—

A túlzott hiány fennállásáról szóló 2004. évi tanácsi határozatot követő felülvizsgálat eredményeként az államháztartási hiány 2003–2005 között a GDP 3 %-a alatt maradt. 2006-ban a GDP 3,6 %-ára történő emelkedése után 2007-ben a GDP 2,2 %-ára csökkent, a hiányra vonatkozó 3 %-os GDP-referenciaérték alá. Ez megfelel a konvergenciaprogram 2006. decemberi naprakésszé tett változatában meghatározott, a GDP 2,9 %-át kitevő hivatalos hiánycélnak.

—

A költségvetés konszolidációjára kedvezően hatott a GDP, a foglalkoztatás, és a bevételek élénk növekedése, ami lehetővé tette, hogy a kiadások GDP-hez viszonyított aránya gyorsabban csökkenjen, mint a bevételeknek a GDP-hez viszonyított aránya. A kiadások GDP-hez viszonyított arányának csökkenésére a kiadások fékezése és a kiadásokkal összefüggő reformok is hatottak, mint például a szociális juttatások jelentős mértékű korlátozása. A ciklikus fellendülést és a strukturális reformokból eredő növekedési előnyöket azonban nem használták ki teljes mértékben a költségvetés konszolidációjára. Ennek eredményeként a strukturális hiány (azaz a ciklikus hatásoktól megtisztított egyenleg az egyszeri és más átmeneti intézkedések nélkül) a becslések szerint a GDP 2003-as mintegy 1 %-áról 2006-ban a GDP körülbelül 3 %-ára romlott, majd 2007-re a GDP körülbelül 2 %-ára javult. A strukturális romlás egy része mindazonáltal a tőkefedezeti (második) nyugdíjpillér 2005-ös bevezetésének tulajdonítható, a becslések szerint az ebbe a pillérbe irányuló transzferek a GDP 2005-ös 0,8 %-áról 2006-ban a GDP 1,2 %-ára, majd 2007-ben 1,3 %-ára növekedtek. Ezenkívül a cigaretta adójának emelése, amelyet az értékesítési lánc különböző szakaszaiban jelentős felvásárlás előzött meg, az adóbevételek komoly eltolódásához vezetett, jelentős többletbevétellel 2003-ban, 2005-ben és 2007-ben, amelyet aztán a következő években ennek megfelelő visszaesés követett.

—

A Bizottság szolgálatainak 2008. tavaszi előrejelzése 2008-ra az államháztartási hiány további csökkenését vetíti előre, a GDP 2,0 %-ára, amelyet főként a továbbra is erőteljes növekedési kilátások és néhány bevételnövelő intézkedés vezérel, mint például a társasági adó és a személyi jövedelemadó alapjának szélesítése és a társadalombiztosítási járulékok felső határának emelése. Ez összhangban van a 2008 februárjában meghatározott, a GDP 2,0 %-ának megfelelő hivatalos hiánycéllal. 2009-re a tavaszi előrejelzés változatlan gazdaságpolitika mellett a hiány növekedését vetíti előre, a GDP 2,3 %-ára. Ez azt mutatja, hogy a hiánynak a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaérték alá csökkentése hitelt érdemlő és fenntartható módon történt.

—

Mindazonáltal a strukturális egyenleg 2008-ban várhatóan a GDP körülbelül százalékpontjával, 2009-ben pedig – változatlan gazdaságpolitika mellett – további százalékponttal romlik. Ezt a középtávú költségvetési célkitűzés felé szükséges előrelépés tükrében kell vizsgálni, ami Szlovákia esetében valamivel a GDP 1 %-a alatti strukturális hiány.

—

Az államadósság jóval a GDP 60 %-ában meghatározott referenciaérték alatt marad. Az államadósság a 2003-as GDP 42,4 %-áról 2007-ben 29,4 %-ára csökkent. A 2008. tavaszi előrejelzés szerint az adóssághányad az előrejelzés időszakában várhatóan megközelítőleg stabil marad (változatlan gazdaságpolitika mellett).