This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 02001R0999-20160908
Regulation (EC) No 999/2001 of the European Parliament and of the Council of 22 May 2001 laying down rules for the prevention, control and eradication of certain transmissible spongiform encephalopathies
Consolidated text: Az Európai Parlament és a Tanács 999/2001/EK rendelete ( 2001. május 22. ) egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok megállapításáról
Az Európai Parlament és a Tanács 999/2001/EK rendelete ( 2001. május 22. ) egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok megállapításáról
- Date of document:
- 08/09/2016
- Date of effect:
- 08/09/2016
- Author:
- Not available
- Form:
- Egységes szerkezetbe foglalt szöveg
- Additional information:
- LASTMODIN 32016R1396
- Link
- Link
- Link
- Select all documents mentioning this document
- Consolidation: basic act:
- 32001R0999
2001R0999 — HU — 08.09.2016 — 043.001
Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű és nem vált ki joghatást. Az EU intézményei semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért. A jogi aktusoknak – ideértve azok bevezető hivatkozásait és preambulumbekezdéseit is – az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett és az EUR-Lex portálon megtalálható változatai tekintendők hitelesnek. Az említett hivatalos szövegváltozatok közvetlenül elérhetők az ebben a dokumentumban elhelyezett linkeken keresztül
|
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 999/2001/EK RENDELETE (2001. május 22.) (HL L 147, 2001.5.31., 1. o) |
Módosította:
|
|
|
Hivatalos Lap |
||
|
Szám |
Oldal |
Dátum |
||
|
L 173 |
12 |
27.6.2001 |
||
|
L 177 |
60 |
30.6.2001 |
||
|
L 45 |
4 |
15.2.2002 |
||
|
L 225 |
3 |
22.8.2002 |
||
|
L 37 |
7 |
13.2.2003 |
||
|
L 95 |
15 |
11.4.2003 |
||
|
L 152 |
8 |
20.6.2003 |
||
|
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1128/2003/EK RENDELETE (2003. június 16.) |
L 160 |
1 |
28.6.2003 |
|
|
L 160 |
22 |
28.6.2003 |
||
|
L 173 |
6 |
11.7.2003 |
||
|
L 265 |
10 |
16.10.2003 |
||
|
L 283 |
29 |
31.10.2003 |
||
|
L 333 |
28 |
20.12.2003 |
||
|
L 162 |
52 |
30.4.2004 |
||
|
L 271 |
24 |
19.8.2004 |
||
|
L 274 |
3 |
24.8.2004 |
||
|
L 344 |
12 |
20.11.2004 |
||
|
L 10 |
9 |
13.1.2005 |
||
|
L 37 |
9 |
10.2.2005 |
||
|
L 46 |
31 |
17.2.2005 |
||
|
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 932/2005/EK RENDELETE (2005. június 8.) |
L 163 |
1 |
23.6.2005 |
|
|
L 205 |
3 |
6.8.2005 |
||
|
L 317 |
4 |
3.12.2005 |
||
|
L 44 |
9 |
15.2.2006 |
||
|
L 55 |
5 |
25.2.2006 |
||
|
L 116 |
9 |
29.4.2006 |
||
|
L 120 |
10 |
5.5.2006 |
||
|
L 187 |
10 |
8.7.2006 |
||
|
L 363 |
1 |
20.12.2006 |
||
|
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1923/2006/EK RENDELETE (2006. december 18.) |
L 404 |
1 |
30.12.2006 |
|
|
L 164 |
7 |
26.6.2007 |
||
|
L 165 |
8 |
27.6.2007 |
||
|
L 284 |
8 |
30.10.2007 |
||
|
L 317 |
61 |
5.12.2007 |
||
|
L 9 |
3 |
12.1.2008 |
||
|
L 94 |
3 |
5.4.2008 |
||
|
L 111 |
3 |
23.4.2008 |
||
|
L 161 |
4 |
20.6.2008 |
||
|
L 202 |
11 |
31.7.2008 |
||
|
L 260 |
8 |
30.9.2008 |
||
|
L 34 |
11 |
4.2.2009 |
||
|
L 55 |
11 |
27.2.2009 |
||
|
L 55 |
17 |
27.2.2009 |
||
|
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 220/2009/EK RENDELETE (2009. március 11.) |
L 87 |
155 |
31.3.2009 |
|
|
L 279 |
10 |
23.10.2010 |
||
|
L 53 |
56 |
26.2.2011 |
||
|
L 314 |
13 |
14.11.2012 |
||
|
L 21 |
3 |
24.1.2013 |
||
|
L 158 |
1 |
10.6.2013 |
||
|
L 179 |
60 |
29.6.2013 |
||
|
L 308 |
66 |
29.10.2014 |
||
|
L 116 |
1 |
7.5.2015 |
||
|
L 188 |
3 |
16.7.2015 |
||
|
L 9 |
4 |
14.1.2016 |
||
|
L 225 |
76 |
19.8.2016 |
||
Módosította:
|
L 236 |
33 |
23.9.2003 |
Helyesbítette:
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 999/2001/EK RENDELETE
(2001. május 22.)
egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok megállapításáról
I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. cikk
Hatály
(1) Ez a rendelet meghatározza az állatokban előforduló fertőző szivacsos agyvelőbántalmak (TSE-k) megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályokat. Hatálya kiterjed az élő állatok és az állati eredetű termékek előállítására és forgalomba hozatalára, valamint bizonyos különleges esetekben ezek kivitelére.
(2) Ez a rendelet nem alkalmazható:
a) kozmetikai termékekre vagy gyógyszerkészítményekre vagy orvostechnikai eszközökre vagy azok alapanyagaira vagy félkész termékeire;
b) azokra a termékekre, amelyeket nem emberi élelmiszerben, állati takarmányban vagy trágyában szándékoznak felhasználni, vagy azok alapanyagaira vagy félkész termékeire;
c) azokra az állati eredetű termékekre, amelyeket kiállítás, oktatás, tudományos kutatás, különleges vizsgálatok vagy analízisek céljára szándékoznak felhasználni, feltéve hogy ezeket a termékeket végül nem emberek vagy állatok fogyasztják el vagy használják fel, kivéve az utóbbiak esetében, ha az érintett kutatási folyamatok céljára tartják azokat;
d) kutatásokban használt vagy kutatási célokra szánt élő állatokra.
2. cikk
Az élő állatok és állati eredetű termékek elkülönítése
Azért, hogy elkerülhetővé váljék az 1. cikk (1) bekezdésében említett élő állatok vagy állati eredetű termékek és az 1. cikk (2) bekezdésének a), b) és c) pontjában említett állati eredetű termékek vagy az 1. cikk (2) bekezdésének d) pontjában említett élő állatok közötti keresztfertőzés vagy elcserélődés, mindig elkülönítve kell azokat tartani, hacsak az ilyen élő állatokat vagy állati eredetű termékeket nem – a TSE-k szempontjából legalább ugyanolyan – egészségvédelmi feltételek mellett nevelik, illetve állítják elő.
Ezen cikk végrehajtási szabályait a 24. cikk (2) bekezdésében említett eljárás alapján kell elfogadni.
3. cikk
Fogalommeghatározások
(1) E rendelet alkalmazásában:
a) „TSE-k”: valamennyi fertőző szivacsos agyvelőbántalom az emberben előfordulók kivételével;
b) „forgalomba hozatal”: minden olyan művelet, amelynek célja, hogy az e rendelet hatálya alá eső élő állatok vagy állati eredetű termékek eladásra kerüljenek valamely harmadik félnek a Közösségen belül, vagy bármely más formában történő, fizetés ellenében vagy ingyenesen járó juttatás ilyen harmadik fél számára, vagy tárolás azzal a céllal, hogy el lehessen látni az ilyen harmadik felet;
c) „állati eredetű termékek”: minden, a 89/662/EGK ( 1 ) vagy a 90/425/EGK ( 2 ) irányelv rendelkezéseinek hatálya alá eső állatokból származó termék vagy az abból készült terméket tartalmazó termék;
d) „alapanyagok”: nyersanyagok vagy bármely más olyan állati eredetű termékek, amelyekből vagy amelyeknek segítségével az 1. cikk (2) bekezdésének a) és b) pontjában említett termékeket előállítják;
e) „illetékes hatóság”: valamely tagállam központi hatósága, amely e rendelet előírásainak betartását illetékes biztosítani, vagy valamely olyan hatóság, amelyhez a központi hatóság ezt az illetékességet telepítette, különösen a takarmányok ellenőrzését illetően; adott esetben valamely harmadik ország megfelelő hatósága is;
f) „kategória”: a II. melléklet C. fejezetében említett osztályozási kategóriák egyike;
g) „különleges fertőzési veszélyt jelentő anyag”: az V. mellékletben meghatározott szövetek; egyéb rendelkezés hiányában azok a termékek nem tartoznak e fogalom körébe, amelyek ilyen szöveteket tartalmaznak vagy azokból származnak;
h) „TSE-fertőzésre gyanús állat”: élő, levágott vagy elhullott állatok, amelyek idegi vagy viselkedésbeli rendellenességet vagy az általános állapotnak a központi idegrendszer károsodására visszavezethető előrehaladó leromlását mutatják vagy mutatták, és amelyeknél a klinikai vizsgálat, a kezelésre adott válasz, a kórbonctani vizsgálat vagy a levágás előtti és utáni laboratóriumi analízis alapján összegyűjtött adatok nem teszik lehetővé alternatív diagnózis felállítását. A szarvasmarhafélék szivacsos agyvelőbántalmára (BSE-re) gyanúsak azok a szarvasmarhafélék, amelyek a specifikusan a BSE kimutatására szolgáló gyorstesztre pozitív reakciót adtak;
i) „gazdaság”: olyan hely, ahol az ezen rendelet hatálya alá eső állatokat tartják, tenyésztik, kezelik vagy bemutatják a nyilvánosságnak;
j) „mintavételezés”: statisztikailag megfelelő reprezentációt biztosító minták vétele állatokból, azok környezetéből vagy állati eredetű termékekből, betegség diagnózisának felállítása, rokoni kapcsolatok meghatározása, egészségügyi ellenőrzés vagy állati eredetű termékek folyamatos ellenőrzése céljából arra vonatkozóan, hogy nem tartalmaznak mikrobiológiai ágenseket vagy bizonyos anyagokat;
k) „trágyák”: állati eredetű termékeket tartalmazó anyagok, amelyeket a vegetáció növekedésének elősegítésére használnak a földeken; tartalmazhat biogáztermelésből vagy komposztálásból származó feltárási maradékokat is;
l) gyorstesztek: a X. mellékletben felsorolt vizsgálati módszerek, melyek 24 órán belül eredményt adnak;
m) „alternatív tesztek”: a 8. cikk (2) bekezdésében említett tesztek, amelyek a különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagok elvonásának alternatívájaként használatosak;
n) mechanikai úton elválasztott hús vagy „MEH”: a húsnak az izomhoz tapadó csontokról való eltávolításával kicsontozás után, mechanikai eszközökkel nyert termék, melynek izomrostszerkezete elvész vagy módosul;
o) passzív ellenőrzés: valamennyi, TSE-fertőzés-gyanús állat bejelentése, valamint, amennyiben a TSE klinikai vizsgálattal nem zárható ki, úgy az ilyen állatok laboratóriumi tesztelése is;
p) aktív ellenőrzés: baleset miatt vagy kényszerből levágott állatok, vágás előtti vizsgálat során klinikai tüneteket mutató állatok, elhullott állatok, egészségesen levágott állatok és BSE-esettel kapcsolatosan szelektált állatok tesztelése, különösen a TSE-nek egy országban vagy annak egy régiójában való kialakulásának és elterjedtségének meghatározása érdekében.
(2) Alkalmazni kell az I. mellékletben felsorolt különleges fogalommeghatározásokat is.
(3) Amennyiben e rendelet kifejezései nem kerültek meghatározásra az (1) bekezdésben vagy az I. mellékletben, az 1760/2000/EK ( 3 ) rendelet és a 64/432/EGK ( 4 ), a 89/662/EGK, a 90/425/EGK és a 91/68/EGK ( 5 ) irányelv vagy az azok értelmében megadott, ide vonatkozó fogalommeghatározásokat kell használni, amennyiben ezekre a szövegben utalás történik.
4. cikk
Védelmi intézkedések
(1) Tekintettel a védelmi intézkedések végrehajtására, a 89/662/EGK irányelv 9. cikkében, a 90/425/EGK irányelv 10. cikkében, a 91/496/EGK ( 6 ) irányelv 18. cikkében és a 97/78/EK ( 7 ) irányelv 22. cikkében felsorolt alapelveket és rendelkezéseket kell alkalmazni.
(2) A védelmi intézkedéseket a 24. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kell elfogadni és ezzel egy időben, indoklásukkal együtt, be kell jelenteni azokat az Európai Parlamentnek.
II. FEJEZET
A BSE-STÁTUS MEGHATÁROZÁSA
5. cikk
Besorolás
(1) Valamely tagállam vagy harmadik ország vagy ezek régiói (a továbbiakban: az országok vagy régiók) BSE-státusát az alábbi három kategória alapján kell meghatározni:
— elhanyagolható BSE-kockázat a II. mellékletben meghatározottak szerint,
— ellenőrzött BSE-kockázat a II. mellékletben meghatározottak szerint,
— meghatározatlan BSE-kockázat a II. mellékletben meghatározottak szerint;
Az országok vagy régiók BSE státusa csak a II. melléklet A. fejezetében megállapított feltételek alapján határozható meg. Ezen feltételek magukban foglalják a szarvasmarhafélék szivacsos agyvelőbántalma előfordulásának a II. melléklet B. fejezetében meghatározott valamennyi lehetséges tényezője alapján végzett kockázatelemzés eredményét és ezek időbeli alakulását, valamint az ország vagy régió kockázati kategóriáját figyelembe vevő átfogó aktív és passzív ellenőrzési intézkedéseket.
Azok a tagállamok, valamint harmadik országok, amelyek azon a harmadik országokat tartalmazó listán kívánnak maradni, amelyek számára engedélyezett az e rendelet hatálya alá eső élő állatok és állati eredetű termékek Közösségbe történő kivitele, kötelesek kérelmet benyújtani a Bizottságnak BSE-státusuk megállapítására, amely kérelemhez a II. melléklet A. fejezetében felsorolt kritériumokra és a II. melléklet B. fejezetében meghatározott lehetséges kockázati tényezőkre, továbbá ezek időbeni alakulására vonatkozó lényeges információkat kell csatolni.
(2) Valamennyi kérelemről a 24. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kell döntést hozni, figyelembe véve az (1) bekezdésben felsorolt kritériumokat és lehetséges kockázati tényezőket, és be kell sorolni a kérelmet benyújtó tagállamot vagy harmadik országot, illetve a tagállam vagy a harmadik ország régióját a II. melléklet C. fejezetében meghatározott kategóriák egyikébe.
Ezt a döntést a kérelem és az (1) bekezdés második albekezdésében említett lényeges információk benyújtását követő hat hónapon belül kell meghozni. Ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a kérelmet támogató bizonyítékok nem tartalmazzák a II. melléklet A. és B. fejezetében meghatározott információkat, meghatározott időtartamon belül további információk megadását kéri. A végleges döntést valamennyi információ benyújtását követő hat hónapon belül kell meghozni.
Miután a Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatal (OIE) kialakított egy eljárást az országok kategóriákba való besorolására, és ha besorolta a kérelmező országot e kategóriák valamelyikébe, adott esetben a 24. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően döntés születhet az érintett ország közösségi besorolásának az ennek a bekezdésnek az első albekezdése szerinti átértékeléséről.
(3) Ha a Bizottság megállapítja, hogy valamely tagállam vagy harmadik ország által a II. melléklet A. és B. fejezete szerint benyújtott információk nem elégségesek vagy nem egyértelműek, a 24. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárásnak megfelelően egy átfogó kockázatelemzés alapján meghatározhatja az érintett tagállam vagy harmadik ország BSE-státusát.
Az ilyen kockázatelemzésnek tartalmaznia kell egy bizonyító erejű statisztikai adatfelvételt a TSE-kkel kapcsolatos járványügyi helyzetről, amelyet szűrővizsgálat keretében, gyorstesztek felhasználásával végeznek a kérelmező tagállamban vagy harmadik országban. A Bizottságnak figyelembe kell vennie az OIE osztályozási kritériumait.
A gyorsteszteket a 24. cikk (3) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelően kell e célra engedélyeztetni és felvezetni a X. melléklet C. fejezetének 4. pontjában megállapított listára.
Az ilyen szűrővizsgálatot olyan tagállamok vagy harmadik országok is elvégezhetik, amelyek szeretnék a saját maguk által elvégzett besorolást a Bizottsággal jóváhagyatni a 24. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően.
Az ilyen szűrővizsgálat költségét az érintett tagállam vagy harmadik ország viseli.
(4) Azoknak a tagállamoknak és harmadik országoknak, amelyek nem nyújtottak be kérelmet az (1) bekezdés harmadik albekezdésének megfelelően, az élő állatoknak és állati eredetű termékeknek a területükről való kiszállítása szempontjából a BSE vonatkozásában meghatározatlan fertőzési kockázatot képviselő országokra vonatkozó import követelményeket kell teljesíteniük mindaddig, amíg ilyen kérelmet be nem nyújtanak, és BSE státusukról végleges döntés nem születik.
(5) A tagállamok – késedelem nélkül – értesítik a Bizottságot minden olyan járványügyi tényről vagy más információról, amely a BSE-státus megváltozásához vezethet, különösen a 6. cikkben előírt ellenőrző programok eredményeiről.
(6) Valamely harmadik országnak a közösségi szabályokban előírt listák valamelyikén maradásáról – abból a célból, hogy olyan élő állatokat és állati eredetű termékeket vihessen a Közösségbe, amelyekre vonatkozóan ez a rendelet különleges szabályokat ír elő – a 24. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kell dönteni, és a döntést – figyelembe véve a rendelkezésre álló információkat, vagy amennyiben TSE feltételezhetően előfordul – az (1) bekezdésben előírt és benyújtott információktól kell függővé tenni. Amennyiben a Bizottság felkérésének időpontjától számított három hónapon belül nem adják meg az említett információkat, e cikk (4) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni, amíg ezeket az információkat a (2) vagy (3) bekezdéseknek megfelelően be nem nyújtják és ki nem értékelik.
Harmadik országok jogosultságát arra, hogy a Bizottság által megállapított kategóriájuk szerinti feltételek mellett olyan élő állatokat vagy állati eredetű termékeket vihessenek a Közösségbe, amelyekre vonatkozóan e rendelet különleges szabályokat ír elő, attól kell függővé tenni, vállalják-e, hogy a Bizottságot – amilyen hamar csak lehet – írásban tájékoztatják bármilyen járványügyi vagy egyéb tényről, amely a BSE-státusz megváltozásához vezethet.
(7) A 24. cikk (2) bekezdésében említett eljárás értelmében arról is születhet döntés, hogy a 21. cikkben előírt ellenőrzések eredményének megfelelően megváltozzék-e valamely tagállam vagy harmadik ország, illetve valamelyik régiójuk BSE szerinti besorolása.
(8) A (2), (3), (4), (6) és (7) bekezdésben említett döntéseknek kockázatbecslésen kell alapulniuk, a II. melléklet A. és B. fejezetében megadott ajánlott kritériumok figyelembevételével.
III. FEJEZET
A TSE MEGELŐZÉSE
6. cikk
Ellenőrző rendszer
(1) Valamennyi tagállam évente ismétlődő programot futtat a TSE ellenőrzése céljából aktív és passzív ellenőrzés alapján a III. melléklettel összhangban. Ha állatfajok számára rendelkezésre áll, a program gyorstesztek felhasználásán alapuló szűrővizsgálatot is magában foglal.
E célra a gyorsteszteket a 24. cikk (3) bekezdésében említett és a X. mellékletben felsorolt eljárással összhangban hagyják jóvá.
(1a) Az (1) bekezdésben említett éves nyomon követési program legalább az alábbi alpopulációkra vonatkozik:
a) valamennyi 24 hónaposnál idősebb szarvasmarha, melyet biztonsági vágásra küldtek, vagy melynek esetében levágás előtti vizsgálatokat végeztek el;
b) valamennyi 30 hónaposnál idősebb szarvasmarha, melyet szokványos módon emberi fogyasztás céljából vágtak le;
c) valamennyi 24 hónaposnál idősebb szarvasmarha, melyet nem emberi fogyasztás céljából vágtak le szokványos eljárás szerint, és amely a mezőgazdasági üzemben, szállítás közben vagy a vágóhídon pusztult el (elhullott állomány).
A tagállamok a c) pont rendelkezéseitől eltérhetnek olyan, alacsony állatsűrűséggel rendelkező távoli területeken, ahol nem szervezik meg az elhullott állatok begyűjtését. Az ezen lehetőséggel élni kívánó tagállamok erről értesítik a Bizottságot, és listát nyújtanak be az érintett területekről az eltérés indoklásával együtt. Az eltérés egy tagállam szarvasmarha-állományának legfeljebb 10 %-át érintheti.
(1b) A megfelelő tudományos bizottsággal való konzultációt követően az (1a) bekezdés a) és c) pontjában megállapított életkor kiigazítható a tudományos fejlődésnek megfelelően, összhangban a 24. cikk (3) bekezdésében említett eljárással.
Olyan tagállam kérelmére, amely bizonyítani tudja az ország járványügyi helyzetének javulását a 24. cikk (3) bekezdésében említett eljárással összhangban megállapítandó egyes feltételek szerint, az adott tagállamra vonatkozó, éves nyomon követési programok felülvizsgálhatók.
Az érintett tagállam átfogó kockázati elemzés alapján bizonyítja a meghozott intézkedések hatékonyságának megítélésére és az emberi és állati egészség védelmének biztosítására való alkalmasságát. A tagállamnak különösen az alábbiakat kell bizonyítania:
a) a BSE jelenlétének egyértelműen csökkenő vagy állandóan alacsony szintjét korszerű vizsgálati eredmények alapján;
b) hogy legalább hat éve teljes BSE-vizsgálati rendszert hajt végre és alkalmaz (az élőállatok nyomon követhetőségére és azonosítására és a BSE-ellenőrzésre vonatkozó közösségi jogszabályok);
c) hogy az állati fehérjékkel való takarmányozást a haszonállatokra vonatkozóan teljes mértékben megtiltó közösségi jogszabályokat legalább hat éve átültette és végrehajtja.
(2) Valamennyi tagállam tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállamot az Állat-egészségügyi Állandó Bizottság keretein belül a BSE-n kívüli egyéb TSE előfordulásáról.
(3) Valamennyi hatósági és laboratóriumi vizsgálatot fel kell jegyezni a III. melléklet B. fejezetének megfelelően.
(4) A tagállamok éves jelentést nyújtanak be a Bizottságnak, amely kiterjed legalább a III. melléklet B. fejezetének I. részében említett információkra. Az egyes naptári évekre vonatkozó jelentést legkésőbb a következő év március 31-ig kell benyújtani. A Bizottság az említett jelentések benyújtását követő három hónapon belül ismerteti az Állat-egészségügyi Állandó Bizottság előtt a nemzeti jelentések összefoglalását, amelyek legalább a III. melléklet B. fejezetének II. részében említett információkra terjednek ki.
(5) E cikk végrehajtásának szabályait a 24. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban fogadják el.
6a. cikk
Tenyésztési programok
(1) A tagállamok bevezethetnek TSE-vel szembeni rezisztenciára szolgáló tenyésztési programokat juh- és birkaállományuk esetében. E programoknak olyan keretfeltételeket kell tartalmazniuk, melyek alapján felismerhető bizonyos állományok TSE rezisztens státusa és kiterjeszthetők más állatfajokra, amely fajok bizonyos genotípusainál, a tudományos bizonyítékok által igazoltan, a TSE-vel szembeni rezisztencia fennáll.
(2) E cikk (1) bekezdésében megállapított programok konkrét szabályait a 24. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell elfogadni.
(3) Azok a tagállamok, amelyek tenyésztési programokat vezetnek be, rendszeres jelentéseket nyújtanak be a Bizottságnak a programok tudományos értékelése céljából, különös tekintettel a TSE-k előfordulására, továbbá a genetikai sokszínűségre és változatosságra, valamint régi vagy ritka juh- és birkafélékre, illetve olyan juh- és birkafélékre gyakorolt hatásukra, amelyek jól alkalmazkodtak egy adott térséghez. A tenyésztési programok tudományos eredményeit és általános következményeit rendszeresen értékelik, és szükség esetén e programokat megfelelően módosítják.
7. cikk
Az állatok takarmányozását érintő tilalmak
(1) Állati eredetű fehérjét tilos kérődzők takarmányozására használni.
(2) Az (1) bekezdésben előírt tilalmat ki kell terjeszteni a nem kérődző állatokra, és ezen állatok takarmányozása tekintetében az állati eredetű termékekre kell korlátozni, a IV. melléklettel összhangban.
(3) Az (1) és a (2) bekezdést az ezen bekezdésekben foglalt tilalmak alóli felmentéseket meghatározó IV. mellékletben megállapított rendelkezések sérelme nélkül kell alkalmazni.
A Bizottság a 24. cikk (3) bekezdésében említett eljárással összhangban – az e cikk végrehajtására vonatkozóan az e cikk (5) bekezdésében előírt szabályok tárgyát képező kérődzők fiatal egyedei táplálkozási szükségleteinek tudományos felmérése alapján, valamint az ezen felmentés ellenőrzési vonatkozásainak felmérését követően – határozhat arról, hogy engedélyezi a kérődző fajták fiatal egyedeinek halakból származó állati fehérjékkel történő takarmányozását.
(4) A meghatározatlan BSE-kockázatot jelentő tagállamok vagy azok ilyen régiói nem exportálhatnak vagy tárolhatnak haszonállatoknak szánt, emlősökből származó fehérjét tartalmazó takarmányt, illetve emlősöknek szánt olyan állateledelt – kivéve a kutya-, macska- és prémesállat-eledelt –, amely emlősökből származó, feldolgozott fehérjét tartalmaz.
A meghatározatlan BSE-kockázatot jelentő harmadik országok vagy azok ilyen régiói nem exportálhatnak a Közösségbe haszonállatoknak szánt, emlősökből származó fehérjét tartalmazó takarmányt, illetve emlősöknek szánt olyan állateledelt – kivéve a kutya-, macska- és prémesállat-eledelt –, amely emlősökből származó, feldolgozott fehérjét tartalmaz.
Egy tagállam vagy harmadik ország kérelmére – a 24. cikk (3) bekezdésében említett eljárással összhangban megállapítandó részletes szempontok alapján, – a 24. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban határozat hozható az e bekezdésben említett korlátozások alóli egyedi mentességek megadásáról. Minden kivétel esetében figyelembe kell venni az e cikk (3) bekezdésében előírt intézkedéseket.
(4a) A fertőzésnek legalább a mértékét és a lehetséges forrását figyelembe vevő kedvező kockázatelemzés és a szállítmány végcélja alapján, a 24. cikk (3) bekezdésében említett eljárás alkalmazásával határozatot lehet hozni egy olyan tűrésszint bevezetéséről, amely az állati fehérjék takarmányokban – véletlen és technikailag elkerülhetetlen szennyeződés miatt – található nem jelentős mennyiségére vonatkozik.
(5) E cikk végrehajtási szabályait, különösen a kölcsönös szennyezés megakadályozására és az e cikknek való megfeleléshez szükséges mintavétel és elemzés módszereire vonatkozó szabályokat a 24. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell elfogadni. Ezeket a szabályokat az állati eredetű takarmányok eredetére, feldolgozására, ellenőrzésére és nyomon követhetőségére vonatkozó bizottsági jelentésre kell alapozni.
8. cikk
Különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagok
(1) A különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagokat e rendelet V. mellékletével és a 1774/2002/EK rendelettel összhangban kell eltávolítani és ártalmatlanítani. Ilyen anyag nem vihető be a Közösség területére. Az V. melléklet alapján különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagok listáján mindenképpen kell, hogy szerepeljen a 12 hónaposnál idősebb szarvasmarhafélék agya, gerincvelője, szeme és mandulája, valamint a 24. cikk (3) bekezdésében foglalt eljárás szerint megállapítandó életkor fölötti szarvasmarhák gerincoszlopa. Tekintettel az 5. cikk (1) bekezdésének első albekezdésében meghatározott különböző kockázati besorolásokra, valamint a 6. cikk (1a) bekezdésének és (1b) bekezdése b) pontjának követelményeire, az V. mellékletben meghatározott különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagok listája ennek megfelelően módosul.
(2) E cikk (1) bekezdése nem vonatkozik az olyan állatokból származó szövetekre, amelyek az erre az egyedüli célra a 24. cikk (3) bekezdésében említett eljárással összhangban engedélyezett és a X. mellékletben szereplő listára felvett, valamint az V. mellékletben felsorolt feltételek mellett alkalmazott alternatív vizsgálaton mentek keresztül, és a vizsgálat eredménye negatív volt.
Azon tagállamok, amelyek e bekezdés értelmében alternatív vizsgálat alkalmazását engedélyezik, értesítik arról a többi tagállamot és a Bizottságot.
(3) A BSE vonatkozásában fennálló ellenőrzött vagy meghatározatlan fertőzési kockázatot képviselő tagállamokban vagy azok régióiban a kábítás után a központi idegrendszer szöveteinek egy megnyúlt rúd alakú eszköz koponyaüregbe vezetésével vagy a kábítással összefüggésben a koponyaüregbe befecskendezett gázzal történő roncsolása nem végezhető olyan szarvasmarhafélék, juh- vagy kecskefélék esetében, amelyek húsát emberi vagy állati fogyasztásra szánják.
(4) Az V. mellékletben az életkorra vonatkozó adatok kiigazíthatók. Az ilyen kiigazításokat azon legutóbbi bizonyított tudományos eredményekre kell alapozni, amelyek a TSE-nek a Közösség szarvasmarha-, juh- és kecskepopulációjának megfelelő korcsoportjaiban való előfordulása statisztikai valószínűségére vonatkoznak.
(5) E cikk (1)–(4) bekezdése alól mentességet biztosító szabályok fogadhatók el a 24. cikk (3) bekezdésében említett eljárással összhangban arra vonatkozóan is – tekintettel a 7. cikk (1) bekezdésében előírt takarmányban való felhasználási tilalom tényleges érvényesítésének időpontjára, vagy adott esetben a BSE vonatkozásában ellenőrzött fertőzési kockázatot képviselő harmadik országokban vagy ezek régióiban, az emlősökből származó fehérjéknek a kérődzők takarmányában történő felhasználási tilalma tényleges érvényesítésének időpontjára –, hogy a különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagok eltávolításának és megsemmisítésének egyedi követelményeit korlátozzák azokra az állatokra, amelyek e dátum előtt születtek az érintett az országokban vagy régiókban.
(6) Ezen cikk végrehajtási szabályait a 24. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell elfogadni.
9. cikk
Kérődzőkből származó anyagokat tartalmazó vagy abból előállított állati eredetű termékek
(1) A VI. mellékletben felsorolt állati eredetű termékeket a 24. cikk (3) bekezdésében említett eljárással összhangban jóváhagyott gyártási folyamatok szerint kell előállítani.
(2) Ellenőrzött vagy meghatározatlan BSE-kockázatot jelentő országokból vagy azok régióiból származó szarvasmarhafélék, juh- és kecskefélék csontjai nem használhatók fel mechanikai úton elválasztott hús előállítására. A tagállamok 2008. július 1-ig jelentést nyújtanak be a Bizottságnak a mechanikai úton elválasztott hús területükön történő felhasználására és termelési módszereire vonatkozóan. Ez a jelentés nyilatkozatot tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a tagállam szándékában áll-e a mechanikai úton elválasztott hús további előállítása.
A Bizottság ez alapján közleményt intéz az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz a mechanikai úton elválasztott húsnak a Közösségben való jövőbeli szükségességéről és felhasználásáról, beleértve a fogyasztók tájékoztatására vonatkozó politikát is.
(3) Az V. melléklet 5. pontjában meghatározott kritériumokra figyelemmel az (1) és (2) bekezdés nem alkalmazandó az olyan kérődzők esetén, amelyek a 24. cikk (3) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban elismert, a X. mellékletben lévő listán szereplő alternatív vizsgálaton estek át, ha a vizsgálat eredménye negatív volt.
(4) Ezen cikk végrehajtási szabályait a 24. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell elfogadni.
10. cikk
Oktatási programok
(1) A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóság személyzete, a diagnosztikai laboratóriumok munkatársai, valamint az agrártudományi és állatorvos-tudományi oktatási intézmények hallgatói, a hatósági állatorvosok, a gyakorló állatorvosok, a vágóhídi személyzet és az állattenyésztők, -tartók és -kereskedők képzésben részesüljenek a klinikai tüneteket, a járványmenetet, valamint – az ellenőrzések végzéséért felelős személyi állomány esetében – a TSE-kre vonatkozó laboratóriumi eredmények értelmezését illetően.
(2) Az (1) bekezdésben előírt oktatási program hatékony végrehajtásának biztosítására a Közösség pénzügyi támogatást adhat. Az ilyen támogatás nagyságát a 24. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell meghatározni.
IV. FEJEZET
A TSE-K ELLENI VÉDEKEZÉS ÉS FELSZÁMOLÁSUK
11. cikk
Bejelentés
A 82/894/EGK ( 8 ) irányelv sérelme nélkül a tagállamok biztosítják, hogy minden TSE-fertőzöttségre gyanús állatot azonnal bejelentsenek az illetékes hatóságnak.
A tagállamok rendszeresen tájékoztatják egymást és a Bizottságot a bejelentett TSE-esetekről.
Az illetékes hatóság haladéktalanul meghozza az e rendelet 12. cikkében meghatározott intézkedéseket a többi szükséges intézkedéssel együtt.
12. cikk
A fertőzöttségre gyanús állatokkal kapcsolatos intézkedések
(1) Valamennyi TSE-fertőzés-gyanús állatot vagy hatósági forgalmi korlátozás alá kell helyezni, amíg ismertté nem válnak az illetékes hatóság által végzett klinikai és járványügyi vizsgálatok eredményei, vagy hatósági felügyelet mellett az állatot laboratóriumi vizsgálat céljából le kell ölni.
Ha valamely tagállam egy gazdaságában hivatalosan TSE-fertőzés-gyanús szarvasmarhafélét találnak, az abban a gazdaságban található összes szarvasmarhafélét – amíg rendelkezésre nem állnak a vizsgálat eredményei – hatósági forgalmi korlátozás alá kell helyezni. Ha valamely tagállam egy gazdaságában hivatalosan TSE-fertőzés-gyanús juh- vagy kecskefélét találnak, az abban a gazdaságban található összes juh- vagy kecskefélét – amíg rendelkezésre nem állnak a vizsgálat eredményei – hatósági forgalmi korlátozás alá kell helyezni.
Azonban ha igazolást nyer, hogy az állat feltehetően nem abban a gazdaságban fertőződhetett meg, ahol a TSE-fertőzés gyanújának megállapításakor tartották, az illetékes hatóság dönthet úgy is, hogy csak a fertőzés-gyanús állat kerüljön hatósági forgalmi korlátozás alá.
A rendelkezésre álló járványügyi információk alapján az illetékes hatóság – ha szükségesnek tartja – döntést hozhat arról is, hogy más gazdaságok is vagy csak a fertőzés helyéül szolgáló gazdaság kerüljön hatósági ellenőrzés alá.
A 24. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban és e bekezdésben előírt szállítási tilalomtól eltérve a tagállam felmenthető e korlátozások alkalmazása alól, ha ezzel egyenértékű védelmi intézkedéseket foganatosít, amelyek alapja az emberi és állati egészségre vonatkozó lehetséges kockázatok megfelelő felmérése.
(2) Ha az illetékes hatóság úgy dönt, hogy nem zárható ki a TSE-vel való fertőzöttség lehetősége, az állatot – amennyiben még életben van – le kell ölni; agyát és az illetékes hatóság által meghatározott valamennyi szövetet ki kell venni és be kell küldeni egy hatóságilag jóváhagyott laboratóriumba, a 19. cikk (1) bekezdésében előírt nemzeti referencialaboratóriumba vagy a 19. cikk (2) bekezdésében előírt közösségi referencialaboratóriumba a 20. cikkben meghatározott vizsgálati módszereknek megfelelően végzett vizsgálatra.
(3) A fertőzés-gyanús állat valamennyi testrészét vagy hatósági ellenőrzés alatt kell tartani, amíg negatív eredményű diagnózis nem születik, vagy ártalmatlanítani kell a 1774/2002/EK rendeletnek megfelelően.
(4) Ezen cikk végrehajtási szabályait a 24. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell elfogadni.
13. cikk
A TSE előfordulásának igazolását követő intézkedések
(1) Amint valamely TSE jelenlétét hatóságilag megállapítják, a következő intézkedéseket kell késedelem nélkül alkalmazni:
a) az állat testének valamennyi részét ártalmatlanítani kell a 1774/2002/EK rendelettel összhangban, kivételt képez e rendelet III. mellékletének B. fejezetével összhangban, nyilvántartások céljából visszatartott anyag.
b) vizsgálatot kell folytatni, hogy meg lehessen határozni valamennyi veszélyeztetett állatot a VII. melléklet 1. pontjának megfelelően;
c) e rendelet VII. melléklet 2. pontjában említett valamennyi veszélyeztetett állatot és állati eredetű terméket – amelyet a b) pontban említett vizsgálat során veszélyeztetettnek találtak – le kell ölni, illetve ártalmatlanítani a 1774/2002/EK rendeletnek megfelelőe
Valamely tagállam kérésére és különösen az adott tagállamban tett ellenőrzési intézkedéseket figyelembe vevő kedvező kockázatértékelés alapján a 24. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban határozat hozható az ezen bekezdésben említett szarvasmarhák termékenységük ideje alatti felhasználásának engedélyezéséről.
E bekezdés rendelkezéseitől eltérve a tagállamok egyéb, a 24a. és a 25. cikk szerinti – különösen az érintett tagállamban meglévő védelmi intézkedéseket figyelembe vevő – kedvező kockázatértékelésen alapuló, azonos szintű védelmet nyújtó intézkedéseket is alkalmazhatnak, amennyiben ezen intézkedéseket az adott tagállam vonatkozásában a 24. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban jóváhagyták.
(2) Az (1) bekezdés b) és c) pontjában említett intézkedések végrehajtása során azt a gazdaságot, ahol az állatot valamely TSE előfordulásának igazolásakor tartották, hatósági ellenőrzés alá kell vonni és a TSE-kre gyanús állatok, valamint az ezekből származó termékek összes, a gazdaságból kifelé és oda befelé irányuló forgalmát az illetékes hatóság engedélyéhez kell kötni azzal a céllal, hogy az érintett állatokat és állati eredetű termékeket közvetlenül nyomon lehessen követni és azonnal azonosítani lehessen.
Ha igazolást nyer, hogy feltehetően nem abban a gazdaságban fertőződött meg a kérdéses állat, ahol a TSE megállapításakor tartották, az illetékes hatóság eldöntheti, hogy mindkét gazdaság vagy csak a fertőzés helyéül szolgáló gazdaság kerüljön hatósági ellenőrzés alá.
(3) Azok a tagállamok, amelyek a 12. cikk (1) bekezdésének ötödik albekezdésében meghatározott, egyenértékű védelmet biztosító helyettesítő rendszert alkalmaznak, az (1) bekezdés b) és c) pontjának követelményeitől eltérve, a 24. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően felmentést kaphatnak azon előírások alól, hogy hatósági korlátozásokat rendeljenek el az állatforgalommal kapcsolatban, valamint hogy leöljék és megsemmisítsék az állatokat.
(4) A tulajdonosokat haladéktalanul kártalanítani kell azokért a károkért, amelyek a 12. cikk (2) bekezdésének és e cikk (1) bekezdése a) és c) pontjával összhangban az állatok leölése és az állati eredetű termékek megsemmisítése során keletkeztek.
(5) A 82/894/EGK irányelv sérelme nélkül, a BSE-n kívüli egyéb TSE-k igazolt előfordulását évente egyszer kell bejelenteni a Bizottságnak.
(6) Ezen cikk végrehajtási szabályait a 24. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell elfogadni.
14. cikk
Vészhelyzeti intézkedési terv
(1) A tagállamoknak – az állatbetegségek elleni védekezésre vonatkozó közösségi szabályok általános kritériumainak megfelelően – olyan iránymutatásokat dolgoznak ki, amelyek meghatározzák az országonként végrehajtandó intézkedéseket és megadják az illetékességi és felelősségi viszonyokat a TSE igazolt előfordulásának eseteire.
(2) Amennyiben szükség van arra, hogy a közösségi jogszabályokat egységesen lehessen alkalmazni, az iránymutatások a 24. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően harmonizálhatók.
V. FEJEZET
FORGALOMBA HOZATAL ÉS KIVITEL
15. cikk
Élő állatok, azok spermája, embriói és petesejtjei
(1) A szarvasmarhafélék, juh- vagy kecskefélék, illetve azok spermájának, embrióinak és petesejtjeinek forgalomba hozatala, adott esetben kivitele a VIII. mellékletben meghatározott feltételek, behozatal esetén pedig a IX. mellékletben meghatározott feltételek teljesítéséhez kötött. Az élő állatokat és embrióikat, valamint petesejtjeiket a 17. cikknek, illetve behozatal esetén a 18. cikknek megfelelően a közösségi jogszabályok által megkövetelt megfelelő állat-egészségügyi bizonyítványnak kell kísérnie.
(2) A TSE-re gyanús vagy igazoltan fertőzött állatok első generációs utódainak, spermájának, embrióinak és petesejtjeinek forgalomba hozatala a VIII. melléklet B. fejezetében meghatározott feltételekhez kötött.
(3) A 24. cikk (3) bekezdésében említett eljárással összhangban az (1) és (2) bekezdés rendelkezései kiterjeszthetők más állatfajokra.
(4) E cikk végrehajtására a 24. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban szabályok fogadhatók el.
16. cikk
Állati eredetű termékek forgalomba hozatala
(1) A következő, egészséges kérődzőkből származó állati eredetű termékeket e cikk, a VIII. melléklet C. és D. fejezete, valamint a IX. melléklet A., C., F. és G. fejezete értelmében nem kell forgalomba hozatali vagy – adott esetben – exportkorlátozások alá vonni:
a) a 15. cikkben említett állati eredetű termékek, különösen a sperma, az embriók és a petesejtek;
b) tej és tejtermékek, nyersbőr és irha, és nyersbőrből és irhából készült zselatin és kollagén.
(2) A BSE vonatkozásában fennálló ellenőrzött vagy meghatározatlan fertőzési kockázatot képviselő harmadik országokból importált állati eredetű termékeket olyan egészséges szarvasmarhafélékből, juh- és kecskefélékből kell előállítani, amelyek esetében nem alkalmazták a központi idegrendszer szöveteinek a roncsolását, vagy a koponyaüregbe befecskendezett gázt a 8. cikk (3) bekezdésében említett módon.
(3) Meghatározatlan BSE-kockázatot jelentő országból vagy régióból származó, szarvasmarhából nyert anyagot tartalmazó állati eredetű élelmiszeripari termékek csak akkor hozhatók piaci forgalomba, ha az alábbiakból származnak:
a) azon időpont után nyolc évvel született állatok, amikor a kérődzőknek emlősökből származó állati fehérjével való takarmányozása tilalmát ténylegesen végrehajtották; és
b) olyan állatok, melyek olyan csordában születtek, nevelkedtek és tartózkodtak, melyek bizonyíthatóan legalább hét éve BSE-mentesek.
Emellett kérődző állatokból származó élelmiszeripari termékek nem szállíthatók el meghatározatlan BSE-kockázatot jelentő tagállamból vagy annak valamely régiójából másik tagállamba, illetve nem importálhatók meghatározatlan BSE-kockázatot jelentő harmadik országból.
Ezt a tilalmat nem kell alkalmazni a VIII. melléklet C. fejezetében felsorolt és a VIII. melléklet C. fejezetének előírásait teljesítő állati eredetű termékekre.
Ezeket hivatalos állatorvos által kiadott állat-egészségügyi bizonyítvánnyal kell ellátni, melyben igazolják, hogy az említett termékeket e rendelettel összhangban állították elő.
(4) Ha egy állatot valamely országból vagy régióból egy másik kategóriába sorolt országba vagy régióba szállítanak, azt annak a legmagasabb kategóriájú országnak vagy régiónak az osztályozása alapján kell besorolni, ahol huszonnégy óránál hosszabb ideig tartózkodott, hacsak megfelelő garanciák nem adhatók, amelyek igazolják, hogy az állat nem részesült a legmagasabb kategóriába sorolt országból vagy régióból származó takarmányból.
(5) Azokhoz az állati eredetű termékekhez, amelyekre vonatkozóan e cikk különleges szabályokat állapít meg, megfelelő állat-egészségügyi bizonyítványt vagy kereskedelmi okmányt kell csatolni, ahogy ezt a közösségi jogszabályok a 17. és 18. cikknek megfelelően megkövetelik; vagy ha a közösségi jogszabályok nem írnak elő ilyen bizonyítványt vagy okmányokat, egy olyan egészségügyi bizonyítvány vagy kereskedelmi okmány szükséges, amelynek mintapéldányait a 24. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kell megalkotni.
(6) Az állati eredetű termékeknek a Közösségbe való behozataluk során meg kell felelniük a IX. melléklet A., C., F. és G. fejezetében meghatározott feltételeknek.
(7) A 24. cikk (3) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelően az (1)–(6) bekezdés rendelkezéseit ki lehet terjeszteni más állati eredetű termékekre is. Az e cikk végrehajtására vonatkozó szabályokat a 24. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.
17. cikk
A 24. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően a 64/432/EGK irányelv F. mellékletében, a 91/68/EGK irányelv E. mellékletének II. és III. mintájában említett egészségügyi bizonyítványokat és a szarvasmarhafélék, juh- és kecskefélék spermájának, embrióinak és petesejtjeinek kereskedelmére vonatkozó közösségi jogszabályok által meghatározott megfelelő egészségügyi bizonyítványokat ki kell egészíteni – amennyiben szükséges – a kategóriára való utalással, amely megadja az adott kiindulási tagállam vagy régió az 5. cikknek megfelelő besorolását.
Amennyiben szükséges, az állati eredetű termékek kereskedelmére vonatkozó megfelelő kereskedelmi dokumentumokat ki kell egészíteni a kategóriára való utalással, amely megadja az adott származási tagállam vagy régió az 5. cikknek megfelelő besorolását.
18. cikk
A közösségi jogszabályokban előírt megfelelő behozatali egészségügyi bizonyítványokat a 24. cikk (2) bekezdésében említett eljárás szerint ki kell egészíteni a IX. mellékletben meghatározott különleges előírásokkal az 5. cikk alapján valamelyik kategóriába besorolt harmadik országokat illetően, amint meghozták a besorolásról szóló döntést.
VI. FEJEZET
REFERENCIALABORATÓRIUMOK, MINTAVÉTELEZÉS, VIZSGÁLATOK ÉS ELLENŐRZÉSEK
19. cikk
Referencialaboratóriumok
(1) Az egyes tagállamok nemzeti referencialaboratóriumai, valamint hatásköre és feladatai a X. melléklet A. fejezetében kerültek meghatározásra.
(2) A közösségi referencialaboratórium, valamint hatásköre és feladatai a X. melléklet B. fejezetében kerültek meghatározásra.
20. cikk
Mintavételezés és laboratóriumi módszerek
(1) A mintavételezést és a TSE kimutatására szolgáló laboratóriumi vizsgálatot a X. melléklet C. fejezetében meghatározott módszerek és vizsgálati tervek felhasználásával kell végezni.
(2) Amennyiben az e cikk egységes alkalmazásának biztosításához szükséges, a 24. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelően végrehajtási szabályokat kell elfogadni. A BSE juh- és kecskeféléknél történő megállapítására szolgáló módszert a 24. cikk (3) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.
21. cikk
Közösségi ellenőrzések
(1) A Közösség szakértői helyszíni ellenőrzéseket végezhetnek a tagállamok illetékes hatóságaival együttműködve, amennyiben ez e rendelet egységes alkalmazása érdekében szükséges. A tagállam, amelynek területén ellenőrzéseket végeznek, minden szükséges segítséget megad a szakértőknek feladatuk elvégzéséhez. A Bizottság tájékoztatja az illetékes hatóságot az elvégzett ellenőrzések eredményeiről.
E cikk végrehajtási szabályait és különösen azokat, amelyek a nemzeti hatóságokkal való együttműködést szolgáló eljárást meghatározzák, a 24. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell elfogadni.
(2) A harmadik országokban tartandó közösségi ellenőrzéseket a 97/78/EK irányelv 20. és 21. cikkével összhangban kell végezni.
VII. FEJEZET
ÁTMENETI ÉS JOGERŐS RENDELKEZÉSEK
22. cikk
A különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagokra vonatkozó átmeneti intézkedések
(1) A XI. melléklet A. részének rendelkezéseit 2001. július 1-jétől kezdődően legalább egy hat hónapos időtartamig kell alkalmazni, és azonnal meg kell szüntetni az alkalmazásukat az 5. cikk (2) vagy (4) bekezdésének megfelelő határozat elfogadását követően, amely időpontban a 8. cikk lép hatályba.
(2) Az 5. cikk (3) bekezdésének megfelelően az átmeneti időszakban végzett, bizonyító erejű statisztikai adatfelvétel eredményeit kell felhasználni – az OIE által meghatározott osztályozási kritériumok figyelembevételével – az 5. cikk (1) bekezdésében említett kockázatelemzés következtetéseinek megerősítésére vagy megdöntésére.
(3) A megfelelő tudományos bizottsággal történő konzultációt követően a 24. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban kell elfogadni a statisztikai adatfelvételre vonatkozó részletes szabályokat.
(4) E statisztikai adatfelvételnek a XI. melléklet B. részében meghatározott minimális feltételeknek kell megfelelnie.
23. cikk
A mellékletek módosítása és átmeneti intézkedések
A megfelelő tudományos bizottsággal a közegészségügyre esetleg kiható kérdésekről folytatott konzultációt követően a mellékleteket a 24. cikk (3) bekezdésében említett ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell módosítani vagy kiegészíteni, továbbá megfelelő átmeneti intézkedéseket elfogadni.
Az eljárásnak megfelelően hozott átmeneti intézkedéseket legkésőbb a 2007. július 1-jéig terjedő időszakra kell elfogadni a célból, hogy lehetővé váljon a jelenlegi rendelkezésekről az e rendelet által megállapított rendelkezésekre való átállás.
23a. cikk
Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására vonatkozó intézkedések közül, beleértve a kiegészítéssel történő módosítást is, az alábbiakat kell a 24. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelően elfogadni:
a) az 5. cikk (3) bekezdésének harmadik albekezdésében, a 6. cikk (1) bekezdésében, a 8. cikk (2) bekezdésében és a 9. cikk (3) bekezdésében említett gyorstesztek jóváhagyása,
b) az életkor 6. cikk (1b) bekezdésében említett kiigazítása,
c) a 6. cikk (1b) bekezdésében említett, a járványügyi helyzet javulásának bizonyításához szükséges szempontok,
d) a 7. cikk (3) bekezdésében említett, a kérődző fajták fiatal egyedeinek halakból származó fehérjékkel történő takarmányozásának engedélyezésére vonatkozó határozat,
e) a 7. cikk (4) bekezdésében említett korlátozások alóli mentesség megadásának szempontjai,
f) a 7. cikk (4a) bekezdésében említett, tűrésszint bevezetésére vonatkozó határozat,
g) a 8. cikk (1) bekezdésében említett, életkorra vonatkozó határozat,
h) a 8. cikk (5) bekezdésében említett meghatározott kockázatot jelentő anyag eltávolítása és megsemmisítése alóli mentesség megadásának szabályai,
i) a 9. cikk (1) bekezdésében említett gyártási folyamatok jóváhagyása,
j) a 15. cikk (3) bekezdésében említett, az egyes rendelkezések más fajokra való kiterjesztésére vonatkozó határozat,
k) a 16. cikk (1)–(6) bekezdésében foglalt rendelkezések más állati eredetű termékekre való kiterjesztése;
l) a BSE juh- és kecskeféléknél történő megállapítására szolgáló, a 20. cikk (2) bekezdésében említett módszer elfogadása;
m) a mellékletek módosítása vagy kiegészítése, valamint a 23. cikkben említett megfelelő átmeneti intézkedések elfogadása.
24. cikk
A bizottságok
(1) A Bizottság munkáját az élelmiszerlánc- és állategészségügyi állandó bizottság segíti. A 6a. cikk vonatkozásában azonban a Bizottság az állattenyésztéstechnikai állandó bizottsággal is konzultációt folytat.
(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, annak 8. cikke rendelkezéseire is figyelemmel.
A határozat 5. cikkének (6) bekezdésében meghatározott határidő három hónap, az e rendelet 4. cikkének (2) bekezdésében említett védintézkedések esetében 15 nap.
(3) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, annak 8. cikke rendelkezéseire figyelemmel.
24a. cikk
A 24. cikkben említett valamely eljárással összhangban elfogadandó határozatokat az emberi és állategészségügyre vonatkozó lehetséges kockázatok megfelelő értékelésére kell alapozni, figyelembe véve a hozzáférhető tudományos bizonyítékokat, megtartva, vagy ha tudományosan indokolt, akkor növelve az emberi és az állati egészségnek a Közösségben biztosított védelmi szintjét.
25. cikk
Konzultáció a tudományos bizottságokkal
A megfelelő tudományos bizottságokkal kell konzultálni a rendelet hatályán belül minden olyan kérdésről, amelynek közegészségügyi kihatása lehet.
26. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Ezt a rendeletet 2001. július 1-jétől kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
I. MELLÉKLET
KÜLÖNLEGES FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA
|
1. |
E rendelet alkalmazásában az 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben ( 9 ), a 142/2011/EU bizottsági rendeletben ( 10 ), a 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben ( 11 ), a 767/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben ( 12 ) és a 2006/88/EK tanácsi irányelvben ( 13 ) szereplő következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni: a) a „haszonállat” fogalmának meghatározása az 1069/2009/EK rendelet 3. cikkének (6) bekezdésében; b) a következő fogalommeghatározások a 142/2011/EU rendelet I. mellékletében: i. „prémes állatok” az 1. pontban; ii. „vértermékek” a 4. pontban; iii. „feldolgozott állati fehérje” az 5. pontban; iv. „halliszt” a 7. pontban; v. „kollagén” a 11. pontban; vi. „zselatin” a 12. pontban; vii. „hidrolizált fehérjék” a 14. pontban; viii. „kedvtelésből tartott állatok konzervált eledele” a 16. pontban; ix. „kedvtelésből tartott állatok eledele” a 19. pontban; x. „kedvtelésből tartott állatok feldolgozott eledele” a 20. pontban; c) a „takarmány” fogalmának meghatározása az 178/2002/EK rendelet 3. cikkének (4) bekezdésében; d) 767/2009/EK rendelet: i. a „takarmány-alapanyagok” fogalmának meghatározása a 3. cikk (2) bekezdésének g) pontjában; ii. az „összetett takarmány” fogalmának meghatározása a 3. cikk (2) bekezdésének h) pontjában; iii. a „teljes értékű takarmány” fogalmának meghatározása a 3. cikk (2) bekezdésének i. pontjában. e) 2006/88/EK irányelv: i. a „tenyésztett víziállatok” fogalmának meghatározása a 3. cikk (1) bekezdésének b) pontjában; ii. a „víziállatok” fogalmának meghatározása a 3. cikk (1) bekezdésének e) pontjában. |
|
2. |
E rendelet alkalmazásában az alábbi fogalommeghatározásokat is alkalmazni kell: a) „a BSE honi előfordulása”: a szarvasmarhafélék szivacsos agyvelőbántalmának olyan esetét jelenti, amelyről nem mutatták ki egyértelműen, hogy az élő állatként való behozatal előtti megfertőződés következménye; b) „kohort”: a szarvasmarhafélék olyan együttese, amely magában foglalja: i. mindazokat az állatokat, amelyek ugyanabban az állományban születtek, mint a fertőzött szarvasmarha, mégpedig a fertőzött szarvasmarha születését megelőző vagy azt követő 12 hónapon belül, valamint ii. mindazokat az állatokat, amelyek életük első évében bármikor együtt nevelkedtek a fertőzött állattal annak első életéve során; c) „jelző eset”: az első olyan állat, amelyen egy gazdaságban vagy egy járványtanilag meghatározott csoportban a TSE-fertőzést kimutatták; d) „kiskérődzőknél előforduló TSE”: rendellenes PrP-fehérje előfordulását megerősítő vizsgálatot követően juh- vagy kecskefélében kimutatott fertőző szivacsos agyvelőbántalom; e) „surlókór”: juh- vagy kecskefélében kimutatott fertőző szivacsos agyvelőbántalom, amelynél a európai uniós referencialaboratóriumnak a kiskérődzőkben előforduló TSE-törzs jellemzéséről szóló kézikönyvében ( 14 ) foglalt kritériumok alapján a BSE diagnózisát kizárták; f) „klasszikus surlókór”: az európai uniós referencialaboratóriumnak a kiskérődzőkben előforduló TSE-törzs jellemzéséről szóló kézikönyvében foglalt kritériumok alapján a surlókór klasszikus surlókórként kimutatott előfordulása; g) „atipikus surlókór”: az európai uniós referencialaboratóriumnak a kiskérődzőkben előforduló TSE-törzs jellemzéséről szóló kézikönyvében foglalt kritériumok alapján a surlókórnak a klasszikus surlókórtól elkülöníthető, kimutatott előfordulása; h) „juhfélék prionfehérje-genotípusa”: két, a 2002/1003/EK bizottsági határozat ( 15 ) I. mellékletének 1. pontjában leírt allél kombinációja; i) „BSE”: a BSE nemzeti referencialaboratóriumban a X. melléklet C. fejezete 3.1. pontjának a) és b) alpontjában meghatározott módszerek és vizsgálati tervek szerint megerősített előfordulása; j) „klasszikus BSE”: az európai uniós referencialaboratóriumnak a szarvasmarhafélék TSE-izolátumai osztályozására szolgáló módszerében ( 16 ) foglalt kritériumok alapján klasszikus BSE-ként besorolt BSE előfordulás; k) „atipikus BSE”: az európai uniós referencialaboratóriumnak a szarvasmarhafélék TSE-izolátumai osztályozására szolgáló módszerében foglalt kritériumok alapján klasszikus BSE-ként nem besorolható BSE előfordulás; l) „18 hónaposnál idősebb juh- és kecskeféle egyedek”: olyan juh- és kecskeféle egyedek: i. amelyek életkorát a 21/2004/EK tanácsi rendelet ( 17 ) 3. cikke (1) bekezdésének b), c) és d) pontjában említett nyilvántartások vagy szállítási okmányok igazolják, vagy ii. amelyek kettőnél több, a fogínyen kibújt maradandó metszőfoggal rendelkeznek. |
II. MELLÉKLET
A BSE-STÁTUS MEGHATÁROZÁSA
A. FEJEZET
Kritériumok
A tagállamok, harmadik országok vagy azok régiói (a továbbiakban: országok vagy régiók) BSE-státusát az a)–e) pontban meghatározott kritériumok szerint kell megállapítani. E melléklet alkalmazásában a BSE fogalmából ki kell zárni az atípusos BSE-t, ez utóbbi ugyanis vélhetően nagyon kis arányban minden szarvasmarha-állományban spontán előfordulhat.
Az ország vagy régió esetében:
a) a B. fejezet rendelkezései alapján kockázatelemzést végeznek, amely a BSE-előfordulás valamennyi potenciális tényezőjét, valamint az országban vagy a régióban való eddigi előfordulását azonosítja;
b) a BSE folyamatos ellenőrzését és nyomon követését lehetővé tevő rendszert vezetnek be, amely elsősorban a B. fejezetben ismertetett kockázatokra vonatkozik, és amely megfelel a D. fejezetben meghatározott minimális ellenőrzési követelményeknek;
c) az állatorvosok, mezőgazdasági termelők, valamint a szarvasmarhafélék szállításával, forgalmazásával és levágásával foglalkozó munkavállalók számára folyamatos ismertető program szervezése annak érdekében, hogy ösztönözzék az e melléklet D. fejezetében meghatározott célzott szubpopulációkban a BSE-vel egyező klinikai tünetek eseteinek jelentését;
d) kötelezettség hatályba léptetése arra vonatkozóan, hogy a BSE-vel egyező klinikai tünetekkel rendelkező szarvasmarhafélék esetében bejelentést tegyenek és vizsgálatot indítsanak;
e) a b) pontban említett ellenőrzési és nyomonkövetési rendszer keretében összegyűjtött agy- vagy egyéb szöveteken az egyik engedélyezett laboratórium vizsgálatot végez el.
B. FEJEZET
Kockázatelemzés
1. A kockázatelemzés struktúrája
A kockázatelemzések a megjelenés kockázatának felméréséből és expozíciós felmérésből állnak.
2. A megjelenés kockázatának felmérése (külső kihívás)
2.1. A megjelenés kockázatának felmérése annak valószínűségét állapítja meg, hogy a BSE kórokozója már bekerült-e az országba vagy régióba a BSE kórokozójával esetlegesen fertőzött árucikkek által, vagy már jelen van-e az adott országban vagy régióban.
Az alábbi kockázati tényezőket kell figyelembe venni:
a) a BSE kórokozójának jelenléte vagy hiánya az adott országban vagy régióban, és amennyiben a kórokozó jelen van, előfordulási aránya az ellenőrzési tevékenységek eredménye alapján;
b) hús- és csontliszt vagy tepertő készítése a belföldi, BSE-vel fertőzött kérődzőpopulációból;
c) importált hús- és csontliszt vagy tepertő;
d) szarvasmarha-, juh- és kecskefélék behozatala;
e) importált takarmány és takarmány-összetevők;
f) kérődzőkből származó, emberi fogyasztásra szánt importált termékek, amelyek tartalmazhatnak az V. melléklet 1. pontjában felsorolt szöveteket, és amelyekkel a szarvasmarhaféléket etethették;
g) kérődzőkből származó, a szarvasmarhaféléknél történő in vivo használatra szánt importált termékek.
2.2. A 2.1. pontban felsorolt kockázati tényezőkkel összefüggő különleges felszámolási programokat, ellenőrzést és más járványügyi vizsgálatokat (különös tekintettel a szarvasmarha-populációban végzett BSE-ellenőrzésre) a megjelenés kockázatának felmérésekor figyelembe kell venni.
3. Expozíciós felmérés
Az expozíciós felmérés felméri annak valószínűségét, hogy a szarvasmarhafélék a BSE kórokozójával fertőződtek-e, a következők figyelembevételével:
a) a BSE-kórokozó ismételt felbukkanása és felerősödése azáltal, hogy a szarvasmarhafélét kérődzőkből származó hús- vagy csontliszttel, tepertővel vagy ezekkel szennyezett más takarmánnyal vagy takarmányösszetevővel etették;
b) kérődzőtetemek (beleértve az elhullott állományból származót is), melléktermékek és vágóhídi hulladék felhasználása, az állati hulladékok feldolgozására szolgáló eljárások paraméterei és az állati takarmány gyártásában alkalmazott eljárások;
c) etették-e a kérődzőket kérődzőkből származó hús- és csontliszttel és tepertővel, beleértve az állati takarmány fertőzésének elkerülése érdekében hozott intézkedéseket;
d) a szarvasmarha-populáción a BSE tekintetében végzett ellenőrzés szintje az adott időpontig, valamint az ellenőrzés eredményei.
C. FEJEZET
A kategóriák meghatározása
I. ELHANYAGOLHATÓ BSE-KOCKÁZATOT JELENTŐ ORSZÁG VAGY RÉGIÓ
Olyan ország vagy régió:
1. amelyben a B. fejezettel összhangban kockázatelemzést végeztek annak érdekében, hogy azonosítsák az eddigi és jelenlegi kockázati tényezőket;
2. amely bebizonyította, hogy megfelelő tudományos intézkedéseket hozott az alábbiakban meghatározott releváns időszakra az egyes azonosított kockázatok kezelésére;
3. amely bebizonyította, hogy bevezették a B. típusú ellenőrzést a D. fejezettel összhangban, és a fejezet 2. táblázatában foglaltakkal összhangban teljesült a megfelelő pontcél; valamint
4. amelyre
a) a következő helyzetek valamelyike érvényes:
i. az országban vagy régióban nem fordult elő BSE, illetve a BSE bármely előfordulása esetében bebizonyították, hogy behozatalból származott, és teljes mértékben megsemmisítésre került;
ii. az e melléklet A. fejezetének c), d) és e) pontjában megfogalmazott kritériumokat legalább az elmúlt hét év során betartották; valamint
iii. megfelelő szintű ellenőrzés és vizsgálat során bebizonyították, hogy a kérődzőket legalább az elmúlt nyolc év során nem etették kérődzőkből származó hús- és csontliszttel vagy tepertővel;
b) vagy a következő helyzetek valamelyike érvényes:
i. az adott ország vagy régió belföldi állományában előfordul BSE egyszer vagy többször, de minden belföldi, BSE-vel fertőzött állat több mint 11 éve született;
ii. az A. fejezet c), d) és e) pontjában megfogalmazott kritériumokat legalább az elmúlt hét év során betartották; valamint
iii. megfelelő szintű ellenőrzés és vizsgálat során bebizonyították, hogy a kérődzőket legalább az elmúlt nyolc év során nem etették kérődzőkből származó hús- és csontliszttel vagy tepertővel;
iv. az országban vagy a régióban található következő élő állatokat véglegesen azonosították, mozgásuk ellenőrzés alatt áll, és levágáskor vagy elhullásukkor teljesen megsemmisítik őket:
— a BSE valamennyi előfordulása,
— minden olyan szarvasmarhaféle, amely élete első évében a BSE-vel fertőzött állattal nevelkedett annak élete első évében, és amely a vizsgálatok szerint ugyanazt a potenciálisan fertőzött takarmányt fogyasztotta az adott időszak során, vagy
— ha a második francia bekezdésben említett vizsgálat eredményei nem egyértelműek, minden szarvasmarhaféle, amely a BSE-vel fertőzött egyedekkel egy állományban született, annak születése első 12 hónapján belül.
II. ELLENŐRZÖTT BSE-KOCKÁZATOT JELENTŐ ORSZÁG VAGY RÉGIÓ
Olyan ország vagy régió:
1. amelyben a B. fejezetben foglalt információkkal összhangban kockázatfelmérést végeztek annak érdekében, hogy azonosítsák az eddigi és jelenlegi kockázati tényezőket;
2. amely bebizonyította, hogy megfelelő intézkedéseket hozott az összes azonosított kockázat kezelésére, de ezen intézkedéseket a releváns időszak során nem hajtották végre;
3. amely bebizonyította, hogy A. típusú ellenőrzést vezettek be a D. fejezettel összhangban, és a fejezet 2. táblázatában foglaltakkal összhangban teljesült a releváns pontcél. A B. típusú ellenőrzés helyettesítheti az A. típusú ellenőrzést, ha a releváns pontcél teljesült; valamint
4. amelyre
a) a következő helyzetek valamelyike érvényes:
i. az országban vagy a régióban nem fordult elő BSE, illetve a BSE bármely előfordulása esetében bebizonyították, hogy behozatalból származott, és teljes mértékben megsemmisítésre került, az A. fejezet c), d) és e) pontjában megfogalmazott kritériumok teljesültek, és megfelelő szintű ellenőrzéssel és vizsgálattal bebizonyították, hogy a kérődzőket nem etették kérődzőkből származó hús- és csontliszttel vagy tepertővel;
ii. az A. fejezet c), d) és e) pontjában megfogalmazott kritériumokat hét évnél rövidebb időtartamon belül betartották, és/vagy
iii. nem bizonyítható, hogy a kérődzők kérődzőkből származó hús- és csontliszttel vagy tepertővel való etetését nyolc éve ellenőrzik;
b) vagy a következő helyzetek valamelyike érvényes:
i. az ország vagy a régió belföldi állományában előfordul BSE, az A. fejezet c), d) és e) pontjában megfogalmazott kritériumok teljesültek, és megfelelő szintű ellenőrzés és vizsgálat során bebizonyították, hogy a kérődzőket nem etették kérődzőkből származó hús- és csontliszttel vagy tepertővel;
ii. az e melléklet A. fejezetének c)–e) pontjában megfogalmazott kritériumokat hét évnél rövidebb időtartamon belül betartották; és/vagy
iii. nem bizonyítható, hogy a kérődzők kérődzőkből származó hús- és csontliszttel vagy tepertővel való etetését legalább nyolc éve ellenőrzik;
iv. az országban vagy a régióban található következő élő állatokat véglegesen azonosították, mozgásuk ellenőrzés alatt áll, és levágáskor vagy elhullásukkor teljesen megsemmisítik őket; valamint
— a BSE valamennyi előfordulása, valamint
— minden olyan szarvasmarhaféle, amely élete első évében a BSE-vel fertőzött állattal nevelkedett annak élete első évében, és amely a vizsgálatok szerint ugyanazt a potenciálisan fertőzött takarmányt fogyasztotta az adott időszak során, vagy
— ha a második francia bekezdésben említett vizsgálat eredményei nem egyértelműek, minden szarvasmarhaféle, amely a BSE-vel fertőzött egyedekkel egy állományban született, annak születése első 12 hónapján belül.
III. MEGHATÁROZATLAN BSE-KOCKÁZATOT JELENTŐ ORSZÁG VAGY RÉGIÓ
Olyan ország vagy régió, amelynek BSE-státusa meghatározását még nem végezték el, vagy amely nem felel meg azoknak a feltételeknek, amelyeket egy országnak vagy régiónak teljesítenie kell annak érdekében, hogy valamelyik kategóriába besorolják.
D. FEJEZET
Minimális ellenőrzési követelmények
1. Az ellenőrzés típusai
E melléklet alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:
a) A. típusú ellenőrzés
Az A. típusú ellenőrzés legalább 1 a 100 000 -ből előfordulási határértékkel ( 18 ) lehetővé teszi a BSE kimutatását a felnőtt szarvasmarhafélék populációjában az érintett országban vagy régióban, 95 %-os megbízhatósági arány mellett.
b) B. típusú ellenőrzés
A B. típusú ellenőrzés legalább 1 az 50 000 -ből előfordulási határértékkel lehetővé teszi a BSE kimutatását a felnőtt szarvasmarhafélék populációjában az érintett országban vagy régióban, 95 %-os megbízhatósági arány mellett.
A B. típusú ellenőrzés az elhanyagolható BSE-kockázatot jelentő országban vagy régióban végezhető el a kockázatelemzés következtetéseinek megerősítése céljából, például az azonosított kockázati tényezők csökkentésére irányuló intézkedések eredményességének bizonyításával, olyan ellenőrzéssel, amelynek célja, hogy minél nagyobb valószínűséggel kimutassa, ha az ilyen intézkedések eredménytelenek lennének.
A B. típusú ellenőrzés az ellenőrzött BSE-kockázatot jelentő országokban vagy régiókban végezhető el, miután a releváns pontcélt A. típusú ellenőrzéssel sikerült elérni, annak érdekében, hogy fenntartsák az A. típusú ellenőrzéssel szerzett információkba vetett bizalmat.
E melléklet alkalmazásában az ellenőrzés céljából a szarvasmarhafélék következő négy szubpopulációját azonosították:
a) 30 hónaposnál idősebb szarvasmarhaféle, amely a BSE-vel megegyező magatartásbeli vagy klinikai tüneteket mutat (klinikailag gyanús állatok);
b) 30 hónaposnál idősebb szarvasmarhaféle, amely nem járóképes, fekvő, vagy segítség nélkül nem tud felemelkedni, illetve járni, kényszervágásra küldött vagy levágást megelőzően rendellenes tünetekkel vizsgált, 30 hónaposnál idősebb szarvasmarhaféle (sérülés miatti vagy kényszervágás);
c) 30 hónaposnál idősebb szarvasmarhaféle, melyet elhullva találtak, vagy a gazdaságban, szállítás közben, illetve vágóhídon vágtak le (elhullott állomány);
d) 36 hónaposnál idősebb szarvasmarhaféle rendes vágásra.
2. Ellenőrzési stratégia
2.1. Az ellenőrzési stratégiát úgy alakítják ki, hogy biztosítsák azt, hogy a minta reprezentatív az ország vagy régió állományára nézve, és hozzátartozik az olyan demográfiai tényezők figyelembevétele is, mint a termelési típus vagy a földrajzi elhelyezkedés, valamint a kulturálisan egyedi állattenyésztői gyakorlatok esetleges hatása. Az alkalmazott megközelítést és feltételezéseket teljes mértékben dokumentálni kell, és a dokumentációt hét évig meg kell őrizni.
2.2. A BSE-re vonatkozó ellenőrzési stratégia végrehajtása érdekében az adott országnak dokumentált feljegyzéseket vagy megbízható becsléseket kell alkalmaznia a felnőtt szarvasmarhafélék populációja korbeli megoszlásáról és a BSE-vel vizsgált szarvasmarhafélék számáról, korcsoportonként és szubpopulációnként az adott országban vagy régióban.
3. Pontértékek és pontcélok
Az ellenőrzési mintáknak meg kell felelniük a 2. táblázatban meghatározott pontcéloknak az 1. táblázatban rögzített „pontértékek” alapján. Minden klinikailag gyanús állatot meg kell vizsgálni, figyelmen kívül hagyva az összegyűjtött pontokat. Egy adott ország a négy szubpopuláció közül legalább háromból mintát vételez. Az összegyűjtött minták összpontszámát legfeljebb hét egymást követő éven át kell gyűjteni a pontok célszámának elérése érdekében. Az összesen összegyűjtött pontokat rendszeresen összehasonlítják egy adott ország vagy régió pontjainak célszámával.
1. táblázat
Az adott szubpopuláció és korkategória állományánál összegyűjtött ellenőrzési pontértékek
|
Ellenőrzési szubpopuláció |
|||
|
Rendes vágás (1) |
Elhullott állomány (2) |
Kényszervágás (3) |
Klinikailag gyanús állatok (4) |
|
Kor ≥ 1 éves és < 2 éves |
|||
|
0,01 |
0,2 |
0,4 |
N/A |
|
Kor ≥ 2 éves és < 4 éves (fiatal felnőtt) |
|||
|
0,1 |
0,2 |
0,4 |
260 |
|
Kor ≥ 4 éves és < 7 éves (felnőtt) |
|||
|
0,2 |
0,9 |
1,6 |
750 |
|
Kor ≥ 7 éves és < 9 éves (idősebb felnőtt) |
|||
|
0,1 |
0,4 |
0,7 |
220 |
|
Kor ≥ 9 éves (idős) |
|||
|
0,0 |
0,1 |
0,2 |
45 |
|
(1) 36 hónaposnál idősebb szarvasmarhaféle rendes vágásra. (2) 30 hónaposnál idősebb szarvasmarhaféle, melyet elhullva találtak, vagy a gazdaságban, szállítás közben, illetve vágóhídon vágtak le (elhullott állomány). (3) 30 hónaposnál idősebb szarvasmarhaféle, amely nem járóképes, fekvő, vagy segítség nélkül nem tud felemelkedni, illetve járni, kényszervágásra küldött, vagy levágást megelőzően rendellenes tünetekkel vizsgált, 30 hónaposnál idősebb szarvasmarhaféle (sérülés miatti vagy kényszervágás). (4) 30 hónaposnál idősebb szarvasmarhaféle, amely a BSE-vel megegyező magatartásbeli vagy klinikai tüneteket mutat (klinikailag gyanús állatok). |
|||
2. táblázat
Egy adott ország vagy régió különböző felnőtt szarvasmarhaféle-populációinak méretére vonatkozó pontcélok
|
Adott ország vagy régió számára kijelölt pontcélok |
||
|
Felnőtt szarvasmarhaféle-populáció mérete (24 hónapos és idősebb) |
A. típusú ellenőrzés |
B. típusú ellenőrzés |
|
> 1 000 000 |
300 000 |
150 000 |
|
900 001 –1 000 000 |
214 600 |
107 300 |
|
800 001 –900 000 |
190 700 |
95 350 |
|
700 001 –800 000 |
166 900 |
83 450 |
|
600 001 –700 000 |
143 000 |
71 500 |
|
500 001 –600 000 |
119 200 |
59 600 |
|
400 001 –500 000 |
95 400 |
47 700 |
|
300 001 –400 000 |
71 500 |
35 750 |
|
200 001 –300 000 |
47 700 |
23 850 |
|
100 001 –200 000 |
22 100 |
11 500 |
|
90 001 –100 000 |
19 900 |
9 950 |
|
80 001 –90 000 |
17 700 |
8 850 |
|
70 001 –80 000 |
15 500 |
7 750 |
|
60 001 –70 000 |
13 000 |
6 650 |
|
50 001 –60 000 |
11 000 |
5 500 |
|
40 001 –50 000 |
8 800 |
4 400 |
|
30 001 –40 000 |
6 600 |
3 300 |
|
20 001 –30 000 |
4 400 |
2 200 |
|
10 001 –20 000 |
2 100 |
1 050 |
|
9 001 –10 000 |
1 900 |
950 |
|
8 001 –9 000 |
1 600 |
800 |
|
7 001 –8 000 |
1 400 |
700 |
|
6 001 –7 000 |
1 200 |
600 |
|
5 001 –6 000 |
1 000 |
500 |
|
4 001 –5 000 |
800 |
400 |
|
3 001 –4 000 |
600 |
300 |
|
2 001 –3 000 |
400 |
200 |
|
1 001 –2 000 |
200 |
100 |
4. Specifikus célkijelölés
Egy ország vagy régió minden egyes, fent ismertetett szubpopulációjában az adott ország megvizsgálhatja azokat a szarvasmarhaféléket, melyeket olyan országból vagy régióból származóként azonosítottak, ahol a BSE-t kimutatták, és az olyan szarvasmarhaféléket, amelyek olyan országokból vagy régiókból származó, potenciálisan fertőzött takarmányt fogyasztottak, ahol a BSE-t kimutatták.
5. BSE-ellenőrzési modell
A BSE jelenlétének/előfordulásának felmérésére egy ország választhatja a teljes BsurvE-modellt vagy más, a BsurvE-en alapuló módszert.
6. Fenntartó ellenőrzés
Ha a pontcél teljesült, annak érdekében, hogy egy ország vagy régió státusát továbbra is ellenőrzött BSE-kockázatot jelentőnek vagy elhanyagolható BSE-kockázatot jelentőnek lehessen nevezni, az ellenőrzés a B. típusú ellenőrzésre csökkenthető (amennyiben az összes többi mutató kedvező marad). Az e fejezetben meghatározott követelmények további betartása érdekében azonban a folyamatos éves ellenőrzésben a négy előírt szubpopuláció közül továbbra is szerepelnie kell legalább háromnak. Emellett minden olyan szarvasmarhafélét meg kell vizsgálni, melynél klinikailag feltételezhető a BSE-fertőzés, figyelmen kívül hagyva az összegyűjtött pontokat. A szükséges pontcél elérését követően egy ország vagy régió éves ellenőrzése összegének legalább a B. típusú ellenőrzés célkitűzéseihez szükséges teljes összeg egyhetedét el kell érnie.
III. MELLÉKLET
ELLENŐRZŐ RENDSZER
A. FEJEZET
I. SZARVASMARHAFÉLÉK ELLENŐRZÉSE
1. Általános rész
A szarvasmarhafélék ellenőrzését a X. melléklet C. fejezetének 3.1.b. pontjában meghatározott laboratóriumi módszereknek megfelelően kell végezni.
2. Az emberi fogyasztás céljából levágott állatok ellenőrzése
|
2.1. |
Minden olyan 24 hónaposnál idősebb szarvasmarhaféle egyeden BSE-vizsgálatot kell végezni, amelyet: — a 853/2004/EK rendelet ( 19 ) III. melléklete I. szakasza VI. fejezetének 1. pontja szerint kényszervágással vágtak le, vagy — levágást megelőző vizsgálatnak vetettek alá, amelynek során balesetekre vagy súlyos élettani és funkcionális problémákra utaló vagy a 854/2004/EK rendelet I. melléklete I. szakasza II. fejezete B. részének 2. pontja szerinti jeleket kerestek ( 20 ). |
|
2.2. |
Minden egészséges, 30 hónapnál idősebb, emberi fogyasztás céljára normál vágással levágott szarvasmarhaféle egyeden BSE-vizsgálatot kell végezni. |
3. A nem emberi fogyasztás céljából levágott állatok ellenőrzése
|
3.1. |
Minden olyan 24 hónapnál idősebb szarvasmarha esetében, amely elhullott vagy amelyet leöltek, de nem — a 716/96/EK bizottsági rendelet ( 21 ) értelmében történő megsemmisítés céljából ölték le, — elfojtás, például ragadós száj- és körömfájás elfojtása keretében öltek le, — emberi fogyasztás céljából vágtak le, BSE-vizsgálatot kell végezni. |
|
3.2. |
A tagállamok határozhatnak úgy, hogy eltérnek a 3.1. pont rendelkezéseitől olyan félreeső területek tekintetében, ahol alacsony az állatsűrűség és nem szervezett az elhullott állatok begyűjtése. Az ezzel az eltéréssel élő tagállamok tájékoztatják erről a Bizottságot, és benyújtják a felmentés hatálya alá eső területek jegyzékét. Az eltérés mértéke nem haladhatja meg a tagállam szarvasmarha-állományának 10 %-át. |
4. A 716/96/EK rendelet értelmében történő megsemmisítés céljából felvásárolt állatok ellenőrzése
Valamennyi 1995. augusztus 1-je és 1996. augusztus 1-je között született, és a 716/96/EK rendelet értelmében megsemmisítési céllal leölt állaton BSE-vizsgálatot kell végezni.
5. Egyéb állatok ellenőrzése
A 2–4. pontban említett vizsgálaton kívül a tagállamok önkéntes alapon határozhatnak úgy, hogy területükön egyéb szarvasmarhákat is ellenőrzés alá vetnek, különösen olyan állatokat, amelyek endemikusan előforduló BSE-vel fertőzött országból származnak, potenciálisan fertőzött takarmányt fogyasztottak vagy BSE-fertőzött anyaállattól születtek vagy származnak.
6. A tesztelést követő intézkedések
6.1. Ha valamely, emberi fogyasztás céljából levágott állatot kiválasztanak BSE-vizsgálatra, a 854/2004/EK rendelet I. melléklete I. szakaszának III. fejezetében előírt állat-egészségügyi jelölést addig nem lehet a vágott állati testen elvégezni, amíg a gyorsteszt eredménye negatívnak nem bizonyul.
6.2. A tagállamok eltérhetnek a 6.1. pontban szereplő rendelkezéstől, ha a vágóhídon alkalmazott hatósági rendszer biztosítja, hogy az említett állat-egészségügyi jelöléssel ellátott vizsgált állat egyetlen része sem hagyja el a vágóhidat, amíg a gyorsteszt eredménye negatívnak nem bizonyul.
6.3. Amíg a gyorsteszt eredménye negatívnak nem bizonyul, a BSE-vizsgálatnak alávetett állat testének valamennyi részét – a bőrt is beleértve – hatósági ellenőrzés alatt kell tartani, kivéve, ha azokat az 1069/2009/EK rendelet 12. cikke a) vagy b) bekezdésének megfelelően ártalmatlanítják, vagy zsírját a 142/2011/EU rendeletnek megfelelően dolgozzák fel és az 1069/2009/EK rendelet 12. cikke e) pontjának megfelelően használják fel, vagy ez utóbbi rendelet 36. cikkében említett, állati melléktermékekből származó termékek előállításához használják fel.
6.4. Azon állat testének valamennyi részét – a bőrt is beleértve –, amelynél a gyorsteszt eredménye pozitív vagy nem egyértelmű, az 1069/2009/EK rendelet 12. cikke a) vagy b) pontjának megfelelően ártalmatlanítani kell, kivéve az e melléklet III. részének B. fejezetében előírt nyilvántartásokkal összefüggésben visszatartandó anyagot és az ilyen testből nyert zsírokat, feltéve, hogy ezeket a zsírokat a 142/2011/EU rendeletnek megfelelően dolgozzák fel és az 1069/2009/EK rendelet 12. cikke e) pontjának megfelelően – vagy az ugyanazon rendelet 36. cikkében említett, állati melléktermékekből származó termékek előállításához – használják fel.
6.5. Ha az emberi fogyasztás céljából levágott állaton végzett gyorsteszt eredménye pozitív vagy nem egyértelmű, akkor a 6.4. pontnak megfelelően legalább a pozitívnak bizonyult vagy nem egyértelmű eredményű vágott testet a vágási sorban közvetlenül megelőző vágott testet és a pozitívnak bizonyult vagy nem egyértelmű eredményű vágott testet közvetlenül követő két vágott testet meg kell semmisíteni.
Az e pont első bekezdésétől eltérve a tagállamok határozhatnak úgy, hogy az említett vágott testeket csak abban az esetben kell megsemmisíteni, amennyiben a gyorsteszt pozitív vagy nem egyértelmű eredményét a X. melléklet C. fejezete 3.1. pontjának b) alpontjában említett megerősítő vizsgálatok is alátámasztják.
6.6. A tagállamok eltérhetnek a 6.5. pont rendelkezéseitől, ha a vágóhíd a vágott testek egymás közötti szennyeződésének megakadályozására szolgáló rendszert alkalmaz.
7. A 6. cikk (1b) bekezdésében említett, a BSE-re vonatkozó éves ellenőrzési programok (a továbbiakban: BSE ellenőrzési programok) felülvizsgálata
7.1. A tagállamok kérelmei
A tagállamok által a Bizottsághoz éves BSE ellenőrzési programjuk felülvizsgálata iránt benyújtott kérelmeknek legalább az alábbiakat kell tartalmazniuk:
a) az elmúlt hatéves időszakban a tagállam területén alkalmazott éves BSE ellenőrzési rendszer, beleértve a 7.2. pontban meghatározott járványügyi kritériumoknak való megfelelést igazoló részletes dokumentációt;
b) információk a rendelet 6. cikke (1b) bekezdése harmadik albekezdésének b) pontjában említett, az elmúlt hatéves időszakban a tagállam területén alkalmazott szarvasmarha azonosítási és nyomonkövetési rendszerről, beleértve az 1760/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 22 ) 5. cikkében említett számítógépes adatbázis működésének részletes leírását;
c) információk az elmúlt hatéves időszakban a tagállam területén az állatok takarmányozására vonatkozó tilalmakról, beleértve a 6. cikk (1b) bekezdése harmadik albekezdésének c) pontjában említett, haszonállatokra vonatkozó takarmányozási tilalom végrehajtásának részletes leírását, valamint a mintavételi tervet, a szabálytalanságok számát és típusát és a nyomon követés eredményeit;
d) a javasolt felülvizsgált BSE ellenőrzési program részletes leírása, amely tartalmazza azt a földrajzi területet, ahol a programot végre kell hajtani, valamint a szarvasmarhafélék azon szubpopulációinak leírását, amelyekre a felülvizsgált BSE ellenőrzési program kiterjed, beleértve a vizsgálatra vonatkozó korhatár és mintanagyság feltüntetését;
e) egy olyan átfogó kockázatelemzés eredménye, amely igazolja, hogy a felülvizsgált BSE ellenőrzési program biztosítja az emberi és állati egészség védelmét. A kockázatelemzésnek tartalmaznia kell egy születési kohort elemzést vagy más olyan releváns tanulmányokat, amelyek annak igazolását célozzák, hogy a TSE kockázatcsökkentő intézkedéseket, beleértve a 6. cikk (1b) bekezdése harmadik albekezdésének c) pontjában említett takarmányozási tilalmat hatékonyan végrehajtották.
7.2. Járványügyi kritériumok
A BSE ellenőrzési terv felülvizsgálatára irányuló kérelmeket a Bizottság csak akkor fogadja el, ha az érintett tagállam igazolni tudja, hogy területén a 6. cikk (1b) bekezdése harmadik albekezdésének a), b) és c) pontjában meghatározott követelményeken kívül az alábbi járványügyi kritériumok is teljesülnek:
a) a 6. cikk (1b) bekezdése harmadik albekezdésének b) pontjában említett közösségi BSE-vizsgálati rendszer végrehajtását követő legalább hatéves időszakban:
vagy
i. a felnőtt szarvasmarha-populációban (24 hónapnál idősebb) megfigyelt BSE előfordulási arány átlagos csökkenése meghaladta a 20 %-ot, és a 6. cikk (1b) bekezdése harmadik albekezdésének c) pontjában említett, a haszonállatokra vonatkozó teljes közösségi takarmányozási tilalom végrehajtását követően született, BSE-vel fertőzött szarvasmarhák teljes száma nem haladta meg a megerősített BSE esetek teljes számának 5 %-át;
vagy
ii. a felnőtt szarvasmarha-populációban (24 hónapnál idősebb) a BSE előfordulásának megfigyelt éves aránya folyamatosan 1/100 000 alatt maradt;
vagy
iii. az 1 000 000 egyednél kisebb felnőtt (24 hónapnál idősebb) szarvasmarha-populációval rendelkező tagállam esetében a megerősített BSE esetek összesített száma öt alatt maradt.
b) az a) pontban említett hatéves időszakot követően nincs bizonyíték arra, hogy a BSE járványügyi helyzet romlik.
II. JUH- ÉS KECSKEFÉLÉK MEGFIGYELÉSE
1. Általános tudnivalók
A juh- és kecskefélék megfigyelését a X. melléklet C. fejezete 3.2. pontjának b) alpontjában meghatározott laboratóriumi módszereknek megfelelően kell végezni.
2. Az emberi fogyasztásra levágott juh- és kecskefélék megfigyelése
a) A vizsgálatokat a 750 000 egyedet meghaladó anyajuh- és pároztatott jerkepopulációval rendelkező tagállamoknak a 4. pontban megállapított mintavételezési szabályokkal összhangban kell végezniük, az éves mintanagyság legalább 10 000 emberi fogyasztásra vágott juhféle egyednek felel meg;
b) A vizsgálatokat a 750 000 egyedet meghaladó már ellett kecske- és pároztatott kecskepopulációval rendelkező tagállamoknak a 4. pontban megállapított mintavételezési szabályokkal összhangban kell végezniük, az éves mintanagyság legalább 10 000 emberi fogyasztásra vágott juhféle egyednek felel meg;
c) Egy tagállam dönthet úgy, hogy:
— az a) és b) pontban megadott, emberi fogyasztásra levágott juh- és kecskeféle egyedekre vonatkozó minimális mintanagyság legfeljebb 50 %-át 1:1 arányban 18 hónaposnál idősebb, elhullott juh- vagy kecskefélékkel helyettesíti, a 3. pontban meghatározott minimális mintanagyságon túlmenően,
— az a) és b) pontban megadott minimális mintanagyság legfeljebb 10 %-át 1:1 arányban olyan 18 hónaposnál idősebb juh-vagy kecskefélékkel helyettesíti, amelyeket betegségfelszámolási intézkedéssorozat keretében vágtak le.
3. A nem emberi fogyasztás céljából levágott juh- és kecskefélék megfigyelése
A tagállamok a 4. pontban megállapított mintavételezési szabályokkal és az A., illetve B. táblázatban feltüntetett mintanagysággal összhangban végzik az olyan elpusztult vagy leölt juh- és kecskefélék vizsgálatát, amelyeket:
— betegségfelszámolási intézkedéssorozat keretében vágtak le, vagy
— emberi fogyasztás céljából vágtak le.
A. táblázat
|
A tagállamok anyajuh- és fedeztetett jerkepopulációja |
Az elhullott juhfélék minimális mintanagysága (1) |
|
> 750 000 |
10 000 |
|
100 000 –750 000 |
1 500 |
|
40 000 –100 000 |
100 % 500-ig |
|
< 40 000 |
100 % 100-ig |
|
(1) A minimális mintanagyságokat az egyes tagállamok juhpopulációi méretének figyelembevételével állapították meg, és azok teljesíthető célokat hivatottak biztosítani. |
|
B. táblázat
|
A tagállamok már ellett kecskepopulációja és pároztatott kecskepopulációja |
Az elhullott kecskefélék minimális mintanagysága (1) |
|
> 750 000 |
10 000 |
|
250 000 –750 000 |
1 500 |
|
40 000 –250 000 |
100 % 500-ig |
|
< 40 000 |
100 % 100-ig |
|
(1) A minimális mintanagyságokat az egyes tagállamok kecskepopulációi méretének figyelembevételével állapították meg, és azok teljesíthető célokat hivatottak biztosítani. |
|
4. A 2. és 3. pontban említett állatokra alkalmazandó mintavételezési szabályok
Az állatoknak idősebbnek kell lenniük 18 hónapnál vagy kettőnél több, a fogínyen kibújt maradandó metszőfoggal kell rendelkezniük.
Az állatok korának becslése a fogazat, az érettség egyértelmű ismertetőjelei vagy más megbízható adatok alapján történik.
A mintavételezés annak figyelembevételével történik, hogy a mintában egy származás, kor, fajta, tenyésztési típus vagy más ismérv szerinti csoport se szerepeljen túl nagy súllyal.
A mintavételnek reprezentatívnak kell lennie az egyes régiókra és évszakokra nézve. Lehetőség szerint el kell kerülni az adott állományból történő többszöri mintavételezést. A tagállamoknak törekedni kell arra, hogy megfigyelési programjaik elérjék, hogy lehetőség szerint a következő mintavételi években valamennyi, több mint 100 állattal rendelkező, hivatalosan bejegyzett gazdaságban, ►C2 melyben a TSE előfordulását soha nem mutatták ki ◄ , TSE-vizsgálatot végezzenek.
A tagállamok továbbá olyan rendszert hoznak létre, amely célzottan vagy más eljárás szerint azt ellenőrzi, hogy a mintavételezés alól nem vonják ki az állatokat.
A tagállamok azonban dönthetnek az olyan, kis állatállománnyal rendelkező, félreeső területek mintavételből való kivonásáról, ahol nem kerül sor az elhullott állatok begyűjtésére. Az ezen eltérést igénybe vevő tagállamok erről tájékoztatják a Bizottságot, és benyújtják azon félreeső területek jegyzékét, ahol az eltérést alkalmazzák. Az eltérés legfeljebb az adott tagállam juh- és kecskeféle populációjának 10 %-ára terjedhet ki.
5. Megfigyelés olyan gazdaságokban, ahol a TSE elleni védekezésre és a felszámolására irányuló intézkedések folynak
A 18 hónaposnál idősebb, a VII. melléklet B. fejezete 2. része 2.2.1. pontjának és 2.2.2. pontja b) vagy c) alpontjának megfelelően megsemmisítési céllal leölt állatokat a TSE előfordulása szempontjából a X. melléklet C. fejezete 3. része 3.2. pontjának b) alpontjában meghatározott laboratóriumi módszerek és vizsgálati tervek szerint kell megvizsgálni egyszerű véletlenszerű minta kijelölése alapján, a következő táblázatban feltüntetett mintanagyságokkal összhangban.
|
A 18 hónaposnál idősebb, megsemmisítési céllal leölt állatok száma az állományban vagy nyájban |
Minimális mintanagyság |
|
70 vagy annál kevesebb |
Az ismérveknek megfelelő valamennyi egyed |
|
80 |
68 |
|
90 |
73 |
|
100 |
78 |
|
120 |
86 |
|
140 |
92 |
|
160 |
97 |
|
180 |
101 |
|
200 |
105 |
|
250 |
112 |
|
300 |
117 |
|
350 |
121 |
|
400 |
124 |
|
450 |
127 |
|
500 vagy több |
150 |
6. Egyéb állatok megfigyelése
A 2., a 3. és a 4. pontban felsorolt megfigyelési programokon kívül a tagállamok önkéntes alapon ellenőrzéseket végezhetnek egyéb állatokon is, különösen a következő esetekben:
— tejtermelésre használt állatok,
— olyan országokból származó állatok, ahol a TSE előfordul,
— esetlegesen fertőzött takarmányt fogyasztott állatok,
— TSE-fertőzött anyaállattól született vagy származó állatok.
7. A juh- és kecskefélék vizsgálatát követő intézkedések
7.1. Ha az emberi fogyasztás céljából levágott juh- vagy kecskefélét a 2. ponttal összhangban TSE-vizsgálat céljából kiválasztottak, a vágott test addig nem kapja meg a 854/2004/EK rendelet I. melléklete III. fejezetének I. szakaszában előírt állat-egészségügyi jelölést, amíg a gyorsteszt nem szolgál negatív eredménnyel.
7.2. A tagállamok eltérhetnek a 7.1. ponttól, ha a vágóhídon az illetékes hatóság által jóváhagyott olyan rendszer működik, amely biztosítja az állat valamennyi testrészének a nyomon követését és azt, hogy az állat-egészségügyi jelölést hordozó, megvizsgált állati testrészek egyike sem hagyja el a vágóhidat addig, amíg a gyorsteszt nem szolgál negatív eredménnyel.
7.3. Amíg a gyorsteszt eredménye negatívnak nem bizonyul, a vizsgálatnak alávetett állat testének valamennyi részét – a bőrt is beleértve – hatósági ellenőrzés alatt kell tartani, kivéve, ha azokat az 1069/2009/EK rendelet 12. cikke a) vagy b) bekezdésének megfelelően ártalmatlanítják, vagy zsírját a 142/2011/EU rendeletnek megfelelően dolgozzák fel és az 1069/2009/EK rendelet 12. cikke e) pontjának megfelelően – vagy az ugyanazon rendelet 36. cikkében említett, állati melléktermékekből származó termékek előállításához – használják fel.
7.4. Azon állat testének valamennyi részét – a bőrt is beleértve –, amelynél a gyorsteszt eredménye pozitív lett, az 1069/2009/EK rendelet 12. cikke a) vagy b) pontjának megfelelően közvetlenül ártalmatlanítani kell, kivéve az e melléklet III. részének B. fejezetében előírt nyilvántartásokkal összefüggésben visszatartandó anyagot és az ilyen testből nyert kiolvasztott zsírokat, feltéve, hogy ezeket a zsírokat a 142/2011/EU rendeletnek megfelelően dolgozzák fel és az 1069/2009/EK rendelet 12. cikke e) pontjának megfelelően – vagy az ugyanazon rendelet 36. cikkében említett, állati melléktermékekből származó termékek előállításához – használják fel.
8. A genotípus meghatározása
8.1. A 136., 154. és 171. kodonra vonatkozó prionfehérje-genotípust meg kell határozni minden egyes, TSE-pozitív juh esetében. A TSE-fertőzés előfordulását azonnal jelenteni kell a Bizottságnak az olyan juhok esetében, melyek genotípusaiban a 136. kodonon alanin, a 154. kodonon arginin, a 171. kodonon pedig arginin van kódolva mindkét allélen. Ha a pozitív TSE atipikus surlókór, meg kell határozni a 141. kodon prionfehérje-genotípusát.
8.2. A 8.1. ponttal összhangban meghatározott genotípusú állatok mellett a 136., 141., 154. és 171. kodon prionfehérje-genotípusát is meg kell határozni a juhfélék minimális mintájában. Azon tagállamok esetében, ahol a juhpopuláció több mint 750 000 felnőtt egyedet foglal magában, ez a minimális minta legalább 600 egyedből áll. A többi tagállam esetében ez a minimális minta legalább 100 egyedből áll. A szövetmintákat emberi fogyasztásra levágott állatokból, a gazdaság területén elhullott vagy élő állatokból lehet választani. A mintavételnek a teljes juhpopulációra nézve reprezentatívnak kell lennie.
III. MÁS ÁLLATFAJOK MONITORINGJA
A tagállamok önkéntes alapon a szarvasmarha-, juh- és kecskeféléktől eltérő más állatfajokon is végezhetnek monitoring tevékenységet a TSE fertőzések kiszűrésére.
B. FEJEZET
JELENTÉSI ÉS NYILVÁNTARTÁSI KÖTELEZETTSÉG
I. A TAGÁLLAMOK KÖTELEZETTSÉGEI
A. A tagállamok által, a 6. cikk (4) bekezdésében előírt éves jelentésben feltüntetendő adatok
1. Azon gyanús esetek száma, állatfajok szerinti bontásban, amelyekre a 12. cikk (1) bekezdésével összhangban hatósági forgalmi korlátozások vonatkoznak.
2. A gyanús esetek száma, állatfajok szerinti bontásban, amelyekben a 12. cikk (2) bekezdésével összhangban laboratóriumi vizsgálatot kell végezni; ideértve a gyorstesztek és a megerősítő vizsgálatok eredményeit is (a fertőzéses és a fertőzésmentes esetek számát); valamint a szarvasmarhafélék tekintetében az összes vizsgált egyed kor szerinti megoszlása. A kor szerinti megoszláshoz a következő csoportokat kell kialakítani: egy „24 hónapnál fiatalabb” megnevezésű csoport, a 24 és 155 hónap közötti egyedek esetében 12 hónapos időintervallumonként képzett csoportok, valamint egy „155 hónapnál idősebb” megnevezésű csoport.
3. Azon állományok száma, amelyek esetében a 12. cikk (1) és (2) bekezdésének megfelelően sor került a juh- és kecskefélék gyanús fertőzéses eseteinek jelentésére és kivizsgálására.
4. A megvizsgált szarvasmarhafélék száma az A. fejezet I. részének 2.1., 2.2., 3.1. és 5. pontjában említett alpopulációkban. Ismertetni kell a minta kiválasztásának módszerét, a gyors- és a megerősítő vizsgálatok eredményeit, valamint a vizsgált egyedeknek a 2. pontban megállapított korcsoportok szerinti megoszlását.
5. Az A. fejezet II. részének 2., 3., 5. és 6. pontjában említett alpopulációkban a vizsgált juh- és kecskefélék, valamint állományok száma a minta kiválasztásának módszerével, valamint a gyorstesztek és a megerősítő vizsgálatok eredményeivel együtt.
6. A BSE és súrlókór pozitív fertőzéses esetek földrajzi megoszlása, ideértve a származás szerinti országot is, amennyiben az nem egyezik meg a jelentést készítő országgal. A szarvasmarha-, juh- és kecskefélék tekintetében minden egyes TSE-fertőzéses esetnél fel kell tüntetni a születési évet és lehetőség szerint a születési hónapot. Szerepeltetni kell az atipikusnak minősített TSE-fertőzéses eseteket is. Súrlókórfertőzés esetén adott esetben jelenteni kell a X. melléklet C. fejezete 3.2. pontjának c) alpontjában említett elsődleges és másodlagos molekuláris vizsgálat eredményeit.
7. A szarvasmarha-, juh- és kecskeféléktől eltérő állatok esetében a szövetminták száma és a megerősített TSE-fertőzéses esetek száma fajok szerinti bontásban.
8. Minden egyes TSE-pozitívnak bizonyult és az A. fejezet II. részének 8.1. vagy 8.2. pontjával összhangban a mintába választott juhféle genotípusa és – amennyiben lehetséges – fajtája.
B. Jelentési időszakok
Az A. szakaszban említett adatokat tartalmazó, a Bizottságnak havi vagy – a 8. pontban említett adatok tekintetében – negyedéves rendszerességgel, a tagállamok, a Bizottság és az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság által elfogadott elektronikus formátumban benyújtott jelentések összessége (amelyet a Bizottság megküld az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságnak) megfelelhet a 6. cikk (4) bekezdésében előírt éves jelentésnek, amennyiben további adatok rendelkezésre állása esetén frissítik azok adatait.
II. AZ UNIÓS ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉSBEN ISMERTETENDŐ ADATOK
Az uniós összefoglalót táblázat formájában kell benyújtani, amelynek minden tagállamra vonatkozóan legalább az I.A. részben említett információkat tartalmaznia kell.
2016. január 1-jétől az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság elemzi az I. részben említett információkat, és november végéig összefoglaló jelentést tesz közzé az Unióban előforduló fertőző szivacsos agyvelőbántalmak tendenciáiról és forrásairól.
III. NYILVÁNTARTÁSOK
1. Az illetékes hatóság hét évig megőrzi az I.A. részben említett információkra vonatkozó nyilvántartásokat.
2. A vizsgáló laboratórium hét évig megőrzi a vizsgálatokról készült valamennyi nyilvántartást, különösen a laboratóriumi munkanaplókat és adott esetben a paraffintömböket és a western blotokról készült fényképeket.
IV. MELLÉKLET
AZ ÁLLATOK TAKARMÁNYOZÁSA
I. FEJEZET
A 7. cikk (1) bekezdésében előírt tilalom kiterjesztése
A 7. cikk (2) bekezdésének megfelelően a 7. cikk (1) bekezdésében előírt tilalmat ki kell terjeszteni a következőkre:
a) kérődzők etetése állati eredetű dikalcium-foszfáttal és trikalcium-foszfáttal és ilyen anyagokat tartalmazó összetett takarmányokkal;
b) nem kérődző haszonállatok – kivéve húsevő prémes állatok – etetése a következőkkel:
i. feldolgozott állati fehérje;
ii. kérődzőkből származó kollagén és zselatin;
iii. vérkészítmények;
iv. állati eredetű hidrolizált fehérje;
v. állati eredetű dikalcium-foszfát és trikalcium-foszfát;
vi. az i–v. pontokban felsorolt termékeket tartalmazó takarmány.
II. FEJEZET
A 7. cikk (1) bekezdésében és az I. fejezetben előírt tilalomtól való eltérések
A 7. cikk (3) bekezdése első albekezdésének megfelelően a 7. cikk (1) bekezdésében és az I. fejezetben előírt tilalom nem vonatkozik a következőkre:
a) kérődzők etetése a következőkkel:
i. tej, tejalapú termékek, tejből származó termékek, kolosztrum, kolosztrumtartalmú termékek;
ii. tojás és tojástermékek;
iii. nem kérődzőkből származó kollagén és zselatin;
iv. a következőkből származó hidrolizált fehérjék:
— nem kérődzők testrészei, vagy
— kérődzők nyersbőre és irhája;
v. a fenti i–iv. pontokban felsorolt termékeket tartalmazó összetett takarmányok;
b) nem kérődző haszonállatok etetése a következő takarmány-alapanyagokkal és összetett takarmányokkal:
i. nem kérődzők testrészeiből és kérődzők nyersbőréből és irhájából származó hidrolizált fehérjék;
ii. halliszt és hallisztet tartalmazó összetett takarmányok, amelyeket a III. fejezetben foglalt általános feltételek és a IV. fejezet A. szakaszában foglalt egyedi feltételek mellett állítanak elő, hoznak forgalomba és használnak;
iii. állati eredetű dikalcium-foszfát és trikalcium-foszfát és ilyen foszfátokat tartalmazó összetett takarmányok, amelyeket a III. fejezetben foglalt általános feltételek és a IV. fejezet B. szakaszában foglalt egyedi feltételek mellett állítanak elő, hoznak forgalomba és használnak;
iv. nem kérődző állatokból származó vérkészítmények és ilyen vérkészítményeket tartalmazó összetett takarmányok, amelyeket a III. fejezetben foglalt általános feltételek és a IV. fejezet C. szakaszában foglalt egyedi feltételek mellett állítanak elő, hoznak forgalomba és használnak;
c) víziállatok etetése nem kérődzőkből származó feldolgozott állati fehérjékkel – a halliszt kivételével – és ilyen feldolgozott állati fehérjét tartalmazó összetett takarmányokkal, amelyeket a III. fejezetben foglalt általános feltételek és a IV. fejezet D. szakaszában foglalt egyedi feltételek mellett állítanak elő, hoznak forgalomba és használnak;
d) el nem választott kérődzők etetése hallisztet tartalmazó tejhelyettesítőkkel, amelyeket a IV. fejezet E. szakaszában foglalt egyedi feltételek mellett állítanak elő, hoznak forgalomba és használnak;
e) haszonállatok etetése növényi eredetű takarmány-alapanyagokkal és ilyen takarmány-alapanyagokat tartalmazó olyan összetett takarmányokkal, amelyek jelentéktelen mennyiségű, nem engedélyezett állatfajokból származó csontgerendával vannak szennyezve. A tagállamok csak akkor alkalmazhatják ezt az eltérést, ha előzőleg kockázatértékelést végeztek, és abban megállapították, hogy elhanyagolhatók az állat-egészségügyi kockázatok. A kockázatértékelésnek figyelembe kell vennie legalább az alábbiakat:
i. a szennyezettség mértékét;
ii. a szennyezettség jellegét és forrását;
iii. a szennyezett takarmány tervezett felhasználási módját.
III. FEJEZET
A II. fejezetben foglalt egyes eltérések alkalmazásának általános feltételei
A. SZAKASZ
A nem kérődző haszonállatok etetésére szánt takarmány-alapanyagok és összetett takarmányok szállítása
1. A nem kérődző haszonállatok etetésére szánt következő termékeket olyan járművekben és konténerekben kell szállítani, amelyeket nem használnak kérődzőknek szánt takarmányok szállítására:
a) nem kérődzőkből származó ömlesztett feldolgozott állati fehérjék, beleértve a hallisztet;
b) állati eredetű ömlesztett dikalcium-foszfát és trikalcium-foszfát;
c) nem kérődzőkből származó ömlesztett vérkészítmények;
d) az a), b) és c) pontban felsorolt takarmány-alapanyagokat tartalmazó ömlesztett összetett takarmányok.
A szállított termékek típusát részletesen tartalmazó nyilvántartásokat legalább két évig az illetékes hatóság rendelkezésére kell tartani.
2. Az 1. pontban előírtaktól eltérve, az 1. pontban felsorolt termékek szállítására korábban használt járművekben és konténerekben később szállíthatók kérődzőknek szánt takarmányok, amennyiben azokat a keresztszennyeződés elkerülése érdekében előzőleg kitakarítják, az illetékes hatóság által előzetesen jóváhagyott, dokumentált eljárásnak megfelelően.
Ilyen eljárás alkalmazásakor az adott használatról szóló dokumentációt legalább két évig az illetékes hatóság rendelkezésére kell tartani.
3. A halliszttől eltérő, nem kérődzőkből származó ömlesztett feldolgozott állati fehérjéket és az ilyen feldolgozott állati fehérjét tartalmazó ömlesztett összetett takarmányokat olyan járművekben és konténerekben kell szállítani, amelyeket nem használnak a tenyésztett víziállatoktól eltérő nem kérődző haszonállatoknak szánt takarmányok szállítására.
4. A 3. pontban előírtaktól eltérve, a 3. pontban említett termékek szállítására korábban használt járművekben és konténerekben később szállíthatók nem kérődző haszonállatoknak – kivéve a víziállatokat – szánt takarmányok, amennyiben azokat a keresztszennyeződés elkerülése érdekében előzőleg kitakarítják az illetékes hatóság által előzetesen jóváhagyott, dokumentált eljárásnak megfelelően.
Ilyen eljárás alkalmazásakor az adott használatról szóló dokumentációt legalább két évig az illetékes hatóság rendelkezésére kell tartani.
B. SZAKASZ
A nem kérődző haszonállatok etetésére szánt összetett takarmányok előállítása
1. A nem kérődző haszonállatok etetésére szánt és a következő takarmány-alapanyagokat tartalmazó összetett takarmányokat olyan üzemekben kell előállítani, amelyek nem állítanak elő kérődzőknek szánt összetett takarmányokat, és amelyeket az illetékes hatóság jóváhagyott:
a) halliszt;
b) állati eredetű dikalcium- és trikalcium-foszfát;
c) nem kérődzőkből származó vérkészítmények.
2. Az 1. pontban előírtaktól eltérve, az illetékes hatóság az általa végrehajtott helyszíni ellenőrzést követően az alábbi feltételek teljesülése esetén engedélyezheti kérődzőknek szánt összetett takarmányok előállítását olyan üzemekben, amelyek az 1. pontban felsorolt termékeket tartalmazó, nem kérődző haszonállatok etetésére szánt összetett takarmányokat is előállítanak:
a) a kérődzőknek szánt összetett takarmányokat olyan létesítményekben állítják elő, illetve tartják a tárolás, szállítás és csomagolás során, amelyek fizikailag elkülönülnek a nem kérődzőknek szánt összetett takarmányok előállítására és tárolására szolgáló létesítményektől;
b) az 1. pontban felsorolt termékek beszerzéséről és felhasználásáról, valamint az e termékeket tartalmazó összetett takarmányok értékesítésével kapcsolatos nyilvántartásokat legalább öt évig az illetékes hatóság rendelkezésére tartják;
c) a kérődzőknek szánt összetett takarmányokat rendszeres mintavételnek és elemzésnek vetik alá, hogy kizárható legyen az engedélyezetlen állati eredetű összetevők jelenléte, amelyhez a 152/2009/EK bizottsági rendelet VI. mellékletében ( 23 ) leírt, a takarmányok ellenőrzése során az állati eredetű összetevők meghatározására szolgáló elemzési módszereket használnak; a mintavétel és az elemzés gyakoriságát az üzemeltető által végrehajtott kockázatértékelés alapján határozzák meg az üzemeltető veszélyelemzés és kritikus szabályozási pontok (HACCP) elvén alapuló eljárásai keretében; a mintavétel és az elemzés eredményeit legalább öt évig az illetékes hatóság rendelkezésére tartják.
3. Az 1. pontban előírtaktól eltérve, nem szükséges külön engedély az 1. pontban felsorolt termékeket tartalmazó összetett takarmányokból teljes értékű takarmányok előállításához olyan, saját célra fenntartott takarmánykeverőt üzemeltető gazdaságokban, amelyek esetében teljesülnek az alábbi feltételek:
a) az illetékes hatóság nyilvántartásba vette őket;
b) kizárólag nem kérődző állatokat tartanak;
c) kizárólag az adott gazdaságban felhasznált teljes értékű takarmányt állítanak elő;
d) a teljes értékű takarmány előállításához használt, hallisztet tartalmazó összetett takarmány 50 %-nál kevesebb nyersfehérjét tartalmaz;
e) a teljes értékű takarmány előállításhoz használt állati eredetű, dikalcium-foszfátot vagy trikalcium-foszfátot tartalmazó összetett takarmány összességében 10 %-nál kevesebb foszfort tartalmaz;
f) a teljes értékű takarmány előállításához használt, nem kérődzőkből származó vérkészítményeket tartalmazó összetett takarmány összességében 50 %-nál kevesebb fehérjét tartalmaz.
C. SZAKASZ
A prémes állatoktól eltérő nem kérődző haszonállatok etetésére szánt takarmány-alapanyagok és összetett takarmányok behozatala
Az Unióban való szabad forgalomba bocsátás előtt az importőröknek biztosítaniuk kell, hogy a prémes állatoktól eltérő nem kérődző haszonállatok etetésére szánt alábbi takarmány-alapanyagok és összetett takarmányok minden szállítmányát e melléklet II. fejezetének megfelelően a 152/2009/EK rendelet VI. mellékletében leírt, a takarmányok ellenőrzése során az állati eredetű összetevők meghatározására szolgáló elemzési módszerekkel elemezzék annak érdekében, hogy kizárható legyen az engedélyezetlen állati eredetű összetevők jelenléte:
a) nem kérődzőkből származó feldolgozott állati fehérjék, beleértve a hallisztet;
b) nem kérődzőkből származó vérkészítmények;
c) az a) és b) pontban felsorolt takarmány-alapanyagokat tartalmazó összetett takarmányok.
D. SZAKASZ
A nem kérődző haszonállatok etetésére szánt takarmányok gazdaságokban való használata és tárolása
1. Tilos az alábbi takarmányok használata és tárolása olyan gazdaságokban, amelyekben az adott takarmánnyal nem etetendő haszonállatfajokat tartanak:
a) nem kérődzőkből származó feldolgozott állati fehérjék, beleértve a hallisztet,
b) állati eredetű dikalcium-foszfát és trikalcium-foszfát,
c) nem kérődzőkből származó vérkészítmények,
d) az a)–c) pontokban felsorolt takarmány-alapanyagokat tartalmazó összetett takarmányok.
2. Az 1. pontban előírtaktól eltérve, az illetékes hatóság engedélyezheti az 1. pont d) alpontjában említett összetett takarmányok használatát és tárolását olyan gazdaságokban, amelyekben az adott összetett takarmánnyal nem etetendő haszonállatfajokat tartanak, feltéve, hogy az illető gazdaságban megfelelő intézkedéseket hoznak annak érdekében, hogy megakadályozzák az összetett takarmánnyal nem etetendő állatfajok adott összetett takarmánnyal való etetését.
IV. FEJEZET
A II. fejezetben foglalt eltérések alkalmazásának speciális feltételei
A. SZAKASZ
A prémes állatoktól eltérő nem kérődző haszonállatok etetésére szánt halliszt és hallisztet tartalmazó összetett takarmányok előállítására és használatára vonatkozó speciális feltételek
A prémes állatoktól eltérő nem kérődző haszonállatok etetésére szánt halliszt és hallisztet tartalmazó összetett takarmányok előállítására és használatára az alábbi speciális feltételek vonatkoznak:
a) a hallisztet olyan feldolgozóüzemekben kell előállítani, amelyeket kizárólag víziállatokból – kivéve a tengeri emlősöket – származó termékek előállítására használnak;
b) a hallisztet és a hallisztet tartalmazó összetett takarmányokat kísérő kereskedelmi okmányon vagy egészségügyi bizonyítványon, továbbá az ilyen termékeket tartalmazó bárminemű csomagoláson egyértelműen az alábbi szavaknak kell szerepelniük: „Hallisztet tartalmaz – kérődzők takarmányozására nem használható”.
B. SZAKASZ
A prémes állatoktól eltérő nem kérődző haszonállatok etetésére szánt állati eredetű dikalcium-foszfát és trikalcium-foszfát és az ilyen foszfátokat tartalmazó összetett takarmányok használatára vonatkozó speciális feltételek
Az állati eredetű dikalcium-foszfátot és trikalcium-foszfátot és az ilyen foszfátokat tartalmazó összetett takarmányokat kísérő kereskedelmi okmányon vagy egészségügyi bizonyítványon, továbbá az ilyen termékeket tartalmazó bárminemű csomagoláson egyértelműen az alábbi szavaknak kell szerepelniük: „Állati eredetű dikalcium-/trikalcium-foszfátot tartalmaz – kérődzők takarmányozására nem használható”.
C. SZAKASZ
A prémes állatoktól eltérő nem kérődző haszonállatok etetésére szánt, nem kérődzőkből származó vérkészítmények és az ilyen készítményeket tartalmazó összetett takarmányok előállítására és használatára vonatkozó speciális feltételek
A prémes állatoktól eltérő nem kérődző haszonállatok etetésére szánt, nem kérődzőkből származó vérkészítmények és az ilyen vérkészítményeket tartalmazó összetett takarmányok előállítására és használatára az alábbi speciális feltételek vonatkoznak:
a) A vérkészítmények előállításához használni kívánt vérnek olyan vágóhidakról kell származnia, amelyek nem foglalkoznak kérődző állatok vágásával, és amelyeket az illetékes hatóság is kérődző állatok vágását nem végző vágóhídként tart nyilván.
Ettől a speciális feltételtől eltérve, az illetékes hatóság engedélyezheti kérődzők olyan vágóhidakon való vágását is, amelyek nem kérődzőkből származó vért termelnek nem kérődző haszonállatok takarmányában való felhasználásra szánt vérkészítmények előállítása céljából.
Ez az engedély csak abban az esetben adható meg, ha az illetékes hatóság az általa elvégzett ellenőrzés alapján elégedett a kérődző és nem kérődző állatokból származó vér közötti keresztszennyeződés megakadályozására hozott intézkedések hatékonyságával.
Ezen intézkedéseknek legalább az alábbi minimális követelményeket kell támasztaniuk:
i. a nem kérődzők vágását a kérődzők vágására használt soroktól fizikailag elkülönülő sorokban kell végezni;
ii. a nem kérődzőkből származó vér összegyűjtésére, tárolására, szállítására és csomagolására szolgáló létesítményeknek el kell különülniük a kérődzőkből származó vérhez használt létesítményektől;
iii. a nem kérődzőkből származó vért rendszeres mintavételnek és elemzésnek kell alávetni a kérődzőkből származó fehérjék jelenlétének kimutatása céljából. Az elemzési módszernek az adott célra tudományosan validáltnak kell lennie. A mintavétel és az elemzés gyakoriságát az üzemeltető által végrehajtott kockázatértékelés alapján kell meghatározni az üzemeltetőnek a HACCP elvén alapuló eljárásainak keretében.
b) A nem kérődzőknek szánt vérkészítmények előállításához használni kívánt vért kifejezetten nem kérődzők vérének szállítására szolgáló járművekben és konténerekben kell a feldolgozóüzembe szállítani.
Ettől a speciális feltételtől eltérve, a korábban kérődzőkből származó vér szállítására használt járművekben és konténerekben szállítható nem kérődzőkből származó vér, amennyiben azokat a keresztszennyeződés elkerülése érdekében előzőleg alaposan kitakarítják az illetékes hatóság által előzetesen jóváhagyott, dokumentált eljárás szerint. Ilyen eljárás alkalmazásakor az adott használatról szóló dokumentációt legalább két évig az illetékes hatóság rendelkezésére kell tartani.
c) A vérkészítményeket kizárólag nem kérődzőkből származó vér feldolgozását végző feldolgozóüzemekben kell előállítani.
Ettől a speciális feltételtől eltérve, az illetékes hatóság engedélyezheti a nem kérődző haszonállatok takarmányában való felhasználásra szánt vérkészítmények előállítását olyan feldolgozóüzemekben, amelyek kérődzőkből származó vért dolgoznak fel.
Ez az engedély csak abban az esetben adható meg, ha az illetékes hatóság az általa elvégzett ellenőrzés alapján elégedett a keresztszennyeződés megakadályozására hozott intézkedések hatékonyságával.
Ezen intézkedéseknek legalább az alábbi minimális követelményeket kell támasztaniuk:
i. a nem kérődzőkből származó vérkészítményeket olyan zárt rendszerben kell előállítani, amely fizikailag elkülönül a kérődzőkből származó vérkészítményeket előállító rendszertől;
ii. a nem kérődzőkből származó ömlesztett nyersanyagok és ömlesztett késztermékek összegyűjtésére, tárolására, szállítására és csomagolására szolgáló létesítményeknek el kell különülniük a kérődzőkből származó ömlesztett nyersanyagokhoz és ömlesztett késztermékekhez használt létesítményektől;
iii. állandó egyeztetési folyamatot kell biztosítani a kérődzőkből, illetve a nem kérődzőkből származó beérkező vér, illetve az ezekből készült vérkészítmények között;
iv. a nem kérődzőkből származó vérkészítményeket rendszeres mintavételnek és elemzésnek kell alávetni, hogy kizárható legyen a kérődzőkből származó vérrel való keresztszennyeződés, amelyhez a 152/2009/EK rendelet VI. mellékletében leírt, a takarmányok ellenőrzése során az állati eredetű összetevők meghatározására szolgáló elemzési módszereket kell használni; a mintavétel és az elemzés gyakoriságát az üzemeltető által végrehajtott kockázatértékelés alapján kell meghatározni az üzemeltető veszélyelemzés és kritikus szabályozási pontok (HACCP) elvén alapuló eljárásai keretében; a mintavétel és az elemzés eredményeit legalább öt évig az illetékes hatóság rendelkezésére kell tartani.
d) A vérkészítményeket és a vérkészítményeket tartalmazó összetett takarmányokat kísérő kereskedelmi okmányon vagy egészségügyi bizonyítványon, valamint az ilyen termékeket tartalmazó bárminemű csomagoláson egyértelműen az alábbi szavaknak kell szerepelniük: „Vérkészítményeket tartalmaz – kérődzők takarmányozására nem használható”.
D. SZAKASZ
A víziállatok etetésére szánt, a halliszttől eltérő, nem kérődzőkből származó feldolgozott állati fehérjék és az ilyen feldolgozott állati fehérjét tartalmazó összetett takarmányok előállítására és használatára vonatkozó speciális feltételek
A víziállatok etetésére szánt, a halliszttől eltérő, nem kérődzőkből származó feldolgozott állati fehérjék és az ilyen feldolgozott állati fehérjét tartalmazó összetett takarmányok előállítására és használatára az alábbi speciális feltételek vonatkoznak:
a) Az e szakaszban említett feldolgozott állati fehérjék előállításához használni kívánt állati melléktermékeknek vagy olyan vágóhidakról kell származniuk, amelyek nem foglalkoznak kérődző állatok vágásával, és amelyeket az illetékes hatóság is kérődző állatok vágását nem végző vágóhídként tart nyilván, vagy olyan darabolóüzemekből, amelyek nem foglalkoznak kérődzők húsának kicsontozásával vagy darabolásával.
Ettől a speciális feltételtől eltérve, az illetékes hatóság engedélyezheti kérődzők olyan vágóhidakon való vágását, amelyek az e szakaszban említett feldolgozott állati fehérjék előállításához felhasználni kívánt, nem kérődzőktől származó állati melléktermékeket állítanak elő.
Ez az engedély csak abban az esetben adható meg, ha az illetékes hatóság az általa elvégzett ellenőrzés alapján elégedett a kérődző és nem kérődző állatokból származó melléktermékek közötti keresztszennyeződés megakadályozására hozott intézkedések hatékonyságával.
Ezen intézkedéseknek legalább az alábbi minimális követelményeket kell támasztaniuk:
i. a nem kérődzők vágását a kérődzők vágására használt soroktól fizikailag elkülönülő sorokban kell végezni;
ii. a nem kérődzőkből származó állati melléktermékek összegyűjtésére, tárolására, szállítására és csomagolására szolgáló létesítményeknek el kell különülniük a kérődzőkből származó állati melléktermékekhez használt létesítményektől;
iii. a nem kérődzőkből származó állati melléktermékeket rendszeres mintavételnek és elemzésnek kell alávetni a kérődzőkből származó fehérjék jelenlétének kimutatása céljából. Az elemzési módszernek az adott célra tudományosan validáltnak kell lennie. A mintavétel és az elemzés gyakoriságát az üzemeltető által végrehajtott kockázatértékelés alapján kell meghatározni az üzemeltető HACCP elvén alapuló eljárásai keretében.
b) Az e szakaszban említett feldolgozott állati fehérjék előállításához használni kívánt, nem kérődzőkből származó állati melléktermékeket kérődzőkből származó állati melléktermékek szállítására nem használt járművekben és konténerekben kell a feldolgozóüzembe szállítani.
Ettől a speciális feltételtől eltérve, ezek az állati melléktermékek szállíthatók korábban kérődzőkből származó állati melléktermékek szállítására használt járművekben és konténerekben, amennyiben azokat a keresztszennyeződés elkerülése érdekében előzőleg kitakarítják az illetékes hatóság által előzetesen jóváhagyott, dokumentált eljárásnak megfelelően.
Ilyen eljárás alkalmazásakor az adott használatról szóló dokumentációt legalább két évig az illetékes hatóság rendelkezésére kell tartani.
c) Az e szakaszban említett feldolgozott állati fehérjéket olyan feldolgozóüzemekben kell előállítani, amelyek kizárólag az a) pontban említett vágóhidakról és darabolóüzemekből beszerzett, nem kérődzőkből származó állati melléktermékek feldolgozásával foglalkoznak.
Ettől a speciális feltételtől eltérve, az illetékes hatóság engedélyezheti az e szakaszban említett feldolgozott állati fehérjék előállítását olyan feldolgozóüzemekben, amelyek kérődzőkből származó állati melléktermékeket dolgoznak fel.
Ez az engedély csak abban az esetben adható meg, ha az illetékes hatóság az általa elvégzett ellenőrzés alapján elégedett a kérődző és nem kérődző állatokból származó feldolgozott állati fehérjék közötti keresztszennyeződés megakadályozására hozott intézkedések hatékonyságával.
Ezen megelőző intézkedéseknek legalább az alábbi minimális követelményeket kell támasztaniuk:
i. a kérődzőkből származó feldolgozott állati fehérjéket olyan zárt rendszerben kell előállítani, amely fizikailag elkülönül az e szakaszban említett feldolgozott állati fehérjéket előállító rendszertől;
ii. a kérődzőkből származó állati melléktermékek és a nem kérődzőkből származó állati melléktermékek fizikailag elkülönített létesítményekben való tartása a tárolás és a szállítás során;
iii. a kérődzőkből származó feldolgozott állati fehérjék és a nem kérődzőkből származó végtermékek fizikailag elkülönített létesítményekben való tartása a tárolás és a csomagolás során;
iv. az e szakaszban említett feldolgozott állati fehérjéket rendszeres mintavételnek és elemzésnek kell alávetni, hogy kizárható legyen a kérődzőkből származó feldolgozott állati fehérjékkel való keresztszennyeződés, amelyhez a 152/2009/EK rendelet VI. mellékletében leírt, a takarmányok ellenőrzése során az állati eredetű összetevők meghatározására szolgáló elemzési módszereket kell használni; a mintavétel és az elemzés gyakoriságát az üzemeltető által végrehajtott kockázatértékelés alapján kell meghatározni az üzemeltető veszélyelemzés és kritikus szabályozási pontok (HACCP) elvén alapuló eljárásai keretében; a mintavétel és az elemzés eredményeit legalább öt évig az illetékes hatóság rendelkezésére kell tartani.
d) Az e szakaszban említett feldolgozott állati fehérjét tartalmazó összetett takarmányokat olyan üzemekben kell előállítani, amelyeket az illetékes hatóság e célra engedélyezett, és amelyek kizárólag víziállatoknak szánt takarmányok előállításával foglalkoznak.
Ettől a speciális feltételtől eltérve:
i. az illetékes hatóság az általa végrehajtott helyszíni ellenőrzést követően az alábbi feltételek teljesülése esetén engedélyezheti víziállatoknak szánt összetett takarmányok előállítását olyan üzemekben, amelyek más haszonállatoknak – a prémes állatok kivételével – szánt összetett takarmányokat is előállítanak:
— a kérődzőknek szánt összetett takarmányokat olyan létesítményekben állítják elő, illetve tartják a tárolás, szállítás és csomagolás során, amelyek fizikailag elkülönülnek azoktól a létesítményektől, ahol a nem kérődzőknek szánt összetett takarmányokat gyártják és tárolják,
— a víziállatoknak szánt összetett takarmányokat olyan létesítményekben állítják elő, illetve tartják a tárolás, szállítás és csomagolás során, amelyek fizikailag elkülönülnek azoktól a létesítményektől, ahol az egyéb nem kérődző állatoknak szánt összetett takarmányokat gyártják és tárolják,
— az e szakaszban említett feldolgozott állati fehérjék beszerzéséről és felhasználásáról, valamint az e fehérjéket tartalmazó összetett takarmányok értékesítéséről szóló nyilvántartásokat legalább öt évig az illetékes hatóság rendelkezésére tartják,
— a víziállatoktól eltérő haszonállatoknak szánt összetett takarmányokat rendszeres mintavételnek és elemzésnek vetik alá, hogy kizárható legyen az engedélyezetlen állati eredetű összetevők jelenléte, amelyhez a 152/2009/EK rendelet VI. mellékletében leírt, a takarmányok ellenőrzése során az állati eredetű összetevők meghatározására szolgáló elemzési módszereket kell használni; a mintavétel és az elemzés gyakoriságát az üzemeltető által végrehajtott kockázatértékelés alapján kell meghatározni az üzemeltető HACCP elvén alapuló eljárásai keretében; az eredményeket legalább öt évig az illetékes hatóság rendelkezésére tartják;
ii. nem szükséges külön engedély az e szakaszban említett, a feldolgozott állati fehérjét tartalmazó összetett takarmányokból teljes értékű takarmányok előállításához olyan, saját célra fenntartott takarmánykeverőt üzemeltető gazdaságokban, amelyek esetében teljesülnek az alábbi feltételek:
— az illetékes hatóság nyilvántartásba vette őket,
— kizárólag víziállatokat tartanak,
— kizárólag az adott gazdaságban felhasznált, víziállatoknak szánt teljes értékű takarmányt állítanak elő, és
— az e szakaszban említett feldolgozott állati fehérjét tartalmazó összetett takarmány összességében 50 %-nál kevesebb fehérjét tartalmaz.
e) Az e szakaszban említett feldolgozott állati fehérjéket kísérő kereskedelmi okmányon vagy egészségügyi bizonyítványon, továbbá bárminemű csomagoláson egyértelműen az alábbi szavaknak kell szerepelniük: „Nem kérődzőkből származó feldogozott állati fehérje – nem használható haszonállatoknak szánt takarmányok előállítására, kivéve a vízi- és a prémes állatokat”.
Az e szakaszban említett feldolgozott állati fehérjét tartalmazó, víziállatoknak szánt összetett takarmányt kísérő kereskedelmi okmányon vagy egészségügyi bizonyítványon, továbbá bárminemű csomagoláson egyértelműen az alábbi szavaknak kell szerepelniük: „Nem kérődzőkből származó feldogozott állati fehérjét tartalmaz – haszonállatok takarmányozására nem használható, kivéve a vízi- és a prémes állatokat”.
E. SZAKASZ
Az el nem választott kérődzők etetésére szánt, hallisztet tartalmazó tejhelyettesítők előállítására, piaci forgalmazására és használatára vonatkozó speciális feltételek
A kérődző haszonállatfajok el nem választott egyedeinek etetésére szánt, hallisztet tartalmazó tejhelyettesítők előállítására, piaci forgalmazására és használatára az alábbi speciális feltételek vonatkoznak:
a) a tejhelyettesítőkben felhasznált hallisztet olyan feldolgozóüzemben kell előállítani, amelyet kizárólag víziállatokból – kivéve a tengeri emlősöket – származó termékek előállítására használnak, és amelyek teljesítik a III. fejezetben előírt általános feltételeket.
b) a kérődző haszonállatok el nem választott egyedei takarmányozására halliszt felhasználása csak olyan tejhelyettesítők előállításához engedélyezhető, amelyek száraz alakban vagy bizonyos mennyiségű folyadékban feloldva a kérődző fajtákhoz tartozó el nem választott haszonállatok táplálására szolgálnak a kolosztrum utáni anyatej kiegészítéseként vagy pótlására az elválasztás befejezését megelőzően.
c) a kérődző haszonállatfajok el nem választott egyedeinek szánt, hallisztet tartalmazó tejhelyettesítőket olyan üzemekben kell előállítani, amelyek nem állítanak elő kérődzőknek szánt egyéb összetett takarmányokat, és amelyeket az illetékes hatóság e célra jóváhagyott.
Ettől a speciális feltételtől eltérve, az illetékes hatóság az általa végrehajtott helyszíni ellenőrzést követően az alábbi feltételek teljesülése esetén engedélyezheti kérődzőknek szánt egyéb összetett takarmányok előállítását olyan üzemekben, amelyek a kérődző haszonállatfajok el nem választott egyedeinek szánt, hallisztet tartalmazó tejhelyettesítőket is előállítanak:
i. a kérődzőknek szánt egyéb összetett takarmányokat olyan létesítményekben tartják, amelyek fizikailag elkülönülnek azoktól a létesítményektől, ahol az ömlesztett hallisztet és a hallisztet tartalmazó ömlesztett tejhelyettesítőket tárolás, szállítás vagy csomagolás céljára tartják;
ii. a kérődzőknek szánt egyéb összetett takarmányokat olyan létesítményekben állítják elő, amelyek fizikailag elkülönülnek azoktól a létesítményektől, ahol a hallisztet tartalmazó tejhelyettesítőket gyártják;
iii. a halliszt beszerzéséről és felhasználásáról, valamint a hallisztet tartalmazó tejhelyettesítők értékesítéséről szóló nyilvántartásokat legalább öt évig az illetékes hatóság rendelkezésére tartják;
iv. a kérődzőknek szánt egyéb összetett takarmányokat rendszeres mintavételnek és elemzésnek vetik alá, hogy kizárható legyen az engedélyezetlen állati eredetű összetevők jelenléte, amelyhez a 152/2009/EK rendelet VI. mellékletében leírt, a takarmányok ellenőrzése során az állati eredetű összetevők meghatározására szolgáló elemzési módszereket kell használni; a mintavétel és az elemzés gyakoriságát az üzemeltető által végrehajtott kockázatértékelés alapján kell meghatározni az üzemeltető HACCP elvén alapuló eljárásai keretében; az eredményeket legalább öt évig az illetékes hatóság rendelkezésére tartják;
d) az Unióban való szabad forgalomba bocsátás előtt az importőröknek biztosítaniuk kell, hogy a hallisztet tartalmazó importált tejhelyettesítők minden szállítmányát a 152/2009/EK rendelet VI. mellékletében leírt, a takarmányok ellenőrzése során az állati eredetű összetevők meghatározására szolgáló elemzési módszerekkel elemezzék az engedélyezetlen állati eredetű összetevők jelenlétének kizárása érdekében.
e) a kérődző haszonállatfajok el nem választott egyedeinek szánt, hallisztet tartalmazó tejhelyettesítőket kísérő kereskedelmi okmányon vagy egészségügyi bizonyítványon, továbbá az ilyen tejhelyettesítőket tartalmazó bárminemű csomagoláson egyértelműen az alábbi szavaknak kell szerepelniük: „Hallisztet tartalmaz – kérődzők takarmányozására nem használható, kivéve az el nem választott egyedeket”.
f) a kérődző haszonállatfajok el nem választott egyedeinek szánt, hallisztet tartalmazó ömlesztett tejhelyettesítőket olyan járművekben és konténerekben kell szállítani, amelyeket nem használnak kérődzőknek szánt egyéb takarmányok szállítására.
Ettől a speciális feltételtől eltérve, a későbbiekben kérődzőknek szánt egyéb ömlesztett takarmányok szállítására használt járművekben és konténerekben szállíthatók a kérődző haszonállatfajok el nem választott egyedeinek szánt, hallisztet tartalmazó ömlesztett tejhelyettesítők, amennyiben azokat a keresztszennyeződés elkerülése érdekében előzőleg kitakarítják az illetékes hatóság által előzetesen jóváhagyott, dokumentált eljárás szerint. Ilyen eljárás alkalmazásakor az adott használatról szóló dokumentációt legalább két évig az illetékes hatóság rendelkezésére kell tartani.
g) a kérődzők tartásával foglalkozó gazdaságokban megfelelő intézkedéseket kell hozni annak érdekében, hogy megelőzzék az el nem választott egyedektől eltérő egyéb kérődzők hallisztet tartalmazó tejhelyettesítőkkel való etetését. E speciális feltétel betartásának biztosítására a gazdaságok előzetes bejelentésén alapuló rendszeren vagy más rendszeren keresztül az illetékes hatóság elkészíti azon gazdaságok jegyzékét, amelyekben hallisztet tartalmazó tejhelyettesítőt használnak.
V. FEJEZET
Általános követelmények
A. SZAKASZ
Jegyzékek
A tagállamok naprakész állapotban tartják és a nyilvánosság számára elérhetővé teszik az alábbiak jegyzékét:
a) azon vágóhidak, amelyekről a IV. fejezet C. szakaszának a) pontja szerint előállított vér szerezhető be;
b) a vérkészítményeket a IV. fejezet C. szakaszának c) pontja szerint előállító engedélyezett feldolgozóüzemek;
c) azon vágóhidak és darabolóüzemek, amelyektől a feldolgozott állati fehérjék előállítására szolgáló, a IV. fejezet D. szakaszának a) pontja szerinti állati melléktermékek szerezhetők be;
d) nem kérődzőkből származó feldolgozott állati fehérjét előállító olyan engedélyezett feldolgozóüzemek, amelyek a IV. fejezet D. szakaszának c) pontja szerint működnek;
e) a III. fejezet B. szakaszában, a IV. fejezet D. szakaszának d) pontjában és a IV. fejezet E. szakaszának c) pontjában említett engedélyezett üzemek;
f) nyilvántartásba vett, saját célra fenntartott takarmánykeverőt üzemeltető gazdaságok, amelyek a III. fejezet B. szakaszában és a IV. fejezet D. szakaszának d) pontjában leírt feltételek szerint működnek.
B. SZAKASZ
A kérődzőkből származó termékeket tartalmazó takarmány-alapanyagok és összetett takarmányok szállítása
1. A kérődzőkből származó, az alábbi a), b) és c) pontban felsoroltaktól eltérő termékeket tartalmazó ömlesztett takarmány-alapanyagokat és ömlesztett összetett takarmányokat olyan járművekben és konténerekben kell szállítani, amelyeket nem használnak haszonállatoknak – a prémes állatok kivételével – szánt takarmány szállítására:
a) tej, tejalapú termékek, tejből származó termékek, kolosztrum, kolosztrumtartalmú termékek;
b) állati eredetű dikalcium-foszfát és trikalcium-foszfát;
c) kérődzők nyersbőréből és irhájából származó hidrolizált fehérjék.
2. Az 1. pontban előírtaktól eltérve, a korábban az 1. pontban említett ömlesztett takarmány-alapanyagok és ömlesztett összetett takarmányok szállítására használt járművekben és konténerekben szállíthatók haszonállatoknak – a prémes állatok kivételével – szánt takarmányok, amennyiben azokat a keresztszennyeződés elkerülése érdekében előzőleg kitakarítják az illetékes hatóság által előzetesen jóváhagyott, dokumentált eljárásnak megfelelően.
Ilyen eljárás alkalmazásakor az adott használatról szóló dokumentációt legalább két évig az illetékes hatóság rendelkezésére kell tartani.
C. SZAKASZ
A kérődzőkből származó termékeket tartalmazó összetett takarmányok előállítása
A kérődzőkből származó, az alábbi a), b) és c) pontban felsoroltaktól eltérő termékeket tartalmazó összetett takarmányok nem állíthatók elő olyan üzemekben, amelyekben haszonállatoknak – a prémes állatok kivételével – szánt takarmányokat állítanak elő:
a) tej, tejalapú termékek, tejből származó termékek, kolosztrum, kolosztrumtartalmú termékek;
b) állati eredetű dikalcium-foszfát és trikalcium-foszfát;
c) kérődzők nyersbőréből és irhájából származó hidrolizált fehérjék.
D. SZAKASZ
A kérődzőkből származó termékeket tartalmazó takarmány-alapanyagok és összetett takarmányok gazdaságokban való használata és tárolása
Tilos a kérődzőkből származó, az alábbi a), b) és c) pontban felsoroltaktól eltérő termékeket tartalmazó takarmány-alapanyagok és összetett takarmányok használata és tárolása olyan gazdaságokban, amelyek a prémes állatoktól eltérő haszonállatokat tartanak:
a) tej, tejalapú termékek, tejből származó termékek, kolosztrum, kolosztrumtartalmú termékek;
b) állati eredetű dikalcium-foszfát és trikalcium-foszfát;
c) kérődzők nyersbőréből és irhájából származó hidrolizált fehérjék.
E. SZAKASZ
A feldolgozott állati fehérjék és az ilyen fehérjét tartalmazó termékek kivitele
1. A kérődzőkből származó feldolgozott állati fehérjék és az ilyen fehérjét tartalmazó termékek kivitele tilos.
Ettől eltérve ez a tilalom nem vonatkozik a kedvtelésből tartott állatok olyan feldolgozott eledeleire, amelyek kérődzőkből származó feldolgozott állati fehérjét tartalmaznak, és amelyeket az 1069/2009/EK rendelet 24. cikkének megfelelően kedvtelésből tartott állatok eledeleinek előállítására engedélyezett létesítményekben dolgoztak fel, és az uniós jogszabályoknak megfelelően csomagoltak és címkéztek.
2. A nem kérődzőkből származó feldolgozott állati fehérjék és az ilyen fehérjét tartalmazó összetett takarmányok kivitele csak az alábbi feltételek teljesülése esetén lehetséges:
a) a nem kérődző állatokból származó feldolgozott állati fehérjéknek olyan feldolgozóüzemekből kell származniuk, amelyek kizárólag a IV. fejezet D. szakaszának a) pontjában említett vágóhidakról és darabolóüzemekből beszerzett, nem kérődzőkből származó állati melléktermékek feldolgozásával foglalkoznak, vagy olyan engedélyezett feldolgozóüzemekből kell származniuk, amelyek szerepelnek az V. fejezet A. szakaszának d) pontjában említett, nyilvánosan hozzáférhető jegyzékekben;
b) a nem kérődző állatokból származó feldolgozott állati fehérjét tartalmazó összetett takarmánynak olyan engedélyezett létesítményekből kell származnia, amelyek szerepelnek az V. fejezet A. szakaszának e) pontjában említett, nyilvánosan hozzáférhető jegyzékekben, és amelyeket az uniós jogszabályoknak megfelelően csomagoltak és címkéztek.
3. A 2. pontban megállapított feltételek nem alkalmazandók a következőkre:
a) a kedvtelésből tartott állatok olyan eledelei, amelyek nem kérődzőkből származó feldolgozott állati fehérjét tartalmaznak, és amelyeket az 1069/2009/EK rendelet 24. cikkének megfelelően kedvtelésből tartott állatok eledeleinek előállítására engedélyezett létesítményekben dolgoztak fel, és az uniós jogszabályoknak megfelelően csomagoltak és címkéztek;
b) halliszt és a halliszten kívül más feldolgozott állati fehérjét nem tartalmazó összetett takarmányok.
F. SZAKASZ
Hatósági ellenőrzések
1. Az e mellékletben leírt szabályok betartását vizsgáló, az illetékes hatóságok által végrehajtott hatósági ellenőrzések során vizsgálatnak és elemzési célú mintavételnek kell alávetni a feldolgozott állati fehérjéket és takarmányokat, amelyhez a 152/2009/EK rendelet VI. mellékletében leírt, a takarmányok ellenőrzése során az állati eredetű összetevők meghatározására szolgáló elemzési módszereket kell használni.
2. Az illetékes hatóság rendszeresen ellenőrzi az említett hatósági vizsgálatok céljára elemzéseket végző laboratóriumok alkalmasságát, főként a jártassági vizsgálatok eredményének értékelésével.
Ha az alkalmasság nem tekinthető kielégítőnek, a további vizsgálatok előtt a laboratórium minimális javító intézkedésként újraképezi a laboratóriumi személyzetet.
V. MELLÉKLET
KÜLÖNLEGES FERTŐZÉSI VESZÉLYT JELENTŐ ANYAGOK
1. A különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagok fogalommeghatározása
A következő szöveteket különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagoknak kell nyilvánítani, ha ellenőrzött vagy meghatározatlan kockázatot jelentő tagállamból, harmadik országból vagy régióból származó állatból származnak:
a) a szarvasmarhafélék tekintetében:
i. a 12 hónaposnál idősebb állatok koponyája az alsó állkapocs kivételével, beleértve az agyat és a szemeket, valamint a gerincvelő;
ii. a 30 hónaposnál idősebb állatok gerincoszlopa a farokcsigolyák, a nyaki, mellkasi és ágyéki csigolyák tövis- és harántnyúlványai, valamint a középső keresztcsonti taréj és a keresztcsont szárnyai kivételével, de beleértve a gerincalapi idegdúcokat; valamint
iii. bármilyen korú állatok mandulája, vékonybelének utolsó négy métere, vakbele és bélfodra.
b) juh- és kecskefélék tekintetében
i. a 12 hónaposnál idősebb, illetve olyan állatok koponyája, beleértve az agyat és a szemet, mandulája és gerincveleje, amelyek állandó metszőfoga áttörte a fogínyt; valamint
ii. bármilyen korú állat lépe és csípőbele.
2. Az elhanyagolható BSE-kockázatot jelentő tagállamokra vonatkozó specifikus követelmények
Az 1.a).i. és 1.b) pontban felsorolt szövetek, amelyeket elhanyagolható BSE-kockázatot jelentő tagállamokból származó állatokból nyertek, különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagoknak tekintendők.
3. Jelölés és megsemmisítés
A különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagokat eltávolításukat követően azonnal színezőanyaggal kell megfesteni vagy adott esetben más módon megjelölni, és az 1069/2009/EK rendeletben és különösen annak 12. cikkében megállapított rendelkezéseknek megfelelően ártalmatlanítani kell.
4. A különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagok eltávolítása
4.1. A különleges fertőzési veszélyt jelentő anyag a következő helyeken távolítandó el:
a) vágóhidak vagy adott esetben más vágási helyek;
b) szarvasmarhafélék gerincoszlopa esetében darabolóüzemek;
c) adott esetben az 1069/2009/EK rendelet 24. cikke (1) bekezdésének h) pontjában említett engedélyezett létesítmények vagy üzemek.
4.2. A 4.1. ponttól eltérve a 8. cikk (2) bekezdésében említett, a különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagok eltávolítása tekintetében használt alternatív vizsgálat alkalmazása engedélyezhető az e rendelet 24. cikkének (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően, amennyiben az említett alternatív vizsgálat szerepel a X. mellékletben, és teljesülnek a következő feltételek:
a) az alternatív vizsgálatot a vágóhidakon valamennyi olyan állaton el kell végezni, amelyekből el kell távolítani a különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagot;
b) semmilyen, emberi fogyasztásra vagy állatok takarmányozására szánt, szarvasmarha-, juh- vagy kecskefélékből előállított termék nem hagyhatja el a vágóhidat azelőtt, hogy az illetékes hatóság meg ne kapta és el ne fogadta volna az alternatív vizsgálatok eredményét valamennyi potenciálisan fertőzött levágott állatot illetően, ha valamelyikükben BSE-t állapítottak meg;
c) ha egy alternatív vizsgálat pozitív eredményt mutat, a 3. pontnak megfelelően a vágóhídon esetlegesen beszennyeződött szarvasmarha-, juh- vagy kecskeféléből származó minden anyagot megsemmisítenek, hacsak a test valamennyi részét – a bőrt is beleértve – be nem tudják azonosítani, és nem tudják elkülönítve tárolni.
4.3. A 4.1. ponttól eltérve a tagállamok határozhatnak úgy, hogy engedélyezik:
a) a juh- és kecskefélék gerincvelejének a kifejezetten e célra engedélyezett darabolóüzemben történő eltávolítását;
b) a szarvasmarhafélék gerincoszlopának a kifejezetten e célra engedélyezett, ellenőrzött és nyilvántartott hentesüzletben történő eltávolítását a vágott testekből vagy azok részeiből;
c) a szarvasmarhafélék fejhúsának a kifejezetten e célra engedélyezett darabolóüzemben történő lefejtését a 9. pontban meghatározott rendelkezéseknek megfelelően.
4.4. A különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagok eltávolítására vonatkozó, e fejezetben meghatározott szabályok a biodiverzitás előmozdítása érdekében nem vonatkoznak az 1069/2009/EK rendelet 18. cikke (2) bekezdése a) pontjának megfelelően, állatkerti állatok etetésére felhasznált, 1. kategóriába tartozó anyagokra, sem az említett rendelet 18. cikke (2) bekezdése b) pontjának megfelelően, természetes környezetükben élő veszélyeztetett vagy védett dögevő madárfajok és egyéb fajok etetésére felhasznált, 1. kategóriába tartozó anyagokra.
5. A mechanikai úton elválasztott húsra vonatkozó intézkedések
Az 5. cikk (2) bekezdésében említett egyedi döntések mellett és a 9. cikk (3) bekezdésétől eltérve valamennyi tagállamban tilos lesz csontok vagy csonttal darabolt marha-, juh- és kecskehús felhasználása mechanikai úton elválasztott hús előállításához.
6. A szövetek roncsolásával kapcsolatos intézkedések
A 8. cikk (3) bekezdésében foglalt tilalmat – miszerint az ellenőrzött vagy meghatározatlan BSE-kockázatot jelentő tagállamokban vagy azok régióiban a kábítás után a központi idegrendszer szövetei nem roncsolhatók megnyúlt rúd alakú eszköz koponyaüregbe vezetésével vagy koponyaüregbe befecskendezett gázzal olyan szarvasmarha-, juh- vagy kecskefélék esetében, amelyek húsát emberi vagy állati fogyasztásra szánják – alkalmazni kell az elhanyagolható BSE-kockázatot jelentő tagállamokban is.
7. A szarvasmarhafélék nyelvének leválasztása
Az emberi fogyasztásra vagy állatok takarmányozására szánt, bármilyen korú szarvasmarhafélék nyelvét a vágóhídon a nyelvcsont nyelvnyúlványára csőrszerűen ejtett keresztirányú vágással kell leválasztani, kivéve az elhanyagolható BSE-kockázatot jelentő tagállamokból származó szarvasmarhafélék nyelve esetében.
8. A szarvasmarhafélék fejhúsának lefejtése
8.1. A 12 hónaposnál idősebb szarvasmarhák fejhúsát a hatáskörrel rendelkező hatóság által elismert ellenőrző rendszerrel összhangban a vágóhídon kell lefejteni, a fejhúsnak a központi idegrendszer szöveteivel való esetleges szennyeződése megelőzése érdekében. A rendszernek legalább az alábbi intézkedéseket kell tartalmaznia:
a) a fejhús lefejtése egy erre kijelölt, a vágóvonal egyéb részeitől fizikailag elkülönített helyen történik;
b) amennyiben a fejhús lefejtése előtt a fejet eltávolítják a szállítószalagról vagy az akasztóhorogról, át nem eresztő és tartós tömítéssel lezárják a homloki nyílást és az öreglyukat. Amennyiben az agytörzsből mintát vesznek BSE-re irányuló laboratóriumi vizsgálat céljából, az öreglyukat a mintavételt követően azonnal le kell zárni;
c) tilos a fejhús lefejtése, amennyiben a szem megsérült, vagy közvetlenül a vágást megelőzően, illetve azt követően kiesett, vagy bármely egyéb olyan károsodást szenvedett, amely a fejnek a központi idegrendszer szöveteivel való szennyeződését okozhatta;
d) tilos a fejhús lefejtése olyan fejről, amelyet nem a második francia bekezdésnek megfelelő módon zártak le;
e) az általános higiéniai szabályok sérelme nélkül meghatározott munkaelőírásokat kell alkalmazni a fejhús lefejtésekor bekövetkező szennyeződésének megelőzésére, különösen olyan esetben, ha a második francia bekezdésben említett tömítés kiesett, vagy a folyamat során a szem megsérült;
f) a központi idegrendszer szöveteinek kimutatására szolgáló megfelelő laboratóriumi vizsgálatot magában foglaló mintavételi tervet kell alkalmazni annak ellenőrzése céljából, hogy megfelelően végrehajtják-e a szennyeződés csökkentését célzó intézkedéseket.
8.2. A 8.1. pont előírásaitól eltérve a tagállamok úgy határozhatnak, hogy a szarvasmarhafélék fejhúsának lefejtése tekintetében olyan alternatív ellenőrző rendszert alkalmaznak a vágóhídon, amely a fejhúsnak a központi idegrendszer szöveteivel való szennyeződése egyenértékű csökkenését eredményezi. A központi idegrendszer szöveteinek kimutatására szolgáló megfelelő laboratóriumi vizsgálatot magában foglaló mintavételi tervet kell alkalmazni annak ellenőrzése céljából, hogy megfelelően végrehajtják-e a szennyeződés csökkentését célzó intézkedéseket. Az ezen eltérést alkalmazó tagállamok az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság keretében tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot ellenőrző rendszerükről és a mintavételezés eredményéről.
8.3. Ha a lefejtés a szarvasmarhaféle fejének a szállítószalagról vagy akasztóhorogról való levétele nélkül történik, a 8.1. és a 8.2. pont nem alkalmazandó.
9. Szarvasmarhafélék fejhúsának lefejtése engedélyezett darabolóüzemekben
A 8. ponttól eltérve a tagállamok dönthetnek a szarvasmarhafélék fejhúsának az e célra engedélyezett darabolóüzemben történő leválasztása engedélyezése mellett, amennyiben a következő feltételek teljesülnek:
a) tárolása és a vágóhídról a darabolóüzembe történő szállítása során a darabolóüzembe történő szállításra szánt fejeket állványra kell függeszteni;
b) mielőtt a fejet átraknák a szállítószalagról vagy az akasztóhorogról az állványra, át nem eresztő, tartós tömítéssel lezárják a homloki nyílást, valamint az öreglyukat. Amennyiben az agytörzsből mintát vesznek BSE-re irányuló laboratóriumi vizsgálat céljából, az öreglyukat a mintavételt követően azonnal le kell zárni;
c) olyan fejet, amelyen nem a b) pont szerint végezték el a tömítést, amelyben a szem megsérült vagy közvetlenül a vágást megelőzően, illetve azt követően kiesett, vagy bármely egyéb olyan károsodást szenvedett, amely a fejnek a központi idegrendszer szöveteivel való szennyeződését okozhatta, ki kell zárni a kifejezetten e célra engedélyezett darabolóüzembe történő szállításból;
d) a központi idegrendszer szöveteinek kimutatására szolgáló megfelelő laboratóriumi vizsgálatot magában foglaló mintavételi tervet kell a vágóhíd számára alkalmazni annak ellenőrzése céljából, hogy megfelelően végrehajtják-e a szennyeződés csökkentését célzó intézkedéseket;
e) a fejhús lefejtését az illetékes hatóság által elismert ellenőrző rendszerrel összhangban kell végezni, a fejhúsnak a központi idegrendszer szöveteivel való esetleges szennyeződése megelőzése érdekében. A rendszernek legalább a következőket kell tartalmaznia:
i. minden egyes fejet szemrevételezés útján ellenőrizni kell szennyeződés vagy sérülésre utaló jelek tekintetében és a tömítés megfelelő voltát illetően, mielőtt megkezdenék a fejhús lefejtését;
ii. tilos a fejhús lefejtése olyan fejről, amely nincs helyesen tömítve, a szem sérült, vagy bármely egyéb olyan károsodást szenvedett, amely a fejnek a központi idegrendszer szöveteivel való szennyeződését okozhatta. Tilos a fejhús lefejtése olyan fejekről is, amelyek esetében felmerül az ilyen fejtől eredő szennyeződés gyanúja;
iii. az általános higiéniai szabályok sérelme nélkül meghatározott munkaelőírásokat kell alkalmazni a fejhús szállításakor és lefejtésekor bekövetkező szennyeződésének megelőzésére, különösen olyan esetben, ha a tömítés kiesett, vagy a folyamat során a szem megsérült;
f) a központi idegrendszer szöveteinek kimutatására szolgáló megfelelő laboratóriumi vizsgálatot magában foglaló mintavételi tervet kell alkalmazni a darabolóüzem számára annak ellenőrzése céljából, hogy megfelelően végrehajtják-e a szennyeződés csökkentését célzó intézkedéseket.
10. A kereskedelemre és kivitelre vonatkozó szabályok
10.1. A tagállamok csak akkor határozhatnak úgy, hogy engedélyezik különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagot tartalmazó fej vagy nem vágott állati test más tagállamba történő szállítását, ha az adott másik tagállam megállapodott az ilyen anyag fogadásáról, és jóváhagyta a kivitelre és szállításra vonatkozó különleges feltételeket.
10.2. A 10.1. ponttól eltérve a gerincoszlopon kívül más különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagot nem tartalmazó vágott állati test, hasított féltest, nagykereskedelmi értékesítés céljából legfeljebb három részre darabolt féltest, valamint negyed test – beleértve az idegdúcok dorzális gyökerét – másik tagállamba szállítható az utóbbi előzetes beleegyezése nélkül.
10.3. A szarvasmarha-, juh- és kecskefélék különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagokat tartalmazó fejének és friss húsának a Közösségből történő kivitele tilos.
11. Ellenőrzések
11.1. A tagállamok gyakori hatósági ellenőrzést végeznek, hogy megvizsgálják az e mellékletben foglalt előírások helyes alkalmazását, és biztosítsák a szennyeződés elkerüléséhez szükséges intézkedések meghozatalát, különösen vágóhidakon, darabolóüzemekben vagy más olyan helyeken, ahol különleges fertőzési veszélyt jelentő anyag eltávolítására kerül sor, mint például a hentesüzletekben vagy a 4.1. c) pontban említett létesítményekben.
11.2. A tagállamok rendszert hoznak létre annak biztosítására és ellenőrzésére, hogy a különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagokat e rendeletnek, valamint az 1069/2009/EK rendeletnek megfelelően kezelik és távolítják el.
11.3. Megfelelő ellenőrző rendszert kell alkalmazni a gerincoszlop eltávolítására az 1.a) pontban meghatározottak szerint. A rendszernek legalább a következő intézkedéseket kell magában foglalnia:
a) 2017. június 30-ig a szarvasmarhafélék gerincoszlopot tartalmazó vágott testét vagy annak nagykereskedelmi értékesítés céljából darabolt részeit az 1760/2000/EK rendelet 13. cikke szerinti címkén jól látható kék csíkkal kell megjelölni, ha a gerincoszlopot nem szükséges eltávolítani,
2017. július 1-jétől a szarvasmarhafélék gerincoszlopot tartalmazó vágott testét vagy annak nagykereskedelmi értékesítés céljából darabolt részeit az 1760/2000/EK rendelet 13. cikke szerinti címkén jól látható piros csíkkal kell megjelölni, ha a gerincoszlopot el kell távolítani;
b) adott esetben a hússzállítmány kereskedelmi okmányán külön információként kell feltüntetni a szarvasmarhafélék olyan vágott testének vagy annak nagykereskedelmi értékesítés céljából darabolt olyan részeinek számát, amelyekből el kell távolítani a gerincoszlopot. Adott esetben behozatal esetén az említett külön információt a 136/2004/EK bizottsági rendelet ( 24 ) 2. cikkének (1) bekezdésében említett közös állat-egészségügyi beléptetési okmányban fel kell tüntetni;
c) a hentesüzleteknek legalább egy évig meg kell őrizniük a b) pontban említett kereskedelmi dokumentumokat.
VI. MELLÉKLET
KÉRŐDZŐKTŐL SZÁRMAZÓ ANYAGBÓL ELŐÁLLÍTOTT VAGY AZT TARTALMAZÓ ÁLLATI EREDETŰ TERMÉKEK A 9. CIKK (1) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETTEK SZERINT
VII. MELLÉKLET
A FERTŐZŐ SZIVACSOS AGYVELŐBÁNTALMAK ELLENI VÉDEKEZÉS ÉS A FELSZÁMOLÁSUK
A. FEJEZET
A tse juh- és kecskefélékben való előfordulása gyanújának felmerülését követő intézkedések
Ha egy tagállam valamely gazdaságában egy juh- vagy kecskeféle egyednél felmerül a TSE-fertőzöttség gyanúja, akkor az érintett gazdaság összes többi juh- vagy kecskeféle egyedét hatósági forgalmi korlátozás alá kell helyezni addig, amíg a megerősítő vizsgálatok eredményei rendelkezésre nem állnak.
Ha bebizonyosodik, hogy az a gazdaság, ahol az állat tartózkodott, amikor a TSE gyanúja felmerült, valószínűleg nem az a gazdaság, amelyben az állat a TSE-vel megfertőződhetett, az illetékes hatóság a rendelkezésre álló járványügyi információk alapján dönthet úgy, hogy más gazdaságokat is hatósági ellenőrzés alá von, vagy úgy, hogy csak azt a gazdaságot helyezi hatósági ellenőrzés alá, ahol a fertőzés történt.
A hatósági ellenőrzés alá helyezett gazdaságban nevelt juh- és kecskeféléktől származó tej és tejtermékek, amelyek attól az időponttól kezdve, hogy felmerült a TSE előfordulásának gyanúja, az előfordulást megerősítő vizsgálati eredmények rendelkezésre állásáig az adott gazdaságban jelen vannak, kizárólag abban a gazdaságban használhatók fel.
B. FEJEZET
A tse szarvasmarha-, juh- és kecskefélékben való előfordulásának megerősítését követő intézkedések
1. A 13. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett felmérésnek azonosítania kell a következőket:
a) szarvasmarhafélék esetében:
— az összes többi kérődző abban a gazdaságban, amelyhez az az állat tartozik, amelyiknél a betegséget megállapították,
— ha a betegséget nőivarú állatnál állapították meg, annak a betegség klinikai kitörését megelőző vagy követő két éven belül született utódai,
— az összes állat abban a kohortban, amelyhez az az állat tartozik, amelyiknél a betegséget megállapították,
— a betegség lehetséges eredete,
— a többi állat abban a gazdaságban, amelyikbe az az állat tartozik, amelyiknél a betegséget megállapították, vagy az egyéb olyan gazdaságokban, amelyek a TSE kórokozója által fertőzöttekké válhattak, vagy ugyanannak a takarmány- vagy szennyezési forrásnak voltak kitéve,
— az esetlegesen fertőzött takarmány és egyéb anyagok szállítása vagy a terjesztés bármely más eszköze, amely átvihette a TSE kórokozóját a szóban forgó gazdaságból vagy gazdaságba;
b) juh- és kecskefélék esetében:
— az összes többi kérődző – a juh- és kecskeféléken kívül – abban a gazdaságban, amelyhez az az állat tartozik, amelyiknél a betegséget megállapították,
— amennyiben megállapíthatók, a szülőállatok, továbbá nőivarú állatok esetében azon állat összes embriója, petesejtje és utolsó utódja, amelyiknél a betegséget megállapították,
— az összes többi juh- és kecskeféle – a második francia bekezdésben felsoroltakon kívül – abban a gazdaságban, amelyhez az az állat tartozik, amelyiknél a betegséget megállapították,
— a betegség feltehető eredete és a többi gazdaság, amelyben vannak olyan állatok, embriók vagy petesejtek, amelyek megfertőződhettek a TSE kórokozójával, vagy ugyanabból a takarmányból ettek, vagy ki voltak téve ugyanannak a fertőzési forrásnak,
— az esetlegesen fertőzött takarmány és egyéb anyagok forgalma vagy a terjesztés bármely más eszköze, amely átvihette a TSE kórokozóját a szóban forgó gazdaságból vagy gazdaságba.
2. A 13. cikk (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott intézkedések legalább a következőket foglalják magukban:
2.1. BSE szarvasmarhafélében való megállapítása esetén az 1. pont a) alpontjának második és harmadik francia bekezdésében említett felmérés által azonosított szarvasmarhafélék leölése és teljes megsemmisítése; a tagállam azonban dönthet úgy, hogy:
— nem öli le és nem semmisíti meg az 1. pont a) alpontjának harmadik francia bekezdésében hivatkozott kohort állatait, ha bizonyítható, hogy az ilyen állatok nem jutottak ugyanahhoz a takarmányhoz, mint a fertőzött állat,
— felfüggeszti az 1. pont a) alpontjának harmadik francia bekezdésében említett kohorthoz tartozó állatok leölését és megsemmisítését ezek termékeny élettartamának végéig, feltéve, hogy ezek folyamatosan spermagyűjtő központban tartott bikák, és biztosítható, hogy elpusztulásukat követően teljes mértékben megsemmisítik azokat.
2.2. ha a TSE juh- vagy kecskefélében való előfordulását megerősítik:
2.2.1. olyan esetekben, amikor a BSE nem zárható ki
ha a BSE nem zárható ki a X. melléklet C. fejezete 3.2.c) pontjának ii. alpontjában meghatározott módszerek és vizsgálati tervek szerint végzett másodlagos molekuláris vizsgálat eredményei alapján, az 1.pont b) alpontjának másodiktól ötödikig terjedő francia bekezdéseiben említett felmérés által azonosított valamennyi állat, embrió és petesejt leölése és teljes körű megsemmisítése.
A 18 hónaposnál idősebb, megsemmisítés céljából levágott állatokat a III. melléklet A. fejezet II. részének 5. pontjában meghatározott módon meg kell vizsgálni TSE előfordulása szempontjából a X. melléklet C. fejezete 3. részének 3.2. pontjában meghatározott laboratóriumi módszerek és vizsgálati tervek szerint.
Meg kell határozni valamennyi juhféle prionfehérje-genotípusát, legfeljebb 50 egyed erejéig.
A megsemmisítendő állatoktól származó tejet és tejtermékeket, amelyek azon időpont, amikor megerősítették, hogy a BSE nem zárható ki, és az állatok teljes megsemmisítésének időpontja között a gazdaságban jelen voltak, az 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 25 ) 12. cikkének megfelelően ártalmatlanítani kell.
Valamennyi állat leölése és teljes megsemmisítése után a 3. pontban meghatározott feltételek vonatkoznak a gazdaságra;
2.2.2. olyan esetekben, amikor a BSE és az atipikus surlókór kizárható
Ha a X. melléklet C. fejezete 3. része 3.2. pontjának c) alpontjában meghatározott módszerekkel és vizsgálati tervekkel kizárják a BSE és az atipikus surlókór előfordulását, a gazdaságra az a) pontban meghatározott feltételek és – a gazdaságért felelős tagállam határozata szerint – vagy a b) pontban megállapított 1. lehetőség, vagy a c) pontban megállapított 2. lehetőség, vagy a d) pontban megállapított 3. lehetőség feltételei vonatkoznak:
a) Az olyan tej és tejtermékek, amelyeket a megsemmisítendő vagy levágandó állatoktól nyertek, és amelyek azon időpont, amikor a TSE-előfordulást megerősítették, valamint a gazdaságban a b), illetve c) pont szerinti intézkedések végrehajtásának időpontja között a gazdaságban jelen voltak, vagy amelyeket a fertőzött állománytól nyertek, mielőtt a d) alpontban és a 4. pontban meghatározott valamennyi korlátozást meg nem szüntették, nem használhatók fel kérődzők takarmányozására, kivéve a szóban forgó gazdaságban lévő kérődzők takarmányozására.
Az ilyen tej és tejtermékek kérődzőknek szánt takarmányként csak a gazdaságért felelős tagállam területén hozhatók forgalomba.
Az ilyen tejből és tejtermékekből álló szállítmányokat kísérő kereskedelmi okmányon és az ilyen szállítmányokat tartalmazó bárminemű csomagoláson szerepelnie kell a következő egyértelmű jelölésnek: „kérődzők takarmányozására nem használható”.
Tilos az ilyen tejet vagy tejterméket tartalmazó takarmány felhasználása és tárolása olyan gazdaságban, amelyben kérődzőket tartanak.
Az ilyen tejet vagy tejterméket tartalmazó ömlesztett takarmány szállítását olyan járművel kell végezni, amely egyidejűleg nem szállít kérődzőknek szánt takarmányt.
Ha egy ilyen járművet ezt követően kérődzőknek szánt takarmány szállítására használnak, akkor azt a keresztszennyeződés elkerülése végett alaposan ki kell tisztítani a gazdaságért felelős tagállam által jóváhagyott eljárásnak megfelelően.
b) 1. lehetőség – valamennyi állat leölése és teljes megsemmisítése
Az 1. pont b) alpontjának második és harmadik francia bekezdésében említett vizsgálattal azonosított valamennyi állat, embrió és petesejt haladéktalan leölése és teljes megsemmisítése.
A 18 hónaposnál idősebb, megsemmisítés céljából levágott állatokat a III. melléklet A. fejezet II. részének 5. pontjában meghatározott módon meg kell vizsgálni TSE előfordulása szempontjából a X. melléklet C. fejezete 3. része 3.2. pontjában meghatározott laboratóriumi módszerek és vizsgálati tervek szerint.
Meg kell határozni valamennyi juhféle prionfehérje-genotípusát, legfeljebb 50 egyed erejéig.
Az 1. lehetőség első bekezdésében meghatározott feltételektől eltérve a tagállamok dönthetnek úgy, hogy az i. vagy a ii. pontban felsorolt intézkedéseket hajtják végre:
i. valamennyi állat haladéktalan leölése és teljes megsemmisítése helyett azokat haladéktalanul levágják emberi fogyasztás céljából, feltéve, hogy:
— az állatokat a gazdaságért felelős tagállam területén vágják le emberi fogyasztás céljából;
— minden 18 hónaposnál idősebb, emberi fogyasztás céljából levágott állatot megvizsgálnak a TSE előfordulása szempontjából a X. melléklet C. fejezete 3. része 3.2. pontjának b) alpontjában meghatározott laboratóriumi módszerek és vizsgálati tervek szerint,
ii. a három hónaposnál fiatalabb bárányok és kecskegidák mentesülek a haladéktalan leölés és teljes megsemmisítés alól, feltéve, hogy azokat legkésőbb három hónapos korukban levágják emberi fogyasztás céljából.
Az összes állat leöléséig és teljes megsemmisítéséig vagy emberi fogyasztás céljából való levágásáig a 2.2.2. pont a) alpontjában és a 3.4. pont b) alpontjának harmadik és negyedik francia bekezdésében meghatározott intézkedések vonatkoznak a gazdaságra, amennyiben az a döntés született, hogy az 1. lehetőséget alkalmazzák.
Az összes állat leölése és teljes megsemmisítése vagy emberi fogyasztás céljából való levágása után a 3. pontban meghatározott feltételek vonatkoznak a gazdaságra, amennyiben az a döntés született, hogy az 1. lehetőséget alkalmazzák.
c) 2. lehetőség – csak a fogékony állatok leölése és teljes megsemmisítése
a gazdaságban található valamennyi juhféle egyed prionprotein-genotipizálása, majd az 1. pont b) alpontjának második és harmadik francia bekezdésében említett vizsgálattal azonosított valamennyi állat, embrió és petesejt haladéktalan leölése és teljes megsemmisítése az alábbiak kivételével:
— ARR/ARR genotípusú tenyészkosok,
— olyan tenyészanyajuhok, amelyek legalább egy ARR alléllal rendelkeznek, és nincs VRQ alléljuk, valamint, ahol az ilyen tenyészanyajuhok vemhesek a felmérés idején, a későbbiekben született bárányok, ha genotípusuk megfelel e bekezdés követelményeinek,
— legalább egy ARR alléllal rendelkező juhféle egyedek, amelyeket kizárólag emberi fogyasztás céljából történő vágásra szánnak,
— amennyiben a gazdaságért felelős tagállam így határoz, a három hónaposnál fiatalabb bárányok és kecskegidák, feltéve, hogy azokat legkésőbb három hónapos korukban levágják emberi fogyasztás céljából. A szóban forgó bárányok és kecskegidák mentesülnek a genotipizálás alól.
A 18 hónaposnál idősebb, megsemmisítés céljából levágott állatokat a III. melléklet A. fejezet II. részének 5. pontjában meghatározott módon meg kell vizsgálni TSE előfordulása szempontjából a X. melléklet C. fejezete 3. része 3.2. pontjában meghatározott laboratóriumi módszerek és vizsgálati tervek szerint.
A 2. lehetőség első bekezdésében meghatározott feltételektől eltérve a tagállamok dönthetnek úgy, hogy az i., a ii. vagy a iii. pontban felsorolt intézkedéseket hajtják végre:
i. a 2. lehetőség első bekezdésében említett állatok leölése és teljes megsemmisítése helyett emberi fogyasztás céljából vágják le azokat, feltéve, hogy:
— az állatokat a gazdaságért felelős tagállam területén vágják le emberi fogyasztás céljából;
— minden 18 hónaposnál idősebb, emberi fogyasztás céljából levágott állatot megvizsgálnak a TSE előfordulása szempontjából a X. melléklet C. fejezete 3. része 3.2. pontjának b) alpontjában meghatározott laboratóriumi módszerek és vizsgálati tervek szerint,
ii. a 2. lehetőség első bekezdésében említett állatok genotipizálásának, majd ezt követő leölésének és teljes megsemmisítésének vagy emberi fogyasztás céljából történő levágásának elhalasztása legfeljebb három hónappal olyan esetben, amikor a jelző eset megerősítésére a bárányozási időszak kezdetéhez közel kerül sor, feltéve, hogy az anyajuhokat, kecskéket és újszülöttjeiket a teljes időszak alatt elkülönítik a más gazdaságok juh- és kecskeféle egyedeitől;
iii. a 2. lehetőség első bekezdésében említett állatok leölésének és teljes megsemmisítésének vagy emberi fogyasztás céljából történő levágásának elhalasztása a jelző eset megerősítésének dátumától számított legfeljebb három évvel juhállományok esetében, olyan gazdaságokban, ahol a juh- és kecskeféle egyedeket együtt tartják. Az e bekezdésben meghatározott eltérést csak olyan esetekben lehet alkalmazni, amikor a gazdaságért felelős tagállam véleménye szerint a járványügyi helyzet nem kezelhető az érintett állatok leölése nélkül, ez azonban nem hajtható végre azonnal a gazdaság juhállományának alacsony szintű rezisztenciája, valamint egyéb megfontolások, többek között gazdasági tényezők miatt. A nem ARR/ARR genotípusú tenyészkosokat késedelem nélkül le kell ölni vagy ivartalanítani kell, és minden lehetséges intézkedést meg kell hozni a gazdaság juhállománya genetikai rezisztenciájának kialakítása érdekében, beleértve az átgondolt tenyésztést és az anyajuhok leölését az ARR allél gyakoriságának növelése és a VRQ allél kiküszöbölése érdekében. A gazdaságért felelős tagállam gondoskodik arról, hogy a halasztást követően leölendő állatok száma ne legyen nagyobb, mint amekkora közvetlenül a jelző eset megerősítését követően lett volna.
A 2. lehetőség első bekezdésében említett állatok leöléséig és teljes megsemmisítéséig vagy emberi fogyasztás céljából történő levágásáig a következő intézkedések vonatkoznak a gazdaságra, amennyiben az a döntés született, hogy a 2. lehetőséget alkalmazzák: a 2.2.2. pont a) alpontja, a 3.1. pont, a 3.2. pont a) és b) pontja, a 3.3. pont, valamint a 3.4. pont a) alpontjának első és második francia bekezdése, b) pontjának első, harmadik és negyedik francia bekezdése és c) pontja. Ha azonban a gazdaságért felelős tagállam úgy határoz, hogy a iii. pontnak megfelelően elhalasztja az állatok leölését és teljes megsemmisítését vagy emberi fogyasztás céljából történő levágását, akkor a következő intézkedések vonatkoznak a gazdaságra: a 2.2.2. pont a) alpontja és a 4.1–4.6. pontok.
A 2. lehetőség első bekezdésében említett állatok leölése és teljes megsemmisítése vagy emberi fogyasztás céljából történő levágása után a 3. pontban meghatározott feltételek vonatkoznak a gazdaságra, amennyiben az a döntés született, hogy a 2. lehetőséget alkalmazzák.
d) 3. lehetőség – az állatokat nem kötelező leölni és teljesen megsemmisíteni
A tagállam dönthet úgy, hogy nem öli le és nem semmisíti meg az 1. pont b) alpontjának második és harmadik francia bekezdésében említett vizsgálattal azonosított állatokat, amennyiben teljesülnek az alábbi négy francia bekezdésből legalább az egyikben meghatározott feltételek:
— a pótláshoz nehéz beszerezni a 3.2. pont a) és b) alpontja szerint engedélyezett genotípusú juhféle egyedeket,
— a fajtán belül vagy a gazdaságban alacsony az ARR allél gyakorisága,
— a beltenyészet elkerülése érdekében szükséges,
— az összes járványügyi tényező alapos megfontolása alapján a tagállam szükségesnek tartja.
A klasszikussurlókór-járványok kitörése elleni fellépés során a 3. lehetőség igénybe vételét lehetővé tevő tagállamoknak nyilvántartást kell vezetniük az alkalmazásról hozott egyes határozatokat megalapozó okokról és kritériumokról.
Amennyiben a klasszikus surlókór további előfordulásait észlelik egy olyan gazdaságban, ahol a 3. lehetőséget alkalmazzák, a tagállamnak felül kell vizsgálnia az okokat és kritériumokat, amelyek alapján az a határozat született, hogy a szóban forgó gazdaságban a 3. lehetőséget alkalmazzák. Amennyiben az a következtetés születik, hogy a 3. lehetőség alkalmazása nem akadályozza meg a kitörést, a tagállam köteles a gazdaságot a 3. lehetőség helyett vagy az 1. lehetőség, vagy a 2. lehetőség szerint kezelni, a b) és c) pontban leírtak szerint.
A klasszikus surlókórt jelző eset megerősítésének időpontjától számítva három hónapon belül meg kell határozni valamennyi juhféle prionfehérje-genotípusát, legfeljebb 50 egyed erejéig.
Olyan gazdaságra, ahol az a döntés született, hogy a 3. lehetőséget alkalmazzák, a 2.2.2. pont a) alpontjában és a 4. pontban meghatározott feltételek azonnal vonatkoznak.
2.2.3. olyan esetekben, amikor az atipikus surlókór előfordulását megerősítik
Amennyiben a gazdaságban megerősített TSE-eset atipikus surlókór, a gazdaság az utolsó atipikussurlókór-előfordulás azonosításától számított két évig a következő fokozott TSE-megfigyelési tervet köteles követni: a gazdaságban valamennyi 18 hónaposnál idősebb, emberi fogyasztás céljából levágott juh- és kecskeféle egyedet, valamint valamennyi 18 hónaposnál idősebb, elpusztult vagy leölt juh- és kecskeféle egyedet meg kell vizsgálni a TSE előfordulása szempontjából a X. melléklet C. fejezete 3. részének 3.2. pontjában meghatározott laboratóriumi módszerek és vizsgálati tervek szerint.
Ha az első bekezdésben említett kétéves fokozott TSE-megfigyelési időszak alatt a vizsgálatok az atipikus surlókórtól eltérő TSE jelenlétét erősítik meg, a gazdaságban a 2.2.1. pontban vagy a 2.2.2. pontban említett intézkedéseket kell alkalmazni.
2.3. Ha a gazdaságba TSE-vel fertőzött állatot hoznak be egy másik gazdaságból:
a) a tagország a fertőzött állat előzményei alapján határozhat úgy, hogy felszámolási intézkedéseket alkalmaz a származási gazdaságban amellett a gazdaság mellett vagy ahelyett a gazdaság helyett, ahol a fertőzést azonosították;
b) abban az esetben, ha egy földterületet egynél több állomány közös legeltetésére használnak, a tagállamok az összes járványügyi tényező ésszerű vizsgálata alapján határozhatnak úgy, hogy az intézkedések alkalmazását egyetlen állományra korlátozzák;
c) ha egy gazdaságban több állományt tartanak, a tagállamok határozhatnak úgy, hogy a felszámolási intézkedések alkalmazását arra az állományra korlátozzák, amelyben a TSE-t megállapították, feltéve, hogy igazolták, hogy az állományokat egymástól elkülönítve tartották, és hogy a fertőzés terjedése az állományok között sem közvetlen, sem közvetett érintkezés útján nem valószínű.
3. A gazdaságban található valamennyi azonosított állatok leölését és teljes megsemmisítését vagy emberi fogyasztás céljából történő levágását követően a 2.2.1. pontnak, a 2.2.2. b) pontnak vagy a 2.2.2. c) pontnak megfelelően:
3.1. A gazdaságot fokozott TSE-megfigyelés alá kell helyezni, beleértve a következőkben felsorolt minden, 18 hónaposnál idősebb alábbi állatnál – az ARR/ARR genotípusú juh- és kecskefélék kivételével – végzett, a TSE kimutatására szolgáló vizsgálatot, amelyet a X. melléklet C. fejezete 3. részének 3.2. pontjában foglalt laboratóriumi módszereknek és vizsgálati terveknek megfelelően hajtottak végre:
a) azok az állatok, amelyeket a gazdaságban tartottak abban az időpontban, amikor a TSE-megbetegedést a 2.2.2. c) pontnak megfelelően megerősítették, és amelyeket emberi fogyasztás céljából vágtak le;
b) azok az állatok, amelyek a gazdaságban elpusztultak, vagy amelyeket leöltek, de amelyeket nem betegségmentesítési program keretében öltek le.
3.2. A gazdaságba kizárólag a következő állatok kerülhetnek:
a) az ARR/ARR genotípusú tenyészkosok közé tartozó hímivarú juhok,
b) legalább 1 ARR allélt hordozó és VRQ allél nélküli nőivarú juhok;
c) kecskefélék, feltéve, hogy az állomány megsemmisítését követően megtörtént a gazdaság valamennyi állattartó épületének tisztítása és fertőtlenítése.
3.3. A gazdaságban kizárólag a következő tenyészkosok és magzati juhtermékek használhatók fel:
a) az ARR/ARR genotípusú tenyészkosok közé tartozó hímivarú juhok,
b) ARR/ARR genotípusú kosoktól származó sperma;
c) legalább 1 ARR allélt hordozó és VRQ allél nélküli embriók.
3.4. A gazdaságból származó állatok szállítása vagy megsemmisítés céljából engedélyezhető, vagy a következő feltételek vonatkoznak rá:
a) A következő állatok bármilyen célból elszállíthatók a gazdaságból, ideértve a tenyésztést:
— ARR/ARR genotípusú juhok;
— az egy ARR allélt hordozó, VRQ allél nélküli anyajuhok, feltéve, hogy azokat olyan gazdaságokba szállítják, amelyekre a 2.2.2. c) vagy 2.2.2. d) pontnak megfelelően végrehajtott intézkedéseket követően korlátozás vonatkozik;
— kecskefélék, feltéve, hogy azokat olyan gazdaságokba szállítják, amelyekre a 2.2.2. c) vagy 2.2.2. d) pontnak megfelelően végrehajtott intézkedéseket követően korlátozás vonatkozik.
b) A következő állatok szállíthatók el a gazdaságból közvetlenül emberi fogyasztásra történő vágás céljából:
— legalább egy ARR allélt hordozó juhfélék;
— kecskefélék;
— ha a tagállam úgy határoz, a vágás napján három hónaposnál fiatalabb bárányok és kecskegidák;
— valamennyi állat, ha a tagállam úgy döntött, hogy alkalmazza a 2.2.2. b) i. alpontban és 2.2.2. c) i. alpontban meghatározott eltéréseket.
c) Ha a tagállam úgy határoz, a bárányok és kecskegidák kizárólag vágás előtti hizlalás céljából elszállíthatók az adott tagállam területén található más gazdaságba, amennyiben teljesülnek a következő feltételek:
— a célgazdaságban kizárólag vágás előtti hizlalás céljából tartott juh- vagy kecskeféle tartózkodhat;
— a hizlalási időszak végén az abból a gazdaságból származó bárányokat és kecskegidákat, amelyre felszámolási intézkedések vonatkoznak, közvetlenül az ugyanazon tagállam területén található vágóhídra kell szállítani, és legfeljebb tizenkét hónapos korában le kell vágni.
3.5. A 3.1.–3.4. pontban meghatározott korlátozások továbbra is érvényesek a gazdaságra:
a) mindaddig az időpontig, amíg a gazdaságban lévő valamennyi juhféle megszerzi az ARR/ARR státust, feltéve, hogy a gazdaságban nem tartanak kecskeféléket;
b) kétéves időtartamra attól az időponttól számítva, amikor a 2.2.1., 2.2.2. b) vagy 2.2.2. c) pontban említett intézkedések befejeződtek, amennyiben e kétéves időszak alatt az atipikus surlókórtól eltekintve nem mutatnak ki TSE-megbetegedést. Ha e kétéves időszak alatt a vizsgálatok megerősítik az atipikus surlókór előfordulását, a gazdaságra a 2.2.3. pontban említett intézkedéseket is alkalmazni kell.
4. A 2.2.2. d) pontban meghatározott 3. lehetőség vagy a 2.2.2. c) iii. alpontban előírt eltérés végrehajtására vonatkozó határozat után a következő intézkedéseket kell késedelem nélkül alkalmazni a gazdaságra:
4.1. A gazdaságot fokozott TSE-megfigyelés alá kell helyezni, beleértve a következőkben felsorolt minden, 18 hónaposnál idősebb alábbi állatnál – az ARR/ARR genotípusú juh- és kecskefélék kivételével – végzett, a TSE kimutatására szolgáló vizsgálatot, amelyet a X. melléklet C. fejezete 3. részének 3.2. pontjában foglalt laboratóriumi módszereknek és vizsgálati terveknek megfelelően hajtottak végre:
a) emberi fogyasztás céljára levágott állatok;
b) azok az állatok, amelyek a gazdaságban elpusztultak, vagy amelyeket leöltek, de amelyeket nem a betegségmentesítési program keretében öltek le.
4.2. A gazdaságba kizárólag a következő juhfélék kerülhetnek:
a) az ARR/ARR genotípusú tenyészkosok közé tartozó hímivarú juhok,
b) a legalább egy ARR allélt hordozó és VRQ allél nélküli nőivarú juhok.
Az a) és b) ponttól eltérve ugyanakkor a tagállam engedélyezheti a c) és d) pontban említett juhféléknek a gazdaságba való bevitelét, amennyiben teljesülnek az alábbi feltételek:
i. a gazdaságban nevelt fajta a 807/2014/EU bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelet ( 26 ) 7. cikkének (2) és (3) bekezdése szerinti, a gazdálkodásból való eltűnéssel fenyegetett helyi fajta;
ii. a gazdaságban nevelt fajta a 89/361/EGK tanácsi irányelv ( 27 ) 5. cikke szerinti hivatalosan engedélyezett tenyésztői szervezet vagy szövetség, illetve egy hivatalos ügynökség által végrehajtott védelmi program tárgyát képezi; valamint
iii. a gazdaságban nevelt fajtán belül alacsony az ARR allél gyakorisága;
c) a legalább egy ARR allélt hordozó és VRQ allél nélküli hímivarú juhok;
d) VRQ allél nélküli nőivarú juhok.
4.3. A gazdaságban kizárólag a következő tenyészkosok, valamint magzati juhtermékek használhatók fel:
a) az ARR/ARR genotípusú tenyészkosok közé tartozó hímivarú juhok;
b) az ARR/ARR genotípusú kosoktól származó sperma;
c) a legalább egy ARR allélt hordozó és VRQ allél nélküli embriók.
Az a), b) és c) ponttól eltérve ugyanakkor a tagállam engedélyezheti a d), e) és f) pontban említett tenyészkosoknak és magzati juhtermékeknek gazdaságban való felhasználását, amennyiben teljesülnek az alábbi feltételek:
i. a gazdaságban nevelt fajta a 807/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 7. cikkének (2) és (3) bekezdése szerinti, a gazdálkodásból való eltűnéssel fenyegetett helyi fajta;
ii. a gazdaságban nevelt fajta a 89/361/EGK irányelv 5. cikke szerinti hivatalosan engedélyezett tenyésztői szervezet vagy szövetség, illetve egy hivatalos ügynökség által végrehajtott védelmi program tárgyát képezi; valamint
iii. a gazdaságban nevelt fajtán belül alacsony az ARR allél gyakorisága;
d) a legalább egy ARR allélt hordozó és VRQ allél nélküli hímivarú juhok;
e) a legalább egy ARR allélt hordozó és VRQ allél nélküli hímivarú juhok spermája;
f) a VRQ allél nélküli embriók.
4.4. Az állatok gazdaságból történő elszállítása engedélyezett, amennyiben az megsemmisítés vagy közvetlenül, emberi fogyasztásra történő vágás céljából történik, vagy az alábbi feltételek telesülése esetén:
a) az ARR/ARR genotípusú kosok és anyajuhok bármely célból – ideértve a tenyésztést is – elszállíthatók a gazdaságból, feltéve, hogy más olyan gazdaságokba kerülnek, amelyekre a 2.2.2. c) vagy 2.2.2. d) pont szerinti intézkedések vonatkoznak;
b) ha a tagállam úgy határoz, a bárányok és kecskegidák – kizárólag vágás előtti hizlalás céljából – elszállíthatók valamely, az adott tagállam területén található másik gazdaságba a következő feltételek teljesülése esetén:
i. a célgazdaságban kizárólag vágás előtti hizlalás céljából tartott juh- vagy kecskefélék tartózkodhatnak;
ii. a hizlalási időszak végén az abból a gazdaságból származó bárányokat és kecskegidákat, amelyre a 2.2.2.c) iii. alpontban vagy a 2.2.2.d) pontban említett felszámolási intézkedések vonatkoznak, közvetlenül az ugyanazon tagállam területén található vágóhídra kell szállítani, és legfeljebb tizenkét hónapos korban le kell vágni.
4.5. A gazdaságból származó magzati termékek szállítása a következő feltételek mellett lehetséges: a tagállamok biztosítják, hogy a gazdaságból nem szállítanak el spermát, embriókat és petesejteket.
4.6. Az ellés időszakában tilos a gazdaság juh- és kecskeféléit más gazdaságokból származó juh- és kecskefélékkel közösen legeltetni.
Az ellés időszakán kívül a közös legeltetésre a tagállam által az összes járványügyi tényező megfelelő figyelembevételével meghatározott korlátozások vonatkoznak.
4.7. A 2.2.2. a) pontban és a 4.1–4.6 pontban meghatározott korlátozások továbbra is alkalmazandók a TSE – az atipikus surlókór kivételével – utolsó előfordulásának kimutatását követő két éves időtartamig azokban a gazdaságokban, ahol a 2.2.2. d) pontban meghatározott 3. lehetőséget hajtották végre. Ha e kétéves időszak alatt a vizsgálatok megerősítik az atipikus surlókór előfordulását, a gazdaságra a 2.2.3. pontban említett intézkedéseket kell alkalmazni.
Azokban a gazdaságokban, ahol a 2.2.2.c) iii. alpontban előírt 2. lehetőséget hajtották végre, a 2.2.2. a) és a 4.1.–4.6. pontban meghatározott korlátozásokat kell alkalmazni a 2.2.2. c) pont szerint leölés céljából azonosított állatok teljes megsemmisítéséig vagy emberi fogyasztásra történő levágásáig, ezt követően pedig a 3. pontban foglalt korlátozások alkalmazandók.
C. FEJEZET
A juhfélék esetében alkalmazott, tse-rezisztenciára irányuló tenyésztési programok minimumkövetelményei, a 6a. Cikknek megfelelően
1. RÉSZ
Általános előírások
1. A tenyésztési program a 2002/1003/EK bizottsági határozat I. mellékletének 3. pontjában meghatározott nagy genetikai értékű állományokra koncentrál.
Mindazonáltal azok a tagállamok, ahol ilyen típusú tenyésztési program működik, dönthetnek úgy, hogy azon állományok esetében, amelyek nem vesznek részt a tenyésztési programban, csak a tenyészkosok esetében írják elő a mintavételt és a genotípus-meghatározást.
2. Adatbázist kell létrehozni, amely legalább a következő információkat tartalmazza:
a) valamennyi, a tenyésztési programban részt vevő állományban tartott állat azonosítása, fajtája és száma;
b) a tenyésztési program keretében mintavételre kerülő egyes állatok azonosítása, beleértve a tenyésztési programban részt nem vevő állományokban található tenyészkosokat;
c) a genotipizálási vizsgálatok eredményei.
3. Egységes tanúsítási rendszert kell létrehozni, amelyben a tenyésztési programban mintavételre kerülő minden egyes állat – beleértve a tenyésztési programban részt nem vevő állományokban található tenyészkosokat – genotípusát az állat egyedi azonosító számára hivatkozva tanúsítják.
4. Az állatok és a minták azonosítására, a minták feldolgozására és az eredmények közlésére olyan rendszert kell kialakítani, amely minimálisra csökkenti az emberi hiba lehetőségét. E rendszer hatékonyságát rendszeresen, szúrópróbaszerűen kell ellenőrizni.
5. A tenyésztési program céljaira gyűjtött vér vagy egyéb szövetek – beleértve a tenyésztési programban részt nem vevő állományokban található tenyészkosoktól vett mintákat – genotipizálását a tenyészprogram keretében engedélyezett laboratóriumokban végzik.
6. A tagállam illetékes hatósága segítséget nyújthat a tenyésztő szervezetek számára genetikai bankok létrehozásához olyan prionfehérje-genotípusokra jellemző spermából, petesejtekből és/vagy embriókból, amelyek a tenyésztési program következtében valószínűleg egyre ritkábbá válnak.
7. Minden egyes fajta vonatkozásában tenyésztési programot kell kidolgozni, figyelembe véve a következőket:
a) a különböző allélok gyakorisága a fajtán belül;
b) a fajta ritkasága;
c) a beltenyésztés vagy a genetikai sodródás elkerülése.
2. RÉSZ
A részt vevő állományokra vonatkozó különös szabályok
1. A tenyésztési program célja az ARR allél gyakoriságának növelése az állományon belül, valamint azon allélok előfordulási gyakoriságának csökkentése, amelyekről kimutatták, hogy hozzájárulnak a TSE-re fertőzésre való hajlam kialakulásához.
2. A részt vevő állományokra vonatkozó minimumkövetelmények a következők:
a) az állományban genotipizált minden állatot biztonságos módon, egyedileg azonosítanak;
b) tenyésztésbe vétel előtt minden, az állományban levő, tenyésztésre szánt kos esetén genotipizálást végeznek;
c) bármely hímivarú állatot, amely a VRQ allélt hordozza, a genotípusának meghatározását követő hat hónapon belül le kell vágni vagy ivartalanítani kell; az ilyen állatok csak levágás céljából hagyhatják el a gazdaságot;
d) azon nőivarú állatok, amelyekről megállapították, hogy a VRQ allélt hordozzák, kizárólag levágás céljából hagyhatják el a gazdaságot;
e) az állományban a programban igazoltan részt vevő állatokon kívül nem használható hímivarú állat tenyésztésre, beleértve a mesterséges termékenyítésre használt spermadonorokat is.
3. A tagállamok határozhatnak úgy, hogy a fajták és tenyésztési jellemzők védelme érdekében eltérnek a 2. c) és d) pontokban meghatározott követelményektől.
4. A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot a 3. pont értelmében megengedett eltérésekről és az alkalmazott kritériumokról.
3. RÉSZ
A tenyésztési programban részt nem vevő, mintavételre kerülő tenyészkosokra vonatkozó külön szabályok
1. A mintavételre kerülő kosokat biztonságos módon, egyedileg azonosítani kell.
2. Ha egy kos a megállapítások szerint a VRQ allélt hordozza, kizárólag levágás céljából hagyhatja el a gazdaságot.
4. RÉSZ
A juhállományok TSE-rezisztens státusának elismerésére irányuló keretfeltételek
1. A juhállományok TSE-rezisztens státusának elismerésére irányuló keret elismeri azon juhállományok TSE-rezisztens státusát, amelyek – annak következtében, hogy részt vesznek a 6a. cikkben meghatározott tenyésztési programban – megfelelnek a programban meghatározott feltételeknek.
Ezt az elismerést legalább a következő két szinten kell megadni:
a) az I. szintű állományok kizárólag ARR/ARR genotípusú juhokból állnak;
b) a II. szintű állományok azok az állományok, amelyek utódai kizárólag ARR/ARR genotípusú kosoktól származnak.
A tagállamok dönthetnek úgy, hogy a nemzeti igények figyelembevétele érdekében további szintű elismeréseket adnak.
2. A TSE-rezisztens állományokból származó juhok rendszeres, szúrópróbaszerű mintavételét a következőképpen végzik:
a) a gazdaságban vagy a vágóhídon a genotípusuk ellenőrizése céljából;
b) az I. szintű állományok esetén a 18 hónaposnál idősebb állatokból a vágóhídon vesznek mintát a TSE-vizsgálat céljából, a III. mellékletnek megfelelően.
5. RÉSZ
A tagállamok által a Bizottságnak benyújtandó jelentések
Azok a tagállamok, amelyek juhállományuk tekintetében TSE-vel szembeni rezisztenciát célzó kiválasztásra irányuló tenyésztési programokat vezetnek be:
1. értesítik a Bizottságot az ilyen programok követelményeiről;
2. az elért haladásról éves jelentést nyújtanak be a Bizottságnak.
Az egyes naptári évekre vonatkozó jelentést legkésőbb a következő év március 31-ig kell benyújtani.
VIII. MELLÉKLET
FORGALOMBA HOZATAL ÉS KIVITEL
A. FEJEZET
Az élő állatok, sperma és embriók Unión belüli kereskedelmére vonatkozó feltételek
A. SZAKASZ
A juh- és kecskefélékre, valamint azok spermáira és embrióira vonatkozó feltételek
|
1. |
A klasszikus súrlókór tekintetében elhanyagolható kockázatot és ellenőrzött kockázatot jelentő gazdaságok: 1.1. Az Unión belüli kereskedelem céljából a tagállamoknak adott esetben hatósági programot kell létrehozniuk és felügyelniük a klasszikus súrlókór tekintetében elhanyagolható kockázatot és ellenőrzött kockázatot jelentő gazdaságok elismerése érdekében. Az említett hatósági program alapján adott esetben jegyzékeket kell összeállítaniuk és vezetniük a klasszikus súrlókór tekintetében elhanyagolható kockázatot és ellenőrzött kockázatot jelentő, juh- és kecskeféléket tartó gazdaságokról. 1.2. A VII. melléklet C. fejezete 4. részének 1.a) pontjában meghatározott, I. szintű TSE-rezisztens státussal rendelkező, juhokat tartó azon gazdaság, amelyben legalább az előző hét évre visszamenőleg nem erősítették meg klasszikus súrlókor előfordulását, a klasszikus súrlókór tekintetében elhanyagolható kockázatot jelentő gazdaságként ismerhető el. A klasszikus súrlókór tekintetében elhanyagolható kockázatot jelentő gazdaságként ismerhető el a juhféléket, kecskeféléket vagy juh- és kecskeféléket tartó azon gazdaság is, amely legalább az előző hét évre visszamenőleg teljesíti a következő feltételeket: a) a juh- és kecskeféléket véglegesen azonosították, továbbá nyilvántartást vezetnek az állatoknak a születés helye szerinti gazdaságig való visszakövethetősége érdekében; b) nyilvántartást vezetnek a juh- és kecskeféléknek a gazdaságba történő szállításáról és a gazdaságból való elszállításáról; c) csak a következő juh- és kecskefélék kerülnek be a gazdaságba: i. a klasszikus súrlókór tekintetében elhanyagolható kockázatot jelentő gazdaságokból származó juh- és kecskefélék; ii. olyan gazdaságokból származó juh- és kecskefélék, amelyek az a)–i) pontban foglalt feltételeket legalább az előző hét évre visszamenőleg vagy legalább ugyanazon időpont óta teljesítik, mint az a gazdaság, amelybe az állatokat szállítani fogják; iii. ARR/ARR prionfehérje-genotípusú juhfélék; iv. olyan juh- vagy kecskefélék, amelyek megfelelnek az i. vagy ii. pontban meghatározott feltételeknek, kivéve azon időszakot, amely során spermagyűjtő központban tartották őket, amennyiben az említett spermagyűjtő központ megfelel az alábbi feltételeknek: — a spermagyűjtő központot a 92/65/EGK tanácsi irányelv ( 28 ) D. melléklete I. fejezete I. szakaszának megfelelően engedélyezték és az említett melléklet I. fejezete II. szakaszának megfelelően felügyelik; — az előző hét év során a spermagyűjtő központba csak olyan gazdaságokból hoztak be juh- és kecskeféléket, amelyek az említett időszak során teljesítették az a), b) és e) pontokban meghatározott feltételeket, és amelyeket hatósági állatorvos vagy az illetékes hatóság által felhatalmazott állatorvos rendszeresen ellenőriz; — a spermagyűjtő központban az előző hét év során nem erősítették meg klasszikus súrlókór előfordulását; — a spermagyűjtő központ biobiztonsági intézkedéseket alkalmaz annak biztosítására, hogy a központban tartott, a klasszikus súrlókór tekintetében elhanyagolható vagy ellenőrzött kockázati státussal bíró gazdaságokból érkező juh- és kecskefélék nem érintkeznek közvetlenül vagy közvetve olyan juh- és kecskefélékkel, amelyek a klasszikus súrlókór tekintetében alacsonyabb státust képviselő gazdaságokból érkeznek; d) a gazdaságot rendszeresen ellenőrzi az a)–i) pontban meghatározott feltételeknek való megfelelés igazolása érdekében hatósági állatorvos vagy az illetékes hatóság által e célra felhatalmazott állatorvos; az ellenőrzéseket 2014. január 1-jétől legalább évente egy alkalommal el kell végezni; e) a gazdaságban nem erősítették meg klasszikus súrlókór esetének előfordulását; f) 2013. december 31-ig minden, a III. melléklet A. fejezete II. részének 3. pontjában említett, 18 hónaposnál idősebb juh- és kecskefélét, amely elhullott, vagy amelyet emberi fogyasztás céljából történő levágástól eltérő okból öltek le, laboratóriumban megvizsgáltak a klasszikus súrlókór tekintetében a X. melléklet C. fejezetének 3.2. pontjában meghatározott laboratóriumi módszerek és vizsgálati tervek szerint. 2014. január 1-jétől minden 18 hónaposnál idősebb juh- és kecskefélét, amely elhullott, vagy amelyet emberi fogyasztás céljából történő levágástól eltérő okból öltek le, laboratóriumban megvizsgálják a klasszikus súrlókór tekintetében a X. melléklet C. fejezetének 3.2. pontjában meghatározott laboratóriumi módszerek és vizsgálati tervek szerint. Az f) pont első és második bekezdésében foglalt feltételektől eltérve a tagállamok dönthetnek úgy, hogy valamennyi 18 hónaposnál idősebb, kereskedelmi értékkel nem rendelkező, termékeny élettartamuk végén leselejtezett – nem pedig emberi fogyasztás céljára levágott – juh- és kecskefélét hatósági állatorvos vizsgál meg, és minden olyan állatot, amely sorvadásos tüneteket vagy idegrendszeri tüneteket mutat, laboratóriumban vizsgálnak meg a klasszikus súrlókór tekintetében a X. melléklet C. fejezetének 3.2. pontjában foglalt laboratóriumi módszerek és vizsgálati tervek szerint. Az a)–f) pontokban meghatározott feltételek mellett 2014. január 1-jétől a következő feltételeknek is teljesülniük kell: g) csak a következő, juh- és kecskeféléktől származó petesejtek és embriók kerülnek be a gazdaságba: i. olyan donorállatoktól származó petesejtek és embriók, amelyeket születésük óta a klasszikus súrlókór tekintetében elhanyagolható kockázatot jelentő tagállamban vagy a klasszikus súrlókór tekintetében elhanyagolható vagy ellenőrzött kockázatot jelentő gazdaságban tartottak, vagy amelyek esetében teljesülnek a következő követelmények: — az állatokat véglegesen azonosították a születésük helye szerinti gazdaságig való visszakövethetőségük érdekében; — az állatokat születésük óta olyan gazdaságban tartották, ahol tartózkodásuk alatt nem erősítették meg klasszikus súrlókór előfordulását; — a petesejt- és embriógyűjtés időpontjában az állatok nem mutatták a klasszikus súrlókór klinikai tüneteit; ii. a legalább egy ARR allélt hordozó juhfélék petesejtjei és embriói. h) csak a következő, juh- és kecskeféléktől származó sperma kerül be a gazdaságba: i. olyan donorállatoktól származó sperma, amelyeket születésük óta a klasszikus súrlókór tekintetében elhanyagolható kockázatot jelentő tagállamban vagy a klasszikus súrlókór tekintetében elhanyagolható vagy ellenőrzött kockázatot jelentő gazdaságban tartottak, vagy amelyek esetében teljesülnek a következő követelmények: — az állatokat véglegesen azonosították a születésük helye szerinti gazdaságig való visszakövethetőségük érdekében; — a spermagyűjtés időpontjában az állatok nem mutatták a klasszikus súrlókór klinikai tüneteit; ii. ARR/ARR prionfehérje-genotípusú kostól származó sperma; i) a gazdaságban tartott juh- és kecskefélék nem érintkeznek közvetlenül vagy közvetve a klasszikus súrlókór tekintetében alacsonyabb státust képviselő gazdaságból származó juh- és kecskefélékkel, ideértve a közös legeltetést is. 1.3. A klasszikus súrlókór tekintetében ellenőrzött kockázatot jelentő gazdaságként ismerhető el a juhféléket, kecskeféléket vagy juh- és kecskeféléket tartó azon gazdaság, amely legalább az előző három évre visszamenőleg teljesíti a következő feltételeket: a) a juh- és kecskeféléket véglegesen azonosították, továbbá nyilvántartást vezetnek az állatoknak a születés helye szerinti gazdaságig való visszakövethetősége érdekében; b) nyilvántartást vezetnek a juh- és kecskeféléknek a gazdaságba történő szállításáról és a gazdaságból való elszállításáról; c) csak a következő juh- és kecskefélék kerülnek be a gazdaságba: i. a klasszikus súrlókór tekintetében elhanyagolható vagy ellenőrzött kockázatot jelentő gazdaságokból származó juh- és kecskefélék; ii. olyan gazdaságokból származó juh- és kecskefélék, amelyek az a)–i) pontban foglalt feltételeket legalább az előző három évre visszamenőleg vagy legalább ugyanazon időpont óta teljesítik, mint az a gazdaság, amelybe az állatokat szállítani fogják; iii. ARR/ARR prionfehérje-genotípusú juhfélék; iv. olyan juh- vagy kecskefélék, amelyek megfelelnek az i. vagy ii. pontban meghatározott feltételeknek, kivéve azon időszakot, amely során spermagyűjtő központban tartották őket, amennyiben az említett spermagyűjtő központ teljesíti az alábbi feltételeket: — a spermagyűjtő központot a 92/65/EGK irányelv D. melléklete I. fejezete I. szakaszának megfelelően engedélyezték és az említett melléklet I. fejezete II. szakaszának megfelelően felügyelik; — az előző három év során a spermagyűjtő központba csak olyan gazdaságokból hoztak be juh- és kecskeféléket, amelyek az említett időszak során teljesítették az a), b) és e) pontokban meghatározott feltételeket, és amelyeket hatósági állatorvos vagy az illetékes hatóság által felhatalmazott állatorvos rendszeresen ellenőriz; — a spermagyűjtő központban az előző három év során nem erősítették meg klasszikus súrlókór előfordulását; — a spermagyűjtő központ biobiztonsági intézkedéseket alkalmaz annak biztosítására, hogy a központban tartott, a klasszikus súrlókór tekintetében elhanyagolható vagy ellenőrzött kockázati státussal bíró gazdaságokból érkező juh- és kecskefélék nem érintkeznek közvetlenül vagy közvetve olyan juh- és kecskefélékkel, amelyek a klasszikus súrlókór tekintetében alacsonyabb státust képviselő gazdaságokból érkeznek; d) a gazdaságot rendszeresen ellenőrzi az a)–i) pontban meghatározott feltételeknek való megfelelés igazolása érdekében hatósági állatorvos vagy az illetékes hatóság által e célra felhatalmazott állatorvos; az ellenőrzéseket 2014. január 1-jétől legalább évente egy alkalommal el kell végezni; e) a gazdaságban nem erősítették meg klasszikus súrlókór esetének előfordulását; f) 2013. december 31-ig minden, a III. melléklet A. fejezete II. részének 3. pontjában említett, 18 hónaposnál idősebb juh- és kecskefélét, amely elhullott, vagy amelyet emberi fogyasztás céljából történő levágástól eltérő okból öltek le, laboratóriumban megvizsgáltak a klasszikus súrlókór tekintetében a X. melléklet C. fejezetének 3.2. pontjában meghatározott laboratóriumi módszerek és vizsgálati tervek szerint. 2014. január 1-jétől minden 18 hónaposnál idősebb juh- és kecskefélét, amely elhullott, vagy amelyet emberi fogyasztás céljából történő levágástól eltérő okból öltek le, laboratóriumban megvizsgálják a klasszikus súrlókór tekintetében a X. melléklet C. fejezetének 3.2. pontjában meghatározott laboratóriumi módszerek és vizsgálati tervek szerint. Az f) pont első és második bekezdésében foglalt feltételektől eltérve a tagállamok dönthetnek úgy, hogy valamennyi 18 hónaposnál idősebb, kereskedelmi értékkel nem rendelkező, termékeny élettartamuk végén leselejtezett – nem pedig emberi fogyasztás céljára levágott – juh- és kecskefélét hatósági állatorvos vizsgál meg, és minden olyan állatot, amely sorvadásos tüneteket vagy idegrendszeri tüneteket mutat, laboratóriumban vizsgálnak meg a klasszikus súrlókór tekintetében a X. melléklet C. fejezetének 3.2. pontjában foglalt laboratóriumi módszerek és vizsgálati tervek szerint. Az a)–f) pontokban meghatározott feltételek mellett 2014. január 1-jétől a következő feltételeknek is teljesülniük kell: g) csak a következő, juh- és kecskeféléktől származó petesejtek és embriók kerülnek be a gazdaságba: i. olyan donorállatoktól származó petesejtek és embriók, amelyeket születésük óta a klasszikus súrlókór tekintetében elhanyagolható kockázatot jelentő tagállamban vagy a klasszikus súrlókór tekintetében elhanyagolható vagy ellenőrzött kockázatot jelentő gazdaságban tartottak, vagy amelyek esetében teljesülnek a következő követelmények: — az állatokat véglegesen azonosították a születésük helye szerinti gazdaságig való visszakövethetőségük érdekében; — az állatokat születésük óta olyan gazdaságban tartották, ahol tartózkodásuk alatt nem erősítették meg klasszikus súrlókór előfordulását; — a petesejt- és embriógyűjtés időpontjában az állatok nem mutatták a klasszikus súrlókór klinikai tüneteit; ii. a legalább egy ARR allélt hordozó juhfélék petesejtjei és embriói; h) csak a következő, juh- és kecskeféléktől származó sperma kerül be a gazdaságba: i. olyan donorállatoktól származó sperma, amelyeket születésük óta a klasszikus súrlókór tekintetében elhanyagolható kockázatot jelentő tagállamban vagy a klasszikus súrlókór tekintetében elhanyagolható vagy ellenőrzött kockázatot jelentő gazdaságban tartottak, vagy amelyek esetében teljesülnek a következő követelmények: — az állatokat véglegesen azonosították a születésük helye szerinti gazdaságig való visszakövethetőségük érdekében; — a spermagyűjtés időpontjában az állatok nem mutatták a klasszikus súrlókór klinikai tüneteit; ii. ARR/ARR prionfehérje-genotípusú kostól származó sperma; i) a gazdaságban tartott juh- és kecskefélék nem érintkeznek közvetlenül vagy közvetve a klasszikus súrlókór tekintetében alacsonyabb státust képviselő gazdaságból származó juh- és kecskefélékkel, ideértve a közös legeltetést is. 1.4. Ha megerősítik a klasszikus súrlókór előfordulását a klasszikus súrlókór tekintetében elhanyagolható vagy ellenőrzött kockázatot jelentő gazdaságban vagy egy olyan gazdaságban, amely a VII. melléklet B. fejezetének 1. részében említett vizsgálat eredménye szerint epidemiológiai kapcsolatban áll egy, a klasszikus súrlókór tekintetében elhanyagolható vagy ellenőrzött kockázatot jelentő gazdasággal, a klasszikus súrlókór tekintetében elhanyagolható vagy ellenőrzött kockázatot jelentő gazdaságot azonnal törölni kell az e szakasz 1.1. pontjában említett jegyzékről. A tagállamnak haladéktalanul értesítenie kell azokat a tagállamokat, amelyekbe a klasszikus súrlókór tekintetében elhanyagolható kockázatot jelentő gazdaság esetében az előző hét évben, illetve a klasszikus súrlókór tekintetében ellenőrzött kockázatot jelentő gazdaság esetében az előző három évben a fertőzött gazdaságból származó juh- és kecskeféléket vagy az ott tartott juh- és kecskeféléktől származó spermát és embriót hoztak be. |
|
2. |
A klasszikus surlókór tekintetében elhanyagolható kockázatot jelentő tagállamok vagy tagállami körzetek 2.1. Amennyiben egy tagállam úgy véli, hogy területe vagy területének egy része a klasszikus surlókór tekintetében elhanyagolható kockázatot jelent, megfelelő dokumentációt kell benyújtania a Bizottsághoz, különös tekintettel a következőkre: a) kockázatértékelést végeztek, amely kimutatta, hogy megfelelő, bármely felismert kockázat kezelésére meghatározott időtartam erejéig foganatosított intézkedések vannak hatályban. A kockázatértékelés meghatározza a klasszikus surlókor előfordulásával kapcsolatos összes potenciális tényezőt, különösen a következőket: i. a klasszikus surlókórral potenciálisan fertőzött juh- és kecskefélék vagy azok spermájának és embriójának behozatala vagy bevezetése; ii. a juh- és kecskefélék populációjának szerkezetére és az állattartási gyakorlatokra vonatkozó ismeretek szintje; iii. takarmányozási gyakorlat, beleértve a kérődzőkből származó hús- és csontliszttel vagy tepertővel történő takarmányozást; iv. juh- és kecskeféléktől származó olyan tej és tejtermékek behozatala, amelye(ke)t juh- és kecskefélék etetésére szánnak; b) a klasszikus súrlókórra utaló klinikai tüneteket mutató juh- és kecskeféléket legalább az előző hétéves időszakra visszamenőleg vizsgálták; c) legalább az előző hétéves időszak erejéig megfelelő számú, az emberi fogyasztás céljától eltérő céllal levágott vagy elhullott juh- és kecskefélék tekintetében reprezentatív, 18 hónaposnál idősebb juh- és kecskefélét évente megvizsgáltak olyan módszerrel, amely az adott állományban a klasszikus súrlókór 0,1 %-ot meghaladó prevalenciáját 95 %-os megbízhatósággal mutatja ki, és a szóban forgó időszak alatt nem jelentették klasszikus súrlókór előfordulását; d) a juh- és kecskefélék kérődzőkből származó hús- és csontliszttel vagy tepertővel történő takarmányozása a tagállam egész területén legalább hét éve tilos, és a tilalmat hatékonyan érvényre juttatják; e) más tagállamból származó juh- és kecskeféléknek, valamint azok spermáinak és embrióinak a behozatala a 4.1.b) pontnak vagy a 4.2. pontnak megfelelően történik; f) harmadik országból származó juh- és kecskeféléknek, valamint azok spermáinak és embrióinak a behozatala a IX. melléklet E. vagy H. fejezetének megfelelően történik. 2.2. A tagállamnak vagy a tagállami körzetnek a klasszikus surlókór tekintetében elhanyagolható kockázati státusát a 24. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően lehet jóváhagyni. A tagállamnak jelentenie kell a betegségre vonatkozóan a 2.1. pont szerint benyújtott információk megváltozását. A 2.2. pontnak megfelelően jóváhagyott, elhanyagolható kockázati státus az ilyen értesítés figyelembevételével a 24. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően visszavonható. 2.3. A klasszikus súrlókór tekintetében elhanyagolható kockázatot jelentőnek minősülő tagállamok, illetve tagállami körzetek a következők: — Ausztria — Finnország — Svédország. |
|
3. |
A klasszikus surlókórra vonatkozó nemzeti védekezési programok: 3.1. az a tagállam, amely a klasszikus surlókór tekintetében nemzeti védekezési programmal rendelkezik az ország teljes területére vonatkozóan: a) benyújthatja a nemzeti védekezési programot a Bizottságnak, áttekintést adva elsősorban a következőkről: — a klasszikus surlókór megoszlása a tagállamban, — a nemzeti védekezési program indokai, figyelembe véve a betegség jelentőségét és a költség/haszon arányt, — a gazdaságokra vonatkozóan meghatározott státuskategóriák és az egyes kategóriákon belül elérendő teljesítendő előírások, — az alkalmazandó vizsgálati eljárások, — a nemzeti védekezési program megfigyelést szolgáló eljárásai, — azon intézkedések, amelyeket akkor kell alkalmazni, ha egy gazdaság bármely okból elveszti a státusát, — azon intézkedések, amelyeket akkor kell alkalmazni, ha a nemzeti védekezési program rendelkezéseinek megfelelően végzett ellenőrzések eredménye pozitív, b) az a) pontban említett programot – a 24. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően – az e pontban meghatározott kritériumok teljesítése esetén lehet jóváhagyni; a tagállamok által benyújtott programok módosításait vagy kiegészítéseit a 24. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően lehet jóváhagyni. 3.2. A következő tagállamok klasszikus súrlókórra vonatkozó nemzeti védekezési programjai kerülnek jóváhagyásra: — Dánia. |
|
4. |
A juh- és kecskeféléknek, valamint azok spermáinak és embrióinak Unión belüli kereskedelme A következő feltételeket kell alkalmazni: 4.1. juh- és kecskefélék: a) az olyan tagállamba szánt tenyészjuh- és -kecskefélékre, amely a klasszikus súrlókór tekintetében az elhanyagolható kockázattól eltérő kockázatot jelent, vagy amelyben a klasszikus surlókór tekintetében nincs jóváhagyott nemzeti védekezési program, az alábbi követelmények vonatkoznak: i. a klasszikus súrlókór tekintetében elhanyagolható vagy ellenőrzött kockázatot jelentő gazdaságból vagy gazdaságokból származnak; vagy ii. a klasszikus súrlókór tekintetében elhanyagolható kockázatot jelentő tagállamból vagy tagállami körzetből származnak; vagy iii. juhfélék esetében ARR/ARR prionfehérje-genotípussal rendelkeznek, feltéve, hogy nem olyan gazdaságból származnak, amelyre a VII. melléklet B. fejezetének 3. és 4. pontjában meghatározott korlátozások vonatkoznak. b) az azonnali levágástól eltérő felhasználásra szánt olyan juh- és kecskefélékre, amelyeket a klasszikus súrlókór tekintetében elhanyagolható kockázatot jelentő tagállamba vagy olyan tagállamba szánnak, amelyben a klasszikus surlókór tekintetében jóváhagyott nemzeti védekezési program működik, az alábbi követelmények vonatkoznak: i. a klasszikus súrlókór tekintetében elhanyagolható kockázatot jelentő gazdaságból vagy gazdaságokból származnak; vagy ii. a klasszikus súrlókór tekintetében elhanyagolható kockázatot jelentő tagállamból vagy tagállami körzetből származnak; vagy iii. juhfélék esetében ARR/ARR prionfehérje-genotípussal rendelkeznek, feltéve, hogy nem olyan gazdaságból származnak, amelyre a VII. melléklet B. fejezetének 3. és 4. pontjában meghatározott korlátozások vonatkoznak. c) az a) és b) ponttól eltérve azokra a juh- és kecskefélékre, amelyeket kizárólag a 92/65/EGK irányelv 2. cikke (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott engedélyezett szervezetekben, intézményekben vagy központokban tartanak és kizárólag ilyen szervezetek, intézmények és központok között szállítanak, az említett pontokban foglalt követelmények nem vonatkoznak. d) az a) és b) ponttól eltérve egy tagállam illetékes hatósága engedélyezheti azon állatok Unión belüli kereskedelmét, amelyek nem felelnek meg az említett pontokban szereplő követelményeknek, amennyiben erre megkapta a szóban forgó állatok rendeltetési helye szerinti tagállam(ok) illetékes hatóságának előzetes beleegyezését, és ha az állatok megfelelnek az alábbi feltételeknek: i. az állatok a 807/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 7. cikkének (2) és (3) bekezdése szerinti, gazdálkodásból való eltűnéssel fenyegetett helyi fajtához tartoznak; ii. az állatokat a küldő tagállamban a 89/361/EGK irányelv 5. cikke szerinti hivatalosan engedélyezett tenyésztői szervezet vagy szövetség, illetve az említett tagállam egy hivatalos ügynöksége által összeállított és vezetett tenyésztési főkönyvben nyilvántartásba vették, és az állatokat a rendeltetési hely szerinti tagállamban a 89/361/EGK irányelv 5. cikke szerinti hivatalosan engedélyezett tenyésztői szervezet vagy szövetség, illetve az említett tagállam hivatalos ügynöksége által a fajtáról összeállított és vezetett tenyésztési főkönyvben nyilvántartásba kell venni; iii. a küldő tagállamban és a rendeltetési hely szerinti tagállamban az ii. pontban említett tenyésztői szervezetek vagy szövetségek, illetve hivatalos ügynökség az adott fajta tekintetében védelmi programot hajtanak végre; iv. az állatok nem olyan gazdaságból származnak, amelyre a VII. melléklet B. fejezetének 3. és 4. pontjában meghatározott korlátozások vonatkoznak; v. azután, hogy az a) vagy a b) pont szerinti követelményeket nem teljesítő állatok beléptek a rendeltetési hely szerinti tagállam fogadó gazdaságába, az említett gazdaságban található valamennyi juh- és kecskeféle szállítását a VII. melléklet B. fejezete 3.4. pontjának megfelelően hároméves időszakra – illetve, ha a rendeltetési hely szerinti tagállam a klasszikus súrlókór tekintetében elhanyagolható kockázatot jelentő tagállam, vagy ha rendelkezik a klasszikus súrlókór tekintetében jóváhagyott nemzeti védekezési programmal, hétéves időszakra – korlátozni kell. Az e pont első bekezdésétől eltérve az ilyen szállítási korlátozás nem alkalmazandó az állatoknak az e szakasz 4.1.d) pontjában foglalt feltételeknek megfelelő Unión belüli kereskedelmére, sem olyan gazdaságba irányuló belföldi szállítására, ahol egy, a 807/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 7. cikkének (2) és (3) bekezdésében említett, gazdálkodásból való eltűnéssel fenyegetett helyi fajtát nevelnek, feltéve, hogy a szóban forgó fajta a 89/361/EGK irányelv 5. cikke szerinti hivatalosan engedélyezett vagy elismert tenyésztői szervezet vagy szövetség, illetve egy hivatalos ügynökség által végrehajtott védelmi program tárgyát képezi. Az v. pont második bekezdésében említett, Unión belüli kereskedelmet vagy belföldi szállítást követően az említett eltérés értelmében szállított állatokat fogadó gazdaságban vagy gazdaságokban tartott valamennyi juh- és kecskeféle szállítását – az v. pont első és második bekezdésének megfelelően – korlátozni kell. 4.2. a juh- és kecskefélék spermájára és embrióira a következő követelmények vonatkoznak: a) olyan állatoktól kell begyűjteni, amelyeket születésüktől fogva folyamatosan a klasszikus súrlókór tekintetében elhanyagolható vagy ellenőrzött kockázatot jelentő gazdaságban vagy gazdaságokban tartottak, kivéve, ha az említett gazdaság egy spermagyűjtő központ, és megfelel az 1.3.c) iv. pontban foglalt feltételeknek; vagy b) olyan állatoktól kell begyűjteni, amelyeket a begyűjtést megelőző három év során folyamatosan az 1.3.a)–f) pontban meghatározott minden feltételnek három éven keresztül megfelelő gazdaságban vagy gazdaságokban tartottak, kivéve, ha az említett gazdaság egy spermagyűjtő központ, és megfelel az 1.3.c) iv. pontban foglalt feltételeknek; vagy c) olyan állatoktól kell begyűjteni, amelyeket születésüktől fogva a klasszikus súrlókór tekintetében elhanyagolható kockázatot jelentő országban vagy körzetben tartottak; vagy d) juhsperma esetén a spermát ARR/ARR prionfehérje-genotípusú hímivarú egyedektől kell begyűjteni; vagy e) juhféléktől származó embriók esetében az embriónak legalább egy ARR allélt kell hordoznia. |
B. SZAKASZ
A szarvasmarhafélékre vonatkozó feltételek
Az Egyesült Királyság biztosítja, hogy az 1996. augusztus 1-je előtt területén született és nevelt szarvasmarhaféléket területéről nem szállítják más tagállamokba vagy harmadik országokba.
B. FEJEZET
A 15. cikk (2) bekezdésében említett, TSE-re gyanús vagy azzal igazoltan fertőzött állatok utódaira vonatkozó feltételek
Meg kell tiltani azon nőivarú, TSE-vel fertőzött szarvasmarhafélék vagy igazoltan BSE-fertőzött juh- vagy kecskefélék utoljára született utódának forgalomba helyezését, amelyek e betegség első klinikai tüneteinek megjelenését megelőző két évben vagy az azt követő időszakban születtek.
C. FEJEZET
Bizonyos állati eredetű termékek Közösségen belüli kereskedelmére vonatkozó feltételek
A. SZAKASZ
termékek
A következő állati eredetű termékek mentesülnek a 16. cikk (3) bekezdésében említett tilalom alól, amennyiben olyan szarvasmarha-, juh- és kecskefélékből származnak, amelyekre a B. szakasz feltételei teljesülnek:
— friss hús,
— darált hús,
— húskészítmények,
— húsipari termékek.
B. SZAKASZ
követelmények
Az A. szakaszban említett termékeknek a következő feltételeknek kell megfelelniük:
a) az állatokat, amelyekből a szarvasmarha-, juh- és kecskefélékből származó állati eredetű termék származik, nem etették kérődzőkből származó hús- és csontliszttel vagy tepertővel, és mind levágást megelőzően, mind azt követően megvizsgálták őket;
b) az állatokat, amelyekből a szarvasmarha-, juh- és kecskefélékből származó állati eredetű termék származik, nem úgy vágták le, hogy előbb a koponyaüregbe befecskendezett gázzal elkábították, vagy ugyanezzel a módszerrel azonnal leölték volna őket, illetőleg kábítás után a központi idegrendszer szöveteit a koponyaüregükbe bevezetett, megnyúlt rúd alakú eszközzel elroncsolták volna;
c) a szarvasmarha-, juh- és kecskefélékből származó állati eredetű termékek nem a következőkből készültek:
i. az V. melléklet meghatározása szerinti különleges fertőzési veszélyt jelentő anyag;
ii. a csontozási folyamatok során feltárt ideg- és nyirokszövetek; valamint
iii. szarvasmarha-, juh- vagy kecskefélék csontjaiból származó, mechanikusan elválasztott hús.
D. FEJEZET
A kivitelre vonatkozó feltételek
Az élő szarvasmarhafélék és az azokból származó állati eredetű termékek – a harmadik országokba történő kivitelüket illetően – az e rendeletben meghatározott, a Közösségen belüli kereskedelemre vonatkozó szabályok alá esnek.
IX. MELLÉKLET
ÉLŐ ÁLLATOK, EMBRIÓK, PETESEJTEK ÉS ÁLLATI EREDETŰ TERMÉKEK KÖZÖSSÉGBE TÖRTÉNŐ BEHOZATALA
▼M31 —————
B. FEJEZET
Szarvasmarhafélék behozatala
A. SZAKASZ
elhanyagolható BSE-kockázatot jelentő országból vagy régióból származó behozatal
Az elhanyagolható BSE-kockázatot jelentő országból vagy régióból származó szarvasmarhafélék behozatalának feltétele állat-egészségügyi bizonyítvány, amely igazolja a következőket:
a) az állatok olyan országban vagy régióban születtek és nevelkedtek folyamatosan, amely a 999/2001/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdésével összhangban elhanyagolható BSE-kockázatot jelentő országnak vagy régiónak minősül;
b) az állatokat maradandó azonosító rendszerrel azonosítják, amely lehetővé teszi, hogy visszakövethetők legyenek az anyaállatig és a származási állományig, és nem a II. melléklet C. fejezetének I. része 4. b) pontjának iv. alpontjában ismertetett veszélyeknek kitett szarvasmarhafélék; valamint
c) az érintett ország belföldi állományában előforduló BSE esetén az állatok azt követően születtek, hogy hatályba lépett a kérődzők kérődzőkből származó hús- és csontliszttel vagy tepertővel történő etetésére vonatkozó tilalom, vagy a BSE utolsó belföldi előfordulásának születését követően, ha az állat a takarmányozási tilalom hatálybalépését követően született.
B. SZAKASZ
ellenőrzött BSE-kockázatot jelentő országból vagy régióból származó behozatal
Az ellenőrzött BSE-kockázatot jelentő országból vagy régióból származó szarvasmarhafélék behozatalának feltétele állat-egészségügyi bizonyítvány, amely igazolja a következőket:
a) az ország vagy régió a 999/2001/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdésével összhangban ellenőrzött BSE-kockázatot jelentő országnak vagy régiónak minősül;
b) az állatokat maradandó azonosító rendszerrel azonosítják, amely lehetővé teszi, hogy visszakövethetők legyenek az anyaállatig és a származási állományig, és nem a II. melléklet C. fejezetének II. része 4. b) pontjának iv. alpontjában ismertetett veszélyeknek kitett szarvasmarhafélék;
c) az állatok azt követően születtek, hogy hatályba lépett a kérődzők kérődzőkből származó hús- és csontliszttel vagy tepertővel történő etetésére vonatkozó tilalom, vagy a BSE utolsó belföldi előfordulásának születését követően, ha az állat a takarmányozási tilalom hatálybalépését követően született.
C. SZAKASZ
meghatározatlan BSE-kockázatot jelentő országból vagy régióból származó behozatal
A meghatározatlan BSE-kockázatot jelentő országból vagy régióból származó szarvasmarhafélék behozatalának feltétele állat-egészségügyi bizonyítvány, amely igazolja a következőket:
a) az országot vagy régiót nem sorolták kategóriába a 999/2001/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdésével összhangban, vagy meghatározatlan BSE-kockázatot jelentő országnak vagy régiónak minősül;
b) az állatokat maradandó azonosító rendszerrel azonosítják, amely lehetővé teszi, hogy visszakövethetők legyenek az anyaállatig és a származási állományig, és nem a II. melléklet C. fejezetének II. része 4. b) pontjának iv. alpontjában ismertetett veszélyeknek kitett szarvasmarhafélék;
c) az állatok legalább két évvel azt követően születtek, hogy hatályba lépett a kérődzők kérődzőkből származó hús- és csontliszttel vagy tepertővel történő etetésére vonatkozó tilalom, vagy a BSE utolsó belföldi előfordulásának születését követően, ha az állat a takarmányozási tilalom hatálybalépését követően született.
C. FEJEZET
Szarvasmarha-, juh- vagy kecskefélékből származó állati eredetű termékek behozatala
A. SZAKASZ
Termékek
A 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I. melléklete 1.10., 1.13., 1.15., 7.1., 7.5., 7.6., 7.7., 7.8. és 7.9. pontjának meghatározása szerinti szarvasmarha-, juh- vagy kecskefélékből származó, az alábbiakban felsorolt termékekre a származási ország BSE-kockázatának kategóriájától függően az e fejezet B., C. vagy D. szakaszában meghatározott feltételek vonatkoznak:
— friss hús,
— darált hús,
— húskészítmények,
— húsipari termékek,
— kiolvasztott állati zsiradék,
— tepertő,
— nem nyersbőrből és irhából nyert zselatin és kollagén,
— kezelt bél.
B. SZAKASZ
elhanyagolható BSE-kockázatot jelentő országból vagy régióból származó behozatal
Az A. szakaszban említett, elhanyagolható BSE-kockázatot jelentő országból vagy régióból származó szarvasmarha-, juh- és kecskefélékből származó termékek behozatalának feltétele állat-egészségügyi bizonyítvány, amely igazolja a következőket:
a) az ország vagy régió a 999/2001/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdésével összhangban elhanyagolható BSE-kockázatot jelentő országnak vagy régiónak minősül;
b) az állatok, amelyekből szarvasmarha-, juh- és kecskefélékből származó állati eredetű termékek készültek, az elhanyagolható BSE-kockázatot jelentő országban születtek és nevelkedtek folyamatosan, és mind levágást megelőzően, mind azt követően megvizsgálták őket;
c) ha az ország vagy régió belföldi állományában BSE jelenlétét mutatták ki:
i. az állatok azt követően születtek, hogy hatályba lépett a kérődzők kérődzőkből származó hús- és csontliszttel és tepertővel történő etetésére vonatkozó tilalom; vagy
ii. a szarvasmarha-, juh- és kecskefélékből származó állati eredetű termékek nem tartalmaznak a 999/2001/EK rendelet V. mellékletében meghatározott különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagot, illetve szarvasmarha-, juh- vagy kecskefélék csontjából készült, mechanikusan elválasztott húst, illetve nem azokból készültek.
C. SZAKASZ
ellenőrzött BSE-kockázatot jelentő országból vagy régióból származó behozatal
1. Az A. szakaszban említett, az ellenőrzött BSE-kockázatot jelentő országból vagy régióból származó szarvasmarha-, juh- és kecskefélék behozatalának feltétele állat-egészségügyi bizonyítvány, amely igazolja a következőket:
a) az ország vagy régió a 999/2001/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdésével összhangban ellenőrzött BSE-kockázatot jelentő országnak vagy régiónak minősül;
b) az állatokat, amelyekből szarvasmarha-, juh- és kecskefélékből származó, állati eredetű termékek készültek, mind levágást megelőzően, mind azt követően megvizsgálták;
c) az állatokat, amelyekből a kivitelre szánt szarvasmarha-, juh- és kecskefélékből származó állati eredetű termék származik, nem úgy vágták le, hogy előbb a koponyaüregbe befecskendezett gázzal elkábították, vagy ugyanezzel a módszerrel azonnal leölték volna őket, illetőleg kábítás után a központi idegrendszer szöveteit a koponyaüregükbe bevezetett, megnyúlt rúd alakú eszközzel elroncsolták volna;
d) a szarvasmarha-, juh- és kecskefélékből származó állati eredetű termékek nem tartalmaznak a 999/2001/EK rendelet V. mellékletében meghatározott különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagot, illetve szarvasmarha-, juh- vagy kecskefélék csontjából készült, mechanikusan elválasztott húst, illetve nem azokból készültek.
2. Az 1. d) ponttól eltérve a gerincoszlopon kívül más különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagot nem tartalmazó vágott állati test, hasított féltest, nagykereskedelmi értékesítés céljából legfeljebb három részre darabolt féltest, valamint negyed test – beleértve az idegdúcok dorzális gyökerét – másik tagállamba importálható.
3. Amennyiben nem szükséges eltávolítani a gerincoszlopot, a szarvasmarhafélék gerincoszlopot tartalmazó vágott testét vagy annak nagykereskedelmi értékesítés céljából darabolt részeit kék csíkkal kell jelölni az 1760/2000/EK rendeletben említett címkén.
4. Az olyan szarvasmarhafélék vágott testének vagy annak nagykereskedelmi értékesítés céljából darabolt részeinek a számára vonatkozó különleges információt, amelyből el kell távolítani a gerincoszlopot, illetve amelyből nem kell eltávolítani a gerincoszlopot, behozatal esetében a 136/2004/EK rendelet 2. cikkének (1) bekezdésében említett dokumentumhoz kell csatolni.
5. Az eredetileg elhanyagolható BSE-kockázatot jelentő országból vagy régióból származó kezelt bél behozatalának feltétele olyan állat-egészségügyi bizonyítvány bemutatása, amely igazolja a következőket:
a) az ország vagy régió a rendelet 5. cikkének (2) bekezdésével összhangban ellenőrzött BSE-kockázatot jelentő országnak vagy régiónak minősül;
b) az állatok, amelyekből szarvasmarha-, juh- és kecskefélékből származó állati eredetű termékek készültek, elhanyagolható BSE-kockázatot jelentő országban vagy régióban születtek, ott nevelkedtek folyamatosan és ott is kerültek levágásra, valamint mind a levágást megelőzően, mind azt követően megvizsgálták őket;
c) ha a bél olyan országból vagy régióból származik, amelynek belföldi állományában BSE jelenlétét mutatták ki:
i. az állatok azt követően születtek, hogy hatályba lépett a kérődzők kérődzőkből származó hús- és csontliszttel és tepertővel történő etetésére vonatkozó tilalom; vagy
ii. szarvasmarha-, juh- vagy kecskefélékből származó, állati eredetű termékek, amelyeket nem az V. mellékletben meghatározott különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagokból nyertek.
D. SZAKASZ
meghatározatlan BSE-kockázatot jelentő országból vagy régióból származó behozatal
1. Az A. szakaszban említett, meghatározatlan BSE-kockázatot jelentő országból vagy régióból származó szarvasmarha-, juh- és kecskefélék behozatalának feltétele állat-egészségügyi bizonyítvány, amely igazolja a következőket:
a) az állatokat, amelyekből a szarvasmarha-, juh- és kecskefélékből származó állati eredetű termék származik, nem etették kérődzőkből származó hús- és csontliszttel vagy tepertővel, és mind levágást megelőzően, mind azt követően megvizsgálták őket;
b) az állatokat, amelyekből a szarvasmarha-, juh- és kecskefélékből származó állati eredetű termék származik, nem úgy vágták le, hogy előbb a koponyaüregbe befecskendezett gázzal elkábították, vagy ugyanezzel a módszerrel azonnal leölték volna őket, illetőleg kábítás után a központi idegrendszer szöveteit a koponyaüregükbe bevezetett, megnyúlt rúd alakú eszközzel elroncsolták volna;
c) a szarvasmarha-, juh- és kecskefélékből származó állati eredetű termékek nem a következőkből készültek:
i. az V. melléklet meghatározása szerinti különleges fertőzési veszélyt jelentő anyag;
ii. a csontozási folyamatok során feltárt ideg- és nyirokszövetek;
iii. szarvasmarha-, juh- és kecskefélék csontjaiból származó, mechanikusan elválasztott hús.
2. Az 1. c) ponttól eltérve a gerincoszlopon kívül más különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagot nem tartalmazó vágott állati test, hasított féltest, nagykereskedelmi értékesítés céljából legfeljebb három részre darabolt féltest, valamint negyed test – beleértve az idegdúcok dorzális gyökerét – másik tagállamba importálható.
3. Amennyiben nem szükséges eltávolítani a gerincoszlopot, a szarvasmarhafélék gerincoszlopot tartalmazó vágott testét vagy annak nagykereskedelmi értékesítés céljából darabolt részeit jól látható kék csíkkal kell jelölni az 1760/2000/EK rendeletben említett címkén.
4. A szarvasmarhafélék vágott testének vagy annak nagykereskedelmi értékesítés céljából darabolt részeinek – amelyből el kell távolítani a gerincoszlopot, illetve amelyből nem kell eltávolítani a gerincoszlopot – a számára vonatkozó különleges információt behozatal esetében a 136/2004/EK rendelet 2. cikkének (1) bekezdésében említett dokumentumhoz kell csatolni.
5. Az eredetileg elhanyagolható BSE-kockázatot jelentő országból vagy régióból származó kezelt bél behozatalának feltétele olyan állat-egészségügyi bizonyítvány bemutatása, amely igazolja a következőket:
a) az ország vagy régió a rendelet 5. cikkének (2) bekezdésével összhangban meghatározatlan BSE-kockázatot jelentő országnak vagy régiónak minősül;
b) az állatok, amelyekből szarvasmarha-, juh- és kecskefélékből származó állati eredetű termékek készültek, elhanyagolható BSE-kockázatot jelentő országban vagy régióban születtek, ott nevelkedtek folyamatosan és ott is kerültek levágásra, valamint mind a levágást megelőzően, mind azt követően megvizsgálták őket;
c) ha a bél olyan országból vagy régióból származik, amelynek belföldi állományában BSE jelenlétét mutatták ki:
i. az állatok azt követően születtek, hogy hatályba lépett a kérődzők kérődzőkből származó hús- és csontliszttel és tepertővel történő etetésére vonatkozó tilalom; vagy
ii. szarvasmarha-, juh- vagy kecskefélékből származó, állati eredetű termékek, amelyeket nem az V. mellékletben meghatározott különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagokból nyertek.
D. FEJEZET
Szarvasmarhából, juhból vagy kecskéből származó állati melléktermékek és származtatott termékek behozatala
A. SZAKASZ
Állati melléktermékek
Ez a fejezet az 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikkének 1. és 2. pontjában meghatározott állati melléktermékekre és származtatott termékekre vonatkozik, amennyiben azok szarvasmarha-, juh- és kecskefélékből származnak:
a) 2. kategóriába tartozó anyagból származó kiolvasztott zsírok, amelyeket az 1069/2009/EK rendelet 3. cikkének 22. pontjában meghatározott szerves trágyaként vagy talajjavító szerként, illetve ezek előállításához szolgáló alapanyagként vagy félkész termékként való felhasználásra szántak;
b) 2. kategóriába tartozó anyagból származó csont és csontkészítmények;
c) 3. kategóriába tartozó anyagból származó kiolvasztott zsírok, amelyeket az 1069/2009/EK rendelet 3. cikkének 22. és 25. pontjában meghatározott szerves trágyaként, talajjavító szerként vagy takarmányként, illetve ezek előállításához szolgáló alapanyagként vagy félkész termékként való felhasználásra szántak;
d) kedvtelésből tartott állatok eledele, köztük műcsont;
e) vérkészítmények;
f) feldolgozott állati fehérje;
g) 3. kategóriába tartozó anyagból származó csont és csontkészítmények;
h) nem nyersbőrből vagy irhából nyert zselatin és kollagén;
i) a c)–h) pontokban nem említett 3. kategóriába tartozó anyagok és belőlük készült termékek, kivéve:
i. friss nyersbőr és irha, kezelt nyersbőr és irha;
ii. nyersbőrből és irhából nyert zselatin és kollagén;
iii. zsírszármazékok.
B. SZAKASZ
Az állat-egészségügyi bizonyítványra vonatkozó követelmények
Az A. szakaszban említett, szarvasmarha-, juh- és kecskefélékből származó állati melléktermékek és a belőlük készült termékek behozatalának feltétele egy állat-egészségügyi bizonyítvány bemutatása, amely tanúsítja az alábbiakat:
a) az állati melléktermék vagy a származtatott termék nem tartalmaz különleges fertőzésveszélyt jelentő anyagot vagy szarvasmarha-, juh- és kecskeféle csontjából nyert, mechanikusan leválasztott húst, nem is ilyenből származik, továbbá az állatot – az olyan állatok kivételével, amelyek az 5. cikk (2) bekezdésének megfelelően hozott döntés értelmében elhanyagolható BSE-kockázatot jelentő országban vagy régióban születtek, nevelkedtek és kerültek levágásra –, amelyből az állati eredetű melléktermék, illetve a származtatott termék származik, nem úgy vágták le, hogy előbb a koponyaüregbe befecskendezett gázzal elkábították, vagy ugyanezzel a módszerrel leölték, illetve hogy a központi idegrendszer szöveteit a koponyaüregükbe bevezetett, megnyúlt rúd alakú eszközzel roncsolták; vagy
b) az állati melléktermék vagy a belőle készült termék kizárólag olyan szarvasmarha-, juh- és kecskefélékből származó anyagot tartalmaz, illetve olyanokból származik, amelyek az 5. cikk (2) bekezdésével összhangban hozott döntés értelmében elhanyagolható BSE-kockázatot jelentő országként vagy régióként besorolt országban vagy régióban születtek, nevelkedtek és kerültek levágásra.
Az a) és a b) pont kiegészítéseként az A. szakaszban említett, juh- vagy kecskefélék tejét vagy az abból készült tejtermékeket tartalmazó, takarmányozásra szánt állati melléktermékek és azokból származtatott termékek behozatalának feltétele egy állat-egészségügyi bizonyítvány bemutatása, amelyet tanúsítja az alábbiakat:
c) a juh- és kecskeféléket, amelyekből az érintett termékek származnak, születésük óta folyamatosan olyan országban tartották, amelyre teljesülnek a következő feltételek:
i. a klasszikus surlókórt kötelezően be kell jelenteni;
ii. előrejelző, felügyeleti és ellenőrző rendszer működik benne;
iii. a juh- és kecsketartó gazdaságokra hatósági korlátozások vonatkoznak TSE gyanúja vagy klasszikus surlókór megerősített előfordulása esetén;
iv. a klasszikus surlókórral fertőzött juh- és kecskeféléket leölik és teljesen megsemmisítik;
v. a juh- és kecskefélék kérődzőkből származó hús- és csontliszttel vagy tepertővel történő takarmányozása az ország egész területén legalább hét éve tilos, és a tilalmat hatékonyan érvényre juttatják;
d) a juh- és kecskefélékből származó tej és tejtermékek olyan gazdaságból származnak, ahol nem rendeltek el hatósági korlátozásokat TSE gyanúja következtében;
e) a juh- és kecskefélékből származó tej és tejtermékek olyan gazdaságból származnak, ahol az előző hét év során nem diagnosztizáltak klasszikus surlókórt, vagy ahol klasszikus surlókór előfordulásának megerősítését követően:
i. a gazdaságban – az ARR/ARR genotípusú tenyészkosok, a legalább egy ARR allélt hordozó, VRQ allél nélküli tenyésztésre használt anyajuhok és minden más, legalább egy ARR allélt hordozó juhfélék kivételével – minden juh- és kecskefélét leöltek és megsemmisítettek, vagy levágtak; vagy
ii. minden olyan állatot, amelynél klasszikus surlókórt állapítottak meg, leöltek és megsemmisítettek, a gazdaságot pedig fokozott TSE-megfigyelés alá helyezték legalább a klasszikus surlókór utolsó előfordulásának megerősítését követő két évre, beleértve a következőkben felsorolt minden, 18 hónaposnál idősebb alábbi állatnál – az ARR/ARR genotípusú juhfélék kivételével – végzett, a TSE kimutatására szolgáló, negatív eredménnyel záruló vizsgálatot, amelyet a X. melléklet C. fejezetének 3.2. pontjában foglalt laboratóriumi módszereknek megfelelően hajtottak végre:
— emberi fogyasztás céljából levágott állatok; valamint
— azok az állatok, amelyek elpusztultak, vagy amelyeket a gazdaságban leöltek, de amelyeket nem a betegségmentesítési program keretében öltek le.
E. FEJEZET
Juh- és kecskefélék behozatala
Az Unióba importált juh- és kecskefélék esetében olyan állat-egészségügyi bizonyítványt kell bemutatni, amely tanúsítja, hogy az állatokat születésük óta folyamatosan olyan országban tartották, amelyre teljesülnek a következő feltételek:
1. a klasszikus surlókórt kötelezően be kell jelenteni;
2. előrejelző, felügyeleti és ellenőrző rendszer működik benne;
3. a klasszikus surlókórral fertőzött juh- és kecskeféléket leölik és teljesen megsemmisítik;
4. a juh- és kecskefélék kérődzőkből származó hús- és csontliszttel vagy tepertővel történő takarmányozása az ország egész területén legalább hét éve tilos, és a tilalmat hatékonyan érvényre juttatják;
Az 1–4. pontban meghatározott feltételek mellett az állat-egészségügyi bizonyítványnak a következőket kell tanúsítania:
5. Az Unióba importált juh- és kecskefélék esetében, melyeket olyan tagállamokban való tenyésztésre szánnak, amelyek a klasszikus surlókór tekintetében elhanyagolható kockázattól eltérő kockázatot jelentenek, vagy amelyek a klasszikus surlókór tekintetében nem rendelkeznek a VIII. melléklet A. fejezete A. szakaszának 3.2. pontjában felsorolt jóváhagyott nemzeti védekezési programmal, az alábbi követelmények vonatkoznak:
— a behozott juh- és kecskefélék olyan gazdaságból vagy gazdaságokból származnak, amely(ek) megfelel(nek) a VIII. melléklet A. fejezete A. részének 1.3. pontjában foglalt követelményeknek; vagy
— ARR/ARR prionfehérje-genotípusú juhok, amelyek olyan gazdaságból származnak, ahol BSE vagy klasszikus surlókór következtében az elmúlt két évben nem rendeltek el hatósági szállítási korlátozásokat.
6. Az Unióba behozott, az azonnali levágástól eltérő bármely felhasználásra szánt juh- és kecskefélékre, amelyek a klasszikus surlókór tekintetében elhanyagolható kockázatot jelentő vagy olyan tagállamba szánnak, amelyben a klasszikus surlókór tekintetében a VIII. melléklet A. fejezete A. szakaszának 3.2. pontjában felsorolt jóváhagyott nemzeti védekezési program működik, az alábbi követelmények vonatkoznak:
— az állatok olyan gazdaságból vagy gazdaságokból származnak, amely(ek) megfelel(nek) a VIII. melléklet A. fejezete A. részének 1.2. pontjában foglalt követelményeknek; vagy
— ARR/ARR prionfehérje-genotípusú juhok, amelyek olyan gazdaságból származnak, ahol BSE vagy klasszikus surlókór következtében az elmúlt két évben nem rendeltek el hatósági szállítási korlátozásokat.
F. FEJEZET
Tenyésztett és vad szarvasfélékből származó állati eredetű termékek behozatala
1. Mikor a tenyésztett szarvasfélékből származó, a 853/2004/EK rendelettel meghatározott friss húst, darált húst, húskészítményeket és hústermékeket Kanadából vagy az Egyesült Államokból a Közösségbe importálják, az egészségügyi bizonyítvány mellett az alábbiakat tartalmazó, az előállító ország illetékes hatósága által aláírt nyilatkozat szükséges:
„Ez a termék belsőségektől és gerincvelőtől mentes olyan tenyésztett szarvasféle húsát tartalmazza, vagy kizárólag olyan tenyésztett szarvasféle húsából származik, melynek szöveteiben a krónikus sorvadásos betegséget patológiailag, immunokémiailag vagy más illetékes hatóság által elismert diagnosztikai módszerrel megvizsgálták és negatív eredményt kaptak, továbbá nem olyan állomány állatai közül származik, ahol krónikus sorvadásos betegséget állapítottak meg, vagy annak gyanúja hivatalosan felmerült.”
2. Mikor a vad szarvasfélékből származó, a 853/2004/EK rendelettel meghatározott friss húst, darált húst, húskészítményeket és hústermékeket Kanadából vagy az Egyesült Államokból a Közösségbe importálják, az egészségügyi bizonyítvány mellett az alábbiakat tartalmazó, az előállító ország illetékes hatósága által aláírt nyilatkozat szükséges:
„Ez a termék belsőségektől és gerincvelőtől mentes olyan vad szarvasféle húsát tartalmazza, vagy kizárólag olyan vad szarvasféle húsából származik, melynek szöveteiben a krónikus sorvadásos betegséget patológiailag, immunokémiailag vagy más illetékes hatóság által elismert diagnosztikai módszerrel megvizsgálták, és negatív eredményt kaptak, továbbá nem olyan régió állatai közül származik, ahol krónikus sorvadásos betegséget állapítottak meg az utóbbi három év során, vagy annak gyanúja hivatalosan felmerült.”
▼M31 —————
H. FEJEZET
Juh- és kecskefélék spermájának és embrióinak behozatala
Az Unióba behozott juh- és kecskefélék behozatalának feltétele egy állat-egészségügyi bizonyítvány bemutatása, amely tanúsítja a következőket:
1. az állatokat születésük óta folyamatosan olyan országban tartották, ahol teljesülnek a következő feltételek:
i. a klasszikus surlókórt kötelezően be kell jelenteni;
ii. előrejelző, felügyeleti és ellenőrző rendszer működik benne;
iii. a klasszikus surlókórral fertőzött juh- és kecskeféléket leölik és teljesen megsemmisítik;
iv. a juh- és kecskefélék kérődzőkből származó hús- és csontliszttel vagy tepertővel történő takarmányozása az ország egész területén legalább hét éve tilos, és a tilalmat hatékonyan érvényre juttatják;
2. az állatokat az exportált sperma vagy embrió begyűjtését megelőző utolsó három évben folyamatosan olyan gazdaságban vagy gazdaságokban tartották, amely(ek)re legalább az utolsó három évben teljesülnek a VIII. melléklet A. fejezete A. szakaszának 1.3. a)–f) pontjában meghatározott követelmények; vagy
i. juhsperma esetén a spermát ARR/ARR prionfehérje-genotípusú hímivarú egyedektől gyűjtötték be;
ii. juhféléktől származó embriók esetében az embrió legalább egy ARR allélt hordoz.
X. MELLÉKLET
REFERENCIALABORATÓRIUMOK, MINTAVÉTELEZÉS ÉS LABORATÓRIUMI ANALIZÁLÁSI MÓDSZEREK
A. FEJEZET
Nemzeti referencialaboratóriumok
1. A kijelölt nemzeti referencialaboratórium:
a) rendelkezésére állnak azok az eszközök és egy olyan szakértői állomány, amelynek segítségével bármikor – de különösen a kérdéses betegség első megjelenésekor – meghatározhatja a TSE kórokozójának típusát és törzsét, valamint megerősítheti a hatósági diagnosztikai laboratóriumokban kapott eredményeket. Amennyiben nem képes azonosítani a kórokozó törzsét/típusát, kialakít egy eljárást, amely biztosítja, hogy a törzs az uniós referencialaboratóriumhoz kerüljön azonosításra;
b) jóváhagyja a hatósági diagnosztikai laboratóriumokban használt módszereket;
c) az adott tagállamban felelős a diagnosztikai szabványok és módszerek koordinálásáért. Ennek érdekében:
— diagnosztikai reagensekkel láthatja el a hatósági diagnosztikai laboratóriumokat,
— ellenőrzi az adott tagállamban használt összes diagnosztikai reagens minőségét,
— időszakosan összehasonlító vizsgálatokat végeztet,
— a kérdéses betegség kórokozóinak azon izolátumait vagy az ilyen kórokozókat tartalmazó azon szöveteket őrzi, amelyek az adott tagállamban igazolt esetekből származnak,
— megerősíti a diagnosztikai laboratóriumokban kapott eredményeket;
d) együttműködik az uniós referencialaboratóriummal, ideértve az uniós referencialaboratórium által szervezett időszakos összehasonlító vizsgálatokban való részvételt is. Amennyiben valamely nemzeti referencialaboratórium nem felel meg az uniós referencialaboratórium által szervezett összehasonlító vizsgálaton, haladéktalanul meg kell hoznia minden korrekciós intézkedést annak érdekében, hogy orvosolja a helyzetet és megfeleljen a megismételt összehasonlító vizsgálaton vagy az uniós referencialaboratórium által szervezett következő összehasonlító vizsgálaton.
2. Az 1. ponttól eltérően azonban azok a tagállamok, amelyek nem rendelkeznek nemzeti referencialaboratóriummal, az uniós referencialaboratórium, illetve valamely más tagállamban vagy az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) valamely tagállamában található nemzeti referencialaboratórium szolgáltatásait veszik igénybe.
3. A nemzeti referencialaboratóriumok a következők:
|
Ausztria: |
Agentur für Gesundheit und Ernährungssicherheit GmbH (AGES) Institut für veterinärmedizinische UntersuchungenRobert Koch Gasse 17A-2340 Mödling |
|
Belgium: |
CERVA-CODA-VARCentre d'Étude et de Recherches Vétérinaires et Agrochimiques, Centrum voor Onderzoek in Diergeneeskunde en Agrochemie, Veterinary and Agrochemical Research CentreGroeselenberg 99B-1180 Bruxelles |
|
Bulgária: |
Национален диагностичен научноизследователски ветеринарномедицински институт „Проф. Д-р Георги Павлов”Национална референтна лаборатория „Трансмисивни спонгиформни енцефалопатии”бул. „Пенчо Славейков” 15София 1606 (National Diagnostic Veterinary Research Institute „Prof. Dr. Georgi Pavlov”, National Reference Laboratory for Transmissible Spongiform Encephalopathies, 15 Pencho Slaveykov Blvd., 1606 Sofia) |
|
Horvátország: |
Hrvatski veterinarski institutSavska Cesta 14310000 Zagreb |
|
Ciprus: |
State Veterinary LaboratoriesVeterinary ServicesCY-1417 AthalassaNicosia |
|
Cseh Köztársaság: |
Státní veterinární ústav Jihlava (State Veterinary Institute Jihlava)National Reference Laboratory for BSE and Animal TSEsRantířovská 93586 05 Jihlava |
|
Dánia: |
VeterinærinstituttetDanmarks Tekniske UniversitetBülowsvej 27DK-1870 Frederiksberg C (National Veterinary Institute, Technical University of Denmark, 27, Bülowsvej, DK – 1870 Frederiksberg C) |
|
Észtország: |
Veterinaar- ja Toidulaboratoorium (Estonian Veterinary and Food Laboratory)Kreutzwaldi 30Tartu 51006 |
|
Finnország: |
Finnish Food Safety Authority EviraResearch and Laboratory DepartmentVeterinary Virology Research Unit- TSEsMustialankatu 3FI-00790 Helsinki |
|
Franciaország: |
ANSES-Lyon, Unité MND31, avenue Tony Garnier69 364 LYON CEDEX 07 |
|
Németország: |
Friedrich-Loeffler-InstitutInstitute for Novel and Emerging Infectious Diseases at the Friederich-Loeffler-InstitutFederal Research Institute for Animal HealthSuedufer 10D-17493 Greifswald Insel Riems |
|
Görögország: |
Ministry of Agriculture – Veterinary Laboratory of Larissa6th km of Larissa – Trikala HighwayGR-41110 Larissa |
|
Magyarország: |
Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, Állat-egészségügyi Diagnosztikai Igazgatóság (NÉBIH ÁDI)Tábornok u. 2.1143 Budapest |
|
Írország: |
Central Veterinary Research LaboratoryDepartment of Agriculture, Food and the MarineBackweston CampusCelbridgeCo. Kildare |
|
Olaszország: |
Istituto Zooprofilattico Sperimentale del Piemonte, Liguria e Valle d'Aosta – CEAVia Bologna, 148I-10154 Torino |
|
Lettország: |
Institute of Food Safety, Animal Health and Environment (BIOR)Lejupes Str. 3Riga LV 1076 |
|
Litvánia: |
National Food and Veterinary Risk Assessment InstituteJ. Kairiūkščio str. 10LT-08409 Vilnius |
|
Luxemburg: |
CERVA-CODA-VARCentre d'Étude et de Recherches Vétérinaires et Agrochimiques, Centrum voor Onderzoek in Diergeneeskunde en Agrochemie, Veterinary and Agrochemical Research CentreGroeselenberg 99B-1180 Bruxelles |
|
Málta: |
Veterinary Diagnostic LaboratoryDepartment of Food Health and DiagnosticsVeterinary Affairs and Fisheries DivisionMinistry for Rural Affairs and the EnvironmentAlbert Town Marsa |
|
Hollandia: |
Central Veterinary Institute of Wageningen UREdelhertweg 158219 PH LelystadP.O. Box 2004NL-8203 AA Lelystad |
|
Lengyelország: |
Państwowy Instytut Weterynaryjny (PIWet)24-100 Puławyal. Partyzantów 57 |
|
Portugália: |
Setor diagnóstico EETLaboratório de PatologiaUnidade Estratégica de Investigação e Serviços de Produção e Saúde AnimalInstituto Nacional de Investigação Agrária e Veterinária Rua General Morais Sarmento1500-311 Lisboa |
|
Románia: |
Institutul de Diagnostic și Sănătate Animală (Institute for Diagnosis and Animal Health)Department of MorphologyStrada Dr. Staicovici nr. 63, 5București 050557 |
|
Szlovákia: |
State Veterinary Institute ZvolenPod dráhami 918SK-960 86, Zvolen |
|
Szlovénia: |
University of Ljubljana, Veterinary facultyNational Veterinary InstituteGerbičeva 60SI-1000 Ljubljana |
|
Spanyolország: |
Laboratorio Central de Veterinaria (Algete)Ctra. M-106 pk 1,428110 Algete (Madrid) |
|
Svédország: |
National Veterinary InstituteSE-751 89 Uppsala |
|
Egyesült Királyság: |
Animal Health and Veterinary Laboratories AgencyWoodham LaneNew Haw, Addlestone, Surrey KT15 3NB |
B. FEJEZET
Uniós referencialaboratórium
1. A TSE-k vizsgálatával foglalkozó uniós referencialaboratórium az alábbi laboratórium:
The Animal Health and Veterinary Laboratories Agency
Woodham Lane
New Haw
Addlestone
Surrey KT15 3NB
Egyesült Királyság
2. Az uniós referencialaboratórium hatásköre és feladatai a következők:
a) a Bizottsággal konzultálva összehangolja a tagállamokban alkalmazott, a TSE-k kimutatására és a juhfélék prionfehérje-genotípusának meghatározására szolgáló módszereket, különösen a következők révén:
— tárolja és rendelkezésre bocsátja a TSE kórokozóit tartalmazó, a releváns diagnosztikai tesztek kifejlesztésére és gyártására vagy a kórokozó törzseinek tipizálására szolgáló megfelelő szöveteket,
— a tagállamokban alkalmazott vizsgálatok és reagensek egységesítése céljából standard szérumokat és más referenciareagenseket bocsát a nemzeti referencialaboratóriumok rendelkezésére,
— kiépíti és fenntartja a TSE-k kórokozóit és törzseit tartalmazó megfelelő szövetek gyűjteményét,
— időszakosan uniós szintű összehasonlító vizsgálatokat szervez a TSE-k kimutatására szolgáló eljárásokra és a juhfélék prionfehérje-genotípusának meghatározására vonatkozóan,
— adatokat és információkat gyűjt az alkalmazott diagnosztikai módszerekről és az EU-ban elvégzett tesztek eredményeiről, illetve összehasonlítja ezeket,
— elvégzi a TSE-kórokozók izolátumainak karakterizálását a rendelkezésre álló legkorszerűbb módszerekkel a betegség járványtanának jobb megismerése céljából,
— figyelemmel kíséri a TSE-k ellenőrzése, járványtana és megelőzése terén a világban bekövetkezett fejleményeket,
— biztosítja a szükséges szakértelmet a prionok okozta betegségekkel kapcsolatban a gyors differenciáldiagnózis lehetővé tétele céljából,
— átfogó ismereteket szerez a TSE-k elleni védekezés és a TSE-k felszámolása során használt diagnosztikai módszerek előkészítéséről és alkalmazásáról;
b) aktív segítséget nyújt a tagállamokban előfordult TSE-járványesetek diagnosztizálásában a diagnózisok megerősítése, vírusjellemzés vagy járványügyi vizsgálatok céljából beküldött, TSE-fertőzött állatokból vett minták vizsgálata révén;
c) a diagnosztikai technikák EU-n belüli egységesítése céljából elősegíti a laboratóriumi diagnosztikai szakemberek képzését és továbbképzését.
C. FEJEZET
Mintavételezés és laboratóriumi vizsgálat
1. Mintavétel
A TSE kimutatására irányuló vizsgálatra küldött valamennyi minta begyűjtése az Állat-egészségügyi Világszervezet (OIE) által megjelentetett, A szárazföldi állatoknál alkalmazott diagnosztikai vizsgálatok és vakcinák kézikönyve című kiadvány (a továbbiakban: a kézikönyv) legutóbbi kiadásában meghatározott módszerek és vizsgálati tervek alkalmazásával történik. Az OIE módszereinek és vizsgálati terveinek kiegészítéseként, illetve azok hiányában, és annak biztosítására, hogy elegendő mennyiségű anyag álljon rendelkezésre, az illetékes hatóság biztosítja olyan mintavételezési módszerek és vizsgálati tervek használatát, amelyek összhangban vannak az uniós referencialaboratórium által kiadott iránymutatásokkal.
Az illetékes hatóság feladata többek között a megfelelő szövetek összegyűjtése a rendelkezésre álló szakvélemények és az uniós referencialaboratórium iránymutatásai alapján, a kiskérődzőkben előforduló valamennyi ismert TSE-törzs kimutatásának biztosítása érdekében, valamint a begyűjtött szövetminták legalább felének megőrzése friss, de nem fagyasztott állapotban, amíg a gyorsteszt eredménye negatívnak nem bizonyul. Amennyiben az eredmény pozitív vagy nem egyértelmű, a fennmaradó szöveteket megerősítő vizsgálatnak kell alávetni és az uniós referencialaboratóriumnak a megkülönböztető vizsgálatokra és a besorolásra vonatkozó, „TSE strain characterisation in small ruminants: A technical handbook for National Reference Laboratories in the EU” (A kiskérődzőkben előforduló TSE-törzs jellemzése: szakmai kézikönyv az EU-ban működő nemzeti referencialaboratóriumok számára) című iránymutatásaival összhangban kell feldolgozni.
A szövetmintákat megfelelően meg kell jelölni annak érdekében, hogy a mintában szereplő állat egyértelműen azonosítható legyen.
2. Laboratóriumok
A TSE laboratóriumi vizsgálatát az illetékes hatóság által erre a célra kijelölt hatósági diagnosztikai laboratóriumokban kell elvégezni.
3. Módszerek és vizsgálati eljárások
3.1. A BSE szarvasmarhafélékben való jelenlétének kimutatására szolgáló laboratóriumi vizsgálatok
a)
A 12. cikk (2) bekezdésének rendelkezései szerint laboratóriumi vizsgálatra küldött, szarvasmarhafélékből vett mintákat azonnal megerősítő vizsgálatoknak kell alávetni, melyek során a kézikönyv legújabb kiadásában meghatározott alábbi módszerek és vizsgálati tervek legalább egyikét alkalmazni kell:
i. immunhisztokémiai (IHC) módszer;
ii. western blot;
iii. a jellegzetes fonalak elektronmikroszkópos kimutatása;
iv. kórszövettani vizsgálat;
v. gyorstesztek kombinációja a harmadik albekezdésben megállapítottak szerint.
Ha a kórszövettani vizsgálat eredménye nem meggyőző vagy negatív, a szöveteket további vizsgálatnak kell alávetni, melynek során az egyéb megerősítő módszerek és vizsgálati tervek egyikét kell alkalmazni.
Gyorstesztek használhatók a gyanús esetek elsődleges kiszűrésére és – ha a teszt eredménye nem meggyőző vagy pozitív – további megerősítő vizsgálatokhoz is, az uniós referencialaboratórium „OIE rules for the official confirmation of BSE in bovines (based on an initial reactive result in an approved rapid test) by using a second rapid test” (Az OIE által a BSE szarvasmarhafélékben való jelenlétének – jóváhagyott gyorsteszt során kapott első reaktív eredmény alapján, egy második gyorsteszt elvégzése útján történő – hivatalos megerősítésére vonatkozóan megállapított szabályok) című iránymutatásainak megfelelően, feltéve, hogy:
i. nemzeti TSE-referencialaboratórium végzi a megerősítést; valamint
ii. a két gyorsteszt egyike western blot; valamint
iii. az alkalmazott második gyorsteszt:
— negatív eredményt adó szövetvizsgálatot és szarvasmarhafélék BSE-fertőzésére pozitív szövetmintát foglal magában,
— eltér az elsődleges szűrésnél használt tesztfajtától; valamint
iv. ha western blot gyorstesztet használnak első tesztként, annak eredményét dokumentálni kell, és az ezzel a módszerrel alkotott képet (a blotképet) be kell nyújtani a nemzeti TSE-referencialaboratóriumnak; valamint
v. amennyiben az elsődleges szűrés eredményét nem erősíti meg az azt követő gyorsteszt, a mintát az egyéb megerősítő módszerek egyikének alkalmazásával végzett vizsgálatnak kell alávetni; amennyiben kórszövettani vizsgálatot használnak erre a célra, de annak eredménye nem meggyőző vagy negatív, a szöveteket további vizsgálatnak kell alávetni, melynek során az egyéb megerősítő módszerek és vizsgálati tervek egyikét kell alkalmazni.
Ha az első albekezdés i–v. pontjában említett megerősítő vizsgálatok valamelyikének eredménye pozitív, az állatot BSE-pozitívnak kell tekinteni.
b)
A III. melléklet A. fejezete I. szakaszának rendelkezései szerint laboratóriumi vizsgálatra küldött, szarvasmarhafélékből vett mintákat gyorstesztnek kell alávetni.
Amennyiben a gyorsteszt eredménye nem meggyőző vagy pozitív, a mintát azonnal megerősítő vizsgálatoknak kell alávetni, melyek során a kézikönyv legújabb kiadásában meghatározott alábbi módszerek és vizsgálati tervek legalább egyikét alkalmazni kell:
i. immunhisztokémiai (IHC) módszer;
ii. western blot;
iii. a jellegzetes fonalak elektronmikroszkópos kimutatása;
iv. kórszövettani vizsgálat;
v. gyorstesztek kombinációja a negyedik albekezdésben megállapítottak szerint.
Amennyiben a kórszövettani vizsgálat eredménye nem meggyőző vagy negatív, a szöveteket további vizsgálatnak kell alávetni, melynek során az egyéb megerősítő módszerek és vizsgálati tervek egyikét kell alkalmazni.
Gyorstesztek használhatók az elsődleges szűréshez és – ha a teszt eredménye nem meggyőző vagy pozitív – további megerősítő vizsgálatokhoz is, az uniós referencialaboratórium „OIE rules for the official confirmation of BSE in bovines (based on an initial reactive result in an approved rapid test) by using a second rapid test” (Az OIE által a BSE szarvasmarhafélékben való jelenlétének – jóváhagyott gyorsteszt során kapott első reaktív eredmény alapján, egy második gyorsteszt elvégzése útján történő – hivatalos megerősítésére vonatkozóan megállapított szabályok) című iránymutatásainak megfelelően, feltéve, hogy:
i. nemzeti TSE-referencialaboratórium végzi a megerősítést; valamint
ii. a két gyorsteszt egyike western blot; valamint
iii. az alkalmazott második gyorsteszt:
— negatív eredményt adó szövetvizsgálatot és szarvasmarhafélék BSE-fertőzésére pozitív szövetmintát foglal magában,
— eltér az elsődleges szűrésnél használt tesztfajtától; valamint
iv. ha western blot gyorstesztet használnak első tesztként, annak eredményét dokumentálni kell, és az ezzel a módszerrel alkotott képet (a blotképet) be kell nyújtani a nemzeti TSE-referencialaboratóriumnak; valamint
v. amennyiben az elsődleges szűrés eredményét nem erősíti meg az azt követő gyorsteszt, a mintát az egyéb megerősítő módszerek egyikének alkalmazásával végzett vizsgálatnak kell alávetni; amennyiben kórszövettani vizsgálatot használnak erre a célra, de annak eredménye nem meggyőző vagy negatív, a szöveteket további vizsgálatnak kell alávetni, melynek során az egyéb megerősítő módszerek és vizsgálati tervek egyikét kell alkalmazni.
BSE-pozitívnak kell tekinteni az állatot akkor, ha a gyorsteszt eredménye nem meggyőző vagy pozitív, és ha a második albekezdés i–v. pontjában említett megerősítő vizsgálatok legalább egyikének az eredménye pozitív.
c)
Minden olyan esetben, amikor a BSE-vizsgálat eredménye pozitív, mintát kell venni, amelyet az illetékes hatóság által kijelölt olyan laboratóriumnak kell továbbítani, amely sikerrel vett részt az uniós referencialaboratórium által a megerősített BSE-előfordulás megkülönböztető vizsgálatának vonatkozásában szervezett legutóbbi jártassági vizsgálatban; a laboratóriumban a mintákat tovább vizsgálják a szarvasmarhaféléktől származó TSE-izolátumok osztályozására vonatkozó uniós referencialaboratóriumi módszerben (azaz a szarvasmarhaféléktől származó TSE-izolátumok ideiglenes osztályozására szolgáló kétlépéses blottolási eljárásban) meghatározott módszerek és vizsgálati tervek szerint.
3.2. A TSE juh- és kecskefélékben való kimutatására irányuló laboratóriumi vizsgálatok
a)
A 12. cikk (2) bekezdésének rendelkezései szerint laboratóriumi vizsgálatra küldött, juh- és kecskefélékből vett mintákat azonnal megerősítő vizsgálatoknak kell alávetni, melyek során a kézikönyv legújabb kiadásában meghatározott alábbi módszerek és vizsgálati tervek legalább egyikét alkalmazni kell:
i. immunhisztokémiai (IHC) módszer;
ii. western blot;
iii. a jellegzetes fonalak elektronmikroszkópos kimutatása;
iv. kórszövettani vizsgálat.
Ha a kórszövettani vizsgálat eredménye nem meggyőző vagy negatív, a szöveteket további vizsgálatnak kell alávetni, melynek során az egyéb megerősítő módszerek és vizsgálati tervek egyikét kell alkalmazni.
Gyorstesztek használhatók a gyanús esetek elsődleges kiszűrésére. A későbbi megerősítéshez nem használhatók ilyen tesztek.
Ha a gyanús esetek elsődleges kiszűrésére használt gyorsteszt eredménye pozitív vagy nem meggyőző, a mintát az első albekezdés i–iv. pontjában említett megerősítő vizsgálatok egyikének alkalmazásával végzett vizsgálatnak kell alávetni. Amennyiben kórszövettani vizsgálatot használnak erre a célra, de annak eredménye nem meggyőző vagy negatív, a szöveteket további vizsgálatnak kell alávetni, melynek során az egyéb megerősítő módszerek és vizsgálati tervek egyikét kell alkalmazni.
Amennyiben az első albekezdés i–iv. pontjában említett megerősítő vizsgálatok valamelyikének eredménye pozitív, az állatot TSE-pozitívnak kell tekinteni és el kell végezni a c) pontban említett további vizsgálatot.
b)
A III. melléklet A. fejezetének II. szakaszában (Juh- és kecskefélék megfigyelése) foglalt rendelkezéseknek megfelelően laboratóriumi vizsgálatra küldött, juh- és kecskefélékből vett szövetmintákat gyorstesztnek kell alávetni, és ezáltal biztosítani kell valamennyi ismert TSE-törzs kimutatását.
Ha a gyorsteszt eredménye nem egyértelmű vagy pozitív, a mintában szereplő szöveteket azonnal hatósági laboratóriumba kell küldeni abból a célból, hogy az a) pontban említett kórszövettani vizsgálattal, immunhisztokémiai módszerrel, western blot technikával vagy a jellegzetes fonalak elektronmikroszkópos kimutatásának módszerével elvégezhessék a megerősítő vizsgálatokat. Ha a megerősítő vizsgálat eredménye negatív vagy nem egyértelmű, a szöveteket további, immunhisztokémiai módszer vagy western blot technika alkalmazásával végzett vizsgálatnak kell alávetni.
Amennyiben a megerősítő vizsgálatok valamelyikének eredménye pozitív, az állatot TSE-pozitívnak kell tekinteni, és el kell végezni a c) pontban említett további vizsgálatot.
c)
i. Megkülönböztető western blot módszerrel végzett elsődleges molekuláris vizsgálatok
A klinikailag gyanús eseteknél vett mintákat, valamint a III. melléklet A. fejezete II. részének 2. és 3. pontjával összhangban vizsgált olyan állatoktól vett mintákat, amelyek TSE-pozitívnak minősülnek, de az a) és a b) pontban említett vizsgálatok alapján nem tekinthetők atipikus surlókóreseteknek, vagy olyan jellegzetességeket mutatnak, amelyek miatt a vizsgálati laboratórium további kivizsgálást javasol, az uniós referencialaboratórium iránymutatásaiban felsorolt megkülönböztető western blot módszerrel elvégzett vizsgálatnak kell alávetni valamely olyan, az illetékes hatóság által kijelölt hatósági diagnosztikai laboratóriumban, amely megfelelt az uniós referencialaboratórium által az említett módszer alkalmazása tekintetében szervezett legutóbbi jártassági vizsgálaton.
ii. Másodlagos molekuláris vizsgálat végzése kiegészítő molekuláris vizsgálati módszerekkel
Azokat a TSE-eseteket, amelyekben a BSE jelenlétét az uniós referencialaboratórium által kiadott iránymutatásokkal összhangban az i. alpontban említett elsődleges molekuláris vizsgálattal nem lehet kizárni, haladéktalanul az uniós referencialaboratórium elé kell utalni, mellékelve valamennyi rendelkezésre álló releváns információt. A mintákat az eredmény megerősítésére irányuló további vizsgálatnak kell alávetni, amely során az uniós referencialaboratórium iránymutatásaiban foglaltaknak megfelelően – a továbbított anyag mennyiségének és jellegének függvényében – legalább egy, az eredetileg használt elsődleges molekuláris módszertől immunkémiai szempontból eltérő módszert kell alkalmazni. Ezeket a kiegészítő vizsgálatokat a vonatkozó módszer tekintetében jóváhagyott alábbi laboratóriumokban végzik:
Agence Nationale de Sécurité Sanitaire de l'alimentation, de l'environnement et du travail
31, avenue Tony Garnier
BP 7033
F-69342 Lyon Cedex
Commissariat à l'Energie Atomique
18, route du Panorama
BP 6
F-92265 Fontenay-aux-Roses Cedex
Animal Health and Veterinary Laboratories Agency
Woodham Lane
New Haw
Addlestone
Surrey KT15 3NB
Egyesült Királyság
Az eredmények értékelését az uniós referencialaboratórium végzi, amelynek munkáját a törzsek tipizálásával foglalkozó szakértői csoport (Strain Typing Expert Group, STEG) segíti; a szakértői csoportnak tagja a megfelelő nemzeti referencialaboratórium egy képviselője is. Az értékelés eredményéről a Bizottságot azonnal tájékoztatni kell.
iii. Egéren végzett biológiai teszt
Azokat a mintákat, amelyek a másodlagos molekuláris vizsgálat nyomán a BSE előfordulása szempontjából gyanúsnak minősülnek, illetve amelyek esetében a vizsgálat eredményei nem meggyőzőek, végleges megerősítés céljából egéren végzett biológiai teszt útján további elemzésnek kell alávetni. A rendelkezésre álló anyag jellege és mennyisége befolyásolhatja a biológiai teszt kialakítását, amelyet az uniós referencialaboratóriumnak a törzsek tipizálásával foglalkozó szakértői csoport közreműködésével eseti alapon jóvá kell hagynia. A biológiai teszteket az uniós referencialaboratórium vagy az általa kijelölt laboratóriumok végzik el.
Az eredményeket az uniós referencialaboratórium a törzsek tipizálásával foglalkozó szakértői csoporttal együttműködve értékeli. Az értékelés eredményéről a Bizottságot azonnal tájékoztatni kell.
3.3. A TSE-knek a 3.1. és a 3.2. pontban említettektől eltérő fajokban való előfordulására irányuló laboratóriumi vizsgálatok
A TSE-k szarvasmarha-, juh- és kecskeféléktől eltérő más állatfajokban való vélt előfordulásának megerősítésére véghezvitt vizsgálatokhoz megállapított módszereknek és vizsgálati terveknek magukban kell foglalniuk legalább egy, az agyszövetet vizsgáló kórszövettani vizsgálatot. Az illetékes hatóság olyan laboratóriumi vizsgálatokat is megkövetelhet, mint az immunhisztokémiai módszerrel, a western blot technikával, a jellegzetes fonalak elektronmikroszkópos kimutatásával vagy más, a prion fehérje betegségből eredő elváltozásának kimutatására szolgáló módszerekkel végzett vizsgálatok. Ha a kezdő kórszövettani vizsgálat eredménye negatív vagy nem meggyőző, mindenképpen el kell végezni legalább egy másik laboratóriumi vizsgálatot. A betegség első ízben történő megjelenése esetén legalább három különböző, pozitív eredményű vizsgálatra van szükség.
Azokat az eseteket nevezetesen, ahol a BSE előfordulásának gyanúja valamely, a szarvasmarhaféléktől eltérő faj esetében merül fel, további karakterizálás céljából az uniós referencialaboratórium és az annak munkáját segítő, a törzsek tipizálásával foglalkozó szakértői csoport elé kell utalni.
4. Gyorstesztek
A szarvasmarhákban előforduló BSE kimutatására az 5. cikk (3) bekezdésének és a 6. cikk (1) bekezdésének megfelelően a gyorsteszteket kizárólag a következő módszerekkel lehet elvégezni:
— a PrPRes proteináz-K-rezisztens fragmentum kimutatására szolgáló western blot eljáráson (Prionics-Check Western teszt) alapuló immunoblot teszt,
— szendvicsimmunpróba PrPRes kimutatására (gyorspróba-protokoll, short assay protocol) denaturálási és koncentrációs lépéseket követően (Bio-Rad TeSeE SAP gyorsteszt),
— mikrolemezmódszeren alapuló immunpróba (ELISA), amely monoklonális antitestekkel mutatja ki a proteináz-K-rezisztens PrPRes-t (Prionics-Check LIA teszt),
— a PrPSc szelektív befogására vegyi polimert, a PrP molekula ép részeire pedig monoklonális azonosító antitestet használó immunpróba (IDEXX HerdChek BSE Antigen Test Kit, EIA és HerdChek BSE-Scrapie Antigen (IDEXX Laboratories)),
— a proteináz-K-rezisztens PrP frakciók kimutatására két különböző monoklonális antitestet alkalmazó laterális immunpróba (Prionics Check PrioSTRIP),
— a szarvasmarha PrPSc nagy mértékben kigöngyölt állapotában két epitópra irányított, két különböző monoklonális antitestet alkalmazó kétoldali immunpróba (Roboscreen Beta Prion BSE EIA Test Kit).
A juh- és kecskefélékben előforduló TSE kimutatására az 5. cikk (3) bekezdésének és a 6. cikk (1) bekezdésének megfelelően a gyorsteszteket kizárólag a következő módszerekkel lehet elvégezni:
— szendvicsimmunpróba PrPRes kimutatására (gyorspróba-protokoll, short assay protocol) denaturálási és koncentrációs lépéseket követően (Bio-Rad TeSeE SAP gyorsteszt),
— a denaturálási és a TeSeE Sheep/Goat Purification kit segítségével elvégzett koncentrációs lépéseket követően a TeSeE Sheep/Goat Detection kit felhasználásával végzett, PrPRes kimutatására szolgáló szendvicsimmunpróba (Bio-Rad TeSeE Sheep/Goat gyorsteszt),
— a PrPSc szelektív befogására vegyi polimert, a PrP molekula ép részeire pedig monoklonális azonosító antitestet használó immunpróba (HerdChek BSE-Scrapie Antigen (IDEXX Laboratories)),
— a proteináz K-rezisztens PrP frakciók kimutatására két különböző monoklonális antitestet alkalmazó laterális immunpróba (Prionics – Check PrioSTRIP SR, vizuális leolvasási protokoll [visual reading protocol]).
A vizsgálat elvégzésére szolgáló mintaszövetnek valamennyi gyorsteszt esetében meg kell felelnie a gyártó által kiadott használati utasításnak.
A gyorstesztek gyártóinak olyan, az uniós referencialaboratórium által jóváhagyott minőségbiztosítási rendszert kell működtetniük, amely biztosítja a tesztek teljesítményének állandóságát. A gyártók a vizsgálati terveket kötelesek benyújtani az uniós referencialaboratóriumnak.
A gyorsteszteket és a vizsgálati terveket kizárólag az uniós referencialaboratórium előzetes tájékoztatását követően lehet módosítani, azzal a feltétellel, hogy az uniós referencialaboratórium megállapítása szerint a módosítás nem változtatja meg a gyorsteszt érzékenységét, specifikusságát vagy megbízhatóságát. Erről a megállapításról tájékoztatni kell a Bizottságot és a nemzeti referencialaboratóriumokat.
5. Alternatív vizsgálatok
(Meghatározásra vár)
▼M31 —————
( 1 ) A Tanács 1989. december 11-i 89/662/EGK irányelve a belső piac megvalósításának céljával a Közösségen belüli kereskedelemben alkalmazható állat-egészségügyi ellenőrzésekről (HL L 395., 1989.12.30., 13. o.). A legutóbb a 92/118/EGK tanácsi irányelvvel (HL L 62., 1993.3.15., 49. o.) módosított irányelv.
( 2 ) A Tanács 1990. június 26-i 90/425/EGK irányelve a belső piac megvalósításának céljával meghatározott élő állatok és állati termékek Közösségen belüli kereskedelmében alkalmazható állat-egészségügyi és tenyésztéstechnikai ellenőrzésekről (HL L 224., 1990.8.18., 29. o.). A legutóbb a 92/118/EGK irányelvvel módosított irányelv.
( 3 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2000. július 17-i 1760/2000/EK rendelete a szarvasmarhafélék azonosítási és nyilvántartási rendszerének létrehozásáról, továbbá a marhahús és marhahústermékek címkézéséről, valamint a 820/97/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 204., 2000.8.11., 1. o.).
( 4 ) A Tanács 1964. június 26-i 64/432/EGK irányelve a szarvasmarhafélék és a sertések Közösségen belüli kereskedelmét érintő állat-egészségügyi problémákról (HL 121., 1964.7.29., 1977/64. o.). A legutóbb a 2000/20/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 163., 2000.7.4., 35. o.) módosított irányelv.
( 5 ) A Tanács 1991. január 28-i 91/68/EGK irányelve a juh- és kecskefélék Közösségen belüli kereskedelmére irányadó állat-egészségügyi feltételekről (HL L 46., 1991.2.19., 19. o.). A legutóbb a 94/953/EK bizottsági határozattal (HL L 371., 1994.12.31., 14. o.) módosított irányelv.
( 6 ) A Tanács 1991. július 15-i 91/496/EGK irányelve a harmadik országokból a Közösségbe behozott állatok állat-egészségügyi ellenőrzésére irányadó elvek megállapításáról, valamint a 89/662/EGK, 90/425/EGK és 90/675/EGK irányelvek módosításáról (HL L 268., 1991.9.24., 56. o.). A legutóbb a 96/43/EK irányelvvel (HL L 162., 1996.7.1., 1. o.) módosított irányelv.
( 7 ) A Tanács 1997. december 18-i 97/78/EK irányelve a harmadik országokból a Közösségbe behozott termékek állat-egészségügyi ellenőrzések megszervezésére irányadó elvek megállapításáról (HL L 24., 1998.1.30., 9. o.).
( 8 ) A Tanács 1982. december 21-i 82/894/EGK irányelve az állatbetegségek Közösségen belüli bejelentéséről (HL L 378., 1982.12.31., 58. o.). A legutóbb a 2000/556/EK bizottsági határozattal (HL L 235., 2000.9.19., 27. o.) módosított irányelv.
( 9 ) HL L 300., 2009.11.14., 1. o.
( 10 ) HL L 54., 2011.2.26., 1. o.
( 11 ) HL L 31., 2002.2.1., 1. o.
( 12 ) HL L 229., 2009.9.1., 1. o.
( 13 ) HL L 328., 2006.11.24., 14. o.
( 14 ) http://vla.defra.gov.uk/science/docs/sci_tse_rl_handbookv4jan10.pdf
( 15 ) HL L 349., 2002.12.24., 105. o.
( 16 ) http://vla.defra.gov.uk/science/docs/sci_tse_rl_2blot.pdf
( 17 ) HL L 5., 2004.1.9., 8. o.
( 18 ) Az előfordulási határértéket a megcélzott pontokban kifejezett tesztfelmérés méretének meghatározására használják. Ha a tényleges előfordulás nagyobb, mint a kiválasztott előfordulási határérték, valószínű, hogy a felmérés betegséget mutat ki.
( 19 ) HL L 139., 2004.4.30., 55. o.
( 20 ) HL L 139., 2004.4.30., 206. o.
( 21 ) HL L 99., 1996.4.20., 14. o.
( 22 ) HL L 204., 2000.8.11., 1. o.
( 23 ) HL L 54., 2009.2.26., 1. o.
( 24 ) A Bizottság 2004. január 22-i 136/2004/EK rendelete a harmadik országokból behozott termékeknek a közösségi állat-egészségügyi határállomásokon való állat-egészségügyi ellenőrzésére vonatkozó eljárások megállapításáról (HL L 21., 2004.1.28., 11. o.)
( 25 ) HL L 300., 2009.11.14., 1. o.
( 26 ) A Bizottság 2014. március 11-i 807/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló, 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet kiegészítéséről, valamint átmeneti rendelkezések bevezetéséről (HL L 227., 2014.7.31., 1. o.).
( 27 ) A Tanács 1989. május 30-i 89/361/EGK irányelve a fajtatiszta tenyészjuhokról és tenyészkecskékről (HL L 153., 1989.6.6., 30. o.).
( 28 ) Az 1992. július 13-i 90/425/EGK irányelv A. mellékletének I. pontjában felsorolt külön közösségi szabályokban megállapított állat-egészségügyi követelmények hatálya alá nem tartozó állatok, spermák, petesejtek és embriók Közösségen belüli kereskedelmére és a Közösségbe történő behozatalára irányadó állat-egészségügyi követelmények megállapításáról (HL L 268., 1992.9.14., 54. o.).
