Foglalkoztatási mobilitási cselekvési terv

Az európai foglalkoztatási piac csak akkor képes megfelelően működni, ha az európai polgárok szabadon válthatnak munkahelyet és tevékenységet, és szabadon mozoghatnak az országok és régiók között. A Bizottság feladata annak biztosítása, hogy a munkavállalók tagállamok közötti szabad mozgása, amelyről a Szerződések is rendelkeznek, számukra biztosított legyen és ténylegesen megvalósuljon. A foglalkoztatási mobilitási folyamat szerves részét képezik azok a szakismeretek fejlesztésének előmozdítását célzó intézkedések, amelyek célja a szakismeretek hiányának csökkentése és az európai gazdaságot lassító szűk keresztmetszetek leküzdése. E cselekvési terv azt hivatott biztosítani, hogy 2005-ig az európai munkaerőpiacok megnyíljanak és mindenki számára elérhetővé váljanak.

JOGI AKTUS

Communication from the Commission of 13 February 2002 to the Council, the European Parliament, the Economic and Social Committee and the Committee of the Regions – Commission's Action Plan for skills and mobility – [COM(2002) 72 final – Not published in the Official Journal] (A Bizottság közleménye (2002. február 13.) a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, a Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A szakismeretekre és mobilitásra vonatkozó bizottsági cselekvési terv [COM(2002) 72 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé]).

ÖSSZEFOGLALÓ

A cselekvési terv annak az igénynek a nyomán született, hogy fokozni kellene az Európai Unió szegényebb régióiban dolgozó munkavállalók tehetősebb régiókba irányuló foglalkoztatási mobilitását (azaz a munkahelyváltást). A 2000. évi adatok szerint az európai lakosság mindössze 0,1%-a választott hivatalos lakóhelyéül egy másik országot, és 1999-ben csupán 1,2%-uk költözött másik régióba. Ez az elenyésző földrajzi mobilitás különösen káros, ha akadályozza a kevésbé fejlett régiókból induló foglalkoztatási mobilitást.

A cselekvési terv azon túl, hogy meghatározza a három alapvető megoldásra váró feladatot – a foglalkoztatási mobilitás hiánya, a földrajzi mobilitás alacsony szintje és a mobilitással kapcsolatos tájékoztatáshoz való hozzáférés nehézsége –, kiemelt intézkedéseket is ismertet.

Kiemelt intézkedések

A Bizottság célja a szubszidiaritás elvét tiszteletben tartva kiemelt intézkedések megvalósítása, amelyek egyben választ adnak a foglalkoztatási mobilitás, a földrajzi mobilitás és a tájékoztatás hiánya jelentette komoly problémákra.

Annak érdekében, hogy 2005-ig jelentős előrelépést érjen el az európai munkavállalók mobilitása terén, a Bizottság az alábbi kiemelt intézkedésekre tesz javaslatot:

• a foglalkozási mobilitás és a szakismeretek fejlesztésének kiterjesztése;
• a munkalehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás és átláthatóság javítása;
• a földrajzi mobilitás elősegítése.

a foglalkozási mobilitás és a szakismeretek fejlesztésének kiterjesztése a következőket foglalja magában:

• az oktatáshoz és képzéshez való egyetemes hozzáférés előmozdítása, ideértve elsősorban a kulcskompetenciákhoz való ingyenes hozzáférést, életkortól függetlenül. A legjobb ikt (információs és kommunikációs technológiák)-alapú oktatási rendszerekre vonatkozó minőséget igazoló címke létrehozása;
• a diákok, és különösen a lányok ösztönzése matematikai, természettudományi és technológiai tanulmányok folytatására;
• az oktatás általános színvonalának növelése és konkrétabban a fogyatékkal élő fiatalok, a tanulási nehézségekkel küzdő fiatalok, a bevándorlók és az etnikai kisebbséghez tartozók hatékonyabb integrációja az oktatási rendszerekbe;
• az oktatás és a munka világa közötti szorosabb kapcsolat biztosítása. A magánszférában és az oktatásban működő szervezetek közötti kommunikációs hálózat létrehozása;
• a munkavállalók, különösen az idősebbek felvétele belső vállalati képzési programokba. Ennek érdekében ösztönzők biztosítása a vállalkozások és a munkavállalók számára;
• a kiemelten innovatív oktatási és az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos stratégiákat alkalmazó vállalatok vagy állami szervezetek jutalmazása;
• az ikt-val kapcsolatos készségek fogalmának átlátható meghatározása európai szabványok, valamint hitelesítési és elismertetési rendszerek alapján;
• az ikt-val kapcsolatos készségek megfelelőségének jobb nyomon követése a munkaerő-piaci igényekre figyelemmel, valamint részletes készségprofilok kidolgozása;
• a nem formális és informális tanulás, valamint a szakmai tapasztalatok értékelésére és elismerésére vonatkozó európai keret létrehozása;
• különböző eszközök, például az Europass, az európai önéletrajz (CV) és a napló továbbfejlesztése 2003-ig, egyúttal olyan rendszer kidolgozása, amely lehetővé teszi a különböző intézményekben és országokban szerzett képesítések kombinálását;
• az emberierőforrás-fejlesztésre szánt források növelése.

A földrajzi mobilitás elősegítése a következőket foglalja magában:

• a másik tagállamban való letelepedéshez és munkához való jog tényleges érvényesítése, ideértve a munkavállalók szociális biztonsági jogait is;
• az európai egészségbiztosítási kártya létrehozása. A Bizottság olyan elektronikus kártya bevezetését javasolja, amely a jelenlegi E111-es egészségbiztosítási nyomtatvány helyébe lépne, és az Európai Unió egész területén biztosítaná az egészségügyi ellátáshoz való jogot és a költségek származási tagállam általi megtérítését;
• átvihető kiegészítő nyugdíjjogosultságok kidolgozása;
• a szabályozott szakmákkal kapcsolatos képesítések elismerésének egyértelműsítése és egyszerűsítése. A szabályozott szakmákról egy irányelvcsomag (DE) (EN) (FR) rendelkezik. Az irányelvcsomagot hamarosan egyetlen irányelv váltja fel, amely valamennyi szabályozott szakmát magában foglal;
• a határokon átnyúló szolgáltatások egységes piacának létrehozására és a letelepedés szabadsága előtt álló akadályok felszámolására irányuló erőfeszítések fokozása;
• az adó- és ellátórendszerek reformja a tagállamokon belüli regionális mobilitás ösztönzése céljából;
• az idegennyelv-tanulás kezdetének előrehozatala legkésőbb 8 éves korra, hogy a tanulók a tankötelezettség ideje alatt (16 vagy 18 éves korig) két európai idegen nyelvet is elsajátítsanak;
• a hallgatók ösztönzése arra, hogy felsőfokú tanulmányaik jelentős részét, például egyharmadát más tagállamban folytassák;
• az oktatási és képzési önkéntes minőségi normák európai rendszerének létrehozása a nem szabályozott szakmákkal kapcsolatos mobilitás elősegítése érdekében;
• a helyi, regionális vagy nemzeti képzési korlátozások eltörlése a kollektív szerződésekben;
• uniós szintű bevándorlási politika kidolgozása. Az Unió polgárait megillető jogokkal azonos jogok biztosítása harmadik országok valamely uniós tagállamban tartózkodó állampolgárai számára, különös tekintettel a tartózkodási, munkavégzési és szociális biztonsági jogokra.

A munkalehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás és átláthatóság javítása a következőket foglalja magában:

• az európai mobilitásnak szentelt egységes internetes tájékoztató oldal, a szabályozott szakmákkal kapcsolatos átfogóbb tájékoztatási szolgálat létrehozása. 2002-ig működésbe lép a tanulási lehetőségeket ismertető európai uniós portál. A polgárokat megillető, más tagállamokban való letelepedéshez és munkavállaláshoz való jogokról, valamint az Európai Unió kínálta egyéb jogokról és lehetőségekről jelenleg a Europe Direct oldala ad tájékoztatást, ahol nemzeti, regionális és helyi tájékoztató és tanácsadó szervezetekre mutató hivatkozások is találhatók;
• az EURES rendszer (európai internetes álláskereső rendszer) létrehozása és egy hagyományos munkakör-besorolási rendszer kidolgozása annak érdekében, hogy az EURES a nemzeti foglalkoztatási szolgálatok mindennapi munkája során használt eszközzé váljon;
• európai tájékoztató kampány a mobilitásról, valamint ágazati kampányok indítása.

A Bizottság az Európai Tanács tavaszi ülésén évente értékeli a cselekvési terv végrehajtását.

Háttér

A 2000 márciusában Lisszabonban meghatározott célkitűzések, vagyis a több és jobb munkahely, az erősebb társadalmi kohézió és az európai tudásalapú térség csak akkor valósíthatók meg, ha a nyitottabb és hozzáférhetőbb európai munkaerőpiacokon szakképzett és rugalmas munkaerő áll rendelkezésre. Ez a cselekvési terv felhívja a tagállamokat, a vállalkozásokat és magukat a munkavállalókat, hogy jobban igazodjanak az új munkaerő-piaci követelményekhez, valamint az európai kormányok számára konkrét, rövid távú célt tűz ki: egy európai egészségbiztosítási kártya létrehozását.

Az új európai munkaerőpiacról szóló közleményt követően, amely a 2001. márciusi stockholmi Európai Tanácson sikeres vitaindítóként szolgált a mobilitás témakörében, a Bizottság magas szintű munkacsoportot bízott meg a jelenlegi cselekvési terv alapját képező jelentés elkészítésével.

A cselekvési terv továbbá több új európai kezdeményezésből is merít, amelyek célja az egész életen át tartó tanulás európai térségének létrehozása, valamint a polgárok mobilitásának előmozdítása (lásd különösen a Tanács és az Európai Parlament mobilitásról szóló ajánlását és a tagállamok által elfogadott, hozzá tartozó cselekvési tervet).

Annak érdekében, hogy az európai munkaerőpiacok 2005-ig nyitottabbá és hozzáférhetőbbé váljanak, a Bizottság felajánlja, hogy gondoskodik arról, hogy a cselekvési tervet az európai foglalkoztatási stratégia következő felülvizsgálata során, valamint az egész életen át tartó tanulás európai térségének létrehozását célzó valamennyi kezdeményezésben figyelembe vegyék.

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

A Bizottság jelentése a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Zárójelentés a szakismeretekre és mobilitásra vonatkozó bizottsági cselekvési terv végrehajtásáról [COM(2007) 24 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé]. A Bizottság a cselekvési terv végrehajtását különösen a 2004. évi jelentés – amelynek egyes intézkedéseit a közelmúltban hajtották végre –, valamint a 2005–2008-ra vonatkozó új integrált foglalkoztatási iránymutatások fényében értékeli.

A cselekvési terv az alábbiakkal összefüggésben segíti elő a mindenki számára nyitott és hozzáférhető európai munkaerőpiac létrehozását:

• a foglalkoztatási mobilitás és a szakismeretek bővítése a Tanács által 2003 májusában elfogadott és 2010-ig megvalósítandó számos referenciacél és -érték alapján. 2004 óta több intézkedést hoztak; ilyen például a kutatás területén a „Kutatók Európában (EN)” elnevezésű kezdeményezés, valamint a kutatók európai chartájának és a kutatók felvételi eljárása magatartási kódexének 2005. évi (FR) elfogadása. Ezenfelül javul a képesítések és kompetenciák elismerése, ami az ezek átláthatóságát és átvitelét egységes keretbe foglaló Europassnak, valamint a nem szabályozott szakmákra vonatkozó, jelenleg kidolgozás alatt álló európai képesítési keretrendszernek köszönhető. Az információs és kommunikációs technológiák (ikt) terén az európai információs és kommunikációs technológiai szakértelem kialakítás alatt álló metakerete révén biztosítani kell az információs és kommunikációs technológiai gyakorlati jártasságok jellegének és szerkezetének jobb megértését. Ebben az összefüggésben támogatni kell az egész életen át tartó tanulást és a továbbképzést is, elsősorban azáltal, hogy 2006 végéig átfogó tanulási stratégiák kidolgozására kerül sor;
• a földrajzi mobilitás elősegítése. Ennek módja az európai egészségbiztosítási kártya bevezetése, a társadalombiztosítási rendszerek összehangolása, a szabályozott szakmákkal kapcsolatos szakmai képesítések elismerése, az Európai Mobilitásminőségi Alapokmány elfogadása, valamint a kiegészítő nyugdíjrendszerek, illetve a harmadik országok kutatóinak uniós tartózkodása előtt álló akadályok mérséklése. Átfogóbb szinten az Unió a bevándorlási politikával kapcsolatos közösségi szintű intézkedéseket fogadott el, hogy egyszerűbbé tegye az európai polgárok és családtagjaik Unión belüli szabad mozgását és tartózkodását (2004/38/EK irányelv). Ezzel párhuzamosan zajlik a gazdasági migráció kezelését célzó közösségi szintű munka (2005. januári zöld könyv és a Bizottság közleménye a legális migrációra vonatkozó politika tervről);
• a munkalehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás és átláthatóság javítása. Mindez a munkavállalók, hallgatók és vállalkozások számára információkkal szolgáló „Európa Önökért” elnevezésű portálon, valamint az EURES portálon keresztül valósul meg, amely immár közvetlen hozzáférést biztosít az állami foglalkoztatási szolgálatok által közzétett valamennyi állásajánlathoz. Ezenfelül az európai kutatók mobilitási portálja (EN), az Eracareers a több mint 30 ország 200 mobilitási központjából álló Eramore hálózaton keresztül személyre szabott tanácsadó szolgáltatásokat kínál.

Mindezek ellenére több feladat vár még megoldásra a cselekvési terv megfelelő végrehajtása, valamint annak biztosítása érdekében, hogy az európai polgárok tudjanak a szakmai és földrajzi változásokról, többek között az őket megillető jogokról és lehetőségekről. A főbb kihívások a következők:

• az egész életen át tartó tanulás terén elsősorban a minden érintettet magukban foglaló egységes és átfogó stratégiák kialakítása, valamint ösztönző intézkedések és költségmegosztó mechanizmusok kidolgozása, amelyek a foglalkoztatási iránymutatásokkal és a lisszaboni közösségi programmal összhangban megerősítik az európai munkavállalók alkalmazkodóképességét és rugalmasságát;
• az információs és kommunikációs technológiák terén lényeges, hogy az EU alapvető komparatív és versenyelőnyei több ráfordításban részesüljenek, illetve az, hogy a legfontosabb kérdések megvitatásakor teret kapjon a tényszerű tájékoztatás;
• a mobilitás jogi, adminisztratív és kulturális akadályainak eltávolítása egy valóban európai munkaerőpiac létrehozása érdekében. Ennek megfelelően meg kell kezdeni a nem szabályozott szakmákkal kapcsolatos munkát, valamint új kezdeményezéseket kell kidolgozni az olyan területeken, mint a nyelvi készségek vagy a mobilitást megelőző megfelelő képzés nyújtásának szükségessége. Ezek a célkitűzések összhangban vannak a 2006. évi éves jelentésben megfogalmazott új globális megközelítéssel, amely új partnerséget kíván létrehozni a Bizottság és a tagállamok között a több és jobb munkahely globális kihívásának való megfeleléshez;
• a gazdasági migráció kerete, amely elősegíti, hogy az az Unió gazdasági és társadalmi fejlődésének és a vállalkozások versenyképességének kulcsfontosságú eszközévé váljon;
• a mobilitás integrált megközelítése a közösségi lisszaboni programmal és az új foglalkoztatási iránymutatásokkal (2005–2008) összhangban.

Az Európai Parlament és a Tanács 2006/961/EK ajánlása (2006. december 18.) a Közösségen belüli, oktatási és képzési célú transznacionális mobilitásról: az európai mobilitásminőségi charta [Hivatalos Lap L 394., 2006.12.30.].

Communication from the Commission to the Council, the European Parliament, the European Economic and Social Committee and the Committee of the Regions - Report on the Implementation of the Commission's Action Plan for Skills and Mobility [COM(2004) 66 final – Not published in the Official Journal] (A Bizottság közleménye a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, a Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Jelentés a szakismeretekre és mobilitásra vonatkozó bizottsági cselekvési terv végrehajtásáról [COM(2004) 66 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé]). A gazdasági tevékenység általános visszaesésével összefüggésben (2002-ben az Unió GDP-je 1%-kal növekedett, míg 2003-ban a várható növekedés 0,8%-os volt) az állásajánlatok csökkenő száma miatt feltehetően egyre kevesebben vállalkoznak majd munkahelyváltásra, ami kedvezőtlenül befolyásolhatja a mobilitás átfogó mértékét. Az ugyanannál a munkáltatónál egy évnél rövidebb ideje alkalmazott munkavállalók aránya így 2002-ben alacsonyabb volt (16,4%) a 2000-ben mért értéknél (17,5%).

Ennek ellenére az adott időpontig elért kedvező és kedvezőtlen eredményeket összefoglaló jelentés emlékeztet arra, hogy a Tanács egy sor 2010-ig megvalósítandó referenciaértéket fogadott el a foglalkoztatási mobilitásra vonatkozóan, valamint létrejött az Europass kerete, amely javítja a képesítések átláthatóságát és megkönnyíti azok átvitelét. A szakmai képesítések elismerésének harmonizációját célzó irányelvtervezettel és a szakmai célú bevándorlásról szóló irányelvtervezettel kapcsolatos munkában tapasztalt késedelmek ellenére javultak a földrajzi mobilitási lehetőségek, elsősorban az európai egészségbiztosítási kártyának és a szociális biztonsági jogok jobb összehangolásának köszönhetően. Ezenfelül az állásajánlatokkal kapcsolatos tájékoztatást és átláthatóságot kedvező intézkedések, például az európai foglalkoztatási mobilitási portál (EN) megnyitása, a mobilitással kapcsolatos tájékoztató kampány elindítása, illetve az EURES korszerűsítése segítette.

Másrészről a Bizottság hangsúlyozza, hogy a jelenlegi foglalkoztatási iránymutatásokban és a kapcsolódó munka során, a 2010. évi szakoktatási és szakképzési program keretében a korábbiaknál nagyobb jelentőséget tulajdonít ezeknek a kérdéseknek. A Tanács által 2003. július 22-én elfogadott új európai foglalkoztatási stratégia többek között felkéri a tagállamokat, hogy erősítsék meg a képesítések és szakismeretek elismerését és átláthatóságát, a szociális biztonsági jogok és a nyugdíjjogosultságok átvihetőségét, az adó- és ellátórendszerekben nyújtott megfelelő ösztönzők biztosítását, valamint a bevándorlás munkaerő-piaci szempontjainak fokozottabb figyelembevételét. A stratégia ezenkívül előírja, hogy 2005-ig az Európai Unió valamennyi munkakeresője számára biztosítani kell a tagállamok foglalkoztatási szolgálatai által kínált összes állásajánlathoz való hozzáférést. Arra ösztönzi továbbá a tagállamokat, hogy hajtsanak végre az oktatási és képzési rendszerek jövőbeli céljaival szorosan összhangban álló, az egész életen át tartó tanuláshoz kapcsolódó stratégiákat.

Végül, a Bizottság meghatározza azokat a területeket, ahol további intézkedésekre van szükség. Ezek a következők:

• a kompetenciák fejlesztése az egész életen át tartó tanulással összefüggésben, különösen az ikt-kal kapcsolatos kompetenciák terén;
• tényleges hozzáférés biztosítása a szakmai továbbképzéshez a felnőttek, munkavállalók vagy munkakeresők számára;
• a munkaerőpiacon hasznosítható és az egész életen át tartó tanulásban való részvételhez szükséges alapvető készségek biztosítása a fiatalok számára;
• a munkavállalók munkaerő-piaci belépését, munkaerőpiacon maradását és ottani előrelépését segítő kezdeményezések ösztönzése;
• adott esetben a szociális biztonsági jogok, többek között a nyugdíjjogosultságok átvihetőségének javítása az Európai Unió egész területén.

Mindezzel együtt ugyanakkor továbbra is törekedni kell a szakmai és földrajzi mobilitás előtt álló akadályok leküzdésére.

A Tanács állásfoglalása a szakismeretekről és a mobilitásról [Hivatalos Lap C 162., 2002.6.7].

Utolsó frissítés: 28.06.2007