This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 01990L0434-20070101
Council Directive of 23 July 1990 on the common system of taxation applicable to mergers, divisions, partial divisions, transfers of assets and exchanges of shares concerning companies of different Member States and to the transfer of the registered office, of an SE or SCE, between Member States (90/434/EEC)
Consolidated text: A Tanács 90/434/EGK irányelve (1990. július 23.) a különböző tagállamok társaságainak egyesülésére, szétválására, részleges szétválására, eszközátruházására és részesedéscseréjére, valamint az SE-k vagy az SCE-k létesítő okirat szerinti székhelyének a tagállamok közötti áthelyezésére alkalmazandó adóztatás közös rendszeréről
A Tanács 90/434/EGK irányelve (1990. július 23.) a különböző tagállamok társaságainak egyesülésére, szétválására, részleges szétválására, eszközátruházására és részesedéscseréjére, valamint az SE-k vagy az SCE-k létesítő okirat szerinti székhelyének a tagállamok közötti áthelyezésére alkalmazandó adóztatás közös rendszeréről
No longer in force
- Date of document:
- 01/01/2007
- Date of effect:
- 01/01/2007
- Author:
- Az Európai Unió Tanácsa
- Form:
- Egységes szerkezetbe foglalt szöveg
- Additional information:
- LASTMODIN 32006L0098
- Link
- Link
- Link
- Select all documents mentioning this document
- Consolidation: basic act:
- 31990L0434
1990L0434 — HU — 01.01.2007 — 004.001
Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért
|
A TANÁCS 90/434/EGK IRÁNYELVE (1990. július 23.) (HL L 225, 20.8.1990, p.1) |
Módosította:
|
|
|
Hivatalos Lap |
||
|
No |
page |
date |
||
|
L 58 |
19 |
4.3.2005 |
||
|
L 363 |
129 |
20.12.2006 |
||
Módosította:
|
C 241 |
21 |
29.8.1994 |
||
|
L 236 |
17 |
23.9.2003 |
A TANÁCS 90/434/EGK IRÁNYELVE
(1990. július 23.)
a különböző tagállamok társaságainak egyesülésére, szétválására, részleges szétválására, eszközátruházására és részesedéscseréjére, valamint az SE-k vagy az SCE-k létesítő okirat szerinti székhelyének a tagállamok közötti áthelyezésére alkalmazandó adóztatás közös rendszeréről
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,
tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 100. cikkére,
tekintettel a Bizottság javaslatára ( 1 ),
tekintettel az Európai Parlament véleményére ( 2 ),
tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ( 3 ),
mivel a különböző tagállamok társaságait érintő egyesülésekre, szétválásokra, eszközátruházásokra és részesedéscserékre szükség lehet a Közösségen belül azon célból, hogy biztosítsák a belső piacnak megfelelő feltételek megteremtését és ennek megvalósítása érdekében a közös piac létrehozását és hatékony működését; mivel nem kellene, hogy az ilyen műveleteket főként a tagállamok adóügyi rendelkezéseiből származó korlátozások, hátrányok vagy torzulások akadályozzák; mivel e célból szükséges az ilyen műveleteket érintő, a verseny szempontjából semleges adószabályok bevezetése, annak érdekében, hogy lehetővé váljék a vállalkozások számára a közös piac követelményeihez való alkalmazkodás, termelékenységük növelése és nemzetközi szintű versenyképességük javítása;
mivel az adóügyi rendelkezések hátrányosan érintik az ilyen műveleteket az ugyanazon tagállamok társaságainak műveleteihez képest; mivel szükség van az ilyen hátrányok megszüntetésére;
mivel nem lehet ezt a célkitűzést a tagállamokban jelenleg érvényben lévő rendszerek közösségi szintű kiterjesztésével megvalósítani, ugyanis az ilyen rendszerek közötti különbségek a torzítások irányában hatnak; mivel csak egy közös adórendszer képes kielégítő megoldást biztosítani e vonatkozásban;
mivel a közös adórendszernek kerülnie kell az egyesülésekkel, szétválásokkal, eszközátruházásokkal vagy részesedéscserékkel kapcsolatos adókivetést, miközben gondoskodnia kell ugyanakkor az átadó vagy a megszerzett gazdasági társaság szerint illetékes állam pénzügyi érdekeinek védelméről;
mivel az egyesülések, szétválások és eszközátruházások vonatkozásában az ilyen műveletek rendszerint vagy az átadó társaságnak az eszközt átvevő társaság állandó telephelyévé történő alakulását eredményezik, vagy pedig az eszköz válik az utóbbi társaság állandó telephelyéhez kapcsolódóvá;
mivel az átadott eszközre vonatkozó tőkenyereség halasztott adózásának rendszere, amit az ilyen eszközre a tényleges realizálásig alkalmaznak, mentességet enged a megfelelő tőkenyereség adóztatása alól, amint az ilyen eszközt átadják az állandótelephely részére, miközben ugyanakkor biztosítja a nyereségnek az átadó társaság szerint illetékes állam általi végső adóztatását a megvalósulás időpontjában;
mivel szükség van az adórendszer meghatározására, amelyet az átadó társaság bizonyos céltartalékára, tartalékára vagy veszteségére lehet alkalmazni, valamint szükség van azon adózási problémák megoldására is, amelyek akkor állnak elő, amikor a két társaság egyike részesedéssel rendelkezik a másik tőkéjében;
mivel az átvevő vagy a megszerző társaság értékpapírjainak átadása az átadó társaság tagjai (részvényesei) számára önmagában nem adna okot semmilyen adózásra az ilyen tagok (részvényesek) részéről;
mivel a tagállamoknak lehetőséget kell biztosítaniuk arra, hogy megtagadják ezen irányelv alkalmazását, ha a társaságban az egyesülés, a szétválás, az eszközátruházás vagy a részesedéscsere műveletének célja az adó kijátszása vagy elkerülése, vagy azt eredményezi, hogy a társaság, akár részt vesz a műveletben, akár nem, nem teljesíti tovább a munkavállalóknak a társaság szerveiben való képviseletéhez szükséges feltételeket,
ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:
I. CÍM
Általános rendelkezések
1. cikk
Ezt az irányelvet valamennyi tagállamnak alkalmaznia kell a következőkre:
a) azon egyesülések, szétválások, részleges szétválások, eszközátruházások és részesedéscserék, amelyekben két vagy több tagállam társaságai érintettek,
b) az európai részvénytársaság (SE) statútumáról szóló, 2001. október 8-i 2157/2001/EK tanácsi rendeletben ( 4 ) meghatározott európai részvénytársaságok (Societas Europaea vagy SE) és az európai szövetkezet (SCE) statútumáról szóló, 2003. július 22-i 1435/2003/EK tanácsi rendeletben ( 5 ) meghatározott európai szövetkezetek (SCE) létesítő okirat szerinti székhelyének egyik tagállamból egy másik tagállamba történő áthelyezésére.
2. cikk
Ezen irányelv alkalmazásában:
a) „egyesülés”: olyan művelet, amivel:
— egy vagy több, végelszámolással megszűnt társaság átadja az összes eszközét és forrását egy másik, meglévő társaság részére, a másik társaság tőkéjét megtestesítő értékpapíroknak a saját tagjai (részvényesei) részére történő kibocsátásáért cserében, és adott esetben a névérték vagy – névérték hiánya esetén – a könyv szerinti érték 10 %-át meg nem haladó készpénz kifizetéséért,
— két vagy több, végelszámolással megszűnt társaság az összes eszközeit és forrásait egy másik, általuk létrehozott társaság részére, az új társaság tőkéjét megtestesítő értékpapíroknak a tagjai (részvényesei) részére történő kibocsátásáért cserében, és adott esetben, a névérték vagy – névérték hiánya esetén – a könyv szerinti érték 10 %-át meg nem haladó készpénz kifizetéséért,
— egy végelszámolással megszűnt társaság átadja az összes eszközét és forrását a tőkéjét megtestesítő összes értékpapírt birtokló társaság részére;
b) „szétválás”: azon művelet, amellyel egy végelszámolással megszűnt társaság átadja az összes eszközét és forrását két vagy több meglévő vagy új társaság részére az eszközöket és a forrásokat átvevő társaságok tőkéjét megtestesítő értékpapíroknak a saját tagjai (részvényesei) részére arányosan történő kibocsátásáért cserében, és adott esetben a névérték vagy – névérték hiánya esetén – a könyv szerinti érték 10 %-át meg nem haladó készpénz kifizetéséért;
b a) „részleges szétválás”: az a művelet, amellyel egy társaság, anélkül hogy megszűnne, átadja egy vagy több tevékenységi ágazatát – de legalább egy tevékenységi ágazatot az átadó társaságnál hagyva – egy vagy több meglévő vagy új társaság részére, az eszközöket és a forrásokat átvevő társaságok tőkéjét megtestesítő értékpapíroknak a saját tagjai (részvényesei) részére arányosan történő kibocsátásáért, és adott esetben az említett értékpapírok névértéke – vagy névérték hiányában a könyv szerinti érték – 10 %-át meg nem haladó készpénz kifizetéséért cserében;
c) „eszközátruházás”: azon művelet, amellyel egy társaság megszűnés nélkül az összes, illetve egy vagy több tevékenységi ágát átadja egy másik társaságnak, az átvevő társaság tőkéjét megtestesítő értékpapírok átadásáért cserében;
d) „részesedéscsere”: az a művelet, amellyel egy társaság egy másik társaságban a szavazati jogok többségét biztosító részesedést szerez, vagy – ha már ilyen többséggel rendelkezik – további részesedést szerez, és az utóbbi társaság tagjainak (részvényeseinek) értékpapírjaiért cserében a saját jegyzett tőkéjét megtestesítő értékpapírokat bocsát ki, és adott esetben cserében a kibocsátott értékpapírok névértéke – vagy névérték hiányában a könyv szerinti érték – 10 %-át meg nem haladó készpénzt fizet ki;
e) „átadó társaság”: azon társaság, amely eszközeit és forrásait, vagy az összes, illetve egy vagy több tevékenységi ágát átruházza;
f) „átvevő társaság”: azon társaság, amely átveszi az átadó társaság eszközeit és forrásait, vagy az összes, illetve egy vagy több tevékenységi ágát;
g) „megszerzett gazdasági társaság”: azon társaság, amelyben értékpapírok cseréjének segítségével egy másik társaság részesedést szerez;
h) „megszerző gazdasági társaság”: azon társaság, amely értékpapírok cseréjének segítségével részesedést szerez;
i) „tevékenységi ág”: a társaság egy olyan részlegének összes eszköze és forrása, amely szervezeti szempontból önálló egységet alkot, vagyis olyan szervezeti egységnek nevezhető, amely képes a saját eszközeivel működni;
j) „a létesítő okirat szerinti székhely áthelyezése”: az a művelet, amellyel egy SE vagy egy SCE, felszámolás vagy új jogi személy létrehozása nélkül áthelyezi a létesítő okirat szerinti székhelyét egyik tagállamból egy másik tagállamba.
3. cikk
Ezen irányelv alkalmazásában „egy tagállam társasága”: bármely olyan társaság, amely:
a) a mellékletben felsorolt formák egyikét veszi fel;
b) valamely tagállam adójoga szerint adózási szempontból illetőséggel rendelkezik az adott államban, és a harmadik állammal kötött kettős adózást elkerülő egyezmény feltételei alapján adózási szempontból nem kell Közösségen kívüli illetőségűnek tekinteni;
c) továbbá, a következő adók valamelyikének alanya, választási lehetőség vagy mentesség nélkül:
— Belgiumban:impôt des sociétésvennootschapsbelasting,
— Dániában:selskabsskat,
— Németországi Szövetségi Köztársaságban:Körperschaftsteuer,
— Görögországban:φόρος εισοδήματος νομικών προσώπων κερδοκοπικού χαρακτήρα
— Spanyolországban:impuesto sobre sociedades,
— Franciaországban:impôt sur les sociétés,
— Írországban:corporation tax,
— Olaszországban:imposta sul reddito delle società,
— Luxemburgban:impôt sur le revenu des collectivités,
— Hollandiában:vennootschapsbelasting,
— Portugáliában:imposto sobre o rendimento das pessoas colectivas,
— Egyesült Királyságban:corporation tax,
— Ausztriában:Körperschaftsteuer,
— Finnországban:Yhteisöjen tulovero/inkomstskatten för samfund,
— Svédországban:Statlig inkomstskatt,
— a Cseh Köztársaságban:Daň z příjmů právnických osob,
— Észtországban:Tulumaks,
— Cipruson:Φόρος Εισοδήματος,
— Lettországban:uzņēmumu ienākuma nodoklis,
— Litvániában:Pelno mokestis,
— Magyarországon:Társasági adó,
— Máltán:Taxxa fuq l-income,
— Lengyelországban:Podatek dochodowy od osób prawnych,
— Szlovéniában:Davek od dobička pravnih oseb,
— Szlovákiában:Daň z príjmov právnických osôb,
— Bulgáriában:корпоративен данък,
— Romániában:impozit pe profit,
vagy bármely olyan adónak alanya, amely a fenti adók valamelyikét helyettesítheti.
II. CÍM
Az egyesülésekre, a szétválásokra, a részleges szétválásokra és a részesedéscserékre alkalmazandó szabályok
4. cikk
(1) Az egyesülés, szétválás vagy részleges szétválás nem eredményezheti a tőkenyereség olyan megadóztatását, amelyet az átadott eszközök és források valódi értéke és adózási célra szolgáló értéke közötti különbségre vonatkoztatva számították ki.
E cikk alkalmazásában:
a) „adózási célra szolgáló érték”: azon érték, amelynek alapján adózási célra bármilyen nyereséget vagy veszteséget kiszámítottak volna az átadó társaság jövedelmére, nyereségére vagy tőkenyereségére vetítve, ha ezen eszközöket és forrásokat az egyesülés, szétválás vagy részleges szétválás időpontjában, de függetlenül az egyesüléstől, szétválástól vagy részleges szétválástól értékesítették volna;
b) „átadott eszközök és források”: az átadó társaság olyan eszközei és forrásai, amelyek az egyesülés, szétválás vagy részleges szétválás következtében az átvevő társaság állandó telephelyéhez ténylegesen kapcsolódnak az átadó társaság szerint illetékes tagállamban, és amelyek részben szerepet játszanak az adózási célra számításba vett nyereségek és veszteségek létrehozásában.
(2) Amennyiben az (1) bekezdést alkalmazni kell és valamely tagállam egy, az adott tagállamban illetőséggel nem rendelkező átadó társaságot adózási szempontból átláthatónak ítél az azon jogból fakadó jogi sajátosságairól alkotott értékelése alapján, amely szerint az adott társaság létrejött, és következésképpen megadóztatja a tagokat (részvényeseket) az átadó társaság nyereségéből való részesedésük után, ahogyan és amikor ezek a nyereségek felmerülnek, akkor az adott tagállam nem adóztathatja az olyan jövedelmet, nyereséget vagy tőkenyereséget, amelynek mértékét az átadott eszközök és források reálértéke és adózási célra szolgáló értéke közötti különbségre vonatkoztatva számították ki.
(3) Az (1) és (2) bekezdést csak akkor kell alkalmazni, ha az átvevő társaság az átadott eszközök és források vonatkozásában bármely új értékcsökkenést, illetve nyereséget vagy veszteséget azon szabályokkal összhangban számítja ki, amelyek az átadó társaságra vagy társaságokra vonatkoztak volna, ha az egyesülés, szétválás vagy részleges szétválás nem történt volna meg.
(4) Amennyiben az átadó társaság szerint illetékes tagállam joga alapján az átvevő társaság jogosult arra, hogy az átadott eszközök és források vonatkozásában bármely új értékcsökkenést, illetve nyereséget vagy veszteséget a (3) bekezdésben megállapítottaktól eltérő alapon számítsa ki, akkor az (1) bekezdést nem lehet azon eszközökre és a forrásokra alkalmazni, amelyek tekintetében a társaság ilyen választási lehetőséggel élt.
5. cikk
A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy amennyiben az átadó társaság által képzett céltartalék és tartalék részben vagy teljes mértékben mentes az adó alól és nem külföldi állandó telephelytől származik, az ilyen céltartalékot és tartalékot az átadó társaság szerint illetékes tagállamban lévő átvevő társaság állandó telephelye ugyanazzal az adómentességgel vihesse át, ezáltal az átvevő társaság magára vállalja az átadó társaság jogait és kötelezettségeit.
6. cikk
Ha az 1. cikk a) bekezdésében említett műveletek az átadó társaság szerint illetékes tagállamban lévő társaságok között jöttek létre, akkor abban a mértékben, amelyben az adott tagállam az átvevő társaság számára az átadó társaság adózási célból még ki nem merített veszteségeinek továbbvitelét lehetővé tevő rendelkezéseket alkalmazna, a tagállam e rendelkezéseket kiterjesztheti úgy, hogy azok az ilyen veszteségeknek az átvevő társaság e tagállam területén található állandó telephelye általi továbbvitelére is vonatkozzanak.
7. cikk
(1) Amennyiben az átvevő társaságnak részesedése van az átadó társaság tőkéjében, az átvevő társaság számára a részesedésének megszűnéséből eredő bármely nyereséget mentesíteni kell bármely adó alól.
(2) A tagállamok eltérhetnek az (1) bekezdésben foglaltaktól, amennyiben az átvevő társaság 20 %-nál kisebb részesedéssel rendelkezik az átadó társaság tőkéjében.
2007. január 1-jétől a részesedés minimális aránya 15 %. 2009. január 1-jétől a részesedés minimális aránya 10 %.
8. cikk
(1) Egyesülés, szétválás vagy részesedéscsere esetén az átvevő vagy a megszerző társaság tőkéjét megtestesítő értékpapírok átruházása az átadó vagy a megszerzett társaság tagjára (részvényesére) ez utóbbi társaság tőkéjét megtestesítő értékpapírokért cserében, önmagában nem adhat okot az említett tag (részvényes) jövedelmének, nyereségének vagy tőkenyereségének megadóztatására.
(2) Részleges szétválás esetén az átvevő társaság tőkéjét megtestesítő értékpapíroknak az átadó társaság tagjára (részvényesére) történő átruházása önmagában nem indokolhatja az említett tag (részvényes) jövedelmének, nyereségének vagy tőkenyereségének megadóztatását.
(3) Amennyiben egy tagállam egy tagot (részvényest) adózási szempontból átláthatónak ítél az azon jogból fakadó jogi sajátosságairól alkotott értékelése alapján, amely szerint az adott tag (részvényes) létrejött, és következésképpen megadóztatja a tagokban (részvényesekben) érdekeltséggel rendelkező személyeket a tag (részvényes) nyereségéből való részesedésük után, ahogyan és amikor ezek a nyereségek felmerülnek, akkor az adott tagállam nem adóztathatja meg az adott személyeknek az átvevő vagy a megszerző társaság tőkéjét megtestesítő értékpapíroknak a tagra (részvényesre) történő átruházásából származó jövedelmét, nyereségét vagy tőkenyereségét.
(4) Az (1) és (3) bekezdést csak akkor kell alkalmazni, ha a tag (részvényes) az átvett értékpapírokhoz nem rendel magasabb adózási célra szolgáló értéket, mint amekkora a kicserélt értékpapírok értéke volt közvetlenül az egyesülés, szétválás vagy csere előtt.
(5) A (2) és (3) bekezdést csak akkor kell alkalmazni, ha a tag (részvényes) az átvett és az átadó társaságnál tartott értékpapírok összegéhez nem rendel magasabb adózási célra szolgáló értéket, mint amekkora az átadó társaságnál tartott értékpapírok értéke volt közvetlenül a részleges szétválás előtt.
(6) Az (1), (2) és (3) bekezdés alkalmazása nem akadályozza a tagállamokat abban, hogy az átvett értékpapírok későbbi átruházásából származó nyereséget ugyanúgy megadóztassák, mint a megszerzés előtt meglévő értékpapírok átruházásából származó nyereséget.
(7) E cikk alkalmazásában az „adózási célra szolgáló érték”: az az érték, amelynek alapján bármely nyereséget vagy veszteséget a társaság tagjának (részvényesének) jövedelmére, nyereségére vagy tőkenyereségére vonatkozóan adózás céljára számítanának ki.
(8) Amennyiben a tag (részvényes) az illetősége szerinti tagállam joga alapján választhat olyan adóeljárást, amely különbözik a (4) és (5) bekezdésben megállapítottaktól, akkor az (1), (2) és (3) bekezdést nem lehet alkalmazni azon értékpapírok tekintetében, amelyekkel kapcsolatban ilyen választási lehetőséggel élt.
(9) Az (1), (2) és (3) bekezdés nem akadályozza a tagállamokat abban, hogy a tagok (részvényesek) megadóztatásakor számításba vegyenek az egyesüléssel, szétválással, részleges szétválással vagy részvénycserével kapcsolatos bármilyen készpénzfizetést.
III. CÍM
Az eszközátruházásra alkalmazható szabályok
9. cikk
A 4., 5. és 6. cikk rendelkezéseit kell alkalmazni az eszközátruházásokra.
IV. CÍM
Az állandó telephely átadásának különleges esete
10. cikk
(1) Ha az egyesülés, szétválás, részleges szétválás vagy eszközátruházás során az átadott eszközök magukban foglalják az átadó társaság azon állandó telephelyét, amely nem az átadó társaság szerint illetékes tagállamban helyezkedik el, akkor az átadó társaság szerint illetékes tagállam lemond arról a jogáról, hogy megadóztassa az említett állandó telephelyet.
Az átadó társaság szerint illetékes tagállam visszapótolhatja az említett társaság adóköteles nyereségébe az állandó telephely azon veszteségeit, amelyeket adott esetben korábban beszámíthattak volna az említett államban lévő társaság adóköteles nyereségébe, és amelyeket még nem számítottak be.
Azon tagállam, amelyben az állandó telephely található, valamint az átvevő társaság szerint illetékes tagállam ezen irányelv rendelkezéseit úgy alkalmazza az ilyen átruházásokra, mintha az a tagállam lenne az átadó társaság szerint illetékes tagállam, ahol az állandó telephely található.
Ezeket a rendelkezéseket abban az esetben is alkalmazni kell, ha az állandó telephely ugyanazon tagállamban található, mint amelyben az átvevő társaság illetőséggel rendelkezik.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérve, amennyiben az átadó társaság szerint illetékes tagállam a teljes körű adókötelezettség rendszerét alkalmazza, akkor e tagállamnak joga van megadóztatni az állandó telephely egyesülésből, szétválásból, részleges szétválásból vagy eszközátruházásból származó nyereségét vagy tőkenyereségét, feltéve, hogy mentességet ad azon adóra, amelyet ezen irányelv rendelkezéseinek alkalmazása nélkül ezen nyereségekre vagy tőkenyereségekre az állandó telephely elhelyezkedése szerinti tagállamban felszámítottak volna, ugyanolyan módon és ugyanolyan összegben, mint ahogyan és amilyen összegben az adott tagállam a társaságot megadóztatta volna, ha az adót ténylegesen ráterheli és az befizetésre kerül.
IVa. CÍM
Az átlátható jogalanyok különleges esete
10a. cikk
(1) Amennyiben valamely tagállam egy, az adott tagállamban illetőséggel nem rendelkező átadó vagy megszerzett társaságot adózási szempontból átláthatónak ítél az azon jogból fakadó jogi sajátosságairól alkotott értékelése alapján, amely szerint az adott társaság létrejött, joga van nem alkalmazni ezen irányelv rendelkezéseit a társaság közvetlen vagy közvetett tagjának (részvényesének) a társaság jövedelme, nyeresége vagy tőkenyeresége tekintetében történő adóztatásakor.
(2) Az (1) bekezdésben említett jogot gyakorló tagállam mentességet adhat azon adó tekintetében, amely ezen irányelv rendelkezéseinek alkalmazása nélkül az adózási szempontból átlátható társaságot terhelte volna jövedelme, nyeresége vagy tőkenyeresége tekintetében, ugyanolyan módon és ugyanolyan összegben, mint ahogyan és amilyen összegben az adott tagállam a társaságot megadóztatta volna, ha az adót ténylegesen ráterheli és az befizetésre kerül.
(3) Amennyiben egy tagállam egy, az adott tagállamban illetőséggel nem rendelkező átvevő vagy megszerző társaságot adózási szempontból átláthatónak ítél az azon jogból fakadó jogi sajátosságairól alkotott értékelése alapján, amely szerint az adott társaság létrejött, joga van nem alkalmazni a 8. cikk (1), (2) és (3) bekezdését.
(4) Amennyiben egy tagállam egy, az adott tagállamban illetőséggel nem rendelkező átvevő társaságot adózási szempontból átláthatónak ítél az azon jogból fakadó jogi sajátosságairól alkotott értékelése alapján, amely szerint az adott társaság létrejött, akkor az adott tagállam annak bármely közvetlen vagy közvetett tagja (részvényese) tekintetében adózási szempontból ugyanolyan bánásmódot alkalmazhat, mint amilyet akkor alkalmazna, ha az átvevő társaság az adott tagállamban illetőséggel rendelkezne.
IVb. CÍM
Az SE vagy az SCE létesítő okirat szerinti székhelyének áthelyezésére alkalmazandó szabályok
10b. cikk
(1) Amennyiben
a) valamely SE vagy SCE létesítő okirat szerinti székhelyét egyik tagállamból a másikba helyezi át, vagy
b) létesítő okirat szerinti székhelyének egyik tagállamból egy másikba történő áthelyezésével kapcsolatban egy, az előbbi tagállamban illetőséggel rendelkező SE vagy SCE megszűnik az adott tagállamban illetőséggel rendelkezni, és a továbbiakban egy másik tagállamban rendelkezik illetőséggel,
akkor a létesítő okirat szerinti székhely áthelyezése vagy az illetőség megszűnése abban a tagállamban, ahonnan az adott létesítő okirat szerinti székhelyet áthelyezték, nem adhat okot az SE vagy SCE olyan eszközeiből és forrásaiból származó tőkenyereségeinek a 4. cikk (1) bekezdésének megfelelően kiszámított megadóztatására, amelyek ennek következtében továbbra is ténylegesen kapcsolódnak az SE vagy SCE valamely állandó telephelyéhez abban a tagállamban, amelyből a létesítő okirat szerinti székhelyet áthelyezték, és amelyek szerepet játszanak az adózási célra számításba vett nyereségek és veszteségek létrehozásában.
(2) Az (1) bekezdést csak akkor kell alkalmazni, ha az SE vagy SCE az adott állandó telephelyhez továbbra is ténylegesen kapcsolódó eszközök és források vonatkozásában új értékcsökkenést és bármely nyereséget vagy veszteséget úgy számol el, mintha a létesítő okirat szerinti székhely áthelyezésére nem került volna sor, vagy nem szűnt volna meg az SE vagy SCE eszerinti illetősége az adózás szempontjából.
(3) Abban az esetben, ha az adott tagállam joga alapján az SE vagy SCE jogosult arra, hogy az adott tagállamban fennmaradó eszközök és források vonatkozásában bármilyen új értékcsökkenést, illetve nyereséget vagy veszteséget a (2) bekezdésben megállapítottaktól eltérő alapon számítson ki, akkor az (1) bekezdést nem lehet azon eszközökre és forrásokra alkalmazni, amelyek vonatkozásában ilyen választási lehetőséggel élt a társaság.
10c. cikk
(1) Amennyiben
a) valamely SE vagy SCE létesítő okirat szerinti székhelyét egyik tagállamból a másikba helyezi át, vagy
b) létesítő okirat szerinti székhelyének egyik tagállamból egy másikba történő áthelyezésével kapcsolatban egy, az előbbi tagállamban illetőséggel rendelkező SE vagy SCE megszűnik az adott tagállamban illetőséggel rendelkezni, és a továbbiakban egy másik tagállamban rendelkezik illetőséggel,
akkor a tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy amennyiben az SE vagy SCE által a létesítő okirat szerinti székhely áthelyezését megelőzően képzett céltartalék és tartalék részben vagy teljes mértékben mentes az adó alól és nem külföldi állandó telephelytől származik, az SE-nek vagy SCE-nek az azon tagállamban elhelyezkedő állandó telephelye, amelyből a létesítő okirat szerinti székhelyet áthelyezték, az ilyen céltartalékot vagy tartalékot ugyanazzal az adómentességgel vihesse át.
(2) Olyan mértékben, amennyiben egy, a létesítő okirat szerinti székhelyét valamely tagállam területén belül áthelyező társaság továbbvihetné vagy visszakönyvelhetné az olyan veszteségeket, amelyeket adó céljából még nem használtak fel, az adott tagállam engedélyezi a területén elhelyezkedő és a létesítő okirat szerinti székhelyét áthelyező SE vagy SCE állandó telephelye számára az SE vagy SCE azon veszteségeinek továbbvitelét, amelyeket adó céljából még nem használtak fel, feltéve, hogy a veszteségek továbbvitele vagy visszakönyvelése hasonló körülmények között egy olyan társaságnak is módjában állt volna, amelynek létesítő okirat szerinti székhelye továbbra is az adott tagállamban helyezkedik el, vagy amely továbbra is az adott tagállamban rendelkezik adózási célú illetőséggel.
10d. cikk
(1) Valamely SE vagy SCE létesítő okirat szerinti székhelyének áthelyezése önmagában nem adhat okot a tagok (részvényesek) jövedelmének, nyereségének vagy tőkenyereségének bármely megadóztatására.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazása nem akadályozza a tagállamokat abban, hogy megadóztassák a létesítő okirat szerinti székhelyét áthelyező SE vagy SCE tőkéjét megtestesítő értékpapírok későbbi átruházásából származó nyereséget.
V. CÍM
Záró rendelkezések
11. cikk
(1) A tagállamok a II., III., IV. és IVb. cím rendelkezéseinek, vagy ezek bármely részének az alkalmazását visszautasíthatják, vagy megvonhatják az azokból származó előnyöket, ha úgy tűnik, hogy valamely SE vagy SCE egyesülésének, szétválásának, részleges szétválásának, eszközátruházásának, részesedéscseréjének vagy létesítő okirat szerinti székhelye áthelyezésének:
a) alapvető célkitűzése vagy alapvető célkitűzéseinek egyike az adó kijátszására vagy az adó elkerülésére irányul; azon tény, hogy az 1. cikkben említett műveletek egyikét nem olyan valós üzleti okból hajtják végre, mint amilyen a műveletben részt vevő társaságok tevékenységeinek az átszervezése vagy ésszerűsítése, arra a feltételezésre adhat okot, hogy a művelet alapvető célkitűzése vagy alapvető célkitűzéseinek egyike az adó kijátszása vagy az adó elkerülése;
b) eredménye, hogy a társaság, akár részt vesz a műveletben, akár nem, már nem teljesíti azon feltételeket, amelyek a munkavállalóknak a társaság szerveiben való képviseletéhez szükségesek azon megállapodásokkal összhangban, amelyek a műveletet megelőzően hatályban voltak.
(2) Az (1) bekezdés b) pontját addig és olyan mértékben kell alkalmazni, amíg és amilyen mértékben ezen irányelv hatálya alá tartozó társaságokra nincs semmilyen alkalmazható közösségi jogi előírás, amely egyenértékű szabályokat tartalmazna a munkavállalóknak a társaság szerveiben való képviseletére.
12. cikk
(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb 1992. január 1-jéig megfeleljenek, és erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.
(2) Eltérve az (1) bekezdéstől, Portugália 1993. január 1-jéig mentességet kaphat az eszközátruházás és a részesedéscserét illető rendelkezések alkalmazása alól.
(3) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.
13. cikk
Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.
MELLÉKLET
A 3. CIKK A) PONTJÁBAN EMLÍTETT TÁRSASÁGOK JEGYZÉKE
a) az európai részvénytársaság (SE) statútumáról szóló, 2001. október 8-i 2157/2001/EK tanácsi rendelet és az európai részvénytársaság statútumának a munkavállalói részvételre vonatkozó kiegészítéséről szóló, 2001. október 8-i 2001/86/EK tanácsi irányelv alapján alapított társaságok, valamint az európai szövetkezet (SCE) statútumáról szóló, 2003. július 22-i 1435/2003/EK tanácsi rendelet és az európai szövetkezet statútumának a munkavállalói részvétel tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2003. július 22-i 2003/72/EK tanácsi irányelv alapján alapított szövetkezetek
aa) a bolgár jog szerint a következőképpen ismert társaságok: „събирателното дружество”, „командитното дружество”, „дружеството с ограничена отговорност”, „акционерното дружество”, ℎкомандитното дружество с акции”, „кооперации”, „кооперативни съюзи”, „държавни предприятия”, melyeket a bolgár jog szerint alapítottak, és amelyek kereskedelmi tevékenységet folytatnak;
ab) a román jog szerint a következőképpen ismert társaságok: „societăți pe acțiuni”, „societăți în comandită pe acțiuni”, „societăți cu răspundere limitată”;
b) a belga jog szerint a következőképpen ismert társaságok: „société anonyme”/„naamloze vennootschap”, „société en commandite par actions”/„commanditaire vennootschap op aandelen”, „société privée à responsabilité limitée”/„besloten vennootschap met beperkte aansprakelijkheid”„société coopérative à responsabilité limitée”/„coöperatieve vennootschap met beperkte aansprakelijkheid”, „société coopérative à responsabilité illimitée”/„coöperatieve vennootschap met onbeperkte aansprakelijkheid”, „société en nom collectif”/„vennootschap onder firma”, „société en commandite simple”/„gewone commanditaire vennootschap”, és azok a közvállalkozások, amelyek a fenti jogi formák egyikét fogadták el, és a belga jog alapján alapított más társaságok, amelyek a belga társasági adó alá tartoznak;
c) a cseh jog szerint a következőképpen ismert társaságok: „akciová společnost”, „společnost s ručením omezeným”;
d) a dán jog szerint a következőképpen ismert társaságok: „aktieselskab” és „anpartsselskab”. A társaságiadó-törvény alapján adóköteles más társaságok, amennyiben adóköteles jövedelmüket az „aktieselskaber” tekintetében alkalmazandó általános adójogi szabályok alapján számítják ki és adóztatják;
e) a német jog szerint a következőképpen ismert társaságok: „Aktiengesellschaft”, „Kommanditgesellschaft auf Aktien”, „Gesellschaft mit beschränkter Haftung”, „Versicherungsverein auf Gegenseitigkeit”, „Erwerbs- und Wirtschaftsgenossenschaft”, „Betriebe gewerblicher Art von juristischen Personen des öffentlichen Rechts”, és más, a német jog alapján alapított, a német társasági adó alá tartozó társaságok;
f) az észt jog szerint a következõképpen ismert társaságok: „täisühing”, „usaldusühing”, „osaühing”, „aktsiaselts”, „tulundusühistu”;
g) a görög jog szerint a következőképpen ismert társaságok: „αvώvυμη εταιρεία”, „εταιρεία περιoρισμέvης ευθύvης (Ε.Π.Ε.)”;
h) a spanyol jog szerint a következőképpen ismert társaságok: „sociedad anónima”, „sociedad comanditaria por acciones”, „sociedad de responsabilidad limitada”, és azok a közjogi szervezetek, amelyek a magánjog alapján működnek;
i) a francia jog szerint a következőképpen ismert társaságok: „société anonyme”, „société en commandite par actions”, „société à responsabilité limitée”, „sociétés par actions simplifiées”, „sociétés d’assurances mutuelles”, „caisses d’épargne et de prévoyance”, „sociétés civiles” amelyek automatikusan a társasági adó alá tartoznak, „coopératives”, „unions de coopératives”, ipari és kereskedelmi közintézmények és közvállalkozások, és más, a francia jog alapján alapított, a francia társasági adó alá tartozó társaságok;
j) az ír jog szerint bejegyzett vagy működő társaságok, az Industrial and Provident Societies Acts alapján bejegyzett intézmények, a Building Societies Acts alapján bejegyzett lakástakarékpénztárak és a Trustee Savings Banks Act, 1989. értelmében vett takarékbankok;
k) az olasz jog szerint a következőképpen ismert társaságok: „società per azioni”, „società in accomandita per azioni”, „società a responsabilità limitata”, „società cooperative”, „società di mutua assicurazione”, valamint az olyan köz- és magánjogi személyek, amelyek teljes mértékben vagy elsődlegesen kereskedelmi tevékenységeket folytatnak;
l) a ciprusi jog szerint: a jövedelemadó-törvényekben meghatározott „εταιρείες”;
m) a lett jog szerint a következőképpen ismert társaságok: „akciju sabiedrība”, „sabiedrība ar ierobežotu atbildību”;
n) a litván jog szerint alapított társaságok;
o) a luxemburgi jog szerint a következőképpen ismert társaságok: „société anonyme”, „société en commandite par actions”, „société à responsabilité limitée”, „société coopérative”, „société coopérative organisée comme une société anonyme”, „association d’assurances mutuelles”, „association d’épargne-pension”, „entreprise de nature commerciale, industrielle ou minière de l’État, des communes, des syndicats de communes, des établissements publics et des autres personnes morales de droit public”, és más, a luxemburgi jog alapján alapított, a luxemburgi társasági adó alá tartozó társaságok;
p) a magyar jog szerint a következőképpen ismert társaságok: „közkereseti társaság”, „betéti társaság”, „közös vállalat”, „korlátolt felelősségű társaság”, „részvénytársaság”, „egyesülés”, „közhasznú társaság”, „szövetkezet”;
q) a máltai jog szerint a következőképpen ismert társaságok: „Kumpaniji ta’ Responsabilita Limitata”, „Soċjetajiet en commandite li l-kapital tagħhom maqsum f’azzjonijiet”;
r) a holland jog szerint a következőképpen ismert társaságok: „naamloze vennootschap”, „besloten vennootschap met beperkte aansprakelijkheid”, „Open commanditaire vennootschap”, „Coöperatie”, „onderlinge waarborgmaatschappij”, „Fonds voor gemene rekening”, „vereniging op coöperatieve grondslag” and „vereniging welke op onderlinge grondslag als verzekeraar of kredietinstelling optreedt”, és más, a holland jog alapján alapított, a holland társasági adó alá tartozó társaságok;
s) az osztrák jog szerint a következőképpen ismert társaságok: „Aktiengesellschaft”, „Gesellschaft mit beschränkter Haftung”, „Erwerbs- und Wirtschaftsgenossenschaften”;
t) a lengyel jog szerint a következőképpen ismert társaságok: „spółka akcyjna”, „spółka z ograniczoną odpowiedzialnością”;
u) a portugál jog szerint alapított kereskedelmi társaságok vagy kereskedelmi formával rendelkező polgárjogi társaságok, valamint kereskedelmi vagy ipari tevékenységet folytató egyéb jogi személyek;
v) a szlovén jog szerint a következőképpen ismert társaságok: „delniška družba”, „komanditna družba”, „družba z omejeno odgovornostjo”;
w) a szlovák jog szerint a következőképpen ismert társaságok: „akciová spoločnosť ”, „spoločnosť s ručením obmedzeným”, „komanditná spoločnosť ”.
x) a finn jog szerint a következőképpen ismert társaságok: „osakeyhtiö”/„aktiebolag”, „osuuskunta”/„andelslag”, „säästöpankki”/„sparbank” és „vakuutusyhtiö”/„försäkringsbolag”;
y) a svéd jog szerint a következőképpen ismert társaságok: „aktiebolag”, „försäkringsaktiebolag”, „ekonomiska föreningar”, „sparbanker”, „ömsesidiga försäkringsbolag”;
z) az Egyesült Királyság joga szerint alapított társaságok.
( 1 ) HL C 39., 1969.3.22., 1. o.
( 2 ) HL C 51., 1970.4.29., 12. o.
( 3 ) HL C 100., 1969.8.1., 4. o.
( 4 ) HL L 294., 2001.11.10., 1. o. A 885/2004/EK rendelettel (HL L 168., 2004.5.1., 1. o.) módosított irányelv.
( 5 ) HL L 207., 2003.8.18., 1. o. Az EGT-Vegyesbizottság 15/2004/EK határozatával (HL L 116., 2004.4.22., 68. o.) módosított rendelet.
