EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2017.11.6.

COM(2017) 642 final

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

amely a LIFE program félidős értékelését kíséri

{SWD(2017) 355 final}
{SWD(2017) 356 final}

1.    Bevezetés

A 2014–2020-as LIFE program a környezetvédelmi és éghajlat-politikai fellépések finanszírozására szolgáló uniós eszköz. A LIFE program általános célkitűzése segíteni az Európai Unió környezetvédelmi és éghajlat-politikájának és kapcsolódó jogszabályainak végrehajtását és továbbfejlesztését az európai hozzáadott értékkel bíró projektek társfinanszírozása révén.

A minőségi jogalkotásra vonatkozó iránymutatások 1 általános iránymutatása szerint e félidős értékelés feltárja a LIFE program relevanciáját és uniós hozzáadott értékét. Megvizsgálja, hogy a program továbbra is releváns-e az általa kezelni kívánt kérdések megoldása terén, miközben hozzáadott értéket teremt ahhoz viszonyítva, amit a tagállamok egyedül is elérhettek volna. Az értékelés azt is felméri, hogy a LIFE program ezt hatékony és eredményes módon éri-e el, valamint, hogy rendelkezései összhangban vannak-e más programokkal.

E jelentés összefoglalja az értékelés fő megállapításait, következtetéseket von le, és ajánlásokat tesz a nyomonkövetési intézkedésekre. Az értékelést bizottsági szolgálati munkadokumentum kíséri, amely részletesebben tartalmazza az értékelés megállapításait.

2.    Háttér-információk

Az 1992-ben elindított LIFE programot 25 éves fennállása alatt több alkalommal értékelték. A jelenlegi program (2014–2020) ezen értékelések eredménye, továbbá épít a korábbi programok végrehajtásából levont tanulságokra is.

A jelenlegi LIFE rendelet (1293/2013/EU) létrehozza a környezetvédelmi, természetvédelmi és éghajlat-politikai projekteket Unió-szerte támogató uniós pénzügyi eszközt.

A program általános céljai:

1.az erőforrás-hatékony, alacsony szén-dioxid-kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes gazdaságra való átállás elősegítése, a környezet minőségének javítása, valamint a biológiai sokféleség csökkenésének megállítása és visszafordítása;

2.az uniós környezetvédelmi és éghajlat-politika és a kapcsolódó jogszabályok kidolgozásának, végrehajtásának és érvényesítésének javítása, valamint a környezet- és éghajlatvédelmi célkitűzések más szakpolitikákba és gyakorlatokba való integrálásának és általános érvényesítésének előmozdítása és ösztönzése;

3.jobb környezetvédelmi és éghajlat-politikai irányítás támogatása valamennyi szinten, ideértve a civil társadalom, a nem kormányzati szervezetek (NGO-k) és a helyi szereplők fokozott bevonását is;

4.a 7. környezetvédelmi cselekvési program végrehajtásának támogatása.

A jelenlegi LIFE program költségvetése 3,4 milliárd EUR.

Tekintettel méretére, a LIFE programot nem a környezeti és éghajlati problémák megoldására, hanem katalizátorként, a változások felgyorsításának segítésére tervezték.

3.    Módszertan

A félidős értékelés a program első két évét (2014–2015) öleli fel, és nagymértékben egy független tanácsadó külső tanulmányán alapul (a LIFE rendelet által megkövetelt tanulmány). A tanulmány 2016 márciusa és 2017 januárja között készült. Kiterjedt másodelemzésre, valamint a kifejezetten a LIFE-pályázatok és -projektek igazgatására tervezett projektadatbázisokból származó adatokra és indikátorokra támaszkodott.

Az érdekeltek főbb csoportjaival 2 is konzultációt tartottak, melynek során öt kiegészítő felmérésre, több mint 120 interjúra és nyilvános konzultációra került sor.

A félidős értékelés kielemzi a LIFE program új elemeit: megvizsgálja, hogy a LIFE program érdekelt felei milyen mértékben fogadták el ezeket, valamint összeveti az előzetes eredményeket a kezdeti várakozásokkal.

4.    Végrehajtás – a jelenlegi helyzet

Amint az alábbi ábrából kiderül, a hagyományos és integrált projektek teszik ki a költségvetés nagy részét, melyet a közbeszerzés/adminisztratív támogatás és a pénzügyi eszközök követtek.

A költségvetési összegek megfelelnek a rendeletben előírt plafonnak, mely szerint a költségvetés legalább 81 %-át projekttámogatásban részesült projektekre és adott esetben a pénzügyi eszközökkel kapcsolatos műveletekre kell fordítani.

1. ábra — LIFE 2014–2015 — a források elosztása

a.Támogatások

A hagyományos projektek támogatása iránti igény rendkívül magasnak tűnik. A benyújtott pályázatok és a támogatott projektek közötti átlagos arány 9:1, ami a környezetvédelmi irányítás és tájékoztatás kiemelt terület 12:1 arányától az éghajlatváltozás mérséklése kiemelt terület 5:1 arányáig terjed.

A támogatásokat különböző szervezetek széles körének ítélik oda: a nagy- és kisvállalkozásoktól (összesen 44 %, melyből 33 % kis- és középvállalkozás) a nem kereskedelmi célú magánszervezetekig (24 %) és közintézményekig (32 %).

A jelenlegi program az első, amelyben integrált projektek 3 szerepelnek. Az integrált projektek iránti igény a kezdetektől fogva meghaladta a rendelkezésre álló erőforrásokat az odaítélési folyamat valamennyi lépése során. A 66 előterjesztett projektleírás közül 15 projektnek ítéltek oda támogatást 2014–2015-ben.

Az integrált projektekre 2014-ben és 2015-ben beérkező pályázatok összesen 283 millió EUR LIFE és nem-LIFE társfinanszírozást igényelnek. E társfinanszírozásnak összesen közel 3,6 milliárd EUR összehangolt felhasználását kellene elősegítenie.

Tizennégy kapacitásépítést célzó projektet fogadtak el olyan tevékenységek támogatására, melyek a tagállamokat a LIFE programban való eredményesebb részvételhez szükséges képességeik kiépítésében segítik. Egy kivételével minden támogatható tagállam nyújtott be pályázatot.

A támogatások kezelése terén bevezetett újdonságok:

­2014-ben a Kkv-ügyi Végrehajtó Ügynökséget (EASME) bízták meg a működési és hagyományos támogatások és a kapacitásépítést célzó projektek kezelésével a két alprogram keretén belül, illetve az integrált és technikai segítségnyújtási projekt kezelésével az éghajlat-politikai alprogramon belül.

­A projektek eredményének és hatásának nyomon követése érdekében mennyiségi és minőségi indikátorok átfogó rendszerét foglalták a LIFE 2014–2017-es többéves munkaprogramjába (MAWP). Ezen indikátorok értékeit projektszinten gyűjtik, és az odaítélési szakaszban a projekt környezetre és éghajlatra gyakorolt várható hatásának becslésére, valamint a projekt végrehajtása közben a folyamatban lévő eredmények nyomon követésére és értékelésére használják. Továbbá a program teljesítményének értékelése céljából ezen értékeket összesítik.

b.Pénzügyi eszközök

A jelenlegi programban két kísérleti pénzügyi eszközt vezettek be – a Természetitőke-finanszírozási Eszközt (NCFF) és az energiahatékonyság magánfinanszírozási eszközét (PF4EE) – az innovatív megközelítések kipróbálása céljából.

A PF4EE a tagállami energiahatékonysági cselekvési tervek pénzügyi közvetítőkön keresztül történő végrehajtására szolgáló beruházásokat támogatja.

A PF4EE keretében eddig 4 hat megállapodást írtak alá helyi közvetítő bankokkal. Kezdetben a PF4EE keretében összesen 540 millió EUR energiahatékonysági projektekkel kapcsolatos beruházásra számítottak. De figyelembe véve ezen eredményeket és a folyamatban lévő, vizsgálat tárgyát képező megállapodásokat, az Európai Beruházási Bank (EBB) jelenlegi becslése szerint a beruházások mértéke eléri az 1 milliárd EUR-t (430 millió EUR az EBB-től és 570 millió EUR a pénzügyi közvetítőktől). A LIFE program kezdeti 80 millió EUR támogatása így várhatóan 12,5-szeres multiplikátorhatást eredményez.

Az NCFF célja annak bizonyítása, hogy a természetitőke-projektek képesek bevételt termelni vagy költségeket megtakarítani. Az eszköz reprodukálható, bankképes műveletek körét tervezi létrehozni, melyek „bizonyítékként” szolgálnak, illetve a biodiverzitáshoz és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz kapcsolódó célkitűzésekkel közvetlenül foglalkozó műveletek vonzerejét bizonyítják a potenciális befektetők számára.

Az eszközök 2015. februári elindítása óta az EBB jelentős számú lehetséges műveletet vizsgált meg. Az első műveletet 2017 áprilisában írták alá, és további két-három művelet várható 2017 hátralévő részében.

Számos megvizsgált lehetséges művelet nem valósult meg, különösen az üzleti esettanulmány elkészítésével kapcsolatos nehézségek miatt. Ez megerősíti az előzetes hatásvizsgálatban azonosított kihívásokat.

A támogatott műveletek számának növelése érdekében jobban ki kell használni az NCFF technikai segítségnyújtási eszközét, emellett célzottabb népszerűsítő és egyéb támogató tevékenységeket hajtanak végre.

5.     Értékelés

E szakasz összefoglalja az értékelést. Részletesebb információ a vonatkozó bizottsági szolgálati munkadokumentumban 5 található.

a.Eredményesség

Eredmények még nem állnak rendelkezésre a program végrehajtásának e korai szakaszában. Azonban bizonyítást nyert, hogy a végrehajtott projektek és tevékenységek várt eredményei a program valamennyi célkitűzését érintik.

A külső tanulmány eredményei alapján a folyamatban lévő projektek várhatóan számos módon hozzájárulnak az „eredményességhez”, ideértve az alábbiakat:

­az élőhelyek, a fajok és a Natura 2000 területek természetvédelmi helyzetének javítása;

­5 év alatt mintegy 1,6 millió ember esetében a vegyi anyagok egészségre és környezetre gyakorolt káros hatásainak csökkentése;

­a bevált gyakorlati megoldások alapján az energiafelhasználás csökkentése (évente közel 600 000 MWh); valamint

­a megújuló energiaforrásból előállított energiatermelés növelése (évente mintegy 500 000 MWh különböző forrásokból).

A 2014-ben és 2015-ben folyamatban lévő projektek előzetes vizsgálata alapján kiderül, hogy a projektek a 2017-ig elérendő mérföldkövek 70 %-át már érintik, ahogyan ez az első többéves munkaprogramban is szerepel. E várt eredmények biztosítják, hogy a 2014–2020-as LIFE program jó úton halad ahhoz, hogy a program általános eredményeihez jelentősen hozzájáruljon.

Az értékelés első megállapításai, valamint a korábbi LIFE+ programból származó egyes bizonyítékok megerősítik, hogy a LIFE program megfelelően tölti be szerepét. Katalizátorként segíti elő a finanszírozást, a bevált gyakorlatok megosztását és a változások továbbfejlesztésére és felgyorsítására szolgáló intézkedések támogatását.

A program támogatja az Európa 2020 stratégiát olyan projektek finanszírozása révén, melyek várhatóan hozzájárulnak az erőforrás-hatékonysághoz és fenntartható növekedéshez, illetve elősegítik az innovációt. A program a foglalkoztatáshoz várhatóan hozzájáruló projekteket is finanszíroz, ami további fontos előnyökkel jár a LIFE program elsődleges céljaira nézve.

Egyes közelmúltbeli szakpolitikai fejlemények, melyek előkészítő munkáját a LIFE programból finanszírozták, vagyis a 2015-ben elfogadott körforgásos gazdaságról szóló csomag, a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó, 2014-ben elfogadott éghajlat- és energiapolitikai keret, a 2016-ban ratifikált Párizsi Megállapodás végrehajtása, valamint az EU alkalmazkodási stratégiája várhatóan hozzájárulnak az európai gazdaság jövőjének alakításához a következő évtizedek során.

A program kulcsfontosságú elemei kedvezően befolyásolják a célkitűzések teljesítését, amit a következőképpen lehet összefoglalni:

­a program rugalmas és képes gyorsan reagálni a felmerülő igényekre és prioritásokra;

­az érdekeltek széles körével rendelkezik, akik értékelik a programot relevanciája és a konkrétan a helyi igényekkel foglalkozó intézkedéseinek minősége miatt; valamint

­az intézkedések kombinációja különösen eredményes. Ez a kombináció az elmúlt 25 év során szerzett tapasztalatokból levonható tanulságokon alapuló tevékenységeket – pl. a hagyományos projekteket – egyesít olyan új intézkedésekkel, – pl. az integrált, kapacitásépítést célzó és technikai segítségnyújtási projektekkel, illetve pénzügyi eszközökkel – melyek várhatóan megnövelik eredményességét.

A célkitűzések teljesítését két tényező nehezíti meg, nevezetesen:

­a nagyszámú prioritás és új kulcsfontosságú kihívás – mint a körforgásos gazdaság, a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keret céljainak jelentős innovációs igénye , a Párizsi Megállapodás végrehajtása, az EU alkalmazkodási stratégiájának lehetséges felülvizsgálata, a madárvédelmi és az élőhelyvédelmi irányelvek végrehajtásának szükségessége, 6 a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend és a fenntartható fejlesztési célok 7 végrehajtása – amelyeket a rendelkezésre álló pénzügyi források keretein belül kell kezelni, vagyis lehetséges, hogy nem minden célkitűzéshez és kiemelt területhez kapcsolódnak megfelelő projektek; valamint

­személyre szabott vagy ad hoc kísérő intézkedések bevezetése révén le kell győzni az olyan akadályokat, mint a kedvezményezettek beruházások tervezéséhez hiányzó pénzügyi erőforrásai és/vagy kapacitásai/emberi erőforrásai, amelyek korlátozzák a projekteredmények reprodukálhatóságát és átruházhatóságát.

b.Hatékonyság

A külső tanulmány figyelembe vette a 2014-es pályázati felhívások keretében kiválasztott egyes projektek várt eredményeit, melyek becslése szerint 1,7 milliárd EUR társadalmi előnyhöz járulnak hozzá. Ez a LIFE program 2014-es teljes költségvetésének négyszerese.

A LIFE program irányításával kapcsolatban a külső tanulmány megállapította, hogy a LIFE program irányítása a jelek szerint kevesebbe kerül, mint a többi uniós finanszírozású programé. Ez a különböző programok által kiszervezett források százalékában kifejezve tekintetbe veszi az EASME számára juttatott pénzügyi forrásokat is.

A kezdeti becslések szerint az irányítás Bizottságtól EASME-nek való átruházásának („kiszervezés”) a 2014–2020 közötti időszak során 8,2 millió EUR nagyságú hatékonyságnövekedést kellett volna eredményeznie ahhoz a forgatókönyvhöz képest, amelyben a támogatások kezelése a Bizottságnál maradt volna. Az EASME által a program végrehajtásának első három évében viselt tényleges költségeken alapuló legfrissebb adatok szerint a várt hatékonyságnövekedésnek kis mértékben emelkednie kell.

A LIFE program valamennyi érdekelt fele értékesnek tekinti az EASME munkáját.

A külső tanulmány szerint a LIFE támogatási eljárásokat egyszerűsíteni kell. A pályázatok benyújtásával, a jelentéstételi kötelezettségekkel és indikátorokkal kapcsolatos terhek csökkentését célzó intézkedéseket irányzott elő. Ezeket a következő többéves munkatervben vizsgálják meg. A tanulmány azokat a területeket is meghatározta, ahol a nemzeti kapcsolattartó pontok javíthatnak teljesítményükön: a segítségnyújtással kapcsolatos minimális normák valamennyi tagállamban való biztosításával, és egy proaktívabb megközelítés kialakításával. Ezenkívül a LIFE kommunikációs stratégiájának jobban célba kell vennie a célközönségeket, és a célkitűzésekre és célokra jobban testre szabott kulcsüzeneteket kell közvetítenie, strukturáltabb koordinációt biztosítva a szereplők között.

c.Koherencia

Az előzetes eredmények alapján a LIFE program belső struktúrája összhangban van az uniós szakpolitikákkal és prioritásokkal, és lehetővé tette mind az ismert, mind az új kihívások kezelését.

A külső tanulmány megállapította, hogy a folyamatban lévő projektek gyakran több kiemelt területhez is hozzájárulnak, ezáltal kombinált hatással bírnak és szinergiákat teremtenek. Az éghajlatváltozás mérséklésével kapcsolatos projektek például gyakran hozzájárulnak az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz, a természethez és biodiverzitáshoz, a levegőminőséghez és erőforrás-hatékonysághoz.

A LIFE programot úgy tervezték, hogy kiegészítse a többi uniós finanszírozási programot.

A többi uniós finanszírozási programhoz képest a LIFE program az egyedüli nyíltan környezetvédelmi és éghajlat-politikai program: míg más programok környezeti és/vagy éghajlati kérdésekkel foglalkoznak, fellépéseik egyéb átfogó célkitűzéseknek felelnek meg (például kutatás vagy vidékfejlesztés). Ez korlátozza a lehetséges átfedéseket.

Az értékelés eredményei megerősítették, hogy a LIFE és Horizont 2020 programok a közös célkitűzésekhez különböző és egyes esetekben kiegészítő módon járulnak hozzá. A végrehajtás ezen első évei alatt a programok egymást kölcsönösen megerősítő módon működtek.

A LIFE program rendelkezik egy olyan mechanizmussal, amely a LIFE projekteket a Horizont 2020 programból és az azt megelőző keretprogramokból származó, környezeti és éghajlati vonatkozású kutatás és innováció eredményeinek alkalmazására ösztönzi. Ezáltal meg lehet valósítani és ki lehet bővíteni az EU által támogatott kutatási tevékenységek révén kidolgozott, kipróbált és kibontakoztatott ismereteket és megoldásokat.

A közös rendelkezésekről szóló rendelet az európai strukturális és beruházási alapok (esb-alapok) tekintetében elismerte a LIFE programmal való kiegészítő jelleget, és azt valamennyi programozási dokumentumban (például a partnerségi megállapodásokban és az operatív programokban) szisztematikusan ellenőrizte.

Habár nehéz felmérni, hogy vajon ez működik-e a programok megvalósításának e korai szakaszában, és ha igen, milyen mértékben:

­az integrált projektek egy 153 millió EUR nagyságú LIFE beruházást követően várhatóan 1,98 milliárd EUR finanszírozást vonzanak más uniós programoktól (EMVA, ERFA, INTERREG, ESZA, ETHA, H2020). Ez azt jelenti, hogy a LIFE program sikeresen kapcsolt össze különböző finanszírozási forrásokat tíz olyan tagállamban, amely a természet, levegő, víz, hulladék környezeti vonatkozásai tekintetében az integrált projektek, míg a földhasználat és az alkalmazkodási kérdések tekintetében az éghajlat-politikai fellépések mellett döntött.

­bizonyos tények arra utalnak, hogy az ilyen típusú mechanizmus a múltban sikeres volt a korábbi LIFE programokban elsőként kipróbált vidékfejlesztési és INTERREG projektek esetében.

d.Relevancia

A bizonyítékok azt mutatják, hogy a LIFE program hatékonyan és eredményesen kezeli a kiemelt prioritásokat, illetve járul hozzá az újonnan felmerülő kihívások előtt álló út meghatározásához. Az ilyen kihívások közé tartozik az EU biodiverzitási stratégiája, a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó, jelentős innovációt igénylő éghajlat- és energiapolitikai keret, a Párizsi Megállapodás végrehajtása, az EU alkalmazkodási stratégiájának lehetséges felülvizsgálata és a körforgásos gazdaság.

Amint az a külső tanulmány eredményeiből nyilvánvalóvá vált, a LIFE program sokféle kedvezményezett igényeinek megfelel, akik a LIFE programból elnyerhető támogatásért nyújtanak be pályázatot, még akkor is, ha az más programoknál alacsonyabb társfinanszírozást kínál. A LIFE program valóban olyan kérdésekkel és problémákkal foglalkozik, melyeket más programok nem érintenek.

Az érdekelt felekkel folytatott konzultáció eredményei alapján a LIFE projektek eredményei közül nagyon keveset indítottak volna el vagy valósítottak volna meg a program támogatása nélkül. Ez különösen igaz a természetvédelemre és a biodiverzitás megőrzésére: az eltérő hatókörű és finanszírozási struktúrájú, termelők részére nyújtott Natura 2000 közvetlen kifizetéseken 8 kívül a LIFE program az egyetlen célzott finanszírozási forrás, és ezt a projektkedvezményezettek is hangsúlyozták az interjúk során.

Az érdekelt felek szerint a LIFE program megszüntetése az alábbiakat eredményezné:

­a környezetvédelemre és éghajlat-politikára vonatkozó uniós célkitűzések megvalósítását célzó tagállami képességek – és némely esetben elkötelezettség – csökkenése, ami kedvezőtlen hatást gyakorolna a foglalkoztatásra és gazdasági növekedésre is.

­az innovatív környezetvédelmi megoldások támogatásának csökkenése 9 .

e.Uniós hozzáadott érték

A külső tanulmány megállapításai alapján a LIFE program várhatóan jelentős uniós hozzáadott értéket képvisel, mivel:

­biztosítja az uniós környezet- és éghajlatvédelmi jogszabályok és az azok végrehajtásához és betartatásához hozzájáruló szakpolitikák közötti koherenciát;

­elősegíti az ismeretek hatékonyabb megosztását: a bevált gyakorlatok és az uniós jogszabályok és szakpolitikák végrehajtásával kapcsolatos ismeretek cseréjére szolgáló platformként működik. A LIFE program lehetővé teszi, hogy az EU egész területéről származó szereplők egymás tapasztalataiból tanuljanak, és ezáltal hatékonyabban és eredményesebben kezeljék a konkrét környezeti és éghajlati problémákat;

­lehetővé teszi a megfelelő szolidaritást és felelősségmegosztást, mivel a közjavak körébe tartozó környezeti értékek egyenetlenül oszlanak meg az Európai Unióban;

­kedvezőbb választ ad a határokon átnyúló kihívásokra, melyekkel a tagállamok önmagukban várhatóan nem foglalkoznak; valamint

­katalitikus és multiplikátorhatást fejt ki az uniós környezetvédelmi és éghajlat-politika végrehajtása előtt álló kezdeti akadályok felszámolása és a jövőbeni kiterjesztéssel kapcsolatos új megközelítések vizsgálata révén.

Habár a végleges eredmények még nem állnak rendelkezésre:

­a legjelentősebb uniós hozzáadott értékkel rendelkező projektek kiválasztására, valamint a projekteknek életciklusuk valamennyi szakaszában történő ellenőrzésére szolgáló eszközöket már bevezették;

­a korábbi értékelések eredményei megerősítik a program uniós hozzáadott értékét, melyet a nyilvános konzultáción részt vevő válaszadók túlnyomó többsége is méltatott.

f.A projektek eddigi fenntarthatósága, hatása és reprodukálhatósága

A program végrehajtási eljárásai alaposan foglalkoznak a projektek élettartamuk során fennálló fenntarthatósági/reprodukálhatósági lehetőségeivel.

Egy közelmúltbeli jelentés 10 szerint átlagosan a projektek 83 %-a pénzügyileg fenntartható 11 a LIFE-támogatást követően. Az elemzés a LIFE+ projekteken alapul és nem veszi figyelembe a jelenlegi LIFE programban elért előrelépéseket. Hasonlóképpen, a felmérés során összegyűjtött válaszok azt mutatják, hogy a LIFE projektek eredményeinek többsége (78 %) jó vagy nagyon jó demonstrációs és átruházási potenciállal rendelkezik.

A nyilvános konzultáción részt vevő válaszadóktól is megkérdezték, hogy gyakoroltak-e hosszú távú kedvező hatásokat a LIFE program égisze alatti projektek. A válaszadók 80 %-a úgy vélte, hogy a projektek közepesen vagy nagyon kedvező hosszú távú hatásokkal jártak.

A konzultációk ugyanakkor feltárták, hogy a projektek uniós támogatást követő folytatása előtt akadályok állnak, nevezetesen a kedvezményezetteknek a beruházások tervezéséhez (így pl. a lehetséges kölcsönökhöz) hiányzó pénzügyi forrásai és hiányzó kapacitásai/emberi erőforrásaimiatt. További probléma az érintett felek kezdeményezőkészségének hiánya, valamint a programon belüli információ- és kommunikációhiány.

Habár a „LIFE-on túli” tervek megkövetelése a projekt végén kedvező előrelépésnek tekintendő, valamennyi projekt bevált gyakorlatainak és költségmegtakarító intézkedéseinek meghatározása érdekében a szisztematikus nyomonkövetés, valamint a legígéretesebb projektek számára biztosított átfogó, személyre szabott támogatás lehetővé tenné a reprodukálhatósági/fenntarthatósági potenciál további kibontakozását.

6.    Következtetések

Ezen értékelés a program végrehajtásának korai szakaszában készült, így a legtöbb projekt még nem indult el, és csak néhány projekt fejeződött be, figyelembe véve, hogy a LIFE projektek átlagos időtartama 4 és 5 év között van. Az első tényleges eredmények 2019–2020 során várhatók.

Az értékelés ezért főként az alábbiakra összpontosított: a célkitűzések elérésére alkalmazott eljárások, a folyamatban lévő tevékenységek (például szerződések/már finanszírozott projektek) és adott esetben ezek várt eredményei.

E korlátok ellenére a független külső értékelés megfelelő bizonyosságot nyújt arra nézve, hogy a program végrehajtása a megfelelő irányba halad.

Az eddig összegyűjtött bizonyítékok azt mutatják, hogy a LIFE program:

­az egyedüli valóban környezetvédelmi és éghajlat-politikai program: más programok ugyan foglalkoznak környezeti és/vagy éghajlati kérdésekkel, de más átfogó célkitűzéseket követnek;

­rugalmas eszköz, mely különböző méretű projekteket támogat, és vonzóerőt jelent a kis-, közepes- és nagyvállalkozások, egyetemek, kutatóközpontok, nemzeti és helyi hatóságok, a civil társadalom és különféle nem kormányzati szervezetek számára. Amint a LIFE programon keresztül finanszírozott egyedi környezetvédelmi és éghajlat-politikai elemet előirányzó Európai Szolidaritási Testület 12 nemrég bemutatta, a LIFE program nagyon gyorsan képes reagálni a változó politikai és társadalmi igényekre;

­meglévő igényeket elégít ki és javítja eredményességét. A jelenlegi LIFE rendelet által bevezetett új elemek és különösen az éghajlat-politikát szolgáló alprogram (amely éves pályázati felhívások keretében lehetővé teszi az újonnan felmerülő prioritások finanszírozását), valamint az integrált és a kapacitásépítést célzó projektek iránt élénk érdeklődés mutatkozott az érdekeltek részéről; ezt a benyújtott kérelmek fokozott igénye is bizonyítja. Továbbá az integrált projektek rendkívül sok kiegészítő pénzügyi forrást mozgósítottak, ami azt bizonyítja, hogy a program megfelelően ellátja katalizátori szerepét.

­a helyi igényeket kielégítő tevékenységeinek relevanciája és minősége miatt ismert, ezeket az érdekelt felek és a lakosság EU-szerte ismeri és megbecsüli;

­várhatóan biztosítja a ráfordítások megtérülését és eddig kimutathatóan közvetlen és mérhető hatással bír, pl. a kibocsátás és az energiafelhasználás csökkentése terén vagy a fajok természetvédelmi helyzetének javítása révén a biodiverzitás védelme vonatkozásában;

­rendkívül nagyra értékelt uniós hozzáadott értéke miatt, mert biztosítja, hogy az uniós környezet- és éghajlatvédelmi jogszabályokat következetesen alkalmazzák az egész EU-ban. Továbbá úgy ítélik meg, hogy az olyan határokon átnyúló és transznacionális kihívásokra ad választ, melyekkel a tagállamok önmagukban várhatóan nem foglalkoznának. A program lehetővé tette az uniós környezeti értékek kezelése/megőrzése iránti felelősség jobb megosztását és a szolidaritás fokozását. A bevált gyakorlatok és a demonstrációs tevékenységek megosztására szolgáló uniós szintű platformot képez;

­kedvező helyzetben van ahhoz, hogy hozzájárulást nyújtson a gazdaság részére az alábbiak révén:

­az EU iparának ösztönzése az EU egyik versenyelőnyét jelentő zöld technológiai kapacitás továbbfejlesztésére;

­más forrásokhoz képest piacközelibb megoldások nyújtása; a természettel kapcsolatos olyan megoldások bemutatása, melyeket a piacon vagy más források révén ki lehet terjeszteni, ezáltal megnövelve a zöld munkahelyek számát; valamint

­a fenntartható fejlődés előmozdítása révén a hosszú távú gazdasági életképesség és stabilitás támogatása.

A programmal párhuzamosan nemrég kezdeményezett néhány szakpolitikai fejlemény: pl. a körforgásos gazdaságról szóló csomag, a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keret, a Párizsi Megállapodás végrehajtása és az EU alkalmazkodási stratégiájának lehetséges felülvizsgálata is alakítani fogja az EU gazdaságát a következő évtizedekben;

­jól irányított, amint azt a nagyon alacsony hibaarány is bizonyítja. Ez azt jelenti, hogy a forrásokat a pénzügyi szabályokkal összhangban használják fel, miközben azok jelentős gyakorlati hatással bíró mérhető eredményeket hoznak. Ezt garantálja a nyomonkövetési rendszer, mely lehetővé teszi az irányítási döntések időben történő meghozatalát.

7.    Ajánlások

Az értékelés továbbá kiemel egyes javító szándékú ajánlásokat is:

­a meglévő és új prioritásokra való összpontosítás szükségessége: a körforgásos gazdaság, a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keret megvalósítása, különösen az innováció ösztönzése révén, a Párizsi Megállapodás végrehajtása, az EU alkalmazkodási stratégiájának lehetséges felülvizsgálata, a természetvédelmi irányelvek célkitűzéseinek végrehajtása, a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend és a fenntartható fejlesztési célok végrehajtása a rendelkezésre álló pénzügyi források keretein belül. E prioritásokat a kiemelt területenkénti finanszírozás finomhangolása révén lehet figyelembe venni.

­Mivel az eredetileg tervezett és javasolt egyszerűsítő intézkedések közül nem mindet vezették be a jelenlegi rendeletben, a LIFE támogatási eljárások egyszerűsítésével kapcsolatos lehetőségek és igények továbbra is fennállnak, különösen a pályázatok benyújtása és a jelentéstétel vonatkozásában.

­a kommunikációs stratégiának aktívabb és rugalmasabb megközelítésre van szüksége a közönség jobb megcélzása, valamint a célkitűzésekre és a célokra jobban testre szabott kulcsüzenetek közvetítése érdekében. Strukturáltabb koordinációt kellene biztosítania a szereplők között.

­lehetőséget kell teremteni a projekt reprodukálhatóságának és átruházhatóságának növelésére a tevékenységek projekt befejezését követő folytatása előtt álló akadályok (például a beruházások tervezéséhez hiányzó pénzügyi erőforrások és/vagy kapacitások/emberi erőforrások) kezelése révén, ezáltal kialakítva az egyéb uniós és magánszektorbeli forrásokból származó beruházásokra kész projektek körét;

­a nemzeti kapcsolattartó pontoknak erőteljesebb szerepet kell vállalniuk azért, hogy a tagállamokban biztosítani lehessen a szolgáltatások minimális szintjét és egy proaktívabb megközelítést.

A LIFE program félidős értékelésének e megállapításai útmutatóul szolgálnak a 2018–2020-as többéves munkaterv, illetve a 2020 utáni többéves pénzügyi keret elkészítéséhez.

(1)

   SWD(2015) 111 final, bizottsági szolgálati munkadokumentum: A minőségi jogalkotásra vonatozó iránymutatások.

(2)

     A projektek kedvezményezettjei, a nyomonkövetési csoport szakértői, sikertelen pályázók, nemzeti kapcsolattartó pontok (NCP-k) és nemzeti fókuszpontok (NFP-k), valamint bizottsági, EASME- és EBB-tisztviselők.

(3)

     Ezek olyan projektek, melyek az uniós jogszabályok által előírt környezet- és éghajlatvédelmi stratégiákat hajtanak végre nagy területen.

(4)

     2017. január

(5)

     SWD(2017)XXX.

(6)

   A madárvédelmi és az élőhelyvédelmi irányelvek nemrég befejezett értékelésében (célravezetőségi vizsgálat) összegyűjtött bizonyítékok megerősítették az irányelvek nagy relevanciáját és a LIFE program irányelvek végrehajtásának elősegítésében betöltött stratégiai szerepét, de rávilágítottak a végrehajtás jelentős javításának szükségességére.

(7)

   Lásd COM(2016) 739 final.

(8)

   Az EMVA által finanszírozott e kifizetések célja „a termelők ellentételezése a kijelölt Natura 2000 területeken rájuk háruló hátrányok és korlátozások miatt.” Lásd az Európai Parlament és a Tanács 1305/2013/EU rendeletét (2013. december 17.) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről.

(9)

   A LIFE projektkedvezményezettek szerint „kevesebb innovatív kísérleti vagy demonstrációs műszaki projekt, és különösen kevesebb környezeti szempontból lényeges, kkv-k által végrehajtott innovációs tevékenység” lenne, és „eltűnne az innovatív környezetvédelmi megoldások előzetes tesztelését/kereskedelmi hasznosítást megelőző kialakítását (kockázatmegosztás) célzó megoldások kidolgozásához nyújtott támogatás.”

(10)

   A LIFE program foglalkoztatáshoz és gazdasági növekedéshez való múltbeli, jelenlegi és jövőbeli hozzájárulásáról szóló jelentés: LIFE eredményessége és reprodukálhatósága, NEEMO, 2016.

(11)

   A fenntarthatóság a projekt élettartama alatt elvégzett tevékenységek folytatásának vagy nyomon követésének képessége; azaz a projekt LIFE-támogatást követő életképessége – maga a kedvezményezett, annak partnere vagy jogutódja biztosítja a folytatást vagy nyomon követést.

(12)

    Lásd COM(2016) 942 final. A LIFE program hozzájárul ahhoz, hogy a fiataloknak lehetőséget biztosítsanak az önkéntes tevékenységekben való részvételre a környezetvédelmi és éghajlat-politikai területen, például a Natura 2000 területek biodiverzitásának védelme, az erdőirtás és erdőtüzek megakadályozása, stb. terén.