Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Gazdasági és pénzügyi válság – regionális és városi dimenzió

 

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

Bizottsági jelentés (COM(2013) 463 final) – Nyolcadik eredményjelentés a kohézióról

MI A JELENTÉS CÉLJA?

A jelentés hozzájárul az EU-s kohéziós politika programozási időszakához 2014-ben. Hangsúlyozza azon régiókra és városokra gyakorolt gazdasági és szociális hatásokat, amelyeket az elmúlt ötven év legsúlyosabb válsága sújtott. E tényezők formálják az új program kontextusát és prioritásait.

FŐBB PONTOK

Regionális hatás

  • A válság véget vetett egy hosszú időszaknak, amelynek folyamán az egy főre jutó GDP és a munkanélküliség tekintetében jelentkező regionális különbségek folyamatosan csökkentek. Különösen:
    • GDP: 2007 és 2010 között az uniós régiók kétharmadában csökkent a GDP, egyes esetekben az évi 6%-ot is elérő mértékben, miközben a régiók felében csökkent az összfoglalkoztatás.
    • Munkanélküliség: 5 régióból legalább 4-ben nőtt a munkanélküliség aránya 2008 és 2010 között. 2008-ban a gazdaságilag aktív fiatalok között a munkanélküliek aránya 52 régióban elérte az egyharmadot.
    • Migráció: 2009 és 2011 között az állampolgárságuktól eltérő országban élő uniós polgárok száma évi 0,9 millióval nőtt, míg 2004 és 2009 között az évi növekedés 1,5 millió volt.

Városokra gyakorolt hatás

  • A jelentés megvizsgálja a válság több mint 250 000 fős lakosságú régiókra – azaz a nagyvárosi területekre – és a városokra gyakorolt hatását. A következő pontokat veszi górcső alá:
    • Nagyvárosi területek: 2007 és 2010 között az uniós országok kétharmadában átlagosan nézve növekedett az egy főre jutó GDP az ország egészéhez képest. Ugyanezen időszak során háromötödükben csökkent az egy főre eső GDP, különösen a kisebb nagyvárosi területeken.
    • Városok: 2011-ben a „régi” uniós országok (EU-15) városi lakosságát jobban fenyegette a szegénység vagy a társadalmi kirekesztettség kockázata, mint az egyéb területeken élőket. A fejlettebb uniós országok városaiban alacsonyabb volt a foglalkoztatási arány és magasabb a munkanélküliség is, mint a kisvárosokban, elővárosokban és vidéki területeken.

A kohéziós politikára gyakorolt hatás

  • A legtöbb uniós országban a válság következtében a következők tapasztalhatók:
    • alacsonyabb a GDP és a foglalkoztatás szintje a válságot megelőző időszakhoz képest;
    • magasabb a munkanélküliség, a szegénység és a kirekesztettség szintje;
    • csökkent a háztartások jövedelme, és ez visszafogja a fogyasztást és a behozatalt;
    • minden eddiginél nagyobb mértékű az államadósság, és elengedhetetlen a költségvetési konszolidáció (azaz az államháztartási hiány és adósság csökkentése).
  • A Bizottság ajánlása alapján a jövőbeni kohéziós programoknak:
  • A jelentést kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentum további statisztikai tényekkel szolgál.

HÁTTÉR

A jelentés a 2011-ben közzétett hetedik eredményjelentést követi. Azóta 2014-ben közzétették a hatodik kohéziós jelentést.

További információk a következő oldalon állnak rendelkezésre:

FŐ DOKUMENTUM

A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak – Nyolcadik eredményjelentés a gazdasági, társadalmi és területi kohézióról: A válság regionális és városi dimenziója (COM(2013) 463 final, 2013.6.26.)

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

Bizottsági szolgálati munkadokumentum – Kísérődokumentum a Bizottság Európai Parlamentnek és a Tanácsnak szóló közleményéhez – Nyolcadik eredményjelentés a gazdasági, társadalmi és területi kohézióról: A válság regionális és városi dimenziója (SWD(2013) 232 final, 2013.6.26.)

utolsó frissítés 01.08.2016

Top