összes hasznot és viseli a tulajdonnal járó költségeket és kockázatokat. Statisztikai alkalmazásban a pénzügyi lízinget a lízingbe adó által a lízingbe vevőnek nyújtott hitelként kezelik (amelynek révén a lízingbe vevő számára lehetővé válik tartós használati cikk megvásárlása). A (lízingbe adóként megjelenő) MPI által nyújtott pénzügyi lízinget az MPI mérlegében az eszközök között a „hitelek” sorban kell kimutatni. A lízingbe vevő részére kölcsönadott eszközöket (tartós használati cikkeket) az MPI-k mérlegében egyáltalán nem kell kimutatni

— a még vissza nem fizetett, illetve le nem írt rossz hitelek

— Azon hitelek minősülnek rossz hiteleknek, amelyek esetében a visszafizetés határideje lejárt vagy a hitel valamilyen egyéb okból bizonytalanná vált. Az egyes NKB-k határozzák meg, hogy a rossz hiteleket a céltartalékkal együtt vagy anélkül tartják nyilván.

— nem forgatható értékpapírok állománya

— olyan értékpapírok, amelyek nem részvények vagy egyéb részesedések, és amelyek nem forgathatók és nem értékesíthetők másodlagos értékpapírpiacokon (l. még „eladható hitelek”)

— eladható hitelek

A de facto forgathatóvá vált hiteleket az „eszközök” között a „hitelek” sorban kell kimutatni, feltéve hogy létüket továbbra is egyetlen dokumentum bizonyítja, és amelyeket főszabályként csak esetenként hoznak kereskedelmi forgalomba

— betétek vagy hitelek formájában megjelenő alárendelt követelés

— Az alárendelt követelést megtestesítő instrumentumok a kibocsátó intézménnyel szemben fennálló olyan járulékos követelések, amelyeket csak az összes, magasabb státusú követelés (pl. betétek/hitelek) kielégítését követően lehet érvényesíteni, s ez a „részvények és egyéb részesedések” tétel egyes jellemzőivel ruházza fel azokat. Statisztikai alkalmazásban az alárendelt követelést az instrumentum jellegének megfelelően kell kezelni, azaz vagy a „hitelek”, vagy a „nem részvény értékpapírok” sorban kell szerepeltetni, az instrumentum jellegének megfelelően. Amennyiben az MPI állományában levő alárendelt követelés valamennyi formáját a statisztikai nyilvántartás céljára jelenleg egyetlen számadat formájában azonosítják, ezt a számadatot a „nem részvény értékpapírok” sorban kell szerepeltetni azon az alapon, hogy az alárendelt követelés túlnyomórészt nem hitelek, hanem értékpapírok formájában jelenik meg

— követelések fordított visszavásárlási („repo”) ügyletek alapján

— Az adatszolgáltatók által megvásárolt értékpapírok ellenében kifizetett készpénz ellentétele - l. kötelezettségek 9.4. tételét

Az alábbi tételt nem szabad hitelként kezelni:

— vagyonkezelési alapon adott hitelek

A vagyonkezelési alapon adott hitelek („vagyonkezelői hitelek/fiduciárius, azaz bizalmi hitelek”) olyan hitelek, amelyeket az egyik fél („fiduciárius ügylet kötelezettje”) nevében nyújtanak egy harmadik személy („kedvezményezett”) részéről. Statisztikai alkalmazásban a vagyonkezelői hiteleket nem kell nyilvántartani a fiduciárius ügylet kötelezettjének mérlegében, amennyiben a tőke tulajdonjogával kapcsolatos kockázatok és előnyök a kedvezményezettnél maradnak. A tőke tulajdonjogával kapcsolatos kockázatok és előnyök a kedvezményezettnél maradnak, ha: (i) a kedvezményezett vállalja a hitellel járó kockázatot (azaz a fiduciárius ügylet kötelezettje csak a hitel adminisztratív kezeléséért felelős); vagy (ii) a kedvezményezett befektetése a veszteségek ellen garantált, a fiduciárius ügylet kötelezettjének időközben felszámolása esetére (azaz a vagyonkezelési alapon adott hitel nem része a fiduciárius ügylet kötelezettje azon eszközeinek, amelyeket csőd esetén fel lehet osztani a hitelezők között)

3. Nem részvény értékpapírok

Nem részvény vagy egyéb részesedés formájában megjelenő olyan értékpapírok állománya, amelyek forgathatók, és amelyekkel rendszerint másodlagos értékpapírpiacokon kereskednek, illetve a piacon ezeket kompenzációs célokra lehet felhasználni, és birtoklásuk nem biztosít semmiféle tulajdonosi jogosultságot a kibocsátó intézménnyel szemben. E tételbe az alábbiak tartoznak:

— olyan értékpapírok állománya, amelyek birtokosa feltétlen jogot szerez egy rögzített vagy szerződésben meghatározott, szelvények révén hozzáférhető jövedelemre és/vagy egy meghatározott összegre, ami adott napon (napokon), illetve a kibocsátáskor meghatározott időponttól kezdődően jár

— nagyszámú, azonos értékpapírrá átalakított forgatható hitelek, amelyekkel másodlagos piacokon kereskedni lehet (l. még a 2. kategóriában az „eladható hitelek” cím alatt)

— hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok formájában megjelenő alárendelt követelés (l. még a 2. kategóriában a „betétek vagy hitelek formájában megjelenő alárendelt követelés” címszó alatt)

— a repo típusú műveletek kezelési módjával való összhang fenntartása érdekében az értékpapír-kihelyezési műveletek keretében kölcsönbe adott értékpapírokat az eredeti tulajdonosuk mérlegében kell nyilvántartani (és nem helyezhetők át az azokat ideiglenes megszerző mérlegébe), ha határozott kötelezettségvállalás történt a művelet későbbi visszafordítására (és annak megtétele nem egyszerűen opció)

3a. Nem részvény értékpapírok legfeljebb egyéves eredeti futamidővel

— legfeljebb egyéves eredeti futamidejű forgatható kibocsátott értékpapírok (dokumentummal igazoltan vagy anélkül) állománya

— nagyszámú, azonos értékpapírrá átalakított forgatható hitelek, legfeljebb egyéves eredeti futamidővel, amelyekkel másodlagos piacokon kereskedni lehet

— alárendelt követelés hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok formájában, legfeljebb egyéves eredeti futamidővel

3b. Nem részvény értékpapírok egy éven túli, legfeljebb kétéves eredeti futamidővel

— forgatható hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (dokumentummal igazoltan vagy anélkül) állománya, egy éven túli, legfeljebb kétéves eredeti futamidővel

— nagyszámú, azonos értékpapírrá átalakított forgatható hitelek, egy éven túli, legfeljebb kétéves eredeti futamidővel, amelyekkel másodlagos piacokon kereskedni lehet

— alárendelt követelés hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok formájában, egy éven túli, legfeljebb kétéves eredeti futamidővel

3c. Nem részvény értékpapírok, két éven túli eredeti futamidővel

— forgatható hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (dokumentummal igazoltan vagy anélkül) állománya, két éven túli eredeti futamidővel

— nagyszámú, azonos értékpapírrá átalakított forgatható hitelek, két éven túli eredeti (kibocsátáskori) futamidővel, amelyekkel másodlagos piacokon kereskedni lehet

— alárendelt követelés hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok formájában, két éven túli eredeti futamidővel

4. Pénzpiaci alapok befektetési jegyei

Ez az instrumentum a pénzpiaci alapok (PPA-k) által kibocsátott befektetési jegyek állományát tartalmazza. A PPA-k kollektív befektetési vállalkozások, amelyek kibocsátott befektetési jegyei likviditási szempontból a betétek közeli helyettesítői. A PPA-k elsődlegesen pénzpiaci instrumentumokba és/vagy PPA befektetési jegyekbe és/vagy egyéb, legfeljebb egy hátralevő futamidejű átruházható kibocsátott értékpapírokba és/vagy bankbetétekbe, és/vagy olyan eszközökbe fektetnek be, amelyek megtérülési rátája megközelíti a pénzpiaci instrumentumok kamatait (l. még az 5. és 10. kategóriát).

5. Részvények és egyéb részesedések

Értékpapír-állományok, amelyek társaságokban és kvázitársaságokban szerzett tulajdonosi jogokat képviselnek. Ezen értékpapírok általában jogot biztosítanak tulajdonosaiknak a társaságok vagy kvázitársaságok profitjából és felszámolás esetére saját tőkéjéből való részesedésre. Ide tartoznak a nyílt végű befektetési alapok befektetési jegyei is (kivéve a PPA-k befektetési jegyeit).

6. Reáleszközök

Az adatszolgáltatási rendszer alkalmazásában ez a tétel olyan nem pénzügyi (tárgyi vagy immateriális) instrumentumokból áll, amelyeket az adatszolgáltatók egymást követően több éven keresztül ismételten fel kívánnak használni. Ide tartoznak az MPI-k által használt földterület és épületek, valamint a berendezések, szoftverek és az infrastruktúra egyéb eszközei. A befektetett pénzügyi instrumentumokat nem itt, hanem a „hitelek”/„nem részvény értékpapírok”/„részvények és egyéb részesedések” tételeknél tartják nyilván, az instrumentum típusától függően.

7. Fennmaradó eszközök

A „fennmaradó eszközök” a mérleg eszközoldalán levő maradéktételnek tekintendő, amelyeknek a meghatározása „máshová nem sorolt eszközök”.

Ez a tétel az alábbiakat foglalhatja magában:

— pénzügyi származékos pozíciók, bruttó pozitív piaci értéken

— Statisztikai alkalmazásban a mérlegben kötelezően nyilvántartandó származékos pénzügyi instrumentumokat itt kell feltüntetni

— a függő tételek tekintetében esedékes bruttó összegek

— A függő tételek az MPI-k mérlegében szereplő olyan eszközegyenlegek, amelyeket nem az ügyfelek nevén könyvelnek le, azonban mégis az ügyfelek tőkéjére vonatkoznak (pl. befektetésre, átutalásra vagy elszámolásra váró pénzek)

— követelést jelentő átmenő tételek bruttó összegei

— Az átmenő tételek olyan (rendszerint az ügyfelekhez tartozó) tőkét képviselnek, amelyeknek az MPI-k közötti átutalása folyamatban van. E tételek közé tartoznak a csekkek és más formában történő befizetések, amelyeket a többi MPI-nek beszedés céljából elküldtek.

— elhatárolt hitelkamat

— Az elhatárolt kamattartozások számvitelére vonatkozó általános alapelvnek megfelelően a hitelek után fizetett kamatokat a mérlegben való elhatárolásukkor kell nyilvántartásba venni (vagyis eredményszemléletben), nem pedig a tényleges kifizetéskor (vagyis pénzforgalmi szemléletben). A hitelek után elhatárolt kamat bruttó összege az „egyéb eszközök” sorban szerepel. Az elhatárolt kamat összegét kiemelik azon hitel összegéből, amelyre vonatkozik.

— esedékes osztalékok

— nem az MPI fő üzleti tevékenységgel kapcsolatban esedékes összegek

— az állam által kibocsátott pénzérmék eszközellentétele (csak az NKB-k mérlegében szerepel)

— a „fennmaradó eszközök” köréből ki lehet zárni az olyan pénzügyi instrumentumokat, amelyek pénzügyi eszközök formáját öltik (ezek a mérleg más soraiban szerepelnek), egyes pénzügyi instrumentumokat, amelyek nem öltenek pénzügyi eszköz formát, mint pl. a garanciákat, kötelezettségvállalásokat, a közigazgatási és vagyonkezelői hiteleket (mérlegen kívül nyilvántartott tételek) és a nem pénzügyi instrumentumokat, mint pl. a földterület és az áruk (amelyek a „Befektetett eszközök” tételnél szerepelnek).

Kategória

A főbb jellemzők leírása

8. Forgalomban levő készpénz

A források között a „forgalomban levő készpénz”-t „forgalomban levő, általánosan fizetésre használt bankjegyek és érmék”-ként határozzák meg. E kategória magában foglalja az EKB és az NKB-k által kibocsátott bankjegyeket. A forgalomban levő pénzérmék a részt vevő tagállamokban nem MPI-ik, hanem a központi kormányzat forrástételei. A pénzérmék azonban a monetáris aggregátumok részét képezik és e tételt egyezményesen a „forgalomban levő készpénz” kategóriában kell feltüntetni. E forrás ellentételét a „fennmaradó eszközök” között kell feltüntetni.

9. Betétek

A forgatható értékpapírok kibocsátásából eredő tartozások kivételével az adatszolgáltatók hitelezőkkel szemben fennálló tartozásai. Az adatszolgáltatási rendszer alkalmazásában e kategóriát a következő összetevőkre kell bontani: egynapos betétek, megállapodás szerinti futamidejű betétek, felmondás alapján visszaváltható betétek és visszavásárlási megállapodások (repoügyletek).

A „betétek” kategória magában foglalja a „hiteleket” mint az MPI-k kötelezettségeit is. Fogalmilag a hitelek az MPI-k által elfogadott, nem betétek formájában megjelenő összegeket képviselik. Az ESA 95 a „hitelek” és a „betétek” között a kezdeményező fél szerint tesz különbséget (ha ez a kölcsönt felvevő fél, akkor hitelről, míg ha a kölcsönt nyújtó fél, akkor betétről van szó), bár a gyakorlatban e különbségtétel jelentősége az adott ország pénzügyi struktúrájának megfelelően változhat. Az adatszolgáltatási rendszeren belül a „hiteleket” nem ismerik el önálló kategóriának a mérleg forrásoldalán. Ehelyett, a hitelnek minősülő egyenlegeket megkülönböztethetetlenül a „betéti források” közé kell sorolni, kivéve ha azok forgatható instrumentumok formáját öltik. Mindez összhangban áll a „betéti források” korábban említett meghatározásával. Az MPI-k részére adott és „betéti források”-ként besorolt hiteleket az adatszolgáltatási rendszer követelményeinek megfelelően kell részletezni (vagyis szektorok, instrumentumok, valutanemek és lejárat szerint).

Az adatszolgáltatók által kibocsátott, nem forgatható hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat általában a „betéti források” közé kell sorolni. Az instrumentumokat „nem forgatható”-ként lehet említeni olyan értelemben, hogy az ilyen értékpapírok tulajdonjogának átruházására korlátozások vonatkoznak, ami jelentheti azt, hogy ezeket nem lehet piacon forgalmazni vagy - bár technikailag forgatható papírokról van szó - megfelelő szervezett piac hiányában ténylegesen nem lehet azokkal kereskedni. Ha az adatszolgáltatók által kibocsátott nem forgatható értékpapírok a későbbiekben forgathatóvá válnak, amelyekkel másodlagos piacokon kereskedni lehet, akkor ezeket át kell sorolni a „hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok” közé.

A származékos ügylet keretében létrehozott fedezeti betéteket a „betéti források” közé kell sorolni, ha ezek az MPI-knél letétbe helyezett készpénzzel biztosított kezességet testesítenek meg, ha ezeknek a letétbe tevő marad a tulajdonosa, és ha az ügylet lezárásakor ezeket a letétbe tevőnek kell visszafizetni. A jelenlegi piaci gyakorlat alapján az is javasolt, hogy az adatszolgáltató által kapott fedezeti betétet csak olyan mértékig kell a „betéti források” közé sorolni, amennyiben ezáltal az MPI továbbkölcsönzésre szabadon rendelkezésre álló tőkéhez jut. Ha az MPI által kapott fedezeti betétet tovább kell adni a származékok piaca egy másik résztvevőjének (pl. az elszámolóháznak), akkor elvileg csak azt a részt kell a „betéti kötelezettség”-ek közé sorolni, ami az MPI rendelkezésében marad. A jelenlegi piaci gyakorlat komplexitása megnehezítheti annak megállapítását, hogy a fedezeti betétek közül melyek azok, amelyeket ténylegesen vissza kell fizetni, mivel a fedezeti betétek különböző típusait helyezik el azonos számlán egymástól megkülönböztethetetlenül, illetve melyek azok, amelyek az MPI-t a továbbkölcsönzéshez szükséges forrásokhoz juttatják. Ilyen esetekben elfogadható, ha az ilyen fedezeti betét összegeket a „fennmaradó kötelezettségek” vagy a „betéti tartozások” közé sorolják, a nemzeti gyakorlatnak megfelelően a „pl. lízingszerződésekhez kapcsolódó, meghatározott rendeltetésű egyenlegek”-et betéti forrásként a „megállapodás szerinti futamidejű betétek”, vagy a „felmondás alapján visszaváltható betétek” közé kell sorolni, a mögötte levő szerződésben megjelölt futamidőtől és egyéb rendelkezésektől függően.

A vagyonkezelői alapon kapott pénzösszegeket (betéteket) nem kell nyilvántartani az MPI-k statisztikai mérlegében (l. A „vagyonkezelői alapon nyújtott hitelek” tétel a 2. kategóriában)

9.1. Egynapos betétek

Olyan betétek, amelyek készpénzre átválthatók és/vagy csekkel, fizetési meghagyással, terheléssel vagy más módon, jelentős késedelem, korlátozás és szankció nélkül átruházhatók. Az elektronikus pénz használatával összefüggésben előre kifizetett összegeket képviselő és akár „hardveralapú”„e-pénz” (pl. előre kifizetett bankkártyák), akár az MPI-k által kibocsátott „szoftveralapú” elektronikus pénz formájában megjelenő egyenlegeket e tételnél kell nyilvántartani. E tételbe nem tartoznak a nem átruházható betétek, amelyek technikailag ugyan azonnal visszavonhatók, azonban csak jelentős szankciók terhe mellett:

— csekkel, banki átutalással, terheléssel vagy más módon bármely jelentős szankciótól és korlátozástól mentesen átruházható (kamatozó vagy nem kamatozó) egyenlegek

— olyan (kamatozó, vagy nem kamatozó) egyenlegek, amelyek kérésre azonnal vagy a betét elhelyezését követő napon záróra előtt és jelentős szankció, vagy más korlátozás nélkül készpénzre válthatók, viszont nem átruházhatók

— előre kifizetett összegeket képviselő egyenlegek (kamatozó vagy nem kamatozó) „hardveralapú” vagy „szoftveralapú” e-pénzzel összefüggésben (pl. előre kifizetett bankkártyák)

— a hitel megadásának napját követő napon záróráig visszafizetendő hitelek.

9.2. Megállapodás szerinti futamidejű betétek

Olyan nem átruházható betétek, amelyeket nem lehet vagy csak bizonyos szankció megfizetése ellenében lehet egy megállapodás szerinti rögzített határidő előtt pénzre váltani. E tétel tartalmazza az olyan hatóságilag szabályozott takarékbetéteket is, amelyeknél a futamidőre vonatkozó szempont nem mérvadó (a „két éven túli” futamidősávba besorolt betétek). A változó kamatozású, ismételt lekötési, illetve hitelmegújítási rendelkezéseket tartalmazó pénzügyi termékeket a legközelebbi lejárat szerint kell besorolni. Bár a megállapodás szerinti futamidejű betétek esetében fennállhat az előzetes felmondás melletti korábbi visszaváltás lehetősége, illetve a betétet bizonyos szankció terhe mellett korábban vissza lehet váltani, azonban e jellemzők a besorolásnál nem minősülnek lényegesnek.

9.2a Legfeljebb egyéves, megállapodás szerinti futamidejű betétek

— egy éven belüli rögzített lejárattal elhelyezett egyenlegek (kivéve az egynapos eredeti futamidejű betéteket), amelyek nem átruházhatók és a futamidő letelte előtt nem válthatók át pénzre

— egy éven belüli rögzített lejárattal elhelyezett egyenlegek, amelyek nem átruházhatók, viszont a rögzített határidő előtt előzetes felmondást követően visszaválthatók; ha a felmondás már megtörtént, az ilyen egyenlegeket a körülményektől függően vagy a 9.3a, vagy a 9.3b kategóriába kell besorolni

— egy éven belüli rögzített futamidővel elhelyezett egyenlegek, amelyek nem átruházhatók, viszont kérésre és bizonyos szankció fizetésének terhe mellett visszaválthatók

— egy éven belül lezárandó, származékos szerződések alapján fizetett fedezeti betétek, amelyek hitelkockázat elleni védelem céljából elhelyezett készpénzbiztosítékot képviselnek; amelyek azonban a letétbe tevők tulajdonában maradnak és azokat a szerződés lezárásakor számukra vissza kell fizetni.

— egy éven belüli futamidejű, egyetlen dokumentummal igazolt hitelek

— MPI-k által kibocsátott nem forgatható (dokumentummal igazolt vagy nem igazolt) hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok egy éven belüli eredeti futamidővel

— MPI-k által kibocsátott alárendelt követelés, egy éven belüli eredeti futamidejű betétek vagy hitelek formájában

9.2b Egy éven túli, legfeljebb kétéves, megállapodás szerinti futamidejű betétek

— egy és két év közötti, rögzített futamidővel elhelyezett egyenlegek, amelyek nem átruházhatók és a futamidő lejárta előtt nem válthatók át pénzre

— egy és két év közötti, rögzített futamidővel elhelyezett egyenlegek, amelyek nem átruházhatók, viszont a rögzített határidő előtt előzetes felmondást követően visszaválthatók; ha a felmondás már megtörtént, az ilyen egyenlegeket a körülményektől függően vagy a 9.3a, vagy a 9.3b kategóriába kell besorolni

— egy és két év közötti, rögzített futamidővel elhelyezett egyenlegek, amelyek nem átruházhatók, viszont kérésre és bizonyos szankció terhe mellett visszaválthatók

— egy és két év közötti időn belül lezárandó, származékos szerződések alapján fizetett fedezeti betétek, amelyek hitelkockázat elleni védelem céljából elhelyezett készpénzbiztosítékot képviselnek; amelyek azonban a letétbe tevők tulajdonában maradnak és azokat a szerződés lezárásakor számukra vissza kell fizetni

— egy és két év közötti eredeti futamidejű, egyetlen dokumentummal igazolt hitelek

— MPI-k által kibocsátott nem forgatható, egy éven túli, legfeljebb kétéves eredeti futamidejű (dokumentummal igazolt vagy nem igazolt) értékpapírok

— MPI-k által kibocsátott alárendelt követelés egy éven túli, legfeljebb kétéves eredeti futaidejű betétek vagy hitelek formájában

9.2c Két éven túli megállapodás szerinti futamidejű betétek

— két éven túli rögzített futamidővel elhelyezett egyenlegek, amelyek nem átruházhatók és a futamidő lejárta előtt nem válthatók át pénzre

— két éven túli rögzített futamidővel elhelyezett egyenlegek, amelyek nem átruházhatók, viszont a rögzített határidő előtt előzetes felmondást követően visszaválthatók; ha a felmondás már megtörtént, az ilyen egyenlegeket a körülményektől függően vagy a 9.3a, vagy a 9.3b kategóriába kell besorolni

— két éven túli rögzített futamidővel elhelyezett egyenlegek, amelyek nem átruházhatók, viszont kérésre és bizonyos szankció fizetésének terhe mellett visszaválthatók

— egyenlegek (függetlenül esedékességi határidejüktől), amelyeknél a kamatlábakat és/vagy szerződési feltételeket a nemzeti jogszabályok határozzák meg, és amelyeket két éven túl teljesülő különleges célokra (pl. lakáscélú finanszírozás) szánnak (még akkor is, ha technikailag ezek kérésre visszaválthatók)

— két éven túl lezárandó, származékos szerződések alapján fizetett fedezeti betétek, amelyek hitelkockázat elleni védelem céljából elhelyezett készpénzbiztosítékot képviselnek; amelyek azonban a letétbe tevők tulajdonában maradnak és azokat a szerződés lezárásakor számukra vissza kell fizetni

— két éven túli eredeti futamidejű, egyetlen dokumentummal igazolt hitelek

— MPI-k által kibocsátott, nem forgatható, két éven túli eredeti futamidejű (dokumentummal igazolt vagy nem igazolt) hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

— MPI-k által kibocsátott alárendelt követelés két éven túli eredeti futamidejű betétek vagy hitelek formájában

9.3. Felmondással visszaváltható betétek

Megállapodás szerinti futamidő nélküli, át nem ruházható betétek, amelyeket nem lehet pénzre váltani egy előzetes olyan felmondási időszak nélkül, amelynek letelte előtt a készpénzre váltás nem vagy csak szankció ellenében lehetséges. Ide tartoznak egyrészt azon betétek, amelyek - bár jogilag kérésre esetleg visszaválthatók - visszaváltására a nemzeti gyakorlatnak megfelelően csak egyes korlátozások és szankciók mellett kerülhet sor (a „legfeljebb három hónapos felmondással visszaváltható betétek” futamidősávba sorolt betétek), másrészt a felmondási idő vagy megállapodás szerinti futamidő nélküli befektetési számlák, amelyek azonban korlátozó lehívási rendelkezéseket tartalmaznak (a „három hónapon túli” futamidősávba tartoznak)

9.3a Legfeljebb három hónapos felmondással visszaváltható betétek

— Olyan, rögzített futamidő nélkül elhelyezett betétek, amelyeket csak legfeljebb három hónapos felmondás alapján lehet visszavonni; ha az ilyen felmondási idő letelte előtti (vagy éppen a kérésre azonnali) visszaváltás lehetséges, akkor az szankcióval jár

— Nem átruházható, látra szóló takarékbetétek és a lakossági betétek más típusai, amelyek jogilag kérésre azonnal is visszaválthatók, de a visszaváltás jelentős szankcióval jár

— Olyan, rögzített futamidővel elhelyezett betétek, amelyek nem átruházhatók, viszont korábbi visszaváltás esetén kevesebb, mint három hónapnál rövidebb időn belül kell azokat felmondani.

9.3b Három hónapon túli, legfeljebb kétéves felmondással (amennyiben van ilyen) visszaváltható betétek

— Olyan, rögzített futamidővel elhelyezett betétek, amelyeket csak három hónapnál hosszabb felmondás alapján lehet visszavonni; ha az ilyen felmondási időszak letelte előtti (vagy éppen a kérésre azonnali) visszaváltás lehetséges, akkor az szankcióval jár

— Felmondási idő vagy megállapodás szerinti futamidő nélküli befektetési számlák, amelyek azonban korlátozó lehívási rendelkezéseket tartalmaznak

— Olyan, rögzített futamidővel elhelyezett betétek, amelyek nem átruházhatók, viszont korábbi visszaváltás esetén három hónapnál hosszabb felmondási idővel kell azokat felmondani

9.4. Repoügyletek

Az adatszolgáltató által egy adott áron eladott olyan értékpapírokért/aranyért cserébe kapott készpénz ellentétele, amelyekre az adatszolgáltató határozott kötelezettséget vállalta, hogy ugyanazon (vagy hasonló) értékpapírokat/aranyat egy meghatározott jövőbeli napon rögzített áron visszavásárol. Az adatszolgáltatók által harmadik személy („ideiglenes megszerző”) részére átruházott értékpapírok/arany ellenében kapott összegeket a „visszavásárlási megállapodások” sorban kell szerepeltetni, feltéve hogy határozott kötelezettségvállalás történik a művelet irányának megfordítására, és az nem pusztán opció. Ez azzal jár, hogy az adatszolgáltatók az egész művelet lebonyolítása során megtartják az ügylet alapját képező értékpapírok/arany feletti tényleges (gazdasági) tulajdonjogukat. Ebből a szempontból a jogi értelemben vett tulajdonjog átruházása nem meghatározó jellemző a repo típusú műveletek kezelési módjának meghatározásakor. Ha az ideiglenes megszerző a repoügylet révén megkapott értékpapírokat eladja, akkor az ilyen értékesítést végleges állampapír eladás-vételként kell nyilvántartásba venni, és az értékpapírok/arany portfólió negatív előjelű pozíciójaként kell bevezetni az ideiglenes megszerző mérlegébe.

A repo típusú műveletek következő három változatát olyan módon alakították ki, hogy azok megfeleljenek a biztosított hitelként való kezeléshez szükséges feltételeknek. Ennél fogva az adatszolgáltatók által (egy harmadik személy részére ideiglenesen átruházott értékpapírok/arany ellenében) kapott összegek a „visszavásárlási szerződések” közé tartoznak:

— harmadik személy részére visszavásárlási szerződés formájában ideiglenesen átruházott értékpapírokért/aranyért cserébe kapott összegek,

— harmadik személy részére kötvények (készpénzbiztosíték melletti) kölcsönzése formájában ideiglenesen átruházott értékpapírokért/aranyért cserébe kapott összegek,

— harmadik személy részére eladási/visszavásárlási szerződés formájában ideiglenesen átruházott értékpapírokért/aranyért cserébe kapott összegek.

10. Pénzpiaci alapok befektetési jegyei

A PPA-k által kibocsátott befektetési jegyek. A PPA-k olyan kollektív befektetési vállalkozások, amelyek befektetési egységei likviditási szempontból a betétek közeli helyettesítői, és amelyek elsősorban pénzpiaci instrumentumokba és/vagy a PPA-k befektetési jegyeibe és/vagy más, legfeljebb egy év hátralevő futamidejű átruházható értékpapírokba, és/vagy bankbetétekbe és/vagy a pénzpiaci eszközök után járó kamat mértékét megközelítő megtérülési ráta mellett fektetnek be.

11. Hitelviszonyt megtestesítő kibocsátott értékpapírok

Az adatszolgáltatók által kibocsátott nem részvény értékpapírok, amelyek rendszerint forgathatók, és amelyekkel másodlagos értékpapírpiacokon kereskednek, illetve amelyek a piacon jóváírásra használhatók, és amelyek birtokosai nem szereznek semmiféle tulajdonosi jogot a kibocsátó intézménnyel szemben. Ide tartoznak az olyan értékpapírok, amelyek birtokosuk részére feltétlen jogot biztosítanak egy rögzített vagy szerződésben meghatározott, szelvények révén hozzáférhető jövedelemhez és/vagy egy előre megállapított, rögzített összeghez, ami meghatározott napon (napokon), illetve a kibocsátáskor meghatározott időponttól kezdődően jár. Az adatszolgáltatók által kibocsátott nem forgatható és a későbbiekben forgathatóvá váló értékpapírokat át kell sorolni a „hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok” közé (l. még a 9. kategóriánál).

A pénzügyi és banki statisztikák alkalmazásában az MPI-k által kibocsátott alárendelt követelést az MPI-k egyéb tartozásaival azonos módon kell kezelni. Emiatt az értékpapírok formájában kibocsátott alárendelt követelést a „hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok”, míg a betétek vagy hitelek formájában kibocsátott alárendelt követeléseket a „betéti források” közé kell sorolni. Ha statisztikai célból az összes MPI-k által kibocsátott alárendelt követelést egy összegként azonosítják, e számadatot a „hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok” sorban kell szerepeltetni, azon az alapon, hogy az alárendelt követelések túlnyomórészt nem hitelek, hanem értékpapírok formájában jelennek meg. Az alárendelt követeléseket nem szabad a „saját tőke” forrástételben szerepeltetni.

11.a Egy éven belüli eredeti futamidejű hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

— MPI-k által kibocsátott forgatható, egy éven belüli eredeti futamidejű (dokumentummal igazolt vagy nem igazolt) hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

— MPI-k által kibocsátott egy éven belüli eredeti futamidejű alárendelt követelés hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok formájában

11.b Egy éven túli, legfeljebb kétéves eredeti futamidejű hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

— MPI-k által kibocsátott, forgatható, egy éven túli, legfeljebb kétéves eredeti futamidejű (dokumentummal igazolt vagy nem igazolt) hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

— MPI-k által kibocsátott, egy éven túli, legfeljebb kétéves eredeti futamidejű alárendelt követelés hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok formájában

11.c Két éven túli eredeti futamidejű hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

— MPI-k által kibocsátott, forgatható, két éven túli eredeti futamidejű (dokumentummal igazolt vagy nem igazolt) hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

— MPI-k által kibocsátott két éven túli eredeti futamidejű alárendelt követelés hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok formájában

12. Saját tőke

Az adatszolgáltatási rendszer alkalmazásában e kategória azon összegekből áll, amelyek az adatszolgáltatók által a részvényesek vagy más tulajdonosok részére kibocsátott alaptőkéből erednek, képviselve az MPI-kben más birtokosok tulajdonosi jogait és általában az MPI eredményéből és felszámolás esetére saját tőkéjéből a részesedésre való jogosultságot. Ide tartoznak a fel nem osztott eredményből vagy tőkéből származó, a jövőben várhatóan szükséges kifizetésekre és kötelezettségekre az adatszolgáltatók által félretett összegek is. Ez az alábbiakat foglalja magában:

— alaptőke

— fel nem osztott eredmény vagy tőke

— a hitelekre, értékpapírokra és az instrumentumok más típusaira képzett általános és különleges céltartalékok (amelyeket a számviteli szabályoknak megfelelően lehet nyilvántartani)

13. Fennmaradó források

A „fennmaradó források”-nak a mérleg forrásoldalán visszamaradt tételeket tekintik, amelyek a „máshová nem sorolt kötelezettségek” címet viselik.

Ez az alábbiakat foglalja magában:

— származékos pénzügyi pozíciók, negatív bruttó piaci értékekkel

— Statisztikai alkalmazásban a mérlegben kötelezően nyilvántartandó származékos pénzügyi instrumentumokat itt kell feltüntetni

— a függő tételek tekintetében fizetendő bruttó összegek

— A függő tételek az MPI-k mérlegében szereplő olyan egyenlegek, amelyeket nem az ügyfelek nevén könyvelnek le, azonban mégis az ügyfelek tőkéjével függenek össze (pl. befektetésre, átutalásra vagy elszámolásra váró tőke)

— a tartozást jelentő átmenő tételek bruttó összegei

— Az átmenő tételek olyan (rendszerint az ügyfelek tulajdonát képező) pénzalapokat képviselnek, amelyeknek MPI-k közötti továbbítása folyamatban van. E tételek közé tartoznak a hitelátruházások és az ügyfelek számláiról terheléssel lehívott összegek és egyéb olyan tételek, amelyeknél a megfelelő összegű kifizetést az adatszolgáltató még nem teljesítette

— betétek után fizetendő elhatárolt kamattartozás

— Az elhatárolt kamattartozások számvitelére vonatkozó általános alapelvnek megfelelően a betétek után fizetett kamatokat a mérlegben való elhatárolásukkor kell nyilvántartásba venni (vagyis eredményszemléletben), nem pedig a tényleges kifizetéskor (vagyis pénzforgalmi szemléletben). A betétek után elhatárolt kamatok bruttó összege az „egyéb források” sorban szerepel. Az elhatárolt kamat összegét kiemelik azon betétből, amelyhez kapcsolódnak.

— fizetendő osztalékok

— az MPI-k fő üzleti tevékenységéhez nem kapcsolódó fizetendő összegek (pl. a szállítóknak járó összegek, adók, bérek, társadalombiztosítási hozzájárulások stb.)

— harmadik személyekkel szembeni kötelezettségeket (nyugdíjak, osztalékok stb.) képviselő céltartalékok

— származékos szerződések alapján teljesített fedezeti betét kifizetések

— A származékos szerződések alapján teljesített fedezeti betét kifizetéseket szabályszerűen a „betéti források” közé kell sorolni (l. a 9. kategóriánál).

— A jelenlegi piaci gyakorlat komplexitása megnehezítheti annak megállapítását, hogy a fedezeti betétek közül melyek azok, amelyeket ténylegesen vissza kell fizetni, mivel azonos számlán egymástól megkülönböztethetetlenül helyezik el a fedezeti betétek különböző típusait; illetve hogy melyek azok, amelyek az MPI-t a továbbkölcsönzésre rendelkezésre álló forrásokhoz juttatják. Ilyen esetekben elfogadható, ha az ilyen fedezeti betét összegeket a „fennmaradó kötelezettségek” vagy a „betéti tartozások” közé sorolják, a nemzeti gyakorlatnak megfelelően

— a készpénzbiztosíték nélkül nyújtott értékpapírhitelekből eredő nettó pozíciók

— értékpapírokkal vagy devizaátváltási műveletekkel kapcsolatos tranzakciók jövőbeli elszámolása során fizetendő nettó összegek

— a „fennmaradó kötelezettségek” fogalomból ki lehet zárni csaknem az összes olyan pénzügyi instrumentumot, amelyek pénzügyi források formáját öltik (és az egyéb mérlegsorokban szerepelnek); azon pénzügyi instrumentumokat, amelyek nem pénzügyi forrás formájában jelennek meg, mint pl. a garanciák, kötelezettségvállalások, közigazgatási és a (mérlegen kívül nyilvántartott) vagyonkezelői hitelek és a nem pénzügyi források, mint pl. a mérleg forrásoldalán szereplő tőketételek (amelyek a „saját tőké”-ben szerepelnek).

Eset sorszáma

Az egyesülés típusa

Teljesítendő tartalékolási kötelezettségek

1

Olyan egyesülés, amelynek során egy teljes körű adatszolgáltatásra kötelezett (megszerző intézmény) megszerez egy vagy több teljes körű adatszolgáltatót (egyesülő intézményeket) azon határidőt követően, amit az illetékes NKB az előző hónapra vonatkozó havi statisztikai információk jelentésére e rendelet 4. cikkével összhangban meghatározott.

Az egyesülés utáni tartalékolási időszakban a megszerző intézmény tartalékképzési kötelezettségét a megszerző intézmény és az egyesülő intézmény tartalékalapjainak összevonásával kell kiszámítani. Azon tartalékalapokat kell összevonni, amelyek erre a tartalékolási időszakra vonatkozóan akkor lettek volna irányadóak, ha az egyesülés nem történt volna meg. Csak egy egyösszegű engedmény megengedett.

2

Olyan egyesülés, amelynek során egy teljes körű adatszolgáltatásra kötelezett (megszerző intézmény) megszerez egy vagy több, a „kisebb” csoporthoz tartozó intézményt és esetleg egy vagy több, teljes körű adatszolgáltató szervezetet (egyesülő intézményeket) azt a határidőt követően, amit az illetékes NKB az előző negyedévre vonatkozó statisztikai információk jelentésére e rendelet 4. cikkével összhangban meghatározott.

Az egyesülés utáni tartalékolási időszakban a megszerző intézmény tartalékképzési kötelezettségét a megszerző intézmény és az egyesülő intézmények tartalékalapjainak összevonásával kell kiszámítani. Azon tartalékalapokat kell összevonni, amelyek erre a tartalékolási időszakra vonatkozóan akkor lettek volna irányadóak, ha az egyesülés nem történt volna meg. Csak egy egyösszegű engedmény megengedett.

3

Olyan egyesülés, amelynek során egy teljes körű adatszolgáltatásra kötelezett (megszerző intézmény) megszerez egy vagy több teljes körű adatszolgáltató szervezetet (egyesülő intézményeket) az adott hónap vége és azon határidő között, amit az illetékes NKB az előző hónapra vonatkozó havi statisztikai információk jelentésére e rendelet 4. cikkével összhangban meghatározott.

Az egyesülés utáni tartalékolási időszakban a megszerző intézmény tartalékképzési kötelezettségét a megszerző intézmény és az egyesülő intézmények tartalékalapjainak összevonásával kell kiszámítani. Azon tartalékalapokat kell összevonni, amelyek erre a tartalékolási időszakra vonatkozóan akkor lettek volna irányadóak, ha az egyesülés nem történt volna meg. Csak egy egyösszegű engedmény megengedett. A saját adatszolgáltatási kötelezettségein túlmenően a megszerző intézménynek az egyesülés időpontját megelőző hónapot illetően az egyesülő intézmények statisztikai információszolgáltatási kötelezettségeinek is eleget kell tennie.

4

Olyan egyesülés, amelynek során egy teljes körű adatszolgáltatásra kötelezett (megszerző intézmény) megszerez egy vagy több, a „kisebb” csoporthoz tartozó intézményt és esetleg egy vagy több, teljes körű adatszolgáltató szervezetet (az egyesülő intézményeket) az adott negyedév vége és azon határidő közötti időszakban, amit az illetékes NKB az előző negyedévre vonatkozó statisztikai információk jelentésére e rendelet 4. cikkével összhangban meghatározott.

Az egyesülés utáni tartalékolási időszakban a megszerző intézmény tartalékképzési kötelezettségét a megszerző intézmény és az egyesülő intézmények tartalékalapjainak összevonásával kell kiszámítani. Azon tartalékalapokat kell összevonni, amelyek erre a tartalékolási időszakra vonatkozóan akkor lettek volna irányadóak, ha az egyesülés nem történt volna meg. Csak egy egyösszegű engedmény megengedett. A saját adatszolgáltatási kötelezettségein túl, a megszerző intézménynek (a intézmény jellegétől függően) az egyesülés időpontját megelőző hónapot vagy negyedévet illetően az egyesülő intézmények statisztikai információszolgáltatási kötelezettségeinek teljesítését is magára kell vállalnia.

5

Olyan egyesülés, amelynek során egy, a „kisebb” csoporthoz tartozó (megszerző intézmény) megszerez egy vagy több, teljes körű adatszolgáltató szervezetet és esetleg egy vagy több, a „kisebb” csoporthoz tartozó (egyesülő intézmények) intézményt azon határidőt követően, amit az illetékes NKB az előző hónapra vonatkozó havi statisztikai információk jelentésére e rendelet 4. cikkével összhangban meghatározott.

Az 1. esetnél alkalmazott eljárással azonos.

6

Olyan egyesülés, amelynek során egy, a „kisebb” csoporthoz tartozó (megszerző intézmény) megszerez egy vagy több, a „kisebb” csoporthoz tartozó (egyesülő) intézményt azt a határidőt követően, amit az illetékes NKB az előző negyedévre vonatkozó statisztikai információk jelentésére e rendelet 4. cikkével összhangban meghatározott.

Az egyesülés utáni tartalékolási időszaktól kezdődően addig, amíg a megszerző intézmény az egyesülést követően első ízben jelenti a negyedéves adatokat az e rendelet II. mellékletében foglaltaknak megfelelően a „kisebb” csoporthoz tartozó adatszolgáltatókra rótt csökkentett adatszolgáltatási követelmények szerint, a megszerző intézmény tartalékképzési kötelezettségét a megszerző intézmény és az egyesülő intézmények tartalékalapjainak összevonásával kell kiszámítani. Azon tartalékalapokat kell összevonni, amelyek erre a tartalékolási időszakra vonatkozóan akkor lettek volna irányadóak, ha az egyesülés nem történt volna meg. Csak egy egyösszegű engedmény megengedett.

7

Olyan egyesülés, amelynek során egy, a „kisebb” csoporthoz tartozó (megszerző intézmény megszerez egy vagy több, a „kisebb” csoporthoz tartozó (egyesülő) intézményt azon határidőt követően, amit az illetékes NKB az előző negyedévre vonatkozó statisztikai információk jelentésére e rendelet 4. cikkével összhangban meghatározott, és az egyesülés eredményeként a „kisebb” csoporthoz tartozó intézet teljes körű adatszolgáltatóvá válik.

A 2. esetnél alkalmazott eljárással azonos.

8

Olyan egyesülés, amelynek során egy, a „kisebb” csoporthoz tartozó (megszerző intézmény) megszerez egy vagy több, a „kisebb” csoporthoz tartozó (egyesülő) intézményt az adott hónap vége és azon határidő közötti időszakban, amit az illetékes NKB az előző negyedévre vonatkozó statisztikai információk jelentésére e rendelet 4. cikkével összhangban meghatározott.

Az egyesülés utáni tartalékolási időszaktól kezdődően addig, amíg a megszerző intézmény az egyesülést követően első ízben jelenti a negyedéves adatokat az e rendelet II. mellékletében foglaltaknak megfelelően a „kisebb” csoporthoz tartozó adatszolgáltatókra rótt csökkentett adatszolgáltatási követelményeknek megfelelően, a megszerző intézmény tartalékképzési kötelezettségét a megszerző intézmény és az egyesülő intézmények tartalékalapjainak összevonásával kell kiszámítani. Az összevonandó tartalékalapok azok, amelyek akkor lettek volna irányadóak a tartalékolási időszakra vonatkozóan, ha az egyesülés nem történt volna meg. Csak egy egyösszegű engedmény megengedett. A saját adatszolgáltatási kötelezettségein túl, a megszerző intézménynek az egyesülés időpontját megelőző negyedév vonatkozásában az egyesülő intézmények statisztikai információszolgáltatási kötelezettségeinek is eleget kell tennie.

9

Olyan egyesülés, amelynek során egy, a „kisebb” csoporthoz tartozó (megszerző intézmény) megszerez egy vagy több, teljes körű adatszolgáltatót és esetleg egy vagy több, a „kisebb” csoporthoz tartozó (egyesülő) intézményt az adott hónap vége és azon határidő közötti időszakban, amit az illetékes NKB az előző hónapra vonatkozó havi statisztikai információk jelentésére e rendelet 4. cikkével összhangban meghatározott.

A 3. esetnél alkalmazott eljárással azonos.

10

Olyan egyesülés, amelynek során egy, a „kisebb” csoporthoz tartozó (megszerző intézmény) megszerez egy vagy több, a „kisebb” csoporthoz tartozó (egyesülő) intézményt az adott negyedév vége és azon határidő közötti időszakban, amit az illetékes NKB az előző negyedévre vonatkozó statisztikai információk jelentésére e rendelet 4. cikkével összhangban meghatározott, és az egyesülés eredményeként a „kisebb” csoporthoz tartozó intézet teljes körű adatszolgáltatóvá válik.

A 4. esetnél alkalmazott eljárással azonos.

11

Olyan egyesülés, amelynek során egy teljes körű adatszolgáltatásra kötelezett (megszerző) intézményt hoz létre több, teljes körű adatszolgáltatásra kötelezett (egyesülő) intézmény az adott hónap vége és azon határidő közötti időszakban, amit az illetékes NKB az előző hónapra vonatkozó havi statisztikai információk jelentésére e rendelet 4. cikkével összhangban meghatározott.

Az egyesülés utáni tartalékolási időszakban a megszerző intézmény tartalékképzési kötelezettségét az egyesülő intézmények tartalékalapjainak összevonásával kell kiszámítani. Azon tartalékalapokat kell összevonni, amelyek erre a tartalékolási időszakra vonatkozóan akkor lettek volna irányadóak, ha az egyesülés nem történt volna meg. Csak egy egyösszegű engedmény megengedett. A saját adatszolgáltatási kötelezettségein túl a megszerző intézménynek az egyesülés időpontját megelőző hónapot illetően az egyesülő intézmények statisztikai információszolgáltatási kötelezettségeinek teljesítését is magára kell vállalnia.

12

Olyan egyesülés, amelynek során egy vagy több, a „kisebb” csoporthoz tartozó és esetleg egy vagy több teljes körű adatszolgáltatásra kötelezett (egyesülő) intézményből teljes körű adatszolgáltatásra kötelezett (megszerző) szervezet jön létre az adott negyedév vége és azon határidő közötti időszakban, amit a központi bank az előző negyedévre vonatkozó havi statisztikai információk jelentésére e rendelet 4. cikkével összhangban meghatároz.

Az egyesülés utáni tartalékolási időszakban a megszerző intézmény tartalékképzési kötelezettségét az egyesülő intézmények tartalékalapjainak összevonásával kell kiszámítani. Az összevonandó tartalékalapok azok, amelyek akkor lettek volna irányadóak a tartalékolási időszakra vonatkozóan, ha az egyesülés nem történt volna meg. Csak egyetlen egyösszegű engedmény megengedett. A megszerző intézménynek (az intézmény jellegétől függően) az egyesülés időpontját megelőző hónap vagy negyedév vonatkozásában az egyesülő intézmények statisztikai információszolgáltatási kötelezettségeinek is eleget kell tennie.

13

Olyan egyesülés, amelynek során egy, a „kisebb” csoporthoz tartozó intézményből és egy vagy több a „kisebb” csoporthoz tartozó (beolvadó) intézményből egy kisebb csoporthoz tartozó intézmény (megszerző intézmény) jön létre az adott negyedév vége és azon határidő közötti időszakban, amit az illetékes NKB az előző negyedévre vonatkozó havi statisztikai információk jelentésére e rendelet 4. cikkével összhangban meghatározott.

Az egyesülés utáni tartalékolási időszaktól kezdődően addig, amíg a megszerző intézmény az egyesülést követően első ízben jelenti a negyedéves adatokat az e rendelet II. mellékletében foglaltaknak megfelelően a „kisebb” csoporthoz tartozó adatszolgáltatókra rótt csökkentett adatszolgáltatási követelmények szerint, a megszerző intézmény tartalékképzési kötelezettségét az egyesülő intézmények tartalékalapjainak összevonásával kell kiszámítani. Azon tartalékalapokat kell összevonni, amelyek erre a tartalékolási időszakra vonatkozóan akkor lettek volna irányadóak, ha az egyesülés nem történt volna meg. Csak egy egyösszegű engedmény megengedett. A megszerző intézménynek az egyesülés időpontját megelőző hónapot illetően az egyesülő intézmények statisztikai információs jelentési kötelezettségeinek is eleget kell tennie.

(1)   A táblázat a különleges esetekre alkalmazott, bonyolultabb eljárások részleteit mutatja be. A táblázatban nem szereplő esetekre a 2818/98/EK (EKB/1998/15) rendelet 3. cikkében foglalt, a statisztikai információszolgáltatással és a tartalékképzési követelményekkel kapcsolatos általános szabályok vonatkoznak.