EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2018.9.3.

COM(2018) 232 final/2

CORRIGENDUM
This document corrects document COM(2018) 232 final of 25.4.2018.
Concerns the Hungarian language version.
The term 'data package' was mistranslated and has been corrected.
The text shall read as follows:

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A közös európai adattér kialakítása felé

{SWD(2018) 125 final}

1) Bevezetés

Az adathalmazok elemzésén alapuló innováció a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés kulcsfontosságú eleme, amely jelentősen erősítheti az európai versenyképességet a világpiacon. A megfelelő keretfeltételek biztosítása mellett az európai adatgazdaság 2020-ig megduplázódhat. 1

A Bizottság már bevezetett kulcsfontosságú intézkedéseket az adatintenzív iparágak keretfeltételeinek javítása érdekében. Az általános adatvédelmi rendelettel 2 az EU stabil keretet teremtett az adatgazdaság fenntartható fejlődésének előfeltételét jelentő digitális bizalom kiépítéséhez. A szóban forgó rendelet garantálja az adatok magas szintű védelmét. Minden érintettnek, akire vonatkoznak a 2018. május 25-én hatályba lépő új szabályok, gondoskodniuk kell a teljes körű megfelelésről. A megbízható és elfogadott adattechnológiákon alapuló jövőbeli versenyelőny alapjainak lefektetése érdekében a személyes adatok uniós adatvédelmi szabályok által biztosított szabad áramlása – a 2017. szeptemberben előterjesztett rendeletjavaslat keretében – kiegészül a nem személyes adatok szabad áramlásával 3 .

Az adatok Unión belüli hatékonyabb felhasználása érdekében azonban további fellépésre van szükség. A digitális egységes piaci stratégia részeként a Bizottság fontos lépéseket tett ebben az irányban. 2017. januárban közzétette „Az európai adatgazdaság kiépítése” című közleményt 4 , amely széles körű konzultációt indított az érdekeltekkel, többek között egy nyilvános online konzultációt is 5 . Ezt követően az európai digitális egységes piaci stratégia félidős felülvizsgálatának 6 keretében a Bizottság a nem személyes adatok szabad áramlására, valamint a közadatok és a közfinanszírozású adatok hozzáférhetőségére és további felhasználására vonatkozó kezdeményezéseket jelentett be. Emellett azt is jelezte, hogy további intézkedéseket kíván bevezetni a magánszektor közérdekű adatai terén.

A hatályos adatvédelmi jogszabályokra építve a Bizottság most egy intézkedéscsomagra tesz javaslatot, amely kulcsfontosságú lépés az EU közös adatterének, vagyis egy olyan méretű, akadályoktól mentes digitális területnek a kialakítása felé, amely lehetővé teszi az adatokon alapuló új termékek és szolgáltatások kifejlesztését. Az e közleménnyel együtt előterjesztett intézkedések a következők:

·a közszféra információinak további felhasználásáról szóló irányelv felülvizsgálatára irányuló javaslat 7 ,

·a tudományos információkhoz való hozzáférésről és azok megőrzéséről szóló ajánlás naprakésszé tétele 8 , valamint

·a magánszektor adatainak megosztására vonatkozó iránymutatás 9 .

Az iránymutatás alapját az e közleményben ismertetett, a vállalkozások közötti, valamint a vállalkozások és a közszektor közötti adatmegosztásra vonatkozó elvek alkotják. A tervezett intézkedések különböző típusú adatokat fednek le, ezért eltérő intenzitásúak. Ugyanakkor mindegyik annak az általánosabb célnak a megvalósítására törekszik, hogy a különböző ágazatokból, országokból és tudományágakból származó, az innováció és a növekedés kulcsfontosságú forrását jelentő adatokat egy közös adattérben egyesítse.

2) Az adathalmazok elemzésén alapuló innováció társadalmi-gazdasági előnyeinek kiaknázása

Az adatok jelentik a digitális egységes piac nyersanyagát. Forradalmasíthatják életünket és új növekedési lehetőségeket teremthetnek, többek között a kis- és középvállalkozások számára. A rendelkezésre álló – nagyrészt gépek és szenzorok által előállított – óriási mennyiségű adat mindannyiunk életére kihat. Kevés olyan terület van még az életünkben, amelyre a folyamatban lévő adatforradalom még nem volt hatással. Az adatok optimális felhasználása segíthet abban, hogy egészségesebben és hosszabb ideig éljünk, kevesebb stressz mellett és több figyelmet fordítva a környezet védelmére. Segíthet a tudósoknak abban, hogy jobb modelleket dolgozzanak ki az éghajlatváltozás és a természeti katasztrófák előrejelzésére.

Az intelligens adatfelhasználás átalakító hatással van a gazdaság és a közszféra valamennyi ágazatára:

Az adatok gazdasági hatása óriási. 2016-ban 254 850 adatkezelő vállalkozás 10 működött EU-szerte, és számuk – a jelentős növekedéssel számoló forgatókönyv szerint – 2020-ra mintegy 360 000-re emelkedhet.

Általánosságban elmondható, hogy az adatok elemzésének és az azokból való következtetések levonásának a képessége gyorsan az üzleti siker és a kormányzati hatékonyság kulcsfontosságú összetevőjévé fog válni. Versenyelőnyhöz fognak jutni azok a vállalkozások, amelyek nagy mennyiségű adattal, valamint az adatok elemzéséhez szükséges technikai kapacitással és képzett munkaerővel rendelkeznek 11 .

Az adatok egyre kritikusabb jelentőségű tényezőnek számítanak az új technológiák – például a mesterséges intelligencia és a dolgok internete – fejlesztése szempontjából is. A mesterséges intelligencia kínálta megoldások jelentős potenciális előnyökkel járnak a köz- és a magánszektor számára egyaránt. A mesterséges intelligenciára épülő technológiák alkalmazása számos ágazatban ösztönzi a termelékenységet és a versenyképességet. Segít kezelni a társadalmi és környezeti kihívásokat is, egyidejűleg pedig megválaszolja a saját maga által kiváltott kihívásokat. Ezzel összefüggésben a Bizottság ezzel az adatgazdasági csomaggal párhuzamosan elfogadja a „Mesterséges intelligencia Európa számára” című közleményt, amelyben körvonalazza a mesterséges intelligenciával kapcsolatos uniós stratégiát. A stratégiának három dimenziója van: az európai technológiai és ipari kapacitás megerősítése, a társadalmi-gazdasági változásokra való felkészülés, valamint megfelelő etikai és jogi keret biztosítása. Az egyik fő célkitűzés a mesterségesintelligencia-technológiák demokratizálása, nem csupán a mesterséges intelligenciával foglalkozó induló vállalkozások, hanem a mesterséges intelligencia felhasználóinak – köztük a technológiával nem foglalkozó, bármilyen nagyságú vállalkozásoknak – a támogatása céljából. 2019-ben a Bizottság létre fog hozni egy olyan platformot, amely megkönnyíti az igény szerinti hozzáférést az európai kutatók és vállalkozások számára a mesterséges intelligenciára épülő magas színvonalú eszközökhöz, adatokhoz és szolgáltatásokhoz (AI-on-demand platform).

A Bizottság ezzel az adatgazdasági csomaggal együtt az adatgazdaság szempontjából fontos további kezdeményezést is elfogad, nevezetesen a digitális egységes piacon az egészségügy és az ellátás digitális átalakításának lehetővé tételéről, a polgárok szerepének erősítéséről és egy egészségesebb társadalom megteremtéséről szóló közleményt. Ebben kifejti, hogy az adatok az egészségügy és az ellátás terén a digitális átalakulás kulcsfontosságú ösztönzői lehetnek. Az adatok növelhetik polgárok millióinak a jólétét, és megváltoztathatják az egészségügyi és ellátási szolgáltatások nyújtásának módját, gondoljunk csak a személyre szabott gyógyellátásra, a fertőző betegségek korai felismerésére vagy a gyógyszerek és orvosi eszközök gyorsabb ütemű fejlesztésére.

Az adatgazdaságban rejlő említett lehetőségek kiaknázása érdekében az EU-nak meg kell ragadnia a lehetőséget, hogy ösztönözze az innovatív egészségügyi megoldásokat, például a telemedicinát és a mobilegészségügyi alkalmazásokat; mindezt a digitális egységes piac félidős értékelésében foglaltaknak megfelelően és az adatvédelmi jogszabályok maradéktalan betartása mellett. Három kiemelt terület került meghatározásra:

·a polgárok egészségügyi adatokhoz való biztonságos hozzáférése és ezen adatok megosztása,

·jobb adatok a kutatás, a betegségmegelőzés, valamint a személyre szabott egészségügyi ellátás és ápolás előmozdítása érdekében,

·a polgárok szerepének erősítését, valamint a személyre szabott ápolást szolgáló digitális eszközök.

A fent említett közleményben a Bizottság felvázolta a három területen hozandó intézkedéseket. Az intézkedések magukban foglalnak egy ajánlást az elektronikus egészségügyi nyilvántartások megosztását szolgáló európai formátumra vonatkozóan, egy, az önkéntes koordinációra szolgáló mechanizmust az adatok – köztük a génállományokra vonatkozó adatok – megelőzés és a személyre szabott orvoslás kutatásának céljából történő megosztása céljából, valamint javaslatokat az egészségügy és a gondozás területén illetékes hatóságok számára az innovatív és bevált gyakorlatok cseréjére, a kapacitásépítésre és a technikai segítségnyújtásra vonatkozóan.

A fenti intézkedéseket kiegészíti az adathalmazok elemzésén alapuló új digitális technológiákkal összefüggésben a biztonsággal és felelősséggel 12 kapcsolatban felmerült kérdések előzetes elemzése is, hogy biztosítható legyen egyrészről a kiszámítható jogi környezet révén a bizalom és az elszámoltathatóság a vállalkozások és befektetők számára, másrészről a fogyasztók és a polgárok jogainak védelme. A digitális egységes piaci stratégia keretében eddig bevezetett vonatkozó kezdeményezésekkel együtt ezek az intézkedések kivételes helyzetet teremtenek az EU számára, hogy élni tudjon az adatforradalom által kínált lehetőségekkel, valamint hogy a belső piac nagyságára, az európai vállalkozások innovációs képességére építve és az európai értékek maradéktalan figyelembe vételével virágzó, fenntartható és biztonságos adatgazdaságot tudjon kialakítani.

3) A közadatok és a közfinanszírozású adatok az adathalmazok elemzésén alapuló innováció szolgálatában

A közadatokhoz és a közfinanszírozású adatokhoz való hozzáférés és azok további felhasználása a közös európai adattér fő sarokköve. A digitális egységes piaci stratégia félidős felülvizsgálata során a Bizottság bejelentette, hogy a meglévő jogszabályok értékelése alapján és hatásvizsgálat 13 elvégzése mellett kezdeményezni fogja a közadatokhoz és a közfinanszírozású adatokhoz való hozzáférést és azok további felhasználását. Ez a szakasz a kezdeményezés elemeit ismerteti.

a) A közszféra információinak további felhasználása

A közigazgatási szervek hatalmas mennyiségű adatot állítanak elő és gyűjtenek össze, amelyek értékes nyersanyagul szolgálnak az innovatív digitális szolgáltatások fejlesztéséhez és a jobb politikai döntéshozatalhoz.

Az EU már számos intézkedést hozott, hogy az adatgazdaság kulcsfontosságú eszközeként Unió-szerte hozzáférhetővé tegye a kormányzati adatokat. A közszféra információinak további felhasználásáról szóló 2003/98/EK irányelv 14 olyan uniós szintű keretet hozott létre, amely ösztönzi a közfinanszírozású adatok határokon átnyúló felhasználását, és elősegíti a páneurópai adatszolgáltatások és -termékek kifejlesztését. Ehhez olyan intézkedések társulnak – például a nyílt hozzáférésű adatok portáljának 15 beindítása –, amelyek megkönnyítik a közszféra adatainak határokon átnyúló és különböző nyelveken történő keresését és felhasználását. A Bizottság jó példával járt elöl és jogi keretet dolgozott ki saját adatainak további felhasználására 16 . Az ezt kiegészítő, nyílt hozzáférésű adatok portálja hozzáférést biztosít az uniós intézmények és más uniós szervek adataihoz 17 . A szóban forgó keret az adatok további felhasználására vonatkozó egyik legmodernebb rendszer világszinten, amelyben alapértelmezett szabály szerint a Bizottság adatainak nem kereskedelmi és kereskedelmi célú további felhasználását engedélyezni kell, és ehhez – a csak ritka és kellően indokolt eseteket leszámítva – nincs szükség egyéni kérelemre, ezért az adatok továbbfelhasználójától nem kérhető díjazás, a további felhasználás nem köthető feltételhez, és a továbbfelhasználók megkülönböztetése nem megengedett.

A jelenlegi adatgazdasági csomag középpontjában a közszféra információinak további felhasználásáról szóló irányelv felülvizsgálata 18 áll. A javasolt változtatások a rendelkezésre bocsátott adatok szélesebb köre és az adatok további felhasználásának elősegítése által valódi változást fognak hozni. A felülvizsgálat célkitűzései a következők:

·a piacra lépés akadályainak csökkentése – különösen a kis- és középvállalkozások esetében – a közszféra információinak további felhasználására vonatkozó díjak csökkentése révén;

·az adatokhoz való hozzáférés fokozása a közadatok és a közfinanszírozású adatok új típusainak az irányelv hatálya alá vonásával: i. a közüzemi és közlekedési ágazatban működő közvállalkozások által tárolt adatok, valamint ii. kutatási adatok;

·a nagyvállalatoknak kedvező és ezáltal az érintett adatok potenciális továbbfelhasználóinak körét korlátozó, túlzott mértékű lépéselőny kockázatának minimális szintre csökkentése a köz- és magánszféra közötti megállapodások megkötésére irányuló folyamat átláthatóbbá tételével 19 ;

·az üzleti lehetőségek növelése a dinamikus adatok közzétételének és a felhasználói program interfészek (API) használatának ösztönzése révén.

A dinamikus adatokhoz a felhasználói program interfészeken keresztül történő hozzáférés biztosítása különösen fontos, mivel támogatja a nyílt hozzáférésű adatokból álló ökoszisztémát, időt és pénzt takarít meg a letöltési folyamat automatizálása révén, és nagymértékben megkönnyíti az új termékek és szolgáltatások széles skálája esetében az adatok további felhasználását. Az adatoknak a felhasználói program interfészek megfelelő és biztonságos használatával történő megosztása jelentős hozzáadott értéket teremthet az adatértéklánc különböző szereplői számára. Hozzájárulhat továbbá az olyan adatkészletekhez kapcsolódó értékes ökoszisztémák létrehozásához, amelyek esetében az adatbirtokosok gyakran nem használják ki az azokban rejlő potenciált.

Jelenleg a közigazgatási szervek nem használják elégséges mértékben a felhasználói program interfészeket, és sok dokumentumhoz még mindig PDF formátumban lehet hozzáférni. Ebből kifolyólag a közszférából származó dinamikus adatok felhasználása az optimális szint alatt marad a hozzáadott értéket képviselő szolgáltatások létrehozása szempontjából. A közszféra információinak további felhasználásáról szóló irányelvben javasolt változtatások arra irányulnak, hogy a közigazgatási szervek Európa-szerte minél gyorsabban átálljanak a web-alapú funkciókra, szélesebb körben tegyék közzé a dinamikus adatokat, valamint fokozottabban használják a felhasználói program interfészeket.

A csomag tartalmazza az adatbázisok védelméről szóló irányelv 20 értékelésének az eredményeit is. Az értékelés 21 az irányelv két részének, a szerzői jognak és az adatbázisok sui generis jog általi védelmének általános működését fedi le, ugyanakkor hangsúlyosabban értékeli az utóbbi jog hatékonyságát. Ez magában foglalja az irányelvben meghatározott sui generis jog és az adatgazdaság közötti kapcsolat elemzését.

Az értékelés egyik fő következtetése az, hogy a sui generis jog nem minden esetben fedi le a nagy adathalmazokat és az egyetlen forrású adatbázisokat 22 , így pedig nem zárhatók ki az olyan problematikus esetek, amikor egyes jogbirtokosok a digitális adatokkal összefüggésben igényt formálhatnak közvetett tulajdonjogra. Mindazonáltal az értékelés jelzi, hogy ezt a feltételezést szorosan nyomon kell követni a jövőben, mivel tudományos körökben és az érdekeltek között – egyes bírósági ügyek kapcsán – felmerült a kérdés, hogy a sui generis jog ténylegesen nem alkalmazható-e az általában feltételezettnél szélesebb körben, például a gépi úton előállított adatokra is. Az adatbázisok védelméről szóló irányelv értékelése szintén foglalkozik a sui generis jog és a közszféra információinak további felhasználásáról szóló irányelv közötti lehetséges kölcsönhatásokkal, ahogy a közszféra információinak további felhasználásáról szóló irányelv értékelése is 23 . Tekintettel arra, hogy a gyakorlatban előfordulhatnak ilyen kölcsönhatások, a közszféra információinak további felhasználásáról szóló irányelv javasolt felülvizsgálata ellenőrizni kívánja a két jogi eszköz rendelkezéseinek összehangolását.

A javasolt felülvizsgálat egyértelműsíti továbbá a közszféra információinak további felhasználásáról szóló irányelv és a térinformációs infrastruktúra (INSPIRE) kialakításáról szóló irányelv 24 közötti kapcsolatot a két jogi eszköz közötti teljes összhang biztosítása érdekében.

Ezenkívül az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz program keretében a Bizottság – a nyílt hozzáférésű adatok európai uniós portáljának 25 folytatásaként – továbbra is támogatni fogja a nyílt hozzáférésű adatokból álló teljes körű infrastruktúra kialakítását. Ez a környezet lehetővé teszi interoperábilis adatok és eszközök, valamint ismeretek rendelkezésre bocsátását és támogatás biztosítását, hogy az Unió közigazgatási szervei és vállalkozásai (nevezetesen a kis- és középvállalkozások) számára a lehető legnagyobb mértékben lehetővé váljon a nyílt hozzáférésű adatok további felhasználása, valamint hogy tartalom gyűljön össze az európai mesterséges intelligencia fejlesztéséhez. A Bizottság javaslatot 26 tett arra, hogy a közszektor adatmegosztását 2019-től kezdődően az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz program keretében létrehozott adatmegosztást támogató központ is segítse elő.

A Bizottság ezenkívül további finanszírozási intézkedéseket is mérlegel, hogy 2020-at követően is támogassa a közszféra adataihoz további felhasználás céljából történő hozzáférést egy átfogó közös európai adattér kialakítása céljából.

Végül a közszféra információinak további felhasználására vonatkozó elvek akkor is érvényesülnek, amikor projektek az európai strukturális és beruházási alapokból 27 a helyi igényeknek megfelelően támogatásban részesülnek és ez – az e-kormányzati megoldásoknak, valamint a nyilvános információs és igazgatási rendszerek korszerűsítésének köszönhetően – hatékonyságnövekedéshez vezet.

b) A tudományos információkhoz való hozzáférés és azok megőrzése

A nyílt tudomány – különösen a közfinanszírozású kutatási eredményekhez való hozzáféréssel és azok további felhasználásával összefüggésben – alapvetően fontos a tudományos fejlődés és annak a társadalom javára fordítása szempontjából 28 . Ezt a Tanács a nyílt tudomány rendszerére való áttérésről szóló következtetéseiben 29 hangsúlyozta, amelyben felszólította a Bizottságot, hogy a nyílt tudománnyal foglalkozó szakpolitikai platformmal közösen, valamint a tagállamokkal és az érdekelt felekkel szoros együttműködésben fejlessze tovább a nyitott tudomány európai programját. A nyílt tudomány azt szorgalmazza, hogy a tetszőleges típusú kutatók (többek között önkéntes tudósok) által végzett kutatási folyamatok minden szakaszban – legyen az a projekttervezés, a módszertan, a munkafolyamatok vagy az eredmények terjesztése – nyitottak legyenek, hogy a kutatás folyamatosan támaszkodhasson a korábbi kutatási munkákra. Ezáltal javul a minőség, elkerülhetők az átfedések és könnyebbé válik az adatok további felhasználása, mindez pedig végső soron lehetővé teszi, hogy a tudomány nagyobb hatást gyakoroljon a társadalomra. A Bizottság megítélése szerint eljött az ideje annak, hogy – a nyílt hozzáférés területén 2012 óta folytatott politikájára építve – a tudományos információkhoz való hozzáférést és azok megőrzését a nyílt tudomány összefüggésébe helyezze.

A Bizottság a „Horizont 2020” keretprogramjára vonatkozó szabályoknak köszönhetően példát mutat a nyílt hozzáférésre vonatkozó szakpolitika terén. Az európai nyílt tudományosadat-felhő páneurópai portáljának 30 finanszírozásával támogatja továbbá a nyílt társadalmat megalapozó eszközök és szolgáltatások fejlesztését.

2012-ben a Bizottság szakpolitikai csomagot fogadott el, amely számos intézkedést tartalmaz az Unióban előállított tudományos információkhoz való hozzáférés javítása érdekében. Az e csomag részét képező, a tudományos információkhoz való hozzáférésről és azok megőrzéséről szóló 2012/417/EU bizottsági ajánlás 31  azt az elvet vette alapul, hogy a lehető legkevesebb korlátozás mellett biztosítani kell az állami finanszírozásból származó tudományos információkhoz való hozzáférést és azok további felhasználását.

Az ajánlás értékelése megerősíti, hogy az ajánlás értékes és hatásos eszköznek bizonyult, és továbbra is releváns a szakpolitika szempontjából. Ahhoz azonban, hogy megfeleljen a jövő kihívásainak is, az ajánlást felül kell vizsgálni annak érdekében, hogy tükrözze a kutatási gyakorlatok legújabb eredményeit, valamint az EU közelmúltbeli szakpolitikai fejleményeit. Az európai nyílt tudományosadat-felhőre vonatkozó kezdeményezés és a digitális egységes piaci stratégia félidős értékelésének 32 részét képező európai számításifelhő-kezdeményezésben 33 bejelentetteknek megfelelően a jelenlegi adatgazdasági csomag ezért kiterjed a tudományos információkhoz való hozzáférésről és azok megőrzéséről szóló ajánlás felülvizsgálatára 34 is.

Az ajánlás felülvizsgálata a közszféra információinak további felhasználásáról szóló irányelv felülvizsgálatával 35 párhuzamosan kerül előterjesztésre; ez utóbbi az irányelv hatályának a kutatási adatokra történő kiterjesztését, valamint az EU nyílt hozzáférésre vonatkozó szakpolitikája és a nyíltadat-politikája közötti koherencia és komplementaritás biztosítását javasolja. Ezáltal egyidejűleg kiaknázhatók a közszféra információiban és a közfinanszírozású kutatási adatokban rejlő lehetőségek. A közszféra információinak további felhasználásáról szóló irányelv javasolt felülvizsgálata következtében a tagállamoknak olyan szakpolitikákat kellene kidolgozniuk, amelyek a nyilvános és köztulajdonban lévő kutatási adatokhoz való nyílt hozzáférést szabályozzák, a tudományos információkhoz való hozzáférésről és azok megőrzéséről szóló ajánlás felülvizsgálata pedig iránymutatásul szolgálna a nyilvános és köztulajdonban lévő kutatási adatokhoz való nyílt hozzáférés végrehajtásához.

4) A magánszektorbeli adatok, mint az európai innováció és versenyképesség fő hajtóereje

A magánszektorbeli adatokhoz való hozzáférés és azok további felhasználása a közös európai adattér további sarokköve. A digitális egységes piaci stratégia félidős felülvizsgálatával összhangban, valamint az érdekelt felekkel folytatott konzultáció eredményeire támaszkodva a magánszektor adatainak megosztására vonatkozóan több olyan alapelv is megfogalmazható, amelyet érdemes figyelembe venni 36 .

a) A vállalkozások közötti adatmegosztás

Az európai adatgazdaság kiépítéséről szóló közlemény számos kérdést felvetett az adatok folyamatosan növekvő mennyiségével kapcsolatban. Ezek az adatok sokszor automatizált módon, kialakulóban lévő technológiákon – például a dolgok internetén – alapuló gépek vagy folyamatok által előállított adatok. Ahhoz, hogy ezekből és a magánszektor más típusú adataiból a lehető legnagyobb érték legyen kinyerhető, a piaci szereplőknek szükségük lehet arra, hogy – határokon átívelően és különböző helyzetekben is – hozzá tudjanak férni ezekhez az adatokhoz és használni tudják azokat. Amint az a közleményben szerepel, a dolgok internete által automatizált módon előállított, nem személyes adatok specifikus kérdéseket vetnek fel, mivel ezeknek a dolgoknak az előállítói az előállított adatokhoz való hozzáférés és azok felhasználásának meghatározása szempontjából általában kitüntetett helyzetben vannak. Az érintett piac jellegétől függően hozzájárulhatnak vagy megtagadhatják a dolog felhasználójától a hozzáférési és használati jogosultságot, aki így nem tudja felhasználni azokat az adatokat, amelyeknek az előállítását ő maga váltotta ki.

Az érdekelt felekkel folytatott párbeszédből és az online felmérésre 37 adott válaszokból az derült ki, hogy az érdekeltek nagymértékben egyetértenek abban, hogy a vállalkozások közötti fokozottabb adatmegosztás előnyökkel járna. Ugyanakkor úgy vélik, hogy az adatgazdaság fejlődésének jelenlegi szakaszában a meglévő szabályozási keret megfelel a célnak, és még nincs szükség a vállalkozások közötti adatmegosztásra vonatkozó horizontális jogszabályra. Szerintük először arról kellene gondoskodni, hogy az adatpiacokon a lehető legjobb feltételek legyenek ahhoz, hogy a piac önállóan fejlődhessen, és ennek a szerződési szabadság alapvető eleme. Úgy vélik, hogy általában véve a vállalkozások számára lehetővé kell tenni, hogy szabadon döntsenek arról, kinek és milyen feltételekkel adható hozzáférés nem személyes adataikhoz. Általánosságban az érdekelt felek nem támogatnak egy új típusú, „adat feletti rendelkezési jogot”, és számos érvet felsorakoztatnak annak szemléltetésére, hogy a vállalkozások közötti adatmegosztással kapcsolatban az alapvető kérdés nem a tulajdonjog, hanem inkább az, hogyan történik az adatokhoz való hozzáférés megszervezése.

Másrészről az érdekeltek erőteljesen támogatják az olyan nem szabályozási intézkedéseket, mint i. a felhasználói program interfészek használatának ösztönzése az adatkészletekhez való hozzáférés és azok felhasználásának egyszerűbbé tétele és automatizálása révén; ii. javasolt szabványos szerződési feltételek kidolgozása; valamint iii. uniós szintű iránymutatás nyújtása.

Figyelemmel a jelenleg rendelkezésre álló összes bizonyítékra és az európai adatgazdaság kiépítéséről szóló közleményben 38 kidolgozott elvek alapján a Bizottság fontosnak tartja elismerni azt a tényt, hogy az adatok további felhasználása nem jár az adatminőség romlásával, és sok esetben a versenyelőny elvesztésével sem, mivel egyazon adatok teljesen különböző termékek vagy szolgáltatások támogatását vagy javítását teszik lehetővé. Ez különösen igaz a mesterségesintelligencia-alkalmazások betanítása szempontjából releváns adatok rendelkezésre bocsátására, ami nagy kihívás elé állítja az ágazatot Európában. Több vállalkozást lehetne ösztönözni az adatpartnerségekre, vagyis más vállalkozásokkal olyan megállapodások megkötésére, amelyek célja, hogy minél több kereskedelmi szereplő számára lehetővé váljon az adatok maximális kiaknázása.

Ahhoz, hogy tisztességes és versenyképes piacokat lehessen biztosítani a dolgok internete, valamint az ezen dolgok által létrehozott nem személyes, gép által előállított adatokon alapuló termékek és szolgáltatások számára, a Bizottság szerint a szerződéses megállapodásokban tiszteletben kell tartani a következő fő elveket:

Mivel a vállalkozások közötti adatmegosztásra vonatkozó vita még nem zárult le, és idővel egyre több tapasztalat gyűlik össze, ez a közlemény további konzultációs folyamatot hivatott elindítani az érdekeltek bevonásával. Az összegyűjtött információk elemzése alapján ezek az elvek tovább változhatnak. A Bizottság továbbra is értékelni fogja, hogy az így módosuló elvek és esetleges magatartási kódexek elegendőnek bizonyulnak-e a tisztességes és nyitott piacok fenntartásához, és szükség esetén megfelelő intézkedések megtételével kezelni fogja a helyzetet. Az egyes piacok szerkezetének különbözőségéből adódóan ágazatspecifikus intézkedésekre is szükség lehet.

Az európai ipar digitalizálására irányuló kezdeményezés 40 részeként a Bizottság már intézkedéseket tett az ipar támogatására, többek között azáltal, hogy a „Horizont 2020” program keretében pénzügyi támogatást nyújt az ipari adatplatformoknak és az innovációs központoknak. Ezen erőfeszítések folytatásaként a Horizont 2020 keretében a 2018–2020 közötti időszakra vonatkozó kutatási és innovációs intézkedések 41 (különösen az „ipari és személyes adatplatformok”) elősegítik a megbízható és biztonságos platformok és a magánélet védelmét garantáló elemzési módszerek kifejlesztését, hogy kifejezett módon garantálják a védett ipari adatok és személyes adatok biztonságos megosztását, és ugyanakkor megkönnyítsék a vonatkozó jogszabályok (például adatvédelmi jogszabályok) betartását.

Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz program keretében létrehozott adatmegosztást támogató központ intézkedéseket fog hozni, hogy a közszféra adatain túl megkönnyítse a magánszektor adataihoz való hozzáférést is. A központ a felhasználói program interfészekkel kapcsolatos bevált gyakorlatok és információk, a már létező szerződésminták és egyéb jogi és technikai szempontok nyújtásával szakismeretet és segítséget fog kínálni az adatmegosztás területén. Elő fogja továbbá segíteni az e közleményt kísérő szolgálati munkadokumentumban meghatározott iránymutatás továbbfejlesztését 42 ; ellenőrzőlisták és – amennyiben hasznosnak bizonyul – szerződéses rendelkezésminták kidolgozására is sor kerülhet. Az erre irányuló munka figyelembe fogja venni az átjárhatósági megoldásokról szóló program eredményeit a 2016–2020 közötti időszakra vonatkozóan (ISA2).

A Bizottság meg fogja vizsgálni a felhasználói program interfészek ösztönzésének lehetőségét például az e-kormányzat területén, valamint az egyszeri adatszolgáltatás elvének alkalmazásához kötött intézkedésekkel összefüggésben. Jelenleg sok vállalkozás rendelkezik nagy, kihasználatlan adatkészletekkel, de nincs forrásuk vagy kapacitásuk azok elemzésére, illetve az ezeken az adatokon alapuló, kereskedelmileg jövedelmező szolgáltatások létrehozására. A felhasználói program interfészek megfelelő alkalmazása elősegíthetné az induló innovatív vállalkozásokat támogató ökoszisztémák létrejöttét, értéket teremthetne a kihasználatlan készletekre támaszkodva és segíthetne az érintett vállalkozásoknak abban, hogy új szolgáltatásokat és termékeket fejlesszenek ki. Ez történt a pénzügyi ágazatban, ahol a jól megtervezett felhasználói program interfészek használata révén bizonyos banki adatokhoz való hozzáférés a pénzügyi szolgáltatások új ökoszisztémája – többek között a napi kiadásokra vonatkozó személyre szabott tanácsadás – előtt nyitotta meg az utat; ezek a szolgáltatások továbbra is a pénzügyi intézmények ellenőrzése és irányítása alatt maradnak, amelyek egyébként nem nyújtanának ilyen szolgáltatásokat. A felhasználói program interfészek kialakításának és alkalmazásának több elven kell alapulnia, melyek a következők: stabilitás, az egész életciklusra kiterjedő karbantartás, a használat és a szabványok egységessége, felhasználóbarát jelleg és biztonság.

Végezetül a Bizottság továbbra is meg fogja könnyíteni a teszteket és a demonstrációkat bizonyos területeken, például a határokon átnyúló digitális folyosókon megvalósuló összekapcsolt és automatizált mobilitás nagyléptékű kiépítésével összefüggésben. Az e folyosókkal kapcsolatos munka a 29 tagállam és az EGT-országok által aláírt szándéknyilatkozat, az iparág és a tagállamok részvételével megrendezett frankfurti kerekasztal, valamint a 2018. évi digitális napnak az eredménye, amelynek keretében az EU, az EGT-tagállamok és az érintett iparági érdekelt felek csatlakoztak a kezdeményezéshez. Az e folyosókkal kapcsolatos tapasztalatok többek között a csatlakoztatott és automatizált mobilitási ökoszisztémában a járműfedélzeti adatok és az egyéb kereskedelmi vonatkozású adatokhoz való hozzáférés és azok további felhasználásának műszaki és jogi eszközeivel kapcsolatos vizsgálatot fogják szolgálni, és e tapasztalatok hozzájárulhatnak a digitális egységes piac e vetületére vonatkozó további uniós iránymutatások kidolgozásához.

b) A magánszektor közérdekű adataihoz való hozzáférés – a vállalkozások és a kormányzat közötti adatmegosztás

A Bizottság a vállalkozások és a közszféra közötti adatmegosztást is vizsgálja. Az állami szervek jelentős számú kísérleti projekt alkalmazásával megkezdték az adatelemzésben rejlő potenciál értékelését a szakpolitikai döntések orientálása, illetve a közszolgáltatások javítás érdekében.

Ebben az összefüggésben rendkívül fontosak a vállalkozások, például a távközlési szolgáltatók, az online platformok, a gépkocsigyártók, a kiskereskedők vagy a közösségi média adatai. Használatuknak köszönhetően például célzottabbá válhat a járványokra való reagálás, javulhat a várostervezés, a közlekedésbiztonság és a közlekedésszervezés, valamint a környezetvédelem, a piacfelügyelet vagy a fogyasztóvédelem.

A hivatalos statisztikák összeállítása során a szóban forgó adatok elemzése költséghatékonyabb lehet, és gyorsabb eredményeket hozhat olyan kérdésekben, mint a népesség mozgása, az árak, az infláció, az internetes gazdaság, az energia vagy a közlekedés. Így az adatgyűjtési kérdőívek elkerülésével ez is csökkentheti a vállalkozásokra és polgárokra nehezedő terheket. Az európai adatgazdaság kiépítéséről szóló, 2017. évi közlemény 43 megvizsgálta ezeket a lehetőségeket, és a digitális egységes piaci stratégia félidős értékelésében a Bizottság kötelezettséget vállalt arra, hogy folytatja a kérdés vizsgálatát.

A közszféra információinak további felhasználásáról szóló irányelv felülvizsgálata keretében folytatott konzultáció 44 eredményeiből kiderült, hogy a válaszadók támogatják a – hatóságok részéről és általában tudományos célból – a magánszektor adataihoz való hozzáférés javítására irányuló elképzelést. Ugyanakkor az adatbirtokosok kiemelték, hogy több kérdés tisztázásra szorul, beleértve az adatok összegyűjtése és kiigazítása céljából eszközölt beruházások megtérülését lehetővé tevő kompenzáció kérdését.

Az erre irányuló intézkedéseknek teljes mértékben meg kell felelniük a személyes adatok védelméről szóló jogszabályoknak.

Figyelembe véve a meglévő tapasztalatokat és az érdekelt felekkel folytatott konzultáció eredményeit, a Bizottság úgy véli, hogy a következő alapelvek tiszteletben tartása támogathatja a közszféra szerveinek a további felhasználás szempontjából preferenciális feltételek melletti hozzáférését a magánszektorbeli adatokhoz.

A Bizottság a téma továbbgondolása céljából magas szintű kerekasztal-beszélgetést fog szervezni a magánszektor közérdekű adataihoz való nyilvános hozzáférésről. Ennek során kellő figyelmet kell fordítani arra, hogy egyes területeken (pl. a szóban forgó adatok hivatalos statisztikák céljára történő további felhasználásával összefüggésben) már előrehaladtak a megbeszélések. A Bizottság javasolja, hogy az érdekelt felekkel folytatott további megbeszélések alapjául a fenti elvek szolgáljanak. A Bizottság folytatja annak értékelését, hogy ezek az intézkedések elégségesnek bizonyulnak-e a vállalkozások és a kormányzat közötti adatmegosztás megkönnyítése szempontjából, és szükség esetén a megfelelő intézkedések megtételével – például ágazati intézkedésekkel – kezelni fogja a helyzetet.

5) Következtetés

Ebben a közleményben a Bizottság olyan intézkedéseket terjesztett elő, amelyek meg fogják könnyíteni a vállalkozások és a közszféra számára a különböző forrásból, ágazatokból és tudományágakból származó adatokhoz való hozzáférést és azok további felhasználását az Unión belül. Ezeknek az intézkedéseknek és a már meglévő kezdeményezéseknek – többek között a személyes adatok védelmére vonatkozó, 2018. májusban hatályba lépő új szabályozási keretnek, a nem személyes adatok szabad áramlására vonatkozó javaslatnak, valamint a hálózati összekapcsoltság fokozására és a nagy teljesítményű számítástechnikára vonatkozó kezdeményezéseknek – köszönhetően valódi közös európai adattér fog létrejönni az uniós szintű szakpolitikai intézkedések, valamint a kutatás és az innováció célzott támogatásának segítségével. Mindez nélkülözhetetlen az EU gazdasági növekedése és versenyképessége szempontjából.

A Bizottság felkéri a társjogalkotókat, hogy törekedjenek a javasolt adatgazdasági csomag 45 jogalkotási elemének mielőbbi elfogadására annak biztosítása érdekében, hogy az EU teljes mértékben kiaknázhassa az adatgazdaság kínálta lehetőségeket. Felkéri továbbá a tagállamokat és a többi érdekeltet, hogy járuljanak hozzá a bejelentett intézkedésekhez és kezdeményezésekhez.

(1)

Az EU GDP-jének 2016. évi 1,99%-áról 2020-ra 4%-ára, IDC 2017, European Data Market Study (Európai adatpiaci tanulmány), zárójelentés.

(2)

HL L 119., 2016.5.4., 1. o.

(3)

 COM(2017) 495 final.

(4)

 COM(2017) 9 final.

(5)

  https://ec.europa.eu/digital-single-market/en/news/public-consultation-building-european-data-economy  

(6)

 COM(2017) 228 final.

(7)

 COM(2018) 234.

(8)

 C(2018) 2375.

(9)

 SWD(2018) 125.

(10)

Olyan szervezetek, amelyek fő tevékenysége adatokkal összefüggő termékek, szolgáltatások és technológiák előállítása.

(11)

 OECD, Data-driven innovation. Big Data for Growth and Well-being (Az adathalmazok elemzésén alapuló innováció. Nagy adathalmazok a növekedésért és a jólétért), 2015.

(12)

Szolgálati munkadokumentum a gépekről szóló irányelv, valamint a termékfelelősségről szóló irányelv értékeléséről, továbbá szolgálati munkadokumentum az új digitális technológiákkal kapcsolatos felelősségről.

(13)

SWD(2018) 127.

(14)

  Az Európai Parlament és a Tanács 2003/98/EK irányelve (2003. november 17.) a közszféra információinak további felhasználásáról .

(15)

  https://www.europeandataportal.eu/  

(16)

  A Bizottság 2011/833/EU határozata (2011. december 12.) a bizottsági dokumentumok további felhasználásáról .

(17)

  https://data.europa.eu/euodp/hu/home  

(18)

COM(2018) 234.

(19)

A szóban forgó megállapodásokkal az a fő probléma, hogy az adatok a gyakorlatban csupán egy vagy nagyon kevés továbbfelhasználó számára hozzáférhetőek, és az adatoknak ez a korlátozott további felhasználása nem a piac sajátosságaiból adódóik, hanem a köz- és magánszféra közötti megállapodás megkötésének módjából. A folyamat átláthatóbbá tétele arra irányul, hogy korlátozza a túlzott mértékű lépéselőnyt azáltal, hogy a) lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy tudomást szerezzenek a rendelkezésre álló adatokról és b) javítja annak az esélyét, hogy a szóban forgó adatokat ténylegesen több továbbfelhasználó aknázza ki.

(20)

  Az Európai Parlament és a Tanács 96/9/EK irányelve (1996. március 11.) az adatbázisok jogi védelméről .

(21)

 SWD(2018) 146.

(22)

Az egyetlen forrású adatbázis azt jelenti, hogy az adott adatbázis esetében maga az adatbázis az egyetlen adatforrás.

(23)

SWD(2018) 145.

(24)

  Az Európai Parlament és a Tanács 2007. március 14-i 2007/2/EK irányelve .

(25)

  http://data.europa.eu/europeandataportal .

(26)

  https://ec.europa.eu/digital-single-market/en/news/connecting-europe-facility-cef-telecom-work-programme-2018-adopted .

(27)

  https://cohesiondata.ec.europa.eu .

(28)

COM(2018) 22 final.

(29)

 http://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-9526-2016-INIT/en/pdf.

(30)

 SWD(2018) 83 final.

(31)

C(2012) 4890 final.

(32)

COM(2017) 228 final.

(33)

COM(2016) 178 final.

(34)

C(2018) 2375.

(35)

COM(2018) 234.

(36)

SWD(2018) 125 „Guidance on sharing private sector data in the European data economy” (Iránymutatás az európai adatgazdaságban a magánszektor adatainak megosztásáról). A dokumentum két részből áll: az egyik a vállalkozások közötti üzleti kapcsolatokkal összefüggésben foglalkozik az adatmegosztással, a másik pedig a vállalkozások és a kormányzat közötti viszonylatban.

(37)

  https://ec.europa.eu/digital-single-market/en/news/public-consultation-building-european-data-economy  

(38)

COM(2017) 9 final, 11. o.

(39)

Például az ipari folyamatokhoz kapcsolódóan robotok által előállított, az értékesítés utáni szolgáltatások (pl. javítás és karbantartás) szempontjából releváns adatok vagy a szolgáltató értékelésére vonatkozó adatok.

(40)

COM(2016) 180 final.

(41)

  http://ec.europa.eu/research/participants/data/ref/h2020/wp/2018-2020/main/h2020-wp1820-leit-ict_en.pdf .

(42)

 SWD(2018) 125.

(43)

 Lásd még: Bizottsági szolgálati munkadokumentum, SWD(2017) 2 final.

(44)

 COM(2018) 234.

(45)

COM(2018) 234.