Független bíróságok

Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 2. cikke meghatározza azokat az értékeket, amelyeken az Európai Unió (EU) alapul. Ilyen érték a jogállamiság, a demokrácia és az alapvető jogok, és ezen értékek tiszteletben tartása az uniós tagság elnyerésének feltétele. Ez azt jelenti, hogy az országoknak uniós tagállammá válásuktól kezdődően tiszteletben kell tartaniuk ezeket az értékeket. A jogállamiság fogalma különböző szempontokat foglal magában, például azt, hogy a bíróságoknak függetlennek kell lenniük a többi kormányzati ágtól (a végrehajtó hatalomtól és a törvényhozó hatalomtól). Tehát a társadalom minden tagja és a kormányzat minden ága (a végrehajtó és törvényhozó ág) a politikai többségtől függetlenül alá van vetve a törvénynek, és egy független jogrendszer ellenőrzése alatt áll.

Ezt mondja ki az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikke is, amely a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jogról szól, tükrözve az EUSZ 2. cikkében, valamint az EUSZ 19. cikkének (1) bekezdésében megjelenő értékeket, melyek arra kötelezik a tagállamokat, hogy az uniós jog hatálya alá tartozó területeken intézkedéseket hozzanak a hatékony jogvédelem biztosítására.

Az évek során az Európai Unió Bírósága fontos szerepet játszott a tagállamok bírói függetlenségének védelmében. Az Associação Sindical dos Juízes Portugueses ügyben – a Bíróság elé előzetes döntéshozatali eljárás keretében terjesztett C-64/16. sz. ügyben – hozott precedensértékű ítélet egyértelművé tette, hogy a bírói függetlenség uniós elve azt feltételezi, hogy a bíróságok teljes mértékben autonóm módon, hierarchikus kényszer vagy bármely más szervnek való alárendeltség nélkül végzik bírói feladataikat, továbbá anélkül, hogy bármilyen forrásból utasításokat fogadnának el, és hogy a jogrendszer ennek köszönhetően védve van az olyan külső beavatkozással és nyomással szemben, amely alkalmas arra, hogy a bíróságok tagjainak független ítélőképességét csorbítsa vagy döntéseiket befolyásolja.

Az Uniónak számos eszköz áll rendelkezésére annak biztosítására, hogy a jogállamiságot minden tagállam tiszteletben tartsa (jogállamisági eszköztár); ilyen például az uniós igazságügyi eredménytábla, a jogállamisági mechanizmus (amelynek legfőbb eleme az éves jogállamisági jelentés) és az európai szemeszter.

Az Európai Bizottság az uniós jogállamisági eszköztár részeként évente ismerteti az uniós igazságügyi eredménytáblát. Ez az eredménytábla összehasonlító áttekintést nyújt az uniós igazságszolgáltatási rendszerekről olyan mutatókat alkalmazva, amelyek középpontjában a hatékony igazságszolgáltatási rendszerek alapvető paraméterei állnak, vagyis az igazságszolgáltatás hatékonysága, minősége és függetlensége. Ezt egészíti ki az éves jogállamisági jelentés, amelyet először 2020-ban adtak ki, és amely országspecifikus összefoglalót ad azokról a jelentős fejleményekről, amelyek a tagállamokban e téren bekövetkeztek.

TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:

• Csatlakozási kritériumok
• Alapjogi Charta
• Az Európai Unió Bírósága
• Európai Bizottság
• Európai szemeszter
• Alapvető jogok
• Tagállamok
• Jogállamiság
• Előzetes döntéshozatali eljárás – ajánlások a nemzeti bíróságok figyelmébe (összefoglaló)
• Az Európai Unióról szóló szerződés (összefoglaló)
• Uniós igazságügyi eredménytábla – weboldal (Európai Bizottság)
• Jogállamiság – weboldal (Európai Bizottság)
• Igazságügyi együttműködés és jogállamiság – weboldal (Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége)
• A Bíróság ítélete, C-64/16. sz. ügy – Associação Sindical dos Juízes Portugueses kontra Tribunal de Contas – összefoglaló (Az Európai Unió Bírósága)
• Uniós jogállamisági eszköztár (Európai Bizottság).