EUR-Lex Hozzáférés az európai uniós joghoz

Vissza az EUR-Lex kezdőlapjára

Ez a dokumentum az EUR-Lex webhelyről származik.

Dokumentum 62019TN0081

T-81/19. sz. ügy: 2019. február 12-én benyújtott kereset – Apostolopoulou és Apostolopoulou Chrysanthaki kontra Európai Bizottság

IO C 112, 25.3.2019., 49—50. o. (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

25.3.2019   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 112/49


2019. február 12-én benyújtott kereset – Apostolopoulou és Apostolopoulou Chrysanthaki kontra Európai Bizottság

(T-81/19. sz. ügy)

(2019/C 112/60)

Az eljárás nyelve: görög

Felek

Felperesek: Zoi Apostolopoulou (Athén, Görögország), Anastasia Apostolopoulou- Chrysanthaki (Athén) (képviselő: D. Gkouskos ügyvéd)

Alperes: Európai Bizottság

Kereseti kérelmek

A felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék:

egyesítse a jelen ügyet az ezzel összefüggő, ugyanezen felperesek által 2018. október 25-én kezdeményezett, T-721/18 számon nyilvántartásba vett üggyel;

adjon helyt keresetének, együttesen és egyetemlegesen kötelezze az alpereseket arra, hogy minden egyes felperesnek fizessen egymillió százezer euró összeget azon nem vagyoni kár megtérítése jogcímén, amelyet a felperesek személyiségi jogainak megsértése miatt szenvedtek el, amint ezen összeg keresetükben részletesen kifejtésre kerül;

kötelezze az alpereseket, hogy a jövőben tartózkodjanak a felperesek személyiségi jogainak megsértésétől;

az elsőrendű alperest kötelezze arra, hogy nyilatkozatban állítsa helyre a felperesek becsületét és jó hírnevét;

az alpereseket az eljárási költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A jelen kereset az Európai Bizottság és az Európai Unió ellen irányul. Tekintettel arra, hogy ez utóbbit a Bíróság előtt ezen intézmény képviseli, amellyel szemben a vitatott cselekményt vagy magatartást felrótták, a Bizottság következésképpen a jelen ügy egyetlen alperesének minősül.

Keresetük alátámasztására a felperesek három jogalapra hivatkoznak.

1.

Az első jogalap a tisztesség és méltányosság követelményének megsértésén, a gondos igazságszolgáltatás alapelvének, valamint a felperesek méltányos eljáráshoz való jogának megsértésén alapul.

2.

A második jogalap a felperesek emberi méltóságának és személyiségének a gondos igazgatás elvének megsértésével történő megsértésén alapul.

3.

A harmadik jogalap a jogszerűség, a jóhiszeműség és a bizalomvédelem elvének megsértésén alapul.


Az oldal tetejére