A ragadós száj- és körömfájás elleni küzdelem

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

A Tanács 2003/85/EK irányelve a ragadós száj- és körömfájás elleni védekezésre irányuló uniós intézkedésekről

ÖSSZEFOGLALÓ

MI AZ IRÁNYELV CÉLJA?

• Az irányelv meghatározza a ragadós száj- és körömfájásjárvány kitörése esetén alkalmazandó minimális védelmi intézkedéseket.
• Megelőző intézkedéseket is tartalmaz, amelyek célja az érintett hatóságok és a mezőgazdasági termelői közösség tudatosságának és felkészültségének növelése. Az uniós országok saját belátásuk szerint szigorúbb intézkedéseket is hozhatnak.

FŐBB PONTOK

• A ragadós száj- és körömfájás a bejelentési kötelezettség alá tartozó betegségek közé tartozik. Az állatok tulajdonosai és gondozói, illetve az állatorvosok kötelesek jelenteni minden járványkitörést.
• Amennyiben gyanús esetet jelentenek, a hatáskörrel rendelkező hatóságok kötelesek biztosítani a következőket:
  • a gazdaság megfigyelés alá helyezése;
  • a gazdaságban levő valamennyi állat és állati eredetű termék összeírása;
  • sem állat, sem személy nem léphet be, illetve nem hagyhatja el a létesítményt;
  • az épületek be- és kijáratainak fertőtlenítése;
  • ideiglenes védelmi övezet esetleges létrehozása, az állatok mozgásának nagyobb területen történő tiltása;
  • az állatok leselejtezésével járó, megelőző jellegű betegségfelszámolási program esetleges bevezetése.
• Amennyiben megállapítják a járvány kitörését, a hatáskörrel rendelkező hatóságok kötelesek biztosítani a következőket:
  • valamennyi fertőzött állat helyszínen történő leölése;
  • a tetemek elföldelése vagy elégetése;
  • az állatokhoz használt valamennyi épület és jármű, illetve szükség esetén az emberek által használt területek és irodák fertőtlenítése;
  • a gazdálkodást a védelmi intézkedések bevezetését megelőzően esetlegesen elhagyó valamennyi termék nyomon követése és ártalmatlanítása;
  • a környező laboratóriumokban, állatkertekben és vadasparkokban található állatok betegséggel szembeni védelmére irányuló intézkedések;
  • valamennyi állat haladéktalanul történő leölése, amennyiben vágóhídon, állat-egészségügyi határállomáson vagy bármely szállítóeszközön megerősítik a betegség gyanúját;
  • védő- és megfigyelési körzet létrehozása: az első legalább 3 km sugarú, az utóbbi pedig legalább 10 km sugarú körzetet jelent;
  • e körzetekben egyedi intézkedéseket hoznak: tilos például a megadott paramétereken belül eső állatokból származó termékek értékesítése.
• A védőkörzetekben érvényes korlátozások az utolsó fertőzött állat leölését és ártalmatlanítását követő 15. napon túl megszüntethetők. A megfigyelési körzetre vonatkozó határidő 30 nap.
• A ragadós száj- és körömfájás elleni vakcina felhasználására, gyártására és értékesítésére egyedi szabályok vonatkoznak.
• A nemzeti hatóságok szigorúan ellenőrzik a ragadós száj- és körömfájás élő vírusával foglalkozó laboratóriumokat. A hatóságok kijelölnek egy nemzeti/központi járványvédelmi központot.
• A nemzeti hatóságok a járványkitörés esetén végrehajtandó válságterveket dolgoznak ki. Emellett valós idejű riasztási gyakorlatokat is végezhetnek.

Hatályon kívül helyezés

Az (EU) 2016/429 rendelet 2021. április 21 -től hatályon kívül helyezi a 2003/85/EK tanácsi irányelvet.

HÁTTÉR

A ragadós száj- és körömfájás rendkívül fertőző megbetegedés. Elsősorban a szarvasmarhához hasonló házi és vadon élő párosujjú patásokat támadja meg, de egyéb fajtákat (pl. a bivalyt és a bölényt) is megtámadhatja.

A legutóbbi járvány – 2001-ben az Egyesült Királyságban (1) – több mint 2000 gazdaságot sújtott. A járvány jelentős terhet rótt a vidéki közösségekre, és széles körben aggodalmat okozott a marhahús biztonságát tekintve.

MIKORTÓL HATÁLYOS EZEN IRÁNYELV?

Az irányelv 2003. november 22. napján lépett hatályba. Az uniós országoknak 2004. június 30 -ig kellett átültetniük nemzeti jogukba.

HÁTTÉR

„ Ragadós száj- és körömfájás ” az Európai Bizottság honlapján.

JOGI AKTUS

A Tanács 2003/85/EK irányelve (2003. szeptember 29.) a ragadós száj- és körömfájás elleni védekezésre irányuló közösségi intézkedésekről, valamint a 85/511/EGK irányelv és a 89/531/EGK és a 91/665/EGK határozat hatályon kívül helyezéséről és a 92/46/EGK irányelv módosításáról (HL L 306., 2003.11.22., 1–87. o.)

A 2003/85/EK irányelv későbbi módosításait belefoglalták az alapszövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

A Bizottság 2007/18/EK (2006. december 22.) határozata a 2003/85/EK tanácsi irányelv alapján a ragadós száj- és körömfájás elleni védekezésre irányuló készenléti tervek jóváhagyásáról (HL L 7., 2007.1.12., 36–37. o.)

A Tanács 91/666/EGK határozata (1991. december 11.) a ragadós száj- és körömfájás elleni vakcina közösségi tartalékainak létrehozásáról (HL L 368., 1991.12.31., 21–25. o.) Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

A Bizottság 2001/75/EK határozata (2001. január 18.) a ragadós száj- és körömfájás elleni, valamint a kéknyelv-betegség elleni vakcinák biztonsági és hatékonysági vizsgálatáról (HL L 26., 2001.1.27., 38–39. o.)

A Bizottság 2009/486/EK határozata (2009. június 22.) a ragadós száj- és körömfájás-vírusantigének vásárlásáról (HL L 160., 2009.6.23., 27–28. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/429 rendelete (2016. március 9.) a fertőző állatbetegségekről és egyes állategészségügyi jogi aktusok módosításáról és hatályon kívül helyezéséről („Állategészségügyi rendelet”) (HL L 84., 2016.3.31., 1–208. o.)

utolsó frissítés 24.05.2016

---

(1) Az Egyesült Királyság kilép az Európai Unióból, ezért 2020. február 1-jétől harmadik országnak (nem uniós országnak) minősül.