EUR-Lex - 01972R0574-20070101 - EN

A TANÁCS 574/72/EGK RENDELETE

(1972. március 21.)

(Egységes szerkezetbe foglalt szöveg — HL L 28, 30.1.1997, 1 o. (1) )

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 51. és 235. cikkére,

tekintettel a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK rendeletre és különösen annak 98. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére,

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére,

mivel meg kell állapítani az alapvető rendelkezéseknek és e szövegeknek az évek folyamán történő alkalmazásából szerzett tapasztalatokhoz igazított 1408/71/EGK rendelet végrehajtására vonatkozó szabályokat;

mivel különösen szükséges, hogy minden tagállamban pontosan meghatározzák a hatáskörrel rendelkező hatóságokat és illetékes intézményeket, valamint az ezek közötti közvetlen információcserére jogosult összekötő szerveket;

mivel pontosan meg kell határozni az ellátásokban való részesülés céljából az érintett személyek által kitöltendő és benyújtandó okmányokat;

mivel részletesen meg kell határozni az 1408/71/EGK rendelet végrehajtására vonatkozó szabályokat az alkalmazandó jogszabályok, valamint az ellátások különböző kategóriáira vonatkozó rendelkezések tekintetében;

mivel szükséges az egyik tagállam intézménye által egy másik tagállam intézménye nevében nyújtott ellátások megtérítésével kapcsolatos feltételeknek és a könyvvizsgáló bizottság kötelezettségeinek a meghatározása;

mivel meg kell állapítani az Európai Pénzügyi Rendszer keretében történő valutaátváltáskor követendő eljárás alkalmazási szabályait;

mivel a tagállam hatóságai és intézményei közötti kommunikáció megkönnyítése érdekében gondoskodni kell az 1408/71/EGK rendelet alkalmazásával kapcsolatos elektronikus adatfeldolgozásról;

mivel lehetővé kell tenni az 574/72/EGK rendelethez csatolt 1, 4, 5., 6., 7. és 8. mellékleteknek a Bizottság által az érintett tagállam vagy tagállamok, illetve hatáskörrel rendelkező hatóságaik kérésére az igazgatási bizottsággal folytatott konzultációt követően hozott rendelettel történő módosítását; mivel a mellékletek módosításának egyedüli célja az, hogy az érintett tagállamok vagy hatáskörrel rendelkező hatóságaik által elfogadott határozatokat egy közösségi okmányba foglalják,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

CÍM

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

a) „rendelet” az 1408/71/EGK rendelet;

b) „végrehajtási rendelet” ez a rendelet;

c) a rendelet 1. cikkében található fogalommeghatározások az említett cikkben nekik tulajdonított jelentéssel rendelkeznek.

2. cikk

Formanyomtatványok – Tájékoztatás a jogszabályokról – Útmutatók

(1) A rendelet és a végrehajtási rendelet alkalmazásához szükséges dokumentumok mintáit az igazgatási bizottság dolgozza ki.

E dokumentumokat az intézmények továbbíthatják egymás között akár papír, akár más formában, vagy telematikus szolgáltatások útján, szabványosított elektronikus üzenetként, a VIa. címmel összhangban. A telematikus szolgáltatások útján történő információcsere a küldő tagállam és a fogadó tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságai vagy a hatáskörrel rendelkező hatóságok által kijelölt szervek közötti megállapodás hatálya alá tartozik.

(2) Az igazgatási bizottság az egyes tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai részére tájékoztatást adhat a rendelet alkalmazási körébe tartozó nemzeti jogszabályok rendelkezéseiről.

(3) Az igazgatási bizottság útmutatókat készít, hogy az érintett személyekkel megismertesse a jogaikat, valamint azokat az igazgatási alakiságokat, amelyeket az ilyen jogok gyakorlása érdekében teljesíteni kell.

Ezen útmutatók összeállítása előtt konzultálnak a tanácsadó bizottsággal.

3. cikk (7)

Összekötő szervek – Kommunikáció az intézmények, valamint a kedvezményezettek és az intézmények között

(1) A hatáskörrel rendelkező hatóságok összekötő szerveket jelölhetnek ki, amelyek egymással közvetlenül érintkezhetnek.

(2) A tagállamok intézményei, valamint a tagállamok területén lakóhellyel rendelkező vagy ott tartózkodó személyek akár közvetlenül, akár az összekötő szerveken keresztül kérelemmel fordulhatnak egy másik tagállam intézményéhez.

(3) Az egyik tagállam intézményétől származó, az egyik tagállam területén lakóhellyel rendelkező vagy tartózkodó személyeknek szánt határozatokat és egyéb okmányokat közvetlenül, ajánlott levél útján juttathatják el az érintettekhez, átvételi elismervénnyel.

4. cikk (9)

Mellékletek

(1) A tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságát vagy hatóságait az 1. melléklet sorolja fel.

(2) Az egyes tagállamok illetékes intézményeit a 2. melléklet sorolja fel.

(3) A tagállamok lakóhely szerinti intézményeit és tartózkodási hely szerinti intézményeit a 3. melléklet sorolja fel.

(4) A végrehajtási rendelet 3. cikkének (1) bekezdése alapján kijelölt összekötő szerveket a 4. melléklet sorolja fel.

(5) A végrehajtási rendelet 5. cikkében, 53. cikkének (3) bekezdésében, 104. cikkében, 105. cikkének (2) bekezdésében, 116. cikkében, valamint 121. cikkében említett rendelkezéseket az 5. melléklet sorolja fel.

(6) Az egyes tagállamokban a fizetésekért felelős intézmények által választott ellátások fizetésének szabályait a végrehajtási rendelet 53. cikke (1) bekezdésének megfelelően a 6. melléklet sorolja fel.

(7) A végrehajtási rendelet 55. cikkének (1) bekezdésében említett bankok nevét és székhelyét a 7. melléklet sorolja fel.

(8) Azokat a tagállamokat, amelyekre egymás közötti kapcsolataikban a végrehajtási rendelet 10a. cikke (1) bekezdése d) pontjának rendelkezései vonatkoznak, a 8. melléklet sorolja fel.

(9) A természetbeni ellátások évi átlagos költségének kiszámításánál figyelembe veendő rendszereket a végrehajtási rendelet 94. cikke (3) bekezdése a) pontjának, valamint a 95. cikk (3) bekezdése a) pontjának megfelelően a 9. melléklet sorolja fel.

(10) A hatáskörrel rendelkező hatóságok által kijelölt intézményeket, illetve szerveket különösen a következő rendelkezések alapján a 10. melléklet sorolja fel:

a) rendelet: a 14c. cikk, a 14d. cikk (3) bekezdése és a 17. cikk;

b) végrehajtási rendelet: a 6. cikk (1) bekezdése, a 8. cikk, a 10b. cikk, a 11. cikk (1) bekezdése, a 11a. cikk (1) bekezdése, a 12a. cikk, a 13. cikk (2) és (3) bekezdése, a 14. cikk (1), (2) és (3) bekezdése, a 38. cikk (1) bekezdése, a 70. cikk (1) bekezdése, a 80. cikk (2) bekezdése, a 81. cikk, a 82. cikk (2) bekezdése, a 85. cikk (2) bekezdése, a 86. cikk (2) bekezdése, a 89. cikk (1) bekezdése, a 91. cikk (2) bekezdése, a 102. cikk (2) bekezdése, a 109. cikk, a 110. cikk, a 113. cikk (2) bekezdése.

▼M12 —————

II.

CÍM

A RENDELET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEINEK VÉGREHAJTÁSA

A rendelet 6. és 7. cikkének végrehajtása

5. cikk

Az egyezmények végrehajtási szabályainak felváltása a végrehajtási rendelettel

A végrehajtási rendelet rendelkezései felváltják a rendelet 6. cikkében említett egyezmények végrehajtási szabályait; a végrehajtási rendelet rendelkezései azoknak a szabályoknak a helyébe lépnek, amelyek a rendelet 7. cikke (2) bekezdésének c) pontjában említett egyezmények rendelkezéseinek végrehajtására vonatkoznak, amennyiben azokat az 5. melléklet nem sorolja fel.

A rendelet 9. cikkének végrehajtása

6. cikk

Az önkéntes vagy szabadon választható folytatólagos biztosítási rendszerbe történő belépés

(1) Aki a rendelet 9. cikkének és 15. cikke (3) bekezdésének értelmében a rokkantság, öregség és halál (nyugdíjak) tekintetében egy tagállam jogszabályai szerint több rendszerben is eleget tesz az önkéntes vagy szabadon választható folytatólagos biztosításba történő belépés feltételeinek, és ha legutóbbi munkaviszonya vagy önálló vállalkozása következtében a fenti rendszerek valamelyike szerint nem tartozott kötelező biztosítás hatálya alá, akkor az említett cikkek szerint csatlakozhat az adott tagállam jogszabályaiban meghatározott önkéntes vagy szabadon választható folytatólagos biztosítási rendszerhez vagy ennek hiányában az általa választott rendszerhez.

(2) Ahhoz, hogy egy személy hivatkozhasson a rendelet 9. cikke (2) bekezdésének rendelkezéseire, igazolást kell benyújtania a kérdéses tagállam intézményéhez egy másik tagállam jogszabályai szerint szerzett biztosítási vagy tartózkodási időről. Ezt az igazolást az érintett személy kérelme alapján az azon jogszabályokat alkalmazó intézmény vagy intézmények állítják ki, amely jogszabályok szerint az érintett személy a biztosítási vagy tartózkodási időt szerezte.

A rendelet 12. cikkének végrehajtása

7. cikk (11)

Az ellátások halmozódásának tilalmára vonatkozó rendelkezések végrehajtásának általános szabályai

(1) Ha a két vagy több tagállam jogszabályai szerint járó ellátásoknak a feltétele az ellátások kölcsönös csökkentése, felfüggesztése vagy visszavonása, az érintett tagállam jogszabályaiban előírt csökkentésre, felfüggesztésre vagy visszavonásra vonatkozó rendelkezések szigorú betartása esetén a kifizetésre nem kerülő összegeket elosztják a csökkentendő, felfüggesztendő vagy visszavonandó ellátások számával.

(2) A rendelet 12. cikke (2), (3) és (4) bekezdésének, 46a., 46b., 46c. cikkének alkalmazásában az érintett illetékes intézmények kérelemre megadják egymásnak a szükséges felvilágosítást.

8. cikk (5)

A több tagállam jogszabályai szerinti betegségi és anyasági ellátásokra való jogosultságok halmozódása esetén alkalmazandó szabályok

(1) Ha a munkavállaló vagy önálló vállalkozó – vagy ezek valamelyik családtagja – két vagy több tagállam jogszabályai szerint is jogosult anyasági ellátásra, úgy kizárólag a szülés helye szerinti tagállam jogszabályai szerint részesülhet ilyen ellátásban, vagy ha a szülés nem e tagállamok valamelyikének területén történt, akkor kizárólag azon tagállam jogszabályai szerint, amelyek hatálya alá a munkavállaló vagy önálló vállalkozó utoljára tartozott.

(2) Ha a munkavállaló vagy önálló vállalkozó Írország és az Egyesült Királyság jogszabályai szerint jogosult ugyanarra a keresőképtelenségi időszakra vonatkozóan betegbiztosítási ellátásokra, a fenti ellátásokat kizárólag azon tagállam jogszabályai szerint bocsátják rendelkezésre, amelyek hatálya alá a munkavállaló vagy önálló vállalkozó utoljára tartozott.

▼M3

(3) A rendelet 14c. cikkének b) pontjában és 14f. cikkében említett esetekben, ha az adott személy vagy egyik családtagja az adott két ország jogszabályai szerint jogosult betegségi vagy anyasági ellátásokra, a következő szabályokat kell alkalmazni:

a) ha a fenti két ország jogszabályai közül legalább az egyiknek a jogszabályai kikötik, hogy az ellátásokat az ellátásra jogosult személynek megtérítés formájában állapítsák meg, ezért kizárólag annak a tagállamnak a intézménye felelős, amelynek a területén megállapították azokat;

b) ha az ellátásokat a két adott tagállamon kívüli tagállam területén állapították meg, ezekért kizárólag azon tagállam intézménye felel, amely tagállam jogszabályainak a hatálya alá az adott személy munkaviszonya alapján tartozott.

8a. cikk

A görög jogszabályok és egy vagy több tagállam jogszabályai szerinti betegbiztosítási ellátásokra, munkahelyi baleset vagy foglalkozási megbetegedés esetén járó ellátásokra való jogosultságok halmozódása esetén alkalmazandó szabályok

Ha ugyanaz alatt az időszak alatt a munkavállaló vagy önálló vállalkozó vagy egyik családtagja a görög jogszabályok és egy vagy több tagállam jogszabályai szerint jogosult betegbiztosítási ellátásokra, munkahelyi baleset vagy foglalkozási megbetegedés esetén járó ellátásokra, a fenti ellátásokat kizárólag annak a tagállamnak az illetékes intézménye állapítja meg, amely tagállam jogszabályainak a hatálya alá az érintett személy utoljára tartozott.

9. cikk (5)

Több tagállam jogszabályai szerinti haláleseti juttatásra való jogosultságok halmozódása esetén alkalmazandó szabályok

(1) Ha a halál egy tagállam területén következik be, csak az e tagállam jogszabályai szerint szerzett haláleseti juttatásra való jogosultság marad fenn, a más tagállamok jogszabályai szerint szerzett jogosultság megszűnik.

(2) Ha a halál egy tagállam területén következik be és két vagy több másik tagállam jogszabályai szerint nyílik jogosultság haláleseti juttatásra, vagy ha a halál a tagállamok területén kívül következik be, és az említett jogosultság két vagy több tagállam jogszabályai szerint áll fenn, úgy csak azon tagállam jogszabályai szerint szerzett jogosultság marad fenn, ahol az elhunyt utoljára volt biztosított, míg a más tagállamok jogszabályai szerint szerzett jogosultság megszűnik.

▼M3

(3) Az (1) és (2) bekezdéstől eltérően a rendelet 14c. cikkének b) pontjában és 14f. cikkében említett esetekben az érintett tagállamok jogszabályai szerint megszerzett haláleseti juttatásra való jogosultság fennmarad.

9a. cikk

A munkanélküli ellátásokra való jogosultságok halmozódása esetén alkalmazandó szabályok

Ha az egyik olyan tagállam jogszabályai szerint munkanélküli ellátásra jogosult munkavállaló vagy önálló vállalkozó, amely tagállam jogszabályainak a hatálya alá a rendelet 69. cikke értelmében utolsó munkaviszonya vagy önálló vállalkozása alatt tartozott, Görögországba utazik, ahol szintén jogosult munkanélküli ellátásra a korábban a görög jogszabályok szerint szerzett biztosítási idő, szolgálati vagy önálló vállalkozóként folytatott tevékenységi idő alapján, a görög jogszabályok szerinti ellátásokra való jogosultságot a rendelet 69. cikke (1) bekezdésének c) pontjában megállapított időtartam felfüggesztik.

10. cikk (12) (13)

A munkavállalóknak vagy önálló vállalkozóknak nyújtott családi ellátásokra, illetve családi támogatásra való jogosultságok halmozódása esetén alkalmazandó szabályok

(1)

a) Az egyik tagállam olyan jogszabályai szerint járó ellátásokra vagy családi támogatásokra való jogosultságot, amely jogszabályok szerint a fenti ellátásokra vagy támogatásra vonatkozó jogosultság megszerzésének nem feltétele a biztosítási, szolgálati vagy önálló vállalkozóként folytatott tevékenységi idő, a fenti ellátások összegéig felfüggesztik, ha ugyanarra az időszakra és ugyanarra a családtagra vonatkozóan az ellátások csak egy másik tagállam nemzeti jogszabályai értelmében vagy a rendelet 73., 74., 77. vagy 78. cikkének alkalmazásában járnak.

b) Ha azonban a kereső tevékenységet az első tagállam területén folytatják:

i. a kizárólag egy másik tagállam nemzeti jogszabályai vagy a rendelet 73. vagy 74. cikke szerint családi ellátásokra jogosult személynek vagy az ellátások igénybevételére jogosult személynek járó ellátások esetén a kizárólag a fenti másik tagállam nemzeti jogszabályai vagy a fenti cikkek szerint járó családi ellátásokra való jogosultságot a családtag lakóhelye szerinti tagállam jogszabályaiban előírt családi ellátások összegéig felfüggesztik. A családtag lakóhelye szerinti tagállam által fizetett ellátások költségét e tagállam viseli;

ii. a kizárólag egy másik tagállam nemzeti jogszabályai vagy a rendelet 77. vagy 78. cikke szerint családi ellátásokra jogosult személynek vagy az ellátások igénybevételére jogosult személynek járó ellátások esetén a kizárólag a fenti másik tagállam nemzeti jogszabályai vagy a fenti cikkek értelmében járó családi ellátásokra vagy családi támogatásokra való jogosultságot felfüggesztik; ha így történik, az érintett személy jogosult a gyermekek lakóhelye szerinti tagállam családi ellátásaira vagy családi támogatásaira, ennek költségeit pedig ez a tagállam viseli, valamint – szükség esetén – jogosult a rendelet 77. vagy 78. cikkében említett családi támogatásokon kívüli ellátásokra, amelynek költségeit az azokban a cikkekben meghatározott illetékes állam viseli.

(2) Ha az egyik tagállam jogszabályainak a hatálya alá tartozó munkavállaló korábban a görög jogszabályok szerint szerzett biztosítási vagy szolgálati idő alapján családi támogatásra jogosult, ezt a jogosultságot a fenti ellátások összegéig felfüggesztik, amennyiben ugyanarra az időszakra és ugyanarra a családtagra vonatkozóan az első tagállam jogszabályai szerint családi ellátás vagy támogatás jár a rendelet 73. és 74. cikke értelmében.

(3) Ha a rendelet 73., illetve 74. cikke értelmében ugyanazon időszak és ugyanazon családtag vonatkozásában két tagállamtól jár családi ellátás, annak a tagállamnak az illetékes intézménye fizeti az ellátás teljes összegét, amelyik tagállam jogszabályai a legmagasabb szintű ellátást írják elő, és ennek az összegnek a felét a másik tagállam illetékes intézménye az utóbbi tagállam jogszabályai szerint meghatározott értékig neki megtéríti.

10a. cikk (8)

Az abban az esetben alkalmazandó szabályok, ha a munkavállaló vagy önálló vállalkozó azonos időszak vagy azonos részidőszak folyamán egymás után több tagállam jogszabályainak a hatálya alá tartozik

Ha a munkavállaló vagy önálló vállalkozó egymást követően két tagállam jogszabályainak hatálya alá is tartozott a családi ellátásoknak az egyik vagy mindkét érintett tagállam jogszabályaiban előírt két kifizetési időpontja közé eső időszakban, úgy a következő szabályokat kell alkalmazni:

a) azok a családi ellátások, amelyeket az érintett személy e tagállamok mindegyike jogszabályainak hatálya alá tartozóként igényelhet, megegyeznek a megfelelő jogszabályok szerint járó napi ellátások, illetve támogatások számával. Ha e jogszabályok nem rendelkeznek napi ellátásokról vagy támogatásokról, úgy a családi ellátások juttatása annak arányában történik, hogy a munkavállaló mennyi ideig tartozott az egyes tagállamok jogszabályainak hatálya alá az érintett jogszabályok által meghatározott idő tartamához viszonyítva;

b) ha a családi ellátásokat egy intézmény olyan időszakban is folyósította, amikor egy másik intézménynek kellett volna ezt megtennie, úgy az említett intézmények elszámolnak egymás között;

c) az a) és b) pont alkalmazásában, ha az egyik tagállam jogszabályai szerint szerzett szolgálati időt vagy önálló vállalkozóként folytatott tevékenységi időt olyan egységben fejezik ki, amely eltér attól az egységtől, amelyet a családi ellátások kiszámításánál egy másik olyan tagállam jogszabályai szerint alkalmaztak, amelynek az érintett személy ugyanabban az időszakban a hatálya alá tartozott, az átváltást a végrehajtási rendelet 15. cikke (3) bekezdésének rendelkezéseivel összhangban kell végezni;

d) az a) pont rendelkezéseitől eltérően, a végrehajtási rendelet 8. mellékletében felsorolt tagállamok egymás közötti kapcsolata tekintetében, azt az intézményt, amely a családi ellátások költségeit az érintett időszakban az első munkaviszony vagy önálló vállalkozás okán viseli, a folyó időszak egészében terhelik e költségek.

III.

CÍM

A RENDELETNEK AZ ALKALMAZANDÓ JOGSZABÁLYOKAT MEGHATÁROZÓ RENDELKEZÉSEINEK VÉGREHAJTÁSA

A rendelet 13–17. cikkének alkalmazása

10b. cikk (9)

A rendelet 13. cikke (2) bekezdésének f) pontja szerinti alakiságok

Azt az időpontot és azokat a feltételeket, amikor és amelyek alapján az egyik tagállam jogszabályai már nem vonatkoznak a rendelet 13. cikke (2) bekezdésének f) pontjában említett személyre, a fenti jogszabályokkal összhangban kell meghatározni. Ennek az időpontnak a meghatározását az adott személyre vonatkozóan a továbbiakban eljáró tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága által kijelölt intézmény kéri az előző tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága által kijelölt intézménytől.

▼M12

10c. cikk

A rendelet 13. cikke (2) bekezdésének d) pontja a köztisztviselőkre és a köztisztviselőnek minősülő más személyekre történő alkalmazása esetére vonatkozó alaki követelmények

A 13. cikk (2) bekezdésének d) pontja alkalmazása során az azon tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága által kijelölt intézmény, amelynek jogszabályait alkalmazni kell, igazolást bocsát ki arról, hogy a köztisztviselő, vagy a köztisztviselőnek minősülő más személy a jogszabályai hatálya alá tartozik.

11. cikk

Alakiságok a munkavállalónak a rendelet 14. cikkének (1) bekezdése és 14b. cikkének (1) bekezdése szerinti kiküldetése esetén és a rendelet 17. cikke szerint megkötött megállapodások esetén

(1) Azon tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága által kijelölt intézmény, amely tagállam jogszabályait továbbra is alkalmazni kell, igazolást bocsát ki arról, hogy a munkavállaló egy meghatározott időpontig továbbra is e jogszabályok hatálya alá tartozik:

a) a rendelet 14. cikkének (1) bekezdésében és 14b. cikkének (1) bekezdésében említett esetekben a munkavállaló vagy munkáltatója kérésére;

b) azokban az esetekben, amelyekre a rendelet 17. cikke vonatkozik.

(2) A rendelet 14. cikke (1) bekezdésének b) pontjában és 14b. cikkének (1) bekezdésében említett esetekre előírt hozzájárulást a munkáltató kérelmezi.

11a. cikk

Alakiságok a rendelet 14a. cikkének (1) bekezdése és 14b. cikkének (2) bekezdése szerint, valamint a rendelet 17. cikke szerint megkötött megállapodások esetén, ha a munkavégzés nem abban a tagállamban történik, amelyben az érintett személy általában önálló vállalkozói tevékenységet folytat

a) a rendelet 14. cikkének (1) bekezdésében és 14b. cikkének (1) bekezdésében említett esetekben az önálló vállalkozó kérésére;

b) azokban az esetekben, amelyekre a rendelet 17. cikke vonatkozik.

(2) A rendelet 14. cikke (1) bekezdésének b) pontjában és 14b. cikkének (1) bekezdésében említett esetekre előírt hozzájárulást az önálló vállalkozó kérelmezi.

12. cikk

A munkavállalóknak a német szociális biztonsági rendszer alapján nyújtott biztosítást érintő különleges rendelkezések

Ha a rendelet 13. cikke (2) bekezdésének a) pontja, 14. cikke (1) és (2) bekezdése, illetve 14b. cikkének (1) bekezdése vagy a 17. cikk értelmében megkötött megállapodás szerint a német jogszabályokat kell alkalmazni a nem németországi székhellyel, illetve lakóhellyel rendelkező vállalkozás vagy munkáltató által alkalmazott személyre, és ha az érintett személynek nincs állandó munkahelye német területen, úgy e jogszabályokat olyan módon kell alkalmazni, mintha az érintett személyt németországi lakóhelyén alkalmaznák.

Ha a munkavállaló nem rendelkezik Németország területén állandó lakóhellyel, a német jogszabályok úgy alkalmazandók, mint ha olyan helyen rendelkezne munkaviszonnyal, ahol az Allgemeine Ortskrankenkasse Bonn (Bonni Helyi Általános Betegbiztosító Pénztár) illetékes.

12a. cikk (5)

▼M12

A rendelet 14. cikke (2) és (3) bekezdésében, 14a. cikkének (2)—(4) bekezdésében és 14c. cikkében említett, általában két vagy több tagállam területén munkaviszonyban álló vagy önálló vállalkozói tevékenységet folytató személyek tekintetében alkalmazandó szabályok

A rendelet 14. cikke (2) és (3) bekezdésének, 14a. cikke (2)—(4) bekezdésének és 14c. cikkének az alkalmazása során a következő szabályokat kell alkalmazni:

(1)

a) az a személy, aki általában két vagy több tagállam területén vagy olyan vállalkozásnál folytatja tevékenységét, amelynek székhelye egy tagállam területén található, és amely tevékenységei átterjednek a két állam közös határán, vagy aki egyidejűleg az egyik tagállam területén munkavállaló és egy másik tagállam területén önálló vállalkozó, tájékoztatja erről a helyzetről a lakóhelye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága által megjelölt intézményt.

b) Ha az adott személy lakóhelye szerinti tagállam jogszabályai nem vonatkoznak rá, a fenti tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága által kijelölt intézmény ezután értesíti a helyzetről annak a tagállamnak a hatáskörrel rendelkező hatósága által kijelölt intézményt, amelynek a jogszabályait alkalmazni kell.

▼M12

(1a) Amennyiben a rendelet 14. cikke (2) bekezdés a) pontjának megfelelően a nemzetközi közlekedési vállalkozás hajózó személyzetéhez tartozó személy az őt alkalmazó vállalkozás székhelye, fióktelepe vagy állandó telephelye szerinti, illetőleg lakóhelye és elsődleges munkaviszonya helye szerinti tagállam jogszabályainak hatálya alá tartozik, az ezen tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága által kijelölt intézmény az érintett személy részére igazolást bocsát ki arról, hogy az érintett személy a jogszabályai hatálya alá tartozik.

(2)

a) Ha a rendelet 14. cikke (2) bekezdése b) pontjának i. alpontjával vagy 14a. cikke (2) bekezdésének első mondatával összhangban az általában két vagy több tagállam területén munkaviszonyban álló vagy önálló vállalkozói tevékenységet folytató és tevékenységének egy részét a lakóhelye szerinti tagállam területén folytató személyre e tagállam jogszabályai vonatkoznak, e tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága által kijelölt intézmény az érintett személy számára olyan igazolást állít ki, amely szerint az általa alkalmazott jogszabályok hatálya alá tartozik, és elküldi ennek egy példányát azon másik tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága által kijelölt intézménynek:

i. amely tagállam területén az érintett személy tevékenységének egy részét folytatja;

és/vagy

ii. munkavállaló esetében, amely tagállam területén az őt alkalmazó vállalkozás vagy munkáltató székhelye vagy az üzletvitel helye található.

b) Az utóbbi intézmény szükség esetén eljuttatja a munkáltató vagy munkáltatók, illetve az érintett személy által fizetendő járulékok megállapításához szükséges adatokat azon tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága által kijelölt intézménynek, amely tagállam jogszabályait alkalmazni kell a fenti jogszabályok értelmében.

(3)

a) Ha a rendelet 14. cikkének (3) bekezdésével vagy 14a. cikkének (3) bekezdésével összhangban egy tagállam területén egy másik tagállam területén székhellyel vagy üzletviteli hellyel rendelkező és a fenti államok közös határán átterjedő tevékenységet folytató vállalkozás által alkalmazott vagy az ilyen vállalkozásban önálló vállalkozókénttevékenységet folytató személyre azon tagállam jogszabályait kell alkalmazni, amely tagállam területén a vállalkozás székhelye található, az utóbbi tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága által kijelölt intézmény az érintett személy számára olyan igazolást állít ki, amely szerint az általa alkalmazott jogszabályok hatálya alá tartozik, és elküldi ennek egy példányát a másik tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága által kijelölt intézményének:

i. amely tagállam területén az érintett személy munkavállaló vagy önálló vállalkozó; illetve

ii. amelynek területén az érintett személy lakóhellyel rendelkezik.

b) A fenti (2) bekezdés b) pontja hasonlóan alkalmazandó.

(4)

a) Ha a rendelet 14. cikke (2) bekezdése b) pontjának ii. alpontjával összhangban arra a munkavállalóra, aki nem rendelkezik lakóhellyel egyik olyan tagállam területén sem, amelyben tevékenységet folytat, azon tagállam jogszabályai vonatkoznak, amely tagállam területén az őt alkalmazó vállalkozás vagy személy székhelye vagy üzletviteli helye található, az utóbbi tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága által kijelölt intézmény a munkavállaló számára olyan igazolást állít ki, amely szerint az általa alkalmazott jogszabályok hatálya alá tartozik, és elküldi ennek egy példányát a másik tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága által kijelölt intézménynek:

i. amely tagállam területén a munkavállaló tevékenységének egy részét folytatja;

ii. amely tagállam a területén a munkavállaló lakóhellyel rendelkezik.

b) A fenti (2) bekezdés b) pontja hasonlóan alkalmazandó.

(5)

a) Ha a rendelet 14a. cikke (2) bekezdésének második mondatával összhangban az általában két vagy több tagállam területén önálló vállalkozói tevékenységet folytató, de tevékenységének egyik részét sem a lakóhelye szerinti tagállam területén folytató személyre annak a tagállamnak a jogszabályai vonatkoznak, amelynek a területén főtevékenységét folytatja, a lakóhelye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága által kijelölt intézmény haladéktalanul tájékoztatja az érintett többi tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságai által kijelölt intézményeket.

b) Az érintett tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai vagy a fenti hatáskörrel rendelkező hatóságok által megjelölt intézmények közös megállapodással határozzák meg az érintett személyre alkalmazandó jogszabályokat az attól a naptól számított legfeljebb hat hónapon belül, hogy az érintett személy helyzetéről az érintett intézmények egyike tájékoztatást kapott a d) pont rendelkezéseinek és szükség esetén a rendelet 14a. cikke (4) bekezdése rendelkezéseinek figyelembevételével.

c) Az érintett személyre irányadónak megállapított jogszabályokat alkalmazó intézmény igazolást bocsát ki az érintett személy számára, amely szerint az adott személyre az általa alkalmazott jogszabályok vonatkoznak, és elküldi ennek egy példányát a többi érintett intézménynek.

d) Az érintett személy főtevékenységének a rendelet 14a. cikke (2) bekezdésének harmadik mondata értelmében történő meghatározása céljából mindenekelőtt azt a helyet kell figyelembe venni, ahol az érintett személy tevékenysége folytatásának állandó és folyamatos székhelye található. Ennek hiányában olyan szempontokat vesznek figyelembe, mint a folytatott tevékenységek szokásos jellege vagy időtartama, a nyújtott szolgáltatások száma és az ezekből a tevékenységekből származó jövedelem.

e) Az érintett intézmények átadják egymásnak mind az érintett személy főtevékenységének, mind a rá alkalmazandóként meghatározott jogszabályok szerint fizetendő járulékok meghatározásához szükséges információt.

(6)

a) Az (5) bekezdés és különösen annak b) pontja sérelme nélkül, ha azon tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága által kijelölt intézmény, amely tagállam jogszabályait határozták meg alkalmazandó jogként a rendelet 14a. cikke (2) vagy (3) bekezdésének értelmében, megállapítja, hogy az említett cikk (4) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni az érintett személyek esetében, tájékoztatja erről a többi érintett tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságait vagy a fenti hatóságok által kijelölt intézményeket; ha szükséges, az érintett személyre alkalmazandó jogszabályokról közös megegyezéssel születik döntés.

b) A (2) bekezdés b) pontjában említett információt a többi érintett intézmény elküldi azon tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága által kijelölt intézményeknek, amely tagállam jogszabályait alkalmazandóként határozták meg.

(7)

a) Ha a rendelet 14c. cikkének a) pontjával összhangban az egyidejűleg az egyik tagállam területén munkavállalóként és egy másik tagállam területén önálló vállalkozóként tevékenységet folytató személyre annak a tagállamnak a jogszabályai vonatkoznak, amelynek a területén munkaviszonyban áll, az utóbbi tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága által kijelölt intézmény a munkavállaló számára olyan igazolást állít ki, amely szerint az általa alkalmazott jogszabályok hatálya alá tartozik, és elküldi ennek egy példányát annak a másik tagállamnak a hatáskörrel rendelkező hatósága által kijelölt intézménynek:

i. amely tagállam területén a fenti személy önálló vállalkozói tevékenységet folytat;

ii. amelynek a területén a fenti személy lakóhellyel rendelkezik.

b) A fenti (2) bekezdés b) pontja hasonlóan alkalmazandó.

(8) Ha a rendelet 14. cikkének és 14c. cikke b) pontjának rendelkezéseivel összhangban az egyidejűleg az egyik tagállam területén munkavállalóként és egy másik tagállam területén önálló vállalkozóként tevékenységet folytató személyre két tagállam jogszabályai vonatkoznak, az (1), (2), (3) és (4) bekezdés rendelkezései alkalmazandók a munkaviszony esetén, és az (1), (2), (3), (5) és (6) bekezdés rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók önálló vállalkozás esetén.

Azon két tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságai által kijelölt intézmények, amely tagállamok jogszabályait alkalmazandóként határozták meg, ennek megfelelően tájékoztatják egymást.

▼M3

12b. cikk

A rendelet 14e. vagy 14f. cikkében említett személyekre alkalmazandó szabályok

A 12a. cikk (1), (2), (3) és (4) bekezdésének rendelkezései hasonlóan alkalmazandók a rendelet 14e. vagy 14f. cikkében említett személyekre is. A rendelet 14f. cikkében említett esetekben az azon tagállamok illetékes hatóságai által kijelölt intézmények, amely tagállamok jogszabályai irányadóak, kölcsönösen tájékoztatják egymást.

13. cikk

A diplomáciai és konzuli képviseletek által alkalmazott személyek választási jogának gyakorlása

(1) A rendelet 16. cikke (2) bekezdésében előírt választás jogát első alkalommal attól az időponttól számított három hónapon belül kell gyakorolni, amikor a munkavállalót az érintett diplomáciai, illetve konzuli képviselet felvette, vagy akkor, amikor e képviselet tagjának személyes szolgálatába állt. A választás a munkába állás napjától hatályos.

Ha egy munkavállaló valamely naptári év végén megújítja választási jogát, akkor az a következő naptári év első napján lép hatályba.

(2) A választás jogát gyakorló személy tájékoztatja azon tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága által kijelölt intézményt, amelynek jogszabályai mellett döntött, és egyidejűleg értesíti a munkáltatóját. Szükség esetén az említett intézmény e tagállam valamennyi intézményéhez továbbítja ezt az információt, a tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága által kiadott iránymutatásoknak megfelelően.

(3) Az azon tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága által kijelölt intézmény, amely tagállam jogszabályai mellett a munkavállaló dönt, tanúsítványt állít ki a munkavállaló részére, igazolva, hogy a munkavállaló mindaddig a fenti tagállam jogszabályainak hatálya alá tartozik, amíg a kérdéses diplomáciai vagy konzuli képviselet őt alkalmazza, illetve addig, amíg e képviselet tagjának személyes szolgálatában áll.

(4) Ha a munkavállaló a német jogszabályok alkalmazása mellett dönt, akkor e jogszabályok rendelkezéseit úgy kell alkalmazni, mint ha a munkavállalót a német kormány székhelyén alkalmaznák. Az illetékes betegbiztosító intézményt a hatáskörrel rendelkező hatóság jelöli ki.

14. cikk

Az Európai Közösségek segédszemélyzete választási jogának gyakorlása

(1) A rendelet 16. cikkének (3) bekezdésében előírt választás jogát a munkaszerződés megkötésének időpontjában kell gyakorolni. Az e szerződés megkötésére felhatalmazott hatóság tájékoztatja azon tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága által kijelölt intézményt, amely tagállam jogszabályai mellett a segédszemélyzet tagja döntött. Szükség esetén az említett intézmény a tagállam valamennyi intézményéhez továbbítja ezt az információt.

(2) Az azon tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága által kijelölt intézmény, amelynek jogszabályai mellett az illető dönt, igazolást állít ki a segédszemélyzet tagja részére, tanúsítva, hogy ő mindaddig a fenti tagállam jogszabályainak hatálya alá tartozik, amíg az Európai Közösségeknél a segédszemélyzet tagjaként alkalmazásban áll.

(3) A tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai szükség esetén kijelölik az Európai Közösségek segédszemélyzetének tagjai tekintetében illetékes intézményeket.

(4) Ha a segédszemélyzetnek az a tagja, akit Németországon kívül egy másik tagállam területén alkalmaznak, a német jogszabályok alkalmazása mellett dönt, akkor e jogszabályok rendelkezéseit úgy kell alkalmazni, mint ha a segédszemélyzet tagját a német kormány székhelyén alkalmaznák. Az illetékes betegbiztosító intézményt a hatáskörrel rendelkező hatóság jelöli ki.

IV.

CÍM

A RENDELETNEK AZ ELLÁTÁSOK EGYES CSOPORTJAIRA VONATKOZÓ KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEINEK VÉGREHAJTÁSA

FEJEZET

AZ IDŐSZAKOK ÖSSZESÍTÉSÉNEK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

15. cikk (A) (5) (11)

(1) A rendelet 18. cikkének (1) bekezdésében, 38. cikkében, 45. cikkének (1) és (3) bekezdésében, 64. cikkében, valamint 67. cikkének (1) és (2) bekezdésében említett esetekben az időszakok összesítése a következő szabályok szerint történik:

a) az egy tagállam jogszabályai szerint szerzett biztosítási vagy tartózkodási időhöz annyit kell hozzáadni a más tagállamok jogszabályai szerint szerzett biztosítási vagy tartózkodási időből, amennyi az ellátásokra való jogosultság megszerzése, fenntartása vagy feléledése céljából az első tagállam jogszabályai szerint szerzett biztosítási vagy tartózkodási idő kiegészítése érdekében szükséges, feltéve hogy ezek a biztosítási vagytartózkodási idők nem esnek egybe. Ha a rendelet 46. cikke (2) bekezdésének megfelelően a rokkantsági, öregségi vagy haláleseti ellátások (nyugdíjak) megállapításáról két vagy több tagállam intézményeinek kell dönteni, úgy az érintett intézmények külön összesítik a munkavállaló vagy önálló vállalkozó által az azon tagállamok jogszabályai szerint szerzett valamennyi biztosítási vagy tartózkodási időt, amely tagállamok jogszabályainak hatálya alá a munkavállaló vagy önálló vállalkozó tartozott, adott esetben a rendelet 45. cikke (2) és (3) bekezdése és 46. cikke (2) bekezdése c) pontja rendelkezéseinek sérelme nélkül. ►M3 Ugyanakkor a rendelet 14c. cikkének b) pontjában és 14f. cikkében említett esetekben a fent említett intézmények az ellátások megállapításánál hasonlóan figyelembe veszik az adott két tagállam jogszabályai szerinti kötelező biztosítási rendszer keretében szerzett, egybeeső biztosítási vagy tartózkodási időt is; ◄

b) ha egy tagállam jogszabályai szerinti kötelező biztosítás keretében szerzett biztosítási vagy tartózkodási idő egybeesik egy másik tagállam jogszabályai szerinti önkéntes vagy szabadon választható folytatólagos biztosítás keretében szerzett biztosítási vagy tartózkodási idővel, csak a kötelező biztosítás keretében szerzett időszakot kell figyelembe venni;

c) ha egy tagállam jogszabályai szerint szerzett, de nem ilyen időnek számító biztosítási vagy tartózkodási idő egybeesik egy másik tagállam jogszabályai szerint hasonlónak tekintett idővel, csak a nem ilyen időnek tekintett biztosítási vagy tartózkodási időt veszik figyelembe;

d) a két vagy több tagállam jogszabályai szerint hasonlónak tekintett időszakot csak azon tagállam intézménye veszi figyelembe, amely tagállam jogszabályai szerint az említett időszakot megelőzően a biztosított legutóbb kötelezően biztosított volt; amennyiben a biztosított egyetlen tagállam jogszabályai szerint sem volt kötelezően biztosított az említett időszakot megelőzően, úgy azon tagállam intézménye, amely tagállam jogszabályai szerint az illető az említett időszakot követően első alkalommal kötelezően biztosított volt, az említett időszakot veszi figyelembe;

e) ha nem lehet pontosan meghatározni azt az időszakot, amelyben valamely tagállam jogszabályai szerint biztosítási vagy tartózkodási időt szereztek, vélelmezni kell, hogy e biztosítási vagy tartózkodási idő nem esik egybe a más tagállamok jogszabályai szerint szerzett biztosítási vagy tartózkodási idővel, és e biztosítási vagy tartózkodási időt figyelembe kell venni, amennyiben ez előnyös;

f) ha egy tagállam jogszabályai szerint egyes biztosítási vagy tartózkodási időket csak akkor vesznek figyelembe, ha azokat egy meghatározott határidőn belül szerezték, az e jogszabályokat alkalmazó intézmény:

i. csak akkor veszi figyelembe a más tagállamok jogszabályai szerint szerzett biztosítási vagy tartózkodási időt, ha azt az említett határidőn belül szerezték; vagy

ii. kiterjeszti ezt a határidőt azon biztosítási vagy tartózkodási idő tartamára, amelyet részben vagy teljesen az említett határidőn belül más tagállam jogszabályai szerint szereztek, amennyiben e biztosítási vagy tartózkodási idő az utóbbi tagállam jogszabályai szerint kizárólag annak a határidőnek a felfüggesztését vonja maga után, amelyen belül a biztosítási vagy tartózkodási időt meg kell szerezni.

(2) Az azon tagállam jogszabályai szerint szerzett biztosítási vagy tartózkodási időt, amelyre a rendelet nem vonatkozik, de amelyet olyan tagállam jogszabályai szerint vesznek figyelembe, amelyre a rendeletet alkalmazni kell, az összesítés szempontjából figyelembe veendő biztosítási vagy tartózkodási időnek kell tekinteni.

(3) Ha egy tagállam jogszabályai szerint szerzett biztosítási időt egy másik tagállam jogszabályaiban alkalmazottól eltérő egységben fejezik ki, az összesítéshez szükséges átváltást a következő szabályok szerint kell végezni:

a) ha az érintett személy olyan munkavállaló, aki hatnapos heti munkarendben dolgozott, vagy ha önálló vállalkozó:

i. egy nap nyolc órának, nyolc óra pedig egy napnak felel meg;

ii. egy hét hat napnak, hat nap pedig egy hétnek felel meg;

iii. egy hónap huszonhat napnak, huszonhat nap pedig egy hónapnak felel meg;

iv. egy negyedév három hónapnak, tizenhárom hétnek, illetve hetvennyolc napnak, három hónap, tizenhárom hét, illetve hetvennyolc nap pedig egy negyedévnek felel meg;

v. ahhoz, hogy a heteket hónapokba, a hónapokat pedig hetekbe lehessen átszámítani, a heteket és a hónapokat először napokba kell átszámítani;

vi. a fenti szabályok alkalmazása az egy naptári évben szerzett biztosítási idők összegeként nem eredményezhet háromszáztizenkét napot, ötvenkét hetet, tizenkét hónapot vagy négy negyedévet meghaladó összeget.

b) Ha az érintett személy olyan munkavállaló, aki ötnapos heti munkarendben dolgozott:

i. egy nap kilenc órának, kilenc óra pedig egy napnak felel meg;

ii. egy hét öt napnak, öt nap pedig egy hétnek felel meg;

iii. egy hónap huszonkét napnak, huszonkét nap pedig egy hónapnak felel meg;

iv. egy negyedév három hónapnak, tizenhárom hétnek, illetve hatvanhat napnak, három hónap, tizenhárom hét, illetve hatvanhat nap pedig egy negyedévnek felel meg;

v. ahhoz, hogy a heteket hónapokba, a hónapokat pedig hetekbe lehessen átszámítani, a heteket és a hónapokat először napokba kell átszámítani;

vi. a fenti szabályok alkalmazása az egy naptári évben szerzett biztosítási idők összegeként nem eredményezhet kétszázhatvannégy napot, ötvenkét hetet, tizenkét hónapot vagy négy negyedévet meghaladó összeget.

c) Ha az érintett személy olyan munkavállaló, aki hétnapos heti munkarendben dolgozott:

i. egy nap hat órának, hat óra pedig egy napnak felel meg;

ii. egy hét hét napnak, hét nap pedig egy hétnek felel meg;

iii. egy hónap harminc napnak, harminc nap pedig egy hónapnak felel meg;

iv. egy negyedév három hónapnak, tizenhárom hétnek, illetve kilencven napnak, három hónap, tizenhárom hét, illetve kilencven nap pedig egy negyedévnek felel meg;

v. ahhoz, hogy a heteket hónapokba, a hónapokat pedig hetekbe lehessen átszámítani, a heteket és a hónapokat először napokba kell átszámítani;

vi. a fenti szabályok alkalmazása az egy naptári évben szerzett biztosítási idők összegeként nem eredményezhet háromszázhatvan napot, ötvenkét hetet, tizenkét hónapot vagy négy negyedévet meghaladó összeget.

Ha az egyik tagállam jogszabályai szerint szerzett biztosítási időt hónapokban fejezik ki, a töredékhónapnak megfelelő napok – az ebben a bekezdésben foglalt átváltási szabályokkal összhangban – egy teljes hónapnak tekintendők.

CÍM

BETEGSÉG ÉS ANYASÁG

A rendelet 18. cikkének végrehajtása

16. cikk

A biztosítási idő igazolása

(1) Ahhoz, hogy a rendelet 18. cikkének rendelkezéseire hivatkozni lehessen, a munkavállalónak vagy önálló vállalkozónak igazolást kell benyújtania az illetékes intézményhez arról, hogy azon jogszabályok szerint, amelyek hatálya alá utoljára tartozott, mennyi biztosítási időt szerzett.

(2) Ezt az igazolást a munkavállaló vagy önálló vállalkozó kérelme alapján annak a tagállamnak az intézménye vagy intézményei állítják ki, amely tagállam jogszabályainak a hatálya alá a munkavállaló vagy önálló vállalkozó utoljára tartozott. Ha a munkavállaló vagy önálló vállalkozó nem nyújtja be az említett igazolást, azt az illetékes intézmény az érintett intézménytől vagy intézményektől szerzi be.

(3) Az (1) és a (2) bekezdés rendelkezéseit hasonlóan kell alkalmazni, ha ez az illetékes állam jogszabályai által előírt feltételek teljesítése érdekében a más tagállam jogszabályai szerint korábban szerzett biztosítási idő figyelembevételéhez szükséges.

A rendelet 19. cikkének végrehajtása

17. cikk (14)

Természetbeni ellátások, ha a lakóhely az illetékes államon kívüli tagállamban található

(1) Ahhoz, hogy egy munkavállaló vagy önálló vállalkozó a rendelet 19. cikke szerint természetbeni ellátásban részesülhessen, nyilvántartásba kell vétetnie magát és családtagjait a lakóhelye szerinti intézménynél úgy, hogy igazolást nyújt be, amellyel tanúsítja, hogy ő, illetve családtagjai jogosultak az említett ellátásokra. Ezt az igazolást, amennyiben szükséges, az illetékes intézmény állítja ki a munkáltató által megadott információk alapján. Ha a munkavállaló vagy önálló vállalkozó vagy családtagjaik nem nyújtják be az említett igazolást, akkor azt a lakóhely szerinti intézmény szerzi be az illetékes intézménytől.

(2) Ez az igazolás mindaddig érvényes, amíg a lakóhely szerinti intézmény nem kapja meg a érvénytelenítéséről szóló értesítést. Ha azonban az említett igazolást német, francia, olasz vagy portugál intézmény állította ki, akkor az csak a kiállítás időpontjától számított egy évig érvényes, és évente meg kell újítani.

(3) Ha a munkavállaló idénymunkás, az (1) bekezdésben említett igazolás az idénymunka teljes várható idejére érvényes marad, hacsak eközben az illetékes intézmény nem értesíti a lakóhely szerinti intézményt a igazolás megsemmisítéséről.

(4) A lakóhely szerinti intézmény minden, az (1) bekezdés rendelkezései szerint végrehajtott nyilvántartásba vételről tájékoztatja az illetékes intézményt.

(5) Természetbeni ellátás kérelmezése esetén az érintett személy minden esetben benyújtja azokat az igazoló okmányokat, amelyeket a természetbeni ellátások nyújtásának feltételeként e személy lakóhelye szerinti tagállam jogszabályai előírnak.

▼M10 —————

(8) A munkavállaló, önálló vállalkozó, illetve családtagjaik helyzetének minden olyan változásáról tájékoztatják a lakóhelyük szerinti intézményt, amely a természetbeni ellátásokra való jogosultságukat megváltoztathatja, különösen az érintett személy munkaviszonyának vagy önálló vállalkozásának megszűnéséről vagy megváltozásáról, illetve a munkavállaló vagy önálló vállalkozó vagy valamelyik családtagja lakóhelyének vagy tartózkodási helyének megváltozásáról. Hasonlóképpen ha a munkavállaló vagy önálló vállalkozó biztosítottsága vagy a természetbeni ellátásokra való jogosultsága szűnik meg, az illetékes intézmény ennek megfelelően tájékoztatja a lakóhely szerinti intézményt. A lakóhely szerinti intézmény bármikor kérheti az illetékes intézménytől, hogy tájékoztatást adjon a munkavállaló vagy önálló vállalkozó biztosítottságával vagy a természetbeni ellátásokra való jogosultságával kapcsolatban.

(9) Két vagy több tagállam, illetve azok hatáskörrel rendelkező hatóságai az igazgatási bizottság véleményének birtokában más végrehajtási szabályokban is megállapodhatnak.

18. cikk

Pénzbeli ellátás, ha a munkavállaló lakóhelye az illetékes államon kívüli más tagállamban található

(1) Ahhoz, hogy egy munkavállaló vagy önálló vállalkozó a rendelet 19. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerint pénzbeli ellátásban részesülhessen, a keresőképtelenségének kezdetétől számított három napon belül értesítenie kell a lakóhelye szerinti intézményt a munkavégzés megszűnéséről, vagy – ha az illetékes intézmény vagy a lakóhely szerinti intézmény által alkalmazott jogszabályok előírják – megküldi az őt ellátásban részesítő orvos által kiállított, keresőképtelenségre vonatkozó igazolást.

(2) Ha a lakóhely szerinti országban az ellátást nyújtó orvosok a keresőképtelenségre vonatkozó igazolást nem állítják ki, az érintett személy közvetlenül a lakóhelye szerinti intézményhez fordul az intézmény által alkalmazott jogszabályokban meghatározott határidőn belül.

Ez az intézmény azonnal intézkedik a keresőképtelenség tényének orvosi megerősítéséről és az (1) bekezdésben említett igazolás kiállításáról. Ezt az igazolást, amely tartalmazza a keresőképtelenség valószínűsíthető időtartamát, haladéktalanul továbbítják az illetékes intézménynek.

(3) Azokban az esetekben, amelyekre a (2) bekezdés nem vonatkozik, a lakóhely szerinti intézmény attól az időponttól számítva, amikor az érintett személy hozzá fordult, a lehető legrövidebb időn, de legkésőbb három napon belül intézkedik az érintett személy orvosi felülvizsgálatáról, mintha az érintett személy nála lenne biztosított. A vizsgálatot végző orvos elsősorban a keresőképtelenség várható időtartamát jelöli meg jelentésében; e jelentést a lakóhely szerinti intézmény a vizsgálatot követő három napon belül továbbítja az illetékes intézménynek.

(4) Ezt követően a lakóhely szerinti intézmény ugyanúgy elvégzi az érintett személyre vonatkozó szükséges igazgatási ellenőrzéseket, illetve orvosi felülvizsgálatokat, mint ha az érintett személy nála lenne biztosított. Amint megállapítja, hogy az érintett személy munkavégzésre alkalmas, a lakóhely szerinti intézmény erről haladéktalanul értesíti az érintett személyt és az illetékes intézményt, közölve azt az időpontot, amellyel az érintett személy keresőképtelensége megszűnt. Az érintett személynek küldött értesítés, a (6) bekezdés rendelkezéseinek sérelme nélkül, az illetékes intézmény nevében hozott határozatnak minősül.

(5) Az illetékes intézmény minden esetben fenntartja annak jogát, hogy az érintett személyt a maga választotta orvossal vizsgáltassa meg.

(6) Ha az illetékes intézmény úgy dönt, hogy nem nyújt pénzbeli ellátást az érintett személynek, mert az nem teljesítette a lakóhelye szerinti ország jogszabályaiban megállapított alakiságokat, vagy azért, mert azt állapította meg, hogy az érintett személy alkalmas a munkavégzésre, e határozatáról értesíti az érintett személyt és ezzel egy időben határozatának egy példányát megküldi a lakóhely szerinti intézménynek.

(7) Ha az érintett személy ismét munkába áll, erről egyidejűleg értesíti az illetékes intézményt, ha az adott intézmény által alkalmazott jogszabályok ezt írják elő.

(8) Az illetékes intézmény megfelelő módon fizeti a pénzbeli ellátásokat, elsősorban nemzetközi postautalvánnyal, és erről tájékoztatja a lakóhely szerinti intézményt, valamint az érintett személyt. Ha a pénzbeli ellátásokat az illetékes intézmény nevében a lakóhely szerinti intézmény fizeti, akkor az előbbi tájékoztatja az érintett személyt jogairól, és az általa alkalmazott jogszabályoknak megfelelően értesíti a lakóhely szerinti intézményt a pénzbeli ellátás összegéről, a kifizetések időpontjáról, valamint arról a leghosszabb időtartamról, ameddig az ellátást fizetni kell.

(9) Két vagy több tagállam, illetve e tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai az igazgatási bizottság véleményének birtokában más végrehajtási szabályokban is megállapodhatnak.

A rendelet 20. cikkének végrehajtása

19. cikk

A határ menti ingázókra és családtagjaikra vonatkozó különleges rendelkezések

A határ menti ingázók, illetve családtagjaik esetében gyógyszerkészítmények, kötszerek, szemüvegek és kisebb segédeszközök csak abban a tagállamban válthatók ki, továbbá laboratóriumi vizsgálatok és ellenőrzések csak abban a tagállamban végezhetők, amelyikben azokat az adott tagállam jogszabályainak megfelelően felírták, kivéve ha az illetékes intézmény által alkalmazott jogszabály, illetve az érintett tagállamok vagy a fenti tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai között megkötött megállapodás kedvezőbb.

A rendelet 21. cikke (2) bekezdése második francia bekezdésének végrehajtása

19a. cikk (15)

Természetbeni ellátások az illetékes államban való tartózkodás esetén – A munkavállaló vagy önálló vállalkozó lakóhelyén kívüli tagállamban lakóhellyel rendelkező családtagok

(1) Ahhoz, hogy a családtagok a rendelet 21. cikke szerinti természetbeni ellátásokban részesülhessenek, a tartózkodási hely szerinti intézménynek be kell mutatniuk az arról szóló igazolást, hogy jogosultak az említett ellátásokra. Ez a családtagok lakóhelye szerinti intézmény által – ha lehetséges, a lakóhely szerinti tagállam területének elhagyása előtt – kiállított igazolás feltünteti (ahol szükséges) különösen a természetbeni ellátásoknak a fenti tagállam jogszabályai által megállapított maximális időtartamát. Ha a családtagok nem nyújtják be az említett igazolást, akkor azt a tartózkodási hely szerinti intézmény szerzi be a lakóhely szerinti intézménytől.

(2) A végrehajtási rendelet 17. cikkének (9) bekezdését hasonlóan kell alkalmazni.

A rendelet 22. cikkének végrehajtása

▼M10 —————

21. cikk

Természetbeni ellátások az illetékes államon kívüli tagállam területén való tartózkodás esetén

(1) Ahhoz, hogy a munkavállaló vagy önálló vállalkozó a rendelet 22. cikke (1) bekezdése a) pontjának i. alpontja szerint természetbeni ellátásokban részesülhessen, a természetbeni ellátásra való jogosultságát igazoló, az illetékes intézmény által kiállított dokumentumot kell benyújtania az ellátást nyújtóhoz. Ezt a dokumentumot a 2. cikkel összhangban készítik el. Ha az érintett személy nem tudja benyújtani az említett dokumentumot, akkor kapcsolatba lép a tartózkodási hely szerinti intézménnyel, amely olyan igazolást kér az illetékes intézménytől, amely tanúsítja, hogy az érintett személy jogosult a természetbeni ellátásra.

Az a dokumentum, amelyet az illetékes intézmény állít ki a természetbeni ellátásra való jogosultság tekintetében a rendelet 22. cikke (1) bekezdése a) pontja i. alpontjának megfelelően, minden egyedi estben ugyanolyan hatással bír az ellátást nyújtó tekintetében, mint a tartózkodási hely szerinti intézménynél biztosított érintett személyek jogosultságát tanúsító nemzeti igazolás.

(2) A végrehajtási rendelet 17. cikkének (9) bekezdését hasonlóan kell alkalmazni.

22. cikk

Természetbeni ellátás olyan munkavállalóknak vagy önálló vállalkozók részére, akik lakóhelyüket áthelyezik vagy visszatérnek a lakóhelyük szerinti országba, továbbá azon munkavállalók vagy önálló vállalkozók részére, akik egészségügyi ellátás céljából engedéllyel más tagállamba távoznak

(1) Ahhoz, hogy egy munkavállaló vagy önálló vállalkozó a rendelet 22. cikke (1) bekezdése b) pontjának i. alpontja alapján természetbeni ellátásokban részesülhessen, igazolást kell benyújtania a lakóhelye szerinti intézményhez, amellyel tanúsítja, hogy továbbra is jogosult az említett ellátásokra. Ez az igazolás, amelyet az illetékes intézmény állít ki, mindenekelőtt – amennyiben ez szükséges – azt a leghosszabb időtartamot határozza meg, ameddig az illetékes állam jogszabályai rendelkezéseinek megfelelően ezek az ellátások továbbra is biztosíthatók. Az igazolás, az érintett személy kérelmére, annak távozása után is kiállítható, ha azt vis maior következtében korábban nem lehetett elkészíteni.

(2) A végrehajtási rendelet 17. cikkének (9) bekezdését hasonlóan kell alkalmazni.

(3) Az (1) és (2) bekezdést hasonlóan kell alkalmazni a rendelet 22. cikke (1) bekezdése c) pontjának i. alpontjában említett esetben a természetbeni ellátások biztosítása tekintetében.

23. cikk

Természetbeni ellátás családtagoknak

A végrehajtási rendelet 21. vagy 22. cikkének rendelkezéseit adott esetben hasonlóan kell alkalmazni a rendelet 22. cikkének (3) bekezdése szerint a családtagok természetbeni ellátásának biztosítása tekintetében.

Ugyanakkor, a rendelet 22. cikke (3) bekezdésének második albekezdésében említett esetekben a lakóhely szerinti intézmény tekintendő illetékes intézménynek, illetve a családtagok lakóhelye szerinti ország jogszabályai tekintendők az illetékes állam jogszabályainak a végrehajtási rendelet 17. cikkének (9) bekezdése, valamint a 21. és 22. cikke alkalmazásában.

24. cikk

Munkavállalók vagy önálló vállalkozók pénzbeli ellátásai az illetékes államon kívüli tagállam területén való tartózkodásuk esetén

A végrehajtási rendelet 18. cikkének rendelkezéseit hasonlóan kell alkalmazni a rendelet 22. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja alapján nyújtott pénzbeli ellátások tekintetében. Ugyanakkor – a keresőképtelenségre vonatkozó igazolás benyújtása kötelezettségének sérelme nélkül – attól a munkavállalótól vagy önálló vállalkozótól, aki anélkül tartózkodik valamelyik tagállam területén, hogy ott kereső tevékenységet folytatna, nem követelhető meg, hogy benyújtsa a végrehajtási rendelet 18. cikke (1) bekezdésében említett, a munkavégzés megszűnéséről szóló értesítést.

A rendelet 23. cikke (3) bekezdésének végrehajtása

25. cikk

A pénzbeli ellátások kiszámításánál figyelembe veendő családtagokra vonatkozó igazolás

(1) Ahhoz, hogy egy munkavállaló vagy önálló vállalkozó a rendelet 23. cikke (3) bekezdésének rendelkezései szerinti ellátásokban részesülhessen, igazolást kell benyújtania az illetékes intézményhez azokra a családtagjaira vonatkozóan, akik nem abban a tagállamban rendelkeznek lakóhellyel, amelynek területén az említett intézmény található.

(2) Ezt az igazolást a családtagok lakóhelye szerinti intézmény állítja ki.

Az igazolás a kiállításának időpontjától számított tizenkét hónapig érvényes. Megújítható, ilyen esetben megújításának napjától érvényes.

Az érintett személy haladéktalanul értesíti az illetékes intézményt minden olyan eseményről, amely szükségessé teszi az említett igazolás módosítását. E módosítás az esemény bekövetkeztének napján lép hatályba.

(3) Az illetékes intézmény az (1) bekezdésben előírt igazolás helyett a jelenlegi családi állapotot igazoló dokumentumok bemutatására is kötelezheti az érintett személyt azokra a családtagjaira vonatkozóan, akik nem abban a tagállamban rendelkeznek lakóhellyel, amelynek területén az említett intézmény található.

A rendelet 25. cikke (1) bekezdésének végrehajtása

26. cikk

Ellátások olyan munkanélkülieknek, akik az illetékes államon kívüli tagállam területére távoznak munkakeresés céljából

(1) Ahhoz, hogy a munkanélküli vagy az őt elkísérő családtagja a rendelet 25. cikke (1) bekezdésének a) pontja és (1a) bekezdése szerint természetbeni ellátásokban részesülhessen, a természetbeni ellátásra való jogosultságát igazoló, az illetékes intézmény által kiállított dokumentumot kell benyújtania az ellátást nyújtóhoz. Ezt a dokumentumot a 2. cikkel összhangban készítik el. Ha az érintett személy nem tudja benyújtani az említett dokumentumot, akkor kapcsolatba lép a tartózkodási hely szerinti intézménnyel, amely olyan igazolást kér az illetékes intézménytől, amely tanúsítja, hogy az érintett személy jogosult a természetbeni ellátásra.

Az a dokumentum, amelyet az illetékes intézmény állít ki a természetbeni ellátásra való jogosultság tekintetében a rendelet 25. cikke (1) bekezdése a) pontjának megfelelően, minden egyedi esetben ugyanolyan hatással bír az ellátást nyújtó tekintetében, mint az azon hely szerinti intézménynél biztosított érintett személyek jogosultságát tanúsító nemzeti igazolás, ahová a munkanélküli távozott.

(1a) Ahhoz, hogy a munkanélküli vagy családtagjai a rendelet 25. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerint pénzbeli ellátásokban részesülhessenek, a munkanélkülinek igazolást kell benyújtania azon hely szerinti biztosítási intézményhez, ahová távozott; ezt az igazolást távozása előtt az illetékes biztosítási intézménytől kell megkérnie. Ha a munkanélküli nem nyújtja be az említett igazolást, azt az azon hely szerinti intézmény szerzi be az illetékes intézménytől, ahová a munkanélküli távozott. Ezzel az igazolással tanúsítani kell, hogy a rendelet 69. cikke (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott feltételek szerint fennáll a jogosultság a kérdéses ellátásokra; az igazolásban a rendelet 69. cikke (1) bekezdése c) pontja rendelkezéseinek figyelembevételével fel kell tüntetni e jogosultság időtartamát, továbbá szükség esetén meg kell határozni a keresőképtelenség vagy kórházi ápolás esetén a fenti időtartam alatt betegségbiztosítás útján nyújtandó pénzbeli ellátás összegét.

(2) Az azon hely szerinti munkanélküli-biztosítási intézmény, ahová a munkanélküli távozott, a végrehajtási rendelet 83. cikkében említett igazolás egy példányán tanúsítja, hogy a rendelet 69. cikke (1) bekezdésének b) pontjában megállapított feltételek teljesültek, továbbá meghatározza, hogy e feltételeket mely időponttól teljesítették, valamint meghatározza azt az időpontot, amelytől kezdve a munkanélküli az illetékes intézmény költségén munkanélküli-biztosítási ellátásban részesül; e példányt meg kell küldeni az azon hely betegbiztosító intézményének, ahová a munkanélküli távozott.

Ez az igazolás a rendelet 69. cikke (1) bekezdésének c) pontjában megállapított ideig érvényes mindaddig, amíg a feltételek teljesülnek. Az azon hely szerinti munkanélküli-biztosítási intézmény, ahová a munkanélküli távozott, három napon belül tájékoztatja az említett betegbiztosító intézményt, ha a feltételek már nem teljesülnek.

(3) A végrehajtási rendelet 17. cikkének (9) bekezdését hasonlóan kell alkalmazni.

(4) Ahhoz, hogy a munkanélküli részesüljön az illetékes állam jogszabályai által előírt pénzbeli ellátásokban, három napon belül el kell küldenie a keresőképtelenségéről szóló igazolást azon ország betegbiztosítási intézménye számára, amelybe távozott. Fel kell tüntetnie azt az időpontot is, ameddig a betegbiztosítási ellátásokban részesült, valamint a tartózkodási helye szerinti országban lévő címét.

(5) Annak a helységnek a betegbiztosítási intézménye, amelybe a munkanélküli távozott, három napon belül értesíti az illetékes betegbiztosítási intézményt, valamint azt az intézményt, amelynél a munkanélkülit munkát keresőként nyilvántartásba vették, a keresőképtelenség kezdetének és végének időpontjáról.

(6) A rendelet 25. cikke (4) bekezdésében meghatározott esetekben azon hely szerinti betegbiztosítási intézmény, amely helyre a munkanélküli távozott, értesíti az illetékes betegbiztosítási intézményt és az illetékes munkanélküli-biztosítási intézményt az álláspontját alátámasztó okok feltüntetésével arról, hogy álláspontja szerint teljesülnek a feltételei annak, hogy a pénzbeli és természetbeni ellátások nyújtásának időtartamát meghosszabbítsák, és az általa az illetékes betegbiztosítási intézménynek elküldött értesítéshez csatolja a vizsgálatot végző orvos által a beteg állapotáról kiállított részletes jelentést, feltüntetve azt az időszakot, amely során a rendelet 25. cikke (4) bekezdésének alkalmazására vonatkozó feltételek feltételezhetően fennállnak. Az illetékes betegbiztosítási intézmény ezután meghozza a határozatot annak az időszaknak a meghosszabbításáról, amely során a beteg munkanélküli részesülhet az ellátásokban.

(7) A végrehajtási rendelet 18. cikke (2), (3), (4), (5), (6), (8) és (9) bekezdésének rendelkezéseit hasonlóan kell alkalmazni.

A rendelet 25. cikke (3) bekezdésének végrehajtása

27. cikk

Természetbeni ellátások munkanélküliek családtagjainak, ha lakóhelyük az illetékes államon kívüli tagállam területén található

A végrehajtási rendelet 17. cikkének rendelkezéseit hasonlóan kell alkalmazni a munkanélküliek családtagjainak nyújtott természetbeni ellátások tekintetében, ha e családtagok lakóhelye az illetékes államon kívüli tagállam területén található. A rendelet 69. cikke (1) bekezdésének rendelkezései szerint ellátásban részesülő munkanélküliek családtagjai nyilvántartásba vételének időpontjában a végrehajtási rendelet 26. cikkének (1) bekezdésében említett igazolást kell bemutatni. Ez az igazolás addig érvényes, ameddig a rendelet 69. cikkének (1) bekezdése szerint ellátás nyújtható.

A rendelet 26. cikkének végrehajtása

28. cikk

Természetbeni ellátások nyugdíjigénylőknek és családtagjaiknak

(1) Ahhoz, hogy egy nyugdíjigénylő, valamint annak családtagjai a rendelet 26. cikkének (1) bekezdése szerint természetbeni ellátásokban részesülhessenek a nyugdíjigénylő lakóhelye szerinti tagállamban, olyan igazolás benyújtásával kell nyilvántartásba vétetniük magukat a lakóhelyük szerinti intézménynél, amely igazolja, hogy a nyugdíjigénylő egy másik tagállam jogszabályai szerint saját maga, illetve családtagjai után jogosult az említett ellátásokra. Ezt az igazolást a természetbeni ellátásokért felelős tagállam intézménye állítja ki.

(2) A lakóhely szerinti intézmény az (1) bekezdésnek megfelelően végzett valamennyi nyilvántartásba vételről tájékoztatja az igazolást kiállító intézményt.

A rendelet 28. és 28a. cikkének végrehajtása

29. cikk

Természetbeni ellátások olyan nyugdíjasoknak és családtagjaiknak, ►M2 akik ugyanabban a tagállamban rendelkeznek lakóhellyel ◄ akik nem abban a tagállamban rendelkeznek lakóhellyel, amelynek jogszabályai szerint nyugdíjban részesülnek és ellátásokra jogosultak

(1) Ahhoz, hogy egy nyugdíjas, valamint annak családtagjai a rendelet 28. cikkének (1) bekezdése és 28a. cikke szerint természetbeni ellátásokban részesülhessenek a nyugdíjas lakóhelye szerinti tagállam területén, olyan igazolás benyújtásával kell nyilvántartásba vétetniük magukat a lakóhelyük szerinti intézménynél, amely igazolja, hogy a nyugdíjas saját maga, illetve családtagjai után jogosult az említett ellátásokra azon jogszabályok szerint, amelyek szerint nyugdíj fizetendő.

(2) Amint a nyugdíjas eleget tesz az ezen ellátásokra való jogosultság megszerzésével kapcsolatos feltételeknek, ezt az igazolást a nyugdíjas kérelmére a nyugdíj folyósításáért felelős intézmény, vagy a felelős intézmények valamelyike, illetve, szükség esetén, az az intézmény állítja ki, amelyik jogosult a természetbeni ellátásokra való jogosultság megállapítására. Ha a nyugdíjas nem nyújtja be az igazolást, akkor azt a lakóhelye szerinti intézmény szerzi be a nyugdíj folyósításáért felelős intézménytől vagy a felelős intézmények valamelyikétől, illetve, szükség esetén, attól az intézménytől, amelyik jogosult ezen igazolások kiállítására. Mialatt a lakóhely szerinti intézmény ezen igazolás beérkezésére vár, az elfogadott igazoló okmányok figyelembevételével ideiglenesen nyilvántartásba veheti a nyugdíjast és annak családtagjait ►M2 akik ugyanabban a tagállamban rendelkeznek lakóhellyel ◄ . E nyilvántartásbavétel a természetbeni ellátások kifizetéséért felelős intézményt csak akkor kötelezi, ha ez az utóbbi intézmény kiállította az (1) bekezdésben előírt igazolást.

(3) A lakóhely szerinti intézmény az említett bekezdés rendelkezéseinek megfelelően végrehajtott valamennyi nyilvántartásba vételről tájékoztatja a (2) bekezdésben előírt igazolást kiállító intézményt.

(4) Természetbeni ellátások iránti kérelem esetén az utolsó kifizetés utalványa átvételi elismervényének, illetve ellenőrző szelvényének a bemutatásával bizonyítani kell a lakóhely szerinti intézmény előtt, hogy a nyugdíjas nyugdíjjogosultsága még fennáll.

(5) A nyugdíjas vagy annak családtagjai ►M2 akik ugyanabban a tagállamban rendelkeznek lakóhellyel ◄ a helyzetükben bekövetkező minden olyan változásról tájékoztatják a lakóhelyük szerinti intézményt, amely a természetbeni ellátásokra való jogosultságukat megváltoztathatja, különösen a nyugdíj felfüggesztéséről vagy megszüntetéséről, valamint lakóhelyük áthelyezéséről. A nyugdíjfizetésért felelős intézmények ugyancsak tájékoztatják a nyugdíjas lakóhelye szerinti intézményt minden ilyen változásról.

(6) Az igazgatási bizottság a szükséges mértékben rögzíti azokat a szabályokat, amelyek segítségével a rendelet 28. cikke (2) bekezdésének b) pontjában említett esetben a természetbeni ellátások költségeit viselő intézményt meg lehet határozni.

A rendelet 29. cikkének végrehajtása

30. cikk (14)

Természetbeni ellátások olyan családtagoknak, akik ►M2 az illetékes tagállam területén kívül ◄ a nyugdíjas lakóhelye szerinti állam területén kívüli tagállamban rendelkeznek lakóhellyel

(1) Ahhoz, hogy a nyugdíjas családtagjai a rendelet 29. cikkének (1) bekezdése szerint természetbeni ellátásokban részesülhessenek a lakóhelyük szerinti tagállam területén, olyan igazoló okmányok benyújtásával kell nyilvántartásba vétetniük magukat a lakóhelyük szerinti intézménynél, amelyet az intézmény által alkalmazott jogszabályok a nyugdíjas családtagjainak nyújtandó ilyen ellátások vonatkozásában előírnak, továbbá ugyancsak be kell nyújtaniuk egy igazolást, amellyel tanúsítják, hogy a nyugdíjas saját maga, illetve családtagjai után jogosult természetbeni ellátásokra. ►M2 Ez az igazolás, amelyet a nyugdíj folyósításáért felelős intézmény vagy intézmények egyike vagy adott esetben a természetbeni ellátásokra való jogosultság meghatározására felhatalmazott intézmény állít ki addig érvényes, amíg a családtagok lakóhelye szerinti intézményt nem értesítik annak visszavonásáról. ◄ ►M2 Ha a családtagok nem mutatják be az igazolást, a lakóhelyük szerinti intézmény, annak beszerzése céljából, felveszi a kapcsolatot a nyugdíj folyósításáért felelős intézménnyel vagy intézményekkel, illetve az erre feljogosított intézménnyel. ◄ Ha azonban az említett igazolást német, francia, olasz vagy portugál intézmény állította ki, akkor az csak a kiállítás időpontjától számított egy évig érvényes, és évente meg kell újítani.

(2) A természetbeni ellátások kérelmezésekor a családtagoknak abban az esetben kell benyújtaniuk az (1) bekezdésben említett igazolást a lakóhelyük szerinti intézményhez, ha az intézmény által alkalmazott jogszabályok úgy rendelkeznek, hogy a kérelemhez nyugdíjjogosultságot igazoló okmányt kell csatolni.

▼M2

(3) Az (1) bekezdésben említett igazolást kiállító intézmény tájékoztatja a családtagok lakóhelye szerinti intézményt a nyugdíj felfüggesztéséről vagy megszüntetéséről. A családtagok lakóhelye szerinti intézmény bármikor kérheti, hogy az igazolást kiállító intézmény adjon tájékoztatást a természetbeni ellátásokra való jogosultságról.

(4) A családtagok helyzetük minden olyan változásáról tájékoztatják a lakóhelyük szerinti intézményt, amely a természetbeni ellátásokra való jogosultságukat megváltoztathatja, különösen lakóhelyük áthelyezéséről.

▼M2

(5) A lakóhely szerinti intézmény tájékoztatja az (1) bekezdésben említett igazolást kiállító intézményt minden, az általa annak a bekezdésnek a rendelkezéseivel összhangban végzett nyilvántartásbavételről.

A rendelet 31. cikkének végrehajtása

31. cikk

Természetbeni ellátások olyan nyugdíjasoknak és családtagjaiknak, akik nem a lakóhelyük szerinti tagállamban tartózkodnak

(1) Ahhoz, hogy egy nyugdíjas a rendelet 31. cikke szerint természetbeni ellátásokban részesüljön, a természetbeni ellátásra való jogosultságát igazoló, a lakóhely szerinti intézmény által kiállított dokumentumot kell benyújtania az ellátást nyújtóhoz. Ezt a dokumentumot a 2. cikkel összhangban készítik el. Ha az érintett személy nem tudja benyújtani az említett dokumentumot, akkor kapcsolatba lép a tartózkodási hely szerinti intézménnyel, amely olyan igazolást kér a lakóhely szerinti intézménytől, amely tanúsítja, hogy az érintett személy jogosult a természetbeni ellátásra.

Az a dokumentum, amelyet az illetékes intézmény állít ki a természetbeni ellátásra való jogosultság tekintetében a rendelet 31. cikkének megfelelően, minden egyedi esetben ugyanolyan hatással bír az ellátást nyújtó tekintetében, mint a tartózkodási hely szerinti intézménynél biztosított érintett személyek jogosultságát tanúsító nemzeti igazolás.

(2) A végrehajtási rendelet 17. cikke (9) bekezdésének rendelkezéseit hasonlóan kell alkalmazni.

(3) Az (1) és a (2) bekezdés rendelkezéseit hasonlóan kell alkalmazni a rendelet 31. cikkének hatálya alá tartozó családtagoknak nyújtott természetbeni ellátásokra. Ha ezek a családtagok a nyugdíjas lakóhelye szerinti tagállamtól eltérő tagállam területén rendelkeznek lakóhellyel, az (1) bekezdésben említett dokumentumot az ő lakóhelyük szerinti intézmény állítja ki.

A rendelet 35. cikke (1) bekezdésének végrehajtása

32. cikk

Intézmények, amelyekhez a bányákban és a hasonló üzemekben dolgozó munkavállalók, valamint családtagjaik fordulhatnak, ha az illetékes állam területén kívüli tagállamban tartózkodnak vagy rendelkeznek lakóhellyel

(1) A rendelet 35. cikke (1) bekezdésében említett esetekben, továbbá akkor, ha a tartózkodási hely vagy a lakóhely szerinti ország acéliparában alkalmazott fizikai dolgozókra kiterjedő anyasági, illetve betegségbiztosítási rendszer szerint nyújtott ellátások megegyeznek a bányákban és a hasonló üzemekben alkalmazott munkavállalók különleges biztosítási rendszere alapján nyújtott ellátásokkal, az e csoportba tartozó munkavállalók és családtagjaik a tartózkodási vagy lakóhelyük szerinti tagállam területén a hozzájuk legközelebb eső intézményhez is fordulhatnak – ezeket a végrehajtási rendelet 3. melléklete határozza meg – még akkor is, ha ezek az intézmények az acéliparban alkalmazott fizikai dolgozókra kiterjedő biztosítási rendszert alkalmazó intézmények, amelyek ezután az ellátásokat nyújtják.

(2) Amennyiben a bányákban és a hasonló üzemekben alkalmazott munkavállalókra vonatkozó különleges biztosítási rendszer szerint nyújtott ellátások kedvezőbbek, úgy e munkavállalók vagy családtagjaik választhatnak, hogy e biztosítási rendszer alkalmazásáért felelős intézményhez fordulnak, avagy a tartózkodási, illetve lakóhelyük szerinti tagállam területén hozzájuk legközelebbi olyan intézményhez, amely az acéliparban alkalmazott fizikai dolgozók biztosítási rendszerét alkalmazza. Ez utóbbi esetben a kérdéses intézmény felhívja az érintett személy figyelmét arra a tényre, hogy amennyiben a fent említett különleges biztosítási rendszer alkalmazásáért felelős intézményhez fordul, úgy kedvezőbb ellátásokban részesül; továbbá meg kell adnia ezen intézmény nevét és címét is.

A rendelet 35. cikke (2) bekezdésének végrehajtása

▼M12 —————

A rendelet 35. cikke (4) bekezdésének végrehajtása

33. cikk

Azon időszak figyelembevétele, amelynek során egy másik tagállam intézménye már nyújtott ellátásokat

A rendelet 35. cikke (4) bekezdése rendelkezéseinek alkalmazásában valamely tagállam ellátás biztosítására kötelezettintézménye kérheti egy másik tagállam intézményétől, hogy adjontájékoztatást arról az időszakról, amelynek során ez utóbbi intézmény az anyaság vagy betegség ugyanazon esetével kapcsolatban már nyújtott ellátást.

Egy tagállam területén való tartózkodás során felmerült kiadások megtérítése egy másik tagállam illetékes intézménye által

34. cikk (12)

(1) Ha a munkavállalónak vagy önálló vállalkozónak az illetékes államon kívüli tagállam területén való tartózkodása alatt a végrehajtási rendelet 20. cikkének (1), (2) és (5) bekezdésében, valamint 21., 23. és 31. cikkében előírt alakiságok nem teljesíthetők, úgy a munkavállaló kiadásait, kérelmére, az illetékes intézmény téríti meg a tartózkodási hely szerinti intézmény által a megtérítésekre alkalmazott mértékben.

(2) A tartózkodási hely szerinti intézmény az illetékes intézmény kérelmére minden szükséges információt megad a megtérítés mértékéről.

Ha a tartózkodási hely szerinti intézményt és az illetékes intézményt olyan megállapodás köti, amely szerint vagy nem kell megtérítést fizetnie, vagy a nyújtott ellátásokat átalányösszegben kell megtérítenie a rendelet 22. cikke (1) bekezdése a) pontja i. alpontjának és a 31. cikknek az alkalmazásában, a tartózkodási hely szerinti intézmény továbbá köteles az illetékes intézménynek átutalni az érintett személynek az (1) bekezdés rendelkezései szerint megtérítendő összeget.

(3) Ha jelentősebb költségekről van szó, az illetékes intézmény megfelelő előleget fizethet az érintett személynek, amint ez a személy benyújtja az említett intézménynek a megtérítésre vonatkozó igényét.

(4) Az (1), (2) és (3) bekezdés ellenére az illetékes intézmény elvégezheti a költségek megtérítését az általa alkalmazott mértéknek megfelelően, feltéve hogy a megtérítés ilyen módon elvégezhető, a megtérítendő költségek nem haladják meg az igazgatási bizottság által meghatározott mértéket, továbbá a munkavállaló vagy önálló vállalkozó, illetve a nyugdíjas hozzájárul ennek a rendelkezésnek az alkalmazásához. A megtérítés összege egyik esetben sem haladhatja meg a ténylegesen felmerült költségek összegét.

▼M7

(5) Abban az esetben, ha a tartózkodási állam jogalkotása nem rendelkezik a visszatérítés mértékéről, a hatáskörrel rendelkező intézmény visszatérítést nyújthat az általa alkalmazott kulcsoknak megfelelően, anélkül hogy ehhez az érintett személy hozzájárulására volna szükség. A visszatérítés összege egyetlen esetben sem haladhatja meg a ténylegesen felmerült kiadások összegét.

CÍM

ROKKANTSÁG, ÖREGSÉG ÉS HALÁL (NYUGDÍJ)

Az ellátások iránti kérelmek benyújtása és vizsgálata

35. cikk (11)

Rokkantsági ellátások iránti kérelem, amennyiben a munkavállaló vagy önálló vállalkozó kizárólag a rendelet IV. mellékletének A. részében meghatározott jogszabályok hatálya alá tartozott, valamint a rendelet 40. cikkének (2) bekezdésében említett esetben

(1) Ahhoz, hogy egy munkavállaló vagy önálló vállalkozó – a rendelet 40. cikkének (2) bekezdésében, 41. cikkének (1) bekezdésében, valamint 42. cikkének (2) bekezdésében említett eseteket is beleértve – a rendelet 37., 38. és 39. cikke szerint ellátásokban részesüljön, kérelmét vagy annak a tagállamnak az intézményéhez kell benyújtania, amely tagállam jogszabályainak a hatálya alá tartozott a rokkantsághoz vagy a rokkantság súlyosbodásához vezető keresőképtelenség bekövetkeztének időpontjában, vagy a lakóhelye szerinti intézményhez, amely ezt követően a kérelem benyújtása időpontjának megjelölésével továbbítja a kérelmet az előbbi intézményhez; ezt az időpontot kell tekinteni a kérelemnek az előbbi intézményhez történő benyújtása időpontjának is. Ha azonban betegségbiztosítási pénzbeli ellátást nyújtottak, akkor – adott esetben – azt az időpontot kell a nyugdíj iránti kérelem benyújtása időpontjának tekinteni, amely napon e pénzbeli ellátás biztosítása megszűnt.

(2) A rendelet 41. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett esetben az az intézmény, amelynél a munkavállaló vagy önálló vállalkozó utoljára biztosított volt, értesíti azt az intézményt, amely eredetileg felelős az ellátások kifizetéséért, arról, hogy az általa alkalmazott jogszabályok szerint az ellátások milyen mértékben és mely időponttól járnak. A rokkantság súlyosbodását megelőzően járó ellátások ettől az időponttól megszűnnek, vagy olyan összegre csökkennek, amely nem haladja meg a rendelet 41. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett kiegészítést.

(3) A rendelet 41. cikke (1) bekezdésének d) pontjában említett esetben a (2) bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatók. Ebben az esetben az az intézmény, amelynél az igénylő utoljára biztosított volt, a holland intézményhez fordul azért, hogy meggyőződjön az attól az intézettől járó összeg nagyságáról.

36. cikk

Öregségi és túlélő hozzátartozóknak járó ellátások iránti kérelem (az árvaellátások kivételével), valamint rokkantsági ellátások a végrehajtási rendelet 35. cikkében nem említett esetekben

(1) Ahhoz, hogy a rendelet 40–51. cikke szerint az érintett személy ellátásokban részesüljön – a végrehajtási rendelet 35. cikkében említett esetektől eltekintve –, kérelmét a lakóhelye szerinti intézményhez nyújtja be az intézmény által alkalmazott jogszabályi előírásoknak megfelelően. Ha a munkavállaló vagy önálló vállalkozó nem tartozott e jogszabályok hatálya alá, úgy a lakóhelye szerinti intézmény a kérelem benyújtása időpontjának feltüntetésével továbbítja a kérelmet annak a tagállamnak az intézményéhez, amely tagállam jogszabályainak a hatálya alá a munkavállaló vagy önálló vállalkozó utoljára tartozott. A feltüntetett időpontot a kérelemnek az utóbbi intézményhez történő benyújtása időpontjának kell tekinteni.

(2) Ha az igénylő olyan tagállam területén rendelkezik lakóhellyel, amely tagállam jogszabályainak a hatálya alá a munkavállaló vagy önálló vállalkozó nem tartozott, úgy kérelmét annak a tagállamnak az intézményéhez nyújthatja be, amely tagállam jogszabályainak a hatálya alá a munkavállaló vagy önálló vállalkozó utoljára tartozott.

(3) Ha az igénylő olyan állam területén rendelkezik lakóhellyel, amely nem tagállam, úgy kérelmét azon tagállam illetékes intézményéhez nyújtja be, amely tagállam jogszabályainak a hatálya alá a munkavállaló vagy önálló vállalkozó utoljára tartozott.

Ha az igénylő annak a tagállamnak az intézményéhez nyújtja be kérelmét, amelynek állampolgára, akkor ez az intézmény továbbítja a kérelmet az illetékes intézménynek.

(4) Az egyik tagállam intézményéhez benyújtott ellátások iránti kérelem automatikusan maga után vonja valamennyi kérdéses tagállam jogszabályai szerint járó ellátások egyidejű megállapítását, amely jogszabályok feltételeinek az igénylő megfelel, hacsak – a rendelet 44. cikkének (2) bekezdése szerint – nem maga az igénylő kéri bármely olyan öregségi ellátás elhalasztását, amelyre egy vagy több tagállam jogszabályai szerint jogosult lenne.

37. cikk

Okmányok és adatok, amelyeket a végrehajtási rendelet 36. cikkében említett ellátások iránti kérelemhez mellékelni kell

A végrehajtási rendelet 36. cikkében említett kérelmek benyújtására a következő szabályokat kell alkalmazni:

a) a kérelemhez mellékelni kell a szükséges igazoló okmányokat és a kérelmet az azon tagállam jogszabályaiban előírt formanyomtatványon kell elkészíteni,

i. amely tagállam területén az igénylő lakóhellyel rendelkezik, a 36. cikk (1) bekezdésében említett esetben;

ii. amely tagállam jogszabályainak a hatálya alá a munkavállaló utoljára tartozott, a 36. cikk (2) és (3) bekezdésében említett esetekben;

b) az igénylő által szolgáltatott adatok helytállóságát a kérelemhez csatolt hivatalos okmányokkal kell igazolni, vagy azt az igénylő lakóhelye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező szerveinek kell megerősíteniük;

c) amennyiben lehetséges, az igénylő feltünteti vagy annak a tagállamnak a rokkantsági, öregségi vagy haláleseti (nyugdíj-) biztosítási intézményét, illetve intézményeit, ahol a munkavállaló vagy önálló vállalkozó biztosított volt, vagy azt a munkáltatót, illetve azokat a munkáltatókat – a birtokában levő munkaviszony-igazolásokat mellékelve –, amelynél, illetve amelyeknél a munkavállaló vagy önálló vállalkozó a tagállamok bármelyikének területén dolgozott;

d) ha a rendelet 44. cikkének (2) bekezdése szerint az igénylő olyan öregségi ellátások megállapításának elhalasztását kéri, amelyekre egy vagy több tagállam jogszabályai szerint is jogosult lenne, meg kell határoznia azokat a jogszabályokat, amelyek szerint az ellátást kéri.

38. cikk

Igazolás azokról a családtagokról, akiket az ellátás összegének megállapításánál figyelembe kell venni

(1) Ahhoz, hogy az igénylő a rendelet 39. cikke (4) bekezdésének vagy 47. cikke (3) bekezdésének rendelkezései szerint ellátásokban részesüljön, igazolást kell benyújtania azokról a családtagjairól, gyermekei kivételével, akiknek lakóhelye nem annak a tagállamnak a területén található, ahol az ellátások megállapításáért felelős intézmény.

Ezt az igazolást a családtagok lakóhelye szerinti betegbiztosító intézmény, vagy azon tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága által kijelölt intézmény állítja ki, amely tagállamban e családtagok lakóhellyel rendelkeznek. A végrehajtási rendelet 25. cikke (2) bekezdése második és a harmadik albekezdésének rendelkezéseit hasonlóan kell alkalmazni.

Az ellátások megállapításáért felelős intézmény azt is megkövetelheti, hogy az igénylő az első albekezdésben előírt igazolás helyett a jelenlegi családi állapotra vonatkozó okmányokat nyújtson be gyermekei kivételével azokról a családtagjairól, akik nem annak a tagállamnak a területén rendelkeznek lakóhellyel, ahol az említett intézmény található.

(2) Ha az (1) bekezdésben említett esetben az érintett intézmény által alkalmazott jogszabályok megkövetelik, hogy a családtagok közös háztartásban éljenek a nyugdíjassal, akkor azt a tényt, hogy az említett családtagok, akik a fenti feltételnek nem tesznek ugyan eleget, mégis főként a nyugdíjas eltartottjai, az igénylő jövedelme egy részének rendszeres átutalását bizonyító okmányokkal igazolják.

39. cikk (11)

A rokkantsági ellátások iránti kérelmek elbírálása, ha a munkavállaló vagy önálló vállalkozó kizárólag a rendelet IV. mellékletének A. részében meghatározott jogszabályok hatálya alá tartozott

(1) Ha a munkavállaló vagy önálló vállalkozó rokkantsági ellátások iránti kérelmet nyújtott be, és az intézmény azt állapítja meg, hogy arra a rendelet 37. cikke (1) bekezdésének rendelkezései vonatkoznak, akkor az intézmény, amennyiben szükséges, igazolást szerez be attól az intézménytől, amelynél az érintett személy utoljára biztosított volt, az ez utóbbi intézmény által alkalmazott jogszabályok szerint szerzett biztosítási időről.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit hasonlóan kell alkalmazni, ha az illetékes állam jogszabályaiban előírt feltételeknek való megfelelés szempontjából figyelembe kell venni más tagállamok jogszabályai szerint korábban szerzett biztosítási időt.

(3) A rendelet 39. cikkének (3) bekezdésében említett esetben a kérelmet elbíráló intézmény a munkavállalóra vonatkozó iratokat továbbítja ahhoz az intézményhez, amelynél az érintett személy utoljára biztosított volt.

(4) A végrehajtási rendelet 41-50. cikke nem alkalmazható az (1), (2) és (3) bekezdésben említett kérelmek vizsgálatára.

40. cikk

A rokkantság fokának meghatározása

A rokkantság fokának meghatározásánál a tagállam intézménye figyelembe vesz minden olyan okmányt, orvosi jelentést és igazgatási jellegű információt, amelyet bármely más tagállam intézménye szerzett be. Ugyanakkor minden intézmény fenntartja a jogot arra, hogy az általa választott orvossal vizsgáltassa meg az igénylőt; kivéve azokban az esetekben, amelyekre a rendelet 40. cikke (4) bekezdésének rendelkezései vonatkoznak.

A rokkantsági, öregségi és túlélő hozzátartozóknak járó ellátások iránti kérelmek vizsgálata a végrehajtási rendelet 36. cikkében említett esetekben

41. cikk

A vizsgáló intézmény meghatározása

(1) Az ellátás iránti kérelmeket az az intézmény vizsgálja meg, ahová azokat a végrehajtási rendelet 36. cikke rendelkezéseinek megfelelően benyújtották vagy továbbították. Ez az intézmény a továbbiakban „vizsgáló intézmény”.

(2) A vizsgáló intézmény egy különleges formanyomtatványon haladéktalanul értesíti valamennyi érintett intézményt az ellátás iránti kérelemről, hogy a kérelmet ezeknél az intézményeknél egyidejűleg és késedelem nélkül meg lehessen vizsgálni.

42. cikk

Az ellátások iránti kérelmek vizsgálatánál alkalmazandó formanyomtatványok

(1) A vizsgáló intézmény az ellátások iránti kérelmek vizsgálatához olyan formanyomtatványt használ, amely mindenekelőtt külön-külön és összesítve is tartalmazza a munkavállaló vagy önálló vállalkozó által valamennyi érintett tagállam jogszabályai szerint szerzett biztosítási vagy tartózkodási időket.

(2) Ezek a formanyomtatványok az igazoló okmányok helyébe lépnek, amikor azokat egy másik tagállam intézményének továbbítják.

43. cikk

A kérelem vizsgálata során az érintett intézmények által követendő eljárás

(1) A vizsgáló intézmény rávezeti a végrehajtási rendelet 42. cikkének (1) bekezdésében előírt formanyomtatványra az általa alkalmazott jogszabályok szerint szerzett biztosítási vagy tartózkodási időt, majd a nyomtatvány egy példányát továbbítja valamely tagállam rokkantsági, öregségi vagy haláleseti (nyugdíj-) biztosítási intézményéhez, amelynél a munkavállaló vagy önálló vállalkozó biztosított volt, csatolva hozzá, ahol szükséges, az igénylő által benyújtott munkaviszony-igazolásokat.

(2) Ha csak egyetlen másik intézmény érintett, akkor az az intézmény a következők feltüntetésével tölti ki az említett formanyomtatványt:

a) az általa alkalmazott jogszabályok szerint szerzett biztosítási vagy tartózkodási idő;

b) az ellátás összege, amelyet az igénylő csak a fenti biztosítási vagy tartózkodási idő tekintetében igényelhet;

c) a ellátásoknak a rendelet 46. cikke (2) bekezdésének megfelelően kiszámított elméleti és tényleges összege.

Az így kitöltött formanyomtatványt visszaküldik a vizsgáló intézménynek.

Ha az ellátásra való jogosultság csak az utóbbi tagállam intézménye által alkalmazott jogszabályok szerint szerzett biztosítási vagy tartózkodási idő figyelembevételével áll fenn, és ha az ennek az időnek megfelelő ellátás összege késedelem nélkül megállapítható – mivel a c) pontban említett számítási műveletek érzékelhetően hosszabb időt vesznek igénybe –, akkor a formanyomtatványt az a) és a b) pontban említett információval küldik vissza a vizsgáló intézménynek; a c) pontban említett információt a lehető legrövidebb időn belül továbbítják a vizsgáló intézménynek.

(3) Ha két vagy több másik intézmény is érintett, akkor az általuk alkalmazott jogszabályok szerint szerzett biztosítási vagy tartózkodási időt feltüntetik az említett formanyomtatványon, majd visszajuttatják a vizsgáló intézményhez.

Ha ellátásra való jogosultság csak a fenti intézmények közül egy vagy több által alkalmazott jogszabályok szerint szerzett biztosítási vagy tartózkodási idő figyelembevételével áll fenn, és ha az ennek az időnek megfelelő ellátás összege késedelem nélkül meghatározható, akkor a vizsgáló intézményt egyidejűleg értesítik erről az összegről és a biztosítási vagy tartózkodási időkről; ha az összeg meghatározása némi késedelemmel jár, úgy a vizsgáló intézményt akkor értesítik az összegről, mihelyt az összeget meghatározták.

A biztosítási vagy tartózkodási időkről, továbbá – adott esetben – az egy vagy több érintett tagállam jogszabályai szerint járó összegről, illetve összegekről tájékoztató formanyomtatványok kézhezvételekor a vizsgáló intézmény minden érintett intézménynek megküldi az így kitöltött formanyomtatványok egy-egy példányát, azon pedig feltüntetik az ellátásoknak a rendelet 46. cikke (2) bekezdésének megfelelően kiszámított elméleti és tényleges összegét, majd visszaküldik a formanyomtatványt a vizsgáló intézménynek.

(4) A (2) vagy a (3) bekezdésben említett adatok beérkezésekor a vizsgáló intézmény, amint megállapítja, hogy a rendelet 40. cikkének (2) bekezdését vagy 48. cikkének (2) vagy (3) bekezdését kell-e alkalmazni, erről tájékoztatja a többi érintett intézményt.

(5) A végrehajtási rendelet 37. cikkének d) pontjában előírt esetben azoknak a tagállamoknak az intézményei, amely tagállamok jogszabályainak az igénylő a hatálya alá tartozott, de amelyekhez az ellátások megállapítása elhalasztásának érdekében fordult, csak azokat a biztosítási vagy tartózkodási időket vezetik rá a végrehajtási rendelet 42. cikkének (1) bekezdésében előírt formanyomtatványra, amelyeket az igénylő ezen intézmények által alkalmazott jogszabályok szerint szerzett.

44. cikk

A rokkantság fokával kapcsolatban döntésre jogosult intézmény

(1) A (2) és a (3) bekezdés rendelkezéseire is figyelemmel csak a vizsgáló intézmény jogosult arra, hogy az igénylő rokkantságának fokát illetően a rendelet 40. cikkének (4) bekezdésében említett határozatot meghozza. Az intézmény akkor dönt, mihelyt módjában áll meghatározni, hogy – adott esetben a rendelet 45. cikke rendelkezéseinek figyelembevételével – az általa alkalmazott jogszabályokban rögzített, jogosultságra vonatkozó feltételek teljesültek-e. E határozatáról haladéktalanul értesíti a többi érintett intézményt.

(2) A rendelet 45. cikke rendelkezéseinek figyelembevételével amennyiben a jogosultságnak a vizsgáló intézmény által alkalmazott jogszabályokban megállapított feltételei, a rokkantság fokára vonatkozó feltételek kivételével, nem teljesültek, úgy erről az intézmény haladéktalanul értesíti azon tagállam rokkantság tekintetében illetékes intézményét, amely tagállam jogszabályainak a hatálya alá a munkavállaló vagy önálló vállalkozó utoljára tartozott. Ez az intézmény jogosult arra – amennyiben a jogosultságnak az általa alkalmazott jogszabályokban megállapított feltételei teljesültek –, hogy döntsön az igénylő rokkantságának fokáról; e határozatáról haladéktalanul értesíti a többi érintett intézményt.

(3) Adott esetben az ügy változatlan feltételek mellett visszautalható azon tagállam rokkantság tekintetében illetékes intézményéhez, amely tagállam jogszabályainak a munkavállaló vagy önálló vállalkozó először a hatálya alá tartozott.

45. cikk

Ellátások ideiglenes kifizetése, ellátások megelőlegezése

(1) Ha a vizsgáló intézmény azt állapítja meg, hogy az igénylő az intézmény által alkalmazott jogszabályok szerint anélkül jogosult ellátásokra, hogy ehhez más tagállamok jogszabályai szerint szerzett biztosítási vagy tartózkodási időt kellene figyelembe venni, akkor ideiglenes jelleggel azonnal megkezdi az ellátások folyósítását.

(2) Ha az igénylő az (1) bekezdés alapján nem jogosult ugyan ellátásra, de a végrehajtási rendelet 43. cikkének (2) vagy (3) bekezdése értelmében a vizsgáló intézmény részére szolgáltatott információkból kitűnik, hogy egy másik tagállam jogszabályai szerint – de csak e jogszabályok szerint szerzett biztosítási vagy tartózkodási idő figyelembevételével – ellátásokra való jogosultság áll fenn, akkor az említett jogszabályokat alkalmazó intézmény ideiglenes jelleggel megkezdi az ellátások folyósítását, mihelyt a vizsgáló intézmény tájékoztatja erről a kötelezettségéről.

(3) Ha a (2) bekezdésben említett esetben több tagállam jogszabályai szerint is ellátásra való jogosultság áll fenn – de csak e tagállamok jogszabályai szerint szerzett biztosítási vagy tartózkodási idő figyelembevételével –, akkor az ellátások ideiglenes kifizetéséért az az intézmény felel, amelyik először tájékoztatja a vizsgáló intézményt a jogosultság fennállásáról; a többi érintett intézmény tájékoztatása már a vizsgáló intézmény kötelessége.

(4) Az (1), (2) vagy (3) bekezdés szerint ellátások fizetésére kötelezett intézmény haladéktalanul tájékoztatja az igénylőt erről a tényről, miközben egyértelműen felhívja figyelmét a megtett intézkedés átmeneti jellegére, valamint arra, hogy fellebbezésnek nincs helye.

(5) Ha az (1), a (2), vagy a (3) bekezdés szerint ideiglenes ellátás nem jár az igénylőnek, viszont a beérkezett információból kitűnik, hogy a rendelet 46. cikkének (2) bekezdése alapján jogosultság áll fenn, úgy a vizsgáló intézmény megfelelő visszatérítendő előleget fizet, amelynek összege a lehető legközelebb áll ahhoz az összeghez, amelyet a rendelet 46. cikkének (2) bekezdése szerint meg fognak állapítani.

(6) Két tagállam vagy azok hatáskörrel rendelkező hatóságai megállapodhatnak arról, hogy az ellátások ideiglenes kifizetésénél eltérő módszereket alkalmaznak azokban az esetekben, amelyekben csak ezen államok intézményei érintettek. Az e tárgyban kötött megállapodásaikról a felek értesítik az igazgatási bizottságot.

46. cikk (11)

A végrehajtási rendelet 15. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerint figyelembe nem vehető önkéntes vagy szabadon választható folytatólagos biztosítási idő után járó összegek

Az ellátások elméleti, illetve tényleges összegének a rendelet 46. cikke (2) bekezdése a) és b) pontja rendelkezéseinek megfelelő kiszámítására a végrehajtási rendelet 15. cikke (1) bekezdésének b), c) és d) pontjában előírt szabályokat kell alkalmazni.

A rendelet 46. cikkének (2) bekezdésével összhangban kiszámított ténylegesen járó összeg a végrehajtási rendelet 15. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerint figyelembe nem vett önkéntes vagy szabadon választható folytatólagos biztosításban eltöltött időnek megfelelő összeggel nő. Ezt az emelést a tagállam azon jogszabályai rendelkezéseivel összhangban kell kiszámítani, amelyek szerint az önkéntes vagy szabadon választható folytatólagos biztosítási időt szerezték.

A rendelet 46. cikkének (3) bekezdésében említett összehasonlítást a fenti emelés szem előtt tartásával kell elvégezni.

47. cikk (11)

Az önkéntes vagy szabadon választható folytatólagos biztosítási időnek megfelelően járó összegek kiszámítása

Minden egyes tagállam intézménye az általa alkalmazott jogszabályokkal összhangban kiszámítja azt az önkéntes vagy szabadon választható folytatólagos biztosítási időnek megfelelő összeget, amelyre a rendelet 46a. cikke (3) bekezdésének c) pontja szerint a másik tagállam visszavonásra, csökkentésre vagy felfüggesztésre vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatók.

48. cikk (11)

Az intézmények határozatainak közlése az igénylővel

(1) Az egyes érintett intézmények által hozott végleges határozatokat továbbítani kell a vizsgáló intézménynek. Az érintett jogszabályokban előírt fellebbezési módokat és határidőket minden egyes határozatban meg kell jelölni. A vizsgáló intézmény az összes ilyen határozat beérkezése után az igénylőt az anyanyelvén kiállított összefoglaló nyilatkozattal értesíti a határozatról, amelyhez csatolja az említett határozatokat. A fellebbezési határidő csak attól az időponttól veszi kezdetét, amikor az igénylő az összefoglaló nyilatkozatot kézhez kapja.

(2) Az (1) bekezdésben előírt összefoglaló nyilatkozatnak az igénylő részére történő kézbesítésével egyidejűleg a vizsgáló intézmény annak egy-egy példányát valamennyi érintett intézménynek megküldi, csatolva hozzá a többi intézmény határozatának egy-egy példányát.

49. cikk

Az ellátások újraszámítása

(1) A rendelet 43. cikke (3) és (4) bekezdésének, 49. cikke (2) és (3) bekezdésének és 51. cikke (2) bekezdésének alkalmazásában a végrehajtási rendelet 45. cikkét értelemszerűen kell alkalmazni.

(2) Az ellátás újraszámítása, visszavonása vagy felfüggesztése esetén az ilyen határozatot hozó intézmény azonnal értesíti az érintett személyt, valamint minden olyan intézményt, amellyel szemben az említett személy igényt támaszt, ha szükséges, a vizsgáló intézmény közvetítésével. A határozatban meg kell jelölni az érintett jogszabályokban előírt fellebbezési módokat és határidőket. A fellebbezési határidő csak attól az időponttól veszi kezdetét, amikor az igénylő a határozatot kézhez kapja.

50. cikk

Az ellátások megállapítását gyorsító intézkedések

(1)

i. Ha a munkavállaló vagy önálló vállalkozó valamelyik tagállam állampolgáraként más tagállam jogszabályainak hatálya alá tartozik, az utóbbi tagállam nyugdíj megállapítására hatáskörrel rendelkező intézménye, az érintett személynek e tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága által kijelölt szervnél történő nyilvántartásba vételének időpontjában, a rendelkezésére álló eszközök igénybevételével, megküld az érintett személy azonosításával kapcsolatos minden információt, az említett hatáskörrel rendelkező intézmény nevét és az utóbbi intézmény által kiadott biztosítási számot.

ii. Ezenkívül a i. alpontban említett hatáskörrel rendelkező intézmény lehetőség szerint minden olyan egyéb információt is megküld az i. alpont rendelkezései szerint kijelölt szerv részére, amely megkönnyítheti és felgyorsíthatja a nyugdíjak végleges megállapítását.

iii. Ezt az információt az igazgatási bizottság által meghatározott feltételek betartásával az érintett tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága által kijelölt szerv részére kell továbbítani.

iv. Az i., ii. és iii. alpont rendelkezéseinek alkalmazásában a hontalanok és menekültek annak a tagállamnak az állampolgárai, amely tagállam jogszabályainak a hatálya alatt először álltak.

b) Az érintett intézmények – az érintett személynek vagy annak az intézménynek a kérelmére, amelynél az illető jelenleg biztosított – összeállítják az érintett személy biztosításijogviszony-előzményét, legkésőbb egy évvel azt megelőzően, hogy az illető eléri a nyugdíjkorhatárt.

(2) Az (1) bekezdés végrehajtásának szabályait az igazgatási bizottság rögzíti.

Igazgatási ellenőrzések és orvosi felülvizsgálatok

51. cikk

(1) Ha egy, különösen a következő ellátásokban részesülő személy:

a) rokkantsági ellátás;

b) munkára való alkalmatlanság esetén megállapított öregségi ellátások;

c) idősebb munkanélkülieknek nyújtott öregségi ellátások;

d) kereső tevékenység megszüntetése esetén nyújtott öregségi ellátások;

e) rokkantság vagy munkára való alkalmatlanság esetén nyújtott túlélő hozzátartozói ellátások;

f) azzal a feltétellel nyújtott ellátások, hogy a kedvezményezett anyagi eszközei nem haladnak meg egy előre meghatározott értéket;

olyan tagállam területén tartózkodik vagy rendelkezik lakóhellyel, amelyik nem azonos azzal az állammal, ahol a fizetésért felelős intézmény található, akkor az igazgatási ellenőrzéseket és az orvosi felülvizsgálatokat ennek az intézménynek a kérésére a kedvezményezett tartózkodási helye vagy lakóhelye szerinti intézmény végzi el az általa alkalmazott jogszabályokban megállapított szabályoknak megfelelően. Ugyanakkor a fizetésekért felelős intézmény fenntartja annak jogát, hogy a kedvezményezettet a maga választotta orvossal vizsgáltassa meg.

(2) Ha megállapítható, hogy az (1) bekezdésben említett kedvezményezett, miközben ellátásban részesül, munkavállalóként vagy önálló vállalkozóként folytat tevékenységet, vagy anyagi eszközei meghaladják az előre megállapított határértéket, a tartózkodási hely vagy lakóhely szerinti intézmény erről jelentésben számol be a kifizetésekért felelős intézménynek, amely az ellenőrzést, illetve a felülvizsgálatot kérte. A jelentés kitér különösen a munkaviszony vagy az önálló vállalkozói tevékenység jellegére, a kereset, illetve az anyagi eszközök összegére, amellyel az érintett személy a legutóbbi teljes negyedév során rendelkezett, továbbá arra, hogy abban a szakmában, amelyben rokkanttá válása előtt a fizetésekért felelős intézmény által meghatározott referenciaidő alatt az érintett dolgozott, milyen mértékű az érintett személlyel azonos területen és beosztásban dolgozó munkavállalók részére fizetett szokásos kereset, valamint szükség esetén az érintett személy egészségi állapotáról alkotott orvosszakértői véleményre.

52. cikk

Ha az általa kapott ellátások felfüggesztését követően az érintett személy visszanyeri ellátásra való jogosultságát, miközben az illetékes államon kívüli tagállam területén rendelkezik lakóhellyel, az érintett intézmények az említett ellátások újbóli biztosításával összefüggő valamennyi információt megosztják egymással.

Ellátások kifizetése

53. cikk

Az ellátások kifizetésének módja

(1) Ha a kifizetésért felelős intézmény valamelyik tagállamban nem közvetlenül folyósítja az ellátásra jogosult, de más tagállam területén lakóhellyel rendelkező jogosultaknak a nekik járó ellátásokat, akkor az ellátásokat a kifizetésekért felelős intézmény kérelmére, e másik tagállam összekötő szerve vagy a lakóhely szerinti intézmény fizeti ki az ellátásra jogosultaknak a végrehajtási rendelet 54–58. cikkében előírt szabályoknak megfelelően; ha a kifizetésért felelős intézmény közvetlenül a jogosult részére teljesíti a kifizetést, akkor ennek megtörténtéről értesítenie kell a lakóhely szerinti intézményt. A fizetésnek a tagállamok intézményei által alkalmazandó szabályait a 6. melléklet sorolja fel.

(2) Két vagy több tagállam, illetve azok hatáskörrel rendelkező hatóságai az ellátások fizetésével kapcsolatban más szabályok alkalmazásáról is megállapodhatnak azokban az esetekben, amelyekben csak ezeknek a tagállamoknak az illetékes intézményei érintettek. Az e tárgyban kötött megállapodásaikról a felek értesítik az igazgatási bizottságot.

(3) Az ellátások fizetésére vonatkozó megállapodásoknak a rendelet hatálybalépését megelőző napon alkalmazandó rendelkezéseit továbbra is alkalmazni kell, amennyiben azokat az 5. melléklet felsorolja.

54. cikk

Az esedékes kifizetések jegyzékének átadása a kifizető szerv részére

Az ellátások fizetéséért felelős intézmény az esedékes kifizetések jegyzékét az ellátásra jogosult lakóhelye szerinti tagállam összekötő szerve vagy jogosult lakóhelye szerinti intézmény (a továbbiakban mindkettő „kifizető szerv”) részére két példányban küldi meg, amelynek az ellátások esedékessé válásának időpontja előtt legkésőbb húsz nappal be kell érkeznie a kifizető szervhez.

55. cikk

Az esedékes összegek befizetése a kifizető szerv számlájára

(1) A kifizetésekért felelős intézmény tíz nappal az ellátások esedékessé válása előtt azon tagállam pénznemében, amely tagállamban található, befizeti a végrehajtási rendelet 54. cikkében előírt jegyzékben meghatározott folyósításokhoz szükséges összeget. A kifizetésekért felelős intézmény azon tagállam nemzeti bankján vagy valamely más bankján keresztül teljesíti a befizetést a kifizető szerv javára, amely tagállamban található, azon tagállam nemzeti bankja vagy valamely más bankja nevében megnyitott számlára, amely tagállamban a kifizető szerv található. E befizetéssel az intézmény minden kötelezettségét teljesíti. Ezzel egy időben a fizetésekért felelős intézmény a befizetésről értesítést küld a kifizető szerv részére.

(2) A bank, amelynek számlájára a befizetést teljesítették, azon tagállam pénznemében írja jóvá a kifizető szervnek a befizetett összeg egyenértékét, amely tagállamban e kifizető szerv található.

(3) Az (1) bekezdésben említett bankok nevét és székhelyét a 7. melléklet sorolja fel.

56. cikk

Az ellátásokra jogosult személyeket megillető összegek kifizetése a kifizető szerv által

(1) A végrehajtási rendelet 54. cikkében előírt jegyzékben meghatározott kifizetéseket a kifizető szerv a fizetésekért felelős intézmény nevében teljesíti az ellátásokra jogosult személynek. E fizetéseket a kifizető szerv az általa alkalmazott jogszabályokban megállapított szabályoknak megfelelően teljesíti.

(2) Ha a kifizető szerv vagy az általa kijelölt más szerv az ellátások kifizetésének felfüggesztésére vagy visszavonására okot adó körülményről értesül, azonnal megszakítja a fizetést. Ugyancsak ez az eset áll fenn, ha az ellátásra jogosult egy másik tagállam területére helyezi át lakóhelyét.

(3) A kifizető szerv tájékoztatja az ellátások fizetéséért felelős intézményt a fizetés beszüntetésének indokáról. Az ellátásokra jogosult személynek vagy házastársának halála, illetve az özvegyen maradt feleség vagy férj újbóli házasságkötése esetén a kifizető szerv ezen események időpontjáról értesíti az említett intézményt.

57. cikk

Elszámolás a végrehajtási rendelet 56. cikkében említett fizetések tekintetében

(1) A végrehajtási rendelet 56. cikkében említett fizetések tekintetében az egyes fizetési időszakok végén kerül sor elszámolásra az ellátásokra jogosult személyek, illetve törvényes vagy meghatalmazott képviselőik részére ténylegesen fizetett összegek, valamint a kifizetetlen összegek meghatározása céljából.

(2) A számjegyekkel és betűkkel is kifejezett, azon tagállam pénznemében megadott teljes összeg, amely tagállamban a kifizetésekért felelős intézmény található, igazoltan megfelel a kifizető szerv által teljesített fizetéseknek, amit a szerv képviselője aláírásával hagy jóvá.

(3) A kifizető szerv biztosítja, hogy az így meghatározott összegek folyósítását rendben teljesítette.

(4) A kifizetésekért felelős intézmény által folyósított, azon tagállam pénznemében kifejezett összegek, amely tagállamban az intézmény található, és ugyanezen pénznemben kifejezett, a kifizető szerv által igazolt kifizetések értékének különbözetét a kifizetésekért felelős intézmény által a továbbiakban ugyanazon a címen kifizetendő összegek terhére számolják el.

58. cikk

Az ellátások kifizetése során felmerülő költségek behajtása

Az ellátások kifizetése során felmerülő költségeket, különösen a postai és bankköltségeket a kifizető szerv az általa alkalmazott jogszabályokban előírt feltételek szerint behajthatja a kedvezményezettektől.

59. cikk

Értesítés az ellátásokra jogosult személy lakóhelyének áthelyezéséről

Amikor az egy vagy több tagállam jogszabályai szerint ellátásra jogosult személy a lakóhelyét egyik tagállam területéről egy másik tagállam területére helyezi át, akkor erről a tényről értesíti az ezen ellátások kifizetéséért felelős intézményt vagy intézményeket, valamint a kifizető szervet.

CÍM

MUNKAHELYI BALESETEK ÉS FOGLALKOZÁSI MEGBETEGEDÉSEK

A rendelet 52. és 53. cikkének végrehajtása

60. cikk

Természetbeni ellátások az illetékes államon kívüli tagállam területén található lakóhely esetén

(1) Ahhoz, hogy egy munkavállaló vagy önálló vállalkozó a rendelet 52. cikkének a) pontja szerint természetbeni ellátásokban részesüljön, igazolást kell benyújtania a lakóhelye szerinti intézményhez, amellyel tanúsítja, hogy jogosult ezen ellátásokra. Ezt az igazolást szükség esetén a munkáltató által szolgáltatott információ alapján az illetékes intézmény állítja ki. Ezenkívül ha az illetékes állam jogszabályai előírják, a munkavállaló vagy önálló vállalkozó a munkahelyi balesetről vagy a foglalkozási megbetegedésről az illetékes intézménynek küldött értesítés tértivevényét is benyújtja a lakóhelye szerinti intézményhez. Ha az érintett személy e dokumentumokat nem nyújtja be, akkor a lakóhelye szerinti intézmény szerzi be azokat az illetékes intézménytől, és azok beérkezéséig betegségbiztosítási természetbeni ellátásokat nyújt az érintett személynek, amennyiben az érintett személy az azokra való jogosultság feltételeit teljesíti.

(2) Ez az igazolás mindaddig érvényes, amíg a lakóhely szerinti intézmény meg nem kapja a megsemmisítéséről szóló értesítést. Ha viszont az említett igazolást francia intézmény állította ki, akkor az csak a kiállítás időpontjától számított egy évig érvényes, és évente meg kell újítani.

(3) Ha a munkavállaló vagy önálló vállalkozó idénymunkás, akkor az (1) bekezdésben említett igazolás az idénymunka teljes várható időtartamára érvényes marad, hacsak eközben az illetékes intézmény nem értesíti a lakóhely szerinti intézményt annak érvénytelenítéséről.

(4) Az érintett személy a természetbeni ellátások igénylésekor benyújtja a természetbeni ellátások biztosításához a lakóhelye szerinti tagállam jogszabályai szerint megkövetelt igazoló okmányokat.

▼M14 —————

(7) Az érintett személy a helyzete minden olyan változásáról tájékoztatja a lakóhelye szerinti intézményt, amely a természetbeni ellátásokra való jogosultságát megváltoztathatja, különösen alkalmazásának vagy önálló vállalkozói tevékenységének megszűnéséről vagy megváltozásáról, illetve lakóhelyének vagy tartózkodási helyének megváltozásáról. Hasonlóképpen ha az érintett személy biztosítása vagy a természetbeni ellátásokra való jogosultsága szűnik meg, az illetékes intézmény ennek megfelelően tájékoztatja a lakóhely szerinti intézményt. A lakóhely szerinti intézmény bármikor kérheti az illetékes intézménytől, hogy tájékoztatást adjon az érintett személy biztosításával vagy a természetbeni ellátásokra való jogosultságával kapcsolatban.

(8) A határ menti ingázók esetében gyógyszerkészítmények, kötszerek, szemüvegek és kisebb segédeszközök csak abban a tagállamban válthatók ki, továbbá laboratóriumi vizsgálatok és ellenőrzések csak abban a tagállamban végezhetők, amelyikben azokat az adott tagállam jogszabályainak megfelelően felírták, illetve elrendelték.

(9) Két vagy több tagállam, illetve azok hatáskörrel rendelkező hatóságai kölcsönös megegyezéssel és az igazgatási bizottság véleményének birtokában más végrehajtási rendelkezésekben is megállapodhatnak.

61. cikk

Pénzbeli ellátások nyugdíjak kivételével az illetékes államon kívüli tagállam területén található lakóhely esetén

(1) Ahhoz, hogy egy munkavállaló vagy önálló vállalkozó a rendelet 52. cikkének b) pontja alapján a nyugdíjtól különböző pénzbeli ellátásokban részesüljön, a keresőképtelenségének kezdetétől számított három napon belül értesítenie kell a lakóhelye szerinti intézményt a munkavégzés megszűnéséről, vagy – ha az illetékes intézmény vagy a lakóhely szerinti intézmény által alkalmazott jogszabályok előírják – megküldi az őt ellátásban részesítő orvos által kiállított, keresőképtelenségre vonatkozó igazolást.

(2) Ha a lakóhely szerinti országban az ellátást biztosító orvosok a keresőképtelenségre vonatkozó igazolást nem állítják ki, az érintett személy közvetlenül a lakóhelye szerinti intézményhez fordul az intézmény által alkalmazott jogszabályokban meghatározott határidőn belül.

(3) Azokban az esetekben, amelyekre a (2) bekezdés nem vonatkozik, a lakóhely szerinti intézmény attól az időponttól számítva, amikor az érintett személy hozzá fordult, a lehető legrövidebb időn, de legkésőbb három napon belül intézkedik az érintett személy orvosi felülvizsgálatáról, mintha az nála lenne biztosított. A vizsgálatot végző orvos elsősorban a keresőképtelenség várható időtartamát jelöli meg jelentésében; e jelentést a lakóhely szerinti intézmény a vizsgálatot követő három napon belül továbbítja az illetékes intézménynek.

(4) Ezt követően a lakóhely szerinti intézmény ugyanúgy elvégzi az érintett személyre vonatkozó szükséges igazgatási ellenőrzéseket, illetve orvosi felülvizsgálatokat, mintha az érintett személy nála lenne biztosított. Amint megállapítja, hogy az érintett személy munkavégzésre alkalmas, a lakóhely szerinti intézmény erről haladéktalanul értesíti az érintett személyt és az illetékes intézményt, közölve azt az időpontot, amellyel az érintett személy keresőképtelensége megszűnt. Az érintett személynek küldött értesítés, a (6) bekezdés rendelkezéseinek sérelme nélkül, az illetékes intézmény nevében hozott határozatnak minősül.

(5) Az illetékes intézmény minden esetben fenntartja annak jogát, hogy az érintett személyt a maga választotta orvossal vizsgáltassa meg.

(6) Ha az illetékes intézmény úgy dönt, hogy nem nyújt pénzbeli ellátást az érintett személynek, mert az nem felelt meg a lakóhelye szerinti ország jogszabályaiban megállapított alaki feltételeknek, vagy azért, mert azt állapította meg, hogy az érintett személy alkalmas a munkavégzésre, e határozatáról értesíti az érintett személyt és ezzel egy időben határozatának egy példányát megküldi a lakóhely szerinti intézménynek.

(7) Ha az érintett személy ismét munkába áll, erről értesíti az illetékes intézményt, ha az adott intézmény által alkalmazott jogszabályok ezt írják elő.

(8) Az illetékes intézmény megfelelő módon fizeti a pénzbeli ellátásokat, elsősorban nemzetközi postautalvánnyal, és erről tájékoztatja a lakóhely szerinti intézményt, valamint az érintett személyt. Ha a pénzbeli ellátásokat az illetékes intézmény nevében a lakóhely szerinti intézmény fizeti, akkor az előbbi tájékoztatja az érintett személyt a jogairól, és az illetékes állam jogszabályainak megfelelően értesíti a lakóhely szerinti intézményt a pénzbeli ellátás összegéről, a kifizetések időpontjáról, valamint arról a leghosszabb időtartamról, ameddig az ellátást fizetni kell.

A rendelet 55. cikkének végrehajtása

▼M14

62.cikk

Természetbeni ellátások az illetékes államon kívüli tagállam területén való tartózkodás esetén

1. Ahhoz, hogy a rendelet 55. cikke (1) bekezdése a) pontjának i. alpontja értelmében a munkavállaló vagy önálló vállalkozó természetbeni ellátásban részesüljön, be kell nyújtania az ellátó intézményhez az illetékes intézmény által kiállított igazolást, amely tanúsítja, hogy az említett személy jogosult a természetbeni ellátásra. Ezt az igazolást a 2. cikkel összhangban kell kiállítani. Amennyiben az érintett személy nem tudja benyújtani az igazolást, kapcsolatba kell lépnie a tartózkodási hely szerinti intézménnyel, amely megkéri az illetékes intézménytől az érintett személy természetbeni ellátásra való jogosultságát tanúsító igazolást.

A rendelet 55. cikke (1) bekezdése a) pontjának i. alpontjával összhangban, az ellátásra való jogosultság tekintetében az illetékes hatóság által kiállított igazolás minden esetben ugyanolyan hatállyal bír az ellátó intézményre nézve, mint azon személyek ellátásra való jogosultságának nemzeti tanúsítása, akik a tartózkodási hely szerinti intézmény által biztosítottak.

2. A végrehajtási rendelet 60. cikkének (9) bekezdését értelemszerűen alkalmazni kell.;

63. cikk

Természetbeni ellátás olyan munkavállalóknak vagy önálló vállalkozóknak, akik lakóhelyüket áthelyezik vagy visszatérnek a lakóhelyük szerinti országba, továbbá azoknak a munkavállalóknak vagy önálló vállalkozóknak, akik egészségügyi ellátás céljából engedéllyel más tagállamba távoznak

(1) Ahhoz, hogy egy munkavállaló vagy önálló vállalkozó a rendelet 55. cikke (1) bekezdése b) pontjának i. alpontja alapján természetbeni ellátásokban részesüljön, igazolást kell benyújtania a lakóhelye szerinti intézményhez, amellyel tanúsítja, hogy újra jogosulttá vált az említett ellátásokra. Ez az igazolás, amelyet az illetékes intézmény állít ki, mindenekelőtt – amennyiben szükséges – azt a leghosszabb időtartamot határozza meg, ameddig az illetékes állam jogszabályainak megfelelően a természetbeni ellátások továbbra is biztosíthatók. Az igazolás, az érintett személy kérelmére, annak távozása után is kiállítható, ha azt vis maior következtében korábban nem lehetett elkészíteni.

▼M14

(2) A végrehajtási rendelet 60. cikkének (9) bekezdését értelemszerűen alkalmazni kell.

(3) A rendelet 55. cikke (1) bekezdése c) pontjának i. alpontjában említett esetben az (1) és a (2) bekezdést hasonlóan kell alkalmazni a természetbeni ellátások nyújtására.

64. cikk

Pénzbeli ellátás, nyugdíjak kivételével az illetékes államon kívüli tagállamban való tartózkodás esetén

A végrehajtási rendelet 61. cikkének rendelkezéseit hasonlóan kell alkalmazni a rendelet 55. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontja szerint a nyugdíjtól különböző pénzbeli ellátásokban való részesülés tekintetében. Ugyanakkor – a keresőképtelenségre vonatkozó igazolás benyújtása kötelezettségének sérelme nélkül – attól a munkavállalótól vagy önálló vállalkozótól, aki anélkül tartózkodik valamelyik tagállam területén, hogy ott kereső tevékenységet folytatna, nem követelhető meg, hogy benyújtsa a végrehajtási rendelet 61. cikke (1) bekezdésében említett, a munkavégzés megszűnéséről szóló értesítést.

A rendelet 52–66. cikkének végrehajtása

65. cikk

Nyilatkozatok, vizsgálatok és intézmények közötti információcsere az illetékes államon kívüli tagállam területén elszenvedett munkahelyi balesettel vagy az ott bekövetkező foglalkozási megbetegedéssel kapcsolatban

(1) Ha az illetékes államon kívüli tagállam területén következik be a munkahelyi baleset, vagy a foglalkozási megbetegedést ott diagnosztizálják először, akkor az illetékes állam jogszabályai rendelkezéseinek megfelelően a munkahelyi balesetről, illetve foglalkozási megbetegedésről nyilatkozatot kell tenni az azon tagállam területén hatályos jogszabályok rendelkezéseinek sérelme nélkül, ahol a munkahelyi baleset bekövetkezett, vagy ahol a foglalkozási megbetegedést először diagnosztizálták, e rendelkezéseket ilyen esetben továbbra is alkalmazni kell. E nyilatkozatot az illetékes intézménynek, egy másolatát pedig a lakóhely vagy a tartózkodási hely szerinti intézménynek kell megküldeni.

(2) Annak a tagállamnak az intézménye, amely tagállam területén a munkahelyi baleset bekövetkezett, illetve a foglalkozási megbetegedést első ízben diagnosztizálták, két példányban megküldi az illetékes intézménynek az említett területen kiállított orvosi igazolásokat, továbbá az utóbbi intézmény kérelmére megfelelő tájékoztatást ad.

(3) Ha az illetékes államon kívüli tagállam területén folytatott utazás közben elszenvedett balesetnél indokolt vizsgálatot tartani e másik tagállam területén, úgy a vizsgálatot végző személyt az illetékes intézmény jelölheti ki erre a feladatra, amiről tájékoztatja az érintett tagállam hatóságait. E hatóságok segítik a vizsgálatot végző személy munkáját, mindenekelőtt kijelölnek egy személyt, aki a hivatalos jelentések, valamint a balesettel összefüggő más okmányok áttekintésében segíti őt.

(4) A kezelés befejeztével az illetékes intézmény részletes jelentést kap a baleset, illetve a betegség tartós következményeivel, különösen az érintett személy jelenlegi állapotával, valamint a sérüléseiből való felépülésével, illetve állapotának állandósulásával kapcsolatos orvosi igazolásokkal együtt. A megfelelő tiszteletdíjakat az adott esettől függően vagy az illető lakóhelye, vagy tartózkodási helye szerinti intézmény fizeti ki az intézmény által alkalmazott díjtételeknek megfelelően, az illetékes intézmény terhére.

(5) Kérelemre az illetékes intézmény értesíti a lakóhely vagy a tartózkodási hely szerinti intézményt – az adott esettől függően – arról a határozatáról, amelyben megállapítja a sérülésekből való felépülés, illetve az állapot állandósulásának időpontját, továbbá adott esetben a nyugdíj folyósításáról szóló határozatáról.

66. cikk

A baleset munkahelyi, illetve a megbetegedés foglalkozási jellegéről folytatott viták

(1) Ha a rendelet 52. cikkében, vagy 55. cikkének (1) bekezdésében említett esetekben az illetékes intézmény vitatja a munkahelyi balesetekre, illetve a foglalkozási megbetegedésekre vonatkozó jogszabályok alkalmazhatóságát, akkor e tényről haladéktalanul értesíti a lakóhely vagy a tartózkodási hely szerinti intézményt, amely a természetbeni ellátásokat biztosította; ezt követően ezeket az ellátásokat betegségbiztosítási ellátásoknak tekintik, és ezen az alapon folytatják azok biztosítását a végrehajtási rendelet ►M14 21. cikkében ◄ említett igazolások bemutatása esetén.

(2) Ha e kérdésben végleges határozat születik, e tényről az illetékes intézmény haladéktalanul értesíti a lakóhely vagy a tartózkodási hely szerinti intézményt, amely a természetbeni ellátásokat nyújtotta. Ha adott esetben nem munkahelyi balesetről vagy foglalkozási megbetegedésről van szó, az intézmény betegségbiztosítás keretében folytatja az említett ellátások biztosítását, amennyiben a munkavállaló vagy önálló vállalkozó jogosult rá. Egyéb esetekben azokat a természetbeni ellátásokat, amelyekben az érintett személy betegségbiztosítás keretében részesült, munkahelyi baleset, illetve foglalkozási megbetegedés után járó ellátásoknak kell tekinteni.

A rendelet 57. cikkének végrehajtása

67. cikk (7)

Több tagállamban foglalkozási megbetegedést előidéző kockázatnak való kitettség esetén alkalmazandó eljárás

(1) A rendelet 57. cikke (1) bekezdésében említett esetben a foglalkozási megbetegedésről szóló értesítést vagy annak a tagállamnak a foglalkozási megbetegedések tekintetében illetékes intézményéhez nyújtják be, amely tagállam jogszabályai alapján a betegségben szenvedő személy a kérdéses betegséget valószínűleg kiváltó tevékenységet legutóbb folytatta, vagy az illető lakóhelye szerinti intézményhez, amely az értesítést az említett illetékes intézménynek továbbítja.

(2) Ha az (1) bekezdésben említett illetékes intézmény azt állapítja meg, hogy a kérdéses foglalkozási megbetegedést feltételezhetően kiváltó tevékenységet utoljára egy másik tagállam jogszabályainak a hatálya alatt folytatták, akkor az értesítést és annak kísérő okmányait az érintett tagállam megfelelő intézményének továbbítja.

(3) Ha azon tagállam intézménye, amely tagállam jogszabályainak hatálya alatt a betegségben szenvedő személy a kérdéses foglalkozási megbetegedést valószínűleg kiváltó tevékenységet utoljára folytatta, azt állapítja meg, hogy e személy vagy túlélő hozzátartozói nem tesznek eleget a fenti jogszabályok rendelkezéseinek, az említett intézmény a rendelet 57. cikke (2), (3) és (4) bekezdésének figyelembevételével:

a) haladéktalanul továbbítja az értesítést és kiegészítő okmányait, többek között az első intézmény által elrendelt orvosi felülvizsgálatok eredményét és az azokról felvett jelentéseket, valamint a b) pontban említett határozatot tartalmazó dokumentum egy példányát azon tagállam intézményének, amely tagállam jogszabályai szerint a betegségben szenvedő személy korábban olyan tevékenységet folytatott, amely a kérdéses megbetegedést kiválthatta;

b) egyidejűleg értesíti az érintett személyt a határozatáról, megjelölve az ellátások megtagadásának indokait, a fellebbezés jogcímét és határidejét, valamint azt az időpontot, amikor az ügyiratot az a) pontban említett intézménynek továbbították.

(4) Amennyiben szükséges, az ügyet ugyanezen eljárásnak megfelelően vissza kell utalni azon tagállam megfelelő intézményéhez, amely tagállam jogszabályai szerint a betegségben szenvedő személy a kérdéses foglalkozási megbetegedést esetleg kiváltó tevékenységet először folytatta.

68. cikk

Az intézmények közötti információcsere az elutasító határozat ellen benyújtott fellebbezés esetén – Előlegfizetés az ilyen fellebbezés esetén

(1) Amennyiben fellebbezést nyújtanak be az igény elutasításáról az egyik olyan tagállam intézménye által hozott határozattal szemben, amely tagállam jogszabályai szerint a betegségben szenvedő személy a kérdéses foglalkozási megbetegedést esetleg kiváltó tevékenységet folytatta, úgy ez az intézmény ennek megfelelően tájékoztatja azt az intézményt, amelyikhez az értesítést a végrehajtási rendelet 67. cikkének (3) bekezdésében megállapított eljárásnak megfelelően továbbították, majd ezt követően értesíti az általa meghozott végleges határozatról.

(2) Ha az ellátásra való jogosultság az utóbbi intézmény által alkalmazott jogszabályok szerint áll fenn, a rendelet 57. cikke (2), (3) és (4) bekezdése rendelkezéseinek figyelembevételével ez az intézmény előleget fizet, amelynek összegéről csak azután dönt, hogy szükség esetén megbeszélést folytatott azzal az intézménnyel, amelynek határozatával szemben a fellebbezést benyújtották. Ez utóbbi intézmény utólag megtéríti a kifizetett előleg összegét, ha a fellebbezés eredményeképpen az ellátások biztosítására kötelezik. Az összeget ezután levonják az érintett személyt megillető ellátások teljes összegéből.

69. cikk (7)

A pénzbeli ellátások költségének arányos felosztása por-tüdőmegbetegedés (pneumokoniózis) esetén

A rendelet 57. cikke (5) bekezdésének végrehajtására a következő szabályokat kell alkalmazni:

a) azon tagállam illetékes intézménye, amely tagállam jogszabályai szerint a pénzbeli ellátásokat a rendelet 57. cikke (1) bekezdésének értelmében biztosítják (a továbbiakban: a „pénzbeli ellátások fizetéséért felelős intézmény”), olyan formanyomtatványt használ, amely tartalmazza mindenekelőtt a betegségben szenvedő személy által valamennyi érintett tagállam jogszabályai szerint szerzett biztosítási (öregségi biztosítási) idő vagy tartózkodási idő kimutatását és összesítését;

b) a pénzbeli ellátások fizetéséért felelős intézmény a fenti tagállamok minden olyan öregségi biztosítási intézményéhez eljuttatja ezt a formanyomtatványt, amelynél a betegségben szenvedő személy biztosított volt; az említett intézmények mindegyike rávezeti a formanyomtatványra azt a biztosítási (öregségi biztosítási) vagy tartózkodási időt, amelyet az intézmény által alkalmazott jogszabályok szerint szereztek, majd visszaküldi a formanyomtatványt a pénzbeli ellátások fizetéséért felelős intézménynek;

c) a pénzbeli ellátások fizetéséért felelős intézmény ezután arányosan felosztja a költségeket önmaga és a többi érintett illetékes intézmény között; ez utóbbiaknak jóváhagyásra megküldi a költségfelosztást a megfelelő igazoló okmányokkal együtt, különösen a biztosított pénzbeli ellátások teljes összege és a százalékos költségfelosztás kiszámítása tekintetében;

d) a pénzbeli ellátások fizetéséért felelős intézmény minden naptári év végén kimutatást küld az összes érintett illetékes intézménynek a vizsgált pénzügyi év folyamán kifizetett pénzbeli ellátásokról, a többi intézmény részéről a c) pontban előírt arányos felosztásnak megfelelően neki járó összegek feltüntetésével; a fenti intézmények a lehető legrövidebb időn, de legkésőbb három hónapon belül megtérítik a pénzbeli ellátások fizetéséért felelős intézménynek járó összeget.

A rendelet 58. cikke (3) bekezdésének végrehajtása

70. cikk

Igazolás a pénzbeli ellátások, köztük a nyugdíjak kiszámításánál figyelembe veendő családtagokról

(1) Ahhoz, hogy az igénylő a rendelet 58. cikke (3) bekezdésének rendelkezései szerint ellátásokban részesüljön, igazolást kell benyújtania azokról a családtagjairól, akik nem abban a tagállamban rendelkeznek lakóhellyel, amelynek területén a pénzbeli ellátások megállapításáért felelős intézmény található.

Ezt az igazolást a családtagok lakóhelye szerinti betegbiztosító intézmény, vagy egy másik olyan intézmény állítja ki, amelyet annak a tagállamnak a hatáskörrel rendelkező hatósága jelölt ki, amely tagállam területén az érintettek lakóhellyel rendelkeznek. A végrehajtási rendelet 25. cikke (2) bekezdése második és a harmadik albekezdésének rendelkezéseit hasonlóan kell alkalmazni.

A pénzbeli ellátások megállapításáért felelős intézmény az első albekezdésben előírt igazolás helyett a jelenlegi családi állapotot igazoló dokumentumok bemutatására is kötelezheti az igénylőt azokra a családtagjaira vonatkozóan, akik nem abban a tagállamban rendelkeznek lakóhellyel, amelynek területén az említett intézmény található.

(2) Ha az (1) bekezdésben említett esetben az érintett intézmény által alkalmazott jogszabályok megkövetelik, hogy a családtagok közös háztartásban éljenek az igénylővel, akkor azt a tényt, hogy az említett családtagok, akik a fenti feltételnek nem tesznek ugyan eleget, mégis főként az igénylő eltartottjai, okmányokkal igazolják, hogy az igénylő a jövedelmének egy részét rendszeresen átutalja a részükre.

A rendelet 60. cikkének végrehajtása

71. cikk

A foglalkozási megbetegedés súlyosbodása

(1) A rendelet 60. cikke (1) bekezdésében említett esetekben az igénylő a kérdéses foglalkozási megbetegedés miatt a korábbiakban számára biztosított ellátásokkal kapcsolatban minden információt megad azon tagállam intézménye részére, amelynél az ellátásokra való jogosultságát érvényesíti. Az intézmény az általa szükségesnek vélt információk beszerzése érdekében minden olyan intézményt megkereshet, amely előzőleg illetékességgel rendelkezett.

(2) A rendelet 60. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett esetben a pénzbeli ellátások fizetésére köteles illetékes intézmény jóváhagyásra megküldi a többi érintett intézménynek a betegség súlyosbodása következtében általuk viselendő költségek összegét, valamint a megfelelő igazolásokat. Az elsőként említett intézmény minden naptári év végén kimutatást küld ez utóbbi intézményeknek a kérdéses pénzügyi év folyamán kifizetett pénzbeli ellátásokról az utóbbi intézményektől járó összegek feltüntetésével, amely intézmények a lehető legrövidebb időn, de legkésőbb három hónapon belül megtérítik az előbbi intézménynek járó összegeket.

(3) A rendelet 60. cikke (2) bekezdése b) pontjának első mondatában említett esetben a pénzbeli ellátások fizetéséért felelős intézmény jóváhagyásra megküldi a többi érintett illetékes intézménynek a költségek korábbi arányos felosztásában végrehajtott változtatásokat, valamint a megfelelő igazolásokat.

(4) A rendelet 60. cikke (2) bekezdése b) pontjának második mondatában említett esetben a (2) bekezdés rendelkezéseit hasonlóan kell alkalmazni.

A rendelet 61. cikke (5) és (6) bekezdésének végrehajtása

72. cikk

A keresőképtelenség mértékének megállapítása korábban vagy később elszenvedett munkahelyi baleset, illetve korábban vagy később diagnosztizált foglalkozási megbetegedés esetén

(1) Ahhoz, hogy az igénylő keresőképtelenségének mértéke, az ellátásra való jogosultsága vagy az ellátások összege a rendelet 61. cikkének (5) bekezdésében említett esetben megállapítható legyen, az igénylőnek meg kell adnia minden információt azon tagállam illetékes intézménye részére, amely tagállam jogszabályainak a munkahelyi baleset bekövetkezésének, illetve a foglalkozási megbetegedés első diagnosztizálásának időpontjában a hatálya alá tartozott, azokról a korábbi vagy későbbi munkahelyi baleseteiről, illetve foglalkozási megbetegedéseiről, amelyek akkor következtek be, amikor még egy másik tagállam jogszabályainak hatálya alá tartozott, bármilyen mértékű legyen a korábbi vagy későbbi esetekben bekövetkezett keresőképtelensége.

(2) Az illetékes intézmény az ellátásra való jogosultság megszerzése, valamint az ellátás összegének meghatározása tekintetében az általa alkalmazott jogszabályoknak megfelelően figyelembe veszi a korábbi vagy későbbi esetekben bekövetkezett keresőképtelenség mértékét.

(3) Az illetékes intézmény az általa szükségesnek vélt információ beszerzése érdekében minden olyan intézményt megkereshet, amely a korábbiakban vagy később illetékességgel rendelkezett.

Ha az érintett személy korábbi vagy későbbi keresőképtelenségét egy akkor elszenvedett baleset idézte elő, amikor egy másik tagállam olyan jogszabályainak hatálya alá tartozott, amelyek nem tesznek különbséget a keresőképtelenség eredete tekintetében, a korábbi vagy későbbi keresőképtelenség tekintetében illetékes intézmény vagy az érintett tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága által kijelölt szerv egy másik tagállam illetékes intézményének kérelmére tájékoztatást ad e korábbi keresőképtelenség fokáról, és amennyiben módjában áll, minden olyan információt megad, amely lehetővé teszi annak meghatározását, hogy a keresőképtelenség a második tagállam intézménye által alkalmazott jogszabályok értelmében munkahelyi baleset következménye volt-e. Amennyiben ez az eset áll fenn, a (2) bekezdés rendelkezéseit hasonlóan kell alkalmazni.

A rendelet 62. cikke (1) bekezdésének végrehajtása

73. cikk

Intézmények, amelyekhez a bányákban és hasonló üzemekben dolgozó munkavállalók fordulhatnak, ha az illetékes állam területén kívüli tagállamban tartózkodnak vagy rendelkeznek lakóhellyel

(1) A rendelet 62. cikkének (1) bekezdésében említett esetekben, továbbá akkor, ha a tartózkodási hely vagy a lakóhely szerinti ország acéliparában alkalmazott fizikai dolgozókra kiterjedő, a munkahelyi balesetekre, illetve foglalkozási megbetegedésekre vonatkozó biztosítási rendszer szerint nyújtott ellátások megegyeznek a bányákban és a hasonló üzemekben alkalmazott munkavállalók különleges biztosítási rendszere alapján nyújtott ellátásokkal, az e csoportba tartozó munkavállalók a tartózkodási vagy lakóhelyük szerinti tagállam területén a hozzájuk legközelebb található intézményhez is fordulhatnak – ezeket a végrehajtási rendelet 3. melléklete határozza meg – még akkor is, ha ezek az intézmények az acéliparban alkalmazott fizikai dolgozókra kiterjedő biztosítási rendszert alkalmazó intézmények, amelyek ezután az ellátásokat biztosítják.

(2) Amennyiben a bányákban és a hasonló üzemekben alkalmazott munkavállalókra vonatkozó különleges biztosítási rendszer szerint biztosított ellátások kedvezőbbek, úgy e munkavállalók választhatnak, hogy e biztosítási rendszer alkalmazásáért felelős intézményhez fordulnak, avagy a tartózkodási, illetve lakóhelyük szerinti tagállam területén hozzájuk legközelebb található olyan intézményhez, amely az acéliparban alkalmazott fizikai dolgozók biztosítási rendszerét alkalmazza. Ez utóbbi esetben az érintett intézmény felhívja az érintett személy figyelmét arra a tényre, hogy amennyiben a fent említett különleges biztosítási rendszer alkalmazásáért felelős intézményhez fordul, úgy kedvezőbb ellátásokban részesül; továbbá meg kell adnia ezen intézmény nevét és címét is.

A rendelet 62. cikke (2) bekezdésének végrehajtása

74. cikk

Annak az időnek a figyelembevétele, amelynek során egy másik tagállam intézménye már nyújtott ellátást

A rendelet 62. cikke (2) bekezdésének alkalmazásában valamely tagállam ellátások biztosítására köteles intézménye kérheti egy másik tagállam intézményétől, hogy adjon tájékoztatást arról az időről, amelynek során ez utóbbi intézmény ugyanannak a munkahelyi balesetnek vagy foglalkozási megbetegedésnek a kapcsán már biztosított ellátásokat.

Nyugdíjigények benyújtása és elbírálása a rendelet 57. cikkében említett foglalkozási megbetegedésekkel kapcsolatos nyugdíjakon kívül

75. cikk

(1) Ahhoz, hogy az a munkavállaló, önálló vállalkozó, illetve túlélő hozzátartozói, aki, illetve akik egy másik tagállam területén rendelkeznek lakóhellyel, valamely tagállam jogszabályai alapján nyugdíjban vagy kiegészítő juttatásokban részesüljenek, kérelmüket vagy az illetékes intézményhez, vagy a lakóhelyük szerinti intézményhez kell benyújtaniuk, amely intézmény továbbítja azt az illetékes intézménynek. A kérelem benyújtására a következő szabályok vonatkoznak:

a) a kérelmet az illetékes intézmény által alkalmazott jogszabályoknak megfelelő formanyomtatványon kell benyújtani, és csatolni kell hozzá az előírt igazoló okmányokat;

(2) Az illetékes intézmény közvetlenül vagy az illetékes állam összekötő szervén keresztül értesíti határozatáról az igénylőt; a határozat egy példányát megküldi az igénylő lakóhelye szerinti tagállam összekötő szervének.

Igazgatási ellenőrzések és orvosi felülvizsgálatok

76. cikk

(1) A felülvizsgálandó nyugdíjak esetén előírt igazgatási ellenőrzéseket és orvosi felülvizsgálatokat az illetékes intézmény kérel mére annak a tagállamnak az intézménye hajtja végre – az általa alkalmazott jogszabályokban megállapított eljárás szerint –, amelynek területén az ellátásra jogosult éppen tartózkodik. Ugyanakkor az illetékes intézmény fenntartja annak jogát, hogy az ellátásra jogosultat a maga választotta orvossal vizsgáltassa meg.

(2) Aki saját jogán vagy egy árva jogán nyugdíjban részesül, a saját vagy az árva helyzetében bekövetkező minden olyan változásról tájékoztatja a fizetésekért felelős intézményt, amely a nyugdíjjogosultságot valószínűleg módosíthatja.

A nyugdíjak fizetése

77. cikk

Az egyik tagállam intézménye részéről egy másik tagállam területén lakóhellyel rendelkező nyugdíjasnak járó nyugdíjakat a végrehajtási rendelet 53–58. cikke rendelkezéseinek megfelelően folyósítják.

CÍM

HALÁLESETI JUTTATÁSOK

A rendelet 64., 65. és 66. cikkének végrehajtása

78. cikk

Haláleseti juttatás iránti kérelem benyújtása

Ahhoz, hogy az igénylő a lakóhelye szerinti államon kívüli tagállam jogszabályai szerint részesülhessen haláleseti juttatásban, kérelmét az illetékes intézményhez vagy a lakóhelye szerinti intézményhez kell benyújtania.

Kérelméhez csatolnia kell azokat az igazoló okmányokat, amelyeket az illetékes intézmény által alkalmazott jogszabályok előírnak.

Az igénylő által szolgáltatott adatok helytállóságát a kérelemhez csatolt hivatalos okmányokkal kell igazolni vagy az igénylő lakóhelye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező szerveinek kell megerősíteni.

79. cikk

Igazolás a biztosítási és tartózkodási időkről

(1) Ahhoz, hogy a rendelet 64. cikkének rendelkezéseire hivatkozni lehessen, az igénylőnek igazolást kell benyújtania az illetékes intézményhez arról, hogy a munkavállaló vagy önálló vállalkozó mennyi biztosítási vagy tartózkodási időt szerzett azon jogszabályok szerint, amelyeknek legutóbb hatálya alá tartozott.

(2) Ezt az igazolást az igénylő kérelmére az az öregségi vagy betegbiztosító intézmény állítja ki – adott esettől függően –, amelynél a munkavállaló vagy önálló vállalkozó utoljára biztosított volt. Ha az igénylő nem nyújtja be az említett igazolást, akkor azt az illetékes intézmény a fent említett egyik vagy másik intézménytől szerzi be.

(3) Ha más tagállamok jogszabályai szerint korábban szerzett biztosítási időket is figyelembe kell venni, az (1) és (2) bekezdés rendelkezéseit hasonlóan kell alkalmazni, azért, hogy az illetékes állam jogszabályainak feltételei teljesüljenek.

CÍM

MUNKANÉLKÜLI-ELLÁTÁSOK

A rendelet 67. cikkének végrehajtása

80. cikk

Igazolás a biztosítási vagy szolgálati időről

(1) Ahhoz, hogy az érintett személy a rendelet 67. cikke (1), (2) vagy (4) bekezdésének rendelkezéseire hivatkozhasson, igazolást kell benyújtania az illetékes intézményhez, amelyben meghatározza az általa azon állam jogszabályai szerint munkavállalóként vagy önálló vállalkozóként szerzett biztosítási vagy szolgálati időt, amely állam jogszabályainak a hatálya alá utoljára tartozott, valamint megad minden olyan további információt, amelyet az intézmény által alkalmazott jogszabályok előírnak.

(2) Ezt az igazolást az érintett személy kérelmére vagy az abban a tagállamban munkanélküliek tekintetében illetékes intézmény állítja ki, amely tagállam jogszabályainak a hatálya alá az érintett személy utoljára tartozott, vagy egy másik olyan intézmény, amelyet az említett tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága jelöl ki. Ha az érintett nem nyújtja be az említett igazolást, akkor azt az illetékes intézmény a fent említett egyik vagy másik intézménytől szerzi be.

(3) Az (1) és (2) bekezdés rendelkezéseit hasonlóan kell alkalmazni, ha más tagállamok jogszabályai szerint korábban szerzett biztosítási vagy szolgálati időket is figyelembe kell venni azért, hogy az illetékes állam jogszabályainak feltételei teljesüljenek.

A rendelet 68. cikkének végrehajtása

81. cikk

Igazolás az ellátások kiszámításához

Ha az ellátások kiszámításáért a rendelet 68. cikke (1) bekezdésének hatálya alá tartozó intézmény felel, és ha az érintett személy nem gyakorolta legutóbbi foglalkozását legalább négy hétig annak a tagállamnak a területén, ahol az intézmény található, az érintettnek olyan igazolást kell benyújtania az említett intézményhez, amely meghatározza a valamely más tagállam területén legalább négy hétig gyakorolt legutóbbi foglalkozásának jellegét, és azt, hogy ezt a foglalkozást melyik gazdasági ágban űzte. Ha az érintett személy nem nyújtja be ezt az igazolást, akkor azt az említett intézmény szerzi be vagy annak a tagállamnak a munkanélküliek tekintetében illetékes intézményétől, ahol az érintett utoljára biztosított volt, vagy e tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága által kijelölt más intézménytől.

82. cikk

Az ellátások kiszámításánál figyelembe veendő családtagokra vonatkozó igazolás

(1) Ahhoz, hogy az érintett személy a rendelet 68. cikke (2) bekezdésének rendelkezéseire hivatkozhasson, igazolást kell benyújtania az illetékes intézményhez azokra a családtagjaira vonatkozóan, akik nem abban a tagállamban rendelkeznek lakóhellyel, amelynek területén az említett intézmény található.

(2) Ezt az igazolást azon tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága által kijelölt intézmény állítja ki, amely tagállam területén e családtagok lakóhellyel rendelkeznek. Az igazolásnak tanúsítania kell, hogy a családtagokat az említett tagállam jogszabályai szerint más személynek járó munkanélküli ellátások kiszámításánál nem veszik figyelembe.

Az igazolás a kiállításának időpontjától számított tizenkét hónapig érvényes. Az igazolás megújítható; ilyen esetben a megújítás időpontjától érvényes. Az érintett személy haladéktalanul értesíti az illetékes intézményt minden olyan eseményről, amely szükségessé teszi az említett igazolás módosítását; e módosítás az esemény bekövetkeztének időpontjától hatályos.

(3) Ha az (1) bekezdésben említett igazolást kiállító intézménynek nem áll módjában igazolni, hogy a családtagokat a lakóhelyük szerinti tagállam jogszabályai szerint egy másik személynek járó munkanélküli ellátások kiszámításakor nem veszik figyelembe, az érintett személynek az igazolást annak az illetékes intézményhez történő benyújtásakor ki kell egészítenie egy ilyen irányú nyilatkozattal.

A (2) bekezdés második albekezdését hasonlóan kell alkalmazni a fenti nyilatkozatra is.

A rendelet 69. cikkének végrehajtása

83. cikk

Az ellátásra való jogosultság fenntartásának feltételei és korlátai, ha a munkanélküli egy másik tagállamba távozik

(1) Ahhoz, hogy a rendelet 69. cikke (1) bekezdésének hatálya alá tartozó munkanélküli fenntartsa az ellátásra való jogosultságát, igazolást kell benyújtania annak a tagállamnak az intézményéhez, ahová távozott, amely igazolásban az illetékes intézmény tanúsítja, hogy a munkanélküli továbbra is jogosult ellátásra az említett cikk (1) bekezdésének b) pontjában megállapított feltételek szerint. Az illetékes intézmény ebben az igazolásban különösen a következőket tünteti fel:

a) az illetékes állam jogszabályai szerint a munkanélkülinek fizetendő ellátás összegét;

b) azt az időpontot, amelytől kezdve a munkanélküli nem állt az illetékes állam foglalkoztatási szolgálatának rendelkezésére;

c) a rendelet 69. cikke (1) bekezdésének b) pontja alapján megadott határidőt, ameddig az érintett személy munkakeresőként bejelentkezhet abban a tagállamban, ahová mint munkanélküli távozott;

d) azt a rendelet 69. cikke (1) bekezdésének c) pontja szerinti leghosszabb időtartamot, ameddig az ellátásra való jogosultság fenntartható;

e) azokat a tényeket, amelyek az ellátásra való jogosultságban változást idézhetnek elő.

(2) Az a munkanélküli, aki munkakeresés céljából egy másik tagállamba szándékozik távozni, elindulása előtt kéri az (1) bekezdésben említett igazolás kiállítását. Ha a munkanélküli nem nyújtja be az említett igazolást, akkor azt annak a tagállamnak az intézménye, ahová távozott, szerzi be az illetékes intézménytől. Az illetékes állam foglalkozási szolgálatainak gondoskodniuk kell arról, hogy a munkanélküli megismerje a rendelet 69. cikkéből és az e cikkből fakadó kötelezettségeit.

(3) Annak a tagállamnak az intézménye, ahová a munkanélküli távozott, értesíti az illetékes intézményt a munkanélküli nyilvántartásba vételének időpontjáról, valamint arról az időpontról, amikor az ellátás fizetése megkezdődött, és az illetékes állam ellátásait azon tagállam jogszabályainak rendelkezéseiben előírt szabályoknak megfelelően fizeti ki, amely tagállamba a munkanélküli távozott.

Azon tagállam szerinti intézmény, ahová a munkanélküli távozott, úgy végez vagy végeztet ellenőrzést, mint ha a munkanélküli az intézmény által alkalmazott jogszabályok szerint lenne ellátásra jogosult. Amint tudomást szerez a fenti (1) bekezdés e) pontjába tartozó eseményekről, tájékoztatja az illetékes intézményt, továbbá azonnali hatállyal megszünteti az ellátás fizetését azokban az esetekben, ha az ellátást fel kell függeszteni vagy vissza kell vonni. Az illetékes intézmény haladéktalanul tájékoztatja azon hely intézményét, ahová a munkanélküli távozott, arról, hogy a felmerült tény milyen mértékben és mikortól befolyásolja a munkanélküli ellátásra való jogosultságát. Az ellátás folyósítása csak ezen információ megszerzése után folytatható, amennyiben indokolt. Ha az ellátást csökkenteni kell, azon tagállam szerinti intézmény, ahová a munkanélküli távozott, a kiigazításokra is figyelemmel megfelelően csökkentett összegű ellátást fizet az illetékes intézmény válaszának kézhezvételét követően.

(4) Két vagy több tagállam, illetve azok hatáskörrel rendelkező hatóságai kölcsönös megegyezéssel és az igazgatási bizottság véleményének birtokában más végrehajtási rendelkezésekben is megállapodhatnak.

A rendelet 71. cikkének végrehajtása

84. cikk

Korábban munkaviszonyban álló munkanélküliek, akik a legutolsó munkaviszonyuk idején az illetékes államon kívüli tagállamban rendelkeztek lakóhellyel

(1) A végrehajtási rendelet 80. cikkének alkalmazásában a rendelet 71. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontjában, valamint a 71. cikke (1) bekezdése b) pontja ii. alpontjának első mondatában említett esetekben a lakóhely szerinti intézmény minősül illetékes intézménynek.

(2) Ahhoz, hogy a korábban alkalmazott munkanélküli a rendelet 71. cikke (1) bekezdése b) pontja ii. alpontjának rendelkezései szerint ellátásokat igényelhessen, a végrehajtási rendelet 80. cikkében előírt igazolás mellett a lakóhelye szerinti intézményhez olyan igazolást is be kell nyújtania, amelyet annak a tagállamnak az intézménye állít ki, amely tagállam jogszabályainak a hatálya alá a munkanélküli utoljára tartozott, és amely igazolja, hogy a munkanélküli a rendelet 69. cikke szerint ellátásokra nem jogosult.

(3) A rendelet 71. cikke (2) bekezdése rendelkezéseinek alkalmazásában a lakóhely szerinti intézmény minden információt megkér az illetékes intézménytől a korábban munkaviszonyban álló munkanélkülinek ez utóbbi intézménnyel szemben fennálló jogosultságairól.

CÍM (8)

CSALÁDI ELLÁTÁSOK

A rendelet 72. cikkének végrehajtása

85. cikk (A)

Igazolás a szolgálati és az önálló vállalkozóként folytatott tevékenység idejéről

(1) Ahhoz, hogy egy személy a rendelet 72. cikkének rendelkezéseire hivatkozhasson, be kell nyújtania egy igazolást az illetékes intézményhez arról, hogy azon jogszabályok szerint, amelyek hatálya alá utoljára tartozott, mennyi biztosítási, szolgálati vagy önálló vállalkozóként folytatott tevékenységi időt szerzett.

(2) Ezt az igazolást az érintett személy kérelmére vagy az az intézmény állítja ki, amelyik a családi ellátások tekintetében illetékes abban a tagállamban, ahol az érintett utoljára biztosított volt, vagy az a másik intézmény, amelyet az említett tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága jelöl ki. Ha az érintett nem nyújtja be az említett igazolást, akkor azt az illetékes intézmény a fent említett egyik vagy másik intézménytől szerzi be, kivéve ha a betegbiztosító intézmény el tudja juttatni hozzá a végrehajtási rendelet 16. cikkének (1) bekezdésében előírt igazolás egy példányát.

(3) Az (1) és (2) bekezdést hasonlóan kell alkalmazni, ha más tagállamok jogszabályai szerint korábban szerzett biztosítási, szolgálati vagy önálló vállalkozóként folytatott tevékenységi időket is figyelembe kell venni azért, hogy az illetékes állam jogszabályainak feltételei teljesüljenek.

A rendelet 73. cikkének és 75. cikke (1) és (2) bekezdésének végrehajtása

86. cikk (8)

(1) Ahhoz, hogy a munkavállaló a rendelet 73. cikke szerint családi ellátásokban részesülhessen, ha szükséges, munkáltatója által kérelmet kell benyújtania az illetékes intézményhez.

(2) Kérelmének alátámasztására a munkavállaló igazolást nyújt be az illetékes intézmény szerinti tagállamtól eltérő tagállam területén lakóhellyel rendelkező családtagjairól. Ezt az igazolást vagy a családtagok lakóhelye szerinti országnak a családi állapottal kapcsolatos ügyekben hatáskörrel rendelkező hatóságai, vagy a családtagok lakóhelye szerinti illetékes betegbiztosítási intézmény, vagy a családtagok lakóhelye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága által kijelölt másik intézmény állítja ki. Az igazolást évente meg kell újítani.

(3) Ha az illetékes állam jogszabályai előírják, hogy a családi ellátásokat nem a munkavállalónak, hanem egy másik személynek lehet vagy kell kifizetni, akkor a munkavállaló a kérelmének alátámasztására azt az információt is megadja, amely alapján azonosítható az a személy, akinek a lakóhely szerinti országban a családi ellátásokat folyósítani kell (vezetéknév, keresztnév, teljes cím).

(4) Két vagy több tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságai egymás között különleges szabályok alkalmazásáról is megállapodhatnak a családi ellátások kifizetésével kapcsolatban, különös tekintettel a rendelet 75. cikke (1) és (2) bekezdése végrehajtásának megkönnyítése érdekében. A felek e megállapodásaikat közlik az igazgatási bizottsággal.

(5) A munkavállaló – ha szükséges, munkáltatóján keresztül – tájékoztatja az illetékes intézményt:

— a családtagok helyzetében bekövetkezett minden olyan változásról, amely megváltoztathatja a családi ellátásra való jogosultságot,

— azoknak a családtagoknak a számában bekövetkező változásokról, akiknek családi ellátás jár,

— e családtagok lakóhelyének vagy tartózkodási helyének megváltozásáról,

— olyan kereső tevékenység végzéséről, amely után a családtagok lakóhelye szerinti tagállam jogszabályai alapján ugyancsak családi ellátás jár.

87. cikk (8)

…

A rendelet 74. cikkének végrehajtása

88. cikk (8)

A végrehajtási rendelet 86. cikkének rendelkezéseit hasonlóan kell alkalmazni a rendelet 74. cikkének hatálya alá tartozó azon munkanélküliekre, akik korábban munkavállalók vagy önálló vállalkozók voltak, és akikre a rendelet 74. cikke vonatkozik.

89. cikk (8)

…

CÍM

ELLÁTÁS NYUGDÍJASOK ELTARTOTT GYERMEKEI SZÁMÁRA ÉS ÁRVAELLÁTÁS

A rendelet 77., 78. és 79. cikkének végrehajtása

90. cikk

(1) Ahhoz, hogy az igénylő a rendelet 77. vagy 78. cikke alapján ellátásokban részesülhessen, kérelmet kell benyújtania a lakóhelye szerinti intézményhez az intézmény által alkalmazott jogszabályok által megállapított eljárásnak megfelelően.

(2) Ha viszont az igénylő nem abban a tagállamban rendelkezik lakóhellyel, ahol az illetékes intézmény található, akkor akár az illetékes intézményhez, akár a lakóhelye szerinti intézményhez benyújthatja a kérelmét, amely a benyújtás időpontjának feltüntetésével továbbítja a kérelmet az illetékes intézményhez. A feltüntetett időpontot kell tekinteni a kérelemnek az illetékes intézményhez történő benyújtása időpontjának.

(3) Ha a (2) bekezdésben említett illetékes intézmény azt állapítja meg, hogy az általa alkalmazott jogszabályok szerint jogosultság nem áll fenn, akkor a kérelmet az összes szükséges dokumentummal és információval együtt haladéktalanul továbbítja azon tagállam intézményéhez, amely tagállam jogszabályai szerint a munkavállaló vagy önálló vállalkozó a leghosszabb biztosítási időt szerezte.

Szükség esetén az ügy változatlan feltételek mellett visszautalható azon tagállam intézményéhez, amely tagállam jogszabályai szerint az érintett személy a legrövidebb biztosítási időt szerezte.

(4) Az igazgatási bizottság szükség esetén további szabályokat állapíthat meg az ellátások iránti kérelmek benyújtásához.

91. cikk

(1) A rendelet 77. vagy 78. cikke szerint járó ellátások kifizetése a végrehajtási rendelet 53–58. cikke rendelkezéseinek megfelelően történik.

(2) A tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai szükség esetén kijelölik azt az intézményt, amelyik a rendelet 77. vagy 78. cikke alapján járó ellátások kifizetése tekintetében illetékes.

92. cikk

Az a személy, akinek a rendelet 77. vagy 78. cikke szerint egy nyugdíjas gyermekeinek járó ellátást vagy árvaellátást fizetnek, tájékoztatja ezen ellátások kifizetéséért felelős intézményt:

— a gyermekek vagy az árvák helyzetében bekövetkező minden olyan változásról, amely megváltoztathatja a családi ellátásokra való jogosultságot,

— azoknak a gyermekeknek vagy árváknak a számában bekövetkező változásokról, akik után ellátások járnak,

— a gyermekek vagy az árvák lakóhelyének megváltozásáról,

— olyan kereső tevékenység végzéséről, amely családi ellátásokra vagy családi támogatásokra való jogosultságot biztosít e gyermekek vagy árvák számára.

CÍM

PÉNZÜGYI RENDELKEZÉSEK

93. cikk

A végrehajtási rendelet 94. és 95. cikkében előírtaktól eltérő anyasági és betegségbiztosítási ellátások megtérítése

▼M7

(1) A hatáskörrel rendelkező intézmény köteles az ugyanazon tagállam területén tartózkodó munkavállalók, illetve az önálló vállalkozók, valamint családtagjaik részére a rendelet 19. cikke (1) és (2) bekezdésének megfelelően nyújtott természetbeni ellátások, továbbá a rendelet 21. cikke (2) bekezdésének 22., 22a. ►M14 ————— ◄ cikkének, 25. cikke (1), (3) és (4) bekezdésének, 26., 31., ►M14 illetve 34a. cikkének ◄ megfelelően nyújtott természetbeni ellátások tényleges összegét annak az intézménynek a részére visszatéríteni, amely az említett ellátásokat az intézmény könyvelése alapján nyújtotta.

(2) A rendelet 21. cikke (2) bekezdése második albekezdésében, 22. cikke (3) bekezdésének második albekezdésében, ►M2 ————— ◄ 31. cikkében említett esetekben, továbbá az (1) bekezdés alkalmazásában a nyugdíjas vagy adott esetben családtagjai lakóhelye szerinti intézményt kell illetékes intézménynek tekinteni.

(3) Ha az (1) bekezdésben említett ellátások tényleges összege nem szerepel az ellátásokat biztosító intézmény könyvelésében, és a (6) bekezdés szerint megállapodást nem kötöttek, a megtérítendő összeget a rendelkezésre álló adatokból kapott megfelelő referenciaösszegekből számított átalányösszeg alapján határozzák meg. Az igazgatási bizottság állapítja meg az átalányösszeg kiszámításához felhasználandó alapadatok körét és dönt az összeg nagyságáról.

(4) A megtérítés tekintetében az (1) bekezdésben említett ellátásokat biztosító intézmény által alkalmazott jogszabályok hatálya alá tartozó munkavállalók vagy önálló vállalkozók részére biztosított természetbeni ellátások esetében alkalmazandó díjtételeknél magasabb díjtételek nem vehetők figyelembe.

(5) Az (1) és a (2) bekezdés rendelkezéseit hasonlóan kell alkalmazni a végrehajtási rendelet 18. cikke (8) bekezdése második mondata rendelkezéseinek megfelelően kifizetett pénzbeli ellátások megtérítésére.

(6) Két vagy több tagállam, illetve azok hatáskörrel rendelkező hatóságai az igazgatási bizottság véleményének birtokában megállapodhatnak a megtérítendő összegek, különösen átalányösszegek alapján történő meghatározásának más módszerében is.

94. cikk

Az anyasági és betegségbiztosítás alapján a munkavállalóval vagy önálló vállalkozóval nem egy tagállamban élő családtagok részére biztosított természetbeni ellátások megtérítése

(1) A rendelet 19. cikkének (2) bekezdése szerint a munkavállalóval vagy önálló vállalkozóval nem egy tagállamban élő családtagok részére biztosított természetbeni ellátások összegét az illetékes intézmények megtérítik azoknak az intézményeknek, amelyek az említett ellátásokat minden naptári év vonatkozásában olyan átalány alapján biztosították, amely a lehető leginkább megközelíti a ténylegesen felmerült kiadásokat.

(2) Az átalány meghatározása úgy történik, hogy az egy családra jutó évi átlagos költséget be kell szorozni a figyelembe veendő családok évi átlagos számával, és az így kapott összeget húsz százalékkal kell csökkenteni.

(3) Az említett átalány kiszámításához szükséges tényezőket a következőképpen kell meghatározni:

a) az egy családra jutó évi átlagos költséget valamennyi tagállam esetében úgy kell kiszámítani, hogy az adott tagállam intézményei által a munkavállalóknak vagy önálló vállalkozóknak az említett tagállam jogszabályainak a hatálya alá tartozó valamennyi családtagja részére a figyelembe veendő szociális biztonsági rendszerek alapján biztosított valamennyi természetbeni ellátással kapcsolatban felmerülő éves kiadást el kell osztani az ilyen családtagokkal rendelkező munkavállalók vagy önálló vállalkozók évi átlagos számával; az e tekintetben figyelembe veendő szociális biztonsági rendszereket a végrehajtási rendelet 9. melléklete határozza meg;

b) két tagállam intézményeinek egymás közötti kapcsolatában a figyelembe veendő családok évi átlagos száma megegyezik azoknak a munkavállalóknak vagy önálló vállalkozóknak az évi átlagos számával, akik e tagállamok valamelyike jogszabályainak hatálya alá tartoznak, és akiknek családtagjai jogosultak a másik tagállam valamely intézménye által biztosítandó természetbeni ellátásokra.

(4) A (3) bekezdés b) pontja rendelkezéseinek megfelelően figyelembe veendő családok számát a lakóhely szerinti intézmény birtokában lévő olyan lista felhasználásával állapítják meg, amely az érintett személyek jogaira vonatkozó, az illetékes intézmény által átadott igazoló okmányokon alapul. Vitás ügyekben az érintett intézmények észrevételeiket a végrehajtási rendelet 101. cikkének (3) bekezdésében meghatározott könyvvizsgáló bizottság elé terjesztik.

(5) Az igazgatási bizottság állapítja meg a (3) és a (4) bekezdésben említett számítási tényezők meghatározásának módszereit és szabályait.

(6) Két vagy több tagállam, illetve azok hatáskörrel rendelkező hatóságai az igazgatási bizottság véleményének birtokában megállapodhatnak a megtérítendő összegek megállapításának más módszereiben is.

95. cikk (14)

Az anyasági és betegségbiztosítás alapján az olyan nyugdíjasok és családtagjaik részére biztosított természetbeni ellátások megtérítése, akik nem abban a tagállamban rendelkeznek lakóhellyel, amelynek jogszabályai szerint nyugdíjban részesülnek és természetbeni ellátásra jogosultak

(1) A rendelet 28. cikkének (1) bekezdése és 28a. cikke szerint biztosított természetbeni ellátások összegét az illetékes intézmények olyan átalány alapján térítik meg azoknak az ellátásokat biztosító intézményeknek, amely a leginkább megközelíti a ténylegesen felmerült kiadásokat.

(2) Az átalány meghatározása úgy történik, hogy az egy főre jutó évi átlagos költséget be kell szorozni a figyelembe veendő nyugdíjasok és családtagjaik évi átlagos számával, és az így kapott összeget 20 %-kal kell csökkenteni.

(3) Az említett átalány kiszámításához szükséges tényezőket a következő szabályoknak megfelelően kell meghatározni:

a) az egy főre jutó évi átlagos költséget valamennyi tagállam esetében úgy kell kiszámítani, hogy az adott tagállam intézményei által e tagállam jogszabályai szerint nyugdíjban részesülő nyugdíjasnak és családtagjainak a figyelembe veendő szociális biztonsági rendszerek alapján biztosított valamennyi természetbeni ellátással kapcsolatban felmerülő éves kiadást el kell osztani a nyugdíjasok és családtagjaik évi átlagos számával; az e tekintetben figyelembe veendő szociális biztonsági rendszereket a 9. melléklet határozza meg;

b) két tagállam intézményeinek egymás közötti kapcsolatában a figyelembe veendő nyugdíjasok és családtagjaik évi átlagos száma megegyezik azoknak a 28 cikk (2) bekezdésében említett nyugdíjasoknak és családtagjaiknak az évi átlagos számával, akik jóllehet az egyik tagállamban rendelkeznek lakóhellyel, egy másik tagállam intézményének terhére jogosultak természetbeni ellátásokra.

(4) A (3) bekezdés b) pontja rendelkezéseinek megfelelően figyelembe veendő nyugdíjasok és családtagjaik számát a lakóhely szerinti intézmény birtokában lévő olyan lista felhasználásával határozzák meg, amely az érintett személyek jogaira vonatkozó, az illetékes intézmény által átadott igazoló okmányokon alapul. Vitás ügyekben az érintett intézmények észrevételeiket a végrehajtási rendelet 101. cikkének (3) bekezdésében meghatározott könyvvizsgáló bizottság elé terjesztik.

(5) Az igazgatási bizottság állapítja meg a (3) és a (4) bekezdésben említett számítási tényezők meghatározásának módszereit és szabályait.

A rendelet 63. cikke (2) bekezdésének végrehajtása

96. cikk

A munkahelyi balesetekre és a foglalkozási megbetegedésekre vonatkozó biztosítási rendszerek alapján az egyik tagállam intézménye által egy másik tagállam intézménye nevében biztosított természetbeni ellátások megtérítése

A rendelet 63. cikke (2) bekezdése rendelkezéseinek alkalmazásában a végrehajtási rendelet 93. cikkének rendelkezéseit hasonlóan kell alkalmazni.

A rendelet 70. cikke (2) bekezdésének végrehajtása

97. cikk

Munkakeresés céljából másik tagállamba távozó munkanélküliek részére kifizetett munkanélküli-ellátások megtérítése

(1) A rendelet 69. cikke alapján kifizetett ellátások összegét az illetékes intézmény megtéríti az ellátásokat kifizető intézménynek ez utóbbi könyvelésének megfelelően.

(2) Két vagy több tagállam, vagy azok hatáskörrel rendelkező hatóságai:

— az igazgatási bizottság véleményének birtokában megállapodhatnak a megtérítendő összegek, különösen az átalányösszegek meghatározásának más módszerében is, illetve a kifizetések más módszerében,

— vagy

— elállhatnak az intézmények közötti valamennyi megtérítéstől.

98. cikk (8)

…

Közös rendelkezések a megtérítésekről

99. cikk

Igazgatási költségek

Két vagy több tagállam, illetve azok hatáskörrel rendelkező hatóságai a rendelet 84. cikke (2) bekezdése harmadik mondata rendelkezéseinek megfelelően az igazgatási költségek figyelembevétele érdekében megállapodhatnak a végrehajtási rendelet 93–98. cikkében említett ellátások összegének meghatározott százalékkal történő növeléséről. A százalékos érték az érintett ellátások szerint változhat.

100. cikk

Késedelmes követelések

(1) A tagállamok intézményei közti elszámolásokban a megtérítési kérelem benyújtása előtt három naptári évvel vagy még korábban nyújtott ellátásokkal kapcsolatos megtérítési kérelmeket – akár az összekötő szervhez, akár az illetékes állam fizetésekért felelős intézményéhez nyújtották be – a fizetésekért felelős intézmény figyelmen kívül hagyhatja.

(2) Az átalányösszegben történő megtérítéssel kapcsolatos kérelmek esetében a hároméves időszak akkor veszi kezdetét, amikor a természetbeni ellátásoknak a végrehajtási rendelet 94. és 95. cikkének megfelelően meghatározott évi átlagos költségét az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában közzéteszik.

101. cikk (8)

Követelés-kimutatás

(1) A rendelet 36., 63. és 70. cikke értelmében az igazgatási bizottság kimutatást készít minden naptári év követeléseiről.

(2) Az igazgatási bizottság az (1) bekezdésben előírt követelés-kimutatás összeállításához szükséges statisztikai és számviteli adatok vizsgálatához bármilyen ellenőrzést elrendelhet, különösen annak biztosítása érdekében, hogy a követelések megfeleljenek az e címben megállapított szabályoknak.

(3) Az igazgatási bizottság hozza meg az e cikkben említett határozatokat a könyvvizsgáló bizottság jelentéséről; a könyvvizsgáló bizottság véleményt terjeszt az igazgatási bizottság elé azoknak az indokoknak a feltüntetésével, amelyeken véleménye alapul. Az igazgatási bizottság határozza meg a könyvvizsgáló bizottság működésének módját és összetételét.

102. cikk (8)

A könyvvizsgáló bizottság feladatai – A megtérítés rendje

(1) A könyvvizsgáló bizottság:

a) összegyűjti a szükséges adatokat és gondoskodik az e cím végrehajtásához szükséges számításokról;

b) rendszeresen beszámol az igazgatási bizottságnak a rendelet végrehajtásának eredményeiről, különösen azok pénzügyi vonatkozásairól;

c) az a) és a b) pont rendelkezéseivel összefüggésben hasznos javaslatokat tesz az igazgatási bizottságnak;

d) javaslatokat terjeszt az igazgatási bizottság elé a végrehajtási rendelet 94. cikkének (4) és 95. cikkének (4) bekezdése értelmében hozzá eljuttatott észrevételek alapján;

e) javaslatokat terjeszt az igazgatási bizottság elé a végrehajtási rendelet 101. cikkének végrehajtására vonatkozóan;

f) elvégzi az igazgatási bizottság által elé terjesztett ügyekkel kapcsolatos összes munkát, tanulmányt és feladatot.

(2) A rendelet 36., 63. és 70. cikkében előírt megtérítéseket valamely tagállam bármely illetékes intézménye vonatkozásában a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai által kijelölt szervek révén hajtják végre egy másik tagállam hitelező szervezetei részére. A szervek, amelyeken keresztül a megtérítéseket lebonyolítják, az igazgatási bizottság által meghatározott határidőn belül és az általa megállapított szabályoknak megfelelően értesítik az említett bizottságot a megtérített összegekről.

(3) Ha a megtérítéseket a biztosított ellátásoknak az intézmények könyvelésében is szereplő tényleges összege alapján határozzák meg, akkor azokat naptári félévekre vonatkozóan a következő naptári félév folyamán teljesítik.

(4) Ha a megtérítéseket átalány alapján határozzák meg, akkor azt naptári évekre vonatkozóan teljesítik; ilyen esetben az illetékes intézmények az igazgatási bizottság által megállapított szabályoknak megfelelően minden naptári félév első napján előleget fizetnek a hitelező szervezeteknek.

(5) Két vagy több tagállam, illetve azok hatáskörrel rendelkező hatóságai a megtérítések vonatkozásában más határidőkről, az előlegfizetéssel kapcsolatban pedig más szabályokról is megállapodhatnak.

103. cikk

A statisztikai és számviteli adatok összeállítása

A tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai minden szükséges intézkedést megtesznek e cím végrehajtása érdekében, különösen azokat, amelyek a statisztikai, illetve számviteli adatok összeállítását teszik szükségessé.

104. cikk (8)

A megtérítésekkel kapcsolatban a tagállamok, illetve azok hatáskörrel rendelkező hatóságai között létrejött megállapodások felvétele az 5. mellékletbe

(1) A rendelet 36. cikke (3) bekezdésének, 63. cikke (3) bekezdésének és 70. cikke (3) bekezdésének, valamint a végrehajtási rendelet 93. cikke (6) bekezdésének, 94. cikke (6) bekezdésének és 95. cikke (6) bekezdésének rendelkezéseihez hasonló olyan rendelkezéseket, amelyek a rendelet hatálybalépését megelőző napon hatályosak, továbbra is alkalmazni kell, amennyiben azokat a végrehajtási rendelet 5. melléklete tartalmazza.

(2) Az (1) bekezdésben említettekhez hasonló rendelkezéseket, valamint azokat, amelyek két vagy több tagállam egymás közötti kapcsolatában a rendelet hatálybalépését követően lépnek hatályba, felveszik a végrehajtási rendelet 5. mellékletébe. Ugyanez vonatkozik a végrehajtási rendelet 97. cikkének (2) bekezdése és 98. cikkének (2) bekezdése alapján hozott rendelkezésekre.

Az igazgatási ellenőrzések és az orvosi felülvizsgálatok költségei

105. cikk

(1) A támogatások megállapításához, biztosításához vagy felülvizsgálatához szükséges igazgatási ellenőrzések, orvosi felülvizsgálatok, megfigyelések, házi betegellátások, valamint egyéb ellenőrzések költségeit az ezzel megbízott intézmény által alkalmazott díjak alapján téríti meg az az intézmény, amelynek nevében mindezeket végrehajtották.

(2) Ugyanakkor két vagy több tagállam vagy a hatáskörrel rendelkező hatóságaik megállapodhatnak más, különösen átalány alapú megtérítési módszerekben is, illetve lemondhatnak az intézmények közötti megtérítésekről.

E megállapodásokat felveszik a végrehajtási rendelet 5. mellékletébe. A rendelet hatálybalépését megelőző napon hatályos megállapodásokat továbbra is alkalmazni kell, amennyiben azokat az említett mellékletbe felveszik.

A pénzbeli ellátások kifizetésére vonatkozó közös rendelkezések

106. cikk

A tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai az igazgatási bizottság által megadott határidőn belül és az általa megállapított szabályoknak megfelelően értesítik a bizottságot a hatáskörükbe tartozó intézmények által más tagállam területén lakóhellyel rendelkező vagy tartózkodó kedvezményezetteknek kifizetett pénzbeli ellátások összegéről.

107. cikk (9) (11) (12) (14)

Pénznemek átváltása

▼M7

(1) A következő rendelkezések alkalmazásában:

a) rendelet: a 12. cikk (2), (3) és (4) bekezdése, a 14d. cikk (1) bekezdése, a 19. cikk (1) bekezdése b) pontjának utolsó mondata, a 22. cikk (1) bekezdése ii. pontjának utolsó mondata, a 25. cikk (1) bekezdése b) pontjának utolsó előtti mondata, a 41. cikk (1) bekezdésének c) és d) pontja, a 46. cikk (4) bekezdése, a 46a. cikk (3) bekezdése, az 50. cikk, az 52. cikk b) pontjának utolsó mondata, az 55. cikk (1) bekezdése ii. pontjának utolsó mondata, a 70. cikk (1) bekezdésének első albekezdése, a 71. cikk (1) bekezdése a) pontja ii. alpontjának, illetve b) pontja ii. alpontjának utolsó előtti mondata;

b) végrehajtási rendelet: a 34. cikk (1), (4) és (5) bekezdése,

a valamely pénznemben megjelölt összeg valamely más pénznemre történő átváltására alkalmazott árfolyam a Bizottság által számított árfolyam, amelynek alapja a (2) bekezdésben meghatározott bázisidőszak folyamán az Európai Központi Bank által kihirdetett referencia árfolyamok havi átlaga.

(2) A referencia-időszak:

— az április 1-jétől alkalmazandó átváltási árfolyamoknál január,

— a július 1-jétől alkalmazandó átváltási árfolyamoknál április,

— az október 1-jétől alkalmazandó átváltási árfolyamoknál július,

— a január 1-jétől alkalmazandó átváltási árfolyamoknál október.

▼M7 —————

(4) Az (1) bekezdésben említett esetekben alkalmazandó átváltási árfolyamok meghatározásakor figyelembe veendő időpontot az igazgatási bizottság a könyvvizsgáló bizottság javaslata alapján határozza meg.

(5) Az (1) bekezdésben említett esetekben alkalmazandó átváltási árfolyamokat az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában teszik közzé az azt a hónapot megelőző utolsó előtti hónapban, amelynek első napjától kezdve azokat alkalmazni kell.

(6) Az (1) bekezdésben nem tárgyalt esetekben az átváltás az ellátások kifizetésénél és megtérítésénél a kifizetés napján érvényes hivatalos devizaárfolyamon történik.

VI.

CÍM

VEGYES RENDELKEZÉSEK

108. cikk

Idénymunkások státusának igazolása

A rendelet 1. cikke c) pontjának hatálya alá tartozó munkavállaló úgy igazolhatja idénymunkás státusát, hogy bemutatja azon tagállam foglalkoztatási szolgálatai által lepecsételt munkaszerződését, amely tagállam területére munkavégzés céljából érkezett vagy amelynek területén dolgozott. Ha a fenti tagállamban nem kötöttek az idénymunkára szerződést, a foglalkoztatási ország intézménye – ahol szükséges – ellátásokra vonatkozó igény esetén igazolást bocsát ki annak bizonyítására, hogy az érintett személy által rendelkezésre bocsátott információk alapján a jelenleg vagy a múltban végzett munka idényjellegű.

109. cikk

Megállapodás a járulékfizetésről

Az a munkáltató, amelyik nem rendelkezik székhellyel abban a tagállamban, amelynek területén a munkavállalót alkalmazzák, megállapodhat a munkavállalóval, hogy ő teljesítse a munkáltató járulékfizetési kötelezettségét.

A munkáltató minden ilyen megállapodásról értesíti az illetékes intézményt, vagy ha szükséges, az említett tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága által kijelölt intézményt.

110. cikk

Kölcsönös igazgatási segítségnyújtás a jogalap nélkül felvett ellátások visszakövetelését illetően

Ha egy tagállam olyan intézménye, amely ellátást biztosított, intézkedést javasol olyan személlyel szemben, aki jogalap nélkül vett fel ellátást, akkor az e személy lakóhelye szerinti intézmény vagy annak a tagállamnak a hatáskörrel rendelkező hatósága által kijelölt intézmény, amelynek területén e személy lakóhellyel rendelkezik, segítséget nyújt az elsőként említett intézménynek.

111. cikk

A jogalap nélkül felvett összeg visszakövetelése a szociális biztonsági intézmények által, illetve a jóléti hivatalok követelései

(1) Ha a rendelet III. címének 3. fejezete értelmében a rokkantsági, öregségi és haláleseti ellátások (nyugdíj) megállapításánál vagy felülvizsgálatánál valamelyik tagállam intézménye a kedvezményezett részére az őt megillető összegen felül teljesített kifizetést, akkor az intézmény felkérheti más tagállamoknak a megfelelő ellátásoknak a kedvezményezett részére történő kifizetéséért felelős intézményét, hogy vonja le a túlfizetett összeget az általa e kedvezményezettnek utólag fizetendő összegből. Ez utóbbi intézmény a levont összeget átutalja a hitelező szervezet részére. Ha a túlfizetett összeg az utólag fizetendő összegből nem vonható le, akkor a (2) bekezdés rendelkezései alkalmazandók.

(2) Ha egy tagállam intézménye a kedvezményezett részére az őt megillető összegen felül teljesített kifizetést, akkor az intézmény az általa alkalmazott jogszabályokban megállapított feltételeken és korlátokon belül kérheti más tagállamoknak az ellátásnak a kedvezményezett részére történő kifizetéséért felelős intézményétől, hogy vonja le a túlfizetett összeget azokból az összegekből, amelyeket az említett kedvezményezettnek fizet. Ez utóbbi intézmény a levonást az általa alkalmazott jogszabályokban e kompenzációs célra meghatározott feltételek mellett és határokon belül úgy hajtja végre, mint ha az összegeket saját maga fizette volna túl, majd az így levont összeget átutalja a hitelező szervezet részére.

(3) Amennyiben a rendelet hatálya alá tartozó személy valamelyik tagállam területén akkor részesült támogatásban, amikor egy másik tagállam jogszabályai szerint ellátásokra volt jogosult, úgy a támogatást nyújtó szerv, ha jogosult az említett személynek járó ellátások visszakövetelésére, felkérheti más tagállamoknak az ellátásoknak e személy részére történő kifizetéséért felelős intézményét, hogy vonja le a kifizetett támogatás összegét azokból az összegekből, amelyeket az utóbbi intézmény az említett személynek folyósít.

Ha a rendelet hatálya alá tartozó személy családtagja valamelyik tagállam területén abban az időszakban részesült támogatásban, amelyben az említett személy egy másik tagállam jogszabályai szerint az érintett családtag tekintetében ellátásokra jogosult volt, úgy az a szerv, amelyik a támogatást nyújtotta, ha jogosult az említett személynek az érintett családtag tekintetében járó ellátások visszakövetelésére, felkérheti más tagállamoknak az ellátásoknak e személy részére történő kifizetéséért felelős intézményét, hogy vonja le a támogatás összegét azokból az összegekből, amelyeket az utóbbi intézmény az érintett családtag tekintetében az említett személynek fizet.

A fizetésekért felelős intézmény a levonást az általa alkalmazott jogszabályokban e kompenzációs célra meghatározott feltételek mellett és határokon belül hajtja végre, majd az így levont összeget átutalja a hitelező szervezetnek.

112. cikk

Ha az intézmény jogalap nélkül teljesít kifizetést akár közvetlenül, akár egy másik intézményen keresztül, és ha az így kifizetett összeg visszakövetelése lehetetlenné válik, akkor a kérdéses összeg az elsőként említett intézményt terheli, hacsak az összeg jogalap nélküli kifizetése nem csalás következménye.

113. cikk

Nemzetközi közlekedésben alkalmazott munkavállaló által jogalap nélkül felvett természetbeni ellátások visszakövetelése

(1) Ha a természetbeni ellátásokhoz való jogosultságot az illetékes intézmény nem ismeri el, akkor azt a természetbeni ellátást, amelyet a tartózkodási hely szerinti intézmény a végrehajtási rendelet 20. cikkének (1) bekezdésében vagy 62. cikkének (1) bekezdésében említett vélelem értelmében biztosított a nemzetközi közlekedésben alkalmazott személy részére, az illetékes intézménynek meg kell térítenie.

(2) A tartózkodási hely szerinti intézménynek az olyan, a nemzetközi közlekedésben alkalmazott személlyel kapcsolatban felmerült kiadásait, aki korábban nem fordult a tartózkodási helye szerinti intézményhez és természetbeni ellátásokra sem jogosult, ugyanakkor a végrehajtási rendelet 20. cikkének (1) bekezdésében vagy 62. cikkének (1) bekezdésében említett igazolás bemutatása nyomán természetbeni ellátásokban mégis részesült, az említett igazolásban illetékesként feltüntetett intézmény vagy az érintett tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága által erre kijelölt más intézmény téríti meg.

(3) Az illetékes vagy a (2) bekezdésben említett esetben az illetékesként feltüntetett intézmény, illetve a kijelölt intézmény követelést támaszt a kedvezményezettel szemben a jogalap nélkül felvett természetbeni ellátások értékéig. Az említett intézmények értesítik ezekről a követelésekről a végrehajtási rendelet 101. cikkének (3) bekezdésében említett könyvvizsgáló bizottságot, amely erről nyilatkozatot készít.

114. cikk

Ellátások ideiglenes kifizetése azokban az esetekben, amikor az alkalmazandó jog vagy az ellátást nyújtó intézmény vita tárgyát képezi

Ha két vagy több tagállam intézményei vagy hatáskörrel rendelkező hatóságai között vita folyik arról, hogy egy munkavállalóra a rendelet II. címe alapján mely ország jogszabályai vonatkoznak, vagy arról, hogy az ellátások biztosítására melyik intézmény köteles, az érintett személy, aki úgy igényelheti az ellátásokat, mint ha ilyen vita nem folyna, ideiglenesen részesül a lakóhelye szerinti intézmény által alkalmazott jogszabályokban előírt ellátásokban, vagy ha nem az érintett tagállamok egyikének területén rendelkezik lakóhellyel, akkor azon intézmény által alkalmazott jogszabályok szerinti ellátásokban, ahová kérelmét először benyújtotta.

115. cikk

Az illetékes államon kívüli tagállamban készített orvosi szakvéleményekre vonatkozó szabályok

A rendelet 87. cikke alapján orvosi szakvélemény készítésére kötelezett tartózkodási vagy lakóhely szerinti intézmény az általa alkalmazott jogszabályokban megállapított szabályoknak megfelelően jár el.

Ilyen szabályok hiányában a hatáskörrel rendelkező hatósághoz fordul tájékoztatásért az alkalmazandó szabályok tekintetében.

116. cikk

A járulékok beszedésére vonatkozó megállapodások

(1) A rendelet 92. cikkének (2) bekezdése értelmében kötött megállapodásokat a végrehajtási rendelet 5. melléklete tartalmazza.

(2) A rendelet 51. cikkének alkalmazásában kötött megállapodásokat továbbra is alkalmazni kell, amennyiben azokat a végrehajtási rendelet 5. melléklete tartalmazza.

VIa.

CÍM

AZ ELEKTRONIKUS ADATFELDOLGOZÁST SZABÁLYOZÓ RENDELKEZÉSEK

117. cikk

Adatfeldolgozás

(1) Az igazgatási bizottság a végrehajtási rendelet 117c. cikkében említett műszaki bizottság kutatása és javaslatai alapján az új adatfeldolgozási technikákhoz adaptálja a rendelet és a végrehajtási rendelet alkalmazásához szükséges dokumentumok mintáit, valamint az irányított adatáramlási csatornákat és az adattovábbítási eljárásokat.

(2) Az igazgatási bizottság megteszi a szükséges intézkedéseket az átdolgozott minták, irányított adatáramlási csatornák és eljárások általános alkalmazásának biztosítása érdekében, figyelembe véve az új adatfeldolgozási technikák fejlődését az egyes tagállamokban.

117a. cikk

Telematikus szolgáltatások

(1) A tagállamok fokozatosan elősegítik a telematikus szolgáltatások felhasználását a rendelet, illetve a végrehajtási rendelet alkalmazásához szükséges adatok intézmények közötti áramoltatása érdekében.

Amint egy tagállam létrehozta a telematikus szolgáltatásokat, az Európai Bizottság támogatást nyújt minden közérdekű tevékenységhez.

(2) Az igazgatási bizottság a végrehajtási rendelet 117c. cikkében említett műszaki bizottság javaslatai alapján elfogadja a telematikus szolgáltatásokhoz kiépítésére vonatkozó közös szabályokat, különös tekintettel a biztonságra és a szabványok alkalmazására.

117b. cikk

A telematikus szolgáltatások üzemeltetése

(1) Minden egyes tagállam felel a telematikus szolgáltatások rá eső részének igazgatásáért, összhangban a személyes adatok feldolgozása tekintetében a magánszemélyek védelmére vonatkozó közösségi rendelkezésekkel.

(2) Az igazgatási bizottság rendelkezéseket állapít meg a telematikus szolgáltatások közös részének üzemeltetésére vonatkozóan.

117c. cikk

Adatfeldolgozással foglalkozó műszaki bizottság

(1) Az igazgatási bizottság létrehozza a műszaki bizottságot, amely jelentéseket készít és indoklással ellátott véleményt alkot a 117., 117a. és 117b. cikk értelmében hozandó döntéseket megelőzően. A műszaki bizottság eljárási szabályait és összetételét az igazgatási bizottság határozza meg.

(2) A műszaki bizottság:

a) összegyűjti a lényeges műszaki dokumentációkat, vállalja az e cím által megkívánt kutatásokat, illetve munkát,

b) az igazgatási bizottság elé terjeszti az (1) bekezdésben említett jelentéseket és indoklással ellátott véleményt,

c) egyéb feladatokat és kutatásokat végez olyan témakörökben, amelyeket az igazgatási bizottság neki utal.

VII.

CÍM

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

118. cikk (6) (12)

A munkavállalóknak járó nyugdíjakra vonatkozó átmeneti rendelkezések

(1) Ha a biztosítási esemény 1972. október 1-je vagy a végrehajtási rendeletnek az érintett tagállam területén történő alkalmazásának napja előtt következik be, és a nyugdíjkérelmet a fenti időpont előtt nem bírálták el, ez a kérelem kettős megállapítást von maga után, amennyiben az ellátásokat e biztosítási esemény következtében a fenti időpont előtti időszakban kell nyújtani:

a) az 1972. október 1-jét vagy a végrehajtási rendeletnek az érintett tagállam területén történő alkalmazásának napját megelőző időszakra a rendelettel vagy az érintett tagállamok között hatályos megállapodásokkal összhangban;

b) az 1972. október 1-jén vagy a végrehajtási rendeletnek az érintett tagállam területén történő alkalmazásának napján kezdődő időszakra a rendelettel összhangban.

Ha azonban az a) pontban említett rendelkezések szerint kiszámított összeg magasabb a b) pontban említett rendelkezések szerint kiszámított összegnél, az érintett személy továbbra is jogosult az a) pontban említett rendelkezések szerint kiszámított összegre.

(2) Az 1972. október 1-jét vagy a végrehajtási rendeletnek az érintett tagállam területén vagy a területének egy részén történő alkalmazásának napját követően egy tagállami intézményhez benyújtott rokkantsági, öregségi vagy túlélő hozzátartozóknak járó ellátások iránti kérelem szükségessé teszi azon ellátások hivatalbóli felülvizsgálatát a rendelet rendelkezéseinek megfelelően, amelyeket a fenti időpont előtt egy vagy több más tagállam intézménye vagy intézményei ugyanazon biztosítási esemény kapcsán már megállapítottak; ez a felülvizsgálat nem eredményezheti a megállapított ellátás összegének csökkenését.

119. cikk (6) (12)

Az önálló vállalkozóknak járó nyugdíjakra vonatkozó átmeneti rendelkezések

(1) Ha a biztosítási esemény 1982. július 1-je vagy a végrehajtási rendeletnek az érintett tagállam területén történő alkalmazásának napja előtt következik be, és a nyugdíjkérelmet a fenti időpont előtt nem bírálták el, ez a kérelem kettős megállapítást von maga után, amennyiben az ellátásokat e biztosítási esemény következtében a fenti időpont előtti időszakban kell nyújtani:

a) az 1982. július 1-jét vagy a végrehajtási rendeletnek az érintett tagállam területén történő alkalmazásának napját megelőző időszakra a rendelettel vagy az érintett tagállamok között ezen időpont előtt hatályos megállapodásokkal összhangban;

b) az 1982. július 1-jén vagy a végrehajtási rendeletnek az érintett tagállam területén történő alkalmazásának napján kezdődő időszakra a rendelettel összhangban.

(2) Az 1982. július 1-jét vagy a végrehajtási rendeletnek az érintett tagállam területén vagy a területének egy részén történő alkalmazásának napját követően egy tagállami intézményhez benyújtott rokkantsági, öregségi vagy túlélő hozzátartozóknak járó ellátások iránti kérelem szükségessé teszi azon ellátások hivatalbóli felülvizsgálatát a rendelet rendelkezéseinek megfelelően, amelyeket a fenti időpont előtt egy vagy több más tagállam intézménye vagy intézményei ugyanazon biztosítási esemény kapcsán már megállapítottak; ez a felülvizsgálat nem eredményezheti a megállapított ellátás összegének csökkenését.

119a. cikk (5)

A végrehajtási rendelet 15. cikke (1) bekezdése a) pontja utolsó részének alkalmazásában a nyugdíjakra vonatkozó átmeneti rendelkezések

(1) Ha biztosítási esemény 1987. január 1-je előtt következik be, és ha a nyugdíjkérelem alapján a fenti időpont előtt még nem állapították meg a nyugdíjat, ez a kérelem kettős megállapítást von maga után, amennyiben az ellátásokat e biztosítási esemény következtében a fenti időpont előtti időszakban kell nyújtani:

a) az 1987. január 1-jét megelőző időszakra a rendelettel vagy az érintett tagállamok között hatályos megállapodásokkal összhangban;

b) az 1987. január 1-jén kezdődő időszakra a rendelettel összhangban.

(2) Az 1987. január 1-je után egy tagállam intézményéhez benyújtott rokkantsági, öregségi vagy túlélő hozzátartozóknak járó ellátások iránti kérelem szükségessé teszi azon ellátások hivatalbóli felülvizsgálatát a rendelet rendelkezéseinek megfelelően, amelyeket a fenti időpont előtt egy vagy több más tagállam intézménye vagy intézményei ugyanazon biztosítási esemény kapcsán már megállapítottak, a 3. cikk rendelkezéseinek sérelme nélkül.

(3) Azon érintett személy jogai, akinek az adott tagállam területén 1987. január 1. előtt nyugdíjat ítéltek oda, kérelmére felülvizsgálhatók a Tanács 3811/86/EGK rendelete ( 2 ) rendelkezéseinek figyelembevételével.

(4) Ha a (3) bekezdésben említett kérelmet 1987. január 1-je után egy éven belül nyújtják be, a 3811/86/EGK rendelet szerinti jogosultság 1987. január 1-jétől vagy a nyugdíjjogosultság időpontjától hatályos, ha ez későbbi időpont, mint 1987. január 1.; ebben az esetben más tagállamok jogszabályainak e jogosultság elvesztésére vagy elévülésére vonatkozó rendelkezései az érintett személlyel szemben nem érvényesíthetők.

(5) Ha a (3) bekezdésben említett kérelmet az 1987. január 1-jétől számított egy éves időszak letelte után nyújtják be, a 3811/86/EGK rendelet szerint megszerzett, nem elveszett és nem elévült jogosultság a kérelem benyújtásának napjától hatályos, más tagállamok jogszabályainak kedvezőbb rendelkezéseire is figyelemmel.

▼M4

120. cikk

Tanulmányaikat folytató, vagy szakképzésben részt vevő személyek

E rendelet rendelkezései a 10. és 10a. cikk kivételével – adott esetben – hasonlóan alkalmazandók a diákokra is.

121. cikk

Kiegészítő végrehajtási megállapodások

(1) Két vagy több tagállam vagy a hatáskörrel rendelkező hatóságaik szükség esetén megállapodhatnak arról, hogy a rendelet igazgatási jellegű végrehajtási szabályait kiegészítik. E megállapodásokat a végrehajtási rendelet 5. melléklete sorolja fel.

(2) Az (1) bekezdésben említett megállapodásokhoz hasonló megállapodásokat, amelyek a 1972. október 1-jét megelőző napon hatályosak, továbbra is alkalmazni kell, amennyiben azokat felveszik a végrehajtási rendelet 5. mellékletébe.

▼M5

122. cikk

A mellékletek módosításával kapcsolatos különleges rendelkezések

A végrehajtási rendelet mellékletei az igazgatási bizottság egyhangú véleményének birtokában az érintett tagállam vagy tagállamok, illetve azok illetékes hatóságai kérelmére bizottsági rendelettel módosíthatók.