This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 01990L0426-20080903
Council Directive of 26 June 1990 on animal health conditions governing the movement and import from third countries of equidae (90/426/EEC)
Consolidated text: A Tanács irányelve ( 1990. június 26. ) a lófélék mozgására és harmadik országból történő behozatalára irányadó állat-egészségügyi feltételekről (90/426/EGK)
A Tanács irányelve ( 1990. június 26. ) a lófélék mozgására és harmadik országból történő behozatalára irányadó állat-egészségügyi feltételekről (90/426/EGK)
No longer in force
- Date of document:
- 03/09/2008
- Date of effect:
- 03/09/2008
- Author:
- Az Európai Unió Tanácsa
- Form:
- Egységes szerkezetbe foglalt szöveg
- Additional information:
- LASTMODIN 32008L0073
- Link
- Link
- Link
- Select all documents mentioning this document
- Consolidation: basic act:
- 31990L0426
1990L0426 — HU — 03.09.2008 — 012.001
Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért
|
A TANÁCS IRÁNYELVE (1990. június 26.) a lófélék mozgására és harmadik országból történő behozatalára irányadó állat-egészségügyi feltételekről (HL L 224, 18.8.1990, p.42) |
Módosította:
|
|
|
Hivatalos Lap |
||
|
No |
page |
date |
||
|
L 224 |
29 |
18.8.1990 |
||
|
L 268 |
56 |
24.9.1991 |
||
|
L 47 |
26 |
22.2.1992 |
||
|
L 157 |
28 |
10.6.1992 |
||
|
L 102 |
63 |
12.4.2001 |
||
|
L 53 |
37 |
23.2.2002 |
||
|
L 122 |
1 |
16.5.2003 |
||
|
A TANÁCS 2004/68/EK IRÁNYELVE EGT vonatkozású szöveg (2004. április 26.) |
L 139 |
320 |
30.4.2004 |
|
|
L 363 |
352 |
20.12.2006 |
||
|
A TANÁCS 2008/73/EK IRÁNYELVE EGT-vonatkozású szöveg (2008. július 15.) |
L 219 |
40 |
14.8.2008 |
|
Módosította:
|
C 241 |
21 |
29.8.1994 |
||
|
L 236 |
33 |
23.9.2003 |
A TANÁCS IRÁNYELVE
(1990. június 26.)
a lófélék mozgására és harmadik országból történő behozatalára irányadó állat-egészségügyi feltételekről
(90/426/EGK)
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,
tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 43. cikkére,
tekintettel a Bizottság javaslatára ( 1 ),
tekintettel az Európai Parlament véleményére ( 2 ),
tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ( 3 ),
mivel a lófélék, mint élő állatok, szerepelnek a Szerződés II. mellékletében található termékjegyzékben;
mivel a lófélék tenyésztése ésszerű fejlesztésének és ezáltal az ágazat termelékenysége növelésének biztosítása érdekében közösségi szinten kell szabályozni a lófélék tagállamok közötti mozgását;
mivel a lófélék és különösen a lovak tenyésztése és tartása általában a mezőgazdasági ágazat részét képezi; mivel a gazdálkodó népesség egy részének jövedelemforrását jelenti;
mivel a lófélék Közösségen belüli kereskedelmének előmozdítása érdekében meg kell szüntetni a tagállamok állat-egészségügyi követelményei közötti különbségeket;
mivel a Közösségen belüli kereskedelem harmonikus fejlődése érdekében közösségi rendszert kell létrehozni a harmadik országokból történő behozatal szabályozására;
mivel az azonosító okmányokkal rendelkező lófélék nemzeti területen történő mozgásának feltételeit szintén szabályozni kell;
mivel a ragályos betegségek terjesztésének elkerülése érdekében a kereskedelmi forgalmazásra szánt lóféléknek meg kell felelniük bizonyos állat-egészségügyi követelményeknek; mivel különösen indokoltnak tűnik a korlátozó intézkedések esetleges regionalizációjának előírása;
mivel ugyanezen okokból kifolyólag a szállítási feltételeket is meg kell állapítani;
mivel a követelményeknek való megfelelés biztosítása érdekében rendelkezni kell hatósági álltaorvos által kiállítandó, a lóféléket rendeltetési helyükig kísérő egészségügyi bizonyítványról;
mivel a rendeltetési tagállamok által végzett ellenőrzések megszervezését és nyomon követését, valamint a bevezetendő védőintézkedéseket a belső piac megvalósításának céljából megállapított, az élőállatok Közösségen belüli kereskedelmében alkalmazott állat-egészségügyi ellenőrzésekre vonatkozó szabályok keretében kell meghatározni;
mivel rendelkezni kell arról a lehetőségről, hogy a Bizottság ellenőrzéseket végezzen; mivel ezeket az ellenőrzéseket az illetékes nemzeti hatóságokkal való együttműködés keretében kell elvégezni;
mivel a harmadik országokból történő behozatalra alkalmazandó közösségi rendelkezések meghatározása szükségessé teszi az olyan harmadik országokat, illetve azoknak olyan részeit tartalmazó lista összeállítását, ahonnan lófélék hozhatók be;
mivel ezen országok kiválasztásának általános jellegű kritériumok alapján kell történnie, úgymint az élőállatok egészségi állapota, az állat-egészségügyi szolgálat szervezete és jogköre, valamint a hatályos egészségügyi szabályozás;
mivel továbbá lófélék behozatala nem engedélyezhető azokból az országokból, amelyek a közösségi állatállományra veszélyt jelentő ragályos vagy fertőző állatbetegségekkel fertőzöttek, vagy túlságosan rövid ideje voltak mentesek az ilyen betegségektől; mivel ezek a megfontolások az olyan harmadik országokból származó behozatalra is érvényesek, amelyekben az ilyen betegségek ellen vakcináznak;
mivel a harmadik országokból származó behozatalra vonatkozó általános feltételeket ki kell egészíteni az egyes országok egészségügyi állapotának figyelembevétele alapján meghatározott különleges feltételekkel; mivel – a különleges feltételeket meghatározó kritériumok technikai jellegéből és sokféleségéből adódóan – ezek megállapítása rugalmas és gyors közösségi eljárást igényel, amelyben a tagállamok és a Bizottság szorosan együttműködnek;
mivel a lófélék behozatalára vonatkozó szabványosított formájú bizonyítvány bemutatása a közösségi szabályok betartását biztosító, hatékony eszköz; mivel ezek a szabályok az érintett harmadik ország szerint változó, különleges rendelkezéseket tartalmazhatnak, és mivel a bizonyítvány szabványosított formájának meghatározásakor ezt figyelembe kell venni;
mivel a Közösség hatósági állatorvosainak felelőseknek kell lenniük ezen irányelv követelményeinek – különösen a harmadik országokban való – betartásáért;
mivel a behozatalkor végrehajtott ellenőrzéseknek ki kell terjedniük a lófélék eredetére és egészségi állapotára;
mivel a lóféléknek a Közösség területére történő beérkezésekor, valamint a rendeltetési helyükre történő áthaladásakor, a közegészség és az állatok egészségének megóvása érdekében a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy minden szükséges intézkedést meghozzanak, beleértve a levágást és az ártalmatlanítást is;
mivel a behozatalkor végrehajtandó ellenőrzésekre alkalmazandó általános szabályokat általánosan kell meghatározni;
mivel a tagállamoknak rendelkezniük kell azzal a joggal, hogy azonnal tilalmat rendeljenek el egy harmadik országból származó behozatalra vonatkozóan, ha ez a behozatal veszélyeztetheti az állatok egészségét; mivel ebben az esetben a tagállamoknak a szóban forgó harmadik országgal szembeni magatartásának összehangolását – a Közösségbe történő bevitelre felhatalmazott országok listájának esetleges módosításai sérelme nélkül – haladéktalanul biztosítani kell;
mivel a belső piac megvalósításával összefüggésben ezen irányelv rendelkezéseit felül kell vizsgálni;
mivel eljárást kell kialakítani a Bizottság és a tagállamok között az Állat-egészségügyi Állandó Bizottság keretében történő szoros és hatékony együttműködésre,
ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:
I. FEJEZET
Általános rendelkezések
1. cikk
Ez az irányelv az élő lófélék tagállamok közötti mozgására és harmadik országból történő behozatalára irányadó állat-egészségügyi feltételeket határozza meg.
2. cikk
Ezen irányelv alkalmazásában:
a) „gazdaság”: mezőgazdasági vagy kiképző létesítmény, istálló, illetve általában bármilyen épület vagy helyiség, ahol bármilyen célból szokás szerint lóféléket tartanak vagy tenyésztenek;
b) „lófélék”: vad vagy háziasított állatok a lófélék (beleértve a zebrát is) vagy szamárfélék valamely fajához tartozó állatok, illetve ezek kereszteződéséből származó utódok;
c) „törzskönyvezett lófélék”: a tenyésztő hatóság vagy az állat származási országának más, a méneskönyvet kezelő vagy az illető állatfajta nyilvántartását végző illetékes hatósága vagy versenylovakkal foglalkozó nemzetközi szervezetek által kiadott azonosító okmány révén azonosított, a 90/427/EGK irányelv ( 4 ) által meghatározott módon nyilvántartásba vett lóféle;
d) „vágásra szánt lófélék”: levágás céljából közvetlenül vagy egy piacon vagy egy jóváhagyott rendező központon át a vágóhídra szállított lófélék;
e) „tenyésztésre és termelésre szánt lófélék”: a c) és d) pontban említett lóféléken kívüli lófélék;
f) „afrikai lópestistől mentes tagállam vagy harmadik ország”: bármely tagállam vagy harmadik ország, amelynek érintett területein az előző két év folyamán nem voltak afrikai lópestisre utaló klinikai, szerológiai (nem vakcinázott lófélék esetében) vagy járványtani bizonyítékok, és amelyben az előző 12 hónap során nem vakcináztak a betegség ellen;
g) „bejelentési kötelezettség alá tartozó betegségek”: az A. mellékletben felsorolt betegségek;
h) „hatósági állatorvos”: a tagállam vagy harmadik ország központi illetékes hatósága által kijelölt állatorvos;
i) „ideiglenes behozatal”: a harmadik országból származó és a Közösség területére a 24. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően a Bizottság által – a származási ország egészségügyi helyzetétől függően – meghatározott, 90 napnál rövidebb időszakra beengedett törzskönyvezett állat minősítése.
II. FEJEZET
A lófélék mozgásának szabályai
3. cikk
A tagállamok csak akkor engedélyezik területükön a törzskönyvezett lófélék mozgását, illetve akkor küldenek másik tagállamba lóféléket, ha azok megfelelnek a 4. és 5. cikkben megállapított feltételeknek.
A rendeltetési tagállamok illetékes hatóságai azonban általános vagy korlátozott mentességet biztosíthatnak az olyan lófélék mozgása tekintetében:
— amelyeket sportolási vagy kedvtelési célokból a Közösség belső határai közelében lévő utak mentén lovagolnak vagy hajtanak,
— amelyek felhatalmazott helyi szervek által szervezett, kulturális vagy hasonló célú eseményeken vagy rendezvényeken vesznek részt a Közösség belső határai közelében,
— amelyeket kizárólag a Közösség belső határai szomszédságában történő ideiglenes legelésre vagy munkára szántak.
Az ilyen felhatalmazással élő tagállamok tájékoztatják a Bizottságot a megadott mentesség tartalmáról.
4. cikk
(1) A vizsgálat idején a lófélék nem mutathatnak betegségre utaló klinikai tünetet. A vizsgálatot a hajóra szállításukat vagy rakodásukat megelőző 48 órán belül kell elvégezni. A törzskönyvezett lófélék esetében azonban ez a vizsgálat – a 6. cikk sérelme nélkül – kizárólag a Közösségen belüli kereskedelemhez szükséges.
(2) A bejelentési kötelezettség alá tartozó betegségekre vonatkozó (5) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségre vonatkozó követelmények sérelme nélkül a hatósági állatorvos a vizsgálat idején – elsősorban a tulajdonos vagy a tenyésztő nyilatkozata alapján – megbizonyosodik arról, hogy közvetlenül a vizsgálat előtti 15 nap folyamán a lóféle nem érintkezett fertőző vagy ragályos betegségben szenvedő lófélével.
(3) A lóféléket nem szánhatják kényszervágásra fertőző vagy ragályos betegség megszüntetésére irányuló nemzeti program keretében.
(4) A lóféléket a következő módon kell azonosítani:
i. a törzskönyvezett lófélék esetében a 90/427/EGK irányelvben ( 5 ) előírt azonosító okmány révén, amely elsősorban azt igazolja, hogy az 5. cikk (5) és (6) bekezdésének rendelkezéseit betartották. Az (5) bekezdésben vagy az 5. cikkben előírt tilalmak idejére a hatósági állatorvos felfüggeszti az okmány érvényességét. A törzskönyvezett lóféle levágását követően az okmányt visszaküldik az azt kiállító hatóságnak. Az e pontban foglaltak végrehajtásához szükséges eljárást a Bizottság a 24. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően fogadja el;
ii. a tenyésztésre vagy termelésre szánt lófélék esetében a Bizottság által a 24. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően meghatározandó azonosítási módszer révén.
E módszer használatának bevezetéséig a hivatalosan elfogadott nemzeti azonosítási eljárásokat kell alkalmazni, feltéve hogy ennek az irányelvnek az elfogadását követő három hónapon belül tájékoztatják ezekről a Bizottságot és a többi tagállamot.
(5) Az 5. cikkben megállapított követelményeken kívül a lófélék nem származhatnak olyan gazdaságból, amelyre a következő tiltó rendelkezések valamelyike érvényes:
a) ha nem vágták le a betegségre fogékony állatfaj összes gazdaságban levő egyedét, a származási gazdaságot érintő zárlat időtartama:
— a tenyészbénaságra gyanús lófélék esetében a beteg állattal való tényleges vagy lehetséges érintkezéstől számított legalább hat hónap. A mének esetében azonban a tilalmat az állat heréléséig kell alkalmazni,
— a takonykór vagy a lovak fertőző agy- és gerincvelő-gyulladásai esetében a szóban forgó betegségben szenvedő lófélék levágásának napjától számított legalább hat hónap,
— a fertőző kevésvérűség esetében legalább addig a napig tart, amíg a fertőzött állatok levágását követően, három hónapos időközzel elvégzett két Coggins-próbánál a megmaradt állatok eredményei negatívaknak nem bizonyulnak,
— a hólyagos szájgyulladás esetében legalább hat hónap,
— a veszettség esetében az utolsó nyilvántartott eset előfordulásától számított legalább egy hónap,
— a lépfene esetében az utolsó nyilvántartott eset előfordulásától számított legalább 15 nap;
b) ha a gazdaságban tartott, a betegségre fogékony fajokba tartozó összes állatot levágták és a telepet fertőtlenítették, a származási gazdaságot érintő zárlat időtartama 30 nap, attól a naptól számítva, amelyen az állatokat levágták és a helyiségeket fertőtlenítették, kivéve a lépfenét, amikor a zárlat időtartama 15 nap.
A lóversenypályák esetében az illetékes hatóságok eltérhetnek az említett tiltó rendelkezésektől, s ugyanakkor tájékoztatják a Bizottságot a megállapított eltérésekről.
(6) Ha egy tagállam önkéntes vagy kötelező programot dolgoz vagy dolgozott ki olyan betegség leküzdésére, amelyre a lófélék fogékonyak, a programot ennek az irányelvnek a kihirdetését követő hat hónapon belül a Bizottság elé terjeszti, ismertetve különösen a következőket:
— a betegség eloszlása a tagállam területén,
— a programot életre hívó okok, figyelembe véve a betegség jelentőségét és a program várható hasznát a költségeihez viszonyítva,
— a földrajzi terület, ahol a programot végrehajtják,
— a létesítményekben alkalmazandó minősítési kategóriák, az egyes fajok által elérendő normák és az alkalmazandó vizsgálati eljárások,
— a program ellenőrzését biztosító eljárások,
— a megteendő lépések arra az esetre, ha egy gazdaság bármilyen okból elveszítené a minősítését,
— a végrehajtandó intézkedések arra az esetre, ha a programban meghatározott rendelkezések szerint végrehajtott vizsgálatok pozitívnak bizonyulnak,
— az érintett tagállam területén folytatott kereskedelem megkülönböztetéstől mentes természete a Közösségen belüli kereskedelemre való tekintettel.
A Bizottság megvizsgálja a tagállamok által benyújtott programokat. Amennyiben szükséges, a programokat a 24. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően jóváhagyja. Bármely további, a Közösségen belüli kereskedelemben megkövetelhető általános vagy egyedi biztosíték ugyanezen eljárásnak megfelelően határozható meg. Ezek a biztosítékok nem haladhatják meg a tagállamáltal a saját területén megkövetelt biztosítékokat.
A tagállamok által benyújtott programok a 25. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően módosíthatók vagy egészíthetők ki. A már jóváhagyott programok, illetve a második albekezdésnek megfelelően meghatározott biztosítékok módosításait és kiegészítéseit ugyanezen eljárásnak megfelelően lehet jóváhagyni.
5. cikk
(1) Az a tagállam, amely a 2. cikk f) pontjának értelmében nem mentes az afrikai lópestistől, területének azon részéről, amely e cikk (2) bekezdése szerint fertőzöttnek minősül, csak e cikk (3) bekezdésében meghatározott feltételek mellett szállíthat lóféléket.
(2)
a) Valamely tagállam területének egy része afrikai lópestissel fertőzöttnek minősül amennyiben:
— klinikai, szerológiai (nem vakcinázott állatokban), illetve járványtani bizonyítékok az afrikai lópestis jelenlétét mutatták ki az elmúlt két évben, vagy
— afrikai lópestis elleni vakcinázást végeztek az elmúlt 12 hónapban.
b) Az afrikai lópestissel fertőzöttnek minősülő területnek legalább a következőkből kell állnia:
— az egyes fertőzési gócpontoktól mért legalább 100 km sugarú védőkörzet,
— a védőkörzettől legalább 50 km-re kiterjedő megfigyelési körzet, amelyben az elmúlt 12 hónapban nem végeztek afrikai lópestis elleni vakcinázást.
c) Az a) és b) pontban említett területeken és körzetekben érvényes felszámolási intézkedésekre vonatkozó szabályokat és a vonatkozó eltéréseket a 92/35/EGK irányelv ( 6 ) határozza meg.
d) A védőkörzetben található összes vakcinázott lovat a 92/35/EGK irányelv 6. cikkének (1) bekezdése szerint kell nyilvántartásba venni és azonosítani.
Az azonosítási okmánynak illetve az egészségügyi bizonyítványnak egyértelműen utalnia kell az ilyen jellegű vakcinázásra.
(3) Valamely tagállam a (2) bekezdés b) pontjában említett területről származó lóféléket csak akkor szállíthat, ha azok megfelelnek az alábbi követelményeknek:
a) tekintettel a kórokozó átvivő rovarok tevékenységére az évnek csak meghatározott időszakaiban szállíthatók, amelyeket a 25. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően kell meghatározni;
b) a 4. cikk (1) bekezdésében említett vizsgálat napján az afrikai lópestis klinikai tüneteitől menteseknek kell lenniük;
— amennyiben nem vakcinázták őket afrikai lópestis ellen, kétszer, 21 és 30 nap közötti időközzel el kellett végezni rajtuk az afrikai lópestist kimutató komplementkötési próbát a D. mellékletben leírt módon úgy, hogy a második vizsgálatot a szállítást megelőző 10 nap folyamán kellett elvégezni, és az eredménynek mindkétszer negatívnak kellett lennie,
— amennyiben vakcinázták őket, a szállítást megelőző két hónap folyamán nem vakcinázhatták őket, és el kellett végezni rajtuk a D. mellékletben leírt komplementkötési próbát a fent említett időközökben, s ezeknek azt kellett kimutatniuk, hogy az ellenanyagszint nem emelkedett. A 24. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően a Bizottság – az Állat-egészségügyi Tudományos Bizottság véleménye alapján – elismerhet más ellenőrzési módszereket is;
d) a feladást megelőzően legalább negyven napot karanténállomáson kellett tölteniük;
e) a karantén ideje, valamint a karanténállomás és a feladási hely közötti szállítás alatt meg kellett óvni őket a kórokozó átvivő rovaroktól.
6. cikk
Azok a tagállamok, amelyek a lófélék és törzskönyvezett lófélék saját területükön történő mozgása tekintetében a 4. cikk (5) bekezdésében előírtakkal egyenértékű biztosítékokat biztosító, alternatív ellenőrzési rendszert alkalmaznak, különösen az azonosító okmányok révén, viszonossági alapon a 4. cikk (1) bekezdése második mondatának, valamint a 8. cikk (1) bekezdése második francia bekezdésének rendelkezéseitől való eltéréseket biztosíthatnak egymásnak.
Ezekről értesítik a Bizottságot.
7. cikk
(1) A lóféléket a lehető legrövidebb idő alatt, a szállítást végző tagállam által meghatározott időközönként fertőtlenítőszerrel rendszeresen tisztított és fertőtlenített járművekkel vagy konténerekben, akár közvetlenül, akár a 64/432/EGK irányelv 2. cikke (2) bekezdésének o) pontjában „gyűjtőállomásként” meghatározott, jóváhagyott piacon, illetve rendező központon keresztül kell elszállítani a származási gazdaságból a rendeltetési helyig. A járműveket úgy kell megtervezni, hogy azokból a lófélék ürüléke, alma és takarmánya a szállítás ideje alatt ne juthasson ki. A szállítást oly módon kell elvégezni, hogy az biztosítsa a lófélék egészségének és jólétének megfelelő védelmét.
(2) A rendeltetési tagállam a 4. cikk (5) bekezdésétől általános vagy korlátozott eltérést engedélyezhet az olyan különleges jellel ellátott állatok tekintetében, amely azt mutatja, hogy vágásra szánták őket, feltéve hogy az egészségügyi bizonyítványon szerepel ilyen eltérés.
Ilyen eltérés engedélyezése esetében a vágásra szánt lóféléket egyenesen a kijelölt vágóhídra kell szállítani, és a vágóhídra való érkezésüket követő öt napon belül le kell vágni őket.
(3) A hatósági állatorvosnak nyilvántartásba kell venni a vágásra szánt állat azonosító számát vagy azonosító okmányának számát, és el kell küldenie a származási hely illetékes hatóságának – ennek kérésére – az állat levágását hitelesítő igazolást.
8. cikk
(1) A tagállamok biztosítják, hogy:
— a gazdaságokat elhagyó lóféléket a 4. cikk (4) bekezdésében előírt azonosító okmány, valamint – ha azokat Közösségen belüli kereskedelemre szánták – a B. mellékletben előírt igazolás kíséri,
— a szállítás idején a tenyésztésre, termelésre és vágásra szánt lóféléket az ezen irányelv C. mellékletének megfelelő egészségügyi bizonyítvány kíséri.
A bizonyítványt – illetve azonosító okmány esetében az egészségügyi információkat tartalmazó űrlapot – a 6. cikk sérelme nélkül a szállításra való berakodást megelőző 48 óra során, vagy pedig legkésőbb az előző munkanapon, a származási és a rendeltetési tagállamok hivatalos nyelveinek legalább egyikén kell kiállítani. A bizonyítvány érvényességi ideje 10 nap. A bizonyítvány egyetlen lapból áll.
(2) A törzskönyvezett lóféléktől eltérő lófélék behozatala esetében az egész rakományra érvényes egyetlen egészségügyi bizonyítvány is kiállítható az (1) bekezdés második francia bekezdésében említett egyéni bizonyítvány helyett.
9. cikk
Az egyes élő állatok és termékek Közösségen belüli kereskedelmében, a belső piac megteremtésére figyelemmel szükséges állat-egészségügyi és állattenyésztési ellenőrzésekről szóló, 1990. június 26-i 90/425/EGK tanácsi irányelvben meghatározott szabályokat ( 7 ) alkalmazzák, különös tekintettel a származási helyen végzett vizsgálatokra, és a rendeltetési hely szerinti tagállam által végzett ellenőrzések szervezésére és nyomon követésére, valamint a végrehajtott védintézkedésekre.
10. cikk
Ezen irányelv egységes alkalmazásának biztosításához szükséges mértékben és az illetékes nemzeti hatóságokkal együttműködve, a Bizottság állatorvos szakértői helyszíni ellenőrzéseket végezhetnek. A Bizottság tájékoztatja a tagállamokat az említett helyszíni ellenőrzések eredményeiről.
Azok a tagállamok, amelyek területén az ellenőrzéseket végzik, a szakértőknek feladatuk elvégzéséhez minden szükséges segítséget megadnak.
E cikk alkalmazására vonatkozó általános intézkedéseket a 24. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően állapítják meg.
III. FEJEZET
A harmadik országokból történő behozatal szabályai
11. cikk
(1) A Közösségbe behozott lóféléknek meg kell felelniük a 12–16. cikkben megállapított feltételeknek.
(2) A 12–16. cikk értelmében elfogadott határozatok hatálybalépéséig a tagállamok a lófélék harmadik országokból származó behozatalára olyan feltételeket alkalmaznak, amelyek legalább egyenértékűek a II. fejezetből eredőkkel.
12. cikk
(1) A lófélék Közösségbe történő behozatala kizárólag olyan harmadik országokból engedélyezett, amelyek szerepelnek a 24. cikk (2) bekezdésében előírt eljárással összhangban létrehozandó vagy módosítandó jegyzékben vagy jegyzékekben.
Az egészségügyi helyzetre, valamint a harmadik ország által a lófélék vonatkozásában nyújtott biztosítékokat figyelembe véve a 24. cikk (2) bekezdésében megállapított eljárással összhangban lehet elhatározni, hogy az előző albekezdésben előírt engedély a harmadik ország teljes területére, vagy területének csak egy részére vonatkozzon-e.
Ebből a célból, valamint a vonatkozó nemzetközi előírások alapján figyelembe kell venni azt, hogy a harmadik ország milyen módon alkalmazza és hajtja végre ezen előírásokat, különös tekintettel a régiókba sorolás elvére, saját területén, illetve a más harmadik országokból és a Közösségből történő behozatalra vonatkozó egészségügyi követelményei vonatkozásában.
(2) az (1) bekezdésben megállapított jegyzékek felállításakor vagy módosításakor különösen számításba kell venni az alábbiakat
a) a harmadik országban a lófélék, egyéb háziasított állatok és vadon élő állatok egészségügyi helyzete, különös tekintettel a trópusi állatbetegségekre, valamint az általános egészségügyi és környezetvédelmi helyzet bármely vonatkozására a harmadik országban, amely veszélyt jelenthet a Közösség egészségügyi és környezetvédelmi helyzetére;
b) a harmadik ország állat-egészségügyi és állatvédelmi jogszabályai;
c) az illetékes állat-egészségügyi hatóság és ellenőrző szolgálatainak megszervezése, e szolgálatok hatáskörei, ezek felügyelete, illetve a rendelkezésükre álló eszközök, beleértve a személyzetet és laboratóriumi kapacitást, melynek segítségével a nemzeti jogszabályokat hatékonyan lehet alkalmazni;
d) a biztosítékok, amelyeket a harmadik ország illetékes állat-egészségügyi hatósága tud nyújtani a Közösségben alkalmazott, vonatkozó állat-egészségügyi feltételek teljesítése, vagy a feltételek egyenértékűsége vonatkozásában;
e) a harmadik ország tagja-e a Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatalnak, valamint a harmadik ország által a lófélék fertőző és ragályos betegségeinek az ország területén tapasztalható jelenlétére vonatkozó adatok szolgáltatásának rendszeressége és gyorsasága, különös tekintettel a Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatal által nyilvántartott, illetve ezen irányelv A mellékletében felsorolt betegségekre;
f) a harmadik ország által nyújtott biztosítékok arra vonatkozóan, hogy közvetlenül tájékoztatja a Bizottságot és a tagállamokat:
i. 24 órán belül az A mellékletben felsorolt, lófélékre vonatkozó fertőző betegségek megjelenése megerősítésétől, valamint az e betegségekre vonatkozó vakcinázási szabályok bármely módosításáról;
ii. megfelelő időn belül a lófélékre, különös tekintettel a lófélék behozatalára vonatkozó nemzeti egészségügyi szabályok bármely tervezett megváltoztatásáról;
iii. rendszeres időközönként a területén tapasztalt, a lófélékre vonatkozó állat-egészségügyi helyzetről;
g) élő lófélék előző behozatalaira vonatkozó tapasztalatok, valamint a behozatalkor elvégzett ellenőrzések eredményei;
h) a harmadik országban a Közösség által elvégzett ellenőrzések és/vagy vizsgálatok eredményei, különös tekintettel az illetékes hatóságok értékeléseinek eredményeire vagy, amennyiben a Bizottság azt kéri, az illetékes hatóságok által az általuk elvégzett ellenőrzésekről benyújtott jelentés;
i) a harmadik országban, a fertőző és ragályos állatbetegségek megelőzésére és ellenőrzésére vonatkozó hatályos előírások és azok végrehajtása, beleértve a lófélék más harmadik országokból történő behozatalára vonatkozó előírásokat.
(3) A Bizottság elérhetővé teszi a nyilvánosság számára az (1) bekezdésben elkészített vagy módosított jegyzékek frissített változatait.
E jegyzékeket ki lehet egészíteni az állat- és közegészségügyi célokra létrehozott egyéb jegyzékekkel, illetve tartalmazhatnak egészségügyi bizonyítványmintákat is.
(4) Minden harmadik országban vagy harmadik országok csoportjában különleges behozatali feltételeket kell megállapítani az érintett harmadik országban vagy országokban a lófélék állat-egészségügyi helyzetére tekintettel, a 24. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárásnak megfelelően.
(5) Az e cikk alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat és harmadik országoknak vagy harmadik országok részeinek az (1) bekezdésben megadott jegyzékekbe történő felvételének szempontjait a 24. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárásnak megfelelően lehet elfogadni.
13. cikk
(1) A lóféléknek olyan harmadik országból kell származniuk, amely:
a) mentes az afrikai lópestistől;
b) két éve mentes a lovak venezuelai agy- és gerincvelő-gyulladásától (VEE);
c) hat hónapja mentes a tenyészbénaságtól és a takonykórtól.
(2) A 24. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően a Bizottság:
a) döntést hozhat arról, hogy az (1) bekezdés rendelkezéseit a harmadik ország területének csupán egy részére kell alkalmazni.
Az afrikai lópestissel kapcsolatos követelmények regionális alkalmazása esetében legalább az 5. cikk (2) és (3) bekezdésében előírt intézkedéseket be kell tartani;
b) kiegészítő biztosítékokat kérhet a Közösségben elő nem forduló betegségekre vonatkozóan.
14. cikk
A lóféléknek a 15. cikk értelmében elfogadandó határozatokban megállapítandó időtartam alatt megszakítás nélkül a harmadik ország területén vagy területének bizonyos részén, illetve – regionalizáció esetén – a 13. cikk (2) bekezdése a) pontjának értelmében meghatározott területrészen kellett tartózkodniuk a rendeltetési tagállamba történő szállításra való berakodás napját megelőzően.
Állat-egészségügyi felügyelet alatt álló gazdaságból kell származniuk.
15. cikk
A lóféléknek a 12. cikk (1) bekezdése szerint összeállított listán szereplő harmadik országok területéről, illetve ezeknek a 13. cikk (2) bekezdésének a) pontja értelmében meghatározott részéről történő behozatalát kizárólag abban az esetben engedélyezik, ha a lófélék a 13. cikk követelményein kívül:
a) megfelelnek a 24. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően elfogadott, az adott harmadik országból származó lófélék behozatalával kapcsolatos állat-egészségügyi követelményeknek, amelyek a lófélék szóban forgó fajaira és kategóriáira vonatkoznak.
Az (1) bekezdésnek megfelelő állat-egészségügyi feltételek megállapításában a 4. és 5. cikkekben megállapított követelmények szolgálnak viszonyítási alapul.
b) a hólyagos szájgyulladástól vagy a fertőző arteritistől legalább hat hónapja nem mentes harmadik ország esetében a lóféléknek a következő követelményeknek kell megfelelni:
i. hólyagos szájgyulladástól legalább hat hónapja mentes gazdaságból származnak, és a szállítást megelőzően elvégzett szerológiai vizsgálatok eredményei negatívnak bizonyultak;
ii. a fertőző arteritis esetében – a 19. cikk ii. pontjától eltérően – a hímivarú lóféléken végzett szerológiai vizsgálat, vírusizolálás vagy bármely más, a 24. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően elismert, a vírusmentességet szavatoló vizsgálat eredményei negatívaknak bizonyultak.
A Bizottság a 24. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően és az Állat-egészségügyi Tudományos Bizottság véleménye alapján meghatározhatja a hímivarú lófélék azon kategóriáit, amelyekre ezt a követelményt alkalmazni kell.
16. cikk
(1) A lóféléket a 4. cikk (4) bekezdése szerint kell azonosítani és olyan kísérő bizonyítvánnyal ellátni, amelyet az exportáló harmadik ország hatósági állatorvosa állított ki. A bizonyítvány:
a) az állatoknak a rendeltetési tagállamba irányuló szállításra való berakodása napján, illetve – törzskönyvezett lófélék esetében – a szállításra való berakodást megelőző utolsó munkanapon kerül kiállításra;
b) a rendeltetési tagállam, valamint a behozatali ellenőrzéseket végző tagállam hivatalos nyelveinek legalább egyikén kerül kiállításra;
c) eredeti példánya kíséri az állatot;
d) tanúsítja, hogy az állatok megfelelnek az irányelv követelményeinek és azoknak a követelményeknek, amelyeket ezen irányelv alapján fogadtak el a harmadik országokból származó behozatalra vonatkozóan;
e) egyetlen lapból áll;
f) egyetlen címzett számára, illetve – vágóállatok esetében – az egész szállítmány számára állítják ki, feltéve ha az állatokat megfelelően megjelölték és azonosították;
Ha a tagállamok élnek a felhatalmazással, arról tájékoztatják a Bizottságot.
(2) A bizonyítványt olyan formában kell elkészíteni, amely megfelel a 24. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően meghatározott mintának.
17. cikk
A tagállamok és a Bizottság állatorvos-szakértői helyszíni ellenőrzések révén igazolják ezen irányelv és különösen a 12. cikk (2) bekezdése rendelkezéseinek gyakorlati alkalmazását.
Amennyiben az e cikk értelmében elvégzett ellenőrzések súlyos, az engedélyezett gazdaság ellen szóló tényeket tárnak fel, a Bizottság azonnal tájékoztatja a tagállamokat és haladéktalanul olyan határozatot hoz, amellyel az engedélyt ideiglenesen felfüggeszti. A végső döntést a 25. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően hozzák meg.
Az ellenőrzések végrehajtásáért felelős tagállami szakértőket a Bizottság jelöli ki a tagállamok javaslata alapján.
Az ellenőrzéseket a Közösség nevében végzik, és a felmerülő költségeket is az viseli.
Az ellenőrzések gyakoriságát és eljárásait a 24. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően határozzák meg.
18. cikk
(1) A rendeltetési tagállamba való megérkezésüket követően a vágásra szánt lóféléket – akár közvetlenül, akár egy jóváhagyott piacon, illetve rendező központon át – azonnal a vágóhídra kell szállítani, majd az állat-egészségügyi követelményeknek megfelelően, a 15. cikk szerint elfogadandó határozatokban megjelölt időszakon belül le kell vágni.
(2) A 24. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően esetleg elfogadásra kerülő különleges feltételek sérelme nélkül, a rendeltetési tagállam illetékes hatósága állat-egészségügyi okokból kijelölheti azt a vágóhidat, ahová az ilyen lóféléket szállítani kell.
19. cikk
A 24. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően a Bizottság:
i. úgy dönthet, hogy a harmadik országokból vagy azok valamely részéből származó behozatalt bizonyos fajokra vagy kategóriákra korlátozza;
ii. a 15. cikk ellenére meghatározza a törzskönyvezett, illetve a különleges felhasználásra szánt lóféléknek a Közösség területére való ideiglenes behozatalára, illetve – ideiglenes kivitelüket követően – azoknak a Közösség területére való újrabehozatalára vonatkozó különleges feltételeket;
iii. meghatározza az ideiglenes belépésnek állandó belépéssé történő változtatására vonatkozó feltételeket;
iv. kijelölhet egy közösségi referencialaboratóriumot, a lófélék egy vagy több, az A mellékletben felsorolt betegsége számára, és megállapítja a tagállamokban a lófélék fertőző betegségeinek diagnosztizálásáért felelős laboratóriumokkal történő együttműködésre vonatkozó hatásköröket, feladatokat és eljárásokat.
▼M2 —————
IV. FEJEZET
Záró rendelkezések
22. cikk
Az ezen irányelvben, különösen a 4. cikk (1) bekezdésének második mondatában, valamint a 6., 8. és 21. cikkben foglalt rendelkezéseket 1993. január 1-je előtt felülvizsgálják azoknak a belső piac megvalósítására vonatkozó javaslatokkal együtt, amelyekről a Tanács minősített többséggel határoz.
23. cikk
Ezen irányelv mellékleteit a Bizottság a 25. cikkben szabályozott eljárásnak megfelelően módosítja.
24. cikk
(1) A Bizottságot a 178/2002/EK rendelet ( 8 ) 58. cikke alapján létrehozott Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság segíti.
(2) Az e cikkre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat ( 9 ) 5. és 7. cikkét kell alkalmazni.
Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében megállapított időtartam három hónap.
(3) A bizottság elfogadja eljárási szabályzatát.
25. cikk
(1) A Bizottságot az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság segíti.
(2) Az e cikkre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat ( 10 ) 5. és 7. cikkét kell alkalmazni.
Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében megállapított időtartam 15 nap.
26. cikk
Ezen irányelv a III. fejezetében meghatározott követelményekre a 72/462/EGK irányelv 34. cikkét kell alkalmazni.
27. cikk
A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb 1992. január 1-jéig megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.
28. cikk
Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.
A. MELLÉKLET
BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG ALÁ TARTOZÓ BETEGSÉGEK
A bejelentési kötelezettség alá tartozó betegségek a következők:
— Tenyészbénaság
— Takonykór
— Lovak fertőző agy- és gerincvelőgyulladásai (valamennyi formája, beleértve a VEE-t)
— Fertőző kevésvérűség
— Veszettség
— Lépfene
— Afrikai lópestis
— Hólyagos szájgyulladás
B. MELLÉKLET
C. MELLÉKLET
D. MELLÉKLET
AFRIKAI LÓPESTIS
DIAGNÓZIS
Az alábbiakban ismertetett ELISA-próbához (enzyme-linked immunosorbent assay) szükséges reagensek beszerezhetőek az Európai Közösség referencialaboratóriumából vagy az OIE afrikai lópestissel foglalkozó referencialaboratóriumaiból.
1. AZ AFRIKAI LÓPESTIS VÍRUSÁVAL (ALPV) SZEMBEN TERMELT ELLENANYAGOK KIMUTATÁSÁRA SZOLGÁLÓ KOMPETITÍV ELISA-PRÓBA (ELŐÍRT VIZSGÁLAT)
A kompetitív ELISA-próbát specifikus ALPV-ellenanyagok bármely lóféle szérumából történő kimutatására használják. A széles spektrumú, poliklonális, anti-ALPV tengerimalac immunszérum (a továbbiakban: „tengerimalac-antiszérum”) szerocsoport-specifikus, és alkalmas az ALP-vírus valamennyi ismert szerotípusának kimutatására.
A vizsgálat működési elve az ALPV-antigén és a tengerimalac-antiszérum közötti reakcióba – a vizsgálandó szérumminta hozzáadásával – való beavatkozáson alapul. A vizsgálandó szérummintában lévő ALPV-ellenanyagok versengeni fognak a tengerimalac-antiszérumban lévőkkel, ami a várható színintenzitás csökkenését eredményezi (az enzimmel jelzett anti-tengerimalac ellenanyag és szubsztrát hozzáadása után). A szérum vizsgálható 1:5 arányú egyszeri hígításban (színreakció-módszer), vagy titrálható (szérumtitrálásos módszer) a hígítási szélsőértékek eléréséhez. Az 50 %-nál nagyobb inhibíciós értékek pozitívnak tekinthetők.
A következőkben ismertetett vizsgálati protokollt az egyesült királyságbeli Pirbrightban található, afrikai lópestissel foglalkozó regionális referencialaboratóriumban alkalmazzák.
1.1. Vizsgálati eljárás
1.1.1. A lemezek előkészítése
1.1.1.1. Vonjuk be az ELISA-lemezeket a fertőzött sejttenyészetből kivont és 9,6 pH értékű karbonát/bikarbonát pufferoldattal hígított ALPV-antigénnel. Inkubáljuk az ELISA-lemezeket egy éjszakán át 4 °C-on.
1.1.1.2. Mossuk ki a lemezeket háromszor úgy, hogy a lyukakat teleöntjük 7,2–7,4 pH-értékű, foszfáttal pufferelt sóoldattal (PBS), majd kiöntjük azt. Ezután itatóspapíron a nedvességet felszívatva megszárítjuk.
1.1.2. Kontroll-lyukak
1.1.2.1. A pozitív kontrollszérumot kétszeres hígítási sorban blokkoló pufferoldatban (0,05 % [v/v] Tween-20-at, 5,0 % [w/v] sovány tejport [Cadbury’s MarvelTM] és 1 % [v/v] felnőtt szarvasmarha szérumot tartalmazó PBS) titráljuk, 1:5 aránytól 1:640 arányig végig az első oszlopban úgy, hogy lyukanként 50 μl térfogatot kapjunk.
1.1.2.2. A negatív kontrollszérumból adjunk 50 μl-t 1:5 hígításban (10 μl szérum + 40 μl blokkoló pufferoldat) a második oszlop A és B lyukához.
1.1.2.3. Adjunk lyukanként 100 μl blokkoló pufferoldatot a második oszlop C és D lyukához (vak kontroll).
1.1.2.4. Adjunk 50 μl blokkoló pufferoldatot a második oszlop E, F, G és H lyukához (tengerimalacantiszérum-kontroll).
1.1.3. Színreakció-módszer
1.1.3.1. Adjuk a blokkoló pufferoldatban 1:5 arányban hígított egyes vizsgálandó szérumokat a 3–12. oszlop két-két lyukához (10 μl szérum + 40 μl blokkoló pufferoldat).
vagy
1.1.4. Szérumtitrálásos módszer
1.1.4.1. Készítsünk mindegyik vizsgálandó mintából kétszeres hígítási sort (1:5-től 1:640-ig) a blokkoló pufferoldatban, egy-egy oszlop nyolc (3–12.) lyukában.
ezután
|
1.1.5. |
Adjunk 50 μl – előzetesen blokkoló pufferoldatban hígított – tengerimalac-antiszérumot az ELISA-lemez mindegyik lyukához, kivéve a vak kontrollokhoz (ekkor valamennyi lyuk 100 μl végleges térfogatot tartalmaz).
|
|
1.1.6. |
Kromogén Készítsük el a kromogén-OPD (OPD = orto-fenildiamin) oldatot a gyártó útmutatója szerint (0,4 mg/ml steril desztillált vízben) közvetlenül felhasználás előtt. Adjuk hozzá a szubsztrátot (hidrogén-peroxid = H2O2), amivel megkapjuk a 0,05 %-os (v/v) végső koncentrációt (30 %-os H2O2-oldat 1:2 000 arányban). Adjunk az OPD-oldatból 50 μl-t mindegyik lyukhoz, és hagyjuk a lemezeket 10 percre szobahőmérsékleten a munkaasztalon. A reakciót lyukanként 50 μl 1M kénsav (H2SO4) hozzáadásával állítsuk le. |
|
1.1.7. |
Leolvasás Olvassuk le spektrofotométerrel 492 nm-en. |
1.2. Az eredmények értékelése
|
1.2.1. |
Megfelelő szoftver segítségével nyomtassuk ki az optikai denzitás (OD) értékeit, valamint a százalékos inhibíciót (PI) a vizsgálandó és a kontrollszérumra, a négy tengerimalac-antiszérum kontroll-lyukban mért középérték alapján. Az OD- és PI-értékben kifejezett adatok alkalmasak annak meghatározására, hogy a vizsgálat eredménye az elfogadható határértékeken belül van-e. A tengerimalacantiszérum-kontroll esetében az OD értékének felső kontroll-határértéke (upper control limits – UCL) 1,4, az alsó (lower control limits – LCL) pedig 0,4. A végpont titernek a pozitív kontrollszérum esetében 50 %-os PI-t alapul véve 1:240-nek kell lennie (1:120–1:480 tartományon belül). A fenti kritériumoknak nem megfelelő lemezek nem értékelhetők ki. Ha azonban a pozitív kontrollszérum titere nagyobb 1:480-nál, és a vizsgált minták így is negatívak, akkor a negatív vizsgált minták elfogadhatók. A negatív kontrollszérumot tartalmazó kettős lyukaknak + 25 % és – 25 % közötti PI-értékeket kell mutatniuk, a vak kontrollt tartalmazó kettős lyukaknak pedig + 95 % és + 105 % közöttit. Ha ezeken a határokon kívül eső értéket kapunk, a lemez még felhasználható, de ez annak a jele, hogy háttérszíneződés történik. |
|
1.2.2. |
A diagnosztikai küszöbérték („cut-off” érték) a vizsgált szérum esetében 50 % (PI 50 %). Az 50 %-nál magasabb PI-értéket mutató mintákat pozitívként, az 50 %-nál alacsonyabb PI-értéket mutató mintákat pedig negatívként értékeljük. Azok a minták, amelyek a kettős lyukak küszöbértékénél magasabb vagy alacsonyabb értéket mutatnak, kétesnek tekintendők. Ezeket újra vizsgálhatjuk színreakcióval és titrálással. A pozitív mintákat is titrálhatjuk a pozitivitás mértékének megállapításához.
Színreakció elrendezése
Vizsgált szérumok
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
2. AZ AFRIKAI LÓPESTIS VÍRUSÁVAL (ALPV) SZEMBEN TERMELT ELLENANYAGOK KIMUTATÁSÁRA SZOLGÁLÓ INDIREKT ELISA-PRÓBA (ELŐÍRT VIZSGÁLAT)
Az alábbiakban ismertetett vizsgálat összhangban áll az OIE A diagnosztikai vizsgálatok és a vakcinák szabványainak kézikönyve 2000. évi negyedik kiadásának 2.1.11. fejezetében ismertetett vizsgálattal.
A rekombináns VP7-fehérjét az ALP-vírus elleni ellenanyagok kimutatásánál nagy érzékenységű és specificitású antigénként használják. További előnye, hogy stabil és nem fertőző.
2.1. Vizsgálati eljárás
2.1.1. Szilárd fázis
2.1.1.1. Az ELISA-lemezeket 9,6 pH-értékű karbonát/bikarbonát pufferoldatban hígított rekombináns ALPV-4 VP7-tel vonjuk be. A lemezeket egy éjszakán át inkubáljuk 4 °C-on.
2.1.1.2. A lemezeket ötször kimossuk 0,01 % (v/v) Tween-20-at tartalmazó desztillált vízzel (mosóoldat). Finoman ütögessük a lemezeket nedvszívó anyaghoz, hogy a rajtamaradt oldatot eltávolítsuk.
2.1.1.3. Blokkoljuk a lemezeket foszfáttal pufferelt sóoldat (PBS) és 5 % (w/v) sovány tej (Nestlé Dry Skim MilkTM) lyukanként 200 μl-nyi keverékével egy órán át 37 °C-on.
2.1.1.4. Távolítsuk el a blokkoló oldatot, és finoman ütögessük a lemezeket nedvszívó anyaghoz.
2.1.2. Vizsgálandó minták
|
2.1.2.1. |
A vizsgálandó szérummintákat, valamint a pozitív és negatív kontrollszérumokat 1:25 arányban PBS, 5 % (w/v) sovány tej és 0,05 % (v/v) Tween-20 lyukanként 100 μl-nyi keverékében hígítjuk. Egy órán át 37 °C-on inkubáljuk. Titráláshoz készítsünk kétszeres hígítási sort 1:25 aránytól kezdve (lyukanként 100 μl), a lemez minden oszlopában egy szérumból, majd ugyanezt a pozitív és negatív kontrollszérumból is. Egy órán át 37 °C-on inkubáljuk. |
|
2.1.2.2. |
Mossuk ki a lemezeket a 2.1.1.2. lépésben ismertetett módszerrel. |
2.1.3. Konjugátum
2.1.3.1. Adagoljunk lyukanként 100 μl-nyi, PBS, 5 % tej és 0,05 % Tween-20 7,2 pH értékű keverékében hígított torma-peroxidázzal (HRP) konjugált anti-ló gamma-globulint. Egy órán át 37 °C-on inkubáljuk.
2.1.3.2. Mossuk ki a lemezeket a 2.1.1.2. lépésben ismertetett módszerrel.
2.1.4. Kromogén/szubsztrát
|
2.1.4.1. |
Adjunk mindegyik lyukhoz 200 μl kromogén-/szubsztrátoldatot (10 ml 80,6 mM DMAB (dimetil-aminobenzaldehid) + 10 ml 1,56 mM MBTH (3-metil-2-benzo-tiazolin hidrazon hidroklorid) + 5 μl H2O2). A színképződést kb. 5–10 perccel később 50 μl 3N H2SO4 hozzáadásával állítjuk le (mielőtt a negatív kontrollszérum elszíneződne). Más kromogének is alkalmazhatók, mint pl. az ABTS (2,2’-azino-bisz-[3-etilbenzotiazolin-6-szulfonsav]), TMB (tetra-metil benzidin) vagy az OPD (orto-fenildiamin). |
|
2.1.4.2. |
Olvassuk le a lemezeket 600 (vagy 620) nm-en. |
2.2. Az eredmények értékelése
2.2.1. A küszöbértéket úgy számítjuk ki, hogy 0,6-ot hozzáadunk a negatív kontroll értékéhez (0,6 a standard szórás 30 negatív szérumból származtatva).
2.2.2. A küszöbértéknél alacsonyabb abszorpciós értéket mutató vizsgált mintákat negatívnak tekintjük.
2.2.3. A küszöbérték + 0,15-nél nagyobb abszorpciós értéket mutató vizsgált mintákat pozitívnak tekintjük.
2.2.4. A köztes abszorpciós értéket mutató vizsgált minták kétesnek tekintendők, ezért egy második technikát kell alkalmazni az eredmények megerősítéshez.
3. AZ AFRIKAI LÓPESTIS VÍRUSÁVAL (ALPV) SZEMBEN TERMELT ELLENANYAGOK KIMUTATÁSÁRA SZOLGÁLÓ BLOKKOLÓ ELISA-PRÓBA (ELŐÍRT VIZSGÁLAT)
A blokkoló ELISA-próba specifikus ALPV-ellenanyagok bármely fogékony faj szérumából történő kimutatására szolgál. A VP7 az ALPV legfontosabb antigén vírusfehérjéje, amely a kilenc szerotípuson belül megmarad. Mivel a monoklonális ellenanyag (mea) a VP7 ellen is irányul, a próba érzékenysége és specificitása magas fokú. Ezenkívül a rekombináns VP7-antigén teljesen ártalmatlan, ezért nagy biztonsággal használható.
A vizsgálat elve a rekombináns VP7 – mint az ELISA-lemezhez kötött antigén – és a konjugált, VP7-specifikus mea közötti reakció megszakításán alapul. A vizsgálandó szérumban lévő ellenanyagok gátolják az antigén és a mea közötti reakciót, ami a színintenzitás csökkenését fogja eredményezni.
Az alábbiakban ismertetett vizsgálatot az Európai Közösségnek a spanyolországi Algetében található, afrikai lópestissel foglalkozó referencialaboratóriumában végzik.
3.1. Vizsgálati eljárás
3.1.1. ELISA-lemezek
3.1.1.1. Az ELISA-lemezeket 9,6 pH-értékű karbonát/bikarbonát pufferoldatban hígított rekombináns ALPV-4 VP7-tel vonjuk be. A lemezeket egy éjszakán át inkubáljuk 4 °C-on.
3.1.1.2. A lemezeket ötször kimossuk 0,05 % (v/v) Tween-20-at tartalmazó, foszfáttal pufferelt sóoldattal (PBST).
3.1.1.3. A lemezeket stabilizálóoldattal kezelve stabilizáljuk (a 4 °C-on történő hosszú távú, aktivitáscsökkenés nélküli tárolás érdekében), és nedvszívó anyagon kiszárítjuk.
3.1.2. Vizsgálandó minták és kontrollok
|
Szűréshez: |
a vizsgálandó szérumokat és a kontrollokat közvetlenül a lemezen 1:10 arányban hígítjuk PBST-ben lyukanként 100 μl végső térfogatra. Egy órán át 37 °C-on inkubáljuk. |
|
Titráláshoz: |
kétszeres hígítási sort készítünk a vizsgálandó szérumokból és a pozitív kontrollokból (lyukanként 100 μl-t) 1:10 aránytól 1:1 280 arányig nyolc lyukban. A negatív kontrollt 1:10 hígításban vizsgáljuk. |
3.1.3. Konjugátum
Mindegyik lyukhoz 50 μl előzetesen hígított torma-peroxidázzal (HRP) konjugált mea-t (VP7-specifikus monoklonális ellenanyagot) adunk és finoman homogénre keverjük. 30 percig 37 °C-on inkubáljuk.
|
3.1.4. |
A lemezeket ötször kimossuk PBST-vel és a fentihez hasonlóan kiszárítjuk. |
|
3.1.5. |
Kromogén/szubsztrát Mindegyik lyukhoz hozzáadunk 100 μl kromogén-/szubsztrátoldatot (1 ml ABTS (2,2’-azino-bisz-[3-etilbenzotiazolin-6-szulfonsav]), 5 mg/ml, + 9 ml szubsztrát puffer (0,1 M 4 pH-értékű, 0,03 % H2O2-t tartalmazó foszfát-citrát puffer), és 10 percig szobahőmérsékleten inkubáljuk. A színképződést lyukanként 100 μl 2 % (w/v) SDS (nátrium-dodecil-szulfát) hozzáadásával állítjuk le. |
|
3.1.6. |
Leolvasás Olvassuk le ELISA-leolvasóban 405 nm-en. |
3.2. Az eredmények értékelése
3.2.1. A próba validációja
A vizsgálat érvényes, ha a negatív kontroll (NK) optikai denzitása (OD) 1,0-nál nagyobb, a pozitív kontroll (PK) OD-a pedig 0,2-nél kisebb.
3.2.2. Küszöbérték-számítás
|
Pozitív küszöbérték |
= |
|
|
Negatív küszöbérték |
= |
|
ahol NK a negatív kontroll OD-a, PK pedig a pozitív kontroll OD-a.
3.2.3. Az eredmények értékelése
A pozitív küszöbértéknél kisebb OD-t mutató minták ALPV-ellenanyagokra pozitívnak tekintendőek.
A negatív küszöbértéknél nagyobb OD-t mutató minták ALPV-ellenanyagokra negatívnak tekintendőek.
Az e két érték közötti OD-t mutató minták kétesnek tekintendők, ezért az állatoktól két-három héttel később új mintát kell venni.
( 1 ) HL C 327., 1989.12.30., 61. o.
( 2 ) HL C 149., 1990.6.18.
( 3 ) HL C 62., 1990.3.12., 46. o.
( 4 ) HL L 224., 1990.8.18., 55. o.
( 5 ) HL L 224., 1990.8.18., 55. o.
( 6 ) HL L 157., 1992.6.10., 19. o.
( 7 ) HL L 224., 1990.8.18., 29. o.
( 8 ) HL L 31., 2002.2.1., 1. o.
( 9 ) HL L 184., 1999.7.17., 23. o.
( 10 ) HL L 184., 1999.7.17., 23. o.
