This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 01978L0855-20091022
Third Council Directive of 9 October 1978 based on Article 54 (3) (g) of the Treaty concerning mergers of public limited liability companies (78/855/EEC)
Consolidated text: A Tanács harmadik irányelve ( 1978. október 9. ) a Szerződés 54. cikke (3) bekezdésének g) pontja alapján a részvénytársaságok egyesüléséről (78/855/EGK)
A Tanács harmadik irányelve ( 1978. október 9. ) a Szerződés 54. cikke (3) bekezdésének g) pontja alapján a részvénytársaságok egyesüléséről (78/855/EGK)
No longer in force
- Date of document:
- 22/10/2009
- Date of effect:
- 22/10/2009
- Author:
- Not available
- Form:
- Egységes szerkezetbe foglalt szöveg
- Additional information:
- LASTMODIN 32009L0109
- Link
- Link
- Link
- Select all documents mentioning this document
- Consolidation: basic act:
- 31978L0855
1978L0855 — HU — 22.10.2009 — 005.001
Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért
|
A TANÁCS HARMADIK IRÁNYELVE (1978. október 9.) a Szerződés 54. cikke (3) bekezdésének g) pontja alapján a részvénytársaságok egyesüléséről (HL L 295, 20.10.1978, p.36) |
Módosította:
|
|
|
Hivatalos Lap |
||
|
No |
page |
date |
||
|
L 363 |
137 |
20.12.2006 |
||
|
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2007/63/EK IRÁNYELVE (2007. november 13.) |
L 300 |
47 |
17.11.2007 |
|
|
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2009/109/EK IRÁNYELVE (2009. szeptember 16.) |
L 259 |
14 |
2.10.2009 |
|
Módosította:
|
L 291 |
17 |
19.11.1979 |
||
|
L 302 |
23 |
15.11.1985 |
||
|
C 241 |
21 |
29.8.1994 |
||
|
L 236 |
33 |
23.9.2003 |
A TANÁCS HARMADIK IRÁNYELVE
(1978. október 9.)
a Szerződés 54. cikke (3) bekezdésének g) pontja alapján a részvénytársaságok egyesüléséről
(78/855/EGK)
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,
tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 54. cikke (3) bekezdésének g) pontjára,
tekintettel a Bizottság javaslatára ( 1 ),
tekintettel az Európai Parlament véleményére ( 2 ),
tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ( 3 ),
mivel az 54. cikk (3) bekezdésének g) pontjában és a letelepedés szabadságával kapcsolatos korlátozások megszüntetésének általános programjában ( 4 ) elrendelt összehangolás a 68/151/EGK ( 5 ) irányelvvel megkezdődött;
mivel ez az összehangolás tovább folytatódott a 77/91/EGK ( 6 ) irányelvvel a részvénytársaságok alapítása, valamint tőkéjük fenntartása, illetve módosítása tekintetében, a 78/660/EGK ( 7 ) irányelvvel pedig egyes társaságok éves beszámolói tekintetében;
mivel a tagok és harmadik személyek érdekeinek védelme megköveteli, hogy a tagállamoknak a részvénytársaságok egyesülésére vonatkozó jogszabályai összhangban legyenek, és hogy az összes tagállam jogszabályaiban szerepeljenek az egyesülésre vonatkozó rendelkezések;
mivel az ilyen összehangolással kapcsolatban különösen fontos, hogy az egyesülésben részt vevő társaságok részvényesei a lehető legobjektívabb tájékoztatást kapják, és hogy jogaik megfelelően védve legyenek;
mivel a munkavállalók jogainak védelmét vállalkozások, üzemek vagy üzemrészek átruházása esetén jelenleg a 77/187/EGK ( 8 ) irányelv szabályozza;
mivel a hitelezők, beleértve a kötvénytulajdonosokat is, valamint az egyesülő társasággal szemben egyéb követeléseket támasztó személyek védelmét biztosítani kell, hogy az egyesülés ne befolyásolja hátrányosan az érdekeiket;
mivel a 68/151/EGK irányelv adatszolgáltatási követelményeit ki kell terjeszteni az egyesülésekre is, harmadik személyek megfelelő tájékoztatása érdekében;
mivel a tagok és harmadik személyek részére az egyesülés lefolytatása során nyújtott biztosítékokat más jogcselekményekre is ki kell terjeszteni, amelyek lényeges vonatkozásokban hasonlóak az egyesülésekhez, hogy az ilyen védelem nyújtásának kötelezettségét ne lehessen kijátszani;
mivel az érintett társaságok között, az érintett társaságok és harmadik személyek, illetve a tagok között fennálló jogviszonnyal kapcsolatos jogbiztonság biztosításához az olyan eseteket, amelyek érvénytelenséget eredményezhetnek, korlátozni kell annak elrendelésével, hogy a hiányosságokat – amikor csak lehetséges – orvosolni kell, valamint annak a határidőnek a korlátozásával, amely alatt az érvénytelenség megállapítása megtörténhet,
ELFOGADTA EZ AZ IRÁNYELVET:
1. cikk
Hatály
(1) Az ezen irányelvben meghatározott összehangoló intézkedéseket a tagállamok alábbi társasági formákra vonatkozó jogszabályi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseire kell alkalmazni:
— Németországban:
— die Aktiengesellschaft,
— Belgiumban:
— la société anonyme/de naamloze vennootschap,
— Dániában:
— aktieselskaber,
— Franciaországban:
— la société anonyme,
— Írországban:
— „public companies limited by shares”, and „public companies limited by guarantee having a share capital”
— Olaszországban:
— la società per azioni,
— Luxemburgban:
— la société anonyme,
— Hollandiában:
— de naamloze vennootschap,
— az Egyesült Királyságban:
— „public companies limited by shares”, and „public companies limited by guarantee having a share capital”,
— Görögországban:
— η ανώνυμη εταιρία,
— Spanyolországban:
— la sociedad anónima,
— Portugáliában:
— a sociedade anónima de responsabilidade limitada,
— Ausztriában:
— die Aktiengesellschaft,
— Finnországban:
— julkinen osakeyhtiö / publikt aktiebolag,
— Svédországban:
— aktiebolag,
— a Cseh Köztársaságban:
— akciová společnost,
— Észtországban:
— aktsiaselts,
— Cipruson:
— δημόσιες εταιρείες περιορισμένης ευθύνης με μετοχές, δημόσιες εταιρείες περιορισμένης ευθύνης με εγγύηση που διαθέτουν μετοχικό κεφάλαιο,
— Lettországban:
— akciju sabiedrība,
— Litvániában:
— akcinė bendrovė,
— Magyarországon:
— részvénytársaság,
— Máltán:
— kumpannija pubblika /public limited liability company,kumpannija privata /private limited liability company,
— Lengyelországban:
— spółka akcyjna,
— Szlovéniában:
— delniška družba,
— Szlovákiában:
— akciová spoločnosť,
— Bulgáriában:
— акционерно дружество,
— Romániában:
— societate pe acțiuni.
(2) A tagállamoknak nem kell alkalmazniuk ezen irányelvet olyan szövetkezetek esetében, amelyeket az (1) bekezdésben felsorolt társasági formák valamelyikeként jegyeztek be. Amennyiben a tagállamok jogszabályai ezt előírják, akkor az ilyen társaságok a 68/151/EGK irányelv 4. cikkében említett összes dokumentumában fel kell tüntetni a „szövetkezet” szót.
(3) A tagállamoknak nem kell alkalmazniuk ezt az irányelvet, ha a beolvadó vagy megszűnő társaságok ellen csődeljárás, felszámolási eljárás vagy hasonló eljárások vannak folyamatban.
I.
FEJEZET
Az egy vagy több társaság beolvadásával történő egyesülés és az új társaság alapításával történő egyesülés szabályozása
2. cikk
A tagállamok a jogszabályaik hatálya alá tartozó társaságok tekintetében rendelkeznek az egy vagy több társaság beolvadásával történő egyesülés és egy új társaság alapításával történő egyesülés szabályairól.
3. cikk
(1) Ezen irányelv alkalmazásában a beolvadással történő egyesülés során egy vagy több társaság nem felszámolás útján megszűnik, és összes (aktív és passzív) vagyonukat egy másik társaságra ruházzák át, amiért ellenszolgáltatásként a beolvadó társaság részvényeseinek részvényeket bocsátanak ki az átvevő társaságban, valamint a részvényesek a kibocsátott részvények névértékének, és adott esetben ha a névérték nem állapítható meg akkor kibocsátási érték 10 %-át meg nem haladó készpénzkifizetésben részesülhetnek.
(2) Egy tagállam jogszabályai előírhatják, hogy az egyesülést beolvadással akkor is végre lehet hajtani, ha a beolvadás alatt álló társaságok közül egy vagy több felszámolás alatt áll, feltéve, hogy ez a lehetőség olyan társaságokra korlátozódik, amelyek még nem kezdték meg vagyonuk felosztását a részvényeseik között.
4. cikk
(1) Ezen irányelv alkalmazásában az új társaság alapításával történő egyesülés során egy vagy több társaság nem felszámolással megszűnik és összes (aktív és passzív) vagyonukat egy általuk alapított társaságra ruházzák át, ennek ellenszolgáltatásaként az összeolvadó társaságok részvényeseinek részvényeket bocsátanak ki az új társaságban, valamint a részvényesek a kibocsátott részvények névértékének, és adott esetben ha névértékük nem állapítható meg, akkor a kibocsátási érték 10 %-át meg nem haladó készpénzkifizetésben részesülhetnek.
(2) A tagállamok jogszabályai előírhatják, hogy az új társaság létrehozásával történő egyesülés akkor is végrehajtható, ha a megszűnő társaságok közül egy vagy több felszámolás alatt áll, feltéve, hogy ez a lehetőség olyan társaságokra korlátozódik, amelyek még nem kezdték meg vagyonuk felosztását a részvényeseik között.
II.
FEJEZET
Egyesülés beolvadással
5. cikk
(1) Az egyesülésben részt vevő társaságok ügyviteli vagy ügyvezetési szervei írásbeli tervet készítenek az egyesülés feltételeiről.
(2) Az egyesülési tervnek legalább a következőket kell tartalmaznia:
a) az egyesülésben részt vevő társaságok társasági formája, neve és székhelye;
b) a részvények cserearánya és az esetleges készpénzkifizetések összege;
c) az átvevő társaság részvényei átruházásának részletes szabályai;
d) az az időpont, amelytől fogva a részvények a nyereségből való részesedésre jogosítanak, valamint az erre a jogra vonatkozó különleges feltételek;
e) az az időpont, amelytől kezdve a beolvadó társaság ügyleteit számviteli szempontból az átvevő társaság ügyleteiként kell kezelni;
f) azokat a jogokat, amelyeket az átvevő társaság a különleges jogokkal felruházott részvényeseknek vagy más értékpapír tulajdonosoknak biztosít, illetve az ezekkel kapcsolatos intézkedési javaslatokat;
g) a 10. cikk (1) bekezdésében említett szakértőknek és az egyesülésben részt vevő társaságok ügyviteli, ügyvezetési, felügyeleti és ellenőrző testületei tagjainak biztosított különleges jogosultságok.
6. cikk
Az egyesülésben részt vevő társaságok legalább egy hónappal az egyesülési terv elfogadásáról döntő közgyűlés napja előtt kötelesek az egyesülési tervet tagállami jogszabályokkal összhangban a 68/151/EGK irányelv 3. cikkének megfelelően a társaságra irányadó eljárás szerint bejelenteni.
Bármely egyesülő társaság mentesül a 68/151/EGK irányelv 3. cikkében meghatározott közzétételi követelmény alól, amennyiben legalább az egyesülési tervről határozó közgyűlés napja előtt egy hónappal kezdődő és legkorábban a közgyűlés lezárásáig tartó megszakítás nélküli időtartamra a nyilvánosság számára ingyenesen elérhetővé teszi az egyesülési tervet saját honlapján. A tagállamok nem tehetik ezt a mentesítést olyan előírások vagy kikötések függvényévé, amelyek nem szükségesek a honlap biztonságosságának és a dokumentumok hitelességének biztosításához, és ilyen előírásokat vagy kikötéseket csak az e célok eléréséhez arányos mértékben vezethetnek be.
A második albekezdéstől eltérve, a tagállamok előírhatják, hogy a közzétételre a 68/151/EGK irányelv 3. cikkének (4) bekezdésében említett központi elektronikus platform útján kerüljön sor. A tagállamok alternatívaként előírhatják azt is, hogy a közzétételre egy általuk e célra létrehozott más honlapon kerüljön sor. Amennyiben a tagállamok e lehetőségek egyikével élnek, biztosítaniuk kell, hogy a társaságoknak az ilyen közzétételért ne kelljen külön díjat fizetniük.
A központi elektronikus platformtól eltérő honlap használata esetén az adott honlap elérését lehetővé tevő hivatkozást kell közzétenni a központi elektronikus platformon, legalább egy hónappal a közgyűlés napját megelőzően. A hivatkozásnak tartalmaznia kell az egyesülési terv honlapon való közzétételének időpontját, és a nyilvánosság számára ingyenesen elérhetővé kell tenni. A társaságokat az ilyen közzétételért külön díj nem terhelheti.
A közzétételért fizetendő külön díj társaságokra való terhelésének a harmadik és negyedik albekezdésben említett tilalma nem sérti a tagállamok azon lehetőségét, hogy áthárítsák a társaságokra a központi elektronikus platformmal kapcsolatos költségeket.
A tagállamok előírhatják a társaságok számára, hogy a közgyűlést követően egy adott időtartamra fenntartsák a tájékoztatást honlapjukon vagy adott esetben a központi elektronikus platformon vagy más, a tagállam által meghatározott honlapon. A tagállamok meghatározhatják azokat a következményeket, amelyeket a honlaphoz vagy a központi elektronikus platformhoz való hozzáférés technikai okok vagy egyéb tényezők miatti átmeneti zavara von maga után.
7. cikk
(1) Az egyesüléshez az egyesülésben részt vevő minden társaság közgyűlésének legalább a hozzájárulása szükséges. A tagállamok jogszabályai rendelkeznek arról, hogy ehhez a határozathoz akár a képviselt részvényekhez, akár a képviselt jegyzett tőkéhez kapcsolódó szavazatok nem kevesebb, mint kétharmada szükséges.
A tagállamok jogszabályai mindazonáltal rendelkezhetnek úgy is, hogy az első albekezdésben meghatározott szavazatok egyszerű többsége elegendő, ha legalább a jegyzett tőke fele képviselve van. Ezen felül, adott esetben, az alapszabály módosítására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(2) Több részvényosztály esetén, az egyesülést kimondó határozathoz legalább minden olyan részvényosztálynak külön hozzá kell járulnia, amelynek jogait az ügylet hátrányosan változtatja meg.
(3) A határozat rendelkezik az egyesülési terv és, adott esetben, az alapszabálynak az egyesülés lefolytatásához szükséges módosítások elfogadásáról.
8. cikk
A tagállamok jogszabályainak nem kell megkövetelniük, hogy az egyesüléshez az átvevő társaság közgyűlése is hozzájáruljon, amennyiben a következő feltételek teljesülnek:
a) az átvevő társaságok mindegyike a 6. cikk szerinti adatszolgáltatási kötelezettségének legalább egy hónappal az előtt a nap előtt eleget tettek, amelyen a beolvadó társaság vagy társaságok közgyűlésének az egyesülési tervhez hozzá kellett járulnia;
b) legalább egy hónappal az a) pontban meghatározott időpont előtt az átvevő társaságok mindegyikének valamennyi részvényese jogosult a 11. cikk (1) bekezdésében meghatározott dokumentumok tartalmának megismerésére az átvevő társaság székhelyén;
c) az átvevő társaság jegyzett tőkéjében meghatározott kisebbségi részesedéssel rendelkező részvényesek részére biztosítani kell a jogot, hogy az egyesüléshez való hozzájárulásra vonatkozó határozathozatalhoz az átvevő társaság közgyűlésének összehívását kezdeményezhessék. Ez a kisebbségi részesedés 5 %-nál magasabb nem lehet. A tagállamok mindazonáltal rendelkezhetnek úgy, hogy ennek a kiszámításánál a szavazati jogot nem biztosító részvényeket nem kell figyelembe venni.
Az első bekezdés b) pontjának alkalmazásában a 11. cikk (2), (3) és (4) bekezdése alkalmazandó.
9. cikk
(1) Az egyesülésben részt vevő társaságok mindegyikének ügyviteli vagy ügyvezetési szervei részletes írásbeli beszámolót készítenek, amelyben a jogi és a gazdasági szempontok ismertetésével megindokolják az egyesülési tervet és különösen a részvények cserearányát.
Az említett beszámolóban ismertetni kell a felmerült különös értékelési nehézségeket.
(2) Az egyes részt vevő társaságok ügyviteli vagy ügyvezetési szerveinek tájékoztatniuk kell társaságuk közgyűlését, valamint a többi részt vevő társaság ügyviteli vagy ügyvezetési szerveit – hogy azok tájékoztathassák saját közgyűlésüket – az egyesülési terv elkészítésének időpontja és az egyesülési tervről való határozathozatal céljából meghirdetett közgyűlések időpontja között az (aktív és passzív) vagyonban bekövetkezett bármely lényeges változásról.
(3) A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy amenynyiben az egyesülésben részt vevő valamennyi társaság összes részvényese és egyéb, szavazati jogot biztosító értékpapírjainak tulajdonosai ebben megállapodnak, az (1) bekezdésben említett beszámoló és/vagy és a (2) bekezdésben említett tájékoztatás nem kötelező.
10. cikk
(1) Az egyesülésben részt vevő társaságokra vonatkozóan, egy azoktól független, bíróság vagy közigazgatási hatóság által kijelölt vagy elismert, egy vagy több szakértő megvizsgálja az egyesülési tervet, és írásos jelentést készít a részvényesek számára. A tagállamok jogszabályai azonban rendelkezhetnek egy vagy több független szakértő kijelöléséről az egyesülésben részt vevő valamennyi társaság részére, ha azt bíróság vagy közigazgatási hatóság jelöli ki a társaságok együttes kérelmére. Az ilyen szakértők az egyes tagállamok jogszabályainak megfelelően lehetnek természetes vagy jogi személyek, illetve társaságok.
(2) Az (1) bekezdésben említett jelentésben a szakértőknek minden esetben nyilatkozniuk kell arról, hogy álláspontjuk szerint a részvények cserearánya tisztességes és ésszerű-e. A nyilatkozatuknak legalább
a) meg kell jelölnie a részvények javasolt cserearánya megállapításához használt módszert vagy módszereket;
b) meg kell állapítania, hogy az ilyen módszer vagy módszerek megfelelők-e a kérdéses esetben, meg kell jelölnie azokat az értékeket, amelyeket minden egyes ilyen módszer alkalmazásával nyertek, és véleményeznie kell, hogy mekkora jelentőség tulajdonítható az ilyen módszereknek a kapott érték meghatározásában.
Ha az értékelésnek különös nehézségei voltak, a beszámolóban ezeket ismertetni kell.
(3) Mindegyik szakértő jogosult az egyesülésben részt vevő társaságoktól megkapni minden vonatkozó információt és dokumentumot, és elvégezni az összes szükséges vizsgálatot.
(4) Amennyiben az egyesülésben részt vevő valamennyi társaság összes részvényese és egyéb, szavazati jogot biztosító értékpapírjainak tulajdonosai ebben megállapodnak, az egyesülési terv vizsgálata, illetve a szakértői jelentés nem kötelező.
11. cikk
(1) Minden részvényes jogosult legalább egy hónappal az egyesülési szerződés tervezetéről határozó közgyűlés napja előtt arra, hogy a társaság székhelyen legalább a következő dokumentumok tartalmáról tudomást szerezzen:
a) az egyesülési terv;
b) az egyesülő társaságok utolsó három pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolói és éves üzleti jelentései;
c) amennyiben alkalmazható – egy olyan közbenső beszámoló, amely az egyesülés tervezetének időpontját megelőző harmadik hónap első napjánál nem korábbi időpontra vonatkozik, amennyiben a legutóbbi éves beszámoló olyan pénzügyi évre vonatkozik, amely több, mint hat hónappal az említett időpontot megelőzően lezárult;
d) az egyesülésben részt vevő társaságok ügyviteli vagy ügyvezetési szerveinek 9. cikk szerinti beszámolója, amennyiben ez alkalmazható;
e) adott esetben a 10. cikkben meghatározott jelentések.
Az első albekezdés c) pontjának alkalmazásában nincs szükség közbenső beszámolóra, ha a társaság a 2004/109/EK irányelv 5. cikkével összhangban féléves pénzügyi beszámolót tesz közzé és azt ezzel a bekezdéssel összhangban a részvényesek számára hozzáférhetővé teszi. Továbbá a tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy nem teszik kötelezővé a közbenső beszámolót, ha az egyesülésben részt vevő valamennyi társaság összes részvényese és egyéb, szavazati jogot biztosító értékpapírjainak tulajdonosai ebben megállapodtak.
(2) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott közbenső mérleget ugyanazon módszerek alapján és ugyanolyan szerkezettel kell elkészíteni, mint az utolsó éves mérleget.
Mindazonáltal a tagállamok jogszabályai rendelkezhetnek úgy, hogy:
a) nem szükséges új leltárt készíteni az állóeszközökről;
b) az utolsó mérlegben feltüntetett értékelések csak úgy változtathatók meg, hogy megfeleljenek a számlakönyvek bejegyzéseinek; a következőket mindazonáltal figyelembe kell venni:
— az időközben bekövetkezett értékcsökkenés és tartalékképzés,
— a tényleges értékeknek a könyvekben nem szereplő lényeges változásai.
(3) Minden részvényes jogosult kérésre és térítésmentesen megkapni az (1) bekezdésben említett dokumentumok teljes, vagy igény szerint részleges másolatait.
Ha a részvényes hozzájárul ahhoz, hogy a társaság elektronikus eszközöket használjon az információ továbbításához, az ilyen másolatok e-mail útján is biztosíthatók.
(4) A társaság mentesül azon követelmény alól, hogy az (1) bekezdésben említett dokumentumokat a székhelyén hozzáférhetővé tegye, amennyiben az egyesülési tervről határozó közgyűlés napját megelőző legalább egy hónappal kezdődő és legkorábban a közgyűlés lezárásáig tartó, megszakítás nélküli időtartamra hozzáférhetővé teszi azokat a honlapján. A tagállamok nem tehetik ezt a mentesítést olyan előírások vagy kikötések függvényévé, amelyek nem szükségesek a honlap biztonságosságának és a dokumentumok hitelességének biztosításához, és ilyen előírásokat vagy kikötéseket csak az e célok eléréséhez arányos mértékben vezethetnek be.
A (3) bekezdés nem alkalmazandó, ha a honlap lehetővé teszi a részvényesek számára, hogy az (1) bekezdésben említett időtartam alatt letöltsék és kinyomtassák az (1) bekezdésben említett dokumentumokat. Ez esetben azonban a tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy a társaság e dokumentumokat székhelyén betekintésre elérhetővé tegye a részvényesek számára.
A tagállamok előírhatják a társaságoknak, hogy a közgyűlést követően egy adott időtartamon keresztül megtartsák az információkat a honlapjukon. A tagállamok meghatározhatják azokat a következményeket, amelyeket a honlaphoz való hozzáférés technikai okok vagy egyéb tényezők miatti átmeneti zavara von maga után.
12. cikk
Az egyesülésben részt vevő társaságok munkavállalói jogainak védelmét a 77/187/EGK irányelvvel összhangban kell szabályozni.
13. cikk
(1) A tagállamok jogszabályainak megfelelő védelmet kell biztosítaniuk a társaság olyan hitelezőinek, akiknek követelései megelőzik az egyesülési terv közzétételét, és nem váltak még esedékessé a közzététel időpontjában.
(2) Ebből a célból a tagállamok jogszabályainak legalább arról kell rendelkezniük, hogy az ilyen hitelezők megfelelő biztosítékokat követelhessenek, ha az egyesülésben részt vevő társaságok pénzügyi helyzete az ilyen védelmet szükségessé teszi, és ha ezek a hitelezők még nem rendelkeznek ilyen biztosítékokkal.
A tagállamoknak meg kell állapítaniuk az (1) bekezdés és e bekezdés első albekezdésében előírt védelem feltételeit. A tagállamoknak mindenképpen gondoskodniuk kell arról, hogy a hitelezőknek joga legyen arra, hogy a megfelelő közigazgatási vagy igazságügyi hatósághoz forduljanak megfelelő biztosítékokért, amennyiben hitelt érdemlően be tudják mutatni, hogy az egyesülés miatt követeléseik kielégítése veszélyben van, és azt, hogy a társaságtól nem kaptak megfelelő biztosítékokat.
(3) Az átvevő társaság és a beolvadó társaság hitelezői részére nyújtott védelem eltérő lehet.
14. cikk
Jogaik kollektív gyakorlására vonatkozó szabályok sérelme nélkül, a 13. cikk vonatkozik az egyesülő társaságok kötvénytulajdonosaira, kivéve, ha az egyesüléshez a kötvénytulajdonosok gyűlése – amennyiben ilyen gyűlésről a nemzeti jogszabályok rendelkeznek -, illetve a kötvénytulajdonosok egyenként hozzájárultak.
15. cikk
A részvényeken kívüli egyéb, különleges jogokkal felruházott értékpapírok jogosultjainak olyan jogokat kell biztosítani az átvevő társaságokban, amelyek legalább egyenértékűek azokkal a jogokkal, amelyeket a beolvadó társaságban gyakorolhattak, kivéve ha ezeknek a jogoknak a megváltoztatásához az ilyen értékpapírok jogosultjainak gyűlése – amennyiben ilyen gyűlésről a nemzeti jogszabályok rendelkeznek –, illetve az ilyen értékpapírok jogosultjai egyenként hozzájárultak, vagy ha a jogosultak igényelhetik az átvevő társaságtól kötvényeik visszavásárlását.
16. cikk
(1) Ha egy tagállam jogszabályai nem rendelkeznek az egyesülések jogszerűségének bírói vagy közigazgatási előzetes ellenőrzéséről, vagy ha az ilyen ellenőrzés nem terjed ki az egyesüléshez szükséges valamennyi jogi aktusra, úgy az egyesülésről határozó közgyűlés jegyzőkönyvét, és – a körülményektől függően – az ilyen közgyűléseket követő egyesülési szerződést közokiratba kell foglalni. Olyan esetekben, amikor az egyesüléshez nem szükséges az összes egyesülésben részt vevő társaság közgyűlésének a hozzájárulása, az egyesülési szerződés tervezetét köziratba kell foglalni.
(2) A közjegyzőnek vagy a dokumentum közokiratba foglalására hatáskörrel rendelkező hatóságnak ellenőriznie és igazolnia kell azoknak a jogi aktusoknak és alaki követelményeknek a meglétét és érvényességét, amelyek annak a társaságnak a részéről szükségesek, amelynek érdekében a közjegyző vagy a hatóság eljár, továbbá az egyesülési terv jogszerűségét.
17. cikk
A tagállamok jogszabályai határozzák meg azt a napot, amelyen az egyesülés hatályossá válik.
18. cikk
(1) Az egyesülést az egyes tagállamok jogszabályai által előírt módon, a 68/151/EGK irányelv 3. cikkének megfelelően kell bejelenteni az egyesülésben érintett egyes társaságok tekintetében.
(2) A beolvadó társasággal vagy társaságokkal kapcsolatos bejelentési alaki követelményeket az átvevő társaság önmaga is teljesítheti.
19. cikk
(1) Egy egyesülés ipso jure egyidejűleg a következő joghatással bír:
a) a beolvadó társaság összes (aktív és passzív) vagyonának az átruházása az átvevő társaságra, mind a beolvadó társaság és az átvevő társaság közötti jogviszonyban, mind pedig harmadik személyek vonatkozásában;
b) a beolvadó társaság részvényesei az átvevő társaság részvényeseivé válnak;
c) a beolvadó társaság megszűnik.
(2) A beolvadó társaság részvényei nem cserélhetők le az átvevő társaság részvényeire
a) ha azokat az átvevő társaság, vagy egy, a saját nevében, de az átvevő társaság számlájára eljáró személy birtokolja;
b) ha azokat a beolvadó társaság, vagy egy, a saját nevében, de a beolvadó társaság számlájára eljáró személy birtokolja.
(3) Az előbbiek nem érintik a tagállamok azon jogszabályait, amelyek különleges alaki követelmények teljesítését írják elő ahhoz, hogy bizonyos eszközöknek, jogoknak és kötelezettségeknek a beolvadó társaság általi átruházása harmadik személyekkel szemben is hatályos legyen. Az átvevő társaság ezeket az alakiságokat maga is teljesítheti; mindazonáltal a tagállamok jogszabályai a beolvadó társaságnak megengedhetik, hogy tovább teljesítse ezeket az alakiságokat egy korlátozott ideig, amely különleges körülményeket kivéve legfeljebb az egyesülés hatályosulásának napjától számított hat hónap lehet.
20. cikk
A tagállamok jogszabályai meghatározzák legalább azokat a polgári jogi felelősségi szabályokat, amelyek a beolvadó társaság ügyviteli és ügyvezetési szervei tagjaira vonatkoznak az érintett társaság részvényeseivel szemben, ezen szervek tagjai által, az egyesülés előkészítése és végrehajtása során elkövetett felróható kötelességszegés jogkövetkezményeként.
21. cikk
A tagállamok jogszabályai meghatározzák legalább azokat a polgári jogi felelősségi szabályokat, amelyek a 10. cikk (1) bekezdésében említett jelentést a beolvadó társaság részére elkészítő szakértőire vonatkoznak az érintett társaság részvényeseivel szemben a szakértők által, feladataik elvégzése során elkövetett felróható kötelességszegés jogkövetkezményeként.
22. cikk
(1) A tagállamok jogszabályai kizárólag a következő feltételekkel összhangban határozhatják meg az egyesülések érvénytelenségének szabályait:
a) az érvénytelenséget bírósági határozatban kell megállapítani;
b) a 17. cikk értelmében hatályossá vált határozatokat csak az előzetes bírói vagy közigazgatási jogszerűségi ellenőrzés elmaradása miatt vagy közokiratba foglalás hiányában, illetve akkor lehet érvénytelenné nyilvánítani, ha megállapítást nyer, hogy a közgyűlés határozata a nemzeti jogszabályok értelmében semmis vagy megtámadható;
c) az érvénytelenné nyilvánítási eljárás nem indítható meg hat hónappal azután a nap után, hogy az egyesülés az érvénytelenségre hivatkozó személy tekintetében hatályossá vált, vagy ha a jogellenes helyzetet azóta orvosolták;
d) ha egy egyesülés érvénytelenségét okozó jogellenesség orvosolható, úgy a hatáskörrel rendelkező bíróság az érintett társaságok számára határidőt tűz ki, amelyen belül ezt megtehetik;
e) az egyesülés érvénytelenségét megállapító határozatot az egyes tagállamok jogszabályai által előírt módon, a 68/151/EGK irányelv 3. cikkének megfelelően kell bejelenteni és közzétenni;
f) ha egy tagállam jogszabályai megengedik harmadik személy részére, hogy az ilyen bírósági határozat ellen ellentmondást nyújtson be, akkor ezt kizárólag a határozatnak 68/151/EGK irányelv szerint meghatározott közzétételétől számított hat hónapon belül teheti meg;
g) az egyesülés érvénytelenségét megállapító bírósági határozat önmagában nem érinti az átvevő társaságot terhelő vagy annak javára szóló olyan kötelezettségek érvényességét, amelyek a bírósági határozat közzétételét megelőzően, de a 17. cikkben említett napot követően keletkeztek;
h) az egyesülésben részt vevő társaságok egyetemlegesen felelnek az átvevő társaság g) pontban említett kötelezettségei teljesítéséért.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjától eltérve a tagállamok jogszabályai rendelkezhetnek úgy is, hogy egy egyesülés érvénytelenségét közigazgatási hatóság is megállapíthatja, feltéve, hogy az ilyen határozattal szemben bíróságon jogorvoslattal lehet élni. A b), d), e), f), g) és h) pontokat értelemszerűen kell alkalmazni a közigazgatási hatóságra is. Az ilyen érvénytelenség megállapítása iránti eljárásokat a 17. cikkben említett naptól számított hat hónap elteltével már nem lehet megindítani.
(3) A fentiek nem érintik a tagállamoknak azon jogszabályait, amelyek egy egyesülés érvénytelenségének megállapítására vonatkoznak, és amelyek nem minősülnek előzetes jellegű bírói vagy közigazgatási jogszerűségi ellenőrzésnek.
III.
FEJEZET
Egyesülés új társaság alapításával
23. cikk
(1) A 68/151/EGK irányelv 11. és 12. cikkének sérelme nélkül ennek az irányelvnek az 5., 6., 7. és 9. cikkét az új társaság alapításával történő egyesülésre is alkalmazni kell. Ezek alkalmazásánál az „egyesülésben részt vevő társaságok” és a „beolvadó társaság” azokat a társaságokat jelenti, amelyek megszűnnek, az „átvevő társaság” pedig az új társaság.
(2) Az 5. cikk (2) bekezdésének a) pontját az új társaságra szintén alkalmazni kell.
(3) Az egyesülési tervet és, ha ezeket egy külön dokumentum tartalmazza, az új társaság létesítő okiratához vagy annak tervezetéhez, továbbá az alapszabályhoz vagy annak tervezetéhez minden egyes megszűnő társaság közgyűlésének hozzá kell járulnia.
▼M3 —————
IV.
FEJEZET
Egy társaság egyesülése egy másik társasággal, amely az előbbi részvényei legalább 90 %-ának a tulajdonosa
24. cikk
A tagállamok rendelkeznek a nemzeti joguk hatálya alá tartozó társaságok tekintetében arról a jogügyletről, ha egy vagy több társaság nem felszámolás útján megszűnik, és összes (aktív és passzív) vagyonát egy másik társaságra ruházza át, amely az előbbi társaság összes részvényének és minden egyéb, a közgyűléseken szavazati jogot biztosító értékpapírjának a tulajdonosa. ►M3 Az ilyen ügyletre a II. fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni. ◄ ►M3 Mindazonáltal a tagállamok nem írhatják elő az 5. cikk (2) bekezdésének b), c) és d) pontjában, a 9. és 10. cikkben, a 11. cikk (1) bekezdésének d) és e) pontjában, a 19. cikk (1) bekezdésének b) pontjában, valamint a 20. és 21. cikkben meghatározott követelményeket. ◄
25. cikk
A tagállamok nem alkalmazhatják a 7. cikk rendelkezéseit a 24. cikkben említett ügyletekre, ha az alábbi feltételek teljesülnek:
a) a 6. cikkben előírt adatszolgáltatási kötelezettségnek legalább egy hónappal a jogügylet hatályosulását megelőzően eleget kell tenni a jogügyletben érintett társaságok mindegyike esetében;
b) legalább egy hónappal a jogügylet hatályosulását megelőzően az átvevő társaság összes részvényesének biztosítani kell a jogot arra, hogy a 11. cikk (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában meghatározott dokumentumok tartalmáról a társaság székhelyén tudomást szerezhessenek ►M3 ————— ◄ ;
c) a 8. cikk c) pontjának rendelkezéseit alkalmazni kell.
Az első bekezdés b) pontjának alkalmazásában a 11. cikk (2), (3) és (4) bekezdése alkalmazandó.
26. cikk
A tagállamok alkalmazhatják a 24. és 25. cikket olyan jogügyletekre is, amelyekben egy vagy több társaság nem felszámolás útján megszűnik, és összes (aktív és passzív) vagyonát egy másik társaságra ruházza át, amennyiben a beolvadó társaság vagy társaságok 24. cikkben meghatározott összes részvénye és egyéb értékpapírja az átvevő társaság és/vagy olyan személyek tulajdonában van, akik ezeket a részvényeket és értékpapírokat saját nevükben, de az átvevő társaság számlájára birtokolják.
27. cikk
Amennyiben egy beolvadással történő egyesülés során az átvevő társaság a beolvadó társaság vagy társaságok részvényei és egyéb, a közgyűlésen szavazati jogot biztosító értékpapírjai legalább 90 %-ának, de nem az összesnek a tulajdonosa, a tagállamok nem követelhetik meg az egyesüléshez való hozzájárulást az átvevő társaság közgyűlése részéről, ha az alábbi feltételek teljesülnek:
a) a 6. cikkben előírt adatszolgáltatást az átvevő társaság tekintetében teljesíteni kell, legalább egy hónappal a beolvadó társaság vagy társaságok egyesülési tervről határozó közgyűlésének a napja előtt;
b) legalább egy hónappal az a) pontban meghatározott időpontot megelőzően a felvásárló társaság valamennyi részvényese jogosult a 11. cikk (1) bekezdése a) és b) és adott esetben c), d) és e) pontjában hivatkozott dokumentumok tanulmányozására a társaság székhelyén;
c) a 8. cikk c) pontjának rendelkezéseit kell alkalmazni.
Az első bekezdés b) pontjának alkalmazásában a 11. cikk (2), (3) és (4) bekezdése alkalmazandó.
28. cikk
A tagállamok nem írhatják elő a 27. cikk szerinti egyesülés esetében a 9., 10. és 11. cikkben meghatározott követelményeket, ha az alábbi feltételek teljesülnek:
a) a beolvadó társaság kisebbségi részvényesei jogosultak arra, hogy részvényeiket az átvevő társaság megvásárolja;
b) ha gyakorolják ezt a jogot, akkor jogosultak a részvényeik értékének megfelelő ellenértékre;
c) amennyiben erről nem tudnak megállapodni, akkor az ellenértéket bíróság állapítja meg ►M3 vagy a tagállam által e célból kijelölt közigazgatási hatóság ◄ .
A tagállamoknak nem kell az (1) bekezdést alkalmazniuk, amennyiben az adott tagállam jogszabályai feljogosítják a felvásárló társaságot, hogy előzetes nyílt felvásárlási ajánlat megtétele nélkül megkövetelje a felvásárlandó társaság vagy társaságok valamennyi fennmaradó értékpapírjának tulajdonosától, hogy az egyesülés előtt neki tisztességes áron eladja értékpapírjait.
29. cikk
A tagállamok a 27. és 28. cikket alkalmazhatják olyan jogügyletekre is, amelyekben egy vagy több társaság nem felszámolás útján megszűnik és összes (aktív és passzív) vagyonát egy másik társaságra ruházza át, amennyiben a beolvadó társaság vagy társaságok 27. cikkben említett részvényeinek és értékpapírjainak legalább 90 %-a, de nem az összes, az átvevő társaság és/vagy olyan személyek tulajdonában van, akik ezeket a részvényeket és értékpapírokat saját nevükben, de az átvevő társaság számlájára birtokolják.
V.
FEJEZET
Egyesülésnek tekintett egyéb jogügyletek
30. cikk
Ha a 2. cikkben említett jogügyletek egyike esetében egy tagállam jogszabályai megengedik, hogy a készpénzben teljesített kifizetés meghaladja a 10 %-ot, úgy a II. és III. fejezet, és a 27., 28. és 29. cikket kell alkalmazni.
31. cikk
Ha egy tagállam jogszabályai megengedik a 2., 24. és 30. cikkben említett jogügyletek valamelyikét a beolvadó társaságok megszűnése nélkül, akkor a 19. cikk (1) bekezdésének c) pontja kivételével, a II. fejezet rendelkezéseit, a III. fejezet vagy a IV. fejezet rendelkezéseit alkalmazni kell.
VI.
FEJEZET
Záró rendelkezések
32. cikk
(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a jogszabályi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek az értesítéstől számított három éven belül megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.
(2) Mindazonáltal az (1) bekezdésben említett rendelkezések hatálybalépésétől számított öt éves időszakra rendelkezni lehet e rendelkezések alkalmazásának elhalasztásáról az Egyesült Királyságban és Írországban működő „unregistered companies” esetében.
(3) A tagállamoknak nem kell alkalmazniuk a 13., 14. és 15. cikkeket az átváltoztatható kötvények és egyéb, részvényekké átváltoztatható értékpapírok tulajdonosai esetében, ha az (1) bekezdésben említett jogszabályi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések hatályba lépésének időpontjában ezeknek az értékpapír tulajdonosoknak a helyzetét egyesülés esetére a kibocsátási feltételek előzetesen már meghatározták.
(4) A tagállamoknak nem kell alkalmazniuk ezen irányelvet azokra az egyesülésekre vagy egyesülésnek tekintett jogügyletekre, amelyek előkészítéséhez vagy végrehajtásához az (1) bekezdésben említett rendelkezések hatályba lépéséig a nemzeti jog által megkövetelt jogi aktust vagy alaki követelményt már teljesítették.
33. cikk
Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.
( 1 ) HL C 89., 1970.7.14., 20. o.
( 2 ) HL C 129., 1972.12.11., 50. o.; HL C 95., 1975.4.28., 12. o.
( 3 ) HL C 88., 1971.9.6., 18. o.
( 4 ) HL 2., 1962.1.15., 36/62. o.
( 5 ) HL L 65., 1968.3.14., 8. o.
( 6 ) HL L 26., 1977.1.31., 1. o.
( 7 ) HL L 222., 1978.8.14., 11. o.
( 8 ) HL L 61., 1977.3.5., 26. o.
