Európai Szociális Alap

 

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

1304/2013/EU rendelet – az Európai Szociális Alap

MI A RENDELET CÉLJA?

• A rendelet az Európai Szociális Alap (ESZA) végrehajtására vonatkozó elveket, szabályokat és standardokat rögzíti.
• A 2014–2020 közötti időszakban az ESZA a következő négy fő befektetési területet fedi le:
  • a foglalkoztatás és különösen a fiatalok foglalkoztatása;
  • társadalmi befogadás;
  • az oktatás; és
  • a felelősségteljes kormányzás (azaz a magasabb színvonalú közigazgatás).

FŐBB PONTOK

Átfogó célok

Az ESZA szerte az EU-ban azzal a céllal fektet be az emberekbe, hogy javítsa a foglalkoztatási és oktatási lehetőségeket. Célja, hogy a 2014–2020 közötti időszakban különösen nagy figyelmet szenteljen a kiszolgáltatott csoportoknak, ideértve a fiatalokat is. A rendelet leírja az ESZA hatókörét, valamint az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezéssel való kapcsolatát.

Főbb témák

Az ESZA több kulcsfontosságú témára is fókuszál, többek között a következőkre:

• a foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás előmozdítása;
• a társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem;
• az oktatásba, a készségek fejlesztésébe és az egész életen át tartó tanulásba történő befektetés;
• az intézményi kapacitások és a közigazgatás hatékonyságának javítása.

Támogatásra jogosult régiók

Minden uniós ország jogosult az ESZA támogatására. Szervezetek széles köre pályázhat támogatásra az uniós országokon keresztül, mind a köz-, mind a magánszektorból.

Költségvetési prioritások

Most első alkalommal egy minimális részarány került bevezetésre az ESZA-ra vonatkozóan, ami a kohéziós politika 23,1%-ában került meghatározásra. Ez több mint 80 milliárd eurónyi összegnek az ESZA programjaira való előirányzását jelenti a 2014–2020 közötti időszakban.

Minden uniós országban az ESZA-támogatásoknak legalább 20%-át a társadalmi befogadás és a szegénység elleni küzdelem céljaira kell elkülöníteni. Ez a kiszolgáltatott emberek és hátrányos helyzetű csoportok segítését jelenti abban, hogy olyan készségeket sajátítsanak el és olyan munkahelyeket szerezzenek, amelyekre a munkaerőpiaci integrációjukhoz van szükség.

Az ESZA célzott segítséget nyújt a fiatalok számára azáltal, hogy az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezést legalább 3,2 milliárd euró összeggel kiegészíti. E kezdeményezésnek kizárólagosan az oktatásban vagy képzésben részt nem vevő inaktív fiatalokat kell megcéloznia a 25%-nál magasabb munkanélküliségi aránnyal küszködő régiókban.

A 2015/779/EU rendelet annak figyelembevételével módosítja az 1304/2013/EU rendeletet, hogy a fiatalok folyamatosan fennálló, nagyarányú munkanélküliségét EU-szerte kezelni kell. Az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés által támogatott operatív programok kezdeti előfinanszírozásának mértékét 2015-ben 1%-ról 30%-ra növeli.

Fókuszban az eredmények

A programoknak eredményorientáltaknak kell lenniük, és az addicionalitás elvére* kell épülniük. A koncentrációs mechanizmus (amely az adott célcsoportra összpontosító intézkedéseket jelenti) azért fontos, hogy valódi eredményeket tudjanak elérni a tényleges problémák területén.

Végrehajtás

Az uniós országok és az Európai Bizottság között létrejött partnerségi megállapodások és operatív programok határozzák meg a nemzeti és regionális szintű stratégiai beruházások számára a keretet.

A köz- és magánszféra közötti partnerség

Az Európai Parlament és a Tanács 1303/2013/EU rendelete előírja, hogy a köz- és magánszféra közötti partnerség (PPP) működése kapcsán a kedvezményezett egy uniós ország magánjogának hatálya alá tartozó szervezet („magánszférabeli partner”) lehet. A (művelet végrehajtására kiválasztott) magánszférabeli partnert a végrehajtás során mint kedvezményezettet fel lehet váltani – amennyiben erre szükség van – a PPP vagy a magánszférabeli partner és a műveletet társfinanszírozó pénzügyi intézmény közötti finanszírozási megállapodás feltételei alapján.

A Bizottság (EU) 2015/1076 felhatalmazáson alapuló rendelete meghatározza a kedvezményezett és a kapcsolódó kötelezettségek felváltására irányadó szabályokat. Abban az esetben, ha a kedvezményezett felváltására egy, az európai strukturális és beruházási alapok (esb-alapok) által finanszírozott PPP-műveletben kerül sor, biztosítani kell, hogy a felváltás után az új partner vagy testület legalább a kezdeti PPP-szerződésben meghatározott szolgáltatást nyújtsa, ugyanazokkal a minőségi minimumkövetelményekkel. A magánszférabeli partner felváltására vonatkozó javaslatok kapcsán ez a rendelet meghatározza a magánszférabeli partner felváltására és a magánszférabeli partner megerősítésére vonatkozó eljárásokat, valamint az esb-alapok által finanszírozott PPP-megállapodásokba foglalandó minimumkövetelményeket is.

MIKORTÓL HATÁLYOS A RENDELET?

A rendelet 2013. december 21. óta hatályos.

HÁTTÉR

További információk:

• Európai Szociális Alap (Európai Bizottság).

KULCSFOGALMAK

FŐ DOKUMENTUM

Az Európai Parlament és a Tanács 1304/2013/EU rendelete (2013. december 17-én) az Európai Szociális Alapról és az 1081/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 470–486. o.)

Az 1304/2013/EU rendelet későbbi módosításait belefoglalták az alapszövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A Bizottság (EU) 2015/1076 felhatalmazáson alapuló rendelete (2015. április 28.) a kedvezményezett és a kapcsolódó kötelezettségek felváltására irányadó szabályok, valamint az európai strukturális és beruházási alapok által finanszírozott köz- és magánszféra közötti partnerségi megállapodások minimumkövetelményeinek az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti meghatározásáról (HL L 175., 2015. 7.4., 1–3. o.)

A Bizottság 288/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. február 25.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti, a „Beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe” célkitűzés operatív programjaira vonatkozó modell tekintetében alkalmazandó szabályokról és az Európai Regionális Fejlesztési Alap által az európai területi együttműködési célkitűzésnek nyújtott támogatásra vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló 1299/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti, az európai területi együttműködési célkitűzés együttműködési programjaira vonatkozó modell tekintetében alkalmazandó szabályokról (HL L 87., 2014.3.22., 1–48. o.)

A Bizottság 2014/99/EU végrehajtási határozata (2014. február 18.) a 2014–2020 közötti időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból és az Európai Szociális Alapból finanszírozásra jogosult régiók, valamint a Kohéziós Alapból finanszírozásra jogosult tagállamok jegyzékének megállapításáról (HL L 50., 2014.2.20., 22–34. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

Az Európai Parlament és a Tanács 1303/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 320–469. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

utolsó frissítés 08.05.2018