This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 01996L0025-20090420
Council Directive 96/25/EC of 29 April 1996 on the circulation and use of feed materials, amending Directives 70/524/EEC, 74/63/EEC, 82/471/EEC and 93/74/EEC and repealing Directive 77/101/EEC
Consolidated text: A Tanács 96/25/EK irányelve ( 1996. április 29. ) a takarmány-alapanyagok forgalmáról és felhasználásáról, a 70/524/EGK, 74/63/EGK, 82/471/EGK és 93/74/EGK irányelv módosításáról, valamint a 77/101/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről
A Tanács 96/25/EK irányelve ( 1996. április 29. ) a takarmány-alapanyagok forgalmáról és felhasználásáról, a 70/524/EGK, 74/63/EGK, 82/471/EGK és 93/74/EGK irányelv módosításáról, valamint a 77/101/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről
No longer in force
- Date of document:
- 20/04/2009
- Date of effect:
- 20/04/2009
- Author:
- Az Európai Unió Tanácsa
- Form:
- Egységes szerkezetbe foglalt szöveg
- Additional information:
- LASTMODIN 32009R0219
- Link
- Link
- Link
- Select all documents mentioning this document
- Consolidation: basic act:
- 31996L0025
1996L0025 — HU — 20.04.2009 — 007.001
Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért
|
A TANÁCS 96/25/EK IRÁNYELVE (1996. április 29.) (HL L 125, 23.5.1996, p.96) |
Módosította:
|
|
|
Hivatalos Lap |
||
|
No |
page |
date |
||
|
A BIZOTTSÁG 98/67/EK IRÁNYELVE EGT vonatkozású szöveg (1998. szeptember 7.) |
L 261 |
10 |
24.9.1998 |
|
|
L 115 |
32 |
4.5.1999 |
||
|
A BIZOTTSÁG 1999/61/EK IRÁNYELVE EGT vonatkozású szöveg (1999. június 18.) |
L 162 |
67 |
26.6.1999 |
|
|
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2000/16/EK IRÁNYELVE (2000. április 10.) |
L 105 |
36 |
3.5.2000 |
|
|
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2001/46/EK IRÁNYELVE (2001. július 23.) |
L 234 |
55 |
1.9.2001 |
|
|
L 122 |
1 |
16.5.2003 |
||
|
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 219/2009/EK RENDELETE (2009. március 11.) |
L 87 |
109 |
31.3.2009 |
|
A TANÁCS 96/25/EK IRÁNYELVE
(1996. április 29.)
a takarmány-alapanyagok forgalmáról és felhasználásáról, a 70/524/EGK, 74/63/EGK, 82/471/EGK és 93/74/EGK irányelv módosításáról, valamint a 77/101/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 43. cikkére,
tekintettel a Bizottság javaslatára ( 1 ),
tekintettel az Európai Parlament véleményére ( 2 ),
tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ( 3 ),
|
(1) |
mivel a mezőgazdasági termékek előállításának, feldolgozásának és felhasználásának keretein belül a takarmány-alapanyagok jelentős szerepet töltenek be a mezőgazdaságban; |
|
(2) |
mivel a minőség, a hatékonyság és a környezet iránti növekvő érdeklődés jegyében a takarmány-alapanyagok szerepe egyre fontosabb lesz a mezőgazdaságban; |
|
(3) |
mivel ilyen körülmények között a takarmány-alapanyagok forgalmára vonatkozó szabályok különösen hasznosak a tápláléklánc teljes átláthatóságának biztosításában, miközben javítják a mezőgazdasági termelés, azon belül is az állattenyésztés minőségét; |
|
(4) |
mivel az egynemű takarmány forgalmazásáról szóló, 1976. november 23-i 77/101/EGK tanácsi irányelv ( 4 ) szabályozza az egynemű takarmányok forgalmazását; mivel a tagállamokban még mindig különféle hagyományok érvényesülnek a nyers-, illetve alapanyagok forgalmazásának szabályozását illetően; mivel a 77/101//EGK irányelv ezen oknál fogva lehetővé teszi, hogy a tagállamok bizonyos esetekben eltéréseket állapítsanak meg; |
|
(5) |
mivel az ilyen megengedett eltérések eredményeként egyes tagállamokban a 77/101/EGK irányelv mind az egynemű takarmányok, mind pedig a takarmány-alapanyagok forgalmazását szabályozza, más tagállamokban viszont csak az egynemű takarmányokét, lehetővé téve, hogy az egynemű takarmányokat a szabályok megkerülésével takarmány-alapanyagként adják el; |
|
(6) |
mivel a belső piac zavartalan működésének érdekében a tagállamok között még mindig fennálló eltéréseket meg kell szüntetni; mivel a vizsgált ágazat nagy kiterjedésére tekintettel a 77/101/EGK irányelv helyébe új szabályokat kell léptetni; |
|
(7) |
mivel az egynemű takarmányok és a takarmány-alapanyagok egymáshoz annyira hasonlóak és közelállók, hogy az irányelv hatályának következetes integrációja érdekében azonos osztályba kell sorolni azokat „takarmány-alapanyagok” néven; |
|
(8) |
mivel a „takarmány-alapanyagok” új meghatározása magában foglalja az ilyen termékek rendeltetését is, vagyis az állatok szájon át való táplálását, a „takarmány” és az „összetett takarmány” fogalmának jelenleg érvényes meghatározása szerint; mivel így biztosítható a „takarmány” fogalmának immár valamennyi takarmány-alapanyagra és összetett takarmányra kiterjedő gyűjtőfogalomként való használata; |
|
(9) |
mivel a „takarmány” ezen összetett meghatározása különösen fontos a takarmány-adalékanyagokról szóló, 1970. november 23-i 70/524/EGK tanácsi irányelv ( 5 ), valamint a takarmányban előforduló nemkívánatos anyagokról és termékekről szóló, 1973. december 17-i 74/63/EGK tanácsi irányelv ( 6 ) szempontjából; mivel bizonyos esetekben a „takarmány” és a „takarmány-alapanyag” fogalmának használatára egyaránt sor kerül a rendelkezések pontos megállapítása céljából; mivel az 74/63/EGK irányelv bizonyos rendelkezései csak a takarmány-alapanyagokra, míg más rendelkezések valamennyi takarmányra vonatkoznak, a takarmány-alapanyagokat is beleértve; |
|
(10) |
mivel a tápláléklánc egészének átláthatósága érdekében ez az irányelv a takarmány-alapanyagok teljes „forgalmát” szabályozza; |
|
(11) |
mivel az állattenyésztésben elért kielégítő eredmények nagy mértékben függenek a megfelelő, jó minőségű takarmány-alapanyagok helyes felhasználásától; mivel a takarmány-alapanyagoknak ezért mindenkor megbízható és kifogástalan kereskedelmi minőségűnek kell lenniük; mivel nem jelenthetnek veszélyt sem az állati, sem pedig az emberi egészségre, és nem hozhatók megtévesztő módon forgalomba; |
|
(12) |
mivel számos termék szolgálhat takarmányozási és azon kívüli célra egyaránt, a takarmányozási célú forgalomba hozatalt kötelező alkalmi címkével jelezni, amikor a kérdéses termék ilyen célból kerül forgalomba; |
|
(13) |
mivel a takarmány-alapanyagok forgalmazása gyakran nagy mennyiségű, egységekre osztott, illetve ömlesztett anyagok szállítását jelenti; mivel az ilyen anyagokat rendszerint különféle okmányok kísérik, például számla vagy fuvarlevél; mivel ezek a papírok az irányelv 5. cikke értelmében „kísérőokmány”-ként szolgálhatnak; mivel ez csak akkor engedhető meg, ha a szállítmány (egységeinek) egyértelmű azonosító jelölése, egy közös hivatkozási szám feltüntetése és egy kísérőokmány jelenléte megfelelőképpen biztosított a forgalmazás minden egyes szakaszában, például hivatkozási számok vagy más jelölések használatával; |
|
(14) |
mivel a takarmány-alapanyagok nagymértékben különbözhetnek egészségesség és táplálóérték szempontjából, világosan meg kell különböztetni egymástól a különféle takarmány-alapanyagokat úgy, hogy forgalomba hozataluk alkalmával egyedi megnevezésüket feltüntető megfelelő címkével látják el azokat; |
|
(15) |
mivel a takarmány-alapanyagok vásárlóit, illetve felhasználóit a teljes tápláléklánc során pontos és hiteles kiegészítő információkkal kell ellátni, beleértve a takarmány-alapanyag minőségét közvetlenül befolyásoló analitikai összetételt; mivel meg kell akadályozni, hogy az eladó elmulassza feltüntetni az analitikai összetételt, annak érdekében, hogy a kisebb vásárlóknak ne kelljen hiába kérniük ezt az információt, és a kényszerű többszöri analízis ne okozzon felesleges többletköltségeket közvetlenül a tápláléklánc vége előtt; mivel bizonyos tagállamok számára nehézséget jelent a gazdaságokban végzett helyszíni ellenőrzés; mivel ilyen körülmények között olyan rendelkezések elfogadására van szükség, amelyeknek megfelelően már a tápláléklánc elején világosan fel kell tüntetni az analitikai összetételt; |
|
(16) |
mivel nem kötelező feltüntetni a takarmány-alapanyagok analitikai összetételére vonatkozó jellemzőket, amennyiben az értékesítés előtt a vevő kijelenti, hogy nincs szüksége ilyen információkra; mivel az ilyen címkézés alóli mentesség különösen az újabb értékesítésükig raktári készleten tartott termékekre vonatkozik; |
|
(17) |
mivel a gazdálkodók közötti takarmányalapanyag-forgalom nagyrészt olyan természetes állapotban lévő, friss vagy tartósított növényi, illetve állati eredetű termékekből áll, amelyeket vagy alávetettek bizonyos egyszerű fizikai kezelésnek, mint például darabolás vagy darálás, vagy nem, és amelyeket tartósítószertől eltekintve nem kezeltek semmiféle adalékanyaggal; mivel az ilyen termékek jellemzői általánosan ismertek és praktikus okokból nem kell megkövetelni az ebben az irányelvben említett adatok feltüntetését a megfelelő kísérőokmányon, például a számlán; mivel azonban ez a felmentés nem érvényes azokra a termékekre, amelyeket valamilyen adalékanyaggal kezeltek, tekintettel arra, hogy az ilyen kezelés megváltoztathatja a termék analitikai összetételét és tápértékét; |
|
(18) |
mivel számos kiskereskedő általában kis mennyiségenként adja el az állati, illetve növényi eredetű takarmány-alapanyagokat, elsősorban a kedvtelésből tartott állatok etetésére; mivel az ilyen termékek esetében – ismerve általános jellemzőiket – praktikus okokból nem kell megkövetelni az összetétel részletes leírását; |
|
(19) |
mivel egyes harmadik országokban nem állnak mindig rendelkezésre azok az analitikai eszközök, amelyek lehetővé teszik az ezen irányelv alapján megkövetelt információk feltüntetését a takarmány-alapanyagok analitikai összetételét illetően; mivel ezért a tagállamoknak meg kell engedni, hogy bizonyos körülmények között fogalomba hozhassanak a Közösségen belül ilyen anyagokat, amennyiben ellátják azokat az összetételre vonatkozó ideiglenes adatokkal; |
|
(20) |
mivel amennyiben nem állnak rendelkezésre az analitikai összetételre vonatkozó eredeti, végleges adatok, különösen azon harmadik országból származó takarmány-alapanyagok esetében, amelyek először kerülnek forgalomba a Közösségen belül, a kikötők és a közúti, illetve vasúti csomópontok felesleges túlterhelésének elkerülése érdekében lehetővé kell tenni az ideiglenesen feltüntetett adatok tíz munkanapon belüli végleges jóváhagyását; |
|
(21) |
mivel a Közösség számos alapvető szabálya rendelkezik a takarmány-összetevők és az egynemű takarmányok listáiról; |
|
(22) |
mivel gyakorlati okokból és azért, hogy biztosítani lehessen a szükséges jogi konzisztenciát és hatékonyságot, a kapcsolódó területeken már létrehozott listákhoz hasonlóan össze kell állítani a főbb takarmány-alapanyagok listáját; |
|
(23) |
mivel egy ilyen lista sohasem lehet teljes a forgalmazható és felhasználható termékek és melléktermékek nagyfokú változatosságának, az élelmiszer-ipari technológia állandó fejlődésének, és annak szükségessége következtében, hogy a gyártók és a gazdálkodók élhessenek a szabad választás lehetőségével; mivel lehetőség van olyan takarmány-alapanyagok forgalmazásának engedélyezésére is, amelyek nem szerepelnek a fent említett listában, feltéve hogy egyedi megnevezésük következtében nem téveszthetők össze a Közösség által megállapított név viselésére jogosult anyagokkal; |
|
(24) |
mivel azon takarmány-alapanyagok, amelyek a 74/63/EGK irányelv I. mellékletében az egynemű takarmányokra megengedett legmagasabb szintnél nagyobb mennyiségben tartalmaznak nemkívánatos anyagokat és termékeket, csak olyan összetett takarmány-előállítóknak szállíthatók, amelyeket a takarmányozási ágazatban működő egyes létesítmények és közvetítők engedélyezésére és nyilvántartására vonatkozó feltételek és szabályok megállapításáról szóló, 1995. december 22-i 95/69/EK tanácsi irányelv ( 7 ) rendelkezéseivel összhangban engedélyeztek; mivel ezt fel kell tüntetni a kötelező egyedi címkén megjelölve a termék rendeltetését is; mivel a nemkívánatos anyagokat és termékeket fel kell sorolni a 74/63/EGK irányelv II. mellékletének B. részében, kivételt téve az aflatoxinnal, a kadmiummal, az arzénnel, valamint az említett anyagokat tartalmazó takarmány-alapanyagokkal kapcsolatban, amelyek már szerepelnek a 74/63/EGK irányelv II. mellékletének A. részében; |
|
(25) |
mivel a fő takarmány-alapanyagok listájának módosítása tudományos eljárást igényel; |
|
(26) |
mivel az ezen irányelv mellékletének B. részében foglalt listát kell használni a takarmány-alapanyagok forgalmazásánál, függetlenül azok rendeltetésétől, valamint a összetett takarmány előállításához használt takarmány-alapanyagok címkézése során; |
|
(27) |
mivel az általában a kedvtelésből tartott állatokon kívüli állatok számára szánt összetett takarmány elkészítéséhez használt és forgalmazott főbb összetevők nem kizárólagos listájának létrehozásáról szóló, 1992. október 26-i 92/87/EGK bizottsági irányelv ( 8 ) címkézés céljából összeállítja az összetett takarmányok összetevőinek listáját; mivel az említett irányelv ezen irányelv A. és B. részének alkalmazásával egyidejűleg hatályát veszti; |
|
(28) |
mivel a takarmány-alapanyagokra vonatkozó adatok azonosítására és cseréjére szolgáló rendszerek egyértelműségének és nemzetközi szintű összehasonlíthatóságának javítása érdekében utasítani kell a Bizottságot, hogy adott esetben fogadjon el végrehajtási intézkedéseket a takarmány-alapanyagokra vonatkozó gyakorlati nemzetközi kódrendszer bevezetésével kapcsolatosan, amelynek alapjául a takarmány-alapanyagok különféle vonatkozásainak, úgymint eredet, rendeltetés, feldolgozás, eltarthatóság, minőség stb. összegzése szolgál; |
|
(29) |
mivel a végrehajtási intézkedések elfogadásának elősegítése céljából a tagállamok és a Bizottság között a Takarmányok Állandó Bizottságán belüli együttműködést létrehozó eljárást kell követni; |
|
(30) |
mivel biztosítani kell, hogy ezzel az irányelvvel összhangban hivatalosan és egységes módon ellenőrizhető legyen a feltüntetett adatok pontos és hiteles volta a Közösség egészén belül, a takarmány-alapanyagok forgalmazásának valamennyi szintjén; |
|
(31) |
mivel az irányelv bevezetésével egyidejűleg törölni kell az „egynemű takarmány”, „alap- és nyersanyagok (összetevők)”, „alap- és nyersanyagok” és „összetevők” fogalmakat; mivel a hatályos közösségi jogszabályokban és különösen a 70/524/EGK, a 74/63/EGK, a 82/471/EGK ( 9 ) és a 93/74/EGK ( 10 ) tanácsi irányelvben a „takarmány-alapanyag” kifejezés lép ezen fogalmak helyébe és adott esetben a „takarmány-alapanyag” meghatározása helyébe az ezen irányelvben közölt meghatározás lép; mivel ez a összetett takarmány meghatározását is érinti; mivel ugyanezen okból a Bizottság jogi aktusával módosítani kell a 80/511/EGK ( 11 ), a 82/475/EGK ( 12 ) és a 91/357/EGK ( 13 ) bizottsági irányelvet, valamint a 91/516/EGK bizottsági határozatot ( 14 ); |
|
(32) |
mivel biztosítani kell, hogy a mellékletek rendelkezései folyamatosan igazodjanak a tudományos és műszaki ismeretek legújabb vívmányaihoz; mivel az ilyen módosításokat az irányelvben megállapított eljárás gyors alkalmazásával kell végrehajtani a tagállamok és a Bizottság között a Takarmányok Állandó Bizottságán belüli szoros együttműködés létrehozása érdekében; |
|
(33) |
mivel az állati és az emberi egészség hatékony védelme és a belső piac zavartalan működése érdekében közösségi szintű intézkedésekre van szükség, |
ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:
1. cikk
(1) Ez az irányelv a Közösségen belül a takarmány-alapanyagok forgalmazására és felhasználására alkalmazandó.
(2) Ez az irányelv a takarmányozás területén hozott egyéb közösségi rendelkezés sérelme nélkül alkalmazandó.
2. cikk
Ezen irányelv alkalmazásában:
a) „takarmány-alapanyagok”: természetes állapotú, friss vagy tartósított, különféle növényi vagy állati eredetű termékek, ezek ipari feldolgozásából származó termékek, valamint szerves vagy szervetlen anyagok, adalékanyagokkal vagy azok nélkül, amelyeket állatok etetésére szándékoznak akár közvetlenül, akár feldolgozás után, vagy összetett takarmányok előállításához vagy előkeverékek vivőanyagaként felhasználni;
b) „forgalomba hozatal” vagy „forgalmazás”: takarmányozásra szánt bármilyen termék eladás céljából – beleértve az eladásra felkínálást –, vagy bármely más, harmadik személy részére, ingyenes vagy visszterhes átruházási forma céljából történő készletezése, valamint maga az eladás és az átruházás más formái.
3. cikk
A tagállamok, az egyéb közösségi rendelkezések értelmében fennálló kötelezettségek sérelme nélkül előírják, hogy a takarmány-alapanyagok csak akkor hozhatók forgalomba a Közösségen belül, ha teljes értékűek, hamisítatlanok és forgalomképes minőségűek. A tagállamok előírják, hogy a takarmány-alapanyagok forgalombahozatalukkor vagy felhasználásukkor semmiféle veszélyt nem jelenthetnek az állati vagy emberi egészségre, illetve a környezetre, és nem hozhatók megtévesztő módon forgalomba.
4. cikk
A tagállamok előírják, hogy a takarmány-alapanyagok forgalomba hozatalára a melléklet A. részében megállapított általános rendelkezéseket kell alkalmazni.
5. cikk
(1) A tagállamok előírják, hogy takarmány-alapanyagok csak akkor hozhatók forgalomba, ha a kísérőokmányban, illetve adott esetben a csomagoláson, a tartályon vagy az azokhoz rögzített címkén jól láthatóan, olvashatóan és eltávolíthatatlanul feltüntetik az alábbi jellemzőket, amelyek valódiságáért a Közösségben székhellyel rendelkező előállító, csomagoló, importőr, eladó, illetve forgalmazó felel:
a) a „takarmány-alapanyag” megjelölés;
b) a takarmány-alapanyag megnevezése és adott esetben a 7. cikkben említett egyéb jellemzők;
c) a melléklet B. részében felsorolt takarmány-alapanyagoknál a melléklet B. részében foglalt táblázat negyedik oszlopában előírt jellemzők;
d) a melléklet B. részében fel nem sorolt takarmány-alapanyagoknál a melléklet C. részében foglalt táblázat második oszlopában előírt jellemzők;
e) adott esetben a melléklet A. részében előírt jellemzők;
f) szilárd termékek esetében súlyegységben, folyékony termékek esetében pedig súly- vagy térfogategységben kifejezett nettó mennyiség;
g) az előállító létesítmény neve vagy cégneve, valamint címe vagy bejegyzett székhelye, engedélyezési szám, a tétel referenciaszáma és minden egyéb adat, amely lehetővé teszi a takarmány-alapanyag nyomonkövetését, ahol a létesítményt az alábbiakkal összhangban kell engedélyezni:
— 90/667/EGK irányelv ( 15 ),
— a Bizottság által összeállított listán szereplő közösségi rendelkezések. Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedést a 13. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni;
h) annak a személynek a neve vagy cégneve, valamint címe vagy bejegyzett székhelye, aki az e bekezdésben említett adatokért felelős, ha az nem azonos a g) pontban szereplő előállítóval.
(2) Egyéb információk is feltüntethetők a csomagoláson, a tartályon, a címkén és a kísérőokmányokban, feltéve hogy ezek az információk olyan objektív vagy számszerű paraméterekre vonatkoznak, amelyek igazolhatók, és nem tévesztik meg a vásárlót. Az ilyen információt el kell különíteni az (1) bekezdésben említett információktól.
(3) A végső felhasználóknak szánt, 10 kg-nál nem nagyobb tömegű takarmány-alapanyagok esetében az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott jellemzőket az értékesítés helyén megfelelő formában is lehet közölni a vásárlóval.
(4) Amennyiben a forgalmazás során valamely tételt megosztanak, az (1) bekezdésben említett jellemzőket az eredeti tételre tett utalással együtt újra fel kell tüntetni az adott tétel minden egyes újabb egységének csomagolásán, tartályán vagy kísérőokmányán.
(5) Amennyiben a forgalomban lévő takarmány-alapanyag összetétele megváltozik, az (1) bekezdésben említett jellemzőket megfelelően módosítani kell az új jellemzőket közlő személy felelősségére.
6. cikk
(1) Az 5. cikktől eltérve nem kell megkövetelni az 5. cikk (1) bekezdésének c) és d) pontjában, valamint a melléklet A. része V. pontjának 2. és 3. alpontjában említett jellemzők feltüntetését az alábbi esetekben:
a) amennyiben az ügylet előtt a vásárló írásban kijelenti, hogy nem tart igényt ezekre az információkra;
b) a 90/667/EGK irányelv ( 16 ) sérelme nélkül, azon állati vagy növényi eredetű, friss vagy tartósított, esetleg egyszerű fizikai kezelésnek alávetett takarmány-alapanyagok forgalmazása esetében, amelyeket 10 kg-ot nem meghaladó tömegenként, kedvtelésből tartott állatok számára közvetlenül a végső felhasználó részére értékesít az ugyanabban a tagállamban bejegyzett eladó.
(2) Amennyiben a Közösség területén először forgalomba hozott, harmadik országból származó takarmány-alapanyag esetében nem lehetséges az 5. cikk (1) bekezdésének c) és d) pontjában említett, valamint a melléklet A. része V. pontjának 2., 3. alpontjában előírt garanciák megadása az összetételt illetően annak következtében, hogy az érintett országban nem állnak rendelkezésre a megfelelő analitikai eszközök, a tagállamok megengedhetik, hogy az 5. cikk (1) bekezdésének g) pontjában említett felelős személy ideiglenes adatokat közöljön, feltéve hogy:
a) az ellenőrzésért felelős illetékes hatóságokat előre tájékoztatják a takarmány-alapanyag érkezéséről;
b) az összetétel meghatározó jellemzőit közlik a vásárlóval és az illetékes hatósággal, a szállítmány Közösségbe érkezésétől számított tíz munkanapon belül;
c) a kísérőokmányokban szereplő összetételi jellemzőket a következő, vastagon szedett megjegyzések kísérik:
„ideiglenes adat, amelynek igazolását a … (a vizsgálattal megbízott laboratórium neve és címe) a … (a vizsgálandó minta referenciaszáma) alapján legkésőbb …-ig (dátum) köteles elvégezni”
;d) a tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az ebben a bekezdésben említett eltérések alkalmazásának körülményeiről.
(3) Az 5. cikktől eltérve:
a) a 90/667/EGK irányelv sérelme nélkül nem kell megkövetelni az 5. cikk (1) bekezdésében említett jellemzők feltüntetését olyan növényi vagy állati eredetű, természetes állapotú, friss vagy tartósított, fizikai kezelésnek alávetett vagy nem alávetett termékek esetében, amelyeket nem kezeltek adalékanyaggal a tartósítószerek kivételével, és amelyeket egy adott tagállamban székhellyel rendelkező mezőgazdasági gazdálkodó, illetve termelő kínál eladásra egy ugyanabban a tagállamban működő állattenyésztőnek, illetve végső felhasználónak;
b) nem kell megkövetelni az 5. cikk (1) bekezdésének c), d), e) és (f) pontjában, valamint a melléklet A. részében említett jellemzők feltüntetését olyan növényi vagy állati eredetű melléktermékek forgalmazása esetén, amelyek agráripari feldolgozásból származnak, és nedvességtartalmuk meghaladja az 50 %-ot.
(4) Az 5. cikk (1) bekezdésének a) pontjától eltérve:
— a német nyelvű szövegben a „Futtermittel-Ausgangserzeugnis” helyébe az „Einzelfuttermittel” megnevezés lép,
— az olasz nyelvű szövegben a „materie prime per alimenti degli animali” helyébe a „mangime semplice” megnevezés lép,
— a görög nyelvű szövegben a „πρώτη ύλη ζωοτροφών” helyébe a „απλή ζωοτροφή” megnevezés lép.
7. cikk
(1) A tagállamok megállapítják, hogy a melléklet B. részében felsorolt takarmány-alapanyagok csak az ott meghatározott egyedi néven és azzal a feltétellel forgalmazhatók, ha megfelelnek a mellékletben megállapított leírásoknak.
(2) A tagállamok megengedik az (1) bekezdésben említett listán kívüli takarmány-alapanyagok forgalmazását, feltéve hogy az ilyen anyagok más néven és/vagy más feltételekkel kerülnek forgalomba, mint a mellékletben felsorolt anyagok úgy, hogy ne legyenek alkalmasak a vásárló megtévesztésére a számára kínált termék valódi azonosságát illetően.
8. cikk
A tagállamok előírják, hogy:
a) azok a takarmány-alapanyagok, amelyek a 74/63/EGK irányelv által a takarmányok tekintetében megengedett legmagasabb szintet meghaladó mennyiségű nemkívánatos anyagot vagy terméket tartalmaznak, csak akkor hozhatók forgalomba, ha a 95/69/EK irányelvvel összhangban összeállított nemzeti listában szereplő összetett takarmányt előállító engedélyezett létesítménynek szállítják azokat;
b) az 5. cikk (1) bekezdésének a) pontjától eltérve, e cikk a) pontja értelmében takarmány-alapanyagnak minősülő anyagokat a következő feliratot tartalmazó címkével kell ellátni: „összetett takarmányt előállító engedélyezett létesítménynek szánt takarmány-alapanyag”. A 6. cikk (4) bekezdése alkalmazandó.
9. cikk
A Közösségen belüli forgalmazás céljából a kísérőokmányon, a csomagoláson, a tartályon vagy az azokhoz rögzített címkén olvasható szöveget legalább a rendeltetési ország által meghatározott nemzeti nyelven vagy a Közösség hivatalos nyelveinek egyikén fel kell tüntetni.
10. cikk
A tagállamok biztosítják, hogy a takarmány-alapanyagok forgalomba hozatalára az ezen irányelvben megállapított rendelkezésekkel összefüggő okokból nem alkalmaznak az irányelvben előírtakon kívül egyéb korlátozást.
11. cikk
(1) A felsorolt takarmány-alapanyagok tekintetében a 13. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelően numerikus kódrendszer fogadható el, amelynek alapjául a takarmány-alapanyag eredetére, a felhasznált termékre/melléktermékre, illetve annak feldolgozására és érettségére/minőségére vonatkozó magyarázó jegyzetek szolgálnak, és amelyek lehetővé teszik a takarmány nemzetközi szintű azonosítását, különösen a megnevezés és a leírás alapján.
(2) A Bizottság annak érdekében, hogy a 3. cikknek megfeleljenek, összeállítja azon anyagok listáját, amelyek forgalmazása, illetve felhasználása takarmányozás céljára korlátozott vagy tiltott. Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló ezen intézkedést a 13. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.
(3) A (2) bekezdésben említett listát a Bizottság a tudományos és műszaki ismeretek fejlődésére figyelemmel módosítja. Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 13. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Rendkívül sürgős esetben a Bizottság ezen intézkedések elfogadásához a 13. cikk (5) bekezdésében előírt sürgősségi eljáráshoz folyamodhat.
(4) A melléklet módosításait a Bizottság a tudományos és műszaki ismeretek fejlődésére figyelemmel fogadja el. Az ezen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket az 13. cikk (4) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.
12. cikk
A tagállamok minden szükséges intézkedést megtesznek, hogy biztosítsák az ezen irányelv követelményeinek a forgalmazás során való megfelelésük hatósági ellenőrzését, legalább mintavétel útján.
13. cikk
(1) A Bizottságot a 178/2002/EK rendelet ( 17 ) 58. cikke alapján létrehozott Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság segíti.
(2) Az e cikkre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat ( 18 ) 5. és 7. cikkét kell alkalmazni.
Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében megállapított időtartam három hónap.
(3) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.
(4) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését, (5) bekezdésének b) pontját és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.
Az 1999/468/EK határozat 5a. cikke (3) bekezdésének c) pontjában, (4) bekezdésének b) pontjában és (4) bekezdésének e) pontjában meghatározott határidő két hónap, egy hónap, illetve két hónap.
(5) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1), (2), (4) és (6) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.
14. cikk
(1) A 70/524/EGK irányelv a következőképpen módosul:
a) az „egynemű takarmány” kifejezés helyébe minden esetben a „takarmány-alapanyag” kifejezés lép;
b) a 2. cikk f) pontja helyébe a következő szöveg lép:
„f) „takarmány-alapanyagok”: természetes állapotú, friss vagy tartósított, különféle növényi vagy állati eredetű termékek, ezek ipari feldolgozásából származó termékek, valamint szerves vagy szervetlen anyagok, adalékanyagokkal vagy azok nélkül, amelyeket állatok etetésére szándékoznak akár közvetlenül, akár feldolgozás után, vagy összetett takarmányok előállításához vagy előkeverékek vivőanyagaként felhasználni;”
c) a 2. cikk g) pontja helyébe a következő szöveg lép:
„g) „összetett takarmányok”: teljes értékű vagy kiegészítő takarmányok formájában, állatok etetésére szolgáló takarmány-alapanyagok keverékei, adalékanyagokkal vagy azok nélkül;”
▼M2 —————
(3) A 82/471/EGK irányelv 1. cikkének (2) bekezdése a következőképpen módosul:
a) a d) pontból az „egynemű és” szavakat el kell hagyni;
b) a következő ponttal egészül ki:
„g) takarmány-alapanyagok forgalmazása.”
(4) A 93/74/EGK irányelv a következőképpen módosul:
a) Az 5. cikk 8. pontjában az „összetevők” kifejezés helyébe minden esetben a „takarmány-alapanyagok” kifejezés lép;
b) A 2. cikk b) pontja helyébe a következő szöveg lép:
„b) „összetett takarmány”: teljes értékű vagy kiegészítő takarmányok formájában, állatok etetésére szolgáló takarmány-alapanyagok keveréke, adalékanyagokkal vagy azok nélkül;”
15. cikk
A 77/101/EGK irányelv 1998. július 1-jétől hatályát veszti.
16. cikk
A tagállamok által közölt információk alapján a Bizottság 2001. július 1-je előtt jelentést tesz a Tanácsnak a 6. cikk (1) bekezdésének a) pontja, (2) bekezdése, valamint a (3) bekezdés a) pontjának alkalmazása során nyert tapasztalatokról, szükség esetén megfelelő javaslatokkal együtt.
17. cikk
A tagállamok legkésőbb 1998. június 30-ig hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.
Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.
18. cikk
Az elfogadott rendelkezéseket 1998. július 1-jétől kell alkalmazni. A tagállamok ugyanakkor megállapítják, hogy azok az 1998. július 1. előtt forgalomba hozott takarmány-alapanyagok, amelyek nem felelnek meg ennek az irányelvnek, 1999. június 30-ig maradhatnak forgalomban.
19. cikk
Ez az irányelv az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő 20. napon lép hatályba.
20. cikk
Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.
MELLÉKLET
A. RÉSZ
Általános rendelkezések
I. MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉSEK
1. A takarmány-alapanyagok felsorolását és megnevezését a B. rész tartalmazza, a következő kritériumoknak megfelelően:
— a termék/melléktermék eredete, például állati, növényi, ásványi,
— a termék/melléktermék felhasznált része, például egész termék, mag, gumó, csont,
— a feldolgozási folyamat, amelynek a terméket/mellékterméket alávetették, például hántolás, extrahálás, hevítés és/vagy az ennek során keletkező termék/melléktermék, például pehely, korpa, pép, zsír,
— a termék/melléktermék érettsége és/vagy a termék/melléktermék minősége, például „alacsony glükozinolát-tartalmú”, „magas zsírtartalmú”, „alacsony cukortartalmú”.
2. A B. részben összeállított lista 12 fejezetből áll.
1. Gabonamagvak, azokból nyert termékek és melléktermékek
2. Olajos magvak és olajtartalmú gyümölcsök, azokból nyert termékek és melléktermékek
3. Hüvelyesek magjai, azokból nyert termékek és melléktermékek
4. Gumók, gyökerek, azokból nyert termékek és melléktermékek
5. Egyéb magvak és gyümölcsök, azokból nyert termékek és melléktermékek
6. Zöldtakarmányok és szálastakarmányok
7. Egyéb növények, azokból nyert termékek és melléktermékek
8. Tejipari eredetű termékek
9. Szárazföldi állatokból nyert termékek
10. Halak, egyéb tengeri állatok, azokból nyert termékek és melléktermékek
11. Ásványi anyagok
12. Vegyes takarmány-alapanyagok.
II. A BOTANIKAI ÉS VEGYI TISZTASÁGRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
1. A 3. cikktől eltérve a helyes gyártási gyakorlat nyújtotta lehetőségeken belül a takarmány-alapanyagoknak mentesnek kell lenniük az előállítási eljárásból származó vegyi szennyeződésektől és a 70/524/EGK irányelvben említett technikai segédanyagoktól, kivéve ha a melléklet B. részében az adott takarmány-alapanyagra egyedi legnagyobb tartalom került rögzítésre.
2. A B. és C. részben felsorolt termékek és melléktermékek botanikai tisztasága nem lehet kevesebb, mint 95 %, kivéve ha a B. vagy C. részben ettől eltérő szintet határoztak meg.
Botanikai szennyeződésnek minősülnek:
a) természetes, de nem káros szennyeződések (például szalma és szálmaradvány, más kultúrfajok vagy gyomok magjai);
b) egyéb olajos magvak vagy olajtartalmú termések veszélytelen maradványai, amelyek egy korábbi előállítási folyamatból maradtak, és amelyek szintje nem haladja meg a 0,5 %-ot.
3. A megjelölt botanikai tisztasági szintek az adott állapotban lévő termék és melléktermék tömegére vonatkoznak.
III. AZ ELNEVEZÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
Amennyiben a B. részben lévő takarmány-alapanyag neve zárójelbe tett szót vagy szavakat tartalmaz, a zárójeles szó (szavak) tetszés szerint elhagyható(k), például a szója(bab)olaj szójababolajnak vagy szójaolajnak egyaránt nevezhető.
IV. A MAGYARÁZÓ JEGYZETRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
Az alábbi magyarázó jegyzet az e melléklet B. és C. részében említett takarmány-alapanyagok előállítása során alkalmazott főbb eljárásokra vonatkozik. Amennyiben az egyes takarmány-alapanyagok elnevezése a magyarázó jegyzetben foglalt általánosan használt elnevezést vagy minősítést tartalmaz, az alkalmazandó eljárásnak összhangban kell lennie a megadott meghatározással.
|
Eljárás |
Meghatározás |
Általánosan használt elnevezés/minősítés |
|
|
(1) |
(2) |
(3) |
(4) |
|
1. |
Sűrítés (1) |
Bizonyos összetevők koncentrációjának növelése víz vagy egyéb alkotórészek eltávolításával |
Sűrítmény |
|
2. |
Hántolás (2) |
Gabonaszemek, magvak, termések, diófélék és egyebek külső rétegének teljes vagy részleges eltávolítása |
Hántolt, részlegesen hántolt |
|
3. |
Szárítás |
Mesterséges vagy természetes eljárásokkal történő vízelvonás |
Szárított (napon vagy mesterségesen) |
|
4. |
Extrahálás |
Bizonyos anyagokból a zsír vagy olaj kivonása szerves oldószerrel, vagy a cukor vagy egyéb vízben oldható alkotórészek kivonása vizes oldószerrel. Szerves oldószer használata esetén a létrejövő terméknek technikailag mentesnek kell lennie az ilyen oldószertől |
Extrahált (olajtartalmú anyagok esetében), melasz, pép (cukrot vagy egyéb vízben oldható alkotórészeket tartalmazó termékek esetében) |
|
5. |
Extrudálás |
Egy anyagnak nyomás alatt történő átpréselése egy nyíláson. (Lásd még: puffasztás) |
Extrudált |
|
6. |
Pelyhesítés |
Nedves hőkezelt anyag hengerlése |
Pehely |
|
7. |
Lisztőrlés |
Gabonaszemek fizikai feldolgozása a részecskeméret csökkentése és az alkotórészekre történő szétválasztás elősegítése érdekében (főleg liszt, korpa és derce) |
Liszt, korpa, derce (3), takarmány |
|
8. |
Hőkezelés |
A speciális körülmények között, az anyag táplálóértékének vagy szerkezetének befolyásolása céljából végrehajtott számos hőkezelésre vonatkozó általános szakkifejezés |
Tószterezett, főzött, hőkezelt |
|
9. |
Hidrogénezés |
A telítetlen glicerideknek telített gliceridekké való átalakítása (olajoknál és zsíroknál) |
Keményített, részlegesen keményített |
|
10. |
Hidrolízis |
Egyszerűbb kémiai összetevőkre történő lebontás vízzel és esetleg enzimekkel vagy savval/lúggal történő megfelelő kezeléssel |
Hidrolizált |
|
11. |
Préselés (4) |
Mechanikai extrakcióval (csigaprés vagy egyéb préstípus), némi hő alkalmazásával vagy a nélkül, zsír/olaj kivonása olajban dús anyagokból, illetve lé kivonása gyümölcsökből vagy más növényi termékekből |
Pogácsa (5) (olajtartalmú anyagok esetében) Pép, velő (gyümölcsök stb. esetében) Préselt szelet (cukorrépa esetében) |
|
12. |
Granulálás (pelletálás) |
Csőprésen való átnyomással történő speciális formázás |
Granulált (pellet, pelletált) |
|
13. |
Puffasztás |
A keményítő módosítása hideg vízben való duzzadóképességének jelentős javítása érdekében |
Előkocsonyásított (6), puffasztott |
|
14. |
Finomítás |
Szennyeződések teljes vagy részleges eltávolítása cukrokból, olajokból, zsírokból és egyéb természetes anyagokból kémiai/fizikai kezeléssel |
Finomított, részlegesen finomított |
|
15. |
Nedves őrlés |
Magbél/gabonaszem alkotórészeinek mechanikai úton történő különválasztása a keményítő kivonása céljából, egyes esetekben vízben való áztatás után, kén-dioxiddal vagy anélkül |
Csíra, sikér, keményítő |
|
16. |
Zúzás |
A gabonafélék és egyéb takarmány-alapanyagok mechanikai feldolgozása méretük csökkentése céljából |
Zúzott |
|
17. |
Cukormentesítés |
A mono- és diszacharidok teljes vagy részleges eltávolítása melaszból vagy egyéb cukrot tartalmazó anyagból, kémiai vagy fizikai eszközökkel |
Cukormentes, részlegesen cukormentes |
|
(1) A német szövegben a „Konzentrieren” helyébe adott esetben az „Eindicken” lép, ebben az esetben az általánosan használt minősítés az „eingedickt”. (2) A „hántolás” helyébe adott esetben a „hámozás” vagy „fosztás” szó lép, ebben az esetben az általánosan használt minősítés a „hámozott” vagy „fosztott”. (3) A francia szövegben az „issues” megnevezés használható. (4) A francia szövegben a „Pressage” helyébe adott esetben az „Extraction mécanique” lép. (5) Adott esetben a „dara” szó helyébe a „pogácsa” lép. (6) A német szövegben az „aufgeschlossen” minősítés és a „Quellwasser” elnevezés alkalmazható (keményítőre vonatkozóan). |
|||
V. A MEGJELÖLT VAGY A B. ÉS A C. RÉSZNEK MEGFELELŐEN FELTÜNTETENDŐ ÉRTÉKEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
1. Eltérő rendelkezés hiányában a megjelölt vagy feltüntetendő értékek a takarmány-alapanyag tömegére vonatkoznak.
2. Az irányelv 3. cikkére és 6. cikke (3) bekezdésének b) pontjára is figyelemmel, és feltéve hogy e melléklet B. vagy C. részében más értéket nem határoznak meg, a takarmány-alapanyag nedvességtartalmát fel kell tüntetni, amennyiben az meghaladja a takarmány-alapanyag tömegének 14 %-át. Olyan takarmány-alapanyagok esetében, amelyek nedvességtartalma nem haladja meg a fent említett értéket, a tartalmat a vevő kérésére kell feltüntetni.
3. Az irányelv 3. cikkére is figyelemmel, és feltéve hogy e melléklet B. és C. részében más értéket nem határoznak meg, a takarmány-alapanyagok sósavban oldhatatlan hamutartalmának szintjét fel kell tüntetni, ha az meghaladja a szárazanyag 2,2 %-át.
VI. A DENATURÁLÓ ÉS KÖTŐANYAGOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
Amennyiben az e melléklet B. részének 2. oszlopában vagy C. részének 1. oszlopában említett termékeket takarmány-alapanyagok denaturálására vagy kötőanyagaként használják, az alábbi adatokat kell megadni:
— denaturálószerek: a felhasznált termékek jellege és mennyisége,
— kötőanyagok: a felhasznált termékek jellege.
Kötőanyagok esetében a felhasznált termékek mennyisége nem haladhatja meg az össztömeg 3 %-át.
VII. A MEGJELÖLT VAGY A B. ÉS C. RÉSZNEK MEGFELELŐEN FELTÜNTETENDŐ MEGENGEDETT ELTÉRÉSI ÉRTÉKEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
Amennyiben az irányelv 12. cikke szerinti hatósági vizsgálat során azt észlelik, hogy valamely takarmány-alapanyag összetétele oly módon eltér a feltüntetett összetételtől, hogy csökkenti annak értékét, a megengedett legnagyobb eltérés a következő:
a) nyersfehérje esetében:
— 20 % vagy több feltüntetett tartalom esetén 2 egység,
— 20 %-nál kevesebb, de legalább 10 % feltüntetett tartalom esetén a feltüntetett tartalom 10 %-a,
— 10 %-nál kevesebb feltüntetett tartalom esetén 1 egység;
b) az összes cukor, redukáló cukor, szacharóz, laktóz és glükóz (dextróz) esetében:
— 20 % vagy több feltüntetett tartalom esetén 2 egység,
— 20 %-nál kevesebb, de legalább 5 % feltüntetett tartalom esetén a feltüntetett tartalom 10 %-a,
— 5 %-nál kevesebb feltüntetett tartalom esetén 0,5 egység;
c) keményítő és inulin esetében:
— 30 % vagy több feltüntetett tartalom esetén 3 egység,
— 30 %-nál kevesebb, de legalább 10 % feltüntetett tartalom esetén a feltüntetett tartalom 10 %-a,
— 10 %-nál kevesebb feltüntetett tartalom esetén 1 egység;
d) nyersolajok és zsírok esetében:
— 15 % vagy több feltüntetett tartalom esetén 1,8 egység,
— 15 %-nál kevesebb, de legalább 5 % feltüntetett tartalom esetén a feltüntetett tartalom 12 %-a,
— 5 %-nál kevesebb feltüntetett tartalom esetén 0,6 egység;
e) nyersrost esetében:
— 14 % vagy több feltüntetett tartalom esetén 2,1 egység,
— 14 %-nál kevesebb, de legalább 6 % feltüntetett tartalom esetén a feltüntetett tartalom 15 %-a,
— 6 %-nál kevesebb feltüntetett tartalom esetén 0,9 egység;
f) nedvesség és nyershamu esetében:
— 10 % vagy több feltüntetett tartalom esetén 1 egység,
— 10 %-nál kevesebb, de legalább 5 % feltüntetett tartalom esetén a feltüntetett tartalom 10 %-a,
— 5 %-nál kevesebb feltüntetett tartalom esetén 0,5 egység;
g) az összes foszfor, nátrium, kalcium-karbonát, kalcium, magnézium, sav-szám és petroléterben oldhatatlan anyag esetében:
— 15 % (15) vagy több feltüntetett tartalom (érték) esetén 1,5 egység, értelemszerűen,
— 15 %-nál (15) kevesebb, de legalább 2 % (2) feltüntetett tartalom (érték) esetén a feltüntetett tartalom (érték) 10 %-a, értelemszerűen,
— 2 %-nál (2) kevesebb feltüntetett tartalom (érték) esetén 0,2 egység, értelemszerűen;
h) sósavban oldhatatlan hamu és NaCl-ban kifejezett kloridok esetében:
— 3 % vagy több feltüntetett tartalom esetén a feltüntetett tartalom 10 %-a,
— 3 %-nál kevesebb feltüntetett tartalom esetén 0,3 egység;
i) karotin, A-vitamin és xantofil esetében:
— a feltüntetett tartalom 30 %-a;
j) metionin, lizin és illó nitrogénbázisok esetében:
— a feltüntetett tartalom 20 %-a.
VIII. AZ EMLŐSSZÖVETBŐL NYERT FEHÉRJÉT TARTALMAZÓ TAKARMÁNY-ALAPANYAGOK CÍMKÉZÉSÉRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
1. Az emlősszövetből nyert fehérjét tartalmazó takarmány-alapanyagok címkézésének a következő kijelentést kell tartalmaznia: „Ez a takarmány-alapanyag emlősszövetből nyert fehérjét tartalmaz, amelyet kérődzők takarmányozására használni tilos”.
Ezt a rendelkezést nem kell alkalmazni az alábbiakra:
— tej és tejtermékek,
— zselatin,
— a 10 000 daltonnál kisebb molekulatömegű hidrolizált fehérjék, amelyeket:
—i. olyan állatok irhájából és bőréből nyertek, amelyeket vágóhídon vágtak le, és amelyek átestek a 64/433/EGK irányelv I. melléklete VI. fejezetének megfelelően hatósági állatorvos által végzett ante mortem vizsgálaton, és ennek a vizsgálatnak az eredményeképpen vágásra alkalmasnak minősültek azon irányelv értelmében;
és
ii. olyan előállítási eljárással állítottak elő, amelyben megteszik a szükséges intézkedéseket az irha és a bőr kórokozóval történő fertőződése veszélyének minimális szintre csökkentésére, továbbá az irha és a bőr előkészítése során pácolást, meszes kezelést és intenzív mosást alkalmaznak, majd több mint három órán át, 80 °C-ot meghaladó hőmérsékleten 11 feletti pH érték mellett kezelik azokat, amelyet 30 percen át 140 °C-t meghaladó hőmérsékleten és 3,6 bar feletti nyomáson történő hőkezelés illetve a megfelelő tudományos bizottsággal folytatott konzultáció után a Bizottság által jóváhagyott egyéb, egyenértékű eljárás követ;
és
iii. olyan létesítményekből kerülnek ki, amelyek önellenőrzési programot (HACCP) hajtanak végre,
— zsírtalanított csontból nyert dikalcium-foszfát, és
— szárított vérplazma és egyéb vérből készült termékek.
2. Amennyiben egy tagállam az emlősszövetből nyert, az 1. pont első mondatában említett, fehérjetartalmú termékek takarmányokban történő felhasználását megtiltja a kérődzőkön kívül más állatoknál is, amint ezt a 90/667/EGK irányelv 1 cikkének (2) bekezdése lehetővé teszi, akkor az 1. pontban előírt kijelentésnek meg kell említenie azokat az egyéb állatfajokat vagy állatkategóriákat is, amelyekre a kérdéses termékek felhasználásának tilalmát kiterjesztették.
B. RÉSZ
A főbb takarmány-alapanyagok nem kizárólagos listája
1. GABONAMAGVAK, AZOKBÓL NYERT TERMÉKEK ÉS MELLÉKTERMÉKEK
|
Sorszám |
Megnevezés |
Leírás |
Kötelezően feltüntetendő adatok |
|
1 |
2 |
3 |
4 |
|
1.01 |
Zab |
Az Avena sativa L. és egyéb termesztett zabfajták szemtermése |
|
|
1.02 |
Zabpehely |
Hántolt zab gőzölése és hengerlése útján nyert termék. Kis mennyiségben zabhéjat tartalmazhat |
Keményítő |
|
1.03 |
Zab-takarmányliszt |
Rostált, hántolt zab zabdarává és zablisztté történő feldolgozása során nyert melléktermék. Főleg zabkorpából és némi endospermiumból áll |
Nyersrost |
|
1.04 |
Zabhéj és -korpa |
Hántolt zab zabdarává történő feldolgozása során nyert melléktermék. Főleg zabhéjból és korpából áll |
Nyersrost |
|
1.05 |
Árpa |
A Hordeum vulgare L. szemtermése |
|
|
1.06 |
Árpa-takarmányliszt |
Rostált, hántolt árpa árpagyönggyé, darává vagy lisztté történő feldolgozása során nyert melléktermék |
Nyersrost |
|
1.07 |
Árpa fehérje |
Az árpából történő keményítő-előállítás szárított mellékterméke. Főleg a keményítő szétválasztásából nyert fehérjéből áll |
Nyersfehérje Keményítő |
|
1.08 |
Rizstörmelék |
Fényezett rizs (Oryza sativa L.) készítésének mellékterméke. Főleg méreten aluli és/vagy tört szemekből áll |
Keményítő |
|
1.09 |
Rizskorpa (barna) |
A hántolt rizs első fényezésének mellékterméke. Főleg az aleuronréteg, az endospermium és a csíra darabkáiból áll |
Nyersrost |
|
1.10 |
Rizskorpa (fehér) |
A hántolt rizs fényezésének mellékterméke. Főleg az aleuronréteg, az endospermium és a csíra darabkáiból áll |
Nyersrost |
|
1.11 |
Rizskorpa kalcium- karbonáttal |
A hántolt rizs fényezésének mellékterméke. Főleg ezüsthártyából, az aleuronréteg, az endospermium és a csíra darabkáiból áll; a fényezési eljárásból származó változó mennyiségű kalcium-karbonátot tartalmaz |
Nyersrost Kalcium-karbonát |
|
1.12 |
Előfőzött rizsből készült takarmányliszt |
A hántolt, előfőzött rizs fényezésének mellékterméke. Főleg ezüsthártyából, az aleuronréteg, az endospermium és a csíra darabkáiból áll; a fényezési eljárásból származó változó mennyiségű kalcium-karbonátot tartalmaz |
Nyersrost Kalcium-karbonát |
|
1.13 |
Őrölt takarmányrizs |
A hántolt rizs őrlése során kirostált zöld, fakó vagy éretlen szemeket, illetve a sárga vagy foltos normál hántolt szemeket tartalmazó takarmányrizs őrlésével nyert termék |
Keményítő |
|
1.14 |
Rizscsírapogácsa |
Az olajgyártás mellékterméke, amelyet olyan rizscsíra sajtolásával nyernek, amelyhez még endospermium és maghéjrészek tapadnak |
Nyersfehérje Nyerszsír Nyersrost |
|
1.15 |
Rizscsíradara, extrahált |
Az olajgyártás mellékterméke, amelyet olyan rizscsíra extrahálásával nyernek, amelyhez még endospermium és maghéjrészek tapadnak |
Nyersfehérje |
|
1.16 |
Rizskeményítő |
Technikailag tiszta rizskeményítő |
Keményítő |
|
1.17 |
Köles |
A Panicum miliaceum L. szemtermése |
|
|
1.18 |
Rozs |
A Secale cereale L. szemtermése |
|
|
1.19 |
Rozsderce (1) |
Rostált rozsból nyert lisztgyártási melléktermék. Főleg endospermium-részekből áll, a külső maghéjak finom törmelékével és némi maghulladékkal |
Keményítő |
|
1.20 |
Rozs takarmányliszt |
Rostált rozsból nyert lisztgyártási melléktermék. Főleg a külső maghéjak törmelékéből, valamint olyan magdarabokból áll, amelyből a rozskorpához viszonyítva kevesebb endospermiumot távolítottak el |
Keményítő |
|
1.21 |
Rozskorpa |
Rostált rozsból nyert lisztgyártási melléktermék. Főleg a külső maghéjak törmelékéből áll, valamint olyan magdarabokból, amelyekből az endospermium túlnyomó részét eltávolították |
Nyersrost |
|
1.22 |
Cirok |
A Sorghum bicolor (L.) Moench s. l. szemtermése |
|
|
1.23 |
Búza |
Triticum aestivum (L.), Triticum durum Desf. és egyéb termesztett búzafajták szemtermése |
|
|
1.24 |
Búzaderce (2) |
Rostált búzaszemekből vagy hántolt tönkölybúzából nyert lisztgyártási melléktermék. Főleg endospermium-részekből áll, a külső héjak finom törmelékével és némi szemhulladékkal |
Keményítő |
|
1.25 |
Búza takarmányliszt |
Rostált búzaszemekből vagy hántolt tönkölybúzából nyert lisztgyártási melléktermék. Főleg a külső maghéjak törmelékéből és olyan magdarabokból áll, amelyből a búzakorpához viszonyítva kevesebb endospermiumot távolítottak el |
Nyersrost |
|
1.26 |
Búzakorpa (3) |
Rostált búzaszemekből vagy hántolt tönkölybúzából nyert lisztgyártási melléktermék. Főleg a külső maghéjak törmelékéből és olyan magdarabokból áll, amelyekből az endospermium legnagyobb részét eltávolították |
Nyersrost |
|
1.27 |
Búzacsíra |
Lisztgyártási melléktermék, amely főleg olyan hengerelt vagy egyéb csírákból áll, amelyekhez még mindig hozzátapadhatnak az endospermium és a külső maghéj törmelékei |
Nyersfehérje Nyerszsír |
|
1.28 |
Búzaglutén |
A búzakeményítő-gyártás szárított mellékterméke. Főleg a keményítő elválasztása során nyert sikérből áll |
Nyersfehérje |
|
1.29 |
Búzaglutén-takarmány |
A búzakeményítő- és sikérgyártás mellékterméke. Korpából (amelyből a csírát vagy részben eltávolították vagy nem) és sikérből áll, amelyhez nagyon kis mennyiségben szemrostálási összetevők, valamint nagyon kis mennyiségben a keményítő hidrolízis-eljárás maradványai adhatók hozzá |
Nyersfehérje Keményítő |
|
1.30 |
Búzakeményítő |
Búzából kinyert, technikailag tiszta keményítő |
Keményítő |
|
1.31 |
Előzselatinizált búzakeményítő |
Hőkezelés hatására jelentősen megduzzadt búzakeményítőt tartalmazó termék |
Keményítő |
|
1.32 |
Tönkölybúza |
A tönkölybúza Triticum spelta L., Triticum dioccum Schrank, Triticum monococcum szemtermése |
|
|
1.33 |
Tritikálé |
A Triticum X Secale hibrid szemtermése |
|
|
1.34 |
Kukorica |
Zea mays L. szemtermése |
|
|
1.35 |
Kukoricaderce (4) |
A kukoricából történő liszt- vagy daragyártás mellékterméke. Főleg a külső maghéjak törmelékéből, valamint olyan magdarabokból áll, amelyből a korpához viszonyítva kevesebb endospermiumot távolítottak el |
Nyersrost |
|
1.36 |
Kukoricakorpa |
A kukoricából történő liszt- vagy daragyártás mellékterméke. Főleg a külső maghéjak törmelékéből és némi kukoricacsíra-törmelékből áll, némi endospermium-részecskével |
Nyersrost |
|
1.37 |
Kukoricacsíra-pogácsa |
Az olajgyártás mellékterméke, amelyet olyan szárazon vagy nedvesen feldolgozott kukoricacsíra sajtolása útján nyernek, amelyhez még mindig hozzátapadhatnak az endospermium és a maghéjak részei |
Nyersfehérje Nyerszsír |
|
1.38 |
Extrahált kukoricacsíra dara |
Az olajgyártás mellékterméke, amelyet olyan szárazon vagy nedvesen feldolgozott kukoricacsíra extrahálása útján nyernek, amelyhez még mindig hozzátapadhatnak az endospermium és a maghéjak részei |
Nyersfehérje |
|
1.39 |
Kukoricaglutén takarmány (5) |
A kukoricakeményítő nedves gyártásának mellékterméke. Korpából és sikérből áll, amelyekhez a rostálás során kapott törött szemek a termék mennyiségének legfeljebb 15 %-áig és/vagy az alkohol vagy egyéb keményítőszármazék termékek előállítására használt áztató folyadék maradékanyagai adhatók hozzá. A termék a kukoricacsírákból történő olaj extrahálása során nedves eljárással nyert maradékokat is tartalmazhat |
Nyersfehérje Keményítő Nyerszsír, ha > 4,5 % |
|
1.40 |
Kukoricaglutén |
A kukoricakeményítő-gyártás szárított mellékterméke. Főleg a keményítő elválasztása során nyert sikérből áll |
Nyersfehérje |
|
1.41 |
Kukoricakeményítő |
Kukoricából kinyert, technikailag tiszta keményítő |
Keményítő |
|
1.42 |
Előzselatinizált kukorica keményítő (6) |
Hőkezelés hatására jelentősen megduzzadt kukoricakeményítőt tartalmazó termék |
Keményítő |
|
1.43 |
Malátacsíra |
A malátázás mellékterméke, amely főleg csíráztatott gabonaszemek szárított gyököcskéiből áll |
Nyersfehérje |
|
1.44 |
Sörtörköly |
A sörfőzés mellékterméke, amelyet malátázott és nem malátázott gabonák és egyéb keményítőtartalmú termékek maradványainak szárítása útján nyernek |
Nyersfehérje |
|
1.45 |
Szeszfőzdei törköly (7) |
Szeszipari melléktermék, amelyet az erjesztett gabona szilárd maradékainak szárítása útján nyernek |
Nyersfehérje |
|
1.46 |
Sötét szeszfőzdei törköly (8) |
Szeszipari melléktermék, amelyet olyan erjesztett gabona szilárd maradékainak szárítása útján nyernek, amelyekhez világos sörszirupot vagy bepárolt mosófolyadékot adtak hozzá |
Nyersfehérje |
|
(1) A 40 %-nál több keményítőt tartalmazó termékeket „keményítőben gazdagnak” lehet minősíteni. Német nyelven „Roggennachmehl”-nek nevezhetők. (2) A 40 %-nál több keményítőt tartalmazó „termékeket keményítőben gazdagnak” lehet minősíteni. Német nyelven „Weizennachmehl”-nek nevezhetők. (3) Amennyiben finomabb őrlésnek vetik alá, neve kiegészíthető a „finom” jelzővel, vagy egyéb megfelelő megnevezés léphet a helyébe. (4) A 40 %-nál több keményítőt tartalmazó termékeket „keményítőben gazdagnak” lehet minősíteni. Német nyelven „Maisnachmehl”-nek nevezhetők. (5) E megnevezés helyébe a „kukoricatáp-glutén” megnevezés léphet. (6) E megnevezés helyébe az „extrudált kukoricakeményítő” megnevezés léphet. (7) Ezt az elnevezést kiegészíthetik a gabonafajok. (8) E megnevezés helyébe a „szárított szesztörköly és oldható szeszipari melléktermékek” megnevezés léphet. Az elnevezést kiegészíthetik a gabonafajok. |
|||
2. OLAJOS MAGVAK, OLAJTARTALMÚ GYÜMÖLCSÖK, AZOKBÓL NYERT TERMÉKEK ÉS MELLÉKTERMÉKEK
|
Sorszám |
Megnevezés |
Leírás |
Kötelezően feltüntetendő adatok |
|
1 |
2 |
3 |
4 |
|
2.01 |
Földimogyoró-pogácsa, részben hántolt |
Az olajgyártás mellékterméke, amelyet részben hántolt földimogyoró Arachis hypogaea L. és egyéb Arachis-fajok kipréselésével nyertek. (Legnagyobb nyersrosttartalom: a szárazanyag 16 %-a.) |
Nyersfehérje Nyerszsír Nyersrost |
|
2.02 |
Földimogyoró-dara, részben hántolt |
Az olajgyártás mellékterméke, amelyet részben hántolt földimogyoró extrahálásával nyertek. (Legnagyobb nyersrost-tartalom: a szárazanyag 16 %-a.) |
Nyersfehérje Nyersrost |
|
2.03 |
Földimogyoró-pogácsa, hántolt |
Az olajgyártás mellékterméke, amelyet hántolt földimogyoró kipréselésével nyertek |
Nyersfehérje Nyerszsír Nyersrost |
|
2.04 |
Földimogyoró dara, hántolt, extrahált |
Az olajgyártás mellékterméke, amelyet hántolt földimogyoró extrahálásával nyertek |
Nyersfehérje Nyersrost |
|
2.05 |
Repcemag (1) |
A Brassica napus L. ssp. oleifera (Metzg.) Sinsk., az indiai sarson Brassica napus L. var Glauca (Roxb.) O. E. Schulz, és a Brassica napa ssp. oleifera (Metzg.) Sinsk. repcefajok magja. (Minimális botanikai tisztaság: 94 %.) |
|
|
2.06 |
Repcemagpogácsa (1) |
Az olajgyártás mellékterméke, amelyet a repcemag préselésével nyertek. (Minimális botanikai tisztaság: 94 %.) |
Nyersfehérje Nyerszsír Nyersrost |
|
2.07 |
Repcemagdara, extrahált (1) |
Az olajgyártás mellékterméke, amelyet a repcemag extrahálásával nyertek. (Minimális botanikai tisztaság: 94 %.) |
Nyersfehérje |
|
2.08 |
Repcemaghéj |
Repcemagok hajalása során nyert melléktermék |
Nyersrost |
|
2.09 |
Pórsáfránymag, részlegesen hántolt, extrahált |
Az olajgyártás mellékterméke, amelyet részben hántolt pórsáfrány Carthamus tinctorius L. mag extrahálásával nyertek |
Nyersfehérje Nyersrost |
|
2.10 |
Koprapogácsa |
A kókuszpálma Cocos nucifera L. mag szárított magbelének (endospermium) és külső héjának (tegument) kipréselése útján nyert olajgyártási melléktermék |
Nyersfehérje Nyerszsír Nyersrost |
|
2.11 |
Kopradara, extrahált |
A kókuszpálmamag szárított magbelének (endospermium) és külső héjának (tegument) extrahálása útján nyert olajgyártási melléktermék |
Nyersfehérje |
|
2.12 |
Pálmamagpogácsa |
Olajgyártási melléktermék, amelyet a pálma Elaeis guineensis Jacq., Corozo oleifera (HBK) L. H. Bailey, (Elaeis melanococca auct.) kemény burkától a lehető legnagyobb mértékben megtisztított magbelének kipréselésével nyertek |
Nyersfehérje Nyersrost Nyerszsír |
|
2.13 |
Pálmamagdara, extrahált |
Olajgyártási melléktermék, amelyet a pálma kemény burkától a lehető legnagyobb mértékben megtisztított magbelének extrahálásával nyertek |
Nyersfehérje Nyersrost |
|
2.14 |
Szója(bab), pirított |
Megfelelő hőkezelésnek alávetett szójabab (Glycine max. L. Merr.). (Ureáz aktivitás: maximum 0,4 mg N/g × min.) |
|
|
2.15 |
Szója(bab), extrahált, pirított |
Az olajgyártás mellékterméke, amelyet szójababból nyertek extrahálás és megfelelő hőkezelés után. (Ureáz aktivitás: maximum 0,4 mg N/g × min.) |
Nyersfehérje Nyersrost, ha > 8 % |
|
2.16 |
Szója(bab), hántolt, extrahált, pirított |
Az olajgyártás mellékterméke, amelyet hántolt szójababból nyertek extrahálás és megfelelő hőkezelés után. (Maximum nyersrosttartalom: a szárazanyag 8 %-a.) (Ureáz aktivitás: maximum 0,5 mg N/g × min.) |
Nyersfehérje |
|
2.17 |
Szója(bab) fehérje-koncentrátum |
Hántolt, zsírkivont szójababból nyert termék, amelyet egy második extrahálásnak is alávetettek a nitrogénmentes kivonat szintjének csökkentése érdekében |
Nyersfehérje |
|
2.18 |
Növényi olaj (2) |
Növényekből nyert olaj |
Nedvesség, ha > 1 % |
|
2.19 |
Szója(bab)héj |
Szójabab hántolásával nyert melléktermék |
Nyersrost |
|
2.20 |
Gyapotmag |
Gyapotmagok Gossypium ssp., amelyekből a rostokat eltávolították |
Nyersfehérje Nyersrost Nyerszsír |
|
2.21 |
Gyapotmagdara, részben hántolt, extrahált |
Az olajgyártás mellékterméke, amelyet a rosttalanított és részben hántolt gyapotmag extrahálásával nyertek. (Maximum nyersrosttartalom: a szárazanyag 22,5 %-a.) |
Nyersfehérje Nyersrost |
|
2.22 |
Gyapotmagpogácsa |
Az olajgyártás mellékterméke, amelyet a rosttalanított gyapotmag préselésével nyertek |
Nyersfehérje Nyersrost Nyerszsír |
|
2.23 |
Nigermagpogácsa |
Az olajgyártás mellékterméke, amelyet a nigernövény Guizotia abyssinica (Lf) Cass. magjának préselésével nyertek. (Sósavban oldhatatlan hamu: maximum 3,4 %) |
Nyersfehérje Nyerszsír Nyersrost |
|
2.24 |
Napraforgómag |
A napraforgó Helianthus annuus L. magja |
|
|
2.25 |
Napraforgómag, extrahált |
Napraforgómag extrahálásával nyert olajgyártási melléktermék |
Nyersfehérje |
|
2.26 |
Napraforgómag, részben hántolt, extrahált |
Az olajgyártás mellékterméke, amelyet a részlegesen hántolt napraforgómag extrahálásával nyertek. (Legnagyobb nyersrosttartalom: a szárazanyag 27,5 %-a.) |
Nyersfehérje Nyersrost |
|
2.27 |
Lenmag |
A len Linum usitatissimum L. magjai. (Minimális botanikai tisztaság: 93 %) |
|
|
2.28 |
Lenmagpogácsa |
Az olajgyártás mellékterméke, amelyet a lenmag kipréselésével nyertek. (Minimális botanikai tisztaság: 93 %.) |
Nyersfehérje Nyerszsír Nyersrost |
|
2.29 |
Lenmagdara, extrahált |
Az olajgyártás mellékterméke, amelyet a lenmag extrahálásával nyertek. (Minimális botanikai tisztaság: 93 %). |
Nyersfehérje |
|
2.30 |
Olajbogyópép |
Az olajgyártás mellékterméke, amelyet a magrészektől a lehető legnagyobb mértékben megfosztott sajtolt olíva Olea europea L. extrahálásával nyertek |
Nyersfehérje Nyersrost |
|
2.31 |
Szezámmagpogácsa |
Az olajgyártás mellékterméke, amelyet a szezámnövény Sesamum indicum L. magjainak kipréselésével nyertek. (Sósavban oldhatatlan hamu: max. 5 %) |
Nyersfehérje Nyersrost Nyerszsír |
|
2.32 |
Kakaóbab, részben hántolt, extrahált |
Az olajgyártás mellékterméke, amelyet a részben hántolt, szárított és pörkölt kakaóbab Theobroma cacao L. extrahálásával nyertek |
Nyersfehérje Nyersrost |
|
2.33 |
Kakaóhéj |
A szárított és pörkölt kakaóbab Theobroma cacao L. tegumentjei |
Nyersrost |
|
(1) Adott esetben a megnevezés kiegészíthető az „alacsony glükozinolát-tartalmú” kifejezéssel. Az „alacsony glükozinolát-tartalmú” kifejezés alatt a közösségi joganyag szerinti meghatározást kell érteni. (2) A megnevezést ki kell egészíteni a növényfajokkal. |
|||
3. HÜVELYESEK MAGJAI, AZOKBÓL NYERT TERMÉKEK ÉS MELLÉKTERMÉKEK
|
Sorszám |
Megnevezés |
Leírás |
Kötelezően feltüntetendő adatok |
|
1 |
2 |
3 |
4 |
|
3.01 |
Csicseriborsó |
A Cicer arietinum L. magja |
|
|
3.02 |
Guar-dara, extrahált |
A Cyanopsis tetragonoloba (L.) Taub. magjaiból a nyálka extrahálása után nyert melléktermék |
Nyersfehérje |
|
3.03 |
Ervil |
Az Ervum ervilia L. magja |
|
|
3.04 |
Szegletes lednek (1) |
Megfelelő hőkezelésnek alávetett Lathyrus sativus L. magja |
|
|
3.05 |
Lencse |
A Lens culinaris a.o. Medik magja |
|
|
3.06 |
Édes csillagfürt |
Alacsony keserűmag-tartalmú Lupinus spp. magok |
|
|
3.07 |
Bab, pirított |
APhaseolus vagy Vigna spp. magjai, amelyeket a toxikus lektinek lebontása érdekében megfelelő hőkezelésnek vetettek alá |
|
|
3.08 |
Borsó |
A Pisum spp. magja |
|
|
3.09 |
Borsóderce |
Borsóliszt gyártása során nyert melléktermék. Főleg sziklevél- és kisebb mértékben héjdarabokból áll |
Nyersfehérje Nyersrost |
|
3.10 |
Borsókorpa |
Borsódara gyártása során nyert melléktermék. Főleg a borsó hántolása és tisztítása során eltávolított héjakból áll |
Nyersrost |
|
3.11 |
Lóbab |
A Vicia faba L. ssp. faba var. equina Pers. és var. minuta (Alef.) Mansf. magjai |
|
|
3.12 |
Monantha (egyvirágú) bükköny |
A Vicia monanthos Desf. magjai |
|
|
3.13 |
Bükkönyök |
A Vicia sativa L. var. sativa és egyéb fajták magjai |
|
|
(1) Ezt a megnevezést ki kell egészíteni a hőkezelés jellegének megjelölésével. |
|||
4. GUMÓK, GYÖKEREK, AZOKBÓL NYERT TERMÉKEK ÉS MELLÉKTERMÉKEK
|
Sorszám |
Megnevezés |
Leírás |
Kötelezően feltüntetendő adatok |
|
1 |
2 |
3 |
4 |
|
4.01 |
(Cukor)répaszelet |
A cukorgyártás mellékterméke, amely extrahált és szárított cukorrépa Beta vulgaris L. ssp. vulgaris var. altissima Doell. darabokból áll. (Sósavban oldhatatlan legnagyobb hamutartalom: a szárazanyag 4,5 %-a) |
Sósavban oldhatatlan hamutartalom, |
|
4.02 |
(Cukor)répamelasz |
A répacukor gyártása vagy finomítása során összegyűjtött szirupos maradékból álló melléktermék |
Összes cukor szacharózban kifejezve Nedvesség, |
|
4.03 |
(Cukor)répaszelet, melaszos |
A cukorgyártás mellékterméke, amely olyan szárított cukorrépaszeletet tartalmaz, amelyhez melaszt adtak. (Sósavban oldhatatlan hamu legnagyobb tartalma: a szárazanyag 4,5 %-a.) |
Összes cukor szacharózban kifejezve Sósavban oldhatatlan hamutartalom, |
|
4.04 |
(Cukor)répa vinasz |
Melléktermék, amelyet a répamelasz erjesztése után nyertek az alkohol, élesztő, citromsav és egyéb szerves anyagok előállítása során |
Nyersfehérje Nedvesség, ha > 35 % |
|
4.05 |
(Répa)cukor (1) |
Cukorrépából kivont cukor |
Szacharóz |
|
4.06 |
Édesburgonya |
Az Ipomoea batatas (L.) Poir gumói, megjelenési formájuktól függetlenül |
Keményítő |
|
4.07 |
Manióka (2) |
A Manihot esculenta Crantz gyökerei, megjelenési formájuktól függetlenül. (Sósavban oldhatatlan hamu legnagyobb tartalma: a szárazanyag 4,5 %-a) |
Keményítő Sósavban oldhatatlan hamutartalom, ha > a szárazanyag 3,5 %-a |
|
4.08 |
Maniókakeményítő (3), puffasztott |
Maniókagyökerekből nyert keményítő, amelyet megfelelő hőkezeléssel nagymértékben megnöveltek |
Keményítő |
|
4.09 |
Burgonyapép |
A burgonyakeményítő előállításának mellékterméke (Solanum tuberosum L.) |
|
|
4.10 |
Burgonyakeményítő |
Technikailag tiszta burgonyakeményítő |
Keményítő |
|
4.11 |
Burgonyafehérje |
A keményítőgyártás szárított mellékterméke, amely főleg a keményítő kiválasztása után nyert fehérjeanyagokból áll |
Nyersfehérje |
|
4.12 |
Burgonyapehely |
Héjazott, vagy héjas, gőzölt, mosott burgonya forgó szárításával nyert termék |
Keményítő Nyersrost |
|
4.13 |
Sűrített burgonyalé |
A burgonyakeményítő gyártásának mellékterméke, amelyből a fehérjéket és a vizet részben eltávolították |
Nyersfehérje Nyershamu |
|
4.14 |
Előzselatinizált burgonyakeményítő |
Hőkezeléssel nagymértékben oldhatóvá tett burgonyakeményítőt tartalmazó termék |
Keményítő |
|
(1) E megnevezés helyébe a „szacharóz” léphet. (2) E megnevezés helyébe a „tápióka” léphet. (3) E megnevezés helyébe a „tápióka-keményítő” léphet. |
|||
5. EGYÉB MAGOK ÉS GYÜMÖLCSÖK, AZOKBÓL NYERT TERMÉKEK ÉS MELLÉKTERMÉKEK
|
Sorszám |
Megnevezés |
Leírás |
Kötelezően feltüntetendő adatok |
|
1 |
2 |
3 |
4 |
|
5.01 |
Szentjánoskenyér-hüvely |
A Ceratonia seliqua L. szentjánoskenyérfa szárított terméseinek (hüvelyeinek) – amelyekből a magokat eltávolították – összezúzásával nyert termék |
Nyersrost |
|
5.02 |
Citruspép |
Citruslé készítése során a Citrus spp. citrusfélék gyümölcseinek kipréselésével nyert melléktermék |
Nyersrost |
|
5.03 |
Gyümölcstörköly (1) |
Gyümölcslé készítése során az almafélék vagy csonthéjasok gyümölcseinek kipréselésével nyert melléktermék |
Nyersrost |
|
5.04 |
Paradicsomtörköly |
Paradicsomlé készítése során a Solanum lycopersicum Karst. paradicsom kipréselésével nyert melléktermék |
Nyersrost |
|
5.05 |
Szőlőmag, extrahált |
A szőlőmagból történő olajextrakció során nyert melléktermék |
Nyersrost, ha > 45 % |
|
5.06 |
Szőlőtörköly |
Az alkohol extrakciója után gyorsan megszárított szőlőtörköly, amelyből a lehető legtöbb csutkát és magot eltávolították |
Nyersrost, ha > 25 % |
|
5.07 |
Szőlőmag |
A szőlőtörkölyből kivont szőlőmag, amelyből az olajat nem távolították el |
Nyerszsír Nyersrost, ha > 45 % |
|
(1) A megnevezést ki lehet egészíteni a gyümölcsfajokkal. |
|||
6. ZÖLDTAKARMÁNYOK ÉS SZÁLASTAKARMÁNYOK
|
Sorszám |
Megnevezés |
Leírás |
Kötelezően feltüntetendő adatok |
|
1 |
2 |
3 |
4 |
|
6.01 |
Lucernaliszt (1) |
A zsenge Medicago sativa L. és Medicagovar. Martyn lucerna szárításával és őrlésével nyert termék. 20 %-ig tartalmazhat a lucernával egy időben szárított és őrölt fiatal herét vagy más takarmánynövényeket |
Nyersfehérje Nyersrost Sósavban oldhatatlan hamutartalom, ha > a szárazanyag 3,5 %-a |
|
6.02 |
Lucernadara |
A lucernából a lé kipréselésével nyert szárított melléktermék |
Nyersfehérje |
|
6.03 |
Lucernafehérje-koncentrátum |
Fehérje-kicsapatás céljából centrifugált és hőkezelt lucernapréslé frakcióinak mesterséges szárításával nyert termék |
Karotin Nyersfehérje |
|
6.04 |
Lóhereliszt (1) |
Fiatal Trifolium spp. lóherefélék szárításával és őrlésével nyert termék. 20 %-ig tartalmazhat a herével egy időben szárított és őrölt fiatal lucernát vagy más takarmánynövényeket |
Nyersfehérje Nyersrost Sósavban oldhatatlan hamutartalom, ha > a szárazanyag 3,5 %-a |
|
6.05 |
Fiatal takarmánynövények szárításával és őrlésével nyert termék. |
Nyersfehérje Nyersrost Sósavban oldhatatlan hamutartalom, ha > a szárazanyag 3,5 %-a |
|
|
6.06 |
Gabonaszalma (3) |
Gabonafélék szalmája |
|
|
6.07 |
Gabonaszalma, kezelt (4) |
Gabonafélék szalmájának megfelelő kezelésével nyert termék |
Nátrium, ha NaOH-val kezelték |
|
(1) A „ liszt” kifejezés helyébe a „pellet” léphet. A szárítás módszerével ki lehet egészíteni a megnevezést. (2) A takarmánynövények fajaival ki lehet egészíteni a megnevezést. (3) A gabonafajokat fel kell tüntetni a megnevezésben. (4) A megnevezést ki kell egészíteni az elvégzett kémiai kezelés jellegének feltüntetésével. |
|||
7. EGYÉB NÖVÉNYEK, AZOKBÓL NYERT TERMÉKEK ÉS MELLÉKTERMÉKEK
|
Sorszám |
Megnevezés |
Leírás |
Kötelezően feltüntetendő adatok |
|
1 |
2 |
3 |
4 |
|
7.01 |
(Cukor)nádmelasz |
A Saccharum officinarum L. cukornádból készülő cukor gyártása vagy finomítása során összegyűjtött szirupos maradékból álló melléktermék |
Összes cukor szacharózban kifejezve Nedvesség, ha > 45 % |
|
7.02 |
(Cukor)nádvinasz |
Az alkohol, élesztő, citromsav és egyéb szerves anyagok előállítása során a cukornádmelasz fermentálása után nyert melléktermék |
Nyersfehérje Nedvesség, ha > 35 % |
|
7.03 |
(Nád)cukor (1) |
Cukornádból kivont cukor |
Szacharóz |
|
7.04 |
Tengerimoszatliszt |
Tengerimoszat, különösen barnamoszatok szárításával és őrlésével nyert termék. A jódtartalom csökkentése céljából a termék mosáson is keresztülmehetett |
Nyershamu |
|
(1) E megnevezés helyébe a „szacharóz” megnevezés léphet. |
|||
8. TEJIPARI EREDETŰ TERMÉKEK
|
Sorszám |
Megnevezés |
Leírás |
Kötelezően feltüntetendő adatok |
|
1 |
2 |
3 |
4 |
|
8.01 |
Sovány tejpor |
Olyan tej szárításával nyert termék, amelyből a zsír nagy részét eltávolították |
Nyersfehérje Nedvesség, ha > 5 % |
|
8.02 |
Írópor |
A vajköpülés után visszamaradó folyadék szárításával nyert termék |
Nyersfehérje Nyerszsír Laktóz Nedvesség, ha > 6 % |
|
8.03 |
Savópor |
A sajt, túró és kazein készítése vagy más hasonló folyamatok után visszamaradó folyadék szárításával nyert termék |
Nyersfehérje Laktóz Nedvesség, ha > 8 % Nyershamu |
|
8.04 |
Savópor, alacsony cukortartalmú |
Olyan savó szárításával nyert termék, amelyből a laktózt részben eltávolították |
Nyersfehérje Laktóz Nedvesség, ha > 8 % Nyershamu |
|
8.05 |
Savófehérje-por (1) |
A savóból vagy tejből kémiai vagy fizikai kezeléssel kivont fehérje alkotórészek szárításával nyert termék |
Nyersfehérje Nedvesség, ha > 8 % |
|
8.06 |
Kazeinpor |
Fölözött tejből vagy íróból savakkal vagy oltóval kicsapatott kazein szárításával nyert termék |
Nyersfehérje Nedvesség, ha > 10 % |
|
8.07 |
Laktózpor |
A tejből vagy savóból tisztítással és szárítással kivont cukor |
Laktóz Nedvesség, ha > 5 % |
|
(1) E megnevezés helyébe a „tejalbuminpor” megnevezés léphet. |
|||
9. SZÁRAZFÖLDI ÁLLATOKBÓL NYERT TERMÉKEK
|
Sorszám |
Megnevezés |
Leírás |
Kötelezően feltüntetendő adatok |
|
1 |
2 |
3 |
4 |
|
9.01 |
Húsliszt (1) |
Melegvérű szárazföldi állatok egészének vagy részeinek hőkezelése, szárítása és őrlése útján nyert termék, amelyből a zsír egy részét esetlegesen extrahálták vagy fizikai úton eltávolították. A terméknek alapjában véve mentesnek kell lennie patától, szarvtól, sörtétől, szőrtől és tollaktól, valamint az emésztőtraktus tartalmától (legkisebb nyersfehérjetartalom: a szárazanyag 50 %-a.). (Legnagyobb összfoszfortartalom: 8 %) |
Nyersfehérje Nyerszsír Nyershamu Nedvesség, ha > 8 % |
|
9.02 |
Hús- és csontliszt (1) |
Melegvérű szárazföldi állatok egészének vagy részeinek hőkezelése, szárítása és őrlése útján nyert termék, amelyből a zsír egy részét esetlegesen extrahálták vagy fizikai úton eltávolították. A terméknek alapjában véve mentesnek kell lennie patától, szarvtól, sörtétől, szőrtől és tollaktól, valamint az emésztőtraktus tartalmától |
Nyersfehérje Nyerszsír Nyershamu Nedvesség, ha > 8 % |
|
9.03 |
Csontliszt |
Melegvérű szárazföldi állatok csontjainak hőkezelése, szárítása és végül őrlése útján nyert termék, amelyből a zsír nagy részét extrahálták vagy fizikai úton eltávolították. A terméknek alapjában véve mentesnek kell lennie patától, szarvtól, sörtétől, szőrtől és tollaktól, valamint az emésztőtraktus tartalmától |
Nyersfehérje Nyershamu Nedvesség, ha > 8 % |
|
9.04 |
Töpörtyű |
Faggyú, zsír és egyéb extrahált vagy fizikai úton eltávolított állati eredetű zsiradék gyártásának maradványterméke |
Nyersfehérje Nyerszsír Nedvesség, ha > 8 % |
|
9.05 |
Baromfihulladék-liszt (1) |
Vágott baromfi melléktermékek hőkezelésével, szárításával és őrlésével nyert termék. A terméknek tollmentesnek kell lennie |
Nyersfehérje Nyerszsír Nyershamu Sósavban oldhatatlan hamu > 3,3 % Nedvesség, ha > 8 % |
|
9.06 |
Toll-liszt, hidrolizált |
Baromfitoll hidrolizálásával, szárításával és őrlésével nyert termék |
Nyersfehérje Sósavban oldhatatlan hamu > 3,4 % Nedvesség, ha > 8 % |
|
9.07 |
Vérliszt |
Levágott melegvérű állatok vérének szárítása útján nyert termék. A terméknek idegen anyagtól mentesnek kell lennie |
Nyersfehérje Nedvesség, ha > 8 % |
|
9.08 |
Állati zsír (2) |
Melegvérű szárazföldi állatok zsírjából álló termék |
Nedvesség, ha > 1 % |
|
(1) A szárazanyag 13 %-ánál több zsírt tartalmazó termékek „magas zsírtartalmúnak” minősíthetők. (2) E megnevezés kiegészíthető az állati zsír pontosabb leírásával, annak eredetétől és előállítási eljárásától függően (faggyú, zsír, csontzsír stb.). |
|||
10. HALAK, EGYÉB TENGERI ÁLLATOK, AZOKBÓL NYERT TERMÉKEK ÉS MELLÉKTERMÉKEK
|
Sorszám |
Megnevezés |
Leírás |
Kötelezően feltüntetendő adatok |
|
1 |
2 |
3 |
4 |
|
10.01 |
Halliszt (1) |
Halak egészének vagy részeinek feldolgozása útján nyert termék, amelyből esetleg eltávolították az olaj egy részét, és amelyhez esetleg újra hozzáadtak oldható halrészeket |
Nyersfehérje Nyerszsír Nyershamu, ha > 20 % Nedvesség, ha > 8 % |
|
10.02 |
Halpréslé, sűrített |
A halliszt gyártása során nyert termék, amelyet különválasztottak és savasítással vagy szárítással stabilizáltak |
Nyersfehérje Nyerszsír Nedvesség, ha > 5 % |
|
10.03 |
Halolaj |
Halakból vagy halrészekből nyert olaj |
Nedvesség, ha > 1 % |
|
10.04 |
Halolaj, finomított, keményített |
Halakból vagy halrészekből nyert olaj, amelyet finomítottak és hidrogéneztek |
Jódszám Nedvesség, ha > 1 % |
|
(1) A szárazanyag 75 %-ánál több nyersfehérjét tartalmazó termékek „magas fehérjetartalmúnak” minősíthetők. |
|||
11. ÁSVÁNYI ANYAGOK
|
Sorszám |
Megnevezés |
Leírás |
Kötelezően feltüntetendő adatok |
|
1 |
2 |
3 |
4 |
|
11.01 |
Kalcium-karbonát (1) |
Kalcium-karbonát-források – mint pl. mészkő, osztriga- vagy kagylóhéj – őrlésével, vagy savas oldatból való kicsapatással nyert termék |
Kalcium Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 5 % |
|
11.02 |
Kalcium- és magnézium-karbonát |
Kalcium-karbonát és magnézium-karbonát természetes elegye |
Kalcium Magnézium |
|
11.03 |
Mésztartalmú tengeri moszatok (Maerl) |
Mésztartalmú moszatokból nyert természetes eredetű termék őrölve vagy granulálva |
Kalcium Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 5 % |
|
11.04 |
Magnézium-oxid |
Technikailag tiszta magnézium-oxid (MgO) |
Magnézium |
|
11.05 |
Magnézium-szulfát |
Technikailag tiszta magnézium-szulfát (MgSO4. 7H2O) |
Magnézium Kén |
|
11.06 |
Dikalcium-foszfát (2) |
Csontokból vagy szervetlen forrásokból származó, kicsapatott kalcium-monohidrogén-foszfát (CaHPO4. xH2O) |
Kalcium Összes foszfor |
|
11.07 |
Mono-dikalcium-foszfát |
Kémiai úton nyert, egyenlő rész dikalcium-foszfátból és monokalcium-foszfátból álló termék (CaHPO4 – Ca(H2PO4)2.H2O) |
Összes foszfor Kalcium |
|
11.08 |
Fluortalanított nyers foszfát |
Tisztított és megfelelően fluortalanított természetes foszfátok őrlésével nyert termék |
Összes foszfor Kalcium |
|
11.09 |
Enyvtelenített csontliszt |
Enyvtelenített, sterilizált és őrölt csontok, amelyekből a zsírt eltávolították |
Összes foszfor Kalcium |
|
11.10 |
Monokalcium-foszfát |
Technikailag tiszta kalcium-bis (dihidrogén-foszfát) (Ca(H2PO4)2. xH2O) |
Összes foszfor Kalcium |
|
11.11 |
Kalcium-magnézium-foszfát |
Technikailag tiszta kalcium-magnézium-foszfát |
Kalcium Magnézium Összes foszfor |
|
11.12 |
Monoammónium-foszfát |
Technikailag tiszta monoammónium-foszfát (NH4H2PO4) |
Összes nitrogén Összes foszfor |
|
11.13 |
Nátrium-klorid (1) |
Technikailag tiszta nátrium-klorid, vagy természetes nátrium-klorid-források, mint pl. (kő)só és (tengeri) só őrlésével nyert termék |
Nátrium |
|
11.14 |
Magnézium-propionát |
Technikailag tiszta magnézium-propionát |
Magnézium |
|
11.15 |
Magnézium-foszfát |
Technikailag tiszta (kétbázisú) magnézium-foszfátból álló termék (MgHPO4. xH2O) |
Összes foszfor Magnézium |
|
11.16 |
Nátrium-kalcium-magnézium-foszfát |
Nátrium-kalcium-magnézium-foszfátból álló termék |
Összes foszfor Magnézium Kalcium Nátrium |
|
11.17 |
Mononátrium-foszfát |
Technikailag tiszta mononátrium-foszfát (NaH2PO.H2O) |
Összes foszfor Nátrium |
|
11.18 |
Nátrium-bikarbonát |
Technikailag tiszta nátrium-bikarbonát (NaHCO2) |
Nátrium |
|
(1) A forrás jellege feltüntethető kiegészítésképpen a megnevezésben, vagy felválthatja azt. (2) A gyártási eljárást magában foglalhatja a megnevezés. |
|||
12. VEGYES TAKARMÁNY-ALAPANYAGOK
|
Sorszám |
Megnevezés |
Leírás |
Kötelezően feltüntetendő adatok |
|
1 |
2 |
3 |
4 |
|
12.01 |
Sütő- és tésztaipari termékek és melléktermékek (1) |
Kenyér, beleértve a finom pékárukat, keksz vagy tésztagyártás során keletkezett termék vagy melléktermék |
Keményítő Összes cukor szacharózban kifejezve |
|
12.02 |
Édesipari termékek és melléktermékek (1) |
Az édességek, beleértve a csokoládét is, gyártása során keletkezett termék vagy melléktermék |
Összes cukor szacharózban kifejezve |
|
12.03 |
A sütemény- és fagylaltkészítés termékei és melléktermékei (1) |
A cukrásztermékek, sütemények vagy fagylalt készítése során keletkezett termék vagy melléktermék |
Keményítő Összes cukor szacharózban kifejezve Nyerszsír |
|
12.04 |
Zsírsavak |
Nem meghatározott növényi vagy állati eredetű olajok és zsírok lúggal vagy desztillálással való savtalanítása során nyert melléktermék |
Nyerszsír Nedvesség, ha > 1 % |
|
12.05 |
Zsírsavak sói (2) |
Zsírsavak kalcium-, nátrium- vagy kálium-hidroxiddal való elszappanosításával nyert termék |
Nyerszsír Ca (vagy Na, vagy K) |
|
(1) A megnevezés módosulhat vagy kiegészülhet annak a mezőgazdasági-élelmiszeripari eljárásnak a pontosítása céljából, amelyből a takarmány-alapanyagot nyerték. (2) A megnevezés kiegészülhet a kapott só megjelölésével. |
|||
C. RÉSZ
A listában nem szereplő takarmány-alapanyagok bizonyos összetevőinek megnevezésére és feltüntetésére vonatkozó rendelkezések
Az irányelv 5. cikke (1) bekezdésének d) pontjával összhangban, az e melléklet B. részében foglalt listában nem szereplő takarmány-alapanyagok forgalmazása során fel kell tüntetni az alábbi táblázat 2. oszlopában megjelölt összetevőket.
A B. részben fel nem sorolt takarmány-alapanyagokat az e melléklet A. részének I.1 pontjában említett kritériumoknak megfelelően kell elnevezni.
|
A takarmány-alapanyag csoportja |
Kötelezően feltüntetendő adatok: |
|
|
1 |
2 |
|
|
1. |
Gabonamagvak |
|
|
2. |
A gabonamagvak termékei és melléktermékei |
Keményítő, ha > 20 % Nyersfehérje, ha > 10 % Nyerszsír, ha > 5 % Nyersrost |
|
3. |
Olajos magvak, olajtartalmú gyümölcsök |
|
|
4. |
Olajos magvak és olajtartalmú gyümölcsök termékei és melléktermékei |
Nyersfehérje, ha > 10 % Nyerszsír, ha > 5 % Nyersrost |
|
5. |
Hüvelyesek magjai |
|
|
6. |
Hüvelyesek magjainak termékei és melléktermékei |
Nyersfehérje, ha > 10 % Nyersrost |
|
7. |
Gumók, gyökerek |
|
|
8. |
Gumók és gyökerek termékei és melléktermékei |
Keményítő Nyersrost Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 3,5 % |
|
9. |
A cukorrépa-feldolgozóipar termékei és melléktermékei |
Nyersrost, ha > 15 % Összes cukor szacharózban kifejezve Sósavban oldhatatlan hamu, ha > 3,5 % |
|
10. |
Egyéb magvak és gyümölcsök, azok termékei és melléktermékei |
Nyersfehérje Nyersrost Nyerszsír, ha > 10 % |
|
11. |
Zöldtakarmányok és szálastakarmányok |
Nyersfehérje, ha > 10 % Nyersrost |
|
12. |
Egyéb növények, azok termékei és melléktermékei |
Nyersfehérje, ha > 10 % Nyersrost |
|
13. |
A cukornád-feldolgozóipar termékei és melléktermékei |
Nyersrost, ha > 15 % Összes cukor szacharózban kifejezve |
|
14. |
Tejipari eredetű termékek és melléktermékek |
Nyersfehérje Nedvesség, ha > 5 % Laktóz, ha > 10 % |
|
15. |
Szárazföldi állatok termékei |
Nyersfehérje, ha > 10 % Nyerszsír, ha > 5 % Nedvesség, ha > 8 % |
|
16. |
Halak, egyéb tengeri állatok, azok termékei és melléktermékei |
Nyersfehérje, ha > 10 % Nyerszsír, ha > 5 % Nedvesség, ha > 8 % |
|
17. |
Ásványi anyagok |
A releváns ásványi anyagok |
|
18. |
Vegyes |
Nyersfehérje, ha > 10 % Nyersrost Nyerszsír, ha > 10 % Keményítő, ha > 30 % Összes cukor szacharózban kifejezve, ha > 10 % |
( 1 ) HL C 236., 1994.8.24., 7. o.
( 2 ) HL C 305., 1994.10.31., 147. o.
( 3 ) HL C 102., 1995.4.24., 10. o.
( 4 ) HL L 32., 1977.2.3., 1. o. A legutóbb a 90/654/EGK irányelvvel (HL L 353., 1990.12.17., 48. o.) módosított irányelv.
( 5 ) HL L 270., 1970.12.14., 1. o. A legutóbb a 95/55/EK bizottsági irányelvvel (HL L 263., 1995.11.4., 18. o.) módosított irányelv.
( 6 ) HL L 38., 1974.2.11., 31. o. A legutóbb a 93/74/EGK irányelvvel (HL L 237., 1993.9.22., 23. o.) módosított irányelv.
( 7 ) HL L 332., 1995.12.30., 15. o.
( 8 ) HL L 319., 1992.11.4., 19. o.
( 9 ) HL L 213., 1982.7.21., 8. o.
( 10 ) HL L 237., 1993.9.22., 23. o.
( 11 ) HL L 126., 1980.5.21., 14. o.
( 12 ) HL L 213., 1982.7.21., 27. o.
( 13 ) HL L 193., 1982.7.17., 34. o.
( 14 ) HL L 281., 1991.10.9., 23. o.
( 15 ) HL L 363., 1990.12.27., 51. o. A legutóbb az 1994. évi csatlakozási okmánnyal módosított irányelv.
( 16 ) HL L 363., 1990.12.27., 51. o.
( 17 ) HL L 31., 2002.2.1., 1. o.
( 18 ) HL L 184., 1999.7.17., 23. o.
