(1)

mivel a 19.2. cikk az Alapszabály 43.1 cikkével, a 11. számú jegyzőkönyv (8) bekezdésével, és a Dániára vonatkozó egyes rendelkezésekről szóló (12. számú) jegyzőkönyv (2) bekezdésével összefüggésben semmilyen jogot nem ruház a részt nem vevő tagállamokra, és semmilyen kötelezettséget nem ró rájuk;

(2)

mivel az Alapszabály 19.2 cikke megköveteli, hogy a Tanács határozza meg többek között a kötelező tartalék alapját, és az ezen tartaléknak a tartalékalaphoz viszonyított között maximálisan megengedhető arányát;

(3)

mivel az Alapszabály 19.2. cikke azt is megköveteli, hogy a Tanács határozza meg megfelelő szankciókat az ilyen előírások a be nem tartásáért; mivel ez a rendelet konkrét szankciókat irányoz elő; mivel ez a rendelet a szankciók kirovására vonatkozó elvek és eljárások tekintetében hivatkozik az Európai Központi Bank szankciók kirovására vonatkozó hatásköréről szóló, 1998. november 23-i 2532/98/EK tanácsi rendeletre ( 4 ), és egyszerűsített eljárást irányoz elő bizonyos fajta jogsértések esetében szankciók kivetésére; mivel abban az esetben, ha ellentmondás áll fenn a 2532/98/EK rendelet és e rendelet rendelkezései között, amelyek lehetővé teszik, hogy az EKB szankciókat rójon ki, e rendelet rendelkezései az irányadók;

(4)

mivel az Alapszabály 19.1. cikke elrendeli, hogy az EKB Igazgatótanácsa rendeleteket hozhat a kötelező tartalékok számítására és meghatározására vonatkozóan;

(5)

mivel annak érdekében, hogy a kötelező tartalék a pénzpiac hatékony irányításának eszközeként és a pénzügyi ellenőrzési funkciók ellátására használható legyen, a kötelező tartalék előírására vonatkozó rendszer szerkezetét úgy kell kialakítani, hogy az EKB abban a helyzetben legyen, és kellő rugalmassággal rendelkezzen ahhoz, hogy kötelező tartalékképzési követelményeket írjon elő a részt vevő tagállamok változó gazdasági és pénzügyi körülményeivel összefüggésben, és azoktól függően; mivel ebben a tekintetben az EKB-nak annyira rugalmasnak kell lennie, hogy reagálni tudjon az új fizetési technológiákra, mint amilyen az elektronikus pénz kifejlesztése; mivel az EKB a megkerülés lehetőségének korlátozására kötelező tartalékképzési követelményt írhat elő mérlegen kívüli tételekből származó kötelezettségekre, különösen olyanokra, amelyek külön-külön, vagy más mérlegen belüli vagy mérlegen kívüli tételekkel összevontan a mérlegen belüli kötelezettségekkel összehasonlíthatóak;

(6)

A kötelező tartalékra vonatkozó részletes rendeletek meghozatalánál, beleértve a tényleges tartalékráták meghatározását, valamint adott esetben a tartalékok kamatozását, egy vagy több intézmény vagy intézménycsoport mentesítését a kötelező tartalékképzési kötelezettség alól, vagy egy vagy több intézménycsoport tartalékképzési kötelezettségének módosítását, az EKB köteles a Szerződésnek a Központi Bankok Európai Rendszerének (a továbbiakban: „KBER”) a 105. cikk (1) bekezdésében, és az Alapszabály 2. cikkében ismertetett céljai szerint eljárni; mivel ez többek között azt jelenti, hogy a jelentős volumenű, nem kívánatos delokáció és dezintermediáció, elkerülésénekelvét figyelembe kell venni; mivel a kötelező tartalékképzési kötelezettség előírása részét képezheti a Közösség monetáris politikája meghatározásának és végrehajtásának, amely a Szerződés 105. cikke (2) bekezdésének első francia bekezdése és az Alapszabály 3.1. cikkének első francia bekezdése szerint a KBER egyik alapvető feladata;

(7)

mivel az ebben a rendeletben előírt kötelezettségek nem-teljesítése esetén szankciókat lehet alkalmazni a KBER azon lehetőségének sérelme nélkül, hogy azok végrehajtására alkalmas intézkedéseket hozzon az ügyletben részt vevő másik féllel szemben, beleértve az intézmény részleges vagy teljes kizárását a monetáris politikai műveletekből a kötelező tartalékképzési követelmények súlyos megsértése esetén;

(8)

mivel a KBER-t és az EKB-t bízták meg a monetáris politikai eszközök előkészítésével, hogy ezek a Gazdasági- és Monetáris Unió harmadik szakaszában (a továbbiakban: „harmadik szakasz”) teljes körűen működni tudjanak; mivel az előkészítés lényeges eleme az EKB-rendeleteknek a harmadik szakasz előtti elfogadása, amelynek alapján az intézmények kötelesek 1999. január 1-jétől kötelező tartalékot tartani; mivel kívánatos a piaci részt vevőket 1998. folyamán azokról a részletes intézkedésekről tájékoztatni, amelyek elfogadását az EKB a kötelező tartalékképzési rendszer végrehajtásához szükségesnek tartja; mivel ezért az EKB-nak e rendelet hatálybalépésétől kezdődően szabályozási jogkört kell adni.

(9)

E rendelet rendelkezéseit teljességükben csak akkor lehet hatékonyan alkalmazni, ha a részt vevő tagállamok biztosítják a szükséges hatáskört hatóságaik számára, hogy az EKB-t teljes mértékben támogatni tudják az e rendelet szerint szükséges adatok összegyűjtésében és ellenőrzésében a Szerződés 5. cikkével összhangban, és szorosan együtt tudjanak működni vele,