Megsemmisítés

A megsemmisítés iránti kereset egy olyan jogi eljárás, amelynek keretében a felek kérhetik az Európai Unió Bíróságát (EUB), hogy határozzon az uniós jogi aktusok jogszerűségéről.

A Bíróság a következők jogszerűségét vizsgálhatja felül:

• rendeletek, határozatok, irányelvek és más hasonló jogalkotási aktusok;
• a Tanács, a Bizottság és az Európai Központi Bank jogi aktusai, kivéve az ajánlásokat és a véleményeket;
• az Európai Parlament és az Európai Tanács harmadik személyekre joghatással járó aktusai; valamint
• az EU szervei, hivatalai és ügynökségei által elfogadott, harmadik személyekre joghatással járó jogi aktusok.

Megsemmisítés iránti keresetet a kérelmezők következő három típusa nyújthat be:

• Privilegizált (elsőbbségi joggal rendelkező) felperesek. Az uniós országok, az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Bizottság – pusztán a jogszerűség érdekében – anélkül is benyújthatnak megsemmisítés iránti keresetet, hogy bizonyítanák az eljáráshoz fűződő érdeküket.
• „Félig privilegizált” felperesek. Az Európai Központi Bank, az Európai Számvevőszék és a Régiók Európai Bizottsága kizárólag előjogaik védelmében nyújthatnak be megsemmisítés iránti keresetet.
• Nem privilegizált felperesek. Valamennyi magánszemély és jogi személy, többek között a regionális kormányok vagy a helyi önkormányzatok kizárólag akkor nyújthatnak be megsemmisítés iránti keresetet, ha bizonyítják, hogy a megtámadott jogi aktus rájuk vonatkozik, vagy – amennyiben nem rájuk vonatkozik – közvetlenül és személyesen érinti őket. Ilyen keresetet olyan rendeleti jellegű jogi aktusokkal szemben is benyújthatnak, amelyek közvetlenül érintik őket és nem tartalmaznak végrehajtási intézkedéseket.

Egy jogi aktus megsemmisítésének okai a következők lehetnek:

• hatáskör hiánya;
• lényeges eljárási szabályok megsértése;
• az EU-Szerződések vagy az Alapjogi Charta megsértése;
• a Szerződések alkalmazására vonatkozó bármely jogi rendelkezés megsértése; és
• hatáskörrel való visszaélés.

A megsemmisítés hatálya. Amikor a Bíróság úgy határoz, hogy valamely jogi aktus érvénytelen, a megsemmisítés általánosságban a szóban forgó jogi aktus elfogadásának időpontjától – azaz visszaható hatállyal (ex tunc) – hatályos, de előfordulhat az is, hogy a Bíróság által hozott ítélet napjától – azaz jövőbeli hatállyal (ex nunc) – hatályos. Emellett a Bíróság határozhat úgy, hogy fenntartja a megsemmisített jogi aktus joghatásait.

A megsemmisített jogi aktus kibocsátója köteles minden szükséges intézkedést meghozni a Bíróság ítéletének való megfelelés érdekében.