This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 02020L0012-20200110
Consolidated text: A Bizottság (EU) 2020/12 felhatalmazáson alapuló irányelve (2019. augusztus 2.) az (EU) 2017/2397 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a kompetenciákra és a kapcsolódó ismeretekre és készségekre, a gyakorlati vizsgákra, a szimulátorok jóváhagyására és az egészségi alkalmasságra vonatkozó szabványok tekintetében történő kiegészítéséről (EGT-vonatkozású szöveg)EGT-vonatkozású szöveg
A Bizottság (EU) 2020/12 felhatalmazáson alapuló irányelve (2019. augusztus 2.) az (EU) 2017/2397 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a kompetenciákra és a kapcsolódó ismeretekre és készségekre, a gyakorlati vizsgákra, a szimulátorok jóváhagyására és az egészségi alkalmasságra vonatkozó szabványok tekintetében történő kiegészítéséről (EGT-vonatkozású szöveg)EGT-vonatkozású szöveg
In force
)
02020L0012 — HU — 10.01.2020 — 000.001
Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű és nem vált ki joghatást. Az EU intézményei semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért. A jogi aktusoknak – ideértve azok bevezető hivatkozásait és preambulumbekezdéseit is – az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett és az EUR-Lex portálon megtalálható változatai tekintendők hitelesnek. Az említett hivatalos szövegváltozatok közvetlenül elérhetők az ebben a dokumentumban elhelyezett linkeken keresztül
A BIZOTTSÁG (EU) 2020/12 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ IRÁNYELVE (2019. augusztus 2.) az (EU) 2017/2397 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a kompetenciákra és a kapcsolódó ismeretekre és készségekre, a gyakorlati vizsgákra, a szimulátorok jóváhagyására és az egészségi alkalmasságra vonatkozó szabványok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 006, 2020.1.10., 15. o) |
Helyesbítette:
A BIZOTTSÁG (EU) 2020/12 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ IRÁNYELVE
(2019. augusztus 2.)
az (EU) 2017/2397 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a kompetenciákra és a kapcsolódó ismeretekre és készségekre, a gyakorlati vizsgákra, a szimulátorok jóváhagyására és az egészségi alkalmasságra vonatkozó szabványok tekintetében történő kiegészítéséről
(EGT-vonatkozású szöveg)
1. cikk
Az (EU) 2017/2397 irányelv 17. cikkének (1) bekezdésében említett kompetenciákra vonatkozó követelményeket, illetve kapcsolódó ismereteket és készségeket az ezen irányelv I. mellékletében meghatározottak képezik.
2. cikk
Az (EU) 2017/2397 irányelv 17. cikkének (3) bekezdésében említett gyakorlati vizsgákra vonatkozó követelményeket az ezen irányelv II. mellékletében meghatározottak képezik.
3. cikk
Az (EU) 2017/2397 irányelv 21. cikkének (2) bekezdésében említett, a szimulátorok jóváhagyására vonatkozó követelményeket az ezen irányelv III. mellékletében meghatározottak képezik.
4. cikk
Az (EU) 2017/2397 irányelv 23. cikkének (6) bekezdésében említett, az egészségi alkalmasságra vonatkozó követelményeket az ezen irányelv IV. mellékletében meghatározottak képezik.
5. cikk
(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb 2022. január 17-ig megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul megküldik a Bizottság számára.
Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.
(2) Az (1) bekezdés nem vonatkozik azokra a tagállamokra, amelyek még nem ültették át és nem hajtották végre teljes mértékben az (EU) 2017/2397 irányelvet az említett irányelv 39. cikkének (2), (3) vagy (4) bekezdésével összhangban. Ha a tagállam teljes mértékben átülteti és végrehajtja az (EU) 2017/2397 irányelvet, egyidejűleg hatályba lépteti azokat a jogszabályi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljen, és ennek megtörténtéről értesíti a Bizottságot.
(3) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.
6. cikk
Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
7. cikk
Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.
I. MELLÉKLET
A KOMPETENCIÁKRA, VALAMINT A HOZZÁJUK KAPCSOLÓDÓ ISMERETEKRE ÉS KÉSZSÉGEKRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK
I. AZ ÜZEMELTETÉSI SZINTRE VONATKOZÓ KOMPETENCIAKÖVETELMÉNYEK
1. Hajózás
1.1. |
A matróznak képesnek kell lennie arra, hogy segítse a vízi járművet irányító személyzetet a vízi jármű belvízi utakon történő manőverezésében és kormányzásában. A matróznak valamennyi típusú vízi úton és valamennyi típusú kikötőben képesnek kell lennie erre. A matróznak képesnek kell lennie különösen a következőkre:
|
2. A vízi jármű üzemeltetése
2.1. |
A matróznak képesnek kell lennie arra, hogy segítse a vízi járművet irányító személyzetet a vízi jármű üzemeltetésében és a fedélzeten tartózkodó személyekkel való törődésben. A matróznak képesnek kell lennie a következőkre:
|
2.2. |
A matróznak képesnek kell lennie a vízi jármű felszerelésének használatára. A matróznak képesnek kell lennie a következőkre:
|
3. Rakománykezelés, rakományelrendezés és személyszállítás
3.1. |
A matróznak képesnek kell lennie arra, hogy segítse a vízi járművet irányító személyzetet a rakomány előkészítésében, elrendezésében és figyelemmel kísérésében a berakodási és kirakodási műveletek során. A matróznak képesnek kell lennie a következőkre:
|
3.2. |
A matróznak képesnek kell lennie arra, hogy segítse a vízi járművet irányító személyzetet az utasoknak történő szolgáltatásnyújtásban, és közvetlen segítséget nyújtson a fogyatékkal élőknek és a csökkent mozgásképességű személyeknek az Európai Parlament és a Tanács 1177/2010/EU rendelete IV. mellékletében előírt képzési követelményeknek és utasításoknak megfelelően ( 1 ). A matróznak képesnek kell lennie a következőkre:
|
4. Hajózási gépészet és elektrotechnika, elektronika és vezérléstechnika
4.1. |
A matróznak képesnek kell lennie arra, hogy segítse a vízi járművet irányító személyzetet a tengeri, elektrotechnikai, elektronikus és vezérléstechnikai teendőkben az általános műszaki biztonság biztosítása érdekében. A matróznak képesnek kell lennie a következőkre:
|
4.2. |
A matróznak képesnek kell lennie a tengeri, elektrotechnikai, elektronikus és vezérléstechnikai berendezéseken szükségessé váló karbantartási munkálatok elvégzésére az általános műszaki biztonság biztosítása érdekében. A matróznak képesnek kell lennie a következőkre:
|
5. Karbantartás és javítás
5.1. |
A matróz képes segíteni a vízi járművet irányító személyzetet a vízi jármű, valamint annak eszközei és felszerelései karbantartásában és javításában. A matróznak képesnek kell lennie a következőkre:
|
6. Kommunikáció
6.1. |
A matróznak képesnek kell lennie általánosan és szakmailag kommunikálni, beleértve a kommunikációs problémákkal járó helyzetek esetén a szabványosított kommunikációs kifejezések használatára való képességet. A matróznak képesnek kell lennie a következőkre:
|
6.2. |
A matróznak képesnek kell lennie barátságos viselkedést tanúsítani. A matróznak képesnek kell lennie a következőkre:
|
7. Egészségvédelem, biztonság és környezetvédelem
7.1. |
A matróznak képesnek kell lennie a biztonságos munkavégzés szabályainak betartására, meg kell értenie az egészségvédelmi és biztonsági szabályok fontosságát és a környezetvédelem fontosságát. A matróznak képesnek kell lennie a következőkre:
|
7.2. |
A matróznak képesnek kell lennie a fedélzeten történő gyakorlatozás jelentőségének felismerésére, és vészhelyzetek esetén az azonnal cselekvésre. A matróznak képesnek kell lennie a következőkre:
|
7.3. |
A matróznak képesnek kell lennie arra, hogy óvintézkedéseket tegyen a tűzesetek megakadályozására, és megfelelően kell használnia a tűzoltó berendezést. A matróznak képesnek kell lennie a következőkre:
|
7.4. |
A matróznak képesnek kell lennie arra, hogy feladatait a környezetvédelem fontosságának figyelembevételével hajtsa végre. A matróznak képesnek kell lennie a következőkre:
|
II. A VEZETŐI SZINTRE VONATKOZÓ KOMPETENCIAKÖVETELMÉNYEK
0. Felügyelet
A hajóvezetőnek képesnek kell lennie arra, hogy oktatást biztosítson a fedélzeti személyzet többi tagja részére, és felügyelje az általuk végzett, az (EU) 2017/2397 irányelv II. mellékletének 1. pontjában említett feladatokat, aminek előfeltétele, hogy rendelkezzen az e feladatok elvégzéséhez szükséges képességekkel.
A hajóvezetői képesítést szerezni kívánó személyeknek igazolniuk kell, hogy rendelkeznek a következő 0.1–7.4. pontban felsorolt kompetenciákkal, kivéve, ha az alábbi lépések egyikét megtették:
0.1. |
Hajózás A hajóvezetőnek képesnek kell lennie a következőkre:
|
0.2. |
A vízi jármű üzemeltetése A hajóvezetőnek képesnek kell lennie a következőkre:
|
0.3. |
Rakománykezelés, rakományelrendezés és személyszállítás A hajóvezetőnek képesnek kell lennie a következőkre:
|
0.4. |
Hajózási gépészet és elektrotechnika, elektronika és vezérléstechnika A hajóvezetőnek képesnek kell lennie a következőkre:
|
0.5. |
Karbantartás és javítás A hajóvezetőnek képesnek kell lennie a következőkre:
|
0.6. |
Kommunikáció A hajóvezetőnek képesnek kell lennie a következőkre:
|
0.7. |
Egészségvédelem, biztonság és környezetvédelem A hajóvezetőnek képesnek kell lennie a következőkre:
|
1. Hajózás
1.1. |
A hajóvezetőnek képesnek kell lennie meghatározni az útvonalat és navigálni a belvízi utakon, ennek részeként képesnek kell lennie arra, hogy kiválassza a legészszerűbb, leggazdaságosabb és ökológiai szempontból legjobb hajózási útvonalat a rakodási és kirakodási célpontok eléréséhez, figyelembe véve az alkalmazandó közlekedési szabályzatot és a belvízi hajózás egyezményes szabályait. A hajóvezetőnek képesnek kell lennie a következőkre:
|
1.2. |
A hajóvezetőnek képesnek kell lennie a vízi jármű személyzetére vonatkozó szabályokkal kapcsolatos ismereteinek alkalmazására, ideértve a pihenőidőre és a fedélzeti személyzet összetételére vonatkozó ismereteket is; A hajóvezetőnek képesnek kell lennie a következőkre:
|
1.3. |
A hajóvezetőnek képesnek kell lennie hajózni és manőverezni, gondoskodva arról, hogy a vízi jármű a belvízi utakon minden körülmények között biztonságosan működjön, azokban a helyzetekben is, amelyeket nagy forgalomsűrűség jellemez, vagy amikor más vízi járművek veszélyes árukat szállítanak, és amelyekben szükséges a Veszélyes Áruk Nemzetközi Belvízi Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADN) alapszintű ismerete. A hajóvezetőnek képesnek kell lennie a következőkre:
|
1.4. |
A hajóvezetőnek képesnek kell lennie a belvízi utakon bekövetkező hajózási vészhelyzetekre való reagálásra. A hajóvezetőnek képesnek kell lennie a következőkre:
|
2. A vízi jármű üzemeltetése
2.1. |
A hajóvezetőnek képesnek kell lennie a belvízi hajóépítésre és az építési módszerekre vonatkozó ismereteknek a különböző típusú vízi járművek üzemeltetéséhez való alkalmazására, és alapvető ismeretekkel kell rendelkeznie a belvízi hajókra vonatkozó műszaki követelményekről, az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1629 irányelvében említettek szerint ( 2 ). A hajóvezetőnek képesnek kell lennie a következőkre:
|
2.2. |
A hajóvezetőnek képesnek kell lennie arra, hogy ellenőrizze és figyelemmel kísérje a kötelező felszereléseket az érvényes vízi jármű bizonyítványban említettek szerint. A hajóvezetőnek képesnek kell lennie a következőkre:
|
3. Rakománykezelés, rakományelrendezés és személyszállítás
3.1 |
A hajóvezetőnek képesnek kell lennie arra, hogy megtervezze és biztosítsa a rakományoknak az út során történő biztonságos berakodását, elrendezését, rögzítését, kirakodását és gondozását. A hajóvezetőnek képesnek kell lennie a következőkre:
|
3.2. |
A hajóvezetőnek képesnek kell lennie a vízi jármű stabilitásának megtervezésére és biztosítására. A hajóvezetőnek képesnek kell lennie a következőkre:
|
3.3. |
A hajóvezetőnek képesnek kell lennie megtervezni és biztosítani az utasok biztonságos szállítását és ellátásukat az utazás alatt, ideértve a fogyatékkal élő személyek és a csökkent mozgásképességű személyek számára az 1177/2010/EU rendelet IV. mellékletében előírt képzési követelményeknek és oktatásnak megfelelően nyújtandó közvetlen segítséget is. A hajóvezetőnek képesnek kell lennie a következőkre:
|
4. Hajózási gépészet és elektrotechnika, elektronika és vezérléstechnika
4.1. |
A hajóvezetőnek képesnek kell lennie arra, hogy megtervezze a tengeri, elektrotechnikai, elektronikus és vezérléstechnikai munkafolyamatot. A hajóvezetőnek képesnek kell lennie a következőkre:
|
4.2. |
A hajóvezetőnek képesnek kell lennie arra, hogy figyelemmel kísérje a főmotorokat, a segédgépeket és berendezéseket. A hajóvezetőnek képesnek kell lennie a következőkre:
|
4.3. |
A hajóvezetőnek képesnek kell lennie arra, hogy utasításokat tervezzen és adjon meg a vízi jármű szivattyújával és szivattyúvezérlő rendszerével kapcsolatban. A hajóvezetőnek képesnek kell lennie a következőkre:
|
4.4. |
A hajóvezetőnek képesnek kell lennie arra, hogy megszervezze a vízi jármű elektrotechnikai eszközeinek biztonságos használatát és alkalmazását, karbantartását és javítását. A hajóvezetőnek képesnek kell lennie a következőkre:
|
4.5. |
A hajóvezetőnek képesnek kell lennie a műszaki eszközök biztonságos karbantartásának és javításának irányítására. A hajóvezetőnek képesnek kell lennie a következőkre:
|
5. Karbantartás és javítás
5.1. |
A hajóvezetőnek képesnek kell lennie a vízi jármű és felszerelései biztonságos karbantartásának és javításának megszervezésére. A hajóvezetőnek képesnek kell lennie a következőkre:
|
6. Kommunikáció
6.1. |
A hajóvezetőnek képesnek kell lennie humánerőforrás-gazdálkodásra, társadalmi felelősségvállalásra, valamint a vízi jármű fedélzetén a munkafolyamatok és a képzés megszervezésére. A hajóvezetőnek képesnek kell lennie a következőkre:
|
6.2. |
A hajóvezetőnek képesnek kell lennie mindenkor biztosítani a jó kommunikációt, beleértve kommunikációs problémákkal járó helyzetek esetén a szabványosított kommunikációs kifejezések használatát. A hajóvezetőnek képesnek kell lennie a következőkre:
|
6.3 |
A hajóvezetőnek képesnek kell lennie a jól kiegyensúlyozott és barátságos munkakörnyezet kialakítására a fedélzeten. A hajóvezetőnek képesnek kell lennie a következőkre:
|
7. Egészségvédelem és biztonság, utasjogok és környezetvédelem
7.1. |
A hajóvezetőnek képesnek kell lennie az alkalmazandó jogi követelmények figyelemmel kísérésére és az életvédelem biztosítása érdekében intézkedések tételére. A hajóvezetőnek képesnek kell lennie a következőkre:
|
7.2. |
A hajóvezetőnek képesnek kell lennie megóvni a fedélzeten tartózkodó személyek biztonságát és épségét, ideértve a fogyatékkal élő személyek és a csökkent mozgásképességű személyek számára az 1177/2010/EU rendelet IV. mellékletében előírt képzési követelményeknek és oktatásnak megfelelően nyújtandó közvetlen segítséget is. A hajóvezetőnek képesnek kell lennie a következőkre:
|
7.3. |
A hajóvezetőnek képesnek kell lennie vészhelyzeti és kárellenőrzési tervek készítésére, és a vészhelyzetek kezelésére. A hajóvezetőnek képesnek kell lennie a következőkre:
|
7.4. |
A hajóvezetőnek képesnek kell lennie a környezetvédelem követelményeinek való megfelelés biztosítására. A hajóvezetőnek képesnek kell lennie a következőkre:
|
III. A TENGERI JELLEGŰ BELVÍZI UTAKON VALÓ HAJÓZÁSRA VONATKOZÓ KOMPETENCIAKÖVETELMÉNYEK
1. |
A tengeri jellegű belvízi utakon hajózó hajóvezetőnek képesnek kell lennie naprakész térképekkel, a hajóparancsnokoknak és a tengerészeknek szóló értesítésekkel és más, a tengeri jellegű vízi utakra jellemző kiadványokkal dolgozni. A hajóvezetőnek képesnek kell lennie a következőkre:
|
2. |
A tengeri jellegű belvízi utakon hajózó hajóvezetőnek képesnek kell lennie az árapálydátumok, az árapályáramlatok, -időszakok és -ciklusok, az árapályáramlat- és árapály-időpontok, valamint a torkolaton belüli változások használatára. A hajóvezetőnek képesnek kell lennie a következőkre:
|
3. |
A tengeri jellegű belvízi utakon hajózó hajóvezetőnek képesnek kell lennie a SIGNI (Signalisation de voies de Navigation Intérieure) és az IALA (International Association of Marine Aids to Navigation and Lighthouse Authorities) rendszer használatára a tengeri jellegű belvízi utakon való biztonságos hajózás érdekében. A hajóvezetőnek képesnek kell lennie a következőkre:
|
IV. A RADAR SEGÍTSÉGÉVEL TÖRTÉNŐ HAJÓZÁSRA VONATKOZÓ KOMPETENCIAKÖVETELMÉNYEK
1. |
A radar segítségével hajózó hajóvezetőnek képesnek kell lennie arra, hogy megtegye a megfelelő intézkedéseket a radar segítségével történő hajózás érdekében az elindulás előtt. A hajóvezetőnek képesnek kell lennie a következőkre:
|
2. |
A radar segítségével hajózó hajóvezetőnek képesnek kell lennie a radarkijelzés értelmezésére és a radar által szolgáltatott információk elemzésére. A hajóvezetőnek képesnek kell lennie a következőkre:
|
3. |
A radar segítségével hajózó hajóvezetőnek képesnek kell lennie a különböző eredetű interferenciák csökkentésére. A hajóvezetőnek képesnek kell lennie a következőkre:
|
4. |
A radar segítségével hajózó hajóvezetőnek képesnek kell lennie arra, hogy radarral hajózzon, figyelembe véve a belvízi hajózásra vonatkozó megállapodott szabályrendszert, és betartva a radarral történő hajózás követelményeit (például a hajók személyzeti vagy műszaki követelményeit) meghatározó szabályozásokat. A hajóvezetőnek képesnek kell lennie a következőkre:
|
5. |
A radar segítségével hajózó hajóvezetőnek képesnek kell lennie olyan konkrét körülmények kezelésére, mint a forgalom sűrűsége, az eszközök meghibásodása, veszélyes helyzetek. A hajóvezetőnek képesnek kell lennie a következőkre:
|
V. A SZEMÉLYHAJÓZÁSI SZAKÉRTŐKRE VONATKOZÓ KOMPETENCIAKÖVETELMÉNYEK
1. |
A szakértőnek képesnek kell lennie az életmentő felszerelések használatának megszervezésére a személyhajók fedélzetén. A szakértőnek képesnek kell lennie a következőkre:
|
2. |
A szakértőnek képesnek kell lennie a biztonsági utasításokat alkalmazni és az utasok védelmére a szükséges intézkedéseket általánosságban meghozni, különösen vészhelyzetekben (pl. kiürítés, károsodás, ütközés, megfeneklés, tűz, robbanás vagy egyéb olyan helyzetek, amelyek pánikot kelthetnek), ideértve a fogyatékkal élő személyek és a csökkent mozgásképességű személyek számára az 1177/2010/EU rendelet IV. mellékletében előírt képzési követelményeknek és oktatásnak megfelelően nyújtandó közvetlen segítséget is. A szakértőnek képesnek kell lennie a következőkre:
|
3. |
A szakértőnek képesnek kell lennie az alapszintű angol nyelvű kommunikációra. A szakértőnek képesnek kell lennie a következőkre:
|
4. |
A szakértőnek meg kell felelnie az 1177/2010/EU rendelet vonatkozó követelményeinek. A szakértőnek képesnek kell lennie a következőkre:
|
VI. A CSEPPFOLYÓSÍTOTT FÖLDGÁZ (LNG) SZAKÉRTŐKRE VONATKOZÓ KOMPETENCIAKÖVETELMÉNYEK
1. |
A szakértőnek képesnek kell lennie biztosítani az üzemanyagként LNG-t használó vízi járművekre vonatkozó jogszabályok és szabványok, valamint más vonatkozó egészségügyi és biztonsági előírások betartását. A szakértőnek képesnek kell lennie a következőkre:
|
2. |
A szakértőnek tisztában kell lennie az LNG-vel kapcsolatos, odafigyelést igénylő konkrét pontokkal, képesnek kell lennie felismernie a kockázatokat és kezelni azokat. A szakértőnek képesnek kell lennie a következőkre:
|
3. |
A szakértőnek képesnek kell lennie az LNG-vel kapcsolatos rendszerek biztonságos üzemeltetésére. A szakértőnek képesnek kell lennie a következőkre:
|
4. |
A szakértőnek képesnek kell lennie biztosítani az LNG rendszer rendszeres ellenőrzését. A szakértőnek képesnek kell lennie a következőkre:
|
5. |
A szakértőnek ismernie kell, hogyan lehet biztonságosan és ellenőrzött módon elvégezni az LNG-töltési műveleteket. A szakértőnek képesnek kell lennie a következőkre:
|
6. |
A szakértőnek képesnek kell lennie felkészíteni az LNG rendszert a vízi jármű karbantartásához. A szakértőnek képesnek kell lennie a következőkre:
|
7. |
A szakértőnek képesnek kell lennie az LNG-vel kapcsolatos vészhelyzetek kezelésére. A szakértőnek képesnek kell lennie a következőkre:
|
II. melléklet
A GYAKORLATI VIZSGÁKRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK
I. A RADAR SEGÍTSÉGÉVEL TÖRTÉNŐ HAJÓZÁSRA VONATKOZÓ KÜLÖNLEGES ENGEDÉLY MEGSZERZÉSÉHEZ SZÜKSÉGES GYAKORLATI VIZSGA KÖVETELMÉNYEI
1. Speciális kompetenciák és vizsgaszituációk
A vizsgáztatók szabadon dönthetnek az egyes vizsgaelemek tartalmáról.
A vizsgáztatóknak végre kell hajtatniuk az 1–16. elemeket és a 17–19. elemek legalább egyikét. A vizsgázóknak minden egyes elemnél 10 pontból legalább 7 pontot el kell érniük.
Szám |
Kompetenciák |
Vizsgaelem |
1 |
1.1. |
a hajózási radarberendezések bekapcsolása, beállítása és működésének irányítása; |
2 |
1.1. |
a fordulási szögsebességjelző bekapcsolása, beállítása és működésének irányítása; |
3 |
1.1. |
a radarkijelzés helyes értelmezése a hatótávolság, a felbontás, a tisztaság, az erősítés, a kontraszt, az egyéb csatlakoztatott készülékek, a középpont és a hangolás beállításával; |
4 |
1.1. |
a fordulási szögsebességjelző használata, pl. a fordulási szögsebességnek a vízi jármű maximális fordulási szögsebességével összhangban történő beállításával; |
5 |
2.1 |
az antenna helyzete és a ►C1 menetirányvonal ◄ azonosítása a képernyőn, a saját vízi jármű helyzetének, útvonalának és fordulási irányának beállítása, valamint a távolságok és elérés meghatározása; |
6 |
2.1 |
más közlekedési résztvevők viselkedésének értelmezése (álló vízi járművek, szembejövő vízi járművek és ugyanabban az irányban haladó vízi járművek); |
7 |
2.2 |
a radar által szolgáltatott információk elemzése – például a ►C1 menetirányvonal ◄ , a vízszintes irányszög vonal, a hatótávolság gyűrűk és a változó tartományjelző, a cél nyomvonalak, a decentralizálás, a párhuzamos vonalak – és a radarkép elmagyarázása; |
8 |
3.1 |
a saját vízi járműből eredő zavarok mérséklése az antenna ellenőrzésével, illetve az árnyékok és pl. a rakterek területén előforduló többszörös visszaverődések csökkentésével; |
9 |
3.2 |
intézkedések meghozatala a környezetből eredő zavarok mérséklésére az eső és a hullámok hatásának csökkentésével, a (pl. hidak miatti) szétszórt képek, a villanyvezetékekből és kábelekből eredő hamis/szellemképek, valamint az árnyékolás és többutas visszaverődési hatások helyes kezelésével; |
10 |
3.3 |
más hajózási radarberendezésekből eredő zavarok kiküszöbölése interferenciaszűrővel; |
11 |
4.1. |
a feladatok megfelelő kiosztása a fedélzeti személyzet tagjai számára; |
12 |
4.1. |
a vízi járművet kormányzó személy és a hajózási radarberendezéseket használó személy közötti együttműködés biztosítása a látási viszonyok és a kormányállás jellemzői szerint; |
13 |
4.1 |
fordulási szögsebességjelzők és belvízi ECDIS vagy hasonló kijelzők radarral együttes használata; |
14 |
4.1. |
a rendészeti szabályozásoknak megfelelően történő eljárás korlátozott látási viszonyok között és jó látási viszonyok esetén; |
15 |
4.1. |
rádió, hangjelek használata, és megállapodás az útvonalra vonatkozóan a radar által szolgáltatott információk felhasználásával; |
16 |
4.1. |
parancsok adása a vízi járművet kormányzó személynek, beleértve a személy előírt ismereteinek és készségeinek ellenőrzését is; |
17 |
5.1 |
megfelelő intézkedések meghozatala nagy forgalomsűrűség esetén; |
18 |
5.1 |
megfelelő intézkedések meghozatala az eszközök meghibásodása esetén; |
19 |
5.1 |
megfelelő reagálás nem egyértelmű vagy veszélyes közlekedési helyzetekben. |
2. A gyakorlati vizsgához használt vízi járművekre vonatkozó műszaki követelmények
A gyakorlati vizsgához használt vízi járművet az (EU) 2017/2397 irányelv 2. cikke szabályozza.
A radar segítségével hajózó hajóvezető kompetenciájának felmérésére szolgáló gyakorlati vizsgákhoz használt vízi járműveknek meg kell felelniük az ES-TRIN 2017/1 ( 3 ) szabvány 7.06. cikkében meghatározott műszaki követelménynek. A vízi járműveknek működőképes belvízi ECDIS rendszerrel vagy az elektronikus térképek megjelenítésére szolgáló hasonló eszközzel felszereltnek kell lenniük.
II. A SZEMÉLYHAJÓZÁSI SZAKÉRTŐ KÉPESÍTÉSI BIZONYÍTVÁNY MEGSZERZÉSÉHEZ SZÜKSÉGES GYAKORLATI VIZSGA KÖVETELMÉNYEI
1. Speciális kompetenciák és vizsgaszituációk
A vizsgáztatók szabadon dönthetnek az egyes vizsgaelemek tartalmáról.
A vizsgáztatóknak végre kell hajtatniuk a 14 darab I. kategóriájú elemből legalább 11 elemet, feltéve, hogy: a 16. elem és a 20. elem értékelésére sor kerül.
A vizsgáztatóknak végre kell hajtatniuk a 8 darab II. kategóriájú elemből legalább 7 elemet.
A vizsgázók legfeljebb 10 pontot érhetnek el minden elem esetén.
Az I. kategória esetén a vizsgázóknak minden egyes elemnél 10 pontból legalább 7 pontot el kell érniük. A II. kategória esetén a vizsgázóknak legalább 45 pont összpontszámot el kell érniük.
Szám |
Kompetenciák |
Vizsgaelemek |
Kategória I-II |
1 |
1.1. |
a mentőgyűrűk használatának bemutatása az utasok számára; |
I |
2 |
1.1. |
a mentőmellények használatának bemutatása az utasok, a fedélzeti személyzet és a kiszolgáló személyzet tagjai számára, ideértve az azon személyeknek szánt egyedi egyéni életmentő felszereléseket is, akik nem rendelkeznek feladatokkal a biztonsági szolgálati beosztásban; |
I |
3 |
1.1. |
a sekély vízbe, a partra vagy egy másik vízi járműre történő evakuáláshoz szükséges megfelelő felszerelések használatának bemutatása; |
I |
4 |
1.1. |
a szolgálati csónakok használatának bemutatása, beleértve annak motorját és keresőfényeit, vagy az ES-TRIN 2017/1 19.15. pontja szerinti, a szolgálati csónakot vagy a kollektív életmentő felszereléseket helyettesítő platformot az ES-TRIN 2017/1 19.09. cikkének (5)–(7) bekezdése szerint; |
I |
5 |
1.1. |
a megfelelő hordágy használatának bemutatása; |
I |
6 |
1.1. |
az elsősegélykészletek használatának bemutatása; |
I |
7 |
1.1. |
az ES-TRIN 2017/1 19.12. cikkének (10) bekezdése szerinti önálló légzőkészülék készletek és felszereléskészletek és füstvédő csuklyák, vagy ezek valamely kombinációja használatának bemutatása; |
I |
8 |
2.1. |
a jelen tábla 1–7. számú sorában említett felszerelések felülvizsgálati intervallumainak ellenőrzése és figyelemmel kísérése; |
II |
9 |
2.1. |
az elsősegélykészleteket, önálló légzőkészülék készleteket, felszereléskészleteket és füstvédő csuklyákat használó személyek szükséges képesítéseinek ellenőrzése és figyelemmel kísérése; |
II |
10 |
2.1. |
az életmentő eszközök megfelelő elhelyezése és kiosztása; |
I |
11 |
2.3. |
a csökkent mozgásképességű utasok számára hozzáférhető területek azonosítása; |
II |
12 |
1.1. |
az életmentő felszerelések használatának bemutatása csökkent mozgásképességű utasok számára; |
I |
13 |
2.1 |
a biztonsági szolgálati beosztás és biztonsági terv elemeinek elmagyarázása; |
II |
14 |
2.1. |
feladatok kiosztása a kiszolgáló személyzet részére a biztonsági szolgálati beosztás és a biztonsági terv alapján; |
II |
15 |
2.3 |
feladatok kiosztása a kiszolgáló személyzet részére a csökkent mozgásképességű utasok számára biztosított megkülönböztetéstől mentes hozzáféréssel és biztonsági szolgálati beosztás tervezésével kapcsolatban; |
II |
16 |
2.3 |
képzések és oktatások szervezése csökkent mozgásképességű személyek számára az 1177/2010/EU rendelet IV. melléklete szerint; |
I |
17 |
2.2 |
az utasterület evakuálásának megszervezése, elmagyarázva az ütközés, a megfeneklés, a füst és a tűz esetére vonatkozó megteendő konkrét intézkedéseket; |
I |
18 |
2.2. |
a kezdődő tűz oltása, illetve a vízálló és tűzálló ajtók kezelése; |
I |
19 |
2.2. |
a szükséges információknak a hajóvezető, az utasok és a külső mentőcsapatok számára történő megadása egy szimulált vészhelyzetben; |
II |
20 |
3.1 |
az alapfokú angol szókincs használata és a szavak kiejtése oly módon, amely alkalmas arra, hogy az utasokat és a kiszolgáló személyzetet szokásos helyzetekben eligazítsa, vészhelyzetek esetén pedig figyelmeztesse és vezesse; |
I |
21 |
4.1 |
az utasok alkalmazandó jogainak elmagyarázása; |
I |
22 |
4.1 |
megfelelő eljárások bevezetése a hozzáférés biztosítása és az utasoknak professzionális segítség nyújtása érdekében az 1177/2010/EU rendelet szerint. |
II |
2. A gyakorlati vizsgához használt vízi járművekre és parti berendezésekre vonatkozó műszaki követelmények
Az értékelés helyét el kell látni a személyhajókon rendszeresített életmentő felszerelésekkel, amelyek a 2. vizsgálati elem bemutatásához szükségesek, beleértve a kabinos hajókon rendszeresített különleges életmentő felszereléseket is az alkalmazandó ES-TRIN 2017/1 szerint. El kell látni biztonsági szolgálati beosztással és biztonsági tervvel, amely megfelel az ES-TRIN 2017/1 szabványnak, valamint megfelelő helyiségekkel és berendezésekkel, amelyek segítségével értékelhető az evakuálás megszervezésére való képesség, valamint a tűzoltási tevékenység és a tűz esetén tanúsított reakció.
A gyakorlati vizsgához használt vízi járművet az (EU) 2017/2397 irányelv 2. cikke szabályozza.
III. A CSEPPFOLYÓSÍTOTT FÖLDGÁZ (LNG) SZAKÉRTŐ KÉPESÍTÉSI BIZONYÍTVÁNY MEGSZERZÉSÉHEZ SZÜKSÉGES GYAKORLATI VIZSGA KÖVETELMÉNYEI
1. Speciális kompetenciák és vizsgaszituációk
A vizsgáztatók szabadon dönthetnek az egyes vizsgaelemek tartalmáról. A vizsgáztatóknak végre kell hajtatniuk a 11 darab I. kategóriájú elemből legalább 9 elemet.
A vizsgáztatóknak végre kell hajtatniuk a 7 darab II. kategóriájú elemből legalább 5 elemet.
A vizsgázók legfeljebb 10 pontot érhetnek el minden elem esetén.
Az I. kategória esetén a vizsgázóknak minden egyes értékelt elemnél 10 pontból legalább 7 pontot el kell érniük. A II. kategória esetén a vizsgázóknak legalább 30 pont összpontszámot el kell érniük.
Sz. |
Komp. |
Vizsgaelemek |
Kategória I-II |
1 |
1.1 |
a személyzet tagjai által végzett műveletek oktatása és figyelemmel kísérése annak érdekében, hogy biztosítsa az üzemanyagként LNG-t használó vízi járművekre vonatkozó jogszabályok és szabványok betartását a vízi jármű fedélzetén és különösen az üzemanyag-töltési eljárással kapcsolatban; |
II |
2 |
1.2 |
a személyzet tagjai által végzett műveletek oktatása és figyelemmel kísérése annak érdekében, hogy biztosítsa az egyéb releváns egészségügyi és biztonsági szabályozások betartását; |
II |
3 |
2.2 |
kockázatkezelés végzése, a fedélzeti biztonság (ideértve a biztonsági tervet és a biztonsági előírásokat is) dokumentálása, a veszélyes területek felmérése és ellenőrzés alatt tartása, tűzbiztonságra és egyéni védőeszközök használata; |
II |
4 |
3.1 |
az LNG hatásmechanizmusának bemutatása; |
II |
5 |
3.1 |
a nyomás és hőmérséklet leolvasása, a sztrippelés, az elszigetelés, a csővezetékek, a gázellátás, a szellőztetés, a biztonsági rendszerek, a szelepek működtetése és az LNG elpárolgásának kezelése; |
I |
6 |
4.1 |
napi, heti és rendszeres időszakos karbantartás elvégzése, |
I |
7 |
4.1 |
a karbantartás során észlelt hibák kijavítása; |
I |
8 |
4.1 |
a karbantartási munkák dokumentálása; |
II |
9 |
5.1 |
az üzemanyag-töltési eljárások megkezdése és figyelemmel kísérése, beleértve a biztonságos kikötés biztosítását célzó intézkedéseket, a kábelek és csövek helyes elhelyezését a szivárgás elkerülése érdekében, valamint az LNG és az üzemanyag-töltési csatlakozás biztonságos leválasztásához szükséges intézkedések megtételét, ha az bármikor szükségessé válik; |
I |
10 |
5.1 |
a biztonsági zónákra vonatkozó szabályozások betartásának biztosítása; |
II |
11 |
5.1 |
az üzemanyag-töltési folyamat megkezdésének bejelentése; |
II |
12 |
5.1 |
az üzemanyagtöltés biztonságos elvégzése a kézikönyv szerint, beleértve a tartályokban a nyomás, a hőmérséklet és az LNG szint figyelemmel kísérését; |
I |
13 |
5.1 |
a csővezeték-rendszerek megtisztítása, a szelepek lezárása és a vízi járműnek az üzemanyagtöltésre szolgáló berendezésről való lecsatlakoztatása, valamint az üzemanyagtöltést követően az eljárás befejezésének bejelentése; |
I |
14 |
6.1 |
a következők elvégzése: az LNG rendszer inertálása,
LNG üzemanyagtartály lecsapolási eljárás,
az LNG üzemanyagtartály első feltöltése (szárítás és lehűtés),
üzembe helyezés a hajógyárban töltött idő után;
|
I |
15 |
7.1 |
megfelelően reagálás olyan vészhelyzetek esetén, mint például: □ LNG kiömlése a fedélzetre, □ az LNG bőrrel való érintkezése, □ LNG kiömlése zárt terekben (pl. gépházban), □ LNG kiömlése vagy földgáz szivárgása a közbenső elválasztó terekbe (pl. kettős falú üzemanyagtartályok, kettős falú csövek); |
I |
16 |
7.1 |
megfelelő reagálás az LNG üzemanyagtartályok közelében vagy a gépházban keletkezett tűz esetén; |
I |
17 |
7.1 |
megfelelő reagálás, ha a vészhelyzeti leállítás aktiválása követően a csővezetékrendszerekben nyomás keletkezik azonnali kibocsátás vagy szellőztetés esetén; |
I |
18 |
7.1 |
vészhelyzeti intézkedések meghozatala és a vészhelyzeti intézkedések távoli felügyelete, pl. az LNG tűz, tócsatűz, jettűz és tűzátcsapás megfelelő elhárítása érdekében. |
I |
2. A gyakorlati vizsgához használt vízi járművekre és parti felszerelésekre vonatkozó műszaki követelmények
A vízi járművet és a parti felszereléseket el kell látni a következőkkel:
Az értékeléshez használt dokumentáció, például:
Biztonsági szolgálati beosztás (beleértve a biztonsági tervet és a biztonsági utasításokat) az ES-TRIN 2017/1 30.03. cikke szerint,
Kockázatértékelés az ES-TRIN 2017/1 8. melléklete I. szakaszának 1.3. cikke szerint,
Az ES-TRIN 2017/1 30.01. cikkének (5) bekezdése által előírt minden egyéb dokumentum, beleértve az ES-TRIN 2017/1 8. melléklete I. szakaszának 1.4.9. pontja szerinti részletes üzemeltetési kézikönyvet,
Az LNG használatához szükséges speciális rendszerek
LNG-töltési rendszer, beleértve egy üzemanyagtöltő állomást,
LNG elszigetelő rendszer,
LNG csőrendszer,
gázellátó rendszer,
gázelőkészítő rendszer,
megfelelő gépház,
szellőztetőrendszer,
szivárgásgátló és -elhárító rendszer,
felügyeleti és biztonsági rendszer és
a további tűzoltórendszerek.
A gyakorlati vizsgához használt vízi járművet az (EU) 2017/2397 irányelv 2. cikke szabályozza.
IV. A HAJÓVEZETŐ KÉPESÍTÉSI BIZONYÍTVÁNY MEGSZERZÉSÉHEZ SZÜKSÉGES GYAKORLATI VIZSGA KÖVETELMÉNYEI
1. Speciális kompetenciák és vizsgaszituációk
A vizsga két részből áll: az első az utazás megtervezését, a második az utazás megvalósítását foglalja magában. Az utazás megvalósításának értékelését egyetlen alkalommal kell elvégezni. A vizsga mindkét része több elemből áll.
Olyan hajóvezetők számára, akik nem teljesítettek valamely üzemeltetési szintre vonatkozó alkalmassági követelményeken alapuló jóváhagyott képzési programot, és nem teljesítettek valamely közigazgatási hatóság által végzett kompetenciafelmérést sem, amelynek célja az üzemeltetési szintre vonatkozó alkalmassági követelményeknek való megfelelőség ellenőrzése volt, a követelmények kiegészülnek az V. szakaszban megállapított szabványokban meghatározott speciális elemekkel (felügyelettel kapcsolatos kiegészítő modul a hajóvezető képesítési bizonyítvány megszerzéséhez szükséges gyakorlati vizsga keretében).
A tartalom tekintetében a vizsgának meg kell felelnie a következő követelményeknek:
Utazástervezés
A vizsga utazástervezésre vonatkozó része az 1. függelékben lévő táblázatban felsorolt elemekből áll. Az elemek I. és a II. kategóriába vannak besorolva, fontosságuk szerint. Minden egyes kategóriából 10 elemet kell kiválasztani az adott listából, és a vizsga során el kell végeztetni.
Utazás megvalósítása
A vizsgázóknak bizonyítaniuk kell, hogy képesek egy utazás megvalósítására. Ennek elengedhetetlen feltétele, hogy a vizsgázók saját maguk kezeljék a vízi járművet. Az értékelendő egyedi elemeket a 2. függelékben található táblázat tartalmazza, és – az utazástervezéssel ellentétben – mindegyiket mindig értékelni kell.
A vizsgáztatók szabadon dönthetnek az egyes vizsgaelemek tartalmáról.
1. függelék
A vizsga utazástervezésre vonatkozó részének tartalma
Minden kategóriában 10 elemet kell értékelni. A vizsgázók maximális eredményként legfeljebb 10 pontot érhetnek el minden elem esetén.
Az I. kategória esetén a vizsgázóknak minden egyes értékelt elemnél 10 pontból legalább 7 pontot el kell érniük. A II. kategória esetén a vizsgázóknak legalább 60 pont összpontszámot el kell érniük.
Sz. |
Kompetenciák |
Vizsgaelemek |
Kategória I-II |
1 |
1.1.1 |
hajózás az európai belvízi utakon, beleértve a zsilipeket és hajólifteket az ügynökkel kötött hajózási megállapodások szerint; |
I |
2 |
1.1.3 |
a vízi jármű üzemeltetése gazdasági és ökológiai szempontjainak figyelembevétele annak érdekében, hogy a vízi járművet hatékonyan és a környezetet tiszteletben tartva használják; |
II |
3 |
1.1.4 |
a műszaki szerkezeteknek és a vízi utak profiljainak figyelembevétele, illetve óvintézkedések alkalmazása; |
I |
4 |
1.2.1 |
a vízi jármű biztonságához szükséges személyzeti feltételek biztosítása az alkalmazandó szabályoknak megfelelően; |
I |
5 |
1.3.3 |
a vízi járműre történő biztonságos beszállás biztosítása; |
II |
6 |
2.1.1 |
a belvízi hajóépítés és felépítés elveinek figyelembevétele; |
II |
7 |
2.1.2 |
a vízi járművek építési módszereinek és a vízben való viselkedésüknek megkülönböztetése, különösen a stabilitás és a szilárdság tekintetében; |
II |
8 |
2.1.3 |
a vízi jármű szerkezeti részeinek megértése, a károk elhárítása és elemzése; |
II |
9 |
2.1.4 |
a vízi jármű vízzáró integritásának védelmére szolgáló intézkedés meghozatala; |
I |
10 |
2.2.1 |
a vízi jármű felszerelése funkcióinak megértése; |
II |
11 |
2.2.2 |
a rakomány és az utasok szállítására vonatkozó különleges előírások figyelembevétele; |
I |
12 |
3.1.1 |
a rakományok szállítására vonatkozó nemzeti, európai és nemzetközi szabályozások, kódexek és szabványok megértése; |
II |
13 |
3.1.2 |
rakományelrendezési terv megalkotása, beleértve a rakományok berakodására és a ballasztrendszerekre vonatkozó ismereteket, a hajótest feszültségének elfogadható határértékek között tartása érdekében; |
I |
14 |
3.1.3. |
a berakodási és kirakodási eljárások irányítása a biztonságos szállításra tekintettel; |
I |
15 |
3.1.4 |
a különböző áruknak és azok jellemzőinek megkülönböztetése annak érdekében, hogy figyelemmel kísérjék és biztosítsák az áruk biztonságos berakodását a rakományelrendezési tervben meghatározottak szerint; |
II |
16 |
3.2.1 |
a rakományoknak és a rakományműveleteknek a hosszanti úszáshelyzetre és a stabilitásra gyakorolt hatásának figyelembevétele; |
I |
17 |
3.2.2 |
a vízi jármű tényleges tonnatartalmának ellenőrzése, stabilitási és hosszanti úszáshelyzeti rajzok és feszültségszámítási berendezések használata, beleértve az ADB-t (Automatic Data-Base, automatikus adatbázis) is a rakományelrendezési terv ellenőrzésére; |
I |
18 |
3.3.1 |
az utasok szállítására vonatkozó nemzeti, európai és nemzetközi szabályozások, kódexek és szabványok megértése; |
II |
19 |
3.3.2 |
a (biztonsági) riadótervben rögzített biztonsági gyakorlatok megszervezése és figyelemmel kísérése annak érdekében, hogy biztosítsák a biztonságos viselkedést a lehetséges veszélyhelyzetekben; |
II |
20 |
3.3.3 |
kommunikáció az utasokkal a vészhelyzetek során; |
I |
21 |
3.3.4 |
az utasok elől elzárt területekre vonatkozó fedélzeti kockázatelemzés meghatározása és figyelemmel kísérése, valamint hatékony fedélzeti védelmi rendszer összeállítása az illetéktelen belépés megakadályozása érdekében; |
II |
22 |
3.3.5 |
az utasok által adott jelentések elemzése (azaz előre nem látható események, becsületsértés, vandalizmus), hogy azokra megfelelően reagáljanak; |
II |
23. |
4.4.1 |
a fedélzeten lévő elektromos és elektronikus eszközök esetleges károsodásának megakadályozása; |
II |
24 |
4.5.3 |
a műszaki és belső dokumentációk értékelése; |
II |
25 |
5.1.1 |
a személyzet tagjai biztonságos viselkedésének biztosítása az anyagok és adalékanyagok felhasználása tekintetében; |
II |
26 |
5.1.2 |
munkautasítások meghatározása, figyelemmel kísérése és biztosítása annak érdekében, hogy a személyzet tagjai képesek legyenek önállóan elvégezni a karbantartási és javítási munkálatokat; |
II |
27 |
5.1.3 |
egészségüggyel és környezetvédelemmel kapcsolatos anyagok és eszközök beszerzése és ellenőrzése; |
II |
28 |
5.1.4 |
annak biztosítása, hogy a sodronyokat és köteleket a gyártó előírásainak és rendeltetésüknek megfelelően használják; |
II |
29 |
6.3.2 |
nemzeti, európai és nemzetközi szociális jogszabályok alkalmazása; |
II |
30 |
6.3.3 |
az alkohol- és kábítószer-fogyasztásra vonatkozó szigorú tilalom betartatása, a szabályok megsértése esetén megfelelő módon történő reagálás, felelősségvállalás és a nem megfelelő viselkedés következményeinek elmagyarázása; |
II |
31 |
6.3.4 |
a fedélzeten az étkeztetésnek és az ételek elkészítésének megszervezése; |
II |
32 |
7.1.1 |
a nemzeti és nemzetközi jogszabályok alkalmazása és megfelelő intézkedések meghozatala az egészségvédelem és a balesetek megelőzése érdekében; |
II |
33 |
7.1.2 |
a vízi jármű bizonyítványa, illetve a vízi járművel és annak működésével kapcsolatos más dokumentumok érvényességének ellenőrzése és figyelemmel kísérése; |
I |
34 |
7.1.3 |
a biztonsági előírások betartása minden munkafolyamat során a vonatkozó biztonsági intézkedések alkalmazásával a balesetek elkerülése érdekében; |
I |
35 |
7.1.4 |
a zárt terek tisztításához szükséges összes biztonsági intézkedés ellenőrzése és figyelemmel kísérése, mielőtt a személyzet kinyitná, belépne és megkezdené a zárt terek tisztítását; |
II |
36 |
7.2.5 |
az életmentő felszereléseknek és a személyi védőfelszerelések helyes alkalmazásának ellenőrzése; |
II |
37 |
7.3.1 |
különböző típusú vészhelyzetekre vonatkozó mentési tervek készítésének kezdeményezése; |
II |
38 |
7.4.1 |
óvintézkedések meghozatala a környezetszennyezés megelőzése érdekében, és a vonatkozó felszerelések használata; |
II |
39 |
7.4.2 |
környezetvédelmi jogszabályok alkalmazása; |
II |
40 |
7.4.3 |
a felszerelések és az anyagok gazdaságos és környezetbarát módon történő felhasználása. |
II |
2. függelék
A vizsga utazásmegvalósításra vonatkozó részének tartalma
A vizsga ezen részében felsorolt összes elemet értékelni kell. A vizsgázónak minden egyes elemnél a maximális 10 pontból legalább 7 pontot el kell érne.
Sz. |
Kompetenciák |
Vizsgaelemek |
1 |
1.1.1 |
Hajózás és a vízi járművel való manőverezés a helyzetnek és a hajózási jogszabályok előírásainak megfelelően (az aktuális sebesség és irány, a víz mélységének és a megrakodott állapotban való merülésnek ellenőrzése, a hajógerinc alatti biztonságos távolság, a forgalom sűrűsége, a más vízi járművekkel való kölcsönhatás stb. függvényében); |
2 |
1.1.4 |
A belvízi vízi jármű kikötése és az azzal való elindulás a helyes és megfelelő módon, a jogszabályi és/vagy biztonsági előírásoknak megfelelően; |
3 |
1.1.5 |
A navigációs segédeszközök újrabeállítása vagy alaphelyzetbe állítása szükség esetén; |
4 |
1.1.5 |
A navigációs segédeszközök által szolgáltatott, a hajózás szempontjából releváns összes információ összegyűjtése és felhasználása a vízi jármű kezeléséhez; |
5 |
1.1.6 |
A szükséges eszközök bekapcsolása a kormányállásban (navigációs segédeszközök, mint például a belvízi AIS, a belvízi ECDIS), és azok beállítása; |
6 |
2.2.2 |
Annak ellenőrzése, hogy a vízi jármű az előírásoknak megfelelően készen áll-e az utazásra, és hogy a rakomány és egyéb tárgyak a szabályozásoknak megfelelően biztonságosan rögzítve vannak-e; |
7 |
4.2.2 |
A hajózás során megfelelő reagálás a meghibásodásokra (amelyeket adott esetben szimulálni kell) (pl. a hűtővíz hőmérsékletének emelkedése, a motorolajnyomás csökkenése, a főgép(ek) meghibásodása, a kormánylap meghibásodása, a rádiós kommunikáció zavara, a rádiótelefon-készülék meghibásodása, más vízi járművek nem egyértelmű manőverezése), döntés a következő lépésekről, illetve a karbantartási munkákkal kapcsolatos megfelelő intézkedések megszervezése vagy megtétele a biztonságos hajózás biztosítása érdekében; |
8 |
5.1.2 |
A vízi jármű olyan módon történő kezelése, hogy előre számoljanak a baleset lehetőségével, illetve elkerüljék a szükségtelen elhasználódást és kopást; a rendelkezésre álló jelzőrendszerek gyakori ellenőrzése; |
9 |
6.1.1 |
Speciális kommunikáció létesítése a személyzet tagjaival (fedélzeti kommunikáció) a különböző manőverekkel kapcsolatban, valamint a személyzet megbeszéléseinek részeként (pl. eligazítások), vagy olyan személyekkel, akikkel együttműködésre van szükség (minden rádiós kommunikációs hálózat használatával); |
10 |
6.2.2 |
Kommunikáció az érintett személyekkel (a fedélzeten) és más szereplőkkel (szektorforgalmi központ, más vízi járművek stb.) ezen tevékenységek során a szabályoknak megfelelően (hálózatok, vízi utak a megtett útvonal mentén): rádiótelefon, telefon használata; |
11 |
7.3.3 |
Vészhelyzet kezelése (amelyet adott esetben szimulálni kell – például ember a vízben, műszaki meghibásodásból eredő incidens, tűz a fedélzeten, veszélyes anyagok kiömlése, lékesedés) azonnali és körültekintő mentési és/vagy kárelhárítási manőverek vagy intézkedések útján. Az érintett személyek és az illetékes hatóságok értesítése és tájékoztatása vészhelyzet esetén; |
12 |
7.3.4 |
Kommunikáció az érintett személyekkel üzemzavarok esetén (a fedélzeten) és más résztvevőkkel (rádiótelefon, telefon használata) a problémák megoldása érdekében. |
2. A gyakorlati vizsgához használt vízi járművekre vonatkozó műszaki követelmények
A gyakorlati vizsgához használt vízi járművet az (EU) 2017/2397 irányelv 2. cikke szabályozza.
V. A HAJÓVEZETŐ KÉPESÍTÉSI BIZONYÍTVÁNY MEGSZERZÉSÉHEZ SZÜKSÉGES GYAKORLATI VIZSGA KERETÉBEN VÉGZETT, FELÜGYELETTEL KAPCSOLATOS KIEGÉSZÍTŐ MODULRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK
Olyan vizsgázók, akik nem teljesítettek valamely üzemeltetési szintre vonatkozó alkalmassági követelményeken alapuló jóváhagyott képzési programot, és nem teljesítettek valamely közigazgatási hatóság által végzett kompetenciafelmérést sem, amelynek célja az üzemeltetési szintre vonatkozó alkalmassági követelményeknek való megfelelőség, kötelesek teljesíteni ezt a modult.
A hajóvezető képesítési bizonyítvány megszerzéséhez szükséges gyakorlati vizsga követelményein túl az alábbi követelményeknek is meg kell felelni.
1. Speciális kompetenciák és vizsgaszituációk
A vizsgáztatók szabadon dönthetnek az egyes vizsgaelemek tartalmáról. A vizsgáztatóknak végre kell hajtatniuk a 25 darab I. kategóriájú elemből legalább 20 elemet.
A vizsgáztatóknak végre kell hajtatniuk a 12 darab II. kategóriájú elemből legalább 8 elemet.
A vizsgázók legfeljebb 10 pontot érhetnek el minden elem esetén.
Az I. kategória esetén a vizsgázóknak minden egyes elemnél 10 pontból legalább 7 pontot el kell érniük. A II. kategória esetén a vizsgázóknak legalább 40 pont összpontszámot el kell érniük.
Sz. |
Kompetenciák |
Vizsgaelemek |
Kategória I-II |
1 |
0.1.1 |
a fedélzeten rendelkezésre álló anyagok, például csörlők, bakok, kötelek és sodronyok használata a vonatkozó munkabiztonsági intézkedések figyelembevételével, beleértve az egyéni védőeszközök és mentőeszközök használatát; |
I |
2 |
0.1.2 |
tolt bárkák kötelékeinek felcsatolása és lecsatolása a szükséges berendezések és anyagok felhasználásával; |
I |
3 |
0.1.2 |
a fedélzeten rendelkezésre álló felszereléseknek és anyagoknak a felcsatolási műveletekhez való felhasználása, a vonatkozó munkabiztonsági intézkedések figyelembevételével, beleértve az egyéni védőeszközök és mentőeszközök használatát; |
I |
4 |
0.1.3 |
horgonyzási manőverek bemutatása; |
I |
5 |
0.1.3 |
a fedélzeten rendelkezésre álló felszereléseknek és anyagoknak a horgonyzási műveletekhez való felhasználása, a vonatkozó munkabiztonsági intézkedések figyelembevételével, beleértve az egyéni védőeszközök és mentőeszközök használatát; |
I |
6 |
0.1.4 |
a vízi jármű vízzáróságának biztosítása; |
I |
7 |
0.1.4 |
az ellenőrzőlista szerinti munkák elvégzése a fedélzeten és a lakóterekben, mint például a nyílások és rakterek vízszigetelése és biztosítása; |
I |
8 |
0.1.5 |
az alkalmazandó eljárásoknak a fedélzeti személyzet tagja számára történő elmagyarázása és bemutatása a zsilipeken, gátak mellett és hidak alatt történő áthaladás során; |
II |
9 |
0.1.6 |
a vízi jármű nappali és éjszakai jelölési rendszerének, jeleinek és hangjelzéseinek kezelése és karbantartása; |
I |
10 |
0.3.3 |
a berakodott vagy kirakodott rakomány mennyiségének meghatározására szolgáló módszerek használata; |
II |
11 |
0.3.3 |
a folyékony rakomány mennyiségének kiszámítása a szondák vagy tartálytáblázatok, illetve mindkettő segítségével; |
II |
12 |
0.4.1 |
a gépházban lévő gépek üzemeltetése és irányítása az eljárásokat követve; |
I |
13 |
0.4.1 |
a fenékvíz- és ballasztrendszer biztonságos működésének, üzemeltetésének és karbantartásának elmagyarázása, beleértve a következőket: az átszivattyúzási műveletekkel kapcsolatos incidensek bejelentése, illetve képesség a tartályokban lévő folyadékszintek helyes mérésére és jelentésére; |
II |
14 |
0.4.1 |
a motorok üzemeltetést követő leállítási műveleteinek előkészítése és végrehajtása; |
I |
15 |
0.4.1 |
a fenékvíz-, a ballaszt- és a rakományszivattyúzó rendszerek üzemeltetése; |
I |
16 |
0.4.1 |
hidraulikus és pneumatikus rendszerek használata; |
I |
17 |
0.4.2 |
kapcsolótábla használata; |
I |
18 |
0.4.2 |
partiáram-ellátás használata; |
I |
19 |
0.4.3 |
biztonságos munkavégzési eljárások alkalmazása a motorok és berendezések karbantartása vagy javítása során; |
I |
20 |
0.4.5 |
a szivattyúk, csővezetékrendszerek, fenékvíz- és ballasztrendszerek karbantartása és gondos kezelése; |
II |
21 |
0.5.1 |
az összes lakóterület és a kormányállás megtisztítása, valamint a háztartásnak a higiéniai szabályok betartásával történő megfelelő vezetése, beleértve a saját lakóhelyiségért való felelősségvállalást; |
II |
22 |
0.5.1 |
a gépháznak és a motoroknak a megfelelő tisztítószerekkel történő megtisztítása; |
I |
23 |
0.5.1 |
a vízi jármű külső részeinek, a hajótestnek és a fedélzetnek a megfelelő sorrendben, a megfelelő anyagok használatával történő megtisztítása és konzerválása a környezetvédelmi szabályok szerint; |
II |
24 |
0.5.1 |
a vízi jármű gondos kezelése és a háztartási hulladéknak a környezetvédelmi szabályok szerint történő ártalmatlanítása; |
II |
25 |
0.5.2 |
az összes műszaki berendezés műszaki utasításoknak megfelelő gondos kezelése és karbantartása, valamint a karbantartási programok (beleértve a digitálisakat is) alkalmazása; |
I |
26 |
0.5.3 |
a kötelek és sodronyok biztonságos használata és tárolása a biztonságos munkavégzési gyakorlatok és szabályok szerint; |
II |
27 |
0.5.4 |
sodronyok és kötelek fonása, csomók alkalmazása azok rendeltetése szerint, továbbá a sodronyok és kötelek karbantartása; |
I |
28 |
0.6.1 |
a szükséges műszaki és hajózási kifejezések, valamint a szabványosított kommunikációs kifejezésekben előforduló, szociális szempontokkal kapcsolatos kifejezések használata; |
I |
29 |
0.7.1 |
a fedélzeten előforduló kockázatokkal kapcsolatos veszélyhelyzetek megelőzése; |
I |
30 |
0.7.1 |
olyan tevékenységek megakadályozása, amelyek kockázatot jelenthetnek a személyzetre vagy a vízi járműre nézve; |
I |
31 |
0.7.2 |
egyéni védőeszközök használata; |
I |
32 |
0.7.3 |
az úszástudás mentési műveletek céljára történő alkalmazása; |
II |
33 |
0.7.3 |
mentőfelszerelések használata mentési műveletek esetén, valamint az áldozatok mentése és szállítása; |
II |
34 |
0.7.4 |
a menekülési útvonalak szabadon tartása; |
II |
35 |
0.7.5 |
vészhelyzeti kommunikációs és riasztórendszerek és berendezések használata; |
I |
36 |
0.7.6, 0.7.7 |
a különböző tűzoltási módszerek alkalmazása, valamint az oltókészülékek és az állandó berendezések használata; |
I |
37 |
0.7.8 |
orvosi elsősegély nyújtása. |
I |
2. A gyakorlati vizsgához használt vízi járművet az (EU) 2017/2397 irányelv 2. cikke szabályozza.
A gyakorlati vizsgának helyet adó vízi járműre vonatkozó minimumkövetelmények
III. MELLÉKLET
A SZIMULÁTOROK JÓVÁHAGYÁSÁRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK
I. A BELVÍZI HAJÓZÁSBAN A HAJÓKEZELŐ ÉS RADARSZIMULÁTOROKRA VONATKOZÓ MŰSZAKI ÉS FUNKCIONÁLIS KÖVETELMÉNYEK
Sz. |
Tétel |
Műszaki követelmény minőségi szintje |
Vizsgálati eljárás |
Hajókezelő szimulátor |
Radarszimulátor |
1. |
Belvízi hajózási radarberendezés |
Legalább egy olyan belvízi hajózási radarberendezést kell telepíteni a szimulátorra, amely ugyanazokkal a funkciókkal rendelkezik, mint egy ES-TRIN szerinti típusjóváhagyott belvízi hajózási radarberendezés. |
Ellenőrizni kell, hogy a berendezés ugyanazokkal a funkciókkal rendelkezik-e, mint egy típusjóváhagyott belvízi hajózási radarberendezés. |
x |
x |
2. |
Kommunikációs rendszer |
A szimulátort olyan kommunikációs rendszerrel kell felszerelni, amely a következőkből áll: — egy alternatív belső telefonkapcsolat és — két független belvízi rádiókommunikációs rendszer. |
Ellenőrizni kell, hogy a szimulátor fel van-e szerelve kommunikációs rendszerekkel. |
x |
x |
3. |
Belvízi ECDIS |
Legalább egy belvízi ECDIS rendszert kell telepíteni a szimulátorra. |
Ellenőrizni kell, hogy a berendezés ugyanazokkal a funkciókkal rendelkezik-e, mint egy belvízi ECDIS. |
x |
|
4. |
Gyakorlóterület |
A gyakorlóterület legalább egy reprezentatív folyót tartalmaz oldalágakkal vagy csatornákkal és kikötőkkel. |
A terület szemrevételezéses vizsgálata. |
x |
x |
5. |
Hangjelzők |
Hangjelzések adhatók lábpedálok vagy gombok használatával. |
Ellenőrizni kell, hogy a lábpedálok vagy gombok megfelelően működnek-e. |
x |
x |
6. |
Éjszakai navigációs fények panele |
Az éjszakai navigációs fények panele telepítve van a szimulátorra. |
Ellenőrizni kell, hogy az éjszakai navigációs fények panele megfelelően működik-e. |
x |
x |
7. |
Vízi járművek matematikai modelljei |
Legalább három reprezentatív vízijármű-típus matematikai modellje különböző propulziós módszerekkel és rakodási feltételekkel, beleértve egy kis vízi járművet, amely lehet vontatóhajó, egy közepes méretű vízi járművet (pl. 86 m hosszú) és egy nagy vízi járművet (pl. 110 vagy 135 m hosszú). |
Ellenőrizni kell, hogy a három kötelező modell rendelkezésre áll-e. |
x |
|
8. |
Vízi járművek matematikai modelljei |
Legalább egy reprezentatív vízijármű-típus (pl. 86 m hosszú) matematikai modellje. |
Ellenőrizni kell, hogy a kötelező modell rendelkezésre áll-e. |
|
x |
9 |
A rendelkezésre álló cél vízi járművek száma (1) |
A szimulátornak legalább az Európai Közlekedési Miniszterek Konferenciájának (European Conference of Ministers of Transport, CEMT) 5 osztályába tartozó cél vízi járművet kell tartalmaznia. |
Ellenőrizni kell, hogy az előírt számú és változatú cél vízi jármű rendelkezésre áll-e. |
x |
x |
10. |
Kezelőállomás |
A kezelőnek képesnek kell lennie kommunikálni minden nagyon magas frekvenciájú (VHF) csatornán. A kezelőnek képesnek kell lennie az összes csatorna használatának figyelemmel kísérésére. |
Ellenőrizni kell, hogy a kezelő képes-e kommunikálni minden nagyon magas frekvenciájú (VHF) csatornán, és képes-e az összes csatorna használatának figyelemmel kísérésére. |
x |
x |
11. |
Különböző gyakorlatok |
Lehetőséget kell biztosítani, hogy különböző gyakorlatokat lehessen létrehozni, menteni és végrehajtani, amelyeknek végrehajtás közben módosíthatóknak kell lenniük. |
Különböző műveleteket kell végrehajtani. |
x |
x |
12. |
A gyakorlatok elkülöníthetősége |
Egynél több vizsgázó vizsgáztatása során a vizsgázók által végrehajtott gyakorlatok nem zavarhatják a többi vizsgázó vizsgáztatását. |
A gyakorlatot minden vizsgázó számára újra le kell játszani. |
x |
x |
13. |
A vízi jármű hídjának funkciói és elrendezése |
A kormányállás részt úgy kell megtervezni, hogy alkalmas legyen a radar segítségével történő, egy személy által végrehajtott hajózásra az ES-TRIN 2017/1 szabványban meghatározottak szerint. |
Ellenőrizni kell, hogy a híd elrendezése és a berendezés funkciói megfelelnek-e a belvízi vízi járművekre vonatkozó alkalmazandó műszaki követelményeknek. Ellenőrizni kell, hogy a kormányállás alkalmas-e az egy személy által végzett kormányzásra. |
x |
x |
14. |
Kormányvezérlő-állás (híd/fülke) |
A kormányvezérlő-állások formájukat és méretüket tekintve megfelelnek a belvízi járművek fedélzetén találhatóknak. |
Szemrevételezés. |
x |
x |
15. |
Kezelőállomás |
1. Ki kell alakítani egy külön helyiséget, ahol a kezelő(k) és a vizsgáztató(k) leülhet(nek), és ahol a vizsgáztatónak látnia kell a vizsgázó által látott radarképet. 2. A kormányállásnak és a kezelőhelyiségnek el kell különülniük egymástól. Annyira hangszigeteltnek kell lenniük, amennyire csak lehetséges. 3. A kezelőnek képesnek kell lennie egyidejűleg legalább két VHF csatorna kezelésére. 4. A kezelőnek egyértelműen képesnek kell lennie meghatározni, hogy a vizsgázó melyik rádiókommunikációs csatornát használja. |
A kezelőállomás szemrevételezése és funkcionalitás ellenőrzés. |
x |
x |
16. |
Előzetes/utólagos eligazító állomás |
Lehetőség a visszajátszásra egy kezelőállomáson vagy egy eligazító állomáson. |
Az értékelési tevékenységeket figyelemmel kell kísérni. |
x |
x |
Saját vízi jármű (2) |
|||||
17. |
Szabadságfokok |
A szimulátornak képesnek kell lennie a mozgást hat szabadságfokkal megjeleníteni. |
A szimulátorban megvalósított szabadságfokokat a megjelenítő rendszer megtekintésével vagy műszerekkel lehet értékelni. Ezért a következő manővereket kis vízi járművek használatával hajtják végre, amelyek általában jellegzetesebben és gyorsabban mozognak, mint a nagyobbak. — Ha előre nézve a horizont kilendül a görbék mentén történő hajózás során, akkor a billenés mozgástípus valósul meg. — Ha a vízi jármű eleje erős hosszanti gyorsulások esetén megemelkedik vagy lefelé mozdul, akkor a bukdácsolás mozgástípus valósul meg. — Ha a visszhangos mélységmérő kijelzője megváltozik állandó vízmélységnél nagyobb sebességgel haladva, akkor a ringatózás mozgástípus valósul meg. Ennek a vizsgának részét képezi a szívóhatás modellezése. |
x |
|
18. |
Szabadságfokok |
A szimulátornak képesnek kell lennie a mozgást három szabadságfokkal szimulálni. |
A szimulátorban megvalósított szabadságfokokat értékelni kell. |
|
x |
19. |
Propulziós rendszer |
A propulziós rendszer minden összetevőjének szimulációja valósághűen történik és minden releváns hatást figyelembe vesz. |
A propulziós rendszert gyorsulási és megállási manőverek útján kell vizsgálni, amelyek során megfigyelhető a motor teljesítménye (a gázadásra adott reakció) és a vízi jármű teljesítménye (a maximális sebesség és idő szempontjából). |
x |
x |
20. |
Vezérlőberendezések |
A vezérlőberendezés valósághűen működik a kormány fordulási sebessége tekintetében, és figyelembe veszi a legfontosabb hatásokat. |
A vezérlőberendezések szimulációja minőségének tesztelésére különböző vizsgálatokat lehet végezni. Korlátozások vannak megadva abban az esetben, ha az állapotváltozók protokollja nélkül nem lehet értékelni a viselkedést. — Reakció: A vezérlőegységet előre és hátra irányuló mozgásban használják. Megfigyelik, hogy a vízi jármű irányának változtatását kezdeményezik-e. — Kormány fordulási sebessége: A vezérlőegységet használják, és a fordulási sebesség a kijelzőn látható. Megmérhető, hogy a sebesség valószerű-e. |
x |
x |
21. |
Sekély víz hatások |
A sekély vízmélységnek a teljesítményigényre és a manőverezés közben tapasztalható viselkedésre gyakorolt hatását megfelelő minőségben modellezik. |
Kétféle típusú vizsgálat javasolt, amelyek lehetővé teszik a sekély víz hatásának figyelembevétele minőségének megítélését: Egyenesen előre haladás: különböző vízmélységeknél megmérik az elért maximális sebességet, standardizálják a mélyvízi sebességgel, és ábrázolják a merülés-vízmélység hányados paraméterhez képest (T/h). A modellvizsgálatokból származó meglévő adatokkal való összehasonlítás tájékoztatást nyújt a sekély víz hatásának a szimulációban történő ábrázolása minőségéről. Fordulókör: a vízi járművel állandó teljesítménnyel és 20°-os kormányszöggel laterális, nem korlátozott vízen hajózva a sebesség, a sodródási szög, az egy helyben forduló vízi jármű fordulási szögsebességére és fordulókörének átmérőjére vonatkozó értékek rögzíthetők fokozatosan csökkenő vízmélység mellett. Ezt az értéket a T/h hányadossal szemben ábrázolva lehetővé válik annak meghatározása, hogy a sodródási szög, a fordulási szögsebesség, a sebesség és az átmérő hogyan változik a vízmélységtől függően. |
x |
|
22. |
Az áramlás hatása |
Legalább két áramlásmérő pont van a vízi járművön, hogy az aktuális fordulási nyomaték kiszámítható legyen. |
Vizsgálatok megtervezésére kerül sor a teljesítményjellemző meglétének és a szimulációban való figyelembevételének ellenőrzésére: — A propulzió nélküli saját vízi járművet már meglévő áramlással rendelkező folyóba helyezik. Megfigyelik, hogy a vízi járművet az áramlat elviszi-e. Ezenkívül ellenőrzik, hogy felgyorsul-e az aktuális sebességig. Ha az áramlás a folyó irányát követi, akkor tovább vizsgálják, hogy a vízi jármű enyhén elfordul-e. — Az áramlással rendelkező folyóból nyíló kikötőbejárattal végzett próba megmutatja, hogy a szimulátor mennyire reálisan számítja ki az inhomogén áramlás által generált fordulási nyomatékot. |
x |
x |
23. |
A szél hatása |
A szél erőket ébreszt a vízszintes síkban a tényleges szélsebességtől és iránytól függően. A szél fordulási és billenési nyomatékot is generál. |
A szélhatás minőségének ellenőrzésére különböző vizsgálatokat lehet végezni. Ahhoz, hogy ezeket a hatásokat könnyen felismerhessük, viszonylag nagy szélsebességet kell választani. Végezze el a vizsgálatokat a következőképpen: végezzen vizsgálatot mind szembeszélben, mind oldalszélben két különböző szélsebességgel egy olyan területen, ahol nem érvényesül más hatás, csak a szél. Indítsa el a szelet, és figyelje meg a viselkedést. Állítsa le a szelet, és figyelje meg ismét a viselkedést. Kezdjen egy nem mozgó vízi járművel. |
x |
|
24. |
Parthatás |
Az oldalirányú erő és a fordulási nyomaték a parttól mért távolságtól és a sebességtől függően változik. |
A szimulátor parthatásának ellenőrzéséhez olyan gyakorlóterületre van szükség, amelynek az egyik oldalán töltés vagy fal található. A következő vizsgálatokat kell elvégezni: — A vízi jármű a fal mentén párhuzamosan halad. Ellenőrizni kell, hogy ez hatással van-e az egyenes mozgásra, és a vízi járművet vonzza-e a fal, vagy az orr elfordul-e attól. — A parttól vagy a faltól való távolságot és a vízi jármű sebességét változtatni kell, és meg kell figyelni, hogy a hatások hogyan változnak. |
x |
|
25. |
Vízi jármű kölcsönhatása vízi járművel |
A vízi járművek kölcsönhatásba lépnek egymással, és reális hatások kiszámítására kerül sor. |
A vízi járműnek vízi járművel való kölcsönhatása teljeskörű ellenőrzéséhez egy gyakorlatot kell indítani két saját vízi járművel a szimulátoron laterális, nem korlátozott vízen. Ha ez nem lehetséges, akkor a vizsgálatot úgy is el lehet végezni, hogy egy közlekedésben részt vevő vízi járművel helyettesítik a másik vízi járművet. Az eredmények jó értékelhetőségéhez a vízi járműveknek párhuzamos pályákon kell indulniuk viszonylag kis oldaltávolsággal. — Mind előzés, mind találkozás esetében ellenőrzésre kerül, hogy a saját vízi jármű milyen mértékben mutat vonzást és elfordulást. — A vízmélységet csökkentik. Ellenőrizni kell, hogy a kölcsönhatások mértéke fokozódik-e. — A vízi járművek közötti távolságot növelni kell annak megállapítása érdekében, hogy a hatások mérséklődnek-e. — A másik vízi jármű sebességét növelni kell. Ellenőrizni kell az elhaladó vízi jármű hatás és a találkozási sebesség közötti funkcionális kapcsolatot. |
x |
|
26. |
„Guggolás” (squat) |
Mind a dinamikus süllyedés, mind a hosszanti úszáshelyzet modellezése a sebesség, a vízmélység és a merülés függvényében történik. |
Ezt a funkciót legjobban laterális, nem korlátozott vízzel és állandó vízmélységgel rendelkező területen lehet tesztelni. — Próbaüzemnek kell megmutatnia, hogy a „guggolás” (squat) funkciót visszhangos mélységmérőkkel lehet-e ellenőrizni. — A hajógerinc és a mederfenék között az orr és a tat alatt mérhető távolság különböző értékei megmutatják, hogy a vízi jármű állásszöge eltér-e a vízszintestől. — Növekvő sebesség mellett ellenőrzik a „guggolás” (a hajógerinc és a mederfenék között az orr és a tat alatt mérhető távolság értéke álló helyzetben és mozgás közben) és a vízi jármű sebessége közötti funkcionális kapcsolatot. — Megvizsgálják, hogy a guggolás mértéke növekszik-e állandó sebesség, de csökkenő vízmélység mellett. |
x |
|
27. |
Csatornahatás |
Az aktuális visszaáramlás figyelembevétele. A visszaáramlás nem egyenesen arányos a vízi jármű sebességével. |
A visszaáramlás egy fizikai hatás, amelyet a szimulátorban a vízi járműre ható ellenállásként hoznak be. Ennek teszteléséhez egy vízi járművet egy keskeny csatornába helyeznek, amelyben a vízi jármű állandó teljesítménnyel halad. Ekkor megmérik a sebességet. Növelik a teljesítményt és megmérik a sebességet. A vizsgálatot megismétlik nyílt vízen, ugyanolyan állandó teljesítményt (mindkét szintűt) alkalmazva. A várt hatás: — A keskeny csatornában a sebesség kisebb, mint nyílt vízen ugyanazon teljesítménybeállításnál. — Nagyobb beállított teljesítménynél a sebességkülönbség nagyobb, mint alacsonyabb beállított teljesítménynél. |
x |
|
28. |
Zsiliphatás |
Zsilipben a vízi jármű ugyanazokat a hatásokat tapasztalja, mint egy csatornában. A zsilip további hatást is kivált a zsilipbe behajózó, nagy blokkolási tényezővel rendelkező vízi jármű vízkiszorítása okozta áramlás következtében (a dugattyúhatás). |
A csatornahatás vizsgálata mutatja a visszaáramlást. Ezt a vizsgálatot nem kell megismételni. A dugattyúhatás a következőképpen mutatható be: — A vízi járművet vigye be zsilipbe viszonylag nagy sebességgel. A vízi járműnek a zsilipbe való belépés után további ellenállást kell tapasztalnia (lelassulás). A propulzió leállításakor a hátrafelé ható erőknek még mindig jelen kell lenniük, és a vízi járműnek enyhén meg kell hátrálnia. — Induljon a zsilipben, állítsa a propulziót egy rögzített beállításra. A vízi jármű elhagyja a zsilipet, és a dugattyúhatás miatt ellenállást tapasztal. A zsilipből való kilépés után (a vízi jármű teljesen kiért a zsilipből) az ellenállásnak meg kell szűnnie, amit a sebesség hirtelen megugrása jelez. |
x |
|
29. |
Megfeneklés |
A megfeneklés lelassítja a vízi járművet, amit egy hallható hangjelenség jelez, de nem vezet minden esetben a vízi jármű megállásához. A megfeneklésről értesítést kap a kezelő. |
A megfeneklés vizsgálatához olyan gyakorlóterület szükséges, amely egyenletes, enyhén emelkedő fenékkel rendelkezik. Itt a megfelelő mélységinformációknak magában a szimulátorban való meglétét vizsgálják, nem pedig a vizualizációs rendszerben való megjelenítést. Vízparton történő megfenekléskor meg kell vizsgálni, hogy a vízi jármű tényleg megáll-e, és ha igen, akkor hirtelen áll meg, vagy lelassul. Megfeneklés során ellenőrizni kell a vízi jármű vízszintes síkjának változását a vizualizációs rendszerrel. Rendkívül sekély vízben lapos mederfenék fölött haladva meg kell vizsgálni, hogy a vízi jármű megfeneklik-e a „guggolás” hatására, miközben a sebességet folyamatosan növelik. Minden megfeneklés esetén ellenőrizni kell, hogy ezt az eseményt hangjelenség kíséri-e. |
x |
|
30. |
Megfeneklés Vízi jármű partnak ütközése Vízi jármű ütközése vízi járművel Vízi jármű hídnak ütközése |
A szimulációban a megfeneklésről, a vízi jármű partnak ütközéséről, a vízi jármű vízi járművel történő ütközéséről, illetve a vízi jármű hídnak ütközéséről értesül a vizsgázó és a kezelő. |
Szemrevételezés |
|
x |
31. |
Vízi jármű partnak ütközése |
A szimulációban a vízi jármű partnak ütközéséről legalább egy hangjelenség értesít. A szimuláció lelassítja a vízi járművet. Az ütközés kiszámítása a vízi jármű kétdimenziós alakjának felhasználásával történik. |
A vízi jármű partnak ütközését kizárólag olyan gyakorlóterületeken lehet vizsgálni, ahol a parton különböző tárgyak találhatók. A különböző tárgyaknak nekihajózva vizsgálható, hogy a szimulátor képes-e ezeket észlelni és reagálni rájuk. Különböző tárgyak esetében meg kell vizsgálni, hogy vannak-e bizonyos típusok, amelyeknél nem következik be ütközési reakció. Az ütközés hangja vizsgálható a szimulátor hangrendszerével, ha van ilyen. Az ütközés megfigyelése a vizualizációs rendszerben megmutatja, hogy az ütközés hirtelen történik-e, vagy egy gyűrődőzóna szimulálására is sor kerül. A lapos szögben, kis sebességgel történő ütközés megmutathatja, hogy rugalmas nyomás kiszámítására is sor kerül-e. |
x |
|
32. |
Vízi jármű ütközése vízi járművel |
A szimulációban a vízi jármű vízi járművel való ütközéséről legalább egy hangjelenség értesít. A szimuláció lelassítja a vízi járművet. Az ütközés kiszámítása a vízi jármű kétdimenziós alakjának felhasználásával történik. |
Azzal az előfeltétellel, hogy a saját vízi jármű számára nem jelent különbséget, hogy a másik vízi jármű, amellyel ütközik, egy másik saját vízi jármű vagy egy közlekedésben részt vevő vízi jármű, különböző ütközéseket lehet végrehajtani. Ellenőrizni kell, hogy milyen reakció következik be a szimulátoron a saját vízi jármű más vízi járművel történő ütközése során, és hogy észlelhető-e hangjelenség. Az oktatóállomáson kellő nagyítással ellenőrizni kell, hogy a vízi jármű körvonalai felhasználásra kerülnek-e az ütközés érzékeléséhez. Vizsgálni kell, hogy az ütközés pontosan abban a pillanatban történik-e, amikor a körvonalak egymással érintkezésbe kerülnek. Ellenőrizni kell, hogy az ütközés észlelése pontosan történik-e az eltérő formájú különböző vízi járművek esetében is. |
x |
|
33. |
Vízi jármű hídnak ütközése |
A vízi jármű hídnak ütközésének észlelése statikus magasságértékkel történik (amely leengedett kormányállásnak és leeresztett árbócnak felel meg). A szimulációban az ütközésekről legalább egy hangjelenség értesít. A szimuláció lelassítja a vízi járművet. |
Ennek az eredménynek a megvizsgálásához egy hídnak kell lennie a gyakorlóterületen, és a belvízi elektronikus hajózási térképet kell használni. Ellenőrizni kell, hogy a híd alatt nem megfelelő távolsággal való áthaladás során bekövetkezik-e ütközés, és mi annak eredménye a további szimuláció szempontjából. Ellenőrizni kell, hogy a biztonságos áthaladás lehetséges-e a vízszint megfelelő csökkentésével vagy a merülés növelésével. Ezt a vizualizációs rendszerben is ellenőrizni kell. Különböző futtatások szükségesek a hajón lévő ütközési pont ellenőrzéséhez, ha csak egy van. Ebben az esetben az is megkereshető, hogy a híd a középvonalban okoz-e ütközést vagy a külső határokon. |
x |
|
34. |
Emelhető kormányállás |
Az ütközési magasságnak és a szemmagasságnak a híd helyzetéhez igazíthatónak kell lennie. Az emelhető kormányállás folyamatos mozgásának lehetségesnek kell lennie. |
Ezen teljesítményjellemző vizsgálatának előfeltétele egy tipikus belvízi vízi jármű, pl. egy 110 m hosszú vízi jármű rendelkezésre állása. Ennek a funkciónak az alapvető elérhetősége ellenőrizhető a híd helyzetének megváltoztatására szolgáló működtető eszköz jelenlétével. A funkció tesztelhető a hídon, és ellenőrizni kell, hogy ki lehet-e választani tetszőleges pozíciókat, illetve hogy a mozgás hirtelen, vagy pedig reális sebességgel történik. Egy másik saját vízi járművet a közelben elhelyezve meg lehet vizsgálni, hogy ez a funkcionalitás más vízi járművek számára is rendelkezésre áll-e a vizualizációs rendszerben. Megfigyelhető, hogy a navigációs fények és a nappali jelzések is a második saját vízi jármű emelhető kormányállása mozgásának megfelelően mozognak-e a vizualizációs rendszerben. |
x |
|
35. |
Kötelek |
A vizualizációs rendszernek meg kell jelenítenie mind a vízi jármű, mind a kötél dinamikáját (pl. lazaság, rugalmasság, súly és szakadás, valamint a bakokhoz való csatlakozás). |
A rakparti fallal rendelkező gyakorlóterületen vizsgálni kell a kötéllel való kikötést. A kötél használata során ellenőrizni kell, hogy a kötél az egyes kikötőbakokhoz kapcsolódik-e. A kötél szakadását úgy kell megvizsgálni, hogy megpróbálják megállítani a teljes sebességgel haladó vízi járművet a kötéllel. A kötél lazaságát az erő és a távolság csökkentésével kell ellenőrizni. |
x |
|
36. |
Horgonyok |
A horgonyokat ki lehet dobni és be lehet húzni. Figyelembe kell venni a víz mélységét és a lánc dinamikáját. |
Korlátozott vízmélységű gyakorlóterületen egy vagy több horgonnyal rendelkező saját vízi járművel a horgonyfunkció megvizsgálható. Észszerű, ha változó sebességű állandó áramlat áll rendelkezésre. A horgony ledobása és behúzása csak akkor lehetséges, ha megfelelő működtető elemek állnak rendelkezésre. Azt is ellenőrizni kell, hogy vannak-e olyan műszerek, amelyek jelzik a lánc hosszát. Ellenőrizni kell, hogy a sebesség a ledobás és a behúzás során eltérő-e. Emellett ellenőrizni kell, hogy megfelelő hang hallható-e. A vízmélység változásával ellenőrizni kell, hogy a vízmélység befolyásolja-e a horgonyfunkciót. Alacsony áramlási sebességnél meg kell vizsgálni, hogy a vízi jármű oszcillál-e és megáll-e a lehorgonyzás után. Az áramlás folyamatos növelése mellett meg kell vizsgálni, hogy a horgony megtartja-e a vízi járművet. Ha egyetlen horgony nem tart, akkor ellenőrizni kell, hogy a vízi jármű két horgonnyal megáll-e, ha két horgonyt használnak. |
x |
|
37. |
Vontatás (két vízi jármű közötti művelet) |
A vontatás során mind a vízi jármű, mind a kötél dinamikáját figyelembe kell venni. |
A vontatási funkció ellenőrzésére szolgáló gyakorlóterület nyílt tengeri terület lehet. A vontató vagy vontatott saját vízi jármű mellett egy másik vízi jármű (saját vízi jármű vagy egy közlekedésben részt vevő vízi jármű) szükséges. A vontatás alapvető feltétele vizsgálható a saját vízi jármű és a másik vízi jármű közötti vontatókötél kifeszítésével. Ha ez nem lehetséges, ellenőrizni kell, hogy adott-e legalább egy alternatív módszer egy virtuális vontatóhajóból származó erő meghatározására. Ellenőrizni kell, hogy a vontatási segédként használt másik vízi jármű fel tudja-e gyorsítani a vontatott saját vízi járművet, és oldalirányú húzással el tud-e indítani egy elfordulást. Ellenőrizni kell, hogy a vontató saját vízi jármű megfelelő manőverekkel tudja-e mozgatni a másik vízi járművet és meg tudja-e állítani azt, továbbá hogy a másik vízi járművet is el lehet-e forgatni egy oldalirányú húzással. |
x |
|
Közlekedésben részt vevő vízi jármű |
|||||
38. |
A közlekedésben részt vevő vízi járművek mennyisége |
Legalább tíz közlekedésben részt vevő vízi járműnek kell rendelkezésre állnia. |
A vizsgálatnak meg kell mutatnia, hogy a szükséges mennyiség beilleszthető-e a gyakorlatba. |
x |
x |
39. |
A közlekedésben részt vevő vízi járművek irányítása |
A közlekedésben részt vevő vízi járművek a haladási irány és a sebesség megváltoztatásával reális módon követik az útvonalakat. |
Az ellenőrzési funkciók elérhetőségét egy új gyakorlat létrehozásával kell ellenőrizni, beleértve a közlekedésben részt vevő vízi járműveket is. |
x |
x |
40. |
A mozgások viselkedése |
Észszerűen zökkenőmentes mozgási viselkedés. |
A közlekedésben részt vevő vízi járművek irányítására vonatkozó vizsgálati eljárást kell alkalmazni. |
x |
x |
41. |
A szél hatása |
A közlekedésben részt vevő vízi jármű egy adott szélre reagálva sodródási szög tanúsításával reagál. |
Ha a gyakorlat során szelet alkalmaznak, annak sodródási szöget kell kiváltania a közlekedésben részt vevő vízi járművön, amely a szél sebességétől és irányától függően változik. |
x |
|
42. |
Az áramlás hatása |
A közlekedésben részt vevő vízi jármű egy adott áramlásra reagálva sodródási szög tanúsításával reagál. |
Ha a gyakorlat során áramlást alkalmaznak, annak sodródási szöget kell kiváltania a közlekedésben részt vevő vízi járművön, amely az áramlás sebességétől és irányától függően változik. |
x |
x |
43. |
Képszakasz és -méret |
A vizualizációs rendszer lehetővé teszi a teljes horizonton való körbetekintést (360 fok). A teljes vízszintes látómező egy legalább 210 fokos rögzített nézet, valamint a horizont további részét mutató kapcsolható nézet(ek) útján érhető el. A függőleges nézet lehetővé teszi a kilátást lefelé egészen a vízig, illetve felfelé az ég felé, ahogyan azt a kormányállásból a szokásos kormányzási helyről látni lehetne. |
A működő szimulátor szemrevételezése. |
x |
|
44. |
Felbontás képsebesség szerint |
A felbontás eléri az emberi szem felbontását. A képsebesség (ideális esetben > 50 fps, legalább realisztikus, folyamatos kép megjelenítése) nem okozza a kép ugrálását. |
A felbontást szemrevételezéssel kell ellenőrizni. |
x |
|
45. |
További részletezettség és megjelenítési minőség |
A megjelenítési rendszer részletezettsége meghaladja az egyszerűsített ábrázolás szintjét. Jó áttekintést mutat a hajózási területről minden körülmények között. |
A megjelenített modellt szemrevételezéssel kell ellenőrizni. |
x |
|
46. |
Vízfelület |
A vízi jármű által keltett hullámok a vízi jármű sebességétől függenek. A rendszer a vízmélységet is figyelembe veszi. A szél által keltett hullámok megfelelnek a széliránynak és -sebességnek. |
Szemrevételezéssel azt kell tapasztalni, hogy a vízi jármű által keltett hullámok a vízi jármű sebességétől függően változnak, és a szél által keltett hullámok a szél irányától és sebességétől függően változnak. |
x |
|
47. |
Nap, hold, égitestek |
A nap és a hold 24 órás időszakot követ. A helyzetek nem felelnek meg pontosan a szimuláció helyének és időpontjának. Az éjszakai égbolt véletlenszerűen elhelyezett csillagokból állhat. |
A szemrevételezésnek meg kell mutatnia, hogy a nap, a hold és az égitestek helyzete módosítható-e nappali, éjszakai és szürkületi helyzetekben |
x |
|
48. |
Időjárás |
Álló, magas szintű felhőrétegek megjelenítésére kerül sor. Ezen kívül hulló eső, pára és köd is megjeleníthető. |
Szemrevételezéssel a szükséges szintű részletezettség tapasztalható. |
x |
|
49. |
Környezeti zajok |
A motorzajok szimulációja valósághűen történik. |
A motor zajait csendes időjárási és tengeri körülmények között kell vizsgálni, az összes motorfordulatszámhoz tartozó zaj megfigyelésével. Meg kell határozni, hogy a motorhang hallható-e, illetve a hangerő és a hangzás megfelelő-e. |
x |
x |
50. |
Külső zajforrások (pl. motorzajok, figyelmeztető hangjelzések és horgony). |
Az egyes hangjelzések lejátszása valósághű módon történik, de a helyzetüket akusztikusan nem lehet meghatározni. |
Első lépésként az álló saját vízi jármű kormányállásában minden rendelkezésre álló hangjelzést egymás után aktiválni kell. Meg kell állapítani, hogy a hangjelzések valósághűek-e a hangzás és a hangerőszintek tekintetében. Második lépésben ugyanezeket a hangjelzéseket aktiválni kell egy másik vízi járművön, miközben a vízi jármű távolságát módosítják. Meg kell állapítani, hogy a helyes jelzés hangzik-e fel, és hogy a hangerőszintek helyesek-e. A vízi jármű kormányállásában minden működtethető kiegészítő elektromos egységet (pl. horgony) egyenként aktiválni kell. Ellenőrizni kell, hogy a működésük akusztikusan hallható-e. |
x |
|
51. |
Külső zaj (hangjelzések) |
A cél vízi jármű hangjelzéseinek hallhatónak kell lenniük. |
Gyakorlat során a cél vízi járműről hangjelzést kell adni. |
|
x |
52. |
Belső akusztikus információk |
A hídon lévő készülékek hangjelzései reálisan hangzanak, de a szimulátor konzolján található hangszórók játsszák le azokat. |
A kormányállásban megtalálható minden készülék minden hangjelzését egymás után aktiválni kell. Ellenőrizni kell, hogy a jeleket maguk a készülékek vagy a szimulátor hangszórói bocsátják ki, és mennyire hangzanak élethűen. |
x |
|
53. |
Zajok hallgatása |
A kezelő képes a vízi jármű kormányállásából származó minden zajt meghallgatni. |
Egy szimuláció keretén belül meg kell vizsgálni, hogy a vízi jármű kormányállásából származó hangok tisztán és érthetően kerülnek-e átvitelre, és hogy a hangerő szintje állítható-e. |
x |
|
54. |
Hangrögzítés |
A vízi jármű kormányállásából származó hangok a szimulációval egyidejűleg rögzítésre kerülnek. |
Egy gyakorlatot hajtanak végre rádiós kommunikációval és hangokkal. A visszajátszás során megfelelően hallható hangfelvételt kell tapasztalni, amely szinkronban van a szimuláció visszajátszásával. |
x |
|
55. |
Radarmegfelelőség |
A vízszintes irányszög pontosságának meg kell felelnie az EN 302 194 európai műszaki előírásnak (ETSI). A függőlegesen korlátozott nyílásszöggel kapcsolatos hatások azonosíthatók pl. hidak alatt történő áthaladáskor. |
„Függőleges” megfelelőség: híd alatti áthaladás szimulációja, figyelembe véve a következőket: — az antenna vízfelszín feletti magassága az aktuális merülésnél, — a sugárzási szög a radar főnyalábjának és a vízi jármű hosszanti úszáshelyzetének megfelelően, — a híd magassága a híd alsó széle és a vízfelület között mérve. |
x |
x |
56. |
Felbontás |
A radarszimulációnak valósághű radarképet kell létrehoznia. A radarszimulációnak meg kell felelnie az ETSI EN 302 194 [1] követelményeinek. |
A megfelelő felbontást 1200 m távolságban kell bemutatni: két, egymástól 30 m azimutális távolságban lévő tárgyat két különálló objektumként kell azonosítani. Két objektumot, amelyek ugyanabban az irányban 1200 m távolságban, egymástól pedig 15 m távolságban vannak, két különböző tárgyként kell azonosítani. |
x |
x |
57. |
Saját vagy más vízi jármű által okozott kitakarás |
A kitakarás megfelel a trigonometrikus kapcsolatoknak, de nem veszi figyelembe a vízi jármű dinamikus helyzetének változásait. |
A saját vízi jármű által okozott kitakarást egy bója megközelítésével kell vizsgálni, és meg kell határozni a távolságot, amikor a bóját eltakarja a vízi jármű orra. Ennek a távolságnak reálisnak kell lennie. A más vízi jármű által okozott kitakarást két vízi jármű azonos irányba történő elhelyezésével kell vizsgálni. Amikor egy kisebb vízi járművet egy nagyobb vízi jármű mögé helyeznek, a kisebb vízi jármű nem jelenhet meg a radar kijelzőjén. |
x |
x |
58. |
Vízfelszínről és esőről visszaverődő zavarjelek („clutter”) |
A szűrők beállítása és hatásuk megfelel a valódi jóváhagyott eszközök nagyságrendjének. |
Az értékelés a szűrők bekapcsolásával és beállításával történik. |
x |
x |
59. |
Hamis visszaverődések |
Hamis visszaverődések keletkeznek. Emellett a többszörös visszaverődések gyakorisága valósághűen változik a távolsággal. |
Több vízi járművel végzett gyakorlat során hamis visszaverődéseknek kell látszaniuk. A vizsgálat során a megfigyelőnek interferenciát és többszörös visszaverődéseket kell keresnie. |
x |
x |
60. |
Vízmélység |
A fenéktopográfia részletes leírását batimetriás kontúrok és szondák útján vagy más formában, nagy felbontásban kell ábrázolni, amennyiben az adatok rendelkezésre állnak. |
A vizsgálandó területen áthajózva ellenőrizni kell, hogy a visszhangos mélységmérő reális értékeket mutat-e. |
x |
|
61. |
Áramlás |
Az áramlás tetszőlegesen meghatározható legalább 2 dimenziós vektormezőkkel, nagy felbontásban, a vízi jármű méretéhez és a területhez igazítva. |
Az áramlás hatását úgy kell vizsgálni, hogy a saját vízi járművet sodródni kell hagyni a folyón. A vízi járműnek életszerű módon kell mozognia az áramlással. |
x |
x |
62. |
Árapály |
Az árapályadatokat durva térbeli vagy időbeli felbontásban, vagy mindkettőben kell megadni. |
Az árapálynak a lebegő tárgyakra gyakorolt hatása értékelhető egy olyan, lehetőleg kis méretű lebegő tárgy szimulálásával, amelyre semmilyen meghajtás vagy más erő (pl. szél vagy kötelek révén) nem hat. A napszak megváltoztatásával ellenőrizhető, hogy az árapályáramlás és a vízszint időfüggő és valósághű-e. A vízszint közvetlenül látható a visszhangos mélységmérőn, és egy teljes napra nézve felvétel készíthető róla, hogy összehasonlítható legyen a mért vagy számított adatokkal. |
x |
|
63. |
Szél |
Ingadozások és szélvektormezők határozhatók meg, és lehetővé teszik a helyi módosítást. |
Ha a fedélzeten szélmérő van „felszerelve”, a hídon lévő műszernek mutatnia kell a relatív szélsebességet és szélirányt. Meg kell vizsgálni a különböző szélmezők hatását a vízi jármű dinamikájára. |
x |
|
64. |
Álló tárgyak 2D/3D modelljei |
A tárgyak 2D-s ábrázolással való helyettesítése csak a nagyon távoli és nem felismert tárgyak esetében engedélyezett. |
Amíg a vízi jármű az ellenőrizendő szimulációs területen mozog, meg kell figyelni a rögzített tárgyakat. Megállapítható, mely távolságban és milyen módon csökken a részletesség szintje, és hogy 2D modellek használatára kerül-e sor. |
x |
|
65. |
Álló tárgyak részletességi szintje |
A tárgyak kellő részletességi szinttel, valósághűen vannak ábrázolva, bár az alakokban és felületekben egyszerűsítések felismerhetők. |
A vizsgálandó gyakorlóterületet be kell tölteni és egy saját vízi járművet kell beállítani. Először meg kell vizsgálni, hogy minden hajózási szempontból fontos tárgy azonosítása megtörtént-e. A tájnak első pillantásra reálisnak kell lennie. |
x |
|
66. |
Mozgatható tárgyak nappali/éjszakai modelljei |
Sötétségben bármely tárgy megvilágítható. A hajózási szempontból fontos fényforrások előre meghatározott jellemzőkkel képesek fényt kibocsátani. |
A vizsgálandó gyakorlóterületet be kell tölteni és egy saját vízi járművet kell beállítani. A szimuláció időpontját éjfélre kell állítani. Meg kell vizsgálni, hogy minden hajózási szempontból fontos tárgy úgy van-e kivilágítva a szimulációban, mint a valóságban. Továbbá meg kell vizsgálni, hogy más tárgyak ki vannak-e világítva. Ha a szimulátorszoftver rendelkezik ezzel a funkcióval, az oktató bekapcsolja és kikapcsolja a kívánt elemek világítását. |
x |
|
67. |
Mozgatható tárgyak 2D/3D modelljei |
Kétdimenziós tárgyak használatára csak a háttérben (nagy távolságra) kerül sor, ahol alig látszanak. Egyébként 3D modelleket kell használni. |
A vizsgálandó gyakorlóterületet be kell tölteni és egy saját vízi járművet kell kiválasztani. A gyakorlóterületet teljesen be kell hajózni; ugyanakkor a rendelkezésre álló mozgatható tárgyakat használni kell, meg kell figyelni és értékelni kell annak megállapítása érdekében, hogy a megfigyelő felé forduló felületük lapos-e. |
x |
|
68. |
Részletezettségi szint |
Fokozott részletezettségi szint esetén valósághű tárgyak szerepelnek, bár a formák és felületek egyszerűsített módon jelennek meg. |
Egy saját vízi jármű halad egy tetszőlegesen kiválasztott működési területen. Értékelhető mozgó tárgyakat kell használni. Ezek megjelenésének életszerűnek kell lennie. |
x |
|
69. |
A fények és nappali jelzések beállítása |
A megjelenített fények és jelzések külön-külön kapcsolhatók, azaz az összes fényt és jelzést külön tárolják az adatbázisban, és a valódi vízi járműre vonatkozó követelmények szerint, valamint a használt vízi járműre vonatkozó szabályoknak megfelelően helyezik el. |
Egy közlekedésben részt vevő vízi jármű közvetlen közelében saját vízi járművet használnak bármelyik gyakorlóterületen. Amennyire lehetséges, a kezelő mindenféle nappali jelzést és közlekedési fényt állít be a közlekedésben részt vevő vízi jármű fedélzetén. Ha a szimulátor lehetővé teszi, a közlekedésben részt vevő vízi jármű helyett egy második saját vízi járművet kell használni. A második saját vízi járművön szintén mindenféle fényjelet és nappali jelzést kell beállítani. Az első vízi jármű kormányvezérlő-állásában ellenőrizni kell, hogy mely fényjelek és nappali jelzések láthatók mindkét másik vízi járművön. |
x |
|
70. |
Nappali/éjszakai modellek |
A fényforrások bizonyos jellemzők szerint villoghatnak. |
Egy saját vízi jármű hajózik egy működési területen. A szimulációs időpont 24:00 óra. Minden értékelhető mozgó tárgyat használni kell. Amennyire lehetséges, a kezelő bekapcsolja a tárgyakra felszerelt összes rendelkezésre álló fényforrást szemrevételezés céljából. |
x |
|
71. |
Radarvisszaverő-képesség |
A radarképen lévő visszhangnak életszerűnek és a látószögtől függőnek kell lennie. |
Ellenőrizni kell, hogy a visszatükröző tárgyak valósághű visszhangot mutatnak-e. |
x |
x |
72. |
A hullámok és a csapadék okozta visszatükröződések |
A rendszer tárolja a tipikus hullámmintákhoz tartozó tengeri állapot visszhangokat, a tengeri állapotszintek tartományára is kiterjedően. A csapadékok okozta visszaverődések megjelenítése valósághűen történik. |
A tengeri állapot visszhangokat különböző hullámmagasságok és -irányok beállításával kell vizsgálni. A csapadékok okozta visszaverődéseket ellenőrizni kell. |
x |
x |
73. |
Hullámok |
A tenger állapotát és a hullámok irányát be lehet állítani; a vízi jármű valósághűen mozog. |
Meg kell vizsgálni, hogy a vízi jármű mozgása a tenger állapotának megfelelően változik-e. A hullámok irányának és magasságának láthatónak kell lennie. |
x |
|
74. |
Csapadék |
Minden időjárási körülmény (korlátozott látási viszonyok, csapadék, a villámlás és a felhőképződés kivételével) rendelkezésre áll, összefüggő képet eredményezve. |
Szemrevételezéssel ellenőrizni kell, hogy a látási viszonyok korlátozása megvalósítható-e. |
x |
|
75. |
Térkép-megjelenítés |
A belvízi ECDIS rendszernek információs módban meg kell felelnie az Európai Unió vagy a Rajnai Hajózási Központi Bizottság által közzétett legutóbbi szabvány követelményeinek (a Bizottság 909/2013/EU végrehajtási rendelete vagy a CCNR Belvízi ECDIS kiadványának 2.3-as vagy frissített kiadása). |
Ellenőrizni kell, hogy az ECDIS szoftver tanúsítása megtörtént-e, és a rendszer belvízi elektronikus hajózási térképet használ-e. |
x |
|
76. |
Mértékegységek |
A szimulátor az európai belvízi hajózásban alkalmazott mértékegységeket használja (km, km/h). |
A megjelenített mértékegységeket ki kell értékelni. |
x |
x |
77. |
Nyelvi beállítások |
A vizsga nyelvét és/vagy az angol nyelvet kell alkalmazni. |
A műszerek nyelvét ellenőrizni kell. |
x |
x |
78. |
A gyakorlatok mennyisége |
Lehetőséget kell biztosítani, hogy különböző gyakorlatokat lehessen létrehozni, menteni és futtatni, amelyeknek futás közben módosíthatóknak kell lenniük. |
Különböző műveleteket kell végrehajtani. |
x |
x |
79. |
Saját vízi járművek mennyisége |
Minden egyes hídhoz egy másik vízi járművet lehet betölteni. |
Különböző gyakorlatok bemutatása több híddal (adott esetben). |
x |
|
80. |
Adatok tárolása |
Minden olyan szimulációs értéket tárolni kell, amely szükséges a szimuláció visszajátszásához, beleértve a vizsgázó teljesítményéről készült videofelvételt és hangfelvételt is. |
Elindítanak egy szimulációt, és elvégzik az adattárolást. A szimulációt újra betöltik és felülvizsgálják annak megállapítása érdekében, hogy az összes releváns adat rendelkezésre áll-e a rögzített szimulációs futtatásból. |
x |
x |
81. |
A megjelenített vizsga tárolása |
Lehetőséget kell biztosítani a visszajátszásra a kezelőhelyiségben vagy egy eligazító állomáson. A rádiós kommunikációnak hangrögzíthetőnek kell lennie. |
A gyakorlatot vissza kell játszani. |
x |
x |
(1) A cél vízi járművet teljes mértékben a szimulátor irányítja, és mozgása sokkal egyszerűbb lehet, mint egy saját vízi járműé. (2) A saját vízi jármű olyan objektum a szimulátorban, amelyet teljes egészében ember irányít, és amely vizuálisan megjeleníti a szituációt. |
II. A HAJÓKEZELŐ SZIMULÁTOROK ÉS A RADARSZIMULÁTOROK JÓVÁHAGYÁSÁNAK ADMINISZTRATÍV ELJÁRÁSÁRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK
I. Az (EU) 2017/2397 irányelv 17. cikke (3) bekezdésének a) és b) pontjában említett vizsgákban használt szimulátorok jóváhagyási eljárása
A kompetenciák értékelésére szimulátorokat használó szervezetnek jóváhagyási kérelmet kell benyújtani a tagállam illetékes hatóságához,
meghatározva, hogy melyik kompetenciaértékeléshez kívánja engedélyeztetni a szimulátort, azaz a hajóvezetői képesítő bizonyítvány megszerzésére irányuló gyakorlati vizsgához (hajókezelő szimulátor), vagy a radar segítségével történő hajózásra érvényes különleges engedély megszerzésére irányuló gyakorlati vizsgához (radarszimulátor), vagy mindkettőhöz;
jelezve, hogy a szimulátor biztosítja a szimulátorokra vonatkozó szabványban vagy szabványokban említett minimális technikai és funkcionális követelményeknek való megfelelést.
Az illetékes hatóságnak gondoskodnia kell arról, hogy a szimulátorokra vonatkozó szabványban megadott minimális technikai és funkcionális követelményeket az egyes elemek vizsgálati eljárásának megfelelően ellenőrizzék. E feladat elvégzéséhez az illetékes hatóság a képzési programot végző szervtől független szakértőket vesz igénybe. A szakértők minden egyes tétel esetén dokumentálják a megfelelőségi ellenőrzését. Ha a vizsgálati eljárások megerősítik a követelmények teljesülését, az illetékes hatóság jóváhagyja a szimulátort. A jóváhagyásban meg kell határozni, hogy a szimulátort melyik konkrét kompetenciaértékeléshez engedélyezik.
II. Értesítés a jóváhagyásról és minőségi szabványok rendszeréről
A szimulátorok jóváhagyására illetékes hatóságnak értesítenie kell a szimulátor jóváhagyásáról az Európai Bizottságot és minden érintett nemzetközi szervezetet, megjelölve legalább az alábbiakat:
a szimulátort melyik kompetenciaértékeléshez engedélyezték, azaz a hajóvezetői képesítő bizonyítvány megszerzésére irányuló gyakorlati vizsgához (hajókezelő szimulátor), vagy a radar segítségével történő hajózásra érvényes különleges engedély megszerzésére irányuló gyakorlati vizsgához (radarszimulátor), vagy mindkettőhöz;
a szimulátor üzemeltetőjének neve;
a képzési program neve (adott esetben);
a képesítő bizonyítványokat kiadó szerv, a különleges engedélyek vagy gyakorlati vizsga bizonyítványok;
a szimulátor jóváhagyása hatálybalépésének, visszavonásának vagy felfüggesztésének dátuma.
Az (EU) 2017/2397 irányelv 27. cikkében említett minőségértékelési és minőségbiztosítási rendszer céljára az illetékes hatóságok megőrzik az I.1. szakasz a) pontjában meghatározott kérelmeket és az I.2. szakaszban meghatározott dokumentációt.
IV. MELLÉKLET
AZ EGÉSZSÉGI ALKALMASSÁGRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK
EGÉSZSÉGI ALKALMASSÁGI KRITÉRIUMOK ORVOSI KEZELÉSRE SZORULÓ ÁLLAPOTOK ESETÉBEN (ÁLTALÁNOS ALKALMASSÁG, LÁTÁS ÉS HALLÁS)
Bevezetés
A vizsgáló orvosnak szem előtt kell tartania, hogy nem lehet olyan átfogó listát készíteni az alkalmassági feltételekről, amelyek az összes lehetséges körülményt, illetve azok megjelenési módjának és prognózisának összes változatát tartalmazzák. A táblázatban elfogadott megközelítés alapjául szolgáló elveket gyakran ki lehet terjeszteni olyan állapotra is, amelyre a táblázat nem tér ki. Orvosi kezelésre szoruló állapotok fennállása esetén az alkalmasságra vonatkozó döntések a gondos klinikai vizsgálattól és elemzéstől függnek, és a következő pontokat kell figyelembe venni, amikor alkalmasságra vonatkozó döntést hoznak:
a vízi jármű működtetéséhez szükséges feladatok végrehajtása,
a rábízott feladatok bármikor történő végrehajtása,
a környezet helyesen történő érzékelése.
A táblázat szerkezete a következő:
1. oszlop: A betegségek WHO szerinti nemzetközi osztályozása, 10. revízió (ICD-10, magyar rövidítése BNO-10). A felsorolt kódok az elemzés és különösen az adatok nemzetközi összeállításának segédeszközét képezik.
2. oszlop: Az állapot vagy állapotcsoport hétköznapi neve, rövid megjegyzéssel annak a belvízi utakon végzett munkára való jelentőségéről.
3. oszlop: Azon egészségügyi alkalmassági kritériumok, amelyek a következő döntés meghozatalához vezetnek: alkalmatlanság.
4. oszlop: Azon egészségügyi alkalmassági kritériumok, amelyek a következő döntés meghozatalához vezetnek: képes arra, hogy bármikor végrehajtsa a rábízott feladatokat.
Két függeléke van:
1. függelék A H 0059 diagnosztikai kód alatt meghatározott látásra vonatkozó feltételek
2. függelék A H 68-95 diagnosztikai kód alatt meghatározott hallásra vonatkozó feltételek.
BNO 10 diagnosztikai kódok |
Állapot Feltételek indoklása |
A rábízott feladatok bármikor történő végrehajtására való alkalmatlanság — várhatóan ideiglenes (T) — várhatóan végleges (P) |
Képes arra, hogy bármikor végrehajtsa a rábízott feladatokat |
A 00–B99 |
FERTŐZÉSEK |
|
|
A 00 – 09 |
Emésztőrendszeri fertőzés Átadás másoknak, ismétlődés |
T – Ha a parton észlelték (aktuális tünetek vagy várakozás hordozói státuszra vonatkozó vizsgálati eredményekre), vagy megerősített hordozói státusz, amíg a kiküszöbölés bizonyított |
Nincsenek a biztonságos munkavégzést érintő tünetek |
A 15–16 |
Pulmonális tuberkulózis Átadás másoknak, ismétlődés |
T – Pozitív szűrővizsgálat vagy klinikai előzmény, amíg ki nem vizsgálják. Ha fertőzött, amíg a kezelés stabilizálódott és a fertőzőképesség hiányát megerősítették P – Visszaesés vagy súlyos maradványkárosodás |
A kezeléssorozat sikeres befejezése |
A 50–64 |
Szexuális úton terjedő fertőzések Akut károsodás, ismétlődés |
T – Ha a parton észlelték: amíg a diagnózist megerősítették, a kezelést kezdeményezték és a kezeléssorozat sikeresen befejeződött. P – Nem kezelhető késői szövődmények |
Nincsenek a biztonságos munkavégzést érintő tünetek |
B 15 |
Hepatitisz A Élelmiszer- vagy vízszennyezéssel átvihető |
T – Amíg a sárgaság megszűnt, vagy a testmozgásra való képesség helyreállt |
Nincsenek a biztonságos munkavégzést érintő tünetek |
B 16–19 |
Hepatitisz B. Vérrel vagy más testfolyadékkal érintkezve átvihető. Végleges májkárosodás és májrák lehetősége |
T – Amíg a sárgaság megszűnt, vagy a testmozgásra való képesség helyreállt P – Végleges májkárosodás a biztonságos munkavégzést befolyásoló tünetekkel vagy szövődmények valószínűségével |
Nincsenek a biztonságos munkavégzést érintő tünetek. Alkalmas, legfeljebb két év időkorlátozással |
|
Hepatitisz C Vérrel vagy más testfolyadékkal érintkezve átvihető. Végleges májkárosodás lehetősége |
T – Amíg a sárgaság megszűnt, vagy a testmozgásra való képesség helyreállt P – Végleges májkárosodás a biztonságos munkavégzést befolyásoló tünetekkel vagy szövődmények valószínűségével |
Nincsenek a biztonságos munkavégzést érintő tünetek |
B 20–24 |
HIV+ Vérrel vagy más testfolyadékkal érintkezve átvihető. Előrehaladás HIV-hez kapcsolódó betegségek vagy AIDS felé |
T – Az állapottal kapcsolatos megfelelő tudatosság és a kezelési ajánlások teljeskörű betartása P – Nem visszafordítható HIV-hez kapcsolódó betegségek. A gyógyszerek folytatódó károsító hatása |
Nincsenek a biztonságos munkavégzést érintő tünetek. Alkalmas, legfeljebb két év időkorlátozással |
A 00–B 99 nincs külön felsorolva |
Egyéb fertőzés Személyes egészségkárosodás, mások megfertőzése |
T – Súlyos fertőzés és az átvitel komoly kockázata esetén P – Ha az ismétlődő károsodás vagy a fertőzés ismétlődésének valószínűsége továbbra is fennáll |
Nincsenek a biztonságos munkavégzést érintő tünetek |
C00–48 |
RÁKOK |
|
|
C 00–48 |
Rosszindulatú daganatok – beleértve a limfómát, a leukémiát és a kapcsolódó állapotokat Ismétlődés – különösen akut szövődmények, pl. vérzés okozta károsodás |
T – Amíg kivizsgálták, kezelték és a progzózist meghatározták P – Folytatódó állapotromlás a biztonságos munkavégzést befolyásoló tünetekkel vagy az ismétlődés magas valószínűségével |
Nincsenek a biztonságos munkavégzést érintő tünetek Egy specialista által elvégzett hivatalos értékeléssel kell megerősíteni |
D 50–89 |
VÉRREL KAPCSOLATOS RENDELLENESSÉGEK |
||
D 50 –59 |
Vérszegénység/haemoglobin- opathiák Testmozgásra való képesség csökkenése. Epizodikus vörösvérsejt-rendellenességek |
T – Amíg a hemoglobin normális vagy stabil P – Súlyos ismétlődő vagy folyamatos vérszegénység vagy vörösvérsejtbontásból eredő romló tünetek, amelyek nem kezelhetők |
Nincsenek a biztonságos munkavégzést érintő tünetek |
D 73 |
Lépeltávolítás (műtéti előzmények) Bizonyos fertőzésekre való fokozott fogékonyság |
T – Amíg a klinikai kezelés befejeződött és a testmozgásra való képesség helyreállt |
Nincsenek a biztonságos munkavégzést érintő tünetek |
D 50 –89 nincs külön felsorolva |
A vér és a vérképző szervek egyéb betegségei Változatos – a rendellenes vérzés megismétlődése, és esetleg a testmozgásra való képesség csökkenése vagy a fertőzésekkel szembeni alacsony ellenálló képesség |
T – Miközben kivizsgálás alatt áll P – Krónikus véralvadási zavarok |
Eseti értékelés |
E 00–90 |
ENDOKRIN ÉS METABOLIKUS |
||
E 10 |
Cukorbetegség – inzulinhasználó Alacsony vércukorszint okozta akut károsodás. Szövődmények a vércukorszint feletti ellenőrzés elvesztése miatt. Látásproblémák, neurológiai és szívproblémák megnövekedett valószínűsége |
T – Ha hiányzik: 1. az ellenőrzés alatt tartás képessége; 2. a kezelési előírásoknak való megfelelés, vagy 3. az alacsony vércukorszintre való odafigyelés P – Ha rosszul kezelt vagy nem tartja be a kezelést. Alacsony vércukorszint előzmény előfordulása vagy az alacsony vércukorszintre való oda nem figyelés. A cukorbetegség súlyosbodása szövődmények következtében |
Eseti értékelés, legfeljebb 5 év időkorlátozással. Ha bizonyított a megfelelő ellenőrzés alatt tartás, a kezelési ajánlásoknak való teljeskörű megfelelés és az alacsony vércukorszintre való megfelelő odafigyelés. A 04*** korlátozás feltüntethető |
E 11–14 |
Cukorbetegség – nem inzulinnal kezelt. Más gyógyszeres kezelés Állapotromlás miatt inzulinhasználatra való áttérés, látásproblémák, neurológiai és szívproblémák megnövekedett valószínűsége |
T – Ha hiányzik: 1. az ellenőrzés alatt tartás képessége, 2. a kezelési előírásoknak való megfelelés, vagy 3. az alacsony vércukorszintre való odafigyelés |
Ha stabilizálták, és szövődmények hiányában nincs súlyosbodás: alkalmas, legfeljebb 5 év időkorlátozással |
Cukorbetegség – nem inzulinos; kizárólag étrenddel kezelt Állapotromlás miatt inzulinhasználatra való áttérés, látásproblémák, neurológiai és szívproblémák megnövekedett valószínűsége |
T – Ha hiányzik: 1. az ellenőrzés alatt tartás képessége, 2. a kezelési előírásoknak való megfelelés, vagy 3. az alacsony vércukorszintre való odafigyelés |
Ha stabilizálták, és szövődmények hiányában nincs súlyosbodás: alkalmas, legfeljebb 5 év időkorlátozással |
|
E 65–68 |
Elhízás/rendellenes testsúly– magas vagy alacsony Önmagának okozott baleset, csökkent mozgásképesség, a rutinszerű és vészhelyzeti feladatok elvégzésére való képesség csökkenése. Cukorbetegség, artériás betegség és ízületi gyulladás megnövekedett valószínűsége |
T – Ha a biztonság szempontjából kritikus feladatok nem hajthatók végre, a képesség vagy a gyakorlati teszten elért teljesítmény gyenge, a testtömeg-index (BMI) ≥ 40 (3. elhízási szint) P – A biztonság szempontjából kritikus feladatok nem hajthatók végre; a képesség vagy a gyakorlati teszten elért teljesítmény gyenge, és nem sikerül javulást elérni |
Képes arra, hogy teljesítse a rábízott, biztonság szempontjából kritikus feladatokhoz szükséges rutinszerű és vészhelyzeti képességeket. A 07*** és/vagy 09*** korlátozás feltüntethető |
E 00–90 nincs külön felsorolva |
Egyéb endokrin és metabolikus betegségek (pajzsmirigy, mellékvese, beleértve az Addison-kórt, agyalapi mirigy, petefészek, herék) Ismétlődés vagy szövődmények valószínűsége |
T – Amíg kivizsgálták, a megfelelő ellenőrzés alatt tartást elérték és a kezelést betartja. Egy évig a kezdeti diagnózis vagy visszaesés után, amelyben rendszeres felülvizsgálat történt P – Ha az állapotromlás folytatódik, a gyógyszerek gyakori beállítása szükséges vagy súlyosabb szövődmények megnövekedett valószínűsége áll fenn |
Eseti értékelés: ha a gyógyszerezés stabil és az állapotok megfigyelése ritkán történik, nincs károsodás és a szövődmények nagyon alacsony valószínűsége áll fenn |
F 00–99 |
MENTÁLIS, KOGNITÍV ÉS VISELKEDÉSI ZAVAROK |
||
F10 |
Alkohollal való visszaélés (függőség) Ismétlődés, balesetek, kiszámíthatatlan viselkedés/biztonsági teljesítmény |
T – Amíg kivizsgálták, a megfelelő ellenőrzés alatt tartást elérték és a kezelést betartja. Egy évig a kezdeti diagnózis vagy visszaesés után, amelyben rendszeres felülvizsgálat történt P – Ha tartósan fennáll vagy társbetegség is fennáll, valószínűleg előrehalad majd vagy ismétlődik a munka során |
Egymást követő három évben: alkalmas, legfeljebb egy év időkorlátozással, 04*** és 05*** korlátozással. Ezt követően: alkalmas, legfeljebb három éves időszakra, 04*** és 05*** korlátozással. Ezt követően: alkalmas korlátozás nélkül, kettő, három és öt év egymást követő időszakra, visszaesés nélkül és társbetegség nélkül, ha az egyes időszakok végén végzett vérvizsgálat nem mutat problémákat |
F 11–19 |
Kábítószer-függőség/ tartós anyaghasználat, magában foglalja mind a tiltott kábítószer-használatot, mind a receptre felírt gyógyszerektől való függőséget Ismétlődés, balesetek, kiszámíthatatlan viselkedés/biztonsági teljesítmény |
T – Amíg kivizsgálták, a megfelelő ellenőrzés alatt tartást elérték és a kezelést betartja. Egy évig a kezdeti diagnózis vagy visszaesés után, amelyben rendszeres felülvizsgálat történt P – Ha tartósan fennáll vagy társbetegség is fennáll, valószínűleg előrehalad majd vagy ismétlődik a munka során |
Egymást követő három évben: alkalmas, legfeljebb egy év időkorlátozással, 04*** és 05*** korlátozással. Ezt követően: alkalmas, legfeljebb három éves időszakra, 04*** és 05*** korlátozással. Ezt követően: alkalmas korlátozás nélkül, kettő, három és öt év egymást követő időszakra, visszaesés nélkül és társbetegség nélkül, ha az egyes időszakok végén végzett vérvizsgálat nem mutat problémákat |
F 20-31 |
Pszichózis(akut) –akár szervi, akár skizofrén vagy a BNO-ban felsorolt egyéb kategóriák. Bipoláris (mániás depressziós zavarok) Ismétlődés, amely az észlelés/felismerés megváltozásához, balesetekhez, kiszámíthatatlan és nem biztonságos viselkedéshez vezet |
Provokáló tényezők hatására bekövetkezett egyszeri epizód után: T – Amíg kivizsgálták, a megfelelő ellenőrzés alatt tartást elérték és a kezelést betartja. Három hónapig a kezdeti diagnózis után |
Ha a fedélzeti személyzet tagjának van betegségtudata, betartja a kezelést, és nem szenved mellékhatásoktól a gyógyszeres kezelés következtében: alkalmas, 04*** korlátozással. A 05*** korlátozás feltüntethető. Alkalmas korlátozás nélkül: egy évvel az epizód után, feltéve, hogy a provokáló tényezők mindig elkerülhetők és el is fogja kerülni azokat Időkorlátozás: először két év, hat hónap. Ezt követően öt év, egy év |
|
Provokáló tényezők nélkül bekövetkezett egyszeri epizód után, illetve provokáló tényezők hatására vagy azok nélkül bekövetkezett több mint egy epizód után: T – Amíg kivizsgálták, a megfelelő ellenőrzés alatt tartást elérték és a kezelést betartja. Két évig az utolsó epizódot követően. P – Egynél több epizód vagy az ismétlődés továbbra is fennálló valószínűsége. A korlátozásokkal vagy anélkül való alkalmasság feltételei nem teljesülnek |
Ha nem fordult elő visszaesés és nem volt gyógyszerhasználat két éven keresztül: alkalmas, ha egy specialista orvos megállapította, hogy az egyértelműen azonosítható ok átmeneti, és a visszaesés nagyon valószínűtlen |
|
F 32–38 |
Hangulati/érzelmi zavarok. Súlyos szorongásos állapot, depresszió vagy bármely más mentális zavar, amely valószínűleg rontja a teljesítménytIsmétlődés, csökkent teljesítmény, különösen vészhelyzet esetén |
T – Miközben akut, kivizsgálás alatt áll, vagy ha romló tünetek vagy a gyógyszer mellékhatásai tapasztalhatók. P – Tartósan fennálló vagy ismétlődő romló tünetek |
A teljes felgyógyulás és az egyedi eset teljeskörű mérlegelése után. Alkalmas minősítés tüntethető fel a hangulati zavar jellemzőitől és súlyosságától függően. Időkorlátozás: először két év, hat hónap. A 04*** és/vagy 07*** korlátozás feltüntethető. Ezt követően öt év, egy év |
Hangulati/érzelmi zavarok. Szorongás/depresszió kisebb vagy reaktív tünetei. Ismétlődés, csökkent teljesítmény, különösen vészhelyzet esetén |
T – Amíg tünetmentes lesz gyógyszerekre nem szorul P – Tartósan fennálló vagy ismétlődő romló tünetek |
Ha a romló tünetektől és a gyógyszer súlyosbodó mellékhatásaitól mentes. A 04*** és/vagy 07*** korlátozás feltüntethető. |
|
F 00–99 nincs külön felsorolva |
Egyéb rendellenességek például a személyiség, a figyelem (ADHD), a fejlődés (pl. autizmus) rendellenességei. A teljesítmény és a megbízhatóság csökkenése, és a kapcsolatokra gyakorolt hatás tapasztalható |
P – Ha úgy ítélik meg, hogy a biztonság szempontjából kritikus következményekkel jár |
Nincsenek várható káros hatások a munka során. Az előző szolgálati időszakokban bekövetkezett incidensek. A 04*** és/vagy 07*** korlátozás feltüntethető |
G 00–99 |
IDEGRENDSZERI BETEGSÉG |
||
G 40–41 |
Egyetlen roham A vízi járműben, másokban és önmagában okozott kár a rohamokból eredően |
Egyetlen roham T – Miközben kivizsgálás alatt áll és a rohamot követően egy évig |
Egy évvel a roham után és stabil gyógyszeres kezelés alatt: alkalmas, 04*** korlátozással Alkalmas korlátozások nélkül: Egy évvel a roham után és egy évvel a kezelés befejeződése után |
Epilepszia – provokáló tényezők nélkül (több roham) A vízi járműben, másokban és önmagában okozott kár a rohamokból eredően |
T – Miközben kivizsgálás alatt áll és az utolsó rohamot követően két évig P – Ismétlődő rohamok, gyógyszeres kezeléssel nincs ellenőrzés alatt tartva |
Gyógyszerek nélkül vagy stabil gyógyszeres kezelés alatt, azt megfelelően betartva: alkalmas, 04*** korlátozással Alkalmas korlátozások nélkül, ha rohammentes és gyógyszeres kezelésre nem szorul legalább tíz éve |
|
Epilepszia – alkohol, gyógyszer, fejsérülés által provokált (több roham) A vízi járműben, másokban és önmagában okozott kár a rohamokból eredően |
T – Miközben kivizsgálás alatt áll és az utolsó rohamot követően két évig P – Ismétlődő rohamok, gyógyszeres kezeléssel nincs ellenőrzés alatt tartva |
Gyógyszerek nélkül vagy stabil gyógyszeres kezelés alatt, azt megfelelően betartva: alkalmas, 04*** korlátozással Alkalmas korlátozások nélkül, ha rohammentes és gyógyszeres kezelésre nem szorul legalább öt éve |
|
G 43 |
Migrén (gyakori rohamok, amelyek cselekvésképtelenséget okoznak) Cselekvésképtelenséget okozó ismétlődések valószínűsége |
P – Gyakori rohamok, amelyek cselekvésképtelenséget okoznak |
Nincsenek várható cselekvésképtelenséget okozó káros hatások a munka során. Nem voltak incidensek az előző szolgálati időszakokban |
G 47 |
Alvási apnoé Kimerültség és elalvási epizódok munka közben |
T – Amíg a kezelést megkezdik és három hónapon keresztül sikeres P – Ha a kezelés sikertelen vagy nem tartja be |
T – Amíg a kezelés bizonyíthatóan sikeres három hónapon keresztül. A megfelelés hathavonta történő értékelése. A 05*** korlátozás feltüntethető |
Narkolepszia Kimerültség és elalvási epizódok munka közben |
T – Amíg kezeléssel ellenőrzés alatt tartva legalább két éven keresztül P – Ha a kezelés sikertelen vagy nem tartja be |
Ha specialista megerősíti a kezeléssel való teljes ellenőrzés alatt tartást legalább két éven keresztül: alkalmas, 04*** korlátozással |
|
G 00–99 nincs külön felsorolva |
Egyéb szervi idegrendszeri betegség például sclerosis multiplex, Parkinson-kór. Ismétlődés/előrehaladás. Az izomerő, az egyensúly, a koordináció és a mozgási képesség korlátozottsága |
T – Amíg kivizsgálták, a megfelelő ellenőrzés alatt tartást elérték és a kezelést betartja P – Ha a korlátozottságok hatással vannak a biztonságos munkavégzésre, vagy nem felel meg a fizikai képességekre vonatkozó követelményeknek |
Eseti értékelés a munkaköri és vészhelyzeti követelmények alapján, neurológiai-pszichiátriai specialisták által adott tanács szerint |
R 55 |
Ájulás és más tudatzavarok Sérülést vagy az ellenőrzés elvesztését okozó ismétlődés |
T – Amíg kivizsgálják az ok meghatározása és bármely mögöttes állapot ellenőrzés alatt tartásának bizonyítása érdekében. Az esemény: |
|
a) Egyszerű ájulás/idiopátiás szinkópa
|
Eseti értékelés. A 04*** korlátozás feltüntethető |
||
b) Nem egyszerű ájulás/idiopátiás szinkópa. Megmagyarázhatatlan zavar: nem ismétlődő, és bármiféle észlelhető keringési, metabolikus vagy neurológiai ok nélkül bekövetkező T – Négy hét |
Eseti értékelés. A 04*** korlátozás feltüntethető. |
||
c) Zavar: ismétlődő, vagy lehetséges mögöttes keringési, metabolikus vagy neurológiai ok miatt bekövetkező T – Lehetséges mögöttes ok miatt, ami nem azonosított vagy nem kezelhető: az esemény után hat hónapon keresztül, ha nincs ismétlődés T – Lehetséges mögöttes ok miatt vagy megtalált és kezelt ok miatt, a sikeres kezelést követő egy hónapon keresztül
d) Tudatzavar rohamra utaló jellemzőkkel. Go to G 40–41 P – A fentiek mindegyike esetében, ha a teljes kivizsgálás és megfelelő kezelés ellenére továbbra is ismétlődő incidensek következnek be |
|
||
T 90 |
Koponyán belüli műtét/sérülés, beleértve az érrendellenességek kezelését és az agykárosodást okozó súlyos fejsérülést. A hajóban, másokban és önmagában okozott kár a rohamokból eredően. A kognitív, érzékszervi vagy motoros funkciók elégtelenségei. A mögöttes állapot ismétlődése vagy szövődményei |
T – Egy évig vagy hosszabb ideig, amíg a roham valószínűsége alacsony* lesz, specialistától beszerzett vélemény alapján P – Folytatódó állapotromlás a mögöttes állapotból vagy sérülésből adódóan, vagy ismétlődő rohamok |
Legalább egy év elteltével, ha a roham valószínűsége alacsony*, és nincs állapotromlás a mögöttes állapotból vagy sérülésből adódóan: alkalmas, 04*** korlátozással Alkalmas korlátozások nélkül, ha nincs állapotromlás a mögöttes állapotból vagy sérülésből adódóan, és nem szed epilepszia elleni gyógyszereket. Roham valószínűsége nagyon alacsony* |
H00-99 |
A SZEM ÉS A FÜL BETEGSÉGEI |
||
H00-59 |
Szembetegségek: előrehaladó vagy ismétlődő (például glaukóma, makulopátia, diabetikus retinopátia, retinitis pigmentosa, keratoconus, diplopia, blefarospasmus, uveitis, szaruhártyafekély, retinaleválás) A látásra előírt feltételek teljesítésére való jövőbeni képtelenség, az ismétlődés veszélye |
T – A látásra vonatkozó feltételek (lásd az 1. függeléket) teljesítésére való ideiglenes képtelenség, és a későbbi romlásnak vagy az állapotromlás ismételt előfordulásának alacsony valószínűsége a kezelést vagy gyógyulást követően T – A látásra vonatkozó feltételek (lásd az 1. függeléket) teljesítésére való képtelenség, és a későbbi romlásnak vagy az állapotromlás ismételt előfordulásának megnövekedett valószínűsége |
Az ismétlődés nagyon alacsony valószínűsége. Olyan szintre való előrehaladás, ahol a látási feltételek nem teljesülnek a bizonyítvány érvényességi időtartama alatt, nagyon valószínűtlen |
H65-67 |
Fülgyulladás – külső fül vagy középfül Ismétlődés, fertőzés forrásaként kockázat az élelmiszert kezelőknél, a hallásvédelem használatában jelentkező problémák |
T – Ha vannak a biztonságos munkavégzést érintő tünetek P – Ha krónikus folyás tapasztalható a fülből az élelmiszert kezelőknél |
Hatékony kezelés és az ismétlődés nulla valószínűsége |
H68-95 |
Fülbetegségek: előrehaladó (pl. otosclerosis) |
T – A hallásra vonatkozó feltételek (lásd a 2. függeléket) teljesítésére való ideiglenes képtelenség, és a későbbi romlásnak vagy az állapotromlás ismételt előfordulásának alacsony valószínűsége a kezelést vagy gyógyulást követően T – A hallásra vonatkozó feltételek (lásd a 2. függeléket) teljesítésére való képtelenség, és a későbbi romlásnak vagy az állapotromlás ismételt előfordulásának megnövekedett valószínűsége |
Nagyon alacsony ismétlődési arány *. Olyan szintre való előrehaladás, ahol a hallási feltételek nem teljesülnek a bizonyítvány érvényességi időtartama alatt, nagyon valószínűtlen |
H81 |
Meniere-betegség és a krónikus vagy ismétlődő, cselekvésképtelenséget okozó egyensúlyzavar egyéb formái A mozgásképesség elvesztését és hányingert okozó egyensúlyhiány |
T – Akut fázis alatt P – Gyakori rohamok, amelyek cselekvésképtelenséget okoznak |
Alacsony valószínűséggel* várhatók káros hatások a munka során |
I00-99 |
SZÍV- ÉS ÉRRENDSZER |
||
I 05-08 I 34-39 |
A szív veleszületett betegsége és a billentyűk betegsége (beleértve ezen állapotok sebészeti kezelését is). Korábban nem vizsgált szívzörejekElőrehaladás valószínűsége, a testmozgás korlátozásai |
T – Amíg kivizsgálták, és ha szükséges, sikeresen kezelték P – Ha a testmozgásra való képesség korlátozott, vagy cselekvésképtelenségi epizódok előfordulnak, vagy ha antikoagulánsokat szed, vagy ha károsító esemény bekövetkezésének valószínűsége tartósan magas |
Eseti értékelés kardiológiai tanács alapján |
I 10-15 |
Magas vérnyomás Ischaemiás szívbetegség, szem- és vesekárosodás és stroke megnövekedett valószínűsége. Akut magas vérnyomásos epizód lehetősége |
T – Normális esetben ha > 160 szisztolés vagy > 100 diasztolés mm Hg, amíg kivizsgálták, és ha szükséges, sikeresen kezelték P – Ha tartósan > 160 szisztolés vagy > 100 diasztolés mm Hg kezeléssel vagy anélkül |
Ha kezelik, és mentes az állapot vagy a gyógyszer káros hatásaitól |
I 20–25 |
Szívvel kapcsolatos esemény, vagyis miokardiális infarktus, korábbi miokardiális infarktus EKG-bizonyítéka, vagy újonnan felismert balszár blokk, angina, szívleállás, koszorúér-áthidalás, koszorúér-angioplasztikaCselekvőképesség hirtelen elvesztése, testmozgás korlátozása. Problémák az ismétlődő szívvel kapcsolatos események munkahelyen történő kezelésével |
T – A kezdeti kivizsgálás és kezelés után három hónapon keresztül, illetve hosszabb ideig, ha a tünetek nem szűntek meg, és ha a patológiás eredmények az ismétlődés megnövekedett valószínűségét mutatják P – Ha a bizonyítvány kiadásának feltételei nem teljesülnek, és az ismétlődés valószínűségének további csökkentése nem valószínű |
Nagyon alacsony ismétlődési arány*, és teljes mértékben betartja a kockázatcsökkentési ajánlásokat, és nincs releváns társbetegség, először hat hónapra érvényes bizonyítvány kiadása, majd éves bizonyítvány. Alacsony ismétlődési arány*: alkalmas, 04*** korlátozással Alkalmas, egy év időkorlátozással |
I 44–49 |
Szívritmuszavarok és ingerületvezetési hibák (beleértve a szívritmus-szabályozókkal és a beültetett kardioverter defibrillátorokkal (ICD) élőket) Az ismétlődésből eredő károsodás valószínűsége, hirtelen képességvesztés, testmozgás korlátozása A szívritmus-szabályozó/ICD működését az erős elektromos mezők befolyásolhatják |
T – Amíg kivizsgálták, kezelték és a kezelés megfelelőségét megerősítették P – Ha cselekvésképtelenséget okozó tünetek állnak fenn, vagy az ismétlődésből eredő károsodás rendkívül magas valószínűsége áll fenn, beleértve az ICD implantátumot |
Alacsony ismétlődési arány*: alkalmas, 04*** korlátozással Alkalmas, egy év időkorlátozással |
I 61–69 G 46 |
Ischaemiás szív-érrendszeri betegség (stroke vagy átmeneti ischaemiás roham) Az ismétlődés megnövekedett valószínűsége, cselekvőképesség hirtelen elvesztése, a mozgási képesség korlátozása. Fennáll más keringési betegség kialakulásának kockázata, ami a cselekvőképesség hirtelen elvesztését okozhatja |
T – Amíg kivizsgálták, a megfelelő ellenőrzés alatt tartást elérték és a kezelést betartja. Három hónapig a kezdeti diagnózis után P – Ha a hátramaradó tünetek zavarják a feladatok teljesítését, vagy az ismétlődés rendkívül magas valószínűsége áll fenn |
A feladatok elvégzésére való alkalmasság eseti vizsgálata; a 04*** korlátozás feltüntetésére kerül sor. Az értékelésnek magában kell foglalnia a jövőbeli szívvel kapcsolatos események valószínűségét. Képes arra, hogy teljesítse a rábízott, biztonság szempontjából kritikus feladatokhoz szükséges rutinszerű és vészhelyzeti képességeket. Alkalmas, egy év időkorlátozással |
I 73 |
Arteriális – claudicatio Fennáll más keringési betegség kialakulásának kockázata, ami a cselekvőképesség hirtelen elvesztését okozhatja. Testmozgásra való képesség korlátai |
T – Amíg értékelik P – Ha nem képes feladatait ellátni |
Alkalmas 04*** korlátozással, feltéve, hogy a tünetek jelentéktelenek, és nem befolyásolják hátrányosan a lényeges feladatok ellátását, vagy ha sebészeti beavatkozással vagy más kezeléssel orvosolják azokat. A jövőbeli szívvel kapcsolatos események valószínűségének felmérése. Alkalmas, egy év időkorlátozással |
183 |
Visszerek Sérülés esetén vérzés lehetősége, bőrelváltozások és fekélyek lehetősége |
T – Amíg kezelték, ha képességeket rontó tünetek tapasztalhatók. Műtét után legfeljebb egy hónapon keresztül |
Nincsenek képességeket rontó tünetek vagy szövődmények |
I 80.2–3 |
Mélyvénás trombózis/tüdőembólia Ismétlődés és súlyos tüdőembólia valószínűsége. A véralvadásgátló kezelés miatt kialakuló vérzés valószínűsége |
T – Amíg kivizsgálták és kezelték, és általában véralvadásgátlók rövid távú használata esetén P – Fontolja meg, hogy ismétlődő események várhatók-e, vagy véralvadásgátlók állandó használata szükséges-e |
Alkalmasnak tekinthető a munkára, ha véralvadásgátlókkal stabilizálva a sérülés valószínűsége alacsony, és rendszeresen ellenőrzik a véralvadási szintet |
I 00–99 nincs külön felsorolva |
Egyéb szívbetegség, például kardiomiopátia, perikarditis, szívelégtelenség Az ismétlődés valószínűsége, cselekvőképesség hirtelen elvesztése, a testmozgás korlátozása |
T – Amíg kivizsgálták, kezelték és a kezelés megfelelőségét megerősítették P – Ha képességeket rontó tünetek állnak fenn, vagy az ismétlődésből eredő károsodás valószínűsége áll fenn |
Eseti értékelés specialisták jelentései alapján |
J 00–99 |
LÉGZŐRENDSZER |
||
J 02–04 J 30–39 |
Orr, torok és szinusz állapotai Képességeket rontó az egyén számára. A fertőzés átvitele az élelmiszerre/személyzet más tagjaira bizonyos körülmények között |
T – Amíg már nincsenek a biztonságos munkavégzést érintő tünetek P – Ha képességeket rontó és ismétlődő |
A kezelés befejezésekor, ha ismétlődésre hajlamosító tényezők nincsenek |
J 40–44 |
Krónikus hörghurut és/vagy tüdőtágulás Testmozgásra való képesség csökkenése és képességeket rontó tünetek |
T – Ha akut epizód P – Súlyos ismétlődések esetén, vagy ha az általános alkalmassági követelmények nem teljesülnek, vagy ha képességeket rontó légszomj áll fenn |
Fontolja meg a vészhelyzetek kezelésére való alkalmasságot. Képes arra, hogy teljesítse a rábízott, biztonság szempontjából kritikus feladatokhoz szükséges rutinszerű és vészhelyzeti képességeket. Alkalmas, egy év időkorlátozással |
J 45–46 |
Asztma (részletes értékelés az összes új belépő esetében specialistától kapott tájékoztatással) Súlyos légszomj előre nem látható epizódjai |
T – Amíg az epizódot megoldották, az okot kivizsgálták (beleértve a foglalkozással való bármely kapcsolatot) és hatékony kezelési rendszert vezettek be 20 év alatti személyeknél, akik kórházba kerültek vagy orális szteroidot használtak az elmúlt három évben P – Ha gyors lefolyású, életveszélyes asztmás roham előrelátható valószínűséggel bekövetkezik a munka során; vagy a kórtörténetében kontrollálatlan asztma található, azaz több kórházi felvétel szerepel a kórelőzményekben |
Alkalmas a szolgálatra felnőttkori asztma** előfordulása esetén, ha azt inhalálókkal megfelelően ellenőrzés alatt tartják, és az utóbbi két évben kórházi felvétel vagy orális szteroidot igénylő epizódok nem történtek, illetve nem volt testmozgás kiváltotta, rendszeres kezelést igénylő asztma a kórtörténetben. |
J 93 |
Légmell (spontán vagy traumás) Akut károsodás az ismétlődésből eredően |
T – A kezdeti epizód után általában 12 hónapon keresztül P – Ismétlődő epizódok után, hacsak nem végeztek pleurectomiát vagy pleurodesist |
Általában az epizód után 12 hónapon keresztül vagy rövidebb időtartamra, a specialista által javasoltak szerint |
K 00–99 |
EMÉSZTŐRENDSZER |
||
K 01–06 |
Szájhigiénia Fogfájásból származó akut fájdalom. Ismétlődő száj- és ínyfertőzések |
T – Amíg már nincsenek a biztonságos munkavégzést érintő tünetek |
Ha a fogak és a fogínyek (fogatlan személye esetén egyedül a fogínyek és a jó állapotban lévő, jól illeszkedő fogpótlások) megfelelőnek tűnnek. Nincs komplex fogpótlás; vagy ha az elmúlt évben fogászati ellenőrzés történt, az utánkövetés megtörtént, és azóta nem volt probléma |
K 25–28 |
Gyomorfekély Ismétlődés fájdalommal, vérzéssel vagy perforációval |
T – Amíg meggyógyítják vagy kezelik műtéttel vagy a heliobaktériumok ellenőrzés alatt tartásával, és normál étrenden van három hónapon keresztül P – Ha a fekély továbbra is fennáll a műtét és a gyógyszeres kezelés ellenére |
Amikor meggyógyítják és normál étrenden van három hónapon keresztül |
K 40–41 |
Sérv – nyaki és combi Megfojtás valószínűsége |
T – Amíg kivizsgálták annak megerősítése érdekében, hogy a megfojtás valószínűsége nem áll fenn, és ha szükséges, kezelték |
Amikor kielégítően kezelték, vagy amikor a sebész arról számol be, hogy a megfojtás valószínűsége nem áll fenn |
K 42–43 |
Sérv – köldök, ventrális A hasfal instabilitása lehajoláskor és emeléskor |
Eseti értékelés a tünetek vagy a károsodás súlyosságától függően. Vegye figyelembe a rendszeres, egész testet igénybe vevő nehéz fizikai erőfeszítések következményeit |
Eseti értékelés a tünetek vagy a károsodás súlyosságától függően. Vegye figyelembe a rendszeres, egész testet igénybe vevő nehéz fizikai erőfeszítések következményeit |
K 44 |
Sérv – diafragmatikus (hiány) A gyomortartalom és a savának visszafolyása (reflux), ami gyomorégést okoz stb. |
Eseti értékelés a fekvő helyzetben jelentkező tünetek súlyossága és az általuk okozott alvászavarok alapján |
Eseti értékelés a fekvő helyzetben jelentkező tünetek súlyossága és az általuk okozott alvászavarok alapján |
K 50, 51,57,58, 90 |
Nem fertőző enteritis, colitis, Crohn-betegség, divertikulitisz stb. Képességcsökkenés és fájdalom |
T – Amíg kivizsgálták és kezelték P – Ha súlyos vagy ismétlődő |
Eseti értékelés specialista által végzett felméréssel. Az ismétlődés alacsony valószínűsége |
K 60 I 84 |
Anális feltételek: aranyér, repedések, fisztulák Valószínűség fájdalmat okozó és a tevékenységet korlátozó epizód bekövetkezésére |
T – Ha vannak a biztonságos munkavégzést érintő tünetek P – Fontolja meg, ha nem kezelhető, vagy ismétlődő |
Eseti értékelés |
K 70, 72 |
Májzsugorodás Májelégtelenség. Nyelőcső-visszerek vérzése |
T – Amíg teljesen kivizsgálják. P – Ha súlyos vagy ascites vagy oesophagealis varices által komplikált |
Eseti értékelés specialisták értékelése alapján. Alkalmas, egy év időkorlátozással. |
K 80–83 |
Epeúti betegség Epekövek, sárgaság, májelégtelenség okozta epegörcs |
T – Epegörcs, amíg véglegesen nem kezelték P – Előrehaladott májbetegség, ismétlődő vagy tartós képességeket rontó tünetek |
Eseti értékelés specialista által végzett felméréssel. Hirtelen fellépő epegörcs nem valószínű |
K 85–86 |
Hasnyálmirigy-gyulladás Ismétlődés valószínűsége |
T – Amíg megoldották P – Ha ismétlődő vagy alkohollal kapcsolatos, kivéve, ha az absztinenciát megerősítették |
Eseti értékelés specialisták jelentései alapján |
Y 83 |
Sztóma (ileosztóma, kolosztóma) Képességromlás, ha nem lehet ellenőrzés alatt tartani – zsákra van szükség stb. Lehetséges problémák hosszabb vészhelyzet esetén |
T – Amíg kivizsgálták, a megfelelő ellenőrzés alatt tartást elérték és a kezelést betartja. P – Rosszul kezelt |
Eseti értékelés |
N 00–99 |
Húgy- és ivarszervi állapotok |
||
N 00, N 17 |
Akut vesegyulladás Veseelégtelenség, magas vérnyomás |
P – Amíg megoldották |
Eseti értékelés, ha maradványhatások tapasztalhatók |
N 03–05, N 18–19 |
Szubakut vagy krónikus vesegyulladás vagy nefrózis Veseelégtelenség, magas vérnyomás |
T – Amíg kivizsgálják |
Eseti értékelés specialista által a vesefunkció és a szövődmények valószínűsége alapján |
N 20–23 |
Vesekő vagy húgyúti kövesség Vesegörcsből eredő fájdalom |
T – Amíg kivizsgálták annak megerősítése érdekében, hogy nem áll fenn a biztonságos munkavégzést érintő tünetek bekövetkezésének valószínűsége P – Ismétlődő kőképződés súlyos eseteiben |
Eseti értékelés |
N 33, N40 |
Prosztatamegnagyobbodás/húgyúti elzáródás A vizelet akut visszatartása |
T – Amíg kivizsgálták és kezelték P – Ha nem gyógyítható |
Eseti értékelés |
N 70–98 |
Nőgyógyászati állapotok – Súlyos hüvelyi vérzés, súlyos menstruációs fájdalom, endometriózis, nemi szervek előreesése vagy más Fájdalomból vagy vérzésből eredő képességcsökkenés |
T – Ha képességcsökkenés áll fenn vagy az ok megállapításához és orvoslásához kivizsgálás szükséges |
Eseti értékelés, ha az állapot valószínűleg az utazások során történő kezelést igényel, vagy befolyásolja a munkaképességet |
R 31, 80, 81, 82 |
Fehérjevizelés, véres vizelet, cukortartalmú vizelet, vagy egyéb húgyúti rendellenesség Vesebetegségre vagy más betegségekre utaló jel |
T– Ha a kezdeti megállapítások klinikailag jelentősek P– Súlyos és nem gyógyítható mögöttes ok – pl. vesefunkció romlása |
Súlyos mögöttes állapot nagyon alacsony valószínűsége |
Z 90.5 |
Veseeltávolítás vagy egy nem működő vese A folyadékszabályozás korlátozottsága szélsőséges körülmények között, ha a megmaradó vese nem teljesen működőképes |
P – A megmaradó vese bármilyen funkciócsökkenése a fedélzeti személyzet új tagja esetében. A megmaradó vese jelentős funkciózavara a fedélzeti személyzet már szolgáló tagja esetében |
A megmaradó vesének teljes mértékben működőképesnek kell lennie, és nem lehet előrehaladó betegségre hajlamos, a vese kivizsgálása és specialista jelentése alapján |
O 00–99 |
VÁRANDÓSSÁG |
||
O 00–99 |
Várandósság Szövődmények, késői szakaszban a mozgási képesség korlátozottsága. Az anyát és a gyermeket érő ártalom lehetősége idő előtti, munka közben történő szülés esetén |
T – A döntésnek összhangban kell lennie a nemzeti jogszabályokkal A terhesség magas szintű megfigyelést igénylő rendellenessége |
Nem komplikált terhesség, amely nem jár képességeket rontó hatásokkal: A döntéseknek összhangban kell lennie a nemzeti gyakorlattal és jogszabályokkal |
L00–99 |
BŐR |
||
L 00–08 |
Bőrfertőzések Ismétlődés, átvitel másokra |
T – Ha vannak a biztonságos munkavégzést érintő tünetek P – Fontolja meg a fedélzeti személyzet ismétlődő problémákkal küzdő tagjai esetén |
A fertőzés jellege és súlyossága alapján |
L10–99 |
Egyéb bőrbetegségek, például. ekcéma, bőrgyulladás, pikkelysömör Ismétlődés, néha foglalkozási ok |
T – Ha vannak a biztonságos munkavégzést érintő tünetek |
Eseti döntés, megfelelő korlátozással, ha hő vagy a munkahelyen előforduló anyagok hatására súlyosbodik |
M00–99 |
IZOM-CSONTRENDSZERI BETEGSÉGEK |
||
M 10–23 |
Porckopás, más ízületi betegségek és az azt követő ízületkicserélés A szokásos vagy vészhelyzeti feladatokat érintő fájdalom és mozgási képesség korlátozottság. Fertőzés vagy kificamodás lehetősége és az ízületprotézisek korlátozott élettartama |
T – A funkció teljes visszanyerése és ennek egy specialista által készített hivatalos értékeléssel történő megerősítése szükséges a munkába való visszatérés előtt a csípő- vagy térdízület kicserélése után P – Előrehaladott és súlyos esetekben |
Eseti értékelés. Képes teljes mértékben megfelelni a rutinszerű és vészhelyzeti feladatok követelményeinek, és nagyon alacsony valószínűséggel következik be olyan mértékű állapotromlás, amelynek következtében a feladatait nem lenne képes elvégezni |
M 24.4 |
Ismétlődő instabilitás a váll- vagy térdízületekben A mozgási képesség hirtelen korlátozása, fájdalommal |
T – Amíg az ízület működése és stabilitása megfelelően helyreállt |
Alkalmankénti instabilitás eseti vizsgálata |
M 54.5 |
Hátfájás A szokásos vagy vészhelyzeti feladatokat érintő fájdalom és mozgási képesség korlátozottság. Képességromlás súlyosbodása |
T – Akut szakaszban P – Ha ismétlődő vagy cselekvésképtelenséget okozó |
Eseti értékelés |
Y 83.4 Z 97.1 |
Művégtag A szokásos vagy vészhelyzeti feladatokat érintő mozgási képesség korlátozottság |
P – Ha lényeges feladatok nem hajthatók végre |
Ha a rutinszerű és vészhelyzeti feladatok elvégezhetők, konkrét nem alapvető tevékenységekre vonatkozó korlátozások megengedettek. A 03*** korlátozás feltüntethető |
|
ÁLTALÁNOS |
||
R 47, F 80 |
Beszédrendellenességek A kommunikációs képesség korlátozottsága |
P – Nem összeegyeztethető a rutinszerű és vészhelyzeti feladatok biztonságos vagy hatékony végrehajtásával |
Nincs lényeges romlás a lényeges beszédkommunikációban |
T 78 Z 88 |
Allergiák (allergiás bőrgyulladás és asztma kivételével) Az ismétlődés és a válaszreakció fokozódó súlyosságának valószínűsége. A feladatok elvégzésére való csökkent képesség |
T – Amíg már nincsenek a biztonságos munkavégzést érintő tünetek P – Ha életet veszélyeztető válaszreakció észszerűen előrelátható |
Ha a válaszreakció nem életet veszélyeztető, hanem képességeket rontó, és a hatások teljes mértékben ellenőrzés alatt tarthatók hosszú távú nem szteroid öngyógyszerezéssel vagy életmód- változtatásokkal, amelyek a munkahelyen megvalósíthatók és nem járnak a biztonság szempontjából kritikus hátrányos hatásokkal |
Z 94 |
Szervátültetések – vese, szív, tüdő, máj (művégtagok, vagyis ízületek, végtagok, lencsék, hallókészülékek, szívbillentyűk stb. esetén lásd az adott állapotra vonatkozó szakaszt) A kilökődés lehetősége. Gyógyszerek mellékhatásai |
T – Amíg a műtét és a kilökődés elleni SSgyógyszerek hatásai stabilak lesznek P – Eseti értékelés és megerősítés egy specialista által elvégzett hivatalos értékeléssel |
Eseti értékelés specialista tanácsával. Alkalmas, egy év időkorlátozással |
Besorolás állapot szerint |
Előrehaladó állapotok, amelyek jelenleg a feltételek határértékein belül vannak, pl. Huntington-kór (beleértve a családi előzményeket), keratoconus |
T – Amíg kivizsgálták és kezelték, ha indikált P – Ha a káros előrehaladás valószínű |
Eseti értékelés specialista tanácsával. Az ilyen feltételek elfogadhatók, ha káros előrehaladás bekövetkezése nem valószínű a következő orvosi vizsgálat előtt |
Besorolás állapot szerint |
Kifejezetten nem felsorolt állapotok |
T – Amíg kivizsgálták és kezelték, ha indikált P – Ha végleges képességcsökkenéssel jár |
Iránymutatásként használja a kapcsolódó állapotokkal való analógiát. Fontolja meg a hirtelen cselekvésképtelenség, az ismétlődés vagy előrehaladás fokozott valószínűségét, illetve a szokásos és vészhelyzeti feladatok végrehajtásának korlátozottságát. Ha kétségei merülnek fel, kérjen tanácsot, vagy fontolja meg a korlátozást és a döntőbizottság elé utalást |
1.függelék
A H 0059 diagnosztikai kód alatt meghatározott látásra vonatkozó feltételek
Minimális látási feltételek:
1. Nappali látásélesség:
Mindkét szem együttes látásélessége vagy a jobb látású szem látásélessége korrekcióval vagy anélkül 0,8-nál nagyobb vagy azzal egyenlő. Monokuláris látás elfogadható.
A nyilvánvaló kettős látás (mozgékonyság), amelyet nem lehet korrigálni, nem fogadható el. Monokuláris látás esetén: a jó szem normális mozgékonysága.
A 01*** korlátozás feltüntethető.
2. Látás hajnalban és szürkületkor:
Vizsgálni kell zöldhályog, retinarendellenességek vagy a közeg átlátszatlansága esetén (pl. szürkehályog). Kontrasztérzékenység 0,032 cd/m2-nél vakító fény hiányában; 1:2,7 vagy annál jobb vizsgálati eredmény a mezoteszttel vizsgálva.
3. Látómező:
A vízszintes látómezőnek legalább 120 fokosnak kell lennie. A kiterjesztésnek legalább 50 foknak kell lennie balra és jobbra és 20 foknak felfelé és lefelé. A látómező középpontjától számított 20°-os sugarú tartományon belül a látás nem lehet terhelt.
Legalább az egyik szemnek meg kell felelnie a látásélesség szabványának, és a látómezejében nem lehetnek patológiás szigetszerű látótérkiesések. Szemorvos által végzett hivatalos vizsgálat kötelező, ha a kezdeti vizsgálat során bármilyen rendellenességet észlelnek, illetve zöldhályog vagy retinadisztrófia esetén.
4. A fedélzeti személyzet hajózási feladatokat ellátó tagjainak színérzékelése:
A színérzékelés megfelelőnek tekinthető, ha a jelölt az Ishihara 24 lemezes kiadású tesztet legfeljebb két hibával teljesíti. Ha a jelölt nem teljesíti ezt a tesztet, az említett jóváhagyott alternatív vizsgálatok egyikét kell elvégezni. Kétség esetén anomaloszkópos vizsgálatot kell végezni. Az anomális hányadosnak 0,7 és 1,4 között kell lennie, és ezáltal normális trikromáciát kell mutatnia.
Az Ishihara lemezek jóváhagyott alternatív tesztjei:
Velhagen/Broschmann (eredmény legfeljebb két hibával);
Kuchenbecker-Broschmann (legfeljebb két hiba);
HRR (minimális eredmény: „enyhe”);
TMC (minimális eredmény: „másodfokú”);
Holmes Wright B (eredmény legfeljebb 8 hibával a kicsinél);
Farnsworth Panel D 15 teszt (minimális eredmény: legfeljebb egy diametrikus keresztezés a színek elrendezésének diagramjában);
Colour Assessment and Diagnosis (CAD) teszt (eredmény legfeljebb négy CAD egységgel).
A Tanács 96/50/EK ( 4 ) irányelvének megfelelően kibocsátott hajóvezetői bizonyítványok jogosultjai, akiknek a színérzékelésére vonatkozó anomális hányados 0,7 és 3,0 között van, alkalmasnak tekintendők, ha bizonyítványukat 2004. április 1. előtt adták ki.
Szűrőüveg használata a színérzékelés optikai korrekciójához – például színezett kontaktlencsék és szemüvegek használata – nem megengedett.
2.függelék
A H 68-95 diagnosztikai kód alatt meghatározott hallásra vonatkozó feltételek
Minimális hallási feltételek
A hallás megfelelőnek tekintendő, ha a halláscsökkenés átlagos értéke mindkét fülön, hallókészülékkel vagy anélkül nem haladja meg a 40 dB-t az 500, 1000, 2000 és 3000 Hz frekvenciákon. Ha a 40 dB értéket túllépik, a hallást akkor is megfelelőnek kell tekinteni, ha egy ISO 8253-1:2010 szabványnak megfelelő vagy azzal egyenértékű audiométerrel végzett hallásvizsgálaton a jelölt megfelel.
A 02*** korlátozás feltüntethető.
A táblázathoz és a függelékekhez fűzött megjegyzések:
* Ismétlődési arányok:
Ahol a „nagyon alacsony” és „alacsony” kifejezéseket használják az ismétlődés fokozott valószínűségére. Ezek lényegében klinikai megítélések, de bizonyos állapotok esetében kvantitatív bizonyítékok állnak rendelkezésre az ismétlődés valószínűségére vonatkozóan. Ahol ilyen rendelkezésre áll – pl. rohamok és szívvel kapcsolatos események esetében –, ez további vizsgálatok szükségességére utalhat abból a célból, hogy meghatározzák az ismétlődés fokozott valószínűségét az egyén esetében. Kvantitatív ismétlődési szintek megközelítőleg:
nagyon alacsony: ismétlődési arány kevesebb, mint 2 % évente;
alacsony: ismétlődési arány 2–5 % évente.
** Felnőttkori asztma:
Az asztma fennállhat gyermekkortól kezdve, vagy kezdődhet 16 éves kor fölött. Az asztma felnőttkorban történő kialakulásának számos belső és külső oka van. A késői belépő felnőtteknél, akiknél az előzményekben előfordult felnőttkorban kialakuló asztma, meg kell vizsgálni a specifikus allergének, köztük a foglalkozási asztmát okozó allergének szerepét. A kevésbé specifikus kiváltó okokat – mint a hideg, a testmozgás és a légúti fertőzés – szintén figyelembe kell venni. Mindegyik befolyásolhatja a belvizeken végzett munkára való alkalmasságot.
Enyhe időszakos asztma – enyhe zihálással jellemzett, ritkán előforduló epizódok, amelyek kéthetente egynél ritkábban fordulnak elő, és könnyedén és gyorsan enyhülnek béta-agonista inhalátor használatával.
Enyhe asztma: zihálással jellemzett gyakori epizódok, amelyek béta-agonista inhalátor alkalmazását, vagy kortikoszteroid inhalátor bevezetését igénylik. A rendszeresen inhalált szteroidok (vagy szteroid/hosszú hatású béta-agonisták) szedése hatékonyan kiküszöbölheti a tüneteket és a béta-agonista kezelés szükségességét.
Testmozgás kiváltotta asztma: zihálással és légszomjjal jellemzett epizódok, amelyeket – különösen hidegben végzett – testmozgás vált ki. Az epizódok hatékonyan kezelhetők inhalált szteroidokkal (vagy szteroid/hosszú hatású béta-agonistával) vagy más szájon át szedett gyógyszerekkel.
Mérsékelt asztma: zihálással jellemzett gyakori epizódok az inhalált szteroid (vagy szteroid/hosszú hatású béta-agonista) kezelés rendszeres alkalmazása ellenére, amely gyakori béta-agonista inhalátoros kezelés folyamatos használatát, illetve más gyógyszerek hozzáadását igényli, alkalmanként szájon át szedett szteroidok alkalmazása szükséges.
Súlyos asztma: zihálással és légszomjjal jellemzett gyakori epizódok, gyakori kórházi kezelés, szájon át szedett szteroid kezelés gyakori alkalmazása.
***Mérséklési intézkedések és korlátozások
01 Látáskorrekció (szemüveg vagy kontaktlencsék vagy mindkettő) szükséges
02 Hallókészülék szükséges
03 Művégtag szükséges
04 Egyedüli szolgálat nem lehetséges a kormányállásban
05 Csak nappali világosságban
06 Hajózási feladatok nem engedélyezettek
07 Egy vízi járműre korlátozva, neve: …
08 Korlátozott terület, neve: …
09 Korlátozott feladat, neve: …
A mérséklési intézkedések és korlátozások egymással kombinálhatók. Szükség esetén kombinálásuk kötelező.
( 1 ) Az Európai Parlament és a Tanács 1177/2010/EU rendelete (2010. november 24.) a tengeri és belvízi közlekedést igénybe vevő utasok jogairól, valamint a 2006/2004/EK rendelet módosításáról (HL L 334., 2010.12.17., 1. o.).
( 2 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1629 irányelve (2016. szeptember 14.) a belvízi hajókra vonatkozó műszaki követelmények megállapításáról, a 2009/100/EK irányelv módosításáról és a 2006/87/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 252., 2016.9.16., 118. o.).
( 3 ) A belvízi hajókra vonatkozó műszaki követelményeket meghatározó európai szabványok (European Standards laying down Technical Requirements for Inland Navigation vessels) elérhetők itt: https://www.cesni.eu.
( 4 ) A Tanács 96/50/EK irányelve (1996. július 23.) a Közösségen belüli belvízi árufuvarozásra és személyszállításra vonatkozó nemzeti hajóvezetői bizonyítvány megszerzési feltételeinek összehangolásáról, HL L 235., 1996.9.17., 31. o.