This document is an excerpt from the EUR-Lex website
A terrorista bűncselekményekre és a kapcsolódó büntetésekre vonatkozó uniós szabályok
Ez a kerethatározat (2002/475/IB) és a módosító határozat (2008/919/IB) az uniós országok számára - a terrorista bűncselekmények tekintetében - jogszabályaik összehangolását és minimumbüntetések bevezetését írja elő. A határozatok meghatározást adnak a terrorista bűncselekményekről, valamint a terrorista csoportokhoz vagy terrorista tevékenységekhez kapcsolódó bűncselekményekről, továbbá meghatározzák a kötelezettségeknek az uniós országok jogrendjébe való átültetésére vonatkozó szabályokat.
JOGI AKTUS
A Tanács 2002/475/IB kerethatározata (2002. június 13.) a terrorizmus elleni küzdelemről.
ÖSSZEFOGLALÓ
Ez a kerethatározat (2002/475/IB) és a módosító határozat (2008/919/IB) az uniós országok számára - a terrorista bűncselekmények tekintetében - jogszabályaik összehangolását és minimumbüntetések bevezetését írja elő. A határozatok meghatározást adnak a terrorista bűncselekményekről, valamint a terrorista csoportokhoz vagy terrorista tevékenységekhez kapcsolódó bűncselekményekről, továbbá meghatározzák a kötelezettségeknek az uniós országok jogrendjébe való átültetésére vonatkozó szabályokat.
MI E KERETHATÁROZATOK CÉLJA?
A határozatok a következőket határozzák meg:
|
— |
a terrorista bűncselekmény fogalmát a következők együtteseként:
|
|
— |
terrorista csoport, amely kettőnél több személyből álló, hosszabb idő alatt létrehozott, szervezett csoportot jelent, amely terrorista bűncselekmények elkövetése végett összehangoltan működik.
|
Ezenkívül a következőket írják elő az uniós országok számára:
|
— |
terrorista cselekményekhez kapcsolódó tevékenységekként bűncselekménnyé nyilvánítani az előkészületi cselekményeket. Példák erre többek között a lakosság terrorista bűncselekmény elkövetésére való provokálása, terrorizmust szolgáló toborzás vagy képzés, valamint a terrorista bűncselekmény elkövetésének céljából megvalósuló lopás, zsarolás vagy hamisítás;
|
|
— |
bűncselekménnyé nyilvánítani a bizonyos típusú bűncselekmények elkövetésére irányuló felbujtást, bűnsegélyt vagy kísérletet;
|
|
— |
megállapítani a jogi személyek büntetőjogi felelősségét, szabályokat és küszöbértékeket meghatározni a büntetések és szankciók tekintetében;
|
|
— |
megállapítani a joghatóságot a terrorista cselekmények tekintetében, amikor a bűncselekményt annak területén belül vagy a zászlója alatt hajózó vízi jármű vagy repülőgép fedélzetén követik el;
|
|
— |
megállapítani a joghatóságot, amikor annak valamely állampolgára vagy lakosa az elkövető, a bűncselekményt a területén belül létrehozott jogi személy javára követik el, a bűncselekményt az adott uniós ország lakosai vagy intézményei ellen követik el, vagy az abban az országban székhellyel rendelkező valamely uniós intézmény ellen;
|
|
— |
megállapítani a joghatóságot azokban az esetekben, amikor az adott uniós ország megtagadja az ilyen bűncselekménnyel gyanúsított vagy ezért elítélt személy átadását vagy kiadatását;
|
|
— |
együttműködni más uniós országokkal és eldönteni, hogy melyik rendelkezik joghatósággal, amikor egy ügyben több ország is érintett;
|
|
— |
intézkedéseket elfogadni az áldozatok családjának való megfelelő segítségnyújtás érdekében.
|
FŐBB PONTOK
|
— |
Az Európai Bizottság a 2008-as kerethatározat végrehajtásáról szóló, 2014. szeptemberi jelentésében megjegyzi, hogy a legtöbb uniós ország (Írország és Görögország kivételével) fogadott el a lakosság provokálása, valamint a terrorizmus céljából történő toborzás és képzés újonnan bevezetett bűncselekményeinek a büntethetővé tételére irányuló intézkedéseket.
|
|
— |
Marad azonban néhány nyitott kérdés azzal kapcsolatban, hogy e kerethatározatnak az uniós országok nemzeti jogrendjébe való átültetése hogyan fogja befolyásolni a „közvetett izgatást”* és az ún. „magányos elkövetők”** által elkövetett cselekmények bűncselekménnyé nyilvánítását. Az Európai Bizottság bizonyos kérdések tisztázására hívta fel az uniós országokat, aminek révén be tudja az értékelést fejezni.
|
|
— |
A jelentést kiemelte, hogy milyen nagy szükség van egy átfogóbb bűnüldözési megközelítésre a radikalizálódás és a terrorizmus céljából történő toborzás korai megelőzésére való összpontosítás érdekében.
|
|
— |
A jelentés az uniós országokat a terrorizmussal kapcsolatos büntetőjogi intézkedések nyomon követésére és értékelésére ösztönzi, az alapvető jogok védelmének megfelelő mértékű figyelembe vétele mellett.
|
|
— |
Az uniós országokban életbe léptetett átültetési intézkedésekről részletesebb áttekintést nyújt a jelentést kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentum.
|
|
— |
2015-ben a Bizottság hatásvizsgálatot végez a 2008/919/IB kerethatározat 2016-ban történő módosítása érdekében. Erre a külföldi terrorista harcosokkal kapcsolatos bűncselekmények elleni jogszabályok uniós szintű koherenciájának a biztosítása mellett kerülne sor.
|
|
— |
A Tanács mérlegeli, hogy az EU nevében aláírja az Európa Tanácsnak a terrorizmus megelőzéséről szóló (CETS, 196. számú) egyezményét és az ahhoz tartozó Kiegészítő jegyzőkönyvet. Ez utóbbi a külföldi terrorista harcosok jelenségével foglalkozik, az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2178(2014) sz. határozatának a figyelembe vétele mellett.
|
HÁTTÉR
Az 1999. évi tamperei Európa Tanács következtetéseivel összhangban, amely a terrorizmust az alapvető jogok, az emberi jogok és az elvek egyik legsúlyosabb megsértésének nevezte a terrorizmust, továbbá a 2001. szeptember 21-i rendkívüli európai tanácsi ülésen jóváhagyott cselekvési terv mentén, elfogadták a 2002/475/IB kerethatározatot a terrorizmus hatékonyabb kezelése érdekében.
KULCSFOGALMAK
* Közvetett izgatás: olyan beszéd, amely terrorista cselekményre csak közvetett módon bujt fel, illetve az arra való felbujtás veszélye, például ha egy terrorista által korábban tett kijelentéseket a terrorista tevékenységek folytatására való felhívásként is értelmezhetik a követői.
** Magányos elkövetők: a bűncselekményeket egyedül elkövető terroristák.
További információkért lásd az Európai Bizottság Migrációügyi és Uniós Belügyi Főigazgatóságának a honlapját.
HIVATKOZÁSOK
|
Jogi aktus |
Hatálybalépés |
Az átültetés határideje a tagállamokban |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
|
2002/475/IB kerethatározat |
2002.6.22. |
2002.12.31. |
|
Módosító jogszabályok |
Hatálybalépés |
Az átültetés határideje a tagállamokban |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
|
2008/919/IB kerethatározat |
2008.12.9. |
2010.12.9. |
KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK
A Bizottság jelentése a terrorizmus elleni küzdelemről szóló, 2002. június 13-i tanácsi kerethatározat 11. cikke alapján (COM(2007) 681 végleges, 2007.11.6.).
A Bizottság jelentése a terrorizmus elleni küzdelemről szóló, 2002. június 13-i tanácsi kerethatározat 11. cikke alapján (COM(2004) 409 végleges, 2004.6.8.).
A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a terrorizmus elleni küzdelemről szóló 2002/475/IB kerethatározat módosításáról szóló, 2008. november 28-i 2008/919/IB tanácsi kerethatározat végrehajtásáról (COM(2014) 554 final, 2014. szeptember 5.).
A Bizottság szolgálati munkadokumentuma, amely a következő dokumentumot kíséri: A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a terrorizmus elleni küzdelemről szóló 2002/475/IB kerethatározat módosításáról szóló 2008/919/IB tanácsi kerethatározat végrehajtásáról (SWD(2014) 270 final, 2014. szeptember 5.).
Utolsó frissítés: 02.06.2015