(1)   Ez a rendelet szabályokat állapít meg:

(2)   E rendelet alkalmazandó az (1) bekezdésben említett, az Unió piacán forgalmazott termékekre, függetlenül attól, hogy azokat az Unióban vagy harmadik országban állították-e elő, valamint az Unióban kivitel céljára előállított termékekre.

(3)   Ami a földrajzi árujelzők oltalmát illeti, e rendelet III. fejezete az Unió vámterületére belépő, de az Unió vámterületén belüli szabad forgalmazásra nem bocsátott árukra is alkalmazandó.

(1)   A szeszes italok gyártása során használt etil-alkohol és desztillátumok a Szerződés I. mellékletének értelmében kizárólag mezőgazdasági eredetűek lehetnek.

(2)   A színezékek, aromák vagy egyéb, az alkoholtartalmú italok előállításában engedélyezett összetevők hígításához vagy feloldásához használt alkohol kizárólag mezőgazdasági eredetű etil-alkohol, mezőgazdasági eredetű desztillátum vagy az I. melléklet 1–14. kategóriájába tartozó szeszes ital lehet. A színezékek, aromák vagy egyéb engedélyezett összetevők hígításához vagy feloldásához használt alkohol csak az e célból feltétlenül szükséges mennyiségben használható fel.

(3)   Az alkoholtartalmú italok nem tartalmazhatnak szintetikus eredetű alkoholt vagy a Szerződés I. melléklete szerinti egyéb, nem mezőgazdasági eredetű alkoholt.

(1)   A szeszes italokat az e cikkben megállapított általános szabályok és az I. mellékletben megállapított konkrét szabályok szerint kell kategóriákba sorolni.

(2)   Az I. melléklet 1–14. pontjában felsorolt szeszes italok kategóriáira megállapított konkrét szabályok sérelme nélkül, az e kategóriákba tartozó szeszes italok:

(3)   Az I. melléklet 15–44. pontjában felsorolt szeszes italok kategóriáira megállapított konkrét szabályok sérelme nélkül, az e kategóriákba tartozó szeszes italok:

(4)   A II. mellékletben megállapított konkrét szabályok sérelme nélkül, az I. mellékletben meghatározott kategóriákra megállapított konkrét szabályoknak nem megfelelő egyéb szeszes italok:

(1)   Ha Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 46. cikknek megfelelően az e rendeletet módosító, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a 2. cikk f) pontjában és a 4. és az 5. cikkben megállapított technikai meghatározások és követelmények módosítására vonatkozóan.

Az első albekezdésben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok szigorúan a növekvő fogyasztói elvárásokból, a technológiai fejlődésből vagy a termékinnováció szükségességéből fakadó igazolt igények kielégítésére korlátozódnak.

A Bizottság külön, felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el az első albekezdésben említett minden egyes technikai meghatározásra és követelményre vonatkozóan.

(2)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy kivételes esetekben, amikor az importáló harmadik ország joga úgy kívánja, a 46. cikknek megfelelően e rendeletet kiegészítő felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a 2. cikk f) pontjában és a 4. és az 5. cikkben foglalt rendelkezésektől, az I. mellékletben foglalt, a szeszes italok kategóriáira vonatkozó követelményektől, valamint a II. mellékletben meghatározott, bizonyos szeszes italokra vonatkozó konkrét szabályoktól való eltérések megállapítására vonatkozóan.

(3)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 46. cikknek megfelelően e rendeletet kiegészítő felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak meghatározására vonatkozóan, hogy a szeszes italok gyártása során a 4. cikk (9) bekezdésének a)–e) pontjában említett termékekhez hasonló hatású milyen egyéb természetes anyagok vagy mezőgazdasági nyersanyagok engedélyezettek édesítőtermékként az Unióban.

(4)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén olyan egyéges szabályokat fogadhat el a (3) bekezdésben említett, a szeszes italok gyártása során édesítőtermékként engedélyezett egyéb természetes anyagok vagy mezőgazdasági nyersanyagok felhasználására vonatkozóan, amelyek különösen a megfelelő édesítő átváltási együtthatókat határozzák meg. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 47. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(1)   A szeszes ital elnevezése megegyezik annak előírt nevével.

A szeszes italok leírásában, megjelenítésén és jelölésén szerepelnie kell az előírt névnek.

Az előírt nevet a szeszes ital címkéjén tisztán és jól láthatóan fel kell tüntetni, és azt nem lehet helyettesíteni vagy megváltoztatni.

(2)   Az I. mellékletben foglalt szeszesital-kategóriák követelményeinek megfelelő szeszes italok tekintetében az adott kategória elnevezését használják előírt nevükként, kivéve amikor az adott kategória lehetővé teszi egy másik előírt név használatát.

(3)   Az I. mellékletben foglalt szeszes italok bármelyik kategóriájára megállapított követelményeknek meg nem felelő szeszes italok előírt neve „szeszes ital”.

(4)   Az a szeszes ital, amelyik az I. mellékletben meghatározott szeszes italok kategóriái közül egynél több követelményeinek is megfelel, az az adott kategóriák tekintetében az I. melléklet szerinti egy vagy több előírt név alatt is forgalmazható.

(5)   Az e cikk (1) és (2) bekezdésétől eltérve a szeszes ital előírt neve:

(6)   Az 1169/2011/EU rendelet és az e rendelet I. mellékletében a szeszes italok kategóriáira megállapított konkrét szabályok sérelme nélkül a szeszes ital előírt neve kiegészíthető a következőkkel:

(7)   A 11. és a 12. cikknek, valamint a 13. cikk (2), (3) és (4) bekezdésének sérelme nélkül tilos az e cikk (2) bekezdésében említett előírt neveket vagy földrajzi árujelzőket használni az I. mellékletben foglalt vonatkozó kategória vagy a vonatkozó földrajzi árujelző követelményeit nem teljesítő bármely ital leírásában, megjelenítésén és jelölésén. Ez a tilalom azokra az esetekre is vonatkozik, amikor az ilyen előírt neveket vagy földrajzi árujelzőket olyan szavakkal vagy mondatokkal együtt alkalmazzák, mint a „hasonló”, „típusú”, „jellegű”, „készített”, „ízű” vagy bármely más hasonló kifejezéssel.

A 12. cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül valamely szeszes italt utánzó aromák, illetve azok italoktól eltérő élelmiszerek előállítása során való felhasználása esetében a megjelenítés és a jelölés során is használhatók az e cikk (2) bekezdésében említett előírt nevekre való hivatkozások, feltéve, hogy az ilyen előírt nevek az „ízű” kifejezéssel vagy bármely más hasonló kifejezéssel egészülnek ki. Földrajzi árujelzők nem használhatók az ilyen aromák leírásához.

(1)   Az alkoholtartalmú italok leírásában, megjelenítésén és jelölésén az I. mellékletben meghatározott szeszes italok kategóriái alatt szereplő előírt név vagy a szeszes italokra vonatkozó földrajzi árujelző összetett kifejezésben való használata a következő feltételek mellett engedélyezett:

(2)   A 10. cikkben meghatározott előírt nevek sérelme nélkül az „alkohol”, a „szesz”, az „ital”, a „szeszes ital” és a „víz” kifejezések nem alkothatják egy alkoholtartalmú italt megnevező összetett kifejezés részét.

(3)   Az alkoholtartalmú italt megnevező összetett kifejezéseket:

(1)   Az alkoholtartalmú italtól eltérő élelmiszer megjelenítésén és jelölésén az I. mellékletben meghatározott, a szeszes italok egy vagy több kategóriája alatt szereplő előírt nevekre vagy a szeszes italokra vonatkozó egy vagy több földrajzi árujelzőre való utalás engedélyezésének feltétele, hogy az élelmiszer gyártása során felhasznált alkohol kizárólag az utalás szerinti szeszes italból vagy szeszes italokból származik, kivéve, ami az adott élelmiszer előállításához felhasznált aromákban, színezékekben vagy más engedélyezett összetevőkben esetleg jelen levő alkoholt illeti.

(2)   Az e cikk (1) bekezdésétől eltérve és az 1308/2013/EU (20) és a 251/2014/EU (21) európai parlamenti és tanácsi rendelet sérelme nélkül a szeszes italoktól eltérő alkoholtartalmú italok megjelenítésén és jelölésén az e rendelet I. mellékletében meghatározott, a szeszes italok egy vagy több kategóriája alatt szereplő előírt nevekre vagy a szeszes italokra vonatkozó egy vagy több földrajzi árujelzőre való utalás engedélyezésének feltétele, hogy:

(3)   Az e cikk (1) bekezdésétől és a 13. cikk (4) bekezdésétől eltérve, az I. mellékletben meghatározott szeszes italok egy vagy több kategóriája alatt szereplő előírt nevekre vagy a szeszes italokra vonatkozó egy vagy több földrajzi árujelzőre történő utalást engedélyezni kell az említett melléklet 33–40. kategóriája követelményeinek megfelelő szeszes ital leírásában, megjelenítésében és jelölésében, feltéve, hogy:

(4)   A (2) és a (3) bekezdésben említett utalások:

(1)   A szeszes ital leírása, megjelenítése és jelölése csak akkor hivatkozhat az adott szeszes ital előállításához felhasznált mezőgazdasági eredetű etil-alkohol vagy mezőgazdasági eredetű desztillátumok előállításához felhasznált nyersanyagokra, amennyiben az adott etil-alkoholt vagy ezeket a desztillátumokat kizárólag ezekből a nyersanyagokból nyerték. Ebben az esetben a mezőgazdasági eredetű etil-alkohol vagy a mezőgazdasági eredetű desztillátum valamennyi típusát a tiszta alkohol mennyisége szerinti csökkenő sorrendben kell megemlíteni.

(2)   A (10) bekezdésben említett előírt neveket az élelmiszerek összetevőit tartalmazó listába is fel lehet venni, feltéve, hogy a lista összhangban van az 1169/2011/EU rendelet 18–22. cikkével.

(3)   A keverékek és az elegyek esetében az I. mellékletben meghatározott szeszes italok egy vagy többkategóriája alatt szereplő előírt nevek vagy a szeszes italokra vonatkozó egy vagy több földrajzi árujelző csak a szeszes ital előírt nevével megegyező látómezőben megjelenő alkoholtartalmú összetevők listáján tüntethető fel.

Az első albekezdéseben említett esetben alkoholtartalmú összetevők listáját a 10. cikk (6) bekezdésének d) és e) pontjában említett kifejezések legalább egyikének kell kísérnie. Mind az alkoholtartalmú összetevők listáját, mind a kísérő kifejezést a szeszes ital előírt nevével megegyező látómezőben, azonos típusú és színű egységes betűkkel kell feltüntetni, olyan betűmérettel, amely nem nagyobb, mint az előírt névhez használt betűméret fele.

Ezenkívül az alkoholtartalmú összetevők listáján szereplő minden alkoholtartalmú összetevőnek az arányát legalább egyszer meg kell adni a felhasznált mennyiségek szerinti csökkenő sorrendben. Ennek az aránynak azonosnak kell lennie a keverék összes tisztaalkohol-tartalmában az általa jelölt tiszta alkohol térfogatszázalékával.

Ez a bekezdés nem vonatkozik az ugyanazon földrajzi árujelzőhöz tartozó szeszes italokból készült elegyekre, illetve azokra az elegyekre, amelyekben a szeszes italok egyike sem tartozik földrajzi árujelzőhöz.

(4)   E cikk (3) bekezdésétől eltérve, ha egy keverék megfelel az I. mellékletben meghatározott szeszes italok egyik kategóriájára vonatkozó követelményeknek, akkor az adott szeszes ital a vonatkozó kategória alatt szereplő előírt nevet viseli.

Az első albekezdésben említett esetben a keverék leírása, megjelenítése és jelölése tartalmazhatja az I. mellékletben meghatározott előírt neveket vagy a keverés során felhasznált szeszes italoknak megfelelő földrajzi árujelzőket, feltéve, hogy e neveket:

Ezenkívül az alkoholtartalmú összetevők listáján szereplő minden alkoholtartalmú összetevőnek az arányát legalább egyszer meg kell adni a felhasznált mennyiségek szerinti csökkenő sorrendben. Ennek az aránynak azonosnak kell lennie a keverék összes tisztaalkohol-tartalmában az általa jelölt tiszta alkohol térfogatszázalékával.

(5)   Az egyes szeszes italok előírt neveként használt növényi alapanyagok nevének használata nem érinti e növényi alapanyagok nevének egyéb élelmiszerek megjelenítése és jelölése során való használatát. Az ilyen nyersanyagok nevét fel lehet használni egyéb szeszes italok leírásában, megjelenítésén és jelölésén, feltéve, hogy az ilyen használat nem téveszti meg a fogyasztót.

(6)   A szeszes ital leírásában, megjelenítésén és jelölésén az érlelési időt vagy az ital korát kizárólag akkor lehet feltüntetni, ha az a szeszes ital legfiatalabb alkohol-összetevőjére vonatkozik, és minden esetben feltéve, hogy a szeszes ital érlelési folyamatának minden művelete valamely tagállam adóügyi felügyelete vagy azzal egyenlő értékű garanciát nyújtó felügyelet mellett történt. A Bizottság nyilvános jegyzéket állít össze a tagállamok által kijelölt azon testületekről, amelyek az érlelési folyamatokat felügyelik.

(7)   A szeszes ital előírt nevét fel kell tüntetni a 684/2009/EK bizottsági rendeletben (22) említett elektronikus adminisztratív dokumentumban. Ha a szeszes ital leírásában, megjelenítésén és jelölésén feltüntetik az érlelési időt vagy az ital korát, akkor ennek szerepelnie kell az adminisztratív dokumentumban is.

(1)   Ha egy szeszes ital leírása, megjelenítése és jelölése feltünteti a szeszes ital földrajzi árujelzőtől vagy márkától eltérő eredetének helyét, ennek arra a helyre vagy régióra kell utalnia, ahol az előállítási folyamat azon szakaszát végezték, amellyel a szeszes ital elnyerte jellegét és lényeges végleges minőségét.

(2)   Az 1169/2011/EU rendeletben említettek szerint a szeszes italokra vonatkozóan nem kötelező feltüntetni az elsődleges összetevő származási országát vagy eredetének helyét.

(1)   Az I. és a II. melléklet dőlt betűs kifejezéseit és a földrajzi árujelzőket sem a szeszes italok címkéjén, sem leírásában és megjelenítésén nem kell lefordítani.

(2)   Az (1) bekezdéstől eltérve az Unióban gyártott és exportra szánt szeszes italok esetében az (1) bekezdésben említett kifejezéseket és a földrajzi árujelzőket fordítások, átírások vagy átbetűzések kísérhetik, feltéve, hogy ezek a kifejezések és földrajzi árujelzők az eredeti nyelven nincsenek elrejtve.

(1)   Ha mezőgazdasági eredetű etil-alkoholt, mezőgazdasági eredetű desztillátumokat vagy szeszes italokat elemezni kell annak ellenőrzése céljából, hogy azok megfelelnek-e ennek a rendeletnek, az ilyen elemzésnek meg kell felelnie a kémiai és fizikai összetételük és érzékszervi tulajdonságaik meghatározására szolgáló uniós elemzési referencia-módszereknek.

A laboratórium vezetőjének felelősségére más elemzési módszerek is megengedettek, feltéve, hogy a módszerek pontossága, megismételhetősége és reprodukálhatósága legalább azonos a vonatkozó uniós elemzési referencia-módszerekével.

(2)   Ha az adott szeszes italban található anyagok kimutatására és mennyiségi meghatározására nem állapítanak meg uniós elemzési módszereket, a következő módszerek közül egyet vagy többet kell alkalmazni:

(1)   A Bizottság a 46. cikknek megfelelően e rendeletet kiegészítő felhatalmazást kap arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a III. mellékletben foglalt, a tagállamokban a brandy esetében alkalmazott, „criaderas y solera” rendszer vagy „solera e criaderas” rendszer néven ismert, hagyományos dinamikus érlelési folyamat figyelembevétele érdekében a következőkre vonatkozóan:

(2)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 46. cikknek megfelelően e rendeletet kiegészítő felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a 13. cikk (6) bekezdésében előírt érlelési eljárásokat felügyelő, a tagállamok által kijelölt szerveket felsoroló nyilvános lista létrehozására vonatkozóan.

(1)   Az e rendelet értelmében oltalom alatt álló földrajzi árujelzőket bármely olyan gazdasági szereplő használhatja, amely a vonatkozó termékleírásnak megfelelően készített szeszes italt forgalmaz.

(2)   Az e rendelet értelmében oltalom alatt álló földrajzi árujelzők a következőkkel szemben élveznek oltalmat:

(3)   Az e rendelet értelmében oltalom alatt álló földrajzi árujelzők nem köznevesülhetnek az Unióban.

(4)   A (2) bekezdésben említett oltalom az Unió vámterületére belépő, de az Unió vámterületén belüli szabad forgalmazásra nem bocsátott árukra is vonatkoznak.

(1)   Az e rendelet értelmében oltalom alatt álló földrajzi árujelzőnek meg kell felelnie a legalább a következőket tartalmazó termékleírásnak:

A csomagolásra vonatkozó követelményeket adott esetben a termékleírás tartalmazza annak indoklásával együtt, hogy – az uniós jogot, különösen az áruk szabad mozgására és a szolgáltatások szabad nyújtására vonatkozó uniós jogot is figyelembe véve – a minőség megőrzése, a származás garantálása vagy az ellenőrzés biztosítása érdekében a csomagolásnak miért kell a meghatározott földrajzi területen történnie.

(2)   A kérelmek részeként a 110/2008/EK rendelet értelmében 2019. június 8. előtt benyújtott műszaki dokumentációk az e cikk értelmében vett termékleírásoknak minősülnek.

(1)   A földrajzi árujelzők bejegyzése iránti, a 24. cikk (5) vagy (8) bekezdése szerinti kérelmeknek legalább a következőket kell tartalmazniuk:

A 24. cikk (8) bekezdésében említett kérelmeknek továbbá a termékleírás közzétételére való hivatkozást, valamint bizonyítékot kell tartalmazniuk arra vonatkozóan, hogy a termék neve a származási országban oltalom alatt áll.

(2)   A 24. cikk (7) bekezdésében említett kérelmezési dokumentációnak a következőket kell tartalmaznia:

(1)   A földrajzi árujelzőknek az e fejezet szerinti bejegyzése iránti kérelmet kizárólag olyan csoportosulások nyújthatnak be, amelyek a bejegyezésre javasolt elnevezéssel ellátott szeszes itallal dolgoznak.

(2)   Egy tagállam által kijelölt hatóság akkor tekinthető e fejezet alkalmazásában csoportosulásnak, ha az érintett termelők számuk, földrajzi elhelyezkedésük vagy szervezeti jellemzőik miatt nem tudnak csoportosulást létrehozni. Ilyen esetben a 23. cikk (2) bekezdésében említett kérelmezési dokumentációnak meg kell adnia ezeket az indokokat.

(3)   Egyetlen természetes vagy jogi személy akkor tekinthető e fejezet alkalmazásában csoportosulásnak, ha mindkét következő feltétel teljesül:

(4)   Olyan földrajzi árujelzők esetében, amelyek elnevezése határokon átnyúló földrajzi területet jelöl, több, különböző tagállamokból vagy harmadik országokból származó csoportosulás közös bejegyzés iránti kérelmet nyújthat be.

Ha közös kérelem kerül benyújtásra, azt – miután konzultált valamennyi érintett hatósággal és kérelmező csoportosulással – vagy egy érintett tagállamnak vagy egy érintett harmadik országban működő csoportosulásnak kell benyújtania a Bizottsághoz, akár közvetlenül, akár az adott harmadik ország hatóságain keresztül. A közös kérelemnek valamennyi érintett tagállam részéről tartalmaznia kell a 23. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett nyilatkozatot. Valamennyi érintett tagállamnak és harmadik országnak teljesítenie kell a 23. cikkben megállapított követelményeket.

Közös kérelmek esetében a kapcsolódó nemzeti felszólalási eljárásokat valamennyi érintett tagállamban le kell folytatni.

(5)   Ha a kérelem valamely tagállam földrajzi területére vonatkozik, a kérelmet az adott tagállam hatóságaihoz kell benyújtani.

A tagállam a megfelelő eszközökkel megvizsgálja a kérelmet annak ellenőrzése céljából, hogy az indokolt-e és megfelel-e az e fejezetben foglalt követelményeknek.

(6)   Az (5) bekezdés második albekezdésében említett vizsgálat során a tagállam nemzeti felszólalási eljárást indít, ami biztosítja az (5) bekezdésben említett kérelem megfelelő közzétételét, és észszerű határidőt állapít meg, amelyen belül bármely, jogos érdekkel rendelkező természetes vagy jogi személy, aki, illetve amely a tagállam területén lakóhellyel rendelkezik, illetve letelepedett, felszólalással élhet a kérelemmel szemben.

A tagállam a 28. cikkben említett kritériumokkal összhangban megvizsgálja minden beérkezett felszólalás elfogadhatóságát.

(7)   Ha a tagállam a beérkezett felszólalások vizsgálatát követően úgy ítéli meg, hogy az e fejezetben foglalt követelmények teljesültek, kedvező határozatot hozhat, és benyújthatja a Bizottsághoz a kérelmezési dokumentációt. Ebben az esetben értesíti a Bizottságot az olyan természetes vagy jogi személyektől érkezett elfogadható felszólalásokról, akik, illetve amelyek a (6) bekezdésben említett közzététel időpontját megelőzően legalább öt évig folyamatosan jogszerűen forgalmazták az említett termékeket és használták az érintett elnevezéseket. A tagállamoknak bármilyen olyan nemzeti bírósági eljárásról is tájékoztatniuk kell a Bizottságot, amely befolyásolhatja a bejegyzési eljárást.

A tagállam gondoskodik arról, hogy amennyiben az első albekezdés értelmében kedvező határozatott hozott, ezt a határozatot közzétegye, továbbá arról, hogy minden olyan természetes vagy jogi személynek, akinek, illetve amelynek ahhoz jogos érdeke fűződik, lehetősége legyen jogorvoslattal élni.

A tagállam biztosítja a kedvező határozat alapjául szolgáló termékleírás-változat közzétételét, és elektronikus hozzáférést biztosít a termékleíráshoz.

A tagállam gondoskodik továbbá a termékleírás azon változatának megfelelő közzétételéről, amelynek alapján a Bizottság a 26. cikk (2) bekezdése értelmében meghozza a határozatát.

(8)   Ha a kérelem egy harmadik ország földrajzi területére vonatkozik, a kérelmet – közvetlenül vagy az érintett harmadik ország hatóságain keresztül – a Bizottsághoz kell benyújtani.

(9)   Az e cikkben említett és a Bizottságnak megküldött dokumentumokat az Unió hivatalos nyelveinek egyikén kell elkészíteni.

(1)   A kérelmek Bizottsághoz történő benyújtásának napjától kezdődő hatállyal a tagállamok – kizárólag átmeneti jelleggel – nemzeti oltalmat biztosíthatnak az elnevezések számára e fejezet alapján.

(2)   Ez a nemzeti oltalom az e fejezet szerinti bejegyzésről szóló határozat meghozatalának vagy a kérelem visszavonásának időpontjában szűnik meg.

(3)   Ha az elnevezést e fejezet alapján nem jegyzik be, a nemzeti oltalom következményei kizárólag az érintett tagállam felelősségi körébe tartoznak.

(4)   A tagállamok által az (1) bekezdés szerint meghozott intézkedések csak nemzeti szinten járnak joghatással, és nem érintik az Unión belüli és a nemzetközi kereskedelmet.

(1)   A Bizottság a megfelelő eszközökkel megvizsgálja, hogy a 24. cikk értelmében hozzá beérkezett kérelem indokolt-e, megfelel-e az e fejezetben foglalt követelményeknek, és hogy figyelembe vették-e a kérelmet benyújtó tagállamon kívüli érdekelt felek érdekeit. E vizsgálat a 23. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett egységes dokumentumon alapul, annak ellenőrzéséből áll, hogy a kérelem nem tartalmaz-e nyilvánvaló hibákat, és időtartama általános szabályként nem haladhatja meg a 6 hónapot. Azonban ezen időtartam túllépése esetén a Bizottság haladéktalanul írásban értesíti a kérelmezőt a késedelem okáról.

A Bizottság legalább havonta közzéteszi a hozzá benyújtott bejegyzés iránti kérelmekben foglalt elnevezések listáját, valamint a benyújtásuk időpontját. A lista azon tagállam vagy harmadik ország nevét is tartalmazza, amelyből a kérelem érkezett.

(2)   Ha a Bizottság az (1) bekezdés első albekezdése szerint elvégzett vizsgálat alapján úgy ítéli meg, hogy az e fejezetben megállapított követelmények teljesülnek, az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzéteszi a 23. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett egységes dokumentumot és a termékleírás közzétételére vonatkozó hivatkozást.

(1)   Az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzététel időpontjától számított három hónapon belül egy tagállam vagy egy harmadik ország hatósága, vagy egy jogos érdekkel rendelkező természetes vagy jogi személy, aki, illetve amely a harmadik ország területén lakóhellyel rendelkezik, illetve letelepedett, felszólalást nyújthat be a Bizottsághoz.

Bármely olyan, jogos érdekkel rendelkező természetes vagy jogi személy, aki, illetve amely olyan tagállamban rendelkezik lakóhellyel vagy letelepedett, amely nem azonos azzal a tagállammal, ahol a kérelmet benyújtották, az adott személy lakóhelye vagy letelepedése szerinti tagállamban felszólalást nyújthat be olyan határidőn belül, amely lehetővé teszi az első albekezdés szerinti felszólalás benyújtását.

A felszólalásnak tartalmaznia kell egy arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy a kérelem sértheti az e fejezet követelményeit.

Az ilyen nyilatkozatot nem tartalmazó felszólalás érvénytelen.

A Bizottság késedelem nélkül továbbítja a felszólalást a kérelmet benyújtó hatóság vagy szerv részére.

(2)   Ha a felszólalás Bizottsághoz történő benyújtását követő két hónapon belül indokolással ellátott felszólalási nyilatkozatot nyújtanak be, a Bizottság ellenőrzi ezen indokolással ellátott felszólalási nyilatkozat elfogadhatóságát.

(3)   Egy indokolással ellátott, elfogadható felszólalási nyilatkozat kézhezvételét követő két hónapon belül a Bizottság felhívja a felszólalást benyújtó hatóságot vagy személyt és a kérelmet benyújtó hatóságot vagy szervet, hogy legfeljebb három hónapos határidőn belül folytassák le a szükséges konzultációkat. E határidő számítása attól a naptól kezdődik, amikor az érdekelt felek elektronikus úton megkapják a felhívást.

A felszólalást benyújtó hatóság vagy személy és a kérelmet benyújtó hatóság vagy szerv indokolatlan késedelem nélkül megkezdi ezeket a szükséges konzultációkat. Átadják egymásnak az annak értékeléséhez szükséges információkat, hogy a bejegyzési kérelem megfelel-e az e fejezetben foglalt követelményeknek. Ha nem sikerül megállapodásra jutni, az említett információkat a Bizottság részére is át kell adni.

Ha az érdekelt felek között megállapodás születik, azon tagállam vagy harmadik ország hatóságai, ahol a kérelmet benyújtották, értesítik a Bizottságot minden olyan tényezőről, amelyek hozzájárultak ahhoz, hogy létrejöjjön a megállapodás, ideértve a kérelmező és azon tagállami vagy harmadik országbeli hatóságok vagy más természetes vagy jogi személy véleményét is, akik, illetve amelyek felszólalást nyújtottak be.

Akár született megállapodás, akár nem, a Bizottságot a konzultációk lezárásától számított egy hónapon belül értesíteni kell.

A kérelmező kérésére a Bizottság e három hónapos időszak alatt legfeljebb három hónappal bármikor meghosszabbíthatja a konzultációk tekintetében megállapított határidőt.

(4)   Ha az e cikk (3) bekezdésében említett szükséges konzultációk eredményeképpen a 26. cikk (2) bekezdése szerint közzétett információk jelentős mértékben módosultak, a Bizottság újra elvégzi a 26. cikkben említett vizsgálatot.

(5)   A Bizottsághoz az (1)–(4) bekezdésnek megfelelően eljuttatott felszólalást, indokolással ellátott felszólalási nyilatkozatot és a kapcsolódó dokumentumokat az Unió hivatalos nyelveinek egyikén kell elkészíteni.

(1)   A 27. cikk (2) bekezdésében említett, indokolással ellátott felszólalási nyilatkozatok csak akkor fogadhatók el, ha azok az említett cikkben meghatározott határidőn belül érkeztek be a Bizottsághoz, és bizonyítják a következőket:

(2)   A felszólalás indokait az Unió területére vonatkozóan kell megvizsgálni.

(1)   Legfeljebb öt évig tartó átmeneti időszak biztosítása céljából a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el a valamely tagállamból vagy harmadik országból származó olyan szeszes italok esetében, amelyek elnevezése ellentétes a 21. cikk (2) bekezdésével, annak érdekében, hogy a forgalmazás céljából használt megnevezést továbbra is használni lehessen, azonban csak akkor, ha a 24. cikk (6) bekezdésében vagy a 27. cikkben említett, elfogadható felszólalási nyilatkozat bizonyítja, hogy az elnevezés bejegyzése veszélyeztetné a következők létét:

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 47. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2)   A 36. cikk sérelme nélkül, kellően indokolt esetekben a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az (1) bekezdésben biztosított átmeneti időszak legfeljebb 15 éves meghosszabbítása vagy a további használat legfeljebb 15 évre szóló engedélyezése céljából, amennyiben bizonyítható, hogy:

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 47. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(3)   Az (1) és a (2) bekezdésben említett megnevezések használata esetén a jelölésen egyértelműen és jól láthatóan meg kell jeleníteni a termék származási országát.

(1)   Ha a Bizottság az 26. cikk (1) bekezdése első albekezdésének megfelelően lefolytatott vizsgálatot követően rendelkezésére álló információk alapján úgy ítéli meg, hogy a javasolt földrajzi árujelző bejegyzésének feltételei nem teljesültek, tájékoztatja az érintett kérelmező tagországot vagy harmadik országot az elutasítás indokairól, és az adott országnak két hónapot biztosít az észrevételek benyújtására. Ha a Bizottsághoz nem érkeznek észrevételek, vagy ha a kapott észrevételek ellenére továbbra is úgy ítéli meg, hogy a nyilvántartásba vétel feltételei nem teljesülnek, végrehajtási jogi aktus révén elutasítja a kérelmet, kivéve, ha a kérelmet visszavonják. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 47. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2)   Ha a Bizottsághoz az 27. cikk értelmében nem érkezik sem felszólalás, sem indokolással ellátott, elfogadható felszólalási nyilatkozat, a 47. cikk (2) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül végrehajtási jogi aktust fogad el az elnevezés bejegyzésére vonatkozóan.

(3)   Ha a Bizottsághoz indokolással ellátott, elfogadható felszólalási nyilatkozat érkezik, akkor a 27. cikk (3) bekezdésében említett szükséges konzultációkat követően, és azok eredményének figyelembevételével:

(4)   A bejegyzési aktusokat és az elutasítási határozatokat közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

A bejegyzési aktus megadja a földrajzi árujelzőnek a 21. cikkben említett oltalmat.

(1)   Bármely, jogos érdekkel rendelkező csoportosulás kérelmezheti a termékleírás módosításának jóváhagyását.

A kérelemben ismertetni és indokolni kell a kért módosításokat.

(2)   A termékleírások módosításai fontosságuk szerint két kategóriába sorolhatók:

(3)   Egy módosítás akkor tekintendő uniós módosításnak, ha:

Bármely egyéb módosítás standard módosításnak tekintendő.

A standard módosítás egyúttal ideiglenes módosításnak tekintendő, ha a kötelező egészségügyi vagy növényegészségügyi intézkedések hatósági bevezetésének következményeként vagy az illetékes hatóságok által hivatalosan elismert természeti katasztrófákkal vagy kedvezőtlen időjárási viszonyokkal összefüggésben átmenetileg megváltoztatja a termékleírást.

(4)   Az uniós módosításokat a Bizottság hagyja jóvá. A jóváhagyási eljárásnak értelemszerűen követnie kell a 24. és a 26–30. cikkben meghatározott eljárást. A harmadik országok vagy harmadik országbeli gyártók által benyújtott uniós módosítások iránti kérelmeknek bizonyítékot kell tartalmazniuk arra vonatkozóan, hogy a kért módosítás megfelel az adott harmadik országban a földrajzi árujelzők oltalmára vonatkozó alkalmazandó jogszabályoknak.

(5)   A standard módosításokat az a tagállam hagyja jóvá, amelynek területén az érintett termék földrajzi területe található. Harmadik országokat illetően a módosítások jóváhagyása az érintett harmadik országban alkalmazandó jog szerint történik.

(6)   A módosítás iránti kérelem vizsgálata során csak a javasolt módosítással kell foglalkozni.

(1)   A földrajzi árujelző bejegyzését a Bizottság – saját kezdeményezésére vagy bármely, jogos érdekkel rendelkező természetes vagy jogi személy kérésére – végrehajtási jogi aktusok elfogadása útján törölheti a következő esetek bármelyikében:

A törlési eljárás során értelemszerűen a 24., a 26., a 27., a 28. és a 30. cikkben meghatározott eljárást kell alkalmazni.

(2)   Az (1) bekezdéstől eltérve a Bizottság a bejegyzett földrajzi árujelzéssel forgalmazott szeszes ital előállítóinak kérésére végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az adott bejegyzés törlésére.

(3)   Az (1) és a (2) bekezdésben említett esetekben a végrehajtási jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság konzultál a tagállam hatóságaival, a harmadik ország hatóságaival, vagy lehetőség szerint azzal a harmadik országbeli gyártóval, amely eredetileg kérelmezte az érintett földrajzi árujelző bejegyzését, kivéve, ha a törlést közvetlenül az említett eredeti kérelmezők kérték.

(4)   Az e cikkben említett végrehajtási jogi aktusokat a 47. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(1)   A Bizottság 2021. június 8-ig e rendeletet kiegészítő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a 46. cikkel összhangban a szeszes italok e rendszer keretében elismert földrajzi árujelzőinek nyilvánosan hozzáférhető és naprakészen tartott elektronikus nyilvántartásának létrehozására vonatkozóan (a továbbiakban: a nyilvántartás).

(2)   A földrajzi árujelző nevét annak eredeti írásmódjával kell bejegyezni. Ha az eredeti írásmód nem latin betűs, annak latin betűs átírását vagy átbetűzését is be kell jegyezni az elnevezés eredeti írásmódjával együtt.

Az e fejezet szerint bejegyzett földrajzi árujelzők vonatkozásában a nyilvántartás közvetlen hozzáférést nyújt az egységes dokumentumokhoz és tartalmazza a termékleírás közzétételére vonatkozó hivatkozást is.

A 2019. június 8. előtt bejegyzett földrajzi árujelzők vonatkozásában a nyilvántartás közvetlen hozzáférést nyújt a 110/2008/EK rendelet 17. cikkének (4) bekezdésében foglalt műszaki dokumentáció fő előírásaihoz.

A Bizottság a 46. cikkel összhangban e bekezdést kiegészítő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a nyilvántartás formájával és tartalmával kapcsolatos további részletes szabályok megállapítására vonatkozóan.

(3)   A nyilvántartásba földrajzi árujelzőként bejegyezhetők harmadik országokban gyártott szeszes italok földrajzi árujelzői is, amelyek oltalmat élveznek az Unióban valamely olyan nemzetközi megállapodás alapján, amelynek az Unió szerződő fele.

(1)   Ha olyan elnevezésre vonatkozóan nyújtanak be kérelmet, amely teljesen vagy részben azonos alakú egy, az e rendelet alapján már bejegyzett elnevezéssel, a bejegyzéskor kellően figyelembe kell venni a helyi és a hagyományos használatot, valamint az összetéveszthetőség veszélyét.

(2)   Az olyan azonos alakú elnevezés, amely a fogyasztókat megtévesztve azt a benyomást kelti, hogy a termékek egy másik területről származnak, még akkor sem jegyezhető be, ha az elnevezés az adott termékek származása szerinti terület, régió vagy helység vonatkozásában pontos.

(3)   A bejegyzett azonos alakú földrajzi árujelző használata akkor engedélyezhető, ha a később bejegyzett azonos alakú földrajzi árujelző a gyakorlatban kellően elkülönül a már bejegyzettől, figyelemmel az érintett termelők közötti egyenlő bánásmód biztosításának és a fogyasztók megtévesztése elkerülésének szükségességére.

(4)   A szeszes italoknak az e rendelet 21. cikkében említett földrajzi árujelzőire vonatkozó oltalom nem érinti a termékeknek az 1308/2013/EU és a 251/2014/EU rendelet szerinti oltalom alatt álló földrajzi jelzéseit és eredetmegjelöléseit.

(1)   Köznevesült elnevezés nem élvezhet oltalmat földrajzi árujelzőként.

Annak megállapítása érdekében, hogy egy adott elnevezés köznevesült-e vagy nem, minden releváns tényezőt figyelembe kell venni, különösen:

(2)   Olyan elnevezés nem élvezhet oltalmat földrajzi árujelzőként, amely – figyelembe véve egy védjegy hírnevét és elismertségét – a szeszes ital tényleges mibenlétét illetően alkalmas lehet a fogyasztók megtévesztésére.

(3)   Egy elnevezés csak akkor élvezhet oltalmat földrajzi árujelzőként, ha azok az előállítási szakaszok, amelyek megadják a szeszes ital azon minőségét, hírnevét vagy egyéb jellemzőjét, amelyek lényegében földrajzi eredetének tulajdoníthatók, a meghatározott földrajzi területen történnek.

(1)   El kell utasítani vagy érvényteleníteni kell az olyan védjegy bejegyzését, amelynek használata a 21. cikk (2) bekezdésében említett egy vagy több helyzet valamelyikének felel meg vagy felelne meg.

(2)   Az olyan védjegynek a 21. cikk (2) bekezdése szerinti egy vagy több helyzet valamelyikének megfelelő használata, amelyet a földrajzi árujelző oltalmára irányuló kérelem Bizottsághoz való benyújtásának időpontja előtt kérelmeztek bejegyzésre, jegyeztek be vagy – amennyiben a vonatkozó jogszabályok biztosítják ezt a lehetőséget – szereztek meg az Unió területén történő jóhiszemű használattal, folytatódhat és megújítható a földrajzi árujelző bejegyzése ellenére is, feltéve, hogy azzal szemben nem merültek fel az (EU) 2015/2436 európai parlamenti és tanácsi irányelv (24) vagy az (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet (25) szerinti törlési vagy megszűnési okok.

(1)   A tagállamok összeállítják és naprakészen tartják az e rendelet értelmében bejegyzett földrajzi árujelzővel ellátott szeszes italokat előállító gazdasági szereplők jegyzékét.

(2)   Az e rendelet értelmében bejegyzett, az Unióból származó szeszes italokat jelölő földrajzi árujelzők tekintetében a 22. cikkben említett termékleírásnak való megfelelés ellenőrzését – a termék forgalomba hozatalát megelőzően – a következők biztosítják:

Ha egy tagállam a 24. cikk (2) bekezdését alkalmazza, a termékleírásnak való megfelelés ellenőrzését az említett bekezdés szerint csoportosulásnak tekintett szervektől eltérő hatóságnak kell biztosítania.

A termékleírásnak való megfelelés ellenőrzésének költségeit – a tagállamok nemzeti jogától eltérve – az említett ellenőrzéseknek alávetett gazdasági szereplők viselhetik.

(3)   Az e rendelet értelmében bejegyzett, harmadik országból származó szeszes italokat jelölő földrajzi árujelzők tekintetében a termékleírásnak való megfelelés ellenőrzését a termék forgalomba hozatalát megelőzően a következők végzik:

(4)   A tagállamok közzéteszik a (2) bekezdésben említett illetékes hatóságok és szervek nevét és címét, és ezen adatokat rendszeresen naprakésszé teszik.

A Bizottság közzéteszi a (3) bekezdésben említett illetékes hatóságok és szervek nevét és címét, és ezen adatokat rendszeresen naprakésszé teszi.

(5)   A (2) bekezdés b) pontjában említett ellenőrző szerveknek és a (3) bekezdés b) pontjában említett terméktanúsító szerveknek meg kell felelniük az ISO/IEC 17065:2012 európai szabványnak vagy annak bármely jövőbeli alkalmazandó felülvizsgálatának vagy módosított változatának, és azzal összhangban kell akkreditálni őket.

(6)   A (2) és a (3) bekezdésben említett azon illetékes hatóságoknak, amelyek az ezen rendelet értelmében oltalom alatt álló földrajzi árujelző termékleírásnak való megfelelését ellenőrzik, tárgyilagos és pártatlan módon kell eljárniuk. Rendelkezniük kell a feladataik ellátásához szükséges képzett személyzettel és erőforrásokkal.

(1)   A tagállamok kockázatelemzés alapján ellenőrzik az e rendelet értelmében bejegyzett földrajzi árujelzők piaci használatát, és az e fejezetben foglalt követelmények megsértése esetén megtesznek minden szükséges intézkedést.

(2)   A tagállamok megfelelő közigazgatási és jogi lépéseket tesznek annak érdekében, hogy megakadályozzák vagy megszüntessék a területükön előállított vagy forgalmazott olyan termékek vagy szolgáltatások elnevezésének jogellenes használatát, amelyekre e rendelet szerint bejegyzett földrajzi árujelzők vonatkoznak.

Ennek érdekében a tagállamok az egyes tagállamok által meghatározott eljárások alapján kijelölik azokat a hatóságokat, amelyek az említett lépések meghozataláért felelősek.

Ezeknek a hatóságoknak megfelelő garanciákat kell biztosítaniuk a tárgyilagosság és a pártatlanság tekintetében, és rendelkezniük kell a feladataik ellátásához szükséges képzett személyzettel és erőforrásokkal.

(3)   A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot a 43. cikknek megfelelően kijelölt, az elnevezések piaci használatának ellenőrzéséért felelős illetékes hatóságok nevéről és címéről. A Bizottság közzéteszi e hatóságok nevét és címét.

(1)   A 882/2004/EK rendeletben meghatározott eljárásokat és követelményeket értelemszerűen alkalmazni kell az e rendelet 38. és 39. cikkében előírt ellenőrzésekre.

(2)   A tagállamok biztosítják, hogy az e fejezetben előírt követelmények ellenőrzésére irányuló tevékenységek külön szakaszban szerepeljenek a többéves nemzeti ellenőrzési tervekben a 882/2004/EK rendelet 41–43. cikkével összhangban.

(3)   A 882/2004/EK rendelet 44. cikkének (1) bekezdésében említett éves jelentésekben külön szakasznak kell tartalmaznia az adott rendelkezésben említett, az e rendeletben megállapított követelmények ellenőrzésére vonatkozó információkat.

(1)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 46. cikknek megfelelően e rendeletet kiegészítő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el további követendő feltételek meghatározására vonatkozóan, ideértve azokat az eseteket is, amikor a földrajzi terület egynél több országot foglal magában, a következőkkel kapcsolatban:

(2)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 46. cikkel összhangban e rendeletet kiegészítő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a 31. cikkben említett termékleírásokat érintő uniós módosításokra és a standard – ideértve az ideiglenes módosításokat is – módosításokra irányuló eljárás feltételeinek és követelményeinek megállapítására vonatkozóan.

(1)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján részletes szabályokat állapíthat meg a következőkre vonatkozóan:

(2)   A Bizottság 2021. június 8-ig végrehajtási jogi aktusokat fogad el a 23. és a 24. cikkben említett kérelmekkel – ideértve az egynél több ország területét érintő kérelmeket is – kapcsolatos eljárásokra, formai követelményekre és azok benyújtására vonatkozó részletes szabályok megállapítására vonatkozóan.

(3)   Ezeket az (1) és a (2) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktusokat a 47. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(1)   A tagállamok felelősek a szeszes italok ellenőrzéséért. A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket az e rendeletnek való megfelelés biztosítása érdekében, és kijelölik az e rendeletnek való megfelelés biztosításáért felelős illetékes hatóságokat.

(2)   A Bizottság biztosítja e rendelet egységes alkalmazását, és szükség esetén végrehajtási jogi aktusok révén szabályokat fogad el olyan adminisztratív és fizikai ellenőrzésekre vonatkozóan, amelyeket a tagállamoknak kell elvégezniük az e rendelet végrehajtásából származó kötelezettségek betartása tekintetében. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 47. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(1)   A tagállamok és a Bizottság közlik egymással az e rendelet alkalmazásához szükséges információkat.

(2)   A Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadhat el a kicserélendő információk jellegére és típusára, valamint az információcsere módjaira vonatkozóan.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 47. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(1)   A tagállamok – a saját területükön gyártott szeszes italokra és különösen a nyilvántartásban felsorolt földrajzi árujelzőkre vagy az új földrajzi árujelzők oltalmára vonatkozó minőségpolitika alkalmazása során – a gyártásra, a leírásra, a megjelenítésre és a jelölésre vonatkozóan az I. és a II. mellékletben foglaltaknál szigorúbb szabályokat is elfogadhatnak, feltéve, hogy az így elfogadott szabályok összeegyeztethetők az uniós joggal.

(2)   Az (1) bekezdéstől eltérve a tagállamok nem tilthatják meg, illetve nem korlátozhatják az e rendeletnek megfelelő, egyéb tagállamban vagy harmadik országban előállított szeszes italok behozatalát, értékesítését vagy fogyasztását.

(1)   A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására.

(2)   A Bizottság 2019. május 24-től hétéves időtartamra felhatalmazást kap a 4., a 8. és a 19. cikkben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal a hétéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamokra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(3)   A Bizottság 2019. május 24-től ötéves időtartamra felhatalmazást kap a 33. és a 41. cikkben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamokra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(4)   A Bizottság 2019. május 24-től hatéves időtartamra felhatalmazást kap az 50. cikkben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására.

(5)   Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 8., a 19., a 33., a 41. és az 50. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(6)   A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(7)   A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(8)   A 8., a 19., a 33., a 41. és az 50. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

(1)   A Bizottságot az 1576/89/EGK rendelettel létrehozott, szeszes italokkal foglalkozó bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

(1)   Az 50. cikk sérelme nélkül a 110/2008/EK rendelet 2021. május 25-ével hatályát veszti. Az említett rendelet III. fejezete azonban 2019. június 8-ával veszti hatályát.

(2)   Az (1) bekezdéstől eltérve:

(3)   A 110/2008/EK rendeletre történő hivatkozásokat e rendeletre történő hivatkozásoknak kell tekinteni és az e rendelet IV. mellékletében foglalt megfelelési táblázatnak megfelelően kell értelmezni.

(1)   Az e rendelet követelményeit nem, de a 110/2008/EK rendelet követelményeit teljesítő és 2021. május 25. előtt készült szeszes italokat a készletek erejéig továbbra is forgalomba lehet hozni.

(2)   E cikk (1) bekezdésétől eltérve azokat a szeszes italokat, amelyek leírása, megjelenítése vagy jelölése nem felel meg e rendelet 21. és 36. cikkének, de megfelel a 110/2008/EK rendelet 16. és 23. cikkének, és amelyeket 2019. június 8. előtt címkéztek, a készletek erejéig továbbra is forgalomba lehet hozni.

(3)   2025. május 25-ig a Bizottság a 46. cikkel összhangban felhatalmazást kap arra, hogy a 46. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a 3. cikk (2), (3), (9), (10), (11) és (12) bekezdésének, a 10. cikk (6) és (7) bekezdésének, a 11., a 12. és a 13. cikknek a módosítására vagy e rendelet kiegészítésére vonatkozóan, ezen intézkedésektől eltérve.

Az első albekezdésben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok szigorúan a piaci körülményekből adódó igazolt igények kielégítésére korlátozódnak.

A Bizottság az első albekezdésben említett rendelkezésekben foglalt minden egyes meghatározás, műszaki meghatározás és követelmény tekintetében külön felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el.

(4)   A 2019. június 8-án függőben lévő bejegyzés, módosítás és törlés iránti kérelmekre e rendelet 22–26., 31. és 32. cikke nem alkalmazandó. Az ilyen kérelmekre és a törlés iránti kérelmekre a 110/2008/EK rendelet 17. cikkének (4), (5) és (6) bekezdése, 18. és 21. cikke továbbra is alkalmazandó.

Az e rendelet 27., 28. és 29. cikkében említett felszólalási eljárásra vonatkozó rendelkezések nem alkalmazandók azon bejegyzés iránti kérelmekre vagy módosítás iránti kérelmekre, amelyek tekintetében a műszaki dokumentáció fő előírásait vagy a módosítás iránti kérelmet az Európai Unió Hivatalos Lapjában felszólalás céljából 2019. június 8-ig közzétették. A 110/2008/EK rendelet 17. cikkének (7) bekezdése e kérelmekre továbbra is alkalmazandó.

A felszólalási eljárásra vonatkozó, az e rendelet 27., 28. és 29. cikkében említett rendelkezések nem vonatkoznak a 2019. június 8-án függőben lévő törlés iránti kérelemre. A 110/2008/EK rendelet 18. cikke e törlés iránti kérelmekre továbbra is alkalmazandó.

(5)   Az e rendelet III. fejezete alapján nyilvántartásba vett azon földrajzi árujelzők tekintetében, amelyek vonatkozásában a bejegyzés iránti kérelmek függőben voltak a kérelmekkel kapcsolatos, a 23. cikkben említettek szerinti eljárásokról, formai követelményekről és azok benyújtásáról szóló részletes szabályokat megállapító, az e rendelet 42. cikkének (2) bekezdése szerinti végrehajtási jogi aktusok alkalmazásának időpontjában, a nyilvántartás közvetlen hozzáférést biztosíthat a műszaki dokumentáció fő előírásaihoz a 110/2008/EK rendelet 17. cikke (4) bekezdésének értelmében.

(6)   A 110/2008/EK rendeletnek megfelelően bejegyzett földrajzi árujelzők tekintetében a Bizottság tagállami kérésre az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzéteszi az adott tagállam által benyújtott egységes dokumentumot. Az említett közzétételt a termékleírás közzétételére vonatkozó hivatkozásnak kell kísérnie, és nem követheti felszólalási eljárás.

(1)   Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

A rendelet 2021. május 25-től alkalmazandó.

(2)   Az (1) bekezdéstől eltérve a 16. cikk, a 20. cikk c) pontja, a 21., a 22. és a 23. cikk, a 24. cikk (1), (2) és (3) bekezdése, a 24. cikk (4) bekezdésének első és második albekezdése, a 24. cikk (8) és (9) bekezdése, a 25–42. cikk, a 46. és a 47. cikk, az 50. cikk (1), (4) és (6) bekezdése, az I. melléklet 39. pontjának d) alpontja és 40. pontjának d) alpontja, valamint a 3. cikkben megadott, e rendelkezésekhez kapcsolódó meghatározások 2019. június 8-tól alkalmazandók.

(3)   A 46. cikkel összhangban elfogadott, a 8., a 19. és az 50. cikkben előírt felhatalmazáson alapuló jogi aktusok, valamint a 47. cikkel összhangban elfogadott, a 8. cikk (4) bekezdésében, valamint a 20., a 43. és a 44. cikkben előírt végrehajtási jogi aktusok 2021. május 25-től nem alkalmazandók.