(1)

A Bizottság 2008 decemberében lett figyelmes a Péti Nitrogénművek Zrt. (a továbbiakban: a Nitrogénművek vagy a társaság) számára nyújtandó lehetséges támogatásra, miután a magyar sajtóban több cikk is megjelent a magyar kormány azon szándékáról, hogy állami kezességvállalást nyújtson a társaságnak. A kezességvállalás egy 52 millió EUR-s beruházási hitelre, valamint egy 10 milliárd HUF (1) összegű hitelre vonatkozik, amelyek mindegyikét a 100 %-os állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank (a továbbiakban: MFB) nyújtja a társaságnak.

(2)

2008. december 19-én a Bizottság levélben emlékeztette a magyar hatóságokat az EK-Szerződés 88. cikkének (3) bekezdése értelmében fennálló szüneteltetési kötelezettségére, valamint tájékoztatást kért az intézkedésről. A magyar hatóságok 2009. január 21-én a válaszadási határidő meghosszabbítását kérték. A határidőt 2009. február 12-ig meghosszabbították. Magyarország 2009. február 17-én válaszolt.

(3)

Az állítólagos állami támogatási intézkedés kedvezményezettje, a Nitrogénművek, Magyarország egyetlen műtrágyagyártója. 2007-ben a társaság mintegy 300 ezer tonna nitrogénműtrágyát vitt piacra, amelynek jelentős részét exportálták. 2007 végén a Nitrogénművek mintegy 600 főt foglalkoztatott (2). Sajtóhírek szerint a társaság eladósodott és 2008 októberében kénytelen volt leállítani a termelést.

(4)

2008. december 18-án a magyar kormányszóvivő bejelentette (3), hogy az állam a magyarországi műtrágyagyártás folytatásának biztosítása, valamint a munkahelyek megőrzése érdekében a termelés újraindítását és a működési költségeket fedező finanszírozás nyújtása révén »megmenti« a társaságot.

(5)

A kezességvállalást a 2008. december 20-i kormányhatározattal (4) ítélték oda, majd a 2009. január 23-i kormányhatározattal (5) kismértékben módosították. A sajtóhírek szerint a magyar kormány és a társaság közötti, kezességvállalásról szóló szerződést január végén írták alá; a hitelt február elején bocsátották a kedvezményezett rendelkezésére; és a 10 milliárd HUF forgóeszköz-finanszírozási hitelnek köszönhetően a társaság 2009. február 23-án újrakezdte tevékenységét.

(6)

Február 17-én kelt levelükben a magyar hatóságok tájékoztatást nyújtottak az intézkedésről. Álláspontjuk szerint a hitelek és az állami kezességvállalás nem tekinthetők az EK-Szerződés 87. cikke (1) bekezdésének értelmében vett állami támogatási intézkedésnek, mivel azok megfelelnek a piaci feltételeknek és így nem jelentenek előnyt a kedvezményezett számára.

(7)

Először is, véleményük szerint a Nitrogénművek nem minősül a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatás (6) (a továbbiakban: megmentési és szerkezetátalakítási iránymutatás) értelmében vett nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak. A magyar hatóságok azt állítják, hogy a társaság stabil, üzleti kilátásai jók (7).

(8)

Másodszor, azt állítják, hogy a hitelek és a kezességvállalás nyújtása piaci feltételek mellett történt:

(9)

Magyarország szerint mindkét hitelre megfelelő fedezet van, elsősorban a társaság eszközeire terhelt jelzálog formájában.

(10)

A magyar hatóságok következtetése szerint sem az MFB-hitelek, sem az állami kezességvállalás nem tartalmaz állami támogatási elemeket.

(11)

Magyarország értékelésével ellentétben a Bizottságnak kétségei vannak afelől, hogy a szóban forgó végrehajtott intézkedések állami támogatástól mentesek és összeegyeztethetőek a közös piaccal.

(12)

Ebben a szakaszban a Bizottság úgy véli, hogy az alábbiakban bemutatott okokból a Nitrogénműveknek nyújtott intézkedések közül a következők minősülhetnek állami támogatásnak:

(13)

Ezenfelül a Bizottságnak aggályai vannak azt illetően is, hogy az 52 millió EUR beruházási hitelhez nyújtott 100 %-os állami kezességvállalás nem jelent-e állami támogatást a hitel nyújtójának, az MFB-nek.

(14)

Az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése megállapítja, hogy a közös piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, illetve annak torzításával fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet.

(15)

Magyarország azzal indokolja azon állítását, miszerint a műveletek megfelelnek a piaci feltételeknek, hogy a Nitrogénművek nem nehéz helyzetben lévő vállalkozás. A Bizottság alapvetően nem ért egyet Magyarország álláspontjával, vagyis azzal, hogy a társaság nincs nehéz helyzetben.

(16)

A társaság állapotát az intézkedés nyújtásának pillanatában kell értékelni. A benyújtott anyagban a magyar hatóságok nem említik a pénzügyi nehézségek miatti kényszerű termelésleállítást. Ezt a kérdést azonban a vezető magyar újságok (11) széles körben megvitatták, hivatalos kormányzati nyilatkozatok (12) pedig megerősítették.

(17)

Az a vállalkozás, amely pénzügyi problémák vagy kiszámíthatatlan piaci körülmények miatt felfüggeszti termelését, sőt működését nem tudja állami segítség nélkül újrakezdeni, nem tekinthető egészséges és életképes vállalkozásnak.

(18)

A magyar hatóságok további érve az intézkedések piackonform volta mellett az volt, hogy az ügyleteket kellő mértékű fedezet biztosítja.

(19)

A magyar hatóságok tájékoztatása szerint az összegeket a társaság bizonyos vagyontárgyaira (ingatlan, földterület és termelő-berendezések) bejegyzett 1. ranghelyű, valamint bizonyos ingóságokra bejegyzett 2. ranghelyű zálogjog fedezi. A Magyarország által benyújtott adatokból azonban nem teljesen egyértelmű, hogy a zálogjog kedvezményezettje vajon az állam vagy az MFB.

(20)

Ezenfelül Magyarország szerint a vagyonértéket független szakértő rendszeresen felülvizsgálja. A társaságnak továbbá a rendelkezésre álló CO2-kvóta esetleges értékesítéséből származó bevételeket kell felhasználnia, hogy vissza tudja fizetni tartozását. Végül a Nitrogénműveknek be kell mutatnia az MFB-nek az EGT-n belüli ügyfelek által összesen 10 milliárd HUF összegben kötött 2009. évi megrendeléseket.

(21)

Bár Magyarország úgy érvel, hogy a hitelek és a kezességvállalások fedezettsége legalább »általános mértékű«-nek (13) tekinthető, nem szolgáltat bizonyítékot a fedezet teljes becsült összegére vonatkozóan, különösen nem szolgál részletekkel a zálogjoggal terhelt eszközök értékéről felszámolási forgatókönyv esetében, sem pedig a biztosítékok nemteljesítéskori veszteségrátájára vonatkozóan (14). Ezen elemzés hiányában a Bizottság nem képes az értékelésnek ebben a szakaszában megállapítani a biztosítékkal való fedezettség mértékét.

(22)

Ahogy azt fentebb bemutattuk, az MFB által nyújtott hatéves futamidejű beruházási hitel, amelynek kamatlába a hat hónapos EURIBOR + 1,7 %, 52 millió EUR-t tesz ki. Jelenleg nem világos, hogy új hitelről, vagy az MFB által már korábban nyújtott hitelről van-e szó. Ezért a hitelt önmagában kell értékelni (azaz feltételezve, hogy nyújtásának időpontjában nem volt kibocsátott állami kezességvállalás), és meg kell állapítani, hogy feltételei piackonformak voltak-e.

(23)

2008 decemberében (15) a hat hónapos EURIBOR (16) átlaga 3,385 % volt, így a tényleges ellentételezés (+ 1,7 %) 5,085 %-ot tesz ki. Ezzel szemben 2008 decemberében az euró-referencia kamatláb (17) 5,36 % volt, vagyis a hitel tényleges ellentételezése nem éri el az alkalmazandó közösségi referencia-kamatláb mértékét.

(24)

A referencia-kamatláb és a leszámítolási kamatláb megállapítási módjának módosításáról szóló bizottsági közlemény (18) (a továbbiakban: a referencia-kamatlábról szóló közlemény) értelmében a nehéz helyzetben lévő vállalkozások referencia-kamatlábának megállapítása érdekében az alap-kamatlábra alkalmazandó kamatfelár a biztosítékkal való fedezettség mértékétől függően akár 400 és 1 000 bázispont közötti is lehet. Következésképpen a Nitrogénművek esetében a piaci feltételekkel összehasonlítható kamatláb megközelítőleg a 9,36 % – 15,36 % közötti tartományba (19) becsülhető.

(25)

Hangsúlyozni kell azonban, hogy még ha a Nitrogénművek egészséges és életképes vállalkozásnak minősülne is, az ellentételezés – tekintve, hogy alacsonyabb az alkalmazandó referencia-kamatlábnál – nem lenne elégséges.

(26)

A fentiek alapján a beruházási hitel a jelenlegi szakaszban nem tekinthető piackonformnak, mivel a kedvezményezett nem tudott volna ilyen feltételek mellett finanszírozáshoz jutni a piacon. Ezért úgy tűnik, előnyt jelent a Nitrogénművek számára.

(27)

Az MFB által nyújtott négyéves forgóeszköz-finanszírozási hitel összege 10 milliárd HUF, kamatlába pedig a három hónapos BUBOR + 2,5 % (20). Mivel a hitel 80 %-ára állami kezességvállalás nyújt fedezetet, a szóban forgó értékelést annak megállapítása érdekében kell elvégezni, hogy az összeg fennmaradó része, amelyre vonatkozóan az MFB ténylegesen viseli a kockázatot végzett, piackonform-e.

(28)

2008 decemberében (21) a három hónapos BUBOR (22) átlaga 10,55 % volt, így a tényleges ellentételezés (+ 2,5 %) 13,05 %-ot tesz ki.

(29)

Összehasonlításképpen 2008 decemberében a Magyarországra vonatkozó referencia-kamatláb (23) 8,58 % volt. Ezt a (24) bekezdésben megállapított, az alap-kamatlábra alkalmazandó kamatfelárral (azaz 400–1 000 bázisponttal) megnövelve, a forintban denominált hitel összehasonlítható piaci feltételek melletti kamatlába a biztosítékkal való fedezettség mértékétől függően durván 12,58 % és 18,58 % közé esne (24). Amennyiben a biztosítékkal való fedezettség mértéke általános vagy alacsony, ezek a számok 15,08 % és 18,58 % között lennének (25).

(30)

Következésképpen úgy tűnik, hogy amennyiben az ügylet biztosítékkal való fedezettsége általános vagy alacsony mértékű, a 10 milliárd HUF 20 %-nyi, kezességgel nem fedezett része, amelyért az MFB viseli a kockázatot, nincs összhangban a piaci feltételekkel, ezért ebben a szakaszban úgy tűnik, előnyt biztosít a vállalkozásnak.

(31)

Az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a kezességvállalás formájában nyújtott állami támogatásra való alkalmazásáról szóló bizottsági közlemény (26) (a továbbiakban: kezességvállalási közlemény) értelmében az alábbi négy kritérium (27) mindegyikét teljesítő kezességvállalási intézkedés esetében zárható ki az állami támogatás fennállása:

(32)

A Bizottság úgy véli, hogy a szóban forgó két kezességvállalás esetében a fent felsorolt feltételek közül több már első látásra sem teljesül.

(33)

Először is, amint azt már korábban leírtuk, bizonyos jelek erőteljesen arra utalnak, hogy a Nitrogénművek valójában nehéz helyzetben lévő vállalkozás.

(34)

Másodszor, a beruházási hitel esetében a kezességvállalás mértéke (amely 100 %) meghaladja a kintlévő pénzügyi kötelezettség 80 %-át.

(35)

Ezenfelül a kezességvállalási közlemény rögzíti, hogy a kezességvállalás akkor nem tartalmaz támogatást, ha a kezességvállalásért fizetett díj eléri legalább a pénzpiacon hozzáférhető, megfelelő referencia kezességvállalási díj értékét. Ha a pénzpiacokon nem állapítható meg megfelelő referencia kezességvállalási díj, akkor a kezességvállalással biztosított hitel összes pénzügyi költségét, beleértve a hitelre vonatkozó kamatlábat és a kezességvállalás díját egy hasonló, nem biztosított hitel piaci árával kell összevetni.

(36)

Jelen esetekben a kezességvállalás piaci díjával való összehasonlítás a következőket eredményezné:

(37)

A kezességvállalási közlemény 3.6. pontja szerint az, hogy a kezességvállalás nem felel meg a fenti feltételek valamelyikének, nem jelenti azt, hogy a kezességvállalást automatikusan állami támogatásnak kell tekinteni. A szóban forgó esetben azonban, tekintettel jelenlegi nehézségeire, valószínűtlennek tűnik, hogy a Nitrogénművek ilyen díjakkal tudott volna kezességvállaláshoz jutni a piacon, és nagyon valószínűtlen, hogy kezességvállalás nélkül ugyanezen feltételek mellett jutott volna finanszírozáshoz. Ezért úgy tűnik, a kezességvállalási intézkedés előnyhöz juttatta a vállalkozást.

(38)

Végül nem zárható ki, hogy az 52 millió EUR-s beruházási hitelhez nyújtott 100 %-os állami kezességvállalás állami támogatási elemeket tartalmaz a hitelező MFB javára, különösen amennyiben a hitelt az állami kezességvállalás előtt nyújtották.

(39)

A kezességvállalási közlemény 2.3. pontja értelmében meghatározott körülmények között az intézkedés közvetlenül az állami kezességvállalással fedezett hitel nyújtójának javát is szolgálja. Különösen ez a helyzet áll elő, ha a már vállalt hitel vagy egyéb pénzügyi kötelezettség tekintetében az állam utólagosan vállal kezességet az adott hitel vagy pénzügyi kötelezettség feltételeinek kiigazítása nélkül, vagy ha a biztosított hitelt egy másik, nem biztosított hitel ugyanazon hitelintézet részére történő visszafizetésére használják fel.

(40)

Jelen esetben a hitelhez nyújtott 100 %-os állami kezességvállalás azt jelentené, hogy a bank ténylegesen már nem viseli az ügylet kockázatát, ami előnyt jelenthet számára.

(41)

A 2008. december 20-i kormányhatározat szerint a két kezességvállalást az állam nyújtja, az állami költségvetésből. Következésképpen azok állami forrásokat érintenek.

(42)

A hiteleket a Magyar Fejlesztési Bank, az MFB nyújtotta. A bank állami tulajdonban lévő, szakosított hitelintézet, amelyet egy, a szakosított hitelintézetekre vonatkozó törvény (30) (a továbbiakban: az MFB-törvény) hozott létre és működését is ez szabályozza. A törvény rögzíti, hogy a bank bizonyos közérdekű célkitűzéseket követ, alapvető feladata konkrétan a gazdaságfejlesztés ösztönzése és hatékony hozzájárulás a kormány gazdaság- és fejlesztési politikájának megvalósításához. A kereskedelmi bankokra vonatkozó prudenciális szabályok egy része nem alkalmazandó az MFB-re, arra az MFB-törvény prudenciális szabályai vonatkoznak.

(43)

Az MFB 60 milliárd HUF összegű jegyzett tőkéjének 100 %-a a Magyar Állam tulajdonában van. Az MFB finanszírozása a központi költségvetéshez kapcsolódik. A központi költségvetés fedezetet nyújt bizonyos kötelezettségekre; a költségvetési törvény meghatározza az MFB által nyújtható hitel maximális összegét és azon összegeket, amelyekért kezességet vállalhat. Emellett minden kifizetett osztalék a központi költségvetésbe folyik be. Következésképpen az MFB által nyújtott intézkedések állami forrásokat vonnak be.

(44)

Az állam MFB-ben meglévő tulajdonosi jogait az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló törvény (31) mellékletében megjelölt miniszter (a továbbiakban: az illetékes miniszter) gyakorolja. Az MFB működéséről évente beszámol az illetékes miniszternek. Az illetékes miniszter feladatai közé tartozik az MFB könyvvizsgálójának kinevezése, valamint az igazgatóság és a felügyelőbizottság elnökének és tagjainak, továbbá a bank vezérigazgatójának kinevezése és felmentése is.

(45)

Bár egy intézmény állami irányítása nem teszi automatikusan az államnak betudhatóvá az intézmény cselekedeteit (32), a szóban forgó ügyben azonban úgy tűnik, jelen vannak azok az Európai Bíróság által rögzített szükséges feltételek (33), amelyek alapján arra lehet következtetni, hogy az MFB magatartásáért az állam felelős. Az MFB közérdekű célkitűzéseket követ, jogállásáról külön jogszabály rendelkezik, bizonyos fokig mentesül a pénzügyi felügyeleti szabályok alól, és a hatóságok nagymértékben gyakorolnak felügyeletet az igazgatóság felett.

(46)

Ezért az MFB cselekedetei az államnak betudhatónak tekinthetők.

(47)

A Nitrogénműveket célzó intézkedések szelektívek, mivel egyetlen vállalkozásra korlátozódnak. E szelektív intézkedések valószínűleg torzítják a versenyt, hiszen előnyhöz juttatnak egy vállalkozást a támogatásban nem részesülő más versenytársakkal szemben. Végezetül, a műtrágyák piacát, ahol a kedvezményezett tevékenységét kifejti, a tagállamok közötti kiterjedt kereskedelem jellemzi.

(48)

Az MFB által nyújtott hitelhez biztosított kezességvállalás is szelektív, mivel csak az MFB-re korlátozódik. E szelektív kezességvállalás valószínűleg torzítja a versenyt, hiszen előnyhöz juttat egy vállalkozást a támogatásban nem részesülő más versenytársakkal szemben. Végezetül, a bankszektor olyan ágazat, amelyet érint a Közösségen belüli kereskedelem.

(49)

A bemutatottak alapján a Bizottság úgy véli, hogy a fenti intézkedések teljesítik az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdésében foglalt feltételeket, ezért az EK-Szerződés 87. cikke (1) bekezdésének értelmében állami támogatásnak minősülnek.

(50)

A Bizottság előzetesen úgy ítéli meg, hogy a Nitrogénművek javára hozott intézkedések állami támogatásnak minősülnek. E tekintetben összeegyeztethetőségüket az EK-Szerződés 87. cikkének (2) és (3) bekezdésében foglalt kivételek fényében kell értékelni.

(51)

A Bizottság úgy véli, a szóban forgó ügyben esetleg a következő kivételek alkalmazhatók.

(52)

Az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének a) pontjában rögzített kivétel engedélyezi az olyan térségek gazdasági fejlődésének előmozdítására nyújtott támogatást, ahol rendkívül alacsony az életszínvonal vagy jelentős az alulfoglalkoztatottság.

(53)

A társaság székhelye olyan régióban található, amely a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó nemzeti regionális támogatásokról szóló iránymutatás (34) (a továbbiakban: a regionális támogatásokról szóló iránymutatás) keretében Magyarország 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó nemzeti regionális állami támogatási térképe (35) alapján elvben jogosult lehet regionális támogatásra, mivel azonban a kedvezményezett nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak minősül, ez kizárja az iránymutatás hatálya alól.

(54)

Még ha a Nitrogénműveket egészséges vállalkozásnak lehetne is tekinteni, a Bizottságnak erős kétségei vannak afelől, hogy az intézkedések olyan beruházáshoz kapcsolódnak, amelyek támogathatók lennének a regionális támogatásokról szóló iránymutatás keretében (36).

(55)

A Bizottság az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében a közös piaccal összeegyeztethetőnek tekinti a vállalkozásoknak nyújtott megmentési vagy szerkezetátalakítási támogatásokat, amennyiben azok teljesítik a megmentési és szerkezetátalakítási iránymutatásban rögzített feltételeket.

(56)

Nehéz helyzetben lévő vállalkozásként a Nitrogénművek elvben jogosult lenne megmentési vagy szerkezetátalakítási támogatásra. Ebben a szakaszban azonban úgy tűnik, nem teljesülnek a megmentési és szerkezetátalakítási iránymutatásban rögzített, a megmentési vagy szerkezetátalakítási támogatás összeegyeztethetőségéhez szükséges feltételek. Különösen az alábbiakat kell kiemelni:

(57)

A jelenlegi pénzügyi és gazdasági válságban a finanszírozási lehetőségek elérésének támogatására irányuló állami támogatási intézkedésekhez létrehozott ideiglenes keretrendszer (37) (a továbbiakban: az ideiglenes keretrendszer) rögzíti azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén bizonyos, a valamely tagállam gazdaságában bekövetkezett komoly zavar megszüntetését célzó intézkedések az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének b) pontja értelmében összeegyeztethetők lehetnek.

(58)

Ami a jelenlegi ügyet illeti, hangsúlyozni kell, hogy a támogatási intézkedések csak akkor minősülnek összeegyeztethetőnek, ha olyan vállalkozásoknak nyújtották őket, amelyek 2008. július 1-jén nem voltak nehéz helyzetben. Az értékelés e szakaszában nem lehet megállapítani, mikor kezdődtek a Nitrogénművek állítólagos nehézségei.

(59)

Úgy tűnik továbbá, hogy a kezességvállalási vagy hitelintézkedések ideiglenes keretrendszer alapján való összeegyeztethetőségének számos feltétele nem teljesül. Először is, a keretrendszer 4.3.2. pontjának d) alpontja előírja, hogy kezességvállalás esetében a kölcsön maximális összege nem haladhatja meg a kedvezményezett éves bérköltségét. A jelenlegi ügyben azonban, 600 fős személyzettel és durván becsült 600 ezer HUF havi átlagos bruttó bérköltséggel számolva ez mintegy 4,32 milliárd HUF (38) éves bérköltséget eredményezne a kedvezményezettnél, ami csupán töredéke a kezességvállalással fedezett hitelek teljes összegének.

(60)

Az is kétséges továbbá, hogy a hitelek és a kezességvállalások ellentételezése elégséges lenne-e, még ha az ideiglenes keretrendszer lehetővé is teszi az éves kezességvállalási díj/az alkalmazandó kamatláb bizonyos mértékű csökkentését.

(61)

A jelenlegi szakaszban a Bizottság nem tudja kizárni, hogy a beruházási hitelhez nyújtott 100 %-os állami kezességvállalás állami támogatási elemeket tartalmaz a hitelező MFB javára. Ezenfelül semmi sem utal arra, hogy az EK-Szerződés 87. cikkének (2) bekezdésében, illetve 87. cikkének (3) bekezdésében rögzített kivételek alkalmazhatók lennének ilyen támogatásra. Ellenkezőleg: a kezességvállalási közlemény szerint, amennyiben a kezességvállalás a hitelezőnek nyújtott támogatást tartalmaz, ez alapelvként működési támogatásnak minősül. Az ilyen jellegű támogatás nem tekinthető összeegyeztethetőnek a közös piaccal, mivel semmiféle tevékenység vagy gazdasági régió fejlődését nem segíti elő, továbbá időben nem korlátozott, nem csökkenő és nem arányos semmilyen sajátos gazdasági hátrány orvoslásának vonatkozásában.

(62)

A fentiek és a jelenleg rendelkezésére álló információk alapján a Bizottságnak kétségei vannak afelől, hogy a Nitrogénművek javára hozott vitatott intézkedések megmentési vagy szerkezetátalakítási támogatásként összeegyeztethetők-e a közös piaccal. Ezenfelül a Bizottság sem az ideiglenes keretrendszer, sem a regionális támogatási iránymutatás alapján nem tekinti összeegyeztethetőnek az intézkedéseket.

(63)

Tekintettel arra, hogy a Bizottság feltételezése szerint a kedvezményezett nehéz helyzetben lévő vállalkozás, úgy tűnik, az EK-Szerződésben rögzített egyéb derogációk egyike sem alkalmazható.

(64)

A Bizottság tehát megállapítja, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező intézkedések nem tűnnek összeegyeztethetőnek a közös piaccal.

(65)

A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedés, amennyiben támogatásnak minősül, nem összeegyeztethető a közös piaccal.

(66)

Egyes jelek erősen arra utalnak, hogy a szóban forgó intézkedések állami támogatásnak minősülnek, és a nyilvánosan hozzáférhető információk alapján a Bizottságnak komoly kétségei vannak az összeegyeztethetőségüket illetően. Magyarország többszöri felkérés ellenére sem jelentette be az intézkedéseket a Bizottságnak az eljárási szabályzat 2. cikkének megfelelően. Ezért a Bizottság úgy határozott, hogy a leírt intézkedésekkel kapcsolatban megindítja az EK-Szerződés 88. cikkének (2) bekezdése szerinti hivatalos vizsgálati eljárást.

1.

A fenti megfontolások alapján a Bizottság úgy határozott, hogy megindítja az EK-Szerződés 88. cikkének (2) bekezdésében meghatározott eljárást, továbbá felkéri a magyar hatóságokat, hogy e levél kézhezvételétől számított egy hónapon belül nyújtsák be mindazon dokumentumokat, információkat és adatokat, amelyek az intézkedések összeegyeztethetőségének értékeléséhez szükségesek. Ezeknek az információknak különösen a következőkre kell kiterjedniük:

2.

A Bizottság kéri a magyar hatóságokat, hogy e levél másolatát azonnal továbbítsák a támogatás lehetséges kedvezményezettje részére.

3.

A Bizottság felhívja a figyelmet a 659/1999/EK tanácsi rendelet 14. cikkére, amely értelmében sor kerülhet az érintett tagállam által a kedvezményezettől való minden jogellenes támogatás visszafizettetésére.

4.

A Bizottság emlékezteti Magyarországot, hogy az érdekelt feleket e levélnek és érdemi összefoglalójának az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában történő közzététele útján tájékoztatja. E levél másolatának megküldésével az EFTA Felügyeleti Hatóságot is értesíti. Valamennyi érdekelt felet felkéri továbbá, hogy a közzétételt követő egy hónapon belül nyújtsa be észrevételeit.”