52017PC0262

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

Az Európai Unió alapköve az egész európai társadalmat átható közös érték, a szolidaritás. A szolidaritás határozza meg az európai projektet, és szilárd erkölcsi alapot teremtve biztosítja a jelenlegi és jövőbeli válságok leküzdéséhez szükséges egységet. A szolidaritás egyértelmű iránytűként szolgál az európai fiatalok számára az Unió jobbá tételére irányuló törekvéseikben. A Római Szerződés 60. évfordulóján elfogadott Római Nyilatkozatban a 27 tagállam, illetve az Európai Tanács, az Európai Parlament és az Európai Bizottság vezetői megerősítették, hogy az Európai Unió erejének és ellenálló képességének fokozása érdekében továbbra is elkötelezettek az egység és a szolidaritás erősítése iránt 1 .

Az Unió helyzetéről szóló, 2016. szeptember 14-i beszéd kiemelte a fiatalokba való befektetés szükségességét, illetve bejelentette az Európai Szolidaritási Testületre vonatkozó elképzelést, amely az egész Európai Unióban lehetőségeket teremthet a fiataloknak a társadalom számára hasznos szerepvállaláshoz, a szolidaritás megnyilvánulásához és képességeik fejlesztéséhez, akik így „nemcsak munkához jutnak, de felbecsülhetetlen emberi tapasztalatokhoz is”. A 2016. szeptemberi 16-i pozsonyi csúcstalálkozó az európai fiatalok támogatására és a lehetőségeiket javító új uniós programok létrehozását célzó politikai törekvések fokozására szólított fel. A 2016. december 7-i „Az Európai Szolidaritási Testület” 2 című bizottsági közlemény elindította az Európai Szolidaritási Testület első fázisát, és megerősítette azt a célkitűzést, hogy 2020-ra már 100 000 európai fiatal vegyen részt az Európai Szolidaritási Testületben. Ebben az első fázisban nyolc uniós programot 3 mozgósítottak annak érdekében, hogy a fiatalok önkéntességi, szakmai gyakorlati vagy álláslehetőségekhez jussanak az Unióban.

A mostani javaslat tükrözi továbbá az Európai Tanács 2016. december 15-i következtetéseiben az Európai Szolidaritási Testülettel kapcsolatos munka folytatására vonatkozó felhívást 4 , valamint egyik kiemelt kezdeményezésként szerepel az EU 2017. évi jogalkotási prioritásairól szóló közös nyilatkozatban is 5 , amelyben a Parlament, a Tanács és a Bizottság elnökei kötelezettséget vállaltak arra, hogy a kiemelt kezdeményezésekre összpontosítják intézményeik erőfeszítéseit a zökkenőmentes jogalkotás és a 2017 vége előtti elfogadás érdekében.

A mostani javaslat megteremti az Európai Szolidaritási Testület jogi keretét, amely lehetőséget ad a fiataloknak, hogy bekapcsolódjanak a kielégítetlen társadalmi igényekre megoldást jelentő szolidaritási tevékenységekbe, miközben erősíti a fiatalok személyes, tanulmányi, szociális, állampolgári és szakmai fejlődését. A javaslat kialakítása során a Bizottság figyelembe vette a kísérő előzetes értékelés során szerzett bizonyítékokat és megállapításokat, illetve a megfelelő részekben később részletesen ismertetett, széles körű nyílt konzultációs folyamat során kapott véleményeket és javaslatokat. Ennek az előkészítő munkának köszönhetően a Bizottság a következő hiányosságokat tárta fel, amelyeket a javaslattal most rendezni kíván.

Sok fiatal szeretne bekapcsolódni a szolidaritási munkába, ugyanakkor sok a közösségekben a kielégítetlen igény is, amit a fiatalok bevonásának segítségével jobban is meg lehetne oldani. Sok szervezetnél betöltetlen kereslet mutatkozik olyan motivált fiatalok iránt, akik a munkájukat tudnák támogatni, a támogatásukkal viszont ezek a szervezetek is többet adhatnának a közösségeknek. A kínálat és a kereslet találkozásánál vannak azonban még hiányosságok, a rendelkezésre álló forrásokkal, a minőség biztosításával, valamint a különböző jogi szempontokkal kapcsolatban pedig akadályok.

A terület legfontosabb problémáit az alábbiak szerint lehet összefoglalni:

–az elmúlt évtizedekben társadalmunk keveset áldozott az európai fiatalok helyzetének javítására, hogy akár önkéntesként, akár hivatásszerűen ténylegesen bekapcsolódhassanak a szolidaritási tevékenységekbe. A pénzügyi és gazdasági világválság után az Unió gazdasága most megint biztosabb lábakon áll, a kilábalás azonban még nem egyformán jelentkezik a társadalmakban és a régiókban, a gondok pedig különösen a fiatalok nemzedékét sújtják. A szolidaritási tevékenységek magukban rejtik a lehetőséget, hogy a jó célok érdekében mozgósítsák a fiatalokat, illetve segítsék őket a személyes, szociálpedagógiai, szakmai és állampolgári fejlődésük szempontjából nélkülözhetetlen ismeretek, képességek és készségek kifejlesztésében. Ez minden fiatalra igaz, így a hátrányos helyzetben lévőkre is. A fiatalok szolidaritási tevékenységekbe történő bevonásának ösztönzése egy olyan konkrét kérdés, amelyet ilyen szempontból is figyelembe kell venni;

–a szolidaritás kérdésének rendezéséhez, illetve a társadalmi, gazdasági és állampolgári kohézió kialakításához dinamikus (magán- és közjogi, nyereségorientált és nonprofit) szervezetekből álló gazdag táptalajra van szükség. Ezen a területen jobban ki kell elégíteni ezeknek a szervezeteknek az igényeit, különösen a leghátrányosabb közösségek közvetlen közelében működőkét. A szolidaritási célú kiközvetítéseket szervező és kínáló szervezeteknek támogatásra van szükségük az erőforrások, az önkéntesek, gyakornokok vagy munkások megfelelő képzésének és felkészítésének biztosítása, illetve az európai környezetben való tevékeny jelenlét tekintetében. A szervezeteknek világos és egyszerű szabályokra is szükségük van;

–a szolidaritási lehetőségek színtere szakmai és önkéntességi szempontból is meglehetősen széttagolt az Unióban. Ahol vannak lehetőségek, ott gyakran nem tudnak róluk. A széttagoltság problémákat okoz annak megismerésénél, dokumentálásánál és érvényesítésénél is, hogy mit tanultak a fiatalok abból, hogy bekapcsolódtak egy adott szolidaritási tevékenységbe.

Ha nincsenek olyan intézkedések, amelyek a szolidaritás mellé állítják a szervezeteket és a fiatalokat, akkor fennáll annak kockázata, hogy kiaknázatlan marad a szolidaritási tevékenységekben rejlő fontos lehetőség, ez pedig szükségtelen jóléti veszteséget okoz a szervezeteknek, a fiataloknak és a társadalom egészének.

Ilyen előzmények mellett az Európai Szolidaritási Testületnek az a célja, hogy az európai kohézió és a szolidaritás erősítéséhez hozzájáruló, a közösségeket támogató és kielégítetlen társadalmi igényekre megoldást jelentő eszközként fokozza a fiatalok és a szervezetek bekapcsolódását a kiváló minőségű és minden fiatal számára elérhető szolidaritási tevékenységekbe. Ezen általános célkitűzés elérése érdekében az Európai Szolidaritási Testület könnyen elérhető lehetőségeket fog biztosítani a fiatalok számára ahhoz, hogy bekapcsolódjanak az önkéntes és gyakornoki tevékenységbe vagy a szolidaritással kapcsolatos ágazatok munkájába, és saját kezdeményezésükre olyan szolidaritási projekteket tervezzenek és kidolgozzanak ki, amelyek személyes, szociális és szakmai fejlődésük, illetve foglalkoztatási lehetőségeik szempontjából is hozzájárulnak képességeik és készségeik javításához. Az Európai Szolidaritási Testület támogatni fogja továbbá az Európai Szolidaritási Testület résztvevői és szervezetei közötti hálózatépítési tevékenységeket azzal a céllal, hogy erősítse az Európai Szolidaritási Testület szellemét, illetve a szolidaritás és a hasznos módszerek és tapasztalatok cseréje mellett elkötelezett tágabb közösséghez tartozás érzését. Az Európai Szolidaritási Testület célja továbbá annak biztosítása, hogy a fiatal résztvevőknek 6 kínált szolidaritási tevékenységek hozzájáruljanak konkrét társadalmi nehézségek megoldásához és a közösségek erősítéséhez, kiváló minőségűek legyenek, a tevékenységekben részt vevő fiatalok által megszerzett ismereteket pedig megfelelően érvényesítsék.

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

Ez a javaslat a 2016. december 7-én elindult „Befektetés az európai ifjúságba” című tágabb kezdeményezéssorozatba illeszkedik. Szorgalmazza valamennyi uniós ifjúságpolitika, konkrétan az európai ifjúsági stratégia, az ifjúsági garancia és az új európai készségfejlesztési program európai szintű bevezetését, amelyek mindegyike a fiatalokat támogató intézkedések széles körét érinti az informális tanulástól és az önkéntességtől kezdve a szakképzésig és a foglalkoztatásig. A cél az, hogy a minőség és a várható eredmények jelentős mértékű fokozásával javuljanak a fiatalok lehetőségei.

Az Európai Szolidaritási Testület a tagállamok által például az önkéntesség révén a közérdeket szolgáló tevékenységekben szerzett bőséges és komoly hagyományokra és tapasztalatokra fog támaszkodni. Egyes tagállamokban olyan nemzeti közszolgálati programok működnek, amelyek lehetőséget kínálnak a fiataloknak, hogy bekapcsolódjanak a civil társadalom által végzett tevékenységekbe, mások pedig támogatják azokat.

Az európai önkéntes szolgálat már 20 éve biztosít uniós szintű önkéntes lehetőségeket a fiataloknak, a fiatalok gyakornoki munkához és az álláshoz jutását pedig olyan politikák és programok segítik, mint az ifjúsági garancia és „Az első EURES-állásod”. Az Európai Szolidaritási Testület e kezdeményezések erősségeire és tapasztalataira támaszkodik majd, így élvezheti a biztos, meglévő alapokra építkezés előnyeit, miközben tovább is bővítheti azt annak érdekében, hogy új lehetőségeket, nagyobb ismertséget és hatást biztosítson. Az Európai Szolidaritási Testület a jelenlegi programokban még nem támogatott új lehetőségeket fog kínálni, miközben az érdeklődő fiatalok és szervezetek számára egyaránt egyszerűbbé is teszi a részvételt. Az Európai Szolidaritási Testület Portálja egységes, könnyen hozzáférhető ügyintézést fog biztosítani, és arra fog törekedni, hogy a részt vevő szervezetek és az érintett fiatalok lehető legszélesebb köréhez eljusson. Kidolgozza és továbbfejleszti a kiközvetítés előtt igénybe vehető képzéseket, a kiközvetítést követően pedig a megfelelő támogatást, a megszerzett ismeretek érvényesítését is.

Az Unió szintjén támogatott önkéntes tevékenységek folyamatosságának biztosítása érdekében az Európai Szolidaritási Testület az európai önkéntes szolgálat keretében támogatott, illetve a saját földrajzi hatálya alá tartozó tevékenységeket határon átnyúló önkéntesi kiközvetítések formájában fogja támogatni. Ezzel párhuzamosan továbbra is az 1288/2013/EU rendelettel 7 létrehozott program fogja támogatni az európai önkéntes szolgálat többi tevékenységét, amelyek nem tartoznak az Európai Szolidaritási Testület földrajzi hatálya alá. A kapcsolódó jogszabályok uniós szintű értelmezésével kapcsolatban a javaslat olyan rendelkezéseket is tartalmaz, amelyek biztosítják, hogy mind az Európai Szolidaritási Testület keretében folyó határon átnyúló önkéntesi kiközvetítéseket, mind pedig a továbbra is az 1288/2013/EU rendelet alapján támogatott önkéntes tevékenységeket egyenértékűnek tekintsék az európai önkéntes szolgálat keretében folyó munkával.

A hatékony és eredményes végrehajtás biztosítása érdekében az Európai Szolidaritási Testület maximálisan alkalmazni fogja a már bevezetett irányítási intézkedéseket. Ez lehetővé teszi a megvalósításra és a teljesítményre összpontosítást, miközben az adminisztratív terhek is csökkennek. Az Európai Szolidaritási Testület megvalósításával ezért már létező struktúrákat, így például Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökségén (EACEA) is keresztül az Európai Bizottságot, illetve az Erasmus+ programot létrehozó 1288/2013/EU rendelet ifjúsági fejezetében említett fellépések irányítására kijelölt nemzeti irodákat kell megbízni.

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

Az Európai Szolidaritási Testület fellépései összhangban vannak a különböző kapcsolódó uniós szakpolitikákkal és programokkal, illetve kiegészítik azokat, egyebek mellett különösen az oktatás és képzés; a nemek közötti egyenlőség; a foglalkoztatás; a vállalkozások (különösen a szociális vállalkozások); az állampolgárság 8 és a demokratikus részvétel; a környezet- és természetvédelem; az éghajlatváltozással összefüggő fellépések; a katasztrófavédelmi megelőzés, felkészültség és helyreállítás; a mezgazdaság és vidékfejlesztés; az élelmiszerek és nem élelmiszer jellegű termékek biztosítása; az egészség és a jólét; a kreativitás és a kultúra; a testnevelés és a sport, a szociális segítségnyújtás és ellátás, a harmadik országbeli állampolgárok befogadása és integrációja, a területi együttműködés és a kohézió vonatkozásában.

Az Európai Szolidaritási Testület 2016 decemberében elindított első fázisában nyolc különböző uniós programot mozgósítottak annak érdekében, hogy a fiatalok önkéntességi, gyakornoki vagy álláslehetőségekhez jussanak az Unióban. Függetlenül attól, hogy a rendeletjavaslat hatálybalépése előtt vagy után valósulnak meg, a tevékenységekre továbbra is az Európai Szolidaritási Testület első fázisában ezeket finanszírozó megfelelő uniós programokban meghatározott szabályok és feltételek vonatkoznak.

A rendeletjavaslat hatálybalépésével induló második fázisban már több uniós program is hozzá fog járulni az Európai Szolidaritási Testülethez. Ezek közül néhány 9 az Európai Szolidaritási Testület pénzügyi keretösszegéhez fog hozzájárulni (a 4. szakaszban foglaltak szerint), míg mások 10 a hatályuk alá tartozó tevékenységek támogatásával járulhatnak hozzá az Európai Szolidaritási Testület célkitűzéseihez. A hozzájárulás finanszírozása az érintett programokhoz tartozó alap-jogiaktus szerint fog történni.

2. JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

A javaslat elsődleges célja lehetőségeket biztosítani a fiataloknak ahhoz, hogy bekapcsolódjanak a szolidaritási tevékenységekbe, ideértve az önkéntes és gyakornoki tevékenységeket vagy állásokat, illetve a fiatalok saját kezdeményezésére kidolgozott projekteket, amelyek fontos, a fiatalok személyes, szociálpedagógiai és szakmai fejlődése szempontjából hasznos tanulási elemet is tartalmaznak. Ennek megfelelően a mostani javaslat tartalma a fiatalok mobilitásának ösztönzését, tevékeny bevonását, nem formális képzését és szakképzését célozza. Ez hozzájárul majd foglalkoztatási lehetőségeik javításához, illetve a rendes munkaviszonyba való átmenet elősegítéséhez.

E tekintetben a javaslat az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 165. cikkének (4) bekezdésén, valamint 166. cikke (4) bekezdésén alapul. A 165. cikk (4) bekezdése olyan uniós fellépéseket tesz lehetővé, amelyek célja „a fiatalok (…) csereprogramjainak ösztönzése, valamint a fiatalok ösztönzése arra, hogy vegyenek részt Európa demokratikus életében”. A 166. cikk (4) bekezdésén alapuló uniós fellépés megfelelő jogi alapot jelent az e javaslathoz hasonló jogi aktusok számára, amelyek célja „a szakmai alapképzés és továbbképzés javítása a munkaerő-piaci szakmai beilleszkedés és újrabeilleszkedés megkönnyítése érdekében”, illetve „a szakképzésbe történő bejutás megkönnyítése, továbbá az oktatók és a szakképzésben résztvevők, különösen a fiatalok mobilitásának ösztönzése”.

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

A javasolt célkitűzések európai léptékére tekintettel – a szolidaritási célok érdekében a fiatalok mozgósítása az Európai Unió egész területén – a megfelelő eljárás az uniós szintű fellépés. Az Uniónak feladatot kell vállalnia az európai szintű szolidaritási szemlélet támogatásában. Az Európai Szolidaritási Testületen keresztül történő uniós fellépés nem helyettesíti a tagállamok hasonló fellépéseit, hanem az a célja, hogy a szubszidiaritás elvének maradéktalan tiszteletben tartása mellett kiegészítse és támogassa azokat. Bár különösen az önkéntesség révén közérdeket szolgáló tevékenységeket támogató programok és eszközök megvalósításának minden tagállamban vannak már hagyományai, ezek azonban meglehetősen heterogének, mivel egyes országok inkább az állami beavatkozást választják, míg mások a kezdeményezést meghagyják a civil társadalomnak. A szolidaritási tevékenységekhez és az önkéntességhez emellett eltérő fogalmak és másodlagos jelentések társulnak, és más az egyes tevékenységi típusok tartalma és hossza is. Ezenkívül a szociális védelem és az önkéntesség közötti viszonnyal, illetve a különböző jogállási fokozatokkal, tanulással és elismeréssel kapcsolatos felfogásokban is elég nagy különbségek vannak. Mindez uniós szintű széttagoltságot eredményez, ami azt jelenti, hogy az Unióban nem élhetnek egyformán a fiatalok a kínálkozó lehetőségekkel.

Az Európai Szolidaritási Testületen keresztül történő uniós fellépés hozzájárul majd a megoldáshoz, ahhoz, hogy megszűnjön a széttagoltság, amit a javaslatot kísérő előzetes értékelés is alátámaszt. Ugyanakkor alkalmat ad a tagállamokban szerzett különböző tapasztalatokból levonható tanulságok felhasználására, vele együtt pedig az önkéntesség előmozdítására azokban a tagállamokban, ahol ma még kevésbé érvényesül, ahogy a javaslat előkészítése során megkérdezett érdekelt felek is fogalmaztak. Az Európai Szolidaritási Testület kiegészíti majd a nemzeti és európai szinten is létező köz- és magánérdekeket, programokat és tevékenységeket. Az Európai Szolidaritási Testület számos minőségi biztosíték alkalmazásával is javíthatja az Unióban a fiatalokat váró különböző kiközvetítések minőségét, illetve a megszerzett ismeretek érvényesítését. Ilyen például az Európai Szolidaritási Testület alapokmánya, a részt vevő szervezetek minőségi védjegye, illetve a gyakornoki munkára vonatkozó minőségi keretrendszerben meghatározott elvek.

Az Európai Szolidaritási Testület ezenkívül egyablakos ügyintézést fog biztosítani a fiataloknak az Unióban az önkéntességre és munkavállalásra irányuló, kiváló minőségű szolidaritási célú kiközvetítésekhez, amelyekhez jelenleg csak különböző rendszereken keresztül férhetnek hozzá. Ezzel biztosítani fogja azt, hogy egyformák legyenek az Unióban az érdeklődő fiatalok csatlakozási lehetőségei, akik így könnyebben hozzáférhetnek a tevékenységek szélesebb köréhez. A különböző típusú kiközvetítések egy égisz alá vonása ahhoz is hozzájárulhat, hogy javuljon a fiatalok rendelkezésére álló lehetőségek ismertsége és áttekinthetősége.

Az Európai Szolidaritási Testület olyan kiközvetítéseket is fog kínálni, amelyeket a résztvevők tartózkodási országán kívül más országban (külföldön) lehet teljesíteni, de olyan kiközvetítéseket is, amelyeket a résztvevők tartózkodási országában (belföldön). Ez a rugalmasság összhangban van a megkérdezett érdekelt felektől kapott javaslatokkal. A határon átnyúló kiközvetítések tekintetében különösen az önkéntes és gyakornoki munkát kínáló szervezetek és programok széttagoltsága, illetve a szolidaritási tevékenységeket kínáló ágazat felfogásában és fogalmaiban tapasztalható különbségek miatt az egyes tagállamok fellépése nem helyettesítheti az Unió fellépését. A belföldi kiközvetítések tekintetében az Európai Szolidaritási Testülettől arra lehet számítani, hogy innovatív jellegű lesz, miközben nagyobb európai rálátással a helyi vagy nemzeti kihívások megoldását is segíti. Az Unió fellépése elősegítheti mindenekelőtt a kiközvetítésválaszték széttagoltságának megszüntetését, illetve minden fiatal számára biztosíthatja a befogadást, ideértve azokat is, akik számára akadályt jelent, hogy bekapcsolódjanak a nemzetközi tevékenységekbe. Európai környezetet is biztosíthat, illetve segíthet európai megoldásokat találni olyan konkrét nehézségekre, amelyek nem állnak meg az országhatárnál.

Végül, de nem utolsósorban, a hatékonyságukat és eredményességüket már bizonyító létező struktúrák igénybevétele biztosítani fogja az Európai Szolidaritási Testület hatékony és eredményes megvalósítását, illetve az ifjúság érdekét szolgáló tagállami fellépések szinergikus hatását és egymást kiegészítő jellegét.

•Arányosság

A javaslat a fiatalok számára könnyen elérhető szolidaritási tevékenységekbe való bekapcsolódási lehetőségek választékában feltárt hiányosságokkal foglalkozik, és nem haladja meg a célok eléréséhez szükséges mértéket.

•A jogi aktus típusának megválasztása

A javasolt jogi aktus: európai parlamenti és tanácsi rendelet.

3.AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

A javaslat és a kísérő előzetes értékelés elkészítése érdekében különböző szintű konzultációkra került sor, így többek között az érdekelt felek, illetve az egyes állampolgárok, közigazgatási szervek és egyéb uniós intézmények és testületek (konkrétan az Európai Parlament, a Tanács, a Régiók Bizottsága és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság) széles körű bevonásával.

A nyolc hétig tartó nyilvános online konzultáció alatt 660 válasz és 82 állásfoglalás érkezett be. A konzultáció elérhető volt az Unió 23 hivatalos nyelvén, a válaszokat pedig az összes nyelven be lehetett küldeni. Ezenkívül mintegy 700 érdekelt részvételével 2017. április 12-én nagyszabású fórumra, emellett pedig tematikus konzultációk szervezésére is sor került a tagállamokkal és a legfontosabb érdekelt felekkel (többek között önkéntes szervezetekkel, szolidaritási szervezetekkel, ifjúsági képviselőkkel, állami foglalkoztatási szolgálatokkal, valamint EURES-koordinátorokkal, ifjúsági garancia koordinátorokkal, szociális partnerekkel, vállalatokkal, a programok kedvezményezettjeivel és a programok érdekeltjeivel, köztük a nemzeti hatóságokkal és az Erasmus+ program nemzeti irodáival).

A javaslatot kísérő előzetes értékelés melléklete tartalmazza a konzultációs folyamat részletes összefoglalóját. Az alábbiakban összefoglaljuk a konzultációk legfontosabb elemeit.

Összességében elmondható, hogy a konzultációs folyamatban részt vevő érdekeltek általában elégedetten nyilatkoztak a fiatalok szolidaritási szerepvállalásának ismertségéről és az érte kapott politikai elismerésről. Üdvözölték a fiatalok számára kínált új lehetőségeket, amelyek az Európai Szolidaritási Testületnek köszönhetően változásokat hozhatnak. Hangsúlyozták az Európai Szolidaritási Testületben rejlő lehetőségeket az integráció támogatása, az Európán belüli, illetve a nemzedékeken belüli szolidaritás megerősítése és a közös értékek előmozdítása terén. Arra is felhívták ugyanakkor a figyelmet, hogy további források is szükségesek egy olyan befogadó szemlélet biztosítása érdekében, amely a hátrányos helyzetű fiatalok és a kis szervezetek részvételét, illetve minőségi kiközvetítéseket tesz lehetővé, közben pedig a már meglévő struktúrákra épít.

Konkrétabban, az érdekelt felek által kiemelt egyik legfontosabb téma volt a befogadó szemlélet igénye. A lényeget tekintve több érdekelt fél külön is megemlítette, hogy külön figyelmet kell fordítani minden fiatal befogadására, ideértve azokat is, akik hátrányos helyzetben vannak és kevesebb lehetőséggel rendelkeznek.

Az érdekelt felek hangsúlyozták, hogy a már működő programokhoz képest az Európai Szolidaritási Testületnek még jobban kell összpontosítania a szolidaritásra, és világosan meg kell határoznia, hogy mit jelent a „szolidaritási tevékenységek” fogalma. Az érdekelt felek elismerték, hogy az Európai Szolidaritási Testület keretében folyó tevékenységek hozzájárulhatnak a képességek és készségek fejlesztéséhez, ezáltal támogatják a nem formális és informális tanulást, illetve a fiatalok foglakoztatási lehetőségeit. A szervezetek egyöntetűen hangsúlyozták, hogy szükség van az önkéntesek képzésére, közülük többen azt is megemlítették, hogy az önkéntesek számára tanúsítványt is ki kellene állítani.

Az érdekelt felek a legfontosabb problémák között a működő programok lehetséges átfedéseit, illetve a finanszírozási hiányt említették. Többen azt szeretnék, ha az Európai Szolidaritási Testületnek külön költségvetése is lenne. Az érdekelt felek többsége hangsúlyozta, hogy a jelenlegi és jövőbeli igények kielégítése érdekében a meglévő programokból már rendelkezésre álló erőforrásokon felül elegendő további forrásokat kell biztosítani az Európai Szolidaritási Testület számára. Az olcsó vagy a nem fizetett munka, például a gyakornokok és alkalmazottak önkéntesekkel történő felváltásának elkerülése érdekében az érdekelt felek többsége szerint világos különbséget kell tenni az önkéntesség és a hivatásszerű tevékenységek között.

A megvalósítás vonatkozásában az érdekelt felek kiemelték, hogy a fiatalok és a szervezetek szükségtelen adminisztratív terheinek megszüntetése érdekében annak észszerűnek és hatékonynak kell lennie. Hangsúlyozták a magas minőségi standardok biztosításának jelentőségét, illetve azt, hogy ki kell használni azokat a szinergikus hatásokat és tapasztalatokat, amelyek a már létező és jól működő rendszerekből, így például az európai önkéntes szolgálatból származnak. A cél elérését biztosító legfontosabb tényezők közül az érdekelt felek a végrehajtó szervek szerepeinek és hatásköreinek felosztására, a szervezetek akkreditációjára vonatkozó szabályok tisztázására, továbbá egy jól működő, a szervezetek és az önkéntesek partnerkereső eszközére, illetve a résztvevőkre vonatkozó kiváló minőségű támogatási rendszerre vonatkozó igényt emelték ki.

A földrajzi hatály vonatkozásában az érdekelt felek többsége azt hangoztatta, hogy biztosítani kell az összhangot a meglévő programok feltételeivel. Az érdekelt felek támogatták azt a javaslatot, hogy a határon átnyúló lehetőségek mellett a szolidaritási tevékenységeket helyi szinten is támogassák, illetve elismerték, hogy a hátrányos helyzetű fiatalok részvételét is megkönnyíthetik. Több érdekelt fél hangsúlyozta azonban, hogy a meglévő programokkal való kiegészítő jelleg biztosítása érdekében a nemzeti kormányok és a helyi közösségek között együttműködésre és összhangra van szükség.

Az Európai Szolidaritási Testületre vonatkozó javaslat a konzultációk során összegyűjtött vélemények és ajánlások többségét tükrözi. Ennek megfelelően az Európai Szolidaritási Testület olyan új, minden fiatal számára elérhető lehetőségeket fog kínálni, amelyek nagyobb hangsúlyt fektetnek a szolidaritási igények kielégítésére és a hátrányos helyzetű fiatalok részvételének ösztönzésére, ideértve adott esetben további finanszírozási támogatások elkülönítését is. Külön hangsúlyt fog fektetni továbbá a támogatott tevékenységek jelentőségének és minőségének biztosítására. Minőségbiztosítási és támogatási intézkedéseket, például biztosítást, online nyelvi támogatást, általános online képzést és szakképzést, az Európai Szolidaritási Testület által kiállított tanúsítványt, illetve kiközvetítést követő támogatást fog biztosítani a résztvevőknek. A minőség azokra a szervezetekre is vonatkozik, amelyek az Európai Szolidaritási Testület keretében szeretnének kiközvetítéseket kínálni. E célból, továbbá a konzultációk során kapott ajánlásokkal összhangban az érdeklődő szervezetek részvételének előfeltételeként egy minőségi védjegy bevezetésére is sor kerül. Ennek célja az ellenőrzés, hogy a jogaik és feladataik tekintetében a szolidaritási tevékenység minden szakaszában megfelelnek-e az Európai Szolidaritási Testület alapokmányában lefektetett elveknek és követelményeknek.

Az érdekelt felek ajánlásaival összhangban az Európai Bizottság arra fog törekedni, hogy a regisztrációs és jelentkezési folyamatot a fiatalok és a szervezetek számára is kényelmesebbé tegye, illetve csökkentse annak adminisztratív terheit. Az Európai Szolidaritási Testület portáljának kialakítása már ebbe az irányba mutató lépés. A portál és a partnerkereső eszköz az egész Európai Unióban biztosítja a szolidaritási tevékenységek egyablakos ügyintézését.

Ami a több érdekelt fél által is sürgetett további finanszírozási igényt illeti, az Európai Szolidaritási Testület finanszírozása újabb erőforrásokból, illetve több létező, az Európai Szolidaritási Testület célkitűzéseinek megfelelő program hozzájárulásaiból fog történni, ezáltal erősítve a szinergikus hatásokat és a meglévő rendszerek egymást kiegészítő jellegét. Az érdekelt felek az önkéntes, illetve a hivatásszerű tevékenységek világos megkülönböztetését is szükségesnek tartották. Ezt nemcsak a támogatott tevékenységek meghatározása, hanem az ezekre a tevékenységekre elkülönített pénzügyi támogatás vonatkozásában is biztosítani kell. Ennek érdekében a jogalkotási javaslat a szolidaritási célú kiközvetítések és projektek pénzügyi támogatására vonatkozó irányadó megosztást vezet be (egyfelől 80 % önkéntes alapú munkahelyekre és szolidaritási projektekre, másfelől 20 % gyakornoki munkára és állásokra), aminek az Európai Szolidaritási Testülethez hozzájáruló programokat támogató tevékenységek folyamatosságának biztosítását is elő kell segítenie.

A földrajzi hatály vonatkozásában az Európai Szolidaritási Testület megvalósításánál az uniós tagállamok jelentik a kiindulópontot, de a rendeletjavaslat az országok közötti kétoldalú megállapodások alapján más országok felé is biztosítja a belépés lehetőségét.

•Hatásvizsgálat

Hatásvizsgálat elvégzésére nem került sor tekintettel arra, hogy az Európai Szolidaritási Testületet még csak a 2016. decemberi közleményében hozta létre a Bizottság. Ezt szeretné pótolni a mostani rendeletjavaslat, mivel azonban jelentős kiadással is jár, a költségvetési rendelet követelményeinek teljesítése érdekében egy előzetes értékelés is kíséri azt.

Az előzetes értékelés során a Bizottság vizsgálata két szintre, egyfelől a fiatalokra és a szolidaritási tevékenységekbe történő bekapcsolódási lehetőségeikre, másfelől pedig a szélesebb társadalmi, intézményi és szervezeti igényekre irányult. Az előzetes értékelésből az derült ki, hogy a szolidaritás területén a fiatalok érdekét szolgáló európai kezdeményezés keretében a következő jelentősebb problémákat kell megoldania az Uniónak:

–meg kell szüntetni a széttagoltságot és több, a fiatalok és a szervezetek szolidaritási tevékenységekbe történő bekapcsolódását ösztönző lehetőséget kell biztosítani, elsősorban úgy, hogy közös minőségbiztosítási szemlélet mellett egy felügyelet alá kerül az önkéntes alapon és a hivatásszerűen végzett munka, illetve ki kell dolgozni a megszerzett ismeretek érvényesítésének átlátható és széles körű, az ismeretszerzés helyétől független módszerét. Észszerű eljárásokon keresztül könnyű és egyenlő hozzáférést is biztosítani kell, miközben megfelelő intézkedéseket kell előirányozni, amelyek ösztönzik a hátrányos helyzetű fiatalok befogadását;

–biztosítani kell továbbá, hogy a szolidaritás területén a fiatalok érdekét szolgáló európai kezdeményezés által biztosított kiközvetítések és tevékenységek megfeleljenek a kielégítetlen társadalmi igényeknek és a minőségi standardoknak, illetve közös álláspontot kell kialakítani a megszerzett tudás, képességek és készségek határon átnyúló érvényesítésével kapcsolatban.

Az előzetes értékelés két megoldásra irányult, úgymint: 1) az Európai Szolidaritási Testület megvalósításának folytatása különböző, már működő programokon keresztül, ahogy az történt a 2016 decemberében indult első fázisban, amikor is nyolc olyan program volt, amely szolidaritási tevékenységeket finanszírozott, mindegyik a saját jogalapja, célkitűzései és költségvetése szerint; 2) egy új, fokozottabban a szolidaritásra összpontosító önálló kezdeményezés kidolgozása, amely a már meglévő programok tapasztalataira épít, de világos saját célkitűzésekkel rendelkezik, és jobban biztosítja a beavatkozás céljának és hatályának tisztaságát.

A Bizottság elvetette azt a lehetőséget, hogy egy már meglévő program jogalapját használja fel, mivel az egy szövevényes, egymást fedő célkitűzésekből, illetve magasabb szinten nehezebben átlátható szolidaritási tevékenységekből álló programot eredményezett volna. Ezenkívül egy ilyen megközelítés azt eredményezné, hogy más programoktól is elfordulnak az érdekelt felek.

Így a Bizottság két megoldást jelölt meg, ezeket elemezte, majd összevetette a következő szempontok szerint, ami összhangban van az érdekeltektől a konzultáció során kapott ajánlásokkal:

–akadálymentesség (megismerhetők, illetve világosak-e a szerveztek, a fiatalok és a többi érdekelt fél számára a szolidaritási tevékenységekben való részvétel és a forráshoz jutás feltételei);

–minőség (a kiközvetítések minőségét és biztonságát garantáló eljárások és feltételek);

–befogadás (a hátrányos helyzetű fiatalok részvételét biztosító intézkedések);

–szinergikus hatások (helyi, regionális, nemzeti vagy európai hatáskörtől függetlenül a szolidaritás területén működő szervezetek bevonása és a közöttük érvényesülő szinergikus hatások);

–az irányítási intézkedések hatékonysága és egyszerűsége, illetve alacsony igazgatási költségek.

A több szempont szerint elvégzett elemzés alapján a 2. megoldás (egy új, fokozottabban a szolidaritásra összpontosító önálló kezdeményezés kidolgozása) bizonyult olyan lehetőségnek, amely minden vizsgált szempont szerint jobb eredményeket biztosít, ezért erre a megoldásra esett a Bizottság választása. Ez a megoldás világos és egyszerű egyablakos ügyintézést fog biztosítani a szervezetek és a fiatalok számára, illetve átláthatóbbá teszi majd a szolidaritási tevékenységeket. Egy külön befogadási stratégia révén befogadóbb szemléletet is meg fog honosítani. Számos konkrét minőségi folyamat és szempont (például a szervezetek minőségi védjegye, képzés, biztosítás stb.) révén általában biztosítani fogja a kiközvetítések minőségét, illetve a részt vevő fiatalok felkészültségét. A tevékenységek között új szinergikus hatásokat, illetve ezek felismerését fogja eredményezni, mivel közös keretrendszerbe helyezi őket, és új kapcsolatok létrejöttét fogja segíteni a közös szolidaritási nézeteket valló emberek és szervezetek között. A 2. megoldás egyidejűleg az irányítási költségek csökkentését is lehetővé teszi, miközben nagyobb hatást (jobb ár-értékarányt) ér el.

A Bizottság megvizsgálta a választott megoldás különböző megvalósítási mechanizmusait is: közvetlen irányítás, közvetett irányítás vagy ezek párosítása. Az elemzés során a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az utóbbi – vagyis a közvetlen és a közvetett irányítás párosítása – biztosítja a legköltséghatékonyabb megvalósítást a kitűzött cél, 2020-ra 100 000 fiatal mozgósításának eléréséhez. Az előzetes értékelés azt is megerősítette, hogy a kitűzött cél eléréséhez elengedhetetlenek az elegendő és egységes pénzügyi erőforrások.

Az előzetes értékelés a választott megoldástól várható pozitív hatásra is rámutatott úgy az egyén szintjén (pl. a személyes fejlődést szolgáló nagyobb tudás, képességek és készségek, a szociális és állampolgári fejlődést szolgáló erősebb szolidaritás- és állampolgártudat), mint a társadalom szintjén (a közösségi igények kielégítése, ami befolyásolja a szociális jólétet és a közérzetet; a szolidaritás mellett elkötelezett szervezetek fokozottabb támogatása, ami pozitívan befolyásolja a szerepvállalásukat és a fiataloknak kínált lehetőségeket; hozzájárulás más szakpolitikai célokhoz, mint amilyen például a fiatalok részvétele, a polgári védelem, a társadalmi befogadás, a kohézió, a regionális fejlődés, a környezetvédelem, egyes nemzeti hírcsatornákban a fiatalokról alkotott jobb kép).

A fiatalok részvétele és a társadalmi tőke szorosan kapcsolódik a gazdasági fejlődéshez is. A fiatalok fokozottabb részvételének és foglalkoztatási lehetőségeinek pozitív következményei lehetnek a foglalkoztatásra és a makrogazdasági fejlődésre. Figyelemmel azonban a javasolt beavatkozás viszonylag csekély mértékére, illetve arra, hogy a hatása egész Európában érződik majd, és nem csak egy adott tagállamra vagy ágazatra koncentrálódik, közgazdasági szempontból nem lehet mérni a valódi hatást. Ugyanígy a Bizottság a környezeti hatások alapos elemzését sem tartotta indokoltnak. Az előzetes értékelésből kiderült, hogy más mobilitási programokhoz hasonlóan az Európai Szolidaritási Testület elvben fokozza majd a közlekedés iránt mutatkozó keresletet, aminek eredményeként potenciálisan növekedhet az üvegházhatású gázok kibocsátása. Ezt a hatást azonban a teljes európai mobilitási forgalomhoz képest elhanyagolhatónak tartotta a Bizottság. Ugyanakkor az Európai Szolidaritási Testület másodlagos hatásaként érdemes megemlíteni azt is, hogy fontos szerepet játszik a fiatalok tudatosságának növelésében és abban, hogy környezetvédelmi kérdésekben mozgósítsa őket, ahogy az első fázisban is történt, amikor a közreműködő programok több olyan projekteket is támogattak már, amelyek környezetvédelmi kérdésekkel foglalkoznak.

Ez a javaslat teljes mértékben összhangban van a választott megoldással.

•Alapjogok

A javaslat teljes mértékben összhangban van az Európai Unió Alapjogi Chartájával 11 , amely elismeri, hogy a szolidaritás az Unió alapját jelentő egyetemes értékek közé tartozik. A javaslat maradéktalanul figyelembe veszi különösen a Charta 5. cikkében (A rabszolgaság és a kényszermunka tilalma), a 14. cikkében (Az oktatáshoz való jog), 15. cikkében (A foglalkozás megválasztásának szabadsága és a munkavállaláshoz való jog), a 21. cikkében (A megkülönböztetés tilalma), a 24. cikkében (A gyermekek jogai), a 26. cikkében (A fogyatékkal élő személyek beilleszkedése), a 31. cikkében (Tisztességes és igazságos munkafeltételek) és a 32. cikkében (A gyermekmunka tilalma és a fiatalok munkahelyi védelme) megállapított jogokat és tilalmakat.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A Bizottság azt javasolja, hogy az Európai Szolidaritási Testület költségvetésének háromnegyed része meglévő programok átcsoportosításaival legyen finanszírozva. A fennmaradó összeg fedezése a 2018. évi kötelezettségvállalásokra vonatkozó összesített tartalékból, illetve a 2019. és 2020. évi fel nem osztott szabad tartalékból történne.

Az 1a fejezetben a 2018 és 2020 közötti időszakra vonatkozóan 294,2 millió EUR elsődleges referenciaösszeg szerepel, amely az Erasmus+ program azonos fejezetéből 197,7 millió EUR, a foglalkoztatás és szociális innováció programból pedig 10 millió EUR átcsoportosított összeget tartalmaz.

Az 1a fejezetben szerelő juttatást más fejezetek alá tartozó programok már elkülönített pénzügyi juttatásai fogják kiegészíteni, ami összhangban van azzal a céllal, hogy a szolidaritási tevékenységeket más uniós programokból és uniós költségvetési forrásokból is támogatni kell. A más fejezetekből származó hozzájárulások javasolt teljes összege 47,3 millió EUR a következő hozzájáruló programokra támaszkodva: Európai Szociális Alap (35 millió EUR), uniós polgári védelmi mechanizmus (6 millió EUR), LIFE program (4,5 millió EUR), illetve Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (1,8 millió EUR).

A javaslat részletes költségvetési és pénzügyi vonzatait a javaslatot kísérő pénzügyi kimutatás ismerteti.

5.EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

A javaslatot kísérő előzetes értékeléssel összefüggésben elvégzett elemzésnek megfelelően, továbbá a hatékony és eredményes végrehajtás, a szinergikus hatások biztosítása, valamint az adminisztratív terhek csökkentése érdekében az Európai Szolidaritási Testület az Erasmus+ programban már bevezetett irányítási és végrehajtási intézkedéseket fogja alkalmazni. A program lebonyolítása során szerzett pozitív tapasztalatokra, illetve annak struktúráira építve a javaslat a program irányítási feladatainak egyértelmű felosztásáról rendelkezik a Bizottság, az Erasmus+ program keretében létrehozott nemzeti irodák és az Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) között. 2006-os alapítása óta az EACEA sikeresen és magas színvonalon bonyolította már le az Erasmus+, a Kreatív Európa, az Európa a polgárokért és az uniós segítségnyújtási önkéntesek programok (és az elődprogramok) különböző területeit, amit több független külső értékelés is alátámaszt. A végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabályt megállapító 58/2003/EK rendelet 12 előírásainak megfelelően a végrehajtó hivatal programmal kapcsolatos megbízása előtt a Bizottság elvégzett egy költség-haszon elemzést, ami azt igazolta, hogy a végrehajtással kapcsolatos bizonyos feladatoknál költséghatékony az Európai Szolidaritási Testület EACEA alkalmazása. Ezzel párhuzamosan az Erasmus+ nemzeti irodáinak sikeres modellje kimutatható teljesítményt és hatékonyságot eredményezett, ami magas fokú biztonsággal, valamint hatékony és eredményes pénzgazdálkodással párosult.

Az Európai Szolidaritási Testület nyomon követéssel és értékeléssel kapcsolatos intézkedései között szerepelni fog az előrehaladás értékelését célzó állandó nyomon követés, illetve az elért eredmények hatékonyságára vonatkozóan rendelkezésre álló bizonyítékok értékelése.

A nyomon követéssel kapcsolatos intézkedések az Európai Szolidaritási Testület számszerű és minőségi eredményeinek alapos elemzésére fognak épülni. A számszerű eredmények rendszeres gyűjtése az Európai Szolidaritási Testület fellépéseinek irányítására bevezetett informatikai rendszereken keresztül fog történni. A minőségi eredmények nyomon követése az egyének és a részt vevő szervezetek körében is rendszeresen végzett felméréseken keresztül fog történni. A végrehajtó hivatalok beszámolási és értékelési intézkedései a javaslat végrehajtásának teljes körű nyomon követését fogják biztosítani.

2020-ban a Bizottság közzétesz egy jelentést, amelyben számba veszi, hogy az Európai Szolidaritási Testület keretében kitűzött cél, a 100 000 fiatalnak felkínált lehetőség megvalósítása hol tart. A javaslat alkalmazásának időpontjától számított négy év elteltével egy független értékelésben fel kell mérni a támogatott intézkedések minőségi eredményeit, ideértve azt is, hogy milyen hatással vannak a fiatalokra és a szervezetekre. Az értékelésnél figyelembe kell venni az Európai Szolidaritási Testület hatékonyságáról és eredményeinek hatásáról rendelkezésre álló bizonyítékokat. Az ellenőrzési források közé tartoznak a nyomon követések adatai, a végrehajtó hivatalok munkaterveiben és jelentéseiben szereplő információk, a terjesztésből keletkező eredmények, tényeken alapuló tanulmányok, felmérések stb.

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

I. fejezet – Általános rendelkezések: meghatározza a rendeletjavaslat tárgyát, egyes többször előforduló kifejezések fogalmát, az Európai Szolidaritási Testület tevékenységeinek konkrét célkitűzéseit, illetve az uniós fellépéssel kapcsolatos összhangot és kiegészítő jelleget. Az Európai Szolidaritási Testületnek az a célja, hogy az európai kohézió és a szolidaritás erősítéséhez hozzájáruló, a közösségeket támogató és a kielégítetlen társadalmi problémákra megoldást jelentő eszközként fokozza a fiatalok és a szervezetek bekapcsolódását a kiváló minőségű és minden fiatal számára elérhető szolidaritási tevékenységekbe.

II. fejezet – Az Európai Szolidaritási Testület fellépései: a rendeletjavaslat célkitűzéseinek elérése céljából előirányzott tevékenységeket ismerteti. Az Unió támogatási intézkedései között egyrészt szolidaritási célú kiközvetítések, projektek és hálózatépítési tevékenységek, másrészt minőségbiztosítási és támogatási intézkedések szerepelnek.

III. fejezet – Pénzügyi rendelkezések: meghatározza az Európai Szolidaritási Testület 2018–2020 közötti időszakra vonatkozó költségvetési keretét, illetve az előirányzott uniós finanszírozási formákat. Az elsődleges referenciaösszeg az Erasmus+ programból 197,7 millió EUR, a foglalkoztatás és szociális innováció programból pedig 10 millió EUR átcsoportosított összeget, illetve a 2018-as, 2019-es és 2020-as pénzügyi évre vonatkozó további erőforrásokat tartalmaz. A költségvetési keretösszeget különböző fejezetekből, illetve több uniós programból származó hozzájárulások egészítik ki.

IV. fejezet – Részvétel az Európai Szolidaritási Testületben: meghatározza a részt vevő országokra, egyénekre és szervezetekre vonatkozó feltételeket. Részt vevő országok az uniós tagállamok, kétoldalú megállapodások alapján pedig esetlegesen más országok. Az Európai Szolidaritási Testület portálján 17 és 30 év közötti fiatalok regisztrálhatnak, a részvétel azonban csak akkor kezdődhet meg, ha életkoruk 18 és 30 év között van. Regisztrált magánszemélyeknek szolidaritási célú kiközvetítéseket vagy tevékenységeket felkínáló részt vevő szervezet lehet minden, a részt vevő országban szolidaritási tevékenységet folytató köz- vagy magánjogi személy vagy olyan nemzetközi szervezet, amely megkapta az Európai Szolidaritási Testület követelményeinek teljesítését igazoló minőségi védjegyet.

V. fejezet – Teljesítmény, eredmények és terjesztés: a Bizottságra és a részt vevő országokra vonatkozó rendelkezést tartalmaz, amely biztosítja a rendszeres nyomon követést, beszámolást és az Európai Szolidaritási Testület teljesítményének értékelését, illetve biztosítja az Európai Szolidaritási Testület által támogatott tevékenységekre vonatkozó információk terjesztését, hirdetését és nyomon követését.

VI. fejezet – Irányítási és auditrendszer: meghatározza az Európai Szolidaritási Testület végrehajtó hivatalait. Irányítási szempontból a javasolt végrehajtási módszer a közvetett irányítás (nemzeti szinten a nemzeti irodákon keresztül) és a közvetlen irányítás párosa (uniós szinten a Bizottságon keresztül, ideértve költség-haszon elemzés alapján a végrehajtó hivatal alkalmazását). Az irányítási módszerek párosításának alapját az Erasmus+ program végrehajtása során szerzett pozitív tapasztalatok jelentik, ami a program meglévő szervezeteire is épít. A javaslat azzal számol, hogy az Erasmus+ keretében a fiatalokat érintő fellépések irányítására kijelölt nemzeti hatóságok és nemzeti irodák az adott részt vevő országban az Európai Szolidaritási Testület nemzeti hatóságaiként és nemzeti irodáiként is fognak működni. Az 1288/2013/EU rendelet szerint azokban az országokban is létre kell hozni a nemzeti hatóságokat és a nemzeti irodákat, ahol még nem jelölték ki őket. A nemzeti irodák a források központi részéért lesznek felelősek, és hatáskör-átruházási megállapodás alapján fognak működni. Az Európai Szolidaritási Testület megvalósításával kapcsolatos bizonyos feladatok esetében a Bizottság igénybe fogja venni az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökséget. A rendelet végrehajtása során a Bizottság politikai döntésekkel kapcsolatos feladatokat is el fog látni, mindenekelőtt meghatározza a célkitűzéseket és a prioritásokat, elfogadja a munkaprogramokat (ideértve a finanszírozási döntéseket), képviseli a Bizottságot a programbizottságban stb. A végrehajtó hivatal a feladatok végrehajtásáért, így például a támogatási és közbeszerzési eljárások kiírásáért és megkötéséért, a projekt nyomon követéséért, a pénzügyi ellenőrzésért és nyilvántartásért, a programértékelésben való közreműködésért és különböző támogatási feladatokért lesz felelős.

VII. fejezet – Kontrollrendszer: meghatározza a szükséges felügyeleti rendszert, amelynek biztosítania kell, hogy az Európai Szolidaritási Testületről szóló rendelet végrehajtása során kellőképpen figyelembe vegyék az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét.

VIII. fejezet – Végrehajtási rendelkezések: rögzíti a szükséges rendelkezéseket, mivel a munkaprogramok végrehajtási jogi aktusokkal történő elfogadásához bizonyos hatásköröket a Bizottságra kell ruházni. A 182/2011/EU rendelet 13 értelmében előírt, a végrehajtási jogi aktusok elfogadásában a Bizottság munkáját segítő bizottságot illetően a javaslat az Erasmus+ programot létrehozó 1288/2013/EU rendelet 36. cikkében létrehozott bizottságot jelöli ki erre a feladatra. A bizottság különböző összeállításban (Erasmus+ és Európai Szolidaritási Testület) fog működni úgy, hogy a tagállamoknak lehetőségük lesz a különböző összetételű bizottságokba saját küldötteket jelölni.

IX. fejezet – Módosító és záró rendelkezések: rendelkezik az adott programok alap jogi aktusainak szükséges módosításairól, amelyek a saját 2014–2020 közötti költségvetési keretösszegükből forrásokat csoportosítanak át az Európai Szolidaritási Testület fellépéseire. A záró rendelkezések meghatározzák a rendeletjavaslat hatálybalépésének időpontját, amely 2018. január 1-jétől teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó minden tagállamra.

2017/0102 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az Európai Szolidaritási Testület jogi keretének meghatározásáról, továbbá az 1288/2013/EU rendelet, az 1293/2013/EU rendelet, az 1303/2013/EU rendelet, az 1305/2013/EU rendelet, az 1306/2013/EU rendelet és az 1313/2013/EU határozat módosításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 165. cikke (4) bekezdésére és 166. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamentek számára való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 14 ,

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére 15 ,

rendes jogalkotási eljárás keretében 16 ,

mivel:

(1)Az Európai Unió alapköve az Uniós polgárok és a tagállamok közötti szolidaritás. Ez a közös érték vezérli a fellépéseit, biztosítja továbbá a jelenlegi és jövőbeli társadalmi kihívások leküzdéséhez szükséges egységet, amelyek megoldását a gyakorlatban is megnyilvánuló szolidaritásukkal a fiatalok is szeretnének elősegíteni.

(2)Az Unió helyzetéről szóló, 2016. szeptember 14-i beszéd 17 kiemelte a fiatalokba való befektetés szükségességét, illetve bejelentette az Európai Szolidaritási Testület létrehozását, amelynek célja, hogy az egész Unióban lehetőségeket teremtsen a fiatalok számára a társadalom számára hasznos szerepvállaláshoz, a szolidaritás megnyilvánulásához és képességeik fejlesztéséhez, akik így nemcsak munkához jutnak, de felbecsülhetetlen emberi tapasztalatokhoz is.

(3)„Az Európai Szolidaritási Testület” című 2016. december 7-i közleményében 18 a Bizottság hangsúlyozta annak szükségességét, hogy egész Európában meg kell erősíteni a szolidaritási munkát, a fiatalok számára több és jobb lehetőséget kell biztosítani a legkülönbözőbb területeket érintő szolidaritási tevékenységek folytatásához, illetve támogatni kell a nemzeti és helyi szereplők munkáját a különböző kihívások és válsághelyzetek megoldásában. A közlemény elindította az Európai Szolidaritási Testület első fázisát, amelyben különböző, a fiatalok számára az Unióban önkéntességi, gyakornoki vagy álláslehetőségeket kínáló uniós programok kerültek mozgósításra. Függetlenül attól, hogy e rendelet hatálybalépése előtt vagy után valósulnak meg, a tevékenységekre továbbra is az Európai Szolidaritási Testület első fázisában ezeket finanszírozó megfelelő uniós programokban meghatározott szabályok és feltételek vonatkoznak.

(4)A fiatalok számára a szolidaritási tevékenységekbe történő bekapcsolódáshoz könnyen elérhető lehetőségeket kell biztosítani, amelyek lehetővé teszik, hogy a közösségek előnyére kinyilvánítsák elkötelezettségüket, miközben személyes, tanulmányi, szociális, állampolgári és szakmai fejlődésük szempontjából is hasznos tapasztalatokra, képességekre és készségekre tesznek szert, ezáltal pedig javítják foglakoztatási lehetőségeiket. Ezeknek a tevékenységeknek a fiatal önkéntesek, gyakornokok és munkások mobilitását is támogatniuk kell.

(5)A fiatalok számára kínált szolidaritási tevékenységeknek kiváló minőségűeknek kell lenniük, vagyis választ kell adniuk a kielégítetlen társadalmi igényekre, hozzá kell járulniuk a közösségek erősítéséhez, lehetőségeket kell kínálniuk a fiataloknak, hogy értékes tudásra és készségekre tegyenek szert, anyagilag is megfizethetőnek kell lenniük a fiatalok számára, illetve biztonságos és egészséges körülmények között kell megvalósulniuk.

(6)Az Európai Szolidaritási Testület az egész Unióban biztosítja a szolidaritási tevékenységek egyablakos ügyintézését. Biztosítani kell a keretek összhangját és kiegészítő jellegét más vonatkozó uniós szakpolitikákkal és programokkal. Az Európai Szolidaritási Testületnek a már működő programok, elsősorban az európai önkéntes szolgálat erősségeire és szinergikus hatásaira kell építenie. Ki kell továbbá egészítenie a tagállamok munkáját, hogy az ifjúsági garancia 19 keretében támogassa a fiatalokat és megkönnyítse a tanulásról munkára való átállásukat azzal, hogy az adott tagállamban vagy külföldön szolidaritással kapcsolatos területeken gyakornoki vagy álláslehetőségek formájában további lehetőségeket biztosít számukra a munkaerőpiaci megjelenéshez. Biztosítani kell továbbá az Európai Szolidaritási Testület keretében folyó tevékenységekhez kapcsolódó, már létező uniós szintű hálózatok, például az állami foglalkoztatási szolgálatok európai hálózata, az EURES és az Eurodesk hálózat egymást kiegészítő jellegét. Ezenkívül adott esetben a bevált gyakorlatokra is építve biztosítani kell, hogy kiegészítsék egymást a kapcsolódó, már működő rendszerek is, különösen a fiatalok érdekeit szolgáló nemzeti szolidaritási rendszerek és mobilitási rendszerek, illetve az Európai Szolidaritási Testület.

(7)Az Európai Szolidaritási Testület hatásának növelése érdekében olyan rendelkezésekre van szükség, amelyek lehetővé teszik, hogy a hatáskörébe tartozó tevékenységek támogatásával az Európai Szolidaritási Testület célkitűzéseihez hozzájáruljanak más uniós programok is, így például a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap; az Európa a polgárokért program; az Európai Regionális Fejlesztési Alap és az egészségügyi program. A hozzájárulást az érintett programokhoz tartozó alap-jogiaktus szerint kell finanszírozni. Ha megkapták az Európai Szolidaritási Testület érvényes minőségi védjegyét, a kedvezményezetteknek hozzáférést kell biztosítani az Európai Szolidaritási Testület portáljához, és a felkínált tevékenységi típusnak megfelelően biztosítani kell számukra a minőségbiztosítási és támogatási intézkedéseket.

(8)Az Európai Szolidaritási Testületnek új lehetőségeket kell megnyitnia a fiatalok előtt, hogy szolidaritással kapcsolatos területeken önkéntesi, gyakornoki vagy munkavállalási célú kiközvetítésekben dolgozzanak, illetve a saját kezdeményezésük alapján szolidaritási projekteket tervezzenek és dolgozzanak ki. Ezeknek a lehetőségeknek hozzá kell járulniuk személyes, tanulmányi, szociális, állampolgári és szakmai fejlődésük javításához. Az Európai Szolidaritási Testületnek támogatnia kell továbbá az Európai Szolidaritási Testület résztvevői és szervezetei között a hálózatépítési tevékenységeket, illetve a támogatott tevékenységek minőségét biztosító, valamint a megszerzett ismeretek érvényesítését javító intézkedéseket.

(9)Az önkéntes tevékenységek bőséges tapasztalatszerzési lehetőségeket jelentenek nem formális és informális tanulmányi környezetben, ami javítja a fiatalok személyes, szociálpedagógiai és szakmai fejlődését, tevékeny polgári szerepvállalását és foglalkoztatási lehetőségeit. Az önkéntes tevékenységek nem befolyásolhatják kedvezőtlenül a potenciális vagy már létező fizetett munkavégzést, és ezek pótlásának sem szabad tekinteni őket. Az Unió szintjén támogatott önkéntes tevékenységek folyamatosságának biztosítása érdekében az európai önkéntes szolgálat keretében folyó, a saját földrajzi hatálya alá tartozó tevékenységeket az Európai Szolidaritási Testületnek határon átnyúló önkéntesi kiközvetítések formájában kell támogatnia. Továbbra is az „Erasmus+”: elnevezésű uniós oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogram létrehozásáról szóló 1288/2013/EU 20 európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott programnak kell támogatnia az európai önkéntes szolgálat többi tevékenységét, amelyek nem tartoznak az Európai Szolidaritási Testület földrajzi hatálya alá. A kapcsolódó jogszabályok uniós szintű értelmezésével kapcsolatban mind az Európai Szolidaritási Testület keretében folyó határon átnyúló önkéntesi kiközvetítéseket, mind pedig a továbbra is az 1288/2013/EU rendelet alapján támogatott önkéntes tevékenységeket egyenértékűnek kell tekinteni az európai önkéntes szolgálat keretében folyó munkával.

(10)Szolidaritással kapcsolatos területeken a gyakornoki vagy álláslehetőségek további lehetőségeket kínálhatnak a fiatalok számára a munkaerőpiaci megjelenéshez, miközben égető társadalmi problémák megoldásához is hozzájárulnak. Elősegíthetik a fiatalok foglalkoztatási lehetőségeinek és termelékenységének javítását, miközben megkönnyíthetik a munkaerőpiaci lehetőségeik javítása szempontjából nagyon fontos átmenetet az oktatási rendszerből a munka világába. Az Európai Szolidaritási Testület keretében felkínált gyakornoki kiközvetítéseket a részt vevő szervezetnek kell fizetnie, és a kiközvetítéseknek a szakmai gyakorlatok minőségi keretrendszerének létrehozásáról szóló, 2014. március 10-i tanácsi ajánlásban 21 meghatározott minőségi elveket kell követniük. A felkínált szakmai gyakorlatoknak és állásoknak ugródeszkát kell jelenteniük a fiatalok számára a munkaerőpiacra történő belépéshez, ezért a kiközvetítést követő megfelelő támogatásnak is kapcsolódnia kell hozzájuk. A gyakornoki és a munkavállalási célú kiközvetítéseket az adott munkaerőpiaci szereplőknek, elsősorban a köz- és magánfoglalkoztatási szolgálatoknak, szociális partnereknek és kereskedelmi kamaráknak kell támogatniuk. Részt vevő szervezetekként ők azok, akik az Európai Szolidaritási Testület megfelelő végrehajtási szervezetén keresztül finanszírozási forrásokat igényelhetnek azzal összefüggésben, hogy a fiatalok és a szolidaritási ágazatban gyakornoki és munkavállalási célú kiközvetítést kínáló szervezetek között közvetítői feladatokat látnak el.

(11)A fiatalok kezdeményező szelleme a társadalom és a munkaerőpiac számára is fontos érték. Az Európai Szolidaritási Testületnek is hozzá kell járulnia ahhoz, hogy ezt az oldalt erősítve lehetőséget biztosítson a fiataloknak olyan saját projektek megtervezéséhez és végrehajtásához, amelyek a helyi közösségek előnyére konkrét problémák megoldását célozzák. Ezeknek a projekteknek lehetőséget kell biztosítaniuk ötletek kipróbálásához, illetve támogatniuk kell a fiatalokat abban, hogy maguk is a szolidaritási fellépések kezdeményezőivé váljanak. Emellett ugródeszkák lehetnek további szolidaritási tevékenységek végzéséhez, és az első lépést is jelenthetik abba az irányba, hogy az Európai Szolidaritási Testületben résztvevőket önálló vállalkozásra vagy arra ösztönözzék, hogy egyesületeket, civil szervezeteket vagy más, a szolidaritási, non-profit és ifjúsági ágazatban működő testületeket hozzanak létre.

(12)Az Európai Szolidaritási Testületben részt vevő fiataloknak és szervezeteknek érezniük kell, hogy egy olyan közösségéhez tartoznak, amelyben a részt vevő magán- és jogi személyek elkötelezettek az európai szolidaritás erősítése iránt. A részt vevő szervezeteknek ugyanakkor a lehetőségeik fejlesztéséhez támogatásra is szükségük van, hogy egyre több résztvevő számára tudjanak jó minőségű kiközvetítéseket kínálni. Az Európai Szolidaritási Testületnek a fiatalok és a részt vevő szervezetek közösségi szerepvállalásának erősítését, az Európai Szolidaritási Testület szellemének előmozdítását, illetve a hasznos módszerek és tapasztalatok cseréjének ösztönzését célzó hálózatépítési tevékenységeket kell támogatnia. Ezeknek a tevékenységeknek hozzá kell járulniuk továbbá a köz- és magánjogi szereplők körében az Európai Szolidaritási Testület ismertségének fokozásához, illetve az Európai Szolidaritási Testület megvalósításáról gyűjteniük kell a résztvevők és részt vevő szervezetek visszajelzéseit.

(13)Különös figyelmet kell fordítani az Európai Szolidaritási Testület által kínált kiközvetítések és egyéb lehetőségek minőségének biztosítására, elsősorban a résztvevőknek nyújtott képzések, nyelvi támogatás, biztosítás, adminisztratív és projektmunkát követő támogatás nyújtásával, illetve az Európai Szolidaritási Testület munkáján keresztül megszerzett ismeretek, képességek és készségek érvényesítésével.

(14)Annak biztosítása érdekében, hogy az Európai Szolidaritási Testület által kínált kiközvetítések éreztessék hatásukat a résztvevők személyes, szociális, állampolgári és szakmai fejlődésében, a kiközvetítések tanulmányi eredményeiként jelentkező ismereteket, képességeket és készségeket a nem formális és az informális tanulás eredményeinek érvényesítéséről szóló 2012. december 20-i tanácsi ajánlásban 22 szereplő ajánlásoknak megfelelően a nemzeti körülmények és sajátosságok figyelembevételével megfelelően fel kell tárni és dokumentálni kell.

(15)Minőségi védjegyet kell bevezetni annak biztosítása érdekében, hogy a jogaik és feladataik tekintetében a részt vevő szervezetek a szolidaritási tevékenység minden szakaszában megfeleljenek az Európai Szolidaritási Testület alapokmányában lefektetett elveknek és követelményeknek. A minőségi védjegy megszerzésének a részvétel előfeltételének kell lennie, de automatikusan nem eredményezheti az Európai Szolidaritási Testület keretében kapott finanszírozást.

(16)Az Európai Szolidaritási Testület Erőforrásközpontjának támogatnia kell az Európai Szolidaritási Testületben részt vevő végrehajtó hivatalokat, részt vevő szervezeteket és fiatalokat annak érdekében, hogy javítsa az Európai Szolidaritási Testület megvalósításának és tevékenységeinek minőségét, valamint erősítse az ilyen tevékenységekben megszerzett készségek feltárását és érvényesítését.

(17)Az Európai Szolidaritási Testület portálját folyamatosan fejleszteni kell annak biztosítása érdekében, hogy az Európai Szolidaritási Testület az érdeklődő magánszemélyek és szervezetek számára egyaránt könnyen elérhető legyen és egyablakos ügyintézést biztosítson egyebek mellett a regisztráció, a profilok és lehetőségek felderítése és megtalálása, a hálózatépítés és a virtuális cserekapcsolatok, az online képzés, a nyelvi és kiközvetítés utáni támogatás, illetve egyéb hasznos, a jövőben felmerülő szolgáltatások tekintetében.

(18)Ez a rendelet meghatározza a 2018 és 2020 közötti időszakra vonatkozó pénzügyi keretösszeget, amely az éves költségvetési eljárás során az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló intézményközi megállapodás 23 17. pontja értelmében vett elsődleges referenciaösszeget jelenti az Európai Parlament és a Tanács számára. Az elsődleges referenciaösszeg a 2018-as, 2019-es és 2020-as pénzügyi évre vonatkozóan az Erasmus+ programból 197,7 millió EUR, a foglalkoztatás és szociális innováció programból pedig 10 millió EUR átcsoportosított összeget tartalmaz, amit több uniós program, így például az Európai Szociális Alap; az uniós polgári védelmi mechanizmus; a LIFE program és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap különböző fejezeteiből származó hozzájárulások egészítenek ki.

(19)Az Európai Szolidaritási Testülethez hozzájáruló programok által támogatott tevékenységek folyamatosságának biztosítása érdekében a szolidaritási célú kiközvetítések és projektek pénzügyi támogatásánál egyrészt az önkéntesi kiközvetítések és projektek, másrészt pedig a gyakornoki és munkavállalási célú kiközvetítések között 80 %:20 %-os irányadó megosztást kell alkalmazni.

(20)Az Európai Szolidaritási Testület érezhető hatásának növelése érdekében olyan rendelkezésekre van szükség, amelyek lehetővé teszik a részt vevő országok számára, hogy az Európai Szolidaritási Testület szabályai szerint pótlólagos finanszírozási forrásokat bocsássanak rendelkezésre.

(21)A kedvezményezettekre vonatkozó előírások egyszerűsítése érdekében minél nagyobb mértékben kell az egyösszegű átalány, egységköltség vagy térítésátalány alapú finanszírozást alkalmazni.

(22)A tagállamok mellett az Európai Szolidaritási Testületnek kétoldalú megállapodások alapján más országok számára is biztosítania kell a részvétel lehetőségét. A részvételhez, amennyiben szükséges, az érintett országokkal megállapítandó eljárások szerint kiegészítő előirányzatokat kell nyújtani.

(23)Az Európai Szolidaritási Testületnek a 18 és 30 év közötti fiatalokat kell megcéloznia. Az Európai Szolidaritási Testület által kínált tevékenységekben való részvétel előtt regisztrálni kell az Európai Szolidaritási Testület portálján.

(24)Külön figyelmet kell fordítani annak biztosítására, hogy az Európai Szolidaritási Testület által támogatott tevékenységek minden fiatal, még a leghátrányosabb helyzetűek számára is hozzáférhetőek legyenek. Különleges intézkedéseket kell ezért bevezetni a társadalmi befogadás, a hátrányos helyzetű fiatalok részvételének elősegítése, illetve az Unió legtávolabbi régióinak és a tengerentúli országok és területek távoli fekvéséből következő korlátok figyelembevétele érdekében 24 . A részt vevő országoknak törekedniük kell továbbá arra, hogy elfogadják az Európai Szolidaritási Testület megfelelő működését gátló jogi és közigazgatási akadályok megszüntetéséhez szükséges valamennyi megfelelő intézkedést. Idetartozik adott esetben – a harmadik országbeli állampolgárok beutazása és tartózkodása tekintetében a schengeni vívmányok és az uniós jog sérelme nélkül – a vízumok és tartózkodási engedélyek megszerzését nehezítő adminisztratív kérdések rendezése.

(25)Amennyiben a megfelelő feltételeket teljesítik, minőségi védjegyet kell kiadni minden személynek, aki az Európai Szolidaritási Testületben részt kíván venni függetlenül attól, hogy a finanszírozás az Európai Szolidaritási Testület költségvetéséből, egy másik uniós programból vagy egy finanszírozási forrásból történik. A minőségi védjegy kiadását biztosító eljárást az Európai Szolidaritási Testület végrehajtó szervezeteinek folyamatos jelleggel kell működtetniük. A kiadott minőségi védjegyet rendszeresen újra kell értékelni, amelyet vissza is lehet vonni, ha az elvégzendő ellenőrzések során megállapítják, hogy a kiadáshoz vezető feltételek már nem teljesülnek.

(26)Annak előfeltételeként, hogy az Európai Szolidaritási Testület keretében kiközvetítési lehetőségek felkínálásához finanszírozási forrásokat igényelhessen, az adott személynek először minőségi védjegyet kell szereznie. Ez a követelmény nem vonatkozik azokra, a természetes személyekre, akik az Európai Szolidaritási Testület résztvevőinek nem hivatalos csoportját képviselve saját szolidaritási projektjeikhez kérnek pénzügyi támogatást.

(27)A hatékony teljesítményirányításhoz – ideértve a monitoringot és az értékelést is – az intervenció logikáját tükröző, specifikus, időszakonként mérhető és valós mutatók kialakítására van szükség.

(28)Európai, nemzeti és helyi szinten is biztosítani kell az Európai Szolidaritási Testület által támogatott fellépések megfelelő célba juttatását, hirdetését és terjesztését. A célba juttatással, hirdetéssel és terjesztéssel kapcsolatos tevékenységekhez igénybe kell venni az Európai Szolidaritási Testület valamennyi végrehajtó hivatalát, ideértve adott esetben más fontos érdekelt felek támogatását.

(29)A közvélemény hatékonyabb tájékoztatása és a Bizottság kezdeményezésére végzett kommunikációs tevékenységek közötti erősebb szinergia biztosítása érdekében a rendelet értelmében kommunikációs tevékenységekre elkülönített forrásoknak hozzá kell járulniuk az Unió politikai prioritásaira vonatkozó szervezeti kommunikáció biztosításához is, amennyiben az említett prioritások e rendelet általános célkitűzéseihez kapcsolódnak.

(30)A rendelet hatékony és eredményes végrehajtásának biztosítása érdekében az Európai Szolidaritási Testületnek maximálisan alkalmaznia kell a már bevezetett irányítási intézkedéseket. Az Európai Szolidaritási Testület megvalósításával ezért már létező struktúrákat, így például a Bizottságot, az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökséget, illetve az 1288/2013/EU rendelet III. fejezetében említett intézkedések irányítására kijelölt nemzeti irodákat kell megbízni.

(31)A hatékony és eredményes pénzügyi végrehajtás, valamint az Európai Szolidaritási Testület nemzeti szintű szoros nyomon követésének biztosítása érdekében igénybe kell venni a már működő, az 1288/2013/EU rendelet III. fejezetében említett fellépések irányítására kijelölt nemzeti hatóságokat.

(32)A részt vevő országban a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás és jogbiztonság garantálása érdekében a nemzeti hatóságoknak ki kell jelölniük egy független auditszervezetet. Ahol megvalósítható, illetve a hatékonyság növelése érdekében a független auditszervezet az 1288/2013/EU rendelet III. fejezetében említett fellépések számára kijelölt szervezettel azonos is lehet.

(33)Az Unió pénzügyi érdekeit a teljes kiadási ciklusban arányos intézkedésekkel kell védeni, ezen intézkedések közé értve a szabálytalanságok megelőzését, felderítését és kivizsgálását, az elveszített, jogtalanul kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált pénzösszegek visszafizettetését, valamint adott esetben szankciók alkalmazását.

(34)E rendelet egységes feltételek mellett történő végrehajtásának biztosítása érdekében végrehajtási hatáskörökkel kell felruházni a Bizottságot. A szóban forgó hatásköröket a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően kell gyakorolni 25 .

(35)Az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletnek 26 megfelelően a Bizottságnak el kell fogadnia a munkaprogramot, és tájékoztatnia kell arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot. A munkaprogramban meg kell határozni az Európai Szolidaritási Testület általános és konkrét célkitűzéseivel összhangban a végrehajtáshoz szükséges intézkedéseket, a támogatások kiválasztásának és odaítélésének szempontjait, illetve minden egyéb szükséges elemet. A munkaprogramokat és azok módosításait végrehajtási jogi aktusokkal kell elfogadni a vizsgálóbizottsági eljárás szerint.

(36)Mivel e rendelet célját, nevezetesen az Európai Szolidaritási Testület létrehozását, a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban annak léptéke és hatása miatt e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. A hivatkozott cikkben meghatározott arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl a célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket.

(37)Eredményességi és hatékonysági okokból a Bizottságot az 1288/2013/EU rendelettel létrehozott bizottságnak is támogatnia kell e rendelet végrehajtásában. Az Európai Szolidaritási Testület vonatkozásában ennek a bizottságnak adott összetételben kell összeülnie, és úgy kell módosítani a felhatalmazását, hogy betölthesse ezt az új szerepet. A részt vevő országok feladata, hogy az Európai Szolidaritási Testület önkéntes és hivatásszerű jellegét is figyelembe véve kijelöljék saját képviselőket ezekre az ülésekre.

(38)Az Európai Szolidaritási Testület keretrendszerében támogatott új önkéntes tevékenységek eredményeként az európai önkéntes szolgálatban bekövetkezett változásokra tekintettel az 1288/2013/EU rendeletet módosítani kell.

(39)A többéves pénzügyi keret 1a fejezetében az Európai Szolidaritási Testület mellett szereplő pénzügyi keretösszeg az Erasmus+ programból átcsoportosított finanszírozási forrásokkal is számol. Ezek a források elsősorban az európai önkéntes szolgálat finanszírozását célzó előirányzatokból származhatnak, amelyek az e rendelet értelmében támogatott önkéntesi kiközvetítések körébe tartoznak. Ezenkívül a diákhitelgarancia-eszköz egyes, az Erasmus+ keretében valószínűleg felhasználatlan előirányzatait át kell csoportosítani azzal a céllal, hogy biztosítani lehessen a nemzeti irodák működési költségeinek társfinanszírozását, és jobban illeszkedjen e fellépés felvevőképességéhez.

(40)A többéves pénzügyi keret 1a fejezetében az Európai Szolidaritási Testület mellett szereplő pénzügyi keretösszeget ki kell egészíteni továbbá más programok és fejezetek pénzügyi hozzájárulásaival, amihez módosítani kell az 1293/2013/EU rendeletet 27 , az 1303/2013/EU rendeletet 28 , az 1305/2013/EU rendeletet 29 , az 1306/2013/EU rendeletet 30 , illetve az 1313/2013/EU európai parlamenti és tanácsi határozatot 31 .

(41)Ezt a rendeletet 2018. január 1-jétől kell alkalmazni. Az e rendeletben meghatározott intézkedések mielőbbi alkalmazásának lehetővé tétele érdekében a rendeletnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon hatályba kell lépnie,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

E rendelet megállapítja az Európai Szolidaritási Testület jogi keretét, amely lehetőségeket biztosít a fiataloknak, hogy bekapcsolódjanak a szolidaritási tevékenységekbe.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.„szolidaritási tevékenység”: minden olyan tevékenység, amelynek célja, hogy valamely közösség előnyére megoldást találjon kielégítetlen társadalmi igényekre, ugyanakkor előmozdítsa az egyének személyes, szociális, állampolgári és szakmai fejlődését, és amely különböző területek, így például az oktatás és képzés; a nemek közötti egyenlőség; a foglalkoztatás; a vállalkozások, különösen a szociális vállalkozások; az állampolgárság és a demokratikus részvétel; a környezet- és természetvédelem; az éghajlatváltozással összefüggő fellépések; a katasztrófavédelmi megelőzés, felkészültség és helyreállítás; a mezőgazdaság és vidékfejlesztés; az élelmiszerek és nem élelmiszer jellegű termékek biztosítása; az egészség és a jóllét; a kreativitás és a kultúra; a testnevelés és a sport, a szociális segítségnyújtás és ellátás, a harmadik országbeli állampolgárok befogadása és integrációja, a területi együttműködés és a kohézió vonatkozásában kialakított kiközvetítés, projekt vagy hálózatépítési tevékenység formájában valósulhat meg;

2.„résztvevő”: olyan fiatal, aki regisztrálta magát az Európai Szolidaritási Testület portálján, és az Európai Szolidaritási Testület keretében részt vesz valamely részt vevő szervezet által kínált szolidaritási tevékenységben;

3.„hátrányos helyzetű fiatalok”: olyan magánszemélyek, akiknek fogyatékosság, tanulmányi nehézségek, gazdasági nehézségek, kulturális különbségek, egészségügyi problémák, társadalmi nehézségek, földrajzi akadályok miatt további támogatásra van szükségük;

4.„részt vevő szervezet”: olyan, az Európai Szolidaritási Testület minőségi védjegyével rendelkező köz- vagy magánjogi személy, amely kiközvetítéseket kínál az Európai Szolidaritási Testület valamely résztvevőjének vagy az Európai Szolidaritási Testület keretében egyéb tevékenységeket valósít meg;

5.„szolidaritási célú kiközvetítés”: valamely részt vevő szervezet által valamilyen szolidaritáshoz kapcsolódó területen szervezett önkéntesi, gyakornoki vagy álláslehetőség, amely hozzájárul égető társadalmi problémák megoldásához, miközben erősíti az Európai Szolidaritási Testület azon résztvevőjének személyes, tanulmányi, szociális, állampolgári és szakmai fejlődését és foglalkoztathatóságát, aki a tartózkodási országán kívül más országban (külföldön) vagy a tartózkodási országában (belföldön) vállalkozik a kiközvetítésre;

6.„önkéntesség”: teljes munkaidős 32 , legfeljebb tizenkét hónapig tartó nem fizetett önkéntes szolgálat, amely a fiatalok számára lehetőséget biztosít, hogy hozzájáruljanak a szolidaritás területén működő szervezetek napi tevékenységéhez végeredményben azon közösségek hasznára, amelyekben a tevékenységeket folytatják, és amely jelentős tanulmányi és képzési vonatkozással is rendelkezik, amely azt a célt szolgálja, hogy az önkéntes fiatal(ok) olyan képességeket és készségeket szerezhessenek, amelyek személyes, tanulmányi, szociális és szakmai fejlődésük szempontjából is hasznosak.

7.„önkéntescsapat kiközvetítése”: olyan kiközvetítések, amelyek lehetővé teszik, hogy az Európai Szolidaritási Testület különböző részt vevő országainak résztvevőiből összeállított csapatok közösen önkéntes tevékenységet végezzenek egy közös cél érdekében oly módon, hogy egy arra érdemes közösséget szolgáló projektben két hét és két hónap közötti időtartamban fizikai vagy szellemi feladatokat látnak el;

8.„szakmai gyakorlat”: az Európai Szolidaritási Testület résztvevőjét fogadó szervezet által fizetett, szakmai gyakorlatról szóló írásbeli megállapodás alapján történő gyakorlati munkavégzés kettőtől tizenkét hónapig terjedő időtartamban, amely tartalmaz tanulmányi és képzési elemet, teljesítésének pedig az a célja, hogy a foglalkoztathatóság javítása és a rendes munkaviszonyba való átmenet megkönnyítése érdekében a résztvevők gyakorlati és szakmai tapasztalatokat szerezzenek;

9.„állás”: az Európai Szolidaritási Testület résztvevőjét alkalmazó szervezet által fizetett munkavégzés kettőtől tizenkét hónapig terjedő időtartamban, amelyre a részt vevő országban munkaszerződés alapján kerül sor az adott részt vevő ország nemzeti szabályozási keretének megfelelően;

10.„szolidaritási projekt”: olyan helyi kezdeményezés kettőtől tizenkét hónapig terjedő időtartamban, amelyet az Európai Szolidaritási Testület résztvevőinek legalább ötfős csoportjai hoznak létre és hajtanak végre azzal a céllal, hogy megoldják saját helyi közösségük legfontosabb problémáit, miközben európai szemléletet is társítanak hozzájuk;

11.„minőségi védjegy”: az Európai Szolidaritási Testület keretében kiközvetítéseket biztosítani hajlandó köz- vagy magánjogi személyek vagy nemzetközi szervezetek számára egy olyan eljárás alapján kiadott tanúsítvány, melynek célja, hogy biztosítsa az Európai Szolidaritási Testület alapokmányában szereplő elvek és követelmények betartását;

12.„az Európai Szolidaritási testület alapokmánya”: az a dokumentum, amely meghatározza a vonatkozó jogokat és kötelezettségeket, amelyeket az Európai Szolidaritási Testülethez csatlakozni kívánó valamennyi szervezetnek el kell fogadnia;

13.„az Európai Szolidaritási Testület Erőforrásközpontja”: az arra kijelölt nemzeti iroda által nyújtott, az Európai Szolidaritási Testület keretében végzett tevékenységek fejlesztését és végrehajtását, illetve a résztvevők által a kiközvetítésekben és projektekben való részvétellel megszerzett készségek azonosítását támogató kiegészítő szolgáltatások;

14.„az Európai Szolidaritás Testület portálja”: webalapú eszköz, amely megfelelő online szolgáltatásokat nyújt az Európai Szolidaritási Testület résztvevőinek és a részt vevő szervezeteknek, például a következőket: tájékoztatás az Európai Szolidaritási Testületről, a résztvevők regisztrálása, résztvevők keresése kiközvetítésekhez; kiközvetítések hirdetése és keresése; potenciális projektpartnerek keresése; kapcsolattartás és a kiközvetítésekre vonatkozó ajánlatok és projektek kezelése; képzés; tájékoztatás és hálózatépítési tevékenységek; az Európai Szolidaritási Testülettel kapcsolatos lehetőségekre, illetve egyéb releváns fejleményekre vonatkozó információk és értesítések.

3. cikk

Általános célkitűzés

Az Európai Szolidaritási Testület célja, hogy az európai kohézió és a szolidaritás erősítéséhez hozzájáruló, a közösségeket támogató és a társadalmi problémákra megoldást jelentő eszközként fokozza a fiatalok és a szervezetek bekapcsolódását az elérhető és kiváló minőségű szolidaritási tevékenységekbe.

4. cikk

Konkrét célkitűzések

Az Európai Szolidaritási Testület a következő konkrét célkitűzések megvalósítására törekszik:

a)a részt vevő szervezetek támogatásával könnyen hozzáférhető lehetőségek biztosítása a fiatalok számára, hogy bekapcsolódjanak a szolidaritási tevékenységekbe, emellett pedig képességeik és készségeik fejlesztése személyes, tanulmányi, szociális, állampolgári és szakmai fejlődésük, illetve foglalkoztathatóságuk javítása és a rendes munkaviszonyba való átmenet megkönnyítése érdekében, egyebek mellett a fiatal önkéntesek, gyakornokok és munkavállalók mobilitásának támogatásával;

b)annak biztosítása, hogy az Európai Szolidaritási Testület résztvevői számára kínált szolidaritási tevékenységek hozzájáruljanak konkrét, kielégítetlen társadalmi igények megoldásához és erősítsék a közösségeket, kiváló minőségűek legyenek és megfelelően legyenek érvényesítve.

5. cikk

Az uniós fellépés koherens és kiegészítő jellege

(1)Az Európai Szolidaritási Testület fellépéseinek a 2. cikk 1. pontjában említett területekre vonatkozó szakpolitikákkal és programokkal, illetve az Európai Szolidaritási Testület tevékenységeihez kapcsolódó uniós szintű hálózatokkal összhangban kell lenniük és ki kell azokat egészíteniük.

(2)Az eredményesség és a hatékonyság elérése érdekében a Bizottság és a részt vevő országok együttműködnek egymással oly módon, hogy biztosítják egyrészt a szolidaritáshoz, oktatáshoz, szakképzéshez és ifjúsághoz kapcsolódó nemzeti programok és rendszerek, másrészt pedig az Európai Szolidaritási Testület keretében folyó fellépések összhangját. Ezeket a fellépéseket a vonatkozó bevált gyakorlatokra és már működő programokra kell alapozni.

(3)Más uniós programok is hozzájárulhatnak az Európai Szolidaritási Testület célkitűzéseihez azzal, hogy támogatják a hatókörébe tartozó tevékenységeket. Az ilyen hozzájárulást a vonatkozó alap-jogiaktusok szerint kell finanszírozni.

II. FEJEZET

AZ EURÓPAI SZOLIDARITÁSI TESTÜLET FELLÉPÉSEI

6. cikk

Az Európai Szolidaritási Testület fellépései

Az Európai Szolidaritási Testület az alábbi típusú fellépéseken keresztül valósítja meg célkitűzéseit:

a)szolidaritási célú kiközvetítések, projektek és hálózatépítési tevékenységek;

b)minőségbiztosítási és támogatási intézkedések.

7. cikk

Szolidaritási célú kiközvetítések, projektek és hálózatépítési tevékenységek

(1)Ez a fellépés a következő területeket támogatja:

a)szolidaritási célú kiközvetítések önkéntes, szakmai gyakorlati vagy álláslehetőségek formájában, ideértve egyes határon átnyúló és belföldi kiközvetítéseket, illetve az önkéntescsapatok kiközvetítését;

b)az Európai Szolidaritási Testület résztvevői által kezdeményezett szolidaritási projektek;

c)hálózatépítési tevékenységek az Európai Szolidaritási Testületben részt vevő magánszemélyek és szervezetek számára.

(2)Az (1) bekezdés a) pontjában említett határon átnyúló önkéntesi kiközvetítéseket egyenértékűnek kell tekinteni az európai önkéntes szolgálat keretében folyó munkákkal, továbbá az uniós jogban az európai önkéntes szolgálatra történő hivatkozásokat az ilyen kiközvetítések tekintetében az Európai Szolidaritási Testületre történő hivatkozásként is kell értelmezni.

8. cikk

Minőségbiztosítási és támogatási intézkedések

Ez a fellépés a következő területeket támogatja:

a)a szolidaritási célú kiközvetítések minőségét biztosító intézkedések, ideértve a résztvevők és a részt vevő szervezetek képzését, nyelvi támogatását, adminisztratív támogatását, biztosítását, kiközvetítést követő támogatását, illetve egy olyan tanúsítvány kialakítását, amely igazolja és dokumentálja a kiközvetítés során megszerzett tudást, képességeket és készségeket;

b)az Európai Szolidaritási Testület alapokmányában szereplő elvek és követelmények betartásának biztosítása érdekében egy minőségi védjegy kialakítása és fenntartása azon szervezeteknek, amelyek az Európai Szolidaritási Testület számára kiközvetítéseket hajlandók biztosítani;

c)az Európai Szolidaritási Testület Erőforrásközpontjának az Európai Szolidaritási Testület fellépéseinek végrehajtását támogató és minőségét javító, valamint az eredmények érvényesítését erősítő tevékenységei;

d)az Európai Szolidaritási Testület portálja és más vonatkozó online szolgáltatások, illetve a szükséges informatikai kiszolgáló rendszerek és webalapú eszközök létrehozása, fenntartása és aktualizálása.

III. FEJEZET

PÉNZÜGYI RENDELKEZÉSEK

9. cikk

Költségvetés

(1)Az Európai Szolidaritási Testület megvalósítására rendelkezésre álló költségvetésnek a 2018. január 1-jétől 2020. december 31-éig tartó időszakra megállapított teljes összege folyó árakon 341 500 000 EUR.

(2)Az (1) bekezdésben említett összeg folyó árakon 294 200 000 EUR 33 pénzügyi keretösszeget tartalmaz, amelyet a következő hozzájárulások egészítenek ki:

a)Európai Szociális Alap, amelynek hozzájárulása folyó árakon 35 000 000 EUR;

b)uniós polgári védelmi mechanizmus, amelynek hozzájárulása folyó árakon 6 000 000 EUR;

c)LIFE program, amelynek hozzájárulása folyó árakon 4 500 000 EUR;

d)Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap, amelynek hozzájárulása folyó árakon 1 800 000 EUR.

(3)A 7. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett szolidaritási célú kiközvetítéseknél és projekteknél irányadó, hogy a pénzügyi támogatás 80 %-át önkéntesi kiközvetítésekre és szolidaritási projektekre, 20 %-át pedig gyakornoki és munkavállalási célú kiközvetítésekre kell fordítani.

(4)A pénzügyi előirányzat fedezheti az Európai Szolidaritási Testület irányításához és célkitűzéseinek eléréséhez szükséges előkészítő, monitoring, ellenőrző, audit- és értékelő tevékenységekre vonatkozó költségeket is, melyek különösen a következőket foglalják magukban:tanulmányok, szakértői ülések, valamint tájékoztatási és kommunikációs tevékenységek költségei, az Európai Szolidaritási Testület portálja és a szükséges informatikai kiszolgáló rendszerek létrehozásához, fenntartásához és aktualizálásához kapcsolódó költségek, továbbá minden más, a Bizottság részéről az Európai Szolidaritási Testület irányítása tekintetében felmerülő technikai és adminisztratív segítségnyújtással kapcsolatos kiadás.

(5)A 2020. december 31-ig be nem fejezett fellépések lebonyolításának lehetővé tétele érdekében hasonló kiadások fedezésére szükség esetén előirányzatokat lehet bevezetni a költségvetésbe a 2020 utáni időszakra vonatkozóan is.

(6)Valamely részt vevő ország nemzeti forrásokat bocsáthat az Európai Szolidaritási Testület kedvezményezettjeinek rendelkezésére, amelyeket a Testület szabályai szerint kell kezelni, és ebből a célból felhasználhatja az Európai Szolidaritási Testület decentralizált struktúráit is, amennyiben biztosítja ezek kiegészítő, arányos finanszírozását.

10. cikk

Uniós finanszírozási formák

(1)Az Európai Szolidaritási Testület keretében nyújtott finanszírozást a 966/2012/EU, Euratom rendeletben meghatározott formákban, különösen támogatásokkal, közbeszerzésekkel és pénzdíjakkal lehet biztosítani.

(2)A 966/2012/EU, Euratom rendelet 58. cikke (1) bekezdésének c) pontjával összhangban a Bizottság közvetetten is irányíthatja az Európai Szolidaritási Testületet.

IV. FEJEZET

RÉSZVÉTEL AZ EURÓPAI SZOLIDARITÁSI TESTÜLETBEN

11. cikk

Részt vevő országok

(1)Az Európai Szolidaritási Testületben a tagállamok vesznek részt.

(2)Az Európai Szolidaritási Testület kétoldalú megállapodások alapján más országok számára is biztosítja a részvétel lehetőségét. Az együttműködéshez, amennyiben szükséges, az adott országokkal megállapítandó eljárások szerint kiegészítő előirányzatokat kell biztosítani.

12. cikk

Magánszemélyek részvétele

(1)Az Európai Szolidaritási Testületben részt venni kívánó 17 és 30 év közötti fiataloknak az Európai Szolidaritási Testület portálján regisztrálniuk kell. A kiközvetítés vagy a projekt megkezdésének időpontjában azonban a regisztrált fiatalnak legalább 18 évesnek kell lennie, és nem lehet idősebb 30 évesnél.

(2)A rendelet végrehajtása során a Bizottságnak és a részt vevő országoknak biztosítaniuk kell, hogy a társadalmi befogadás, különösen a hátrányos helyzetű fiatalok részvételének előmozdítása érdekében különös erőfeszítések történjenek.

13. cikk

Részt vevő szervezetek

(1)Az Európai Szolidaritási Testületben részt vehet bármely köz- vagy magánjogi vagy nemzetközi szervezet, amennyiben megkapta az Európai Szolidaritási Testület minőségi védjegyét.

(2)Az Európai Szolidaritási Testület részt vevő szervezetévé válni kívánó, jogosult szervezet kérelmét az Európai Szolidaritási Testület illetékes végrehajtó szerve bírálja el, aminek során megbizonyosodik arról, hogy a szervezet tevékenységei megfelelnek az Európai Szolidaritási Testület követelményeinek.

(3)Az elbírálás eredményeként a szervezet megkaphatja az Európai Szolidaritási Testület minőségi védjegyét. A megszerzett védjegyet rendszeresen újra kell értékelni és vissza is lehet vonni.

(4)Az Európai Szolidaritási Testület portáljához azok a szervezetek férhetnek hozzá és kínálhatnak fel szolidaritási tevékenységekre vonatkozó ajánlatokat a regisztrált magánszemélyeknek, amelyek megkapták az Európai Szolidaritási Testület minőségi védjegyét.

(5)Az Európai Szolidaritási Testület minőségi védjegye nem eredményezi automatikusan az Európai Szolidaritási Testület keretében történő finanszírozást.

(6)A részt vevő szervezetek által kínált szolidaritási tevékenységek és kapcsolódó minőségbiztosítási és támogatási intézkedések finanszírozása történhet az Európai Szolidaritási Testület vagy egy másik, az Európai Szolidaritási Testület célkitűzéseihez önállóan hozzájáruló uniós program keretében vagy egyéb, az Unió költségvetésétől nem függő finanszírozási forrásokból.

14. cikk

Az Európai Szolidaritási Testület finanszírozási forrásainak igénybevétele

Az Európai Szolidaritási Testülettől finanszírozási forrásokat igényelhetnek a részt vevő országokban létrehozott köz- vagy magánjogi szervezetek, illetve a részt vevő országokban szolidaritási tevékenységet folytató nemzetközi szervezetek. A 7. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett tevékenységek esetében az Európai Szolidaritási Testület finanszírozási forrásaihoz való hozzáférés előfeltétele az, hogy a részt vevő szervezet megszerezze a minőségi védjegyet. A 7. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett szolidaritási projektek esetében az Európai Szolidaritási Testület résztvevőiből álló informális csoportok nevében magánszemélyek is igényelhetnek finanszírozási forrásokat.

V. FEJEZET

TELJESÍTMÉNY, EREDMÉNYEK ÉS TERJESZTÉS

15. cikk

A teljesítmény és az eredmények nyomon követése és értékelése

(1)A Bizottság a részt vevő országokkal közösen rendszeresen nyomon követi az Európai Szolidaritási Testület célkitűzések elérésére irányuló teljesítményét.

(2)A konkrét célkitűzések előrehaladásának mérése a következő mutatók segítségével történik:

a)a (belföldi és határon átnyúló) önkéntesi kiközvetítésekben résztvevők száma;

b)a (belföldi és határon átnyúló) gyakornoki kiközvetítésekben résztvevők száma;

c)a (belföldi és határon átnyúló) munkavállalási célú kiközvetítésekben résztvevők száma;

d)a szolidaritási projektekben résztvevők száma;

e)az Európai Szolidaritási Testület minőségi védjegyével rendelkező szervezetek száma.

A rendelet hatálybalépése után legkésőbb hat hónappal a Bizottság meghatározza a teljesítmények, eredmények és hatások nyomon követésére vonatkozó részletes programot.

(3)2020-ban a Bizottság közzé tesz egy jelentést, amelyben számba veszi, hogy hol tart az eredmények teljesítése, ideértve az Európai Szolidaritási Testület keretében 2020-ig kitűzött cél, a 100 000 fiatalnak felkínált lehetőség megvalósítását (a 7. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett összes kiközvetítést és projektet érinti).

(4)A rendelet alkalmazásától számított négy év elteltével a Bizottság elvégzi a rendelet független értékelését, és a főbb megállapításokról jelentést terjeszt az Európai Parlament, a Tanács, a Régiók Bizottsága és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elé.

16. cikk

Kommunikáció és terjesztés

(1)A Bizottság a részt vevő országokkal közösen gondoskodik az Európai Szolidaritási Testület keretében támogatott fellépésekre vonatkozó információk terjesztéséről, hirdetéséről és nyomon követéséről.

(2)A 20. cikkben említett nemzeti irodák egységes politikát alakítanak ki a fellépések által támogatott tevékenységek eredményeinek hatékony célba juttatása, illetve terjesztése és kiaknázása tekintetében, és támogatják a Bizottságot a programra és az eredményeire vonatkozó információk terjesztésében – beleértve a nemzeti és uniós szinten irányított fellépésekre és tevékenységekre vonatkozó információkat –, illetve tájékoztatják az érintett célcsoportokat az országukban megvalósuló fellépésekről.

(3)A kommunikációs tevékenységeknek hozzá kell járulniuk továbbá az Európai Unió szakpolitikai prioritásainak intézményi kommunikációjához, amennyiben e rendelet általános célkitűzéséhez kapcsolódnak.

VI. FEJEZET

IRÁNYÍTÁSI ÉS AUDITRENDSZER

17. cikk

Végrehajtó szervek

A rendelet következetes végrehajtásáért felelős:

a)uniós szinten a Bizottság;

b)nemzeti szinten a programban részt vevő országok nemzeti irodái.

18. cikk

Nemzeti hatóság

Az Európai Szolidaritási Testületben részt vevő egyes országokban az 1288/2013/EU rendelet III. fejezetében említett fellépések irányítására kijelölt nemzeti hatóságok az Európai Szolidaritási Testület keretében is nemzeti hatóságként működnek. A hivatkozott rendelet 27. cikkének (1), (3), (5), (8), (9), (11), (12), (13), (14), (15) és (16) bekezdése hasonlóan vonatkozik az Európai Szolidaritási Testületre is. Az 1288/2013/EU rendelet 27. cikkének (2)–(6) és (8)–(15) bekezdése szerint az e rendelet 11. cikkének (2) bekezdésében említett országokban is létre kell hozni a nemzeti hatóságokat, ahol még nem jelölték ki őket.

19. cikk

Független auditszervezet

(1)A nemzeti hatóság kijelöl egy független auditszervezetet. A független auditszervezet auditvéleményt állít ki a 966/2012/EU, Euratom rendelet 60. cikke (5) bekezdésében említett éves vezetői nyilatkozatról.

(2)A független auditszervezet:

a)rendelkezik a közigazgatási auditok elvégzéséhez szükséges szakmai kompetenciákkal;

b)biztosítja, hogy az auditok során figyelembe vegyék a nemzetközileg elfogadott audit-előírásokat;

c)helyzete nem lehet összeférhetetlen azzal a jogi személlyel, amelyhez a 20. cikkben említett nemzeti iroda tartozik, továbbá a feladatait tekintve független is attól a jogi személytől, amelyhez a nemzeti iroda tartozik.

(3)A független auditszervezet teljes hozzáférést biztosít a Bizottságnak és képviselőinek, valamint az Európai Számvevőszéknek az összes olyan dokumentumhoz és jelentéshez, amely alátámasztja a nemzeti iroda éves vezetői nyilatkozatával kapcsolatban kibocsátott auditvéleményt.

20. cikk

Nemzeti iroda

(1)Az Európai Szolidaritási Testületben részt vevő egyes országokban az 1288/2013/EU rendelet III. fejezetében említett fellépések irányítására kijelölt nemzeti irodák a saját országukban az Európai Szolidaritási Testület keretében is nemzeti irodaként működnek.

Az 1288/2013/EU rendelet 28. cikkének (1), (2), (5), (6), (7) és (8) bekezdése hasonlóan az Európai Szolidaritási Testületre is vonatkozik.

(2)Az 1288/2013/EU rendelet 28. cikke (3) bekezdésének sérelme nélkül a nemzeti iroda felel továbbá az Európai Szolidaritási Testület 24. cikkben említett végrehajtási jogi aktusokban felsorolt fellépéseiből álló projektéletciklusok valamennyi szakaszának irányításáért, összhangban a 966/2012/EU, Euratom rendelet 58. cikke (1) bekezdése c) pontjának v. és vi. alpontjával és a Bizottság 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendeletének 44. cikkével 34 .

(3)Az 1288/2013/EU rendelet 28. cikkének (2), (5), (6), (7) és (8) bekezdése szerint az e rendelet 11. cikkének (2) bekezdésében említett országokban is létre kell hozni a nemzeti irodákat, ahol még nem jelölték ki őket.

21. cikk

Európai Bizottság

(1)A Bizottság és a nemzeti iroda közötti jogviszonyt írásos dokumentumban kell szabályozni, amely:

a)meghatározza a nemzeti irodákra vonatkozó belső ellenőrzési normákat és a nemzeti iroda által kezelt, támogatási célú uniós pénzeszközökre vonatkozó szabályokat;

b)tartalmazza a nemzeti iroda munkaprogramját, amely magában foglalja a nemzeti iroda azon irányítási feladatait, amelyekhez uniós támogatást kap;

c)meghatározza a nemzeti irodára vonatkozó beszámolási követelményeket.

(2)A Bizottság évente a nemzeti iroda rendelkezésére bocsátja az alábbi pénzeszközöket:

a)az érintett részt vevő országban az Európai Szolidaritási Testület fellépéseinek pénzügyi támogatására szolgáló pénzeszközök, amelyek kezelésével a nemzeti irodát megbízták;

b)az 1288/2013/EU rendelet 29. cikke (4) bekezdésének b) pontjában ismertetett szabályok szerint meghatározott, a nemzeti iroda irányítási feladatait támogató pénzügyi hozzájárulás.

(3)A Bizottság meghatározza a nemzeti iroda munkaprogramjára vonatkozó követelményeket. A Bizottság addig nem bocsátja a nemzeti iroda rendelkezésére az Európai Szolidaritási Testület pénzeszközeit, amíg a Bizottság hivatalosan jóvá nem hagyta az adott nemzeti iroda munkaprogramját.

(4)Az 1288/2013/EU rendelet 27. cikkének (4) bekezdésében említett, a nemzeti irodákra vonatkozó megfelelőségi követelmények alapján a Bizottság felülvizsgálja a nemzeti irányítási és kontrollrendszereket, a nemzeti iroda vezetői nyilatkozatát és a független auditszervezet ezzel kapcsolatos záradékát, kellő figyelmet fordítva a nemzeti hatóság által az Európai Szolidaritási Testülettel kapcsolatosan végzett monitoring- és felügyeleti tevékenységekről benyújtott éves tájékoztatásra.

(5)Az éves vezetői nyilatkozat és a független auditszervezet erre vonatkozó véleményének értékelése után a Bizottság megküldi a véleményét és az észrevételeit a nemzeti irodának és a nemzeti hatóságnak.

(6)Ha a Bizottság nem tudja elfogadni az éves vezetői nyilatkozatot vagy az arra vonatkozó független auditvéleményt, vagy ha a nemzeti iroda nem megfelelően hajtja végre a Bizottság észrevételeit, a Bizottság bármilyen biztonsági és korrekciós intézkedést bevezethet, ha az a 966/2012/EU, Euratom rendelet 60. cikke (4) bekezdése szerint az Unió pénzügyi érdekeinek védelméhez szükséges.

(7)A Bizottság rendszeresen közös üléseket szervez a nemzeti irodák hálózatával annak érdekében, hogy az összes részt vevő országban biztosítsa az Európai Szolidaritási Testület egységes megvalósítását.

VII. FEJEZET

KONTROLLRENDSZER

22. cikk

A kontrollrendszer alapelvei

(1)A Bizottság megfelelő intézkedéseket hoz, amelyek biztosítják, hogy az e rendelet alapján finanszírozott fellépések végrehajtásakor az Unió pénzügyi érdekei védelemben részesüljenek a csalást, korrupciót és egyéb jogellenes tevékenységek megelőzését célzó intézkedések alkalmazása, hatékony ellenőrzések, illetve szabálytalanságok észlelése esetén a tévesen kifizetett összegek behajtása, adott esetben pedig hatékony, arányos és visszatartó erejű büntetések révén.

(2)A Bizottság felel az Európai Szolidaritási Testület nemzeti irodák által irányított fellépéseivel kapcsolatos felügyeleti ellenőrzésekért. A Bizottság határozza meg a nemzeti iroda és a független auditszervezet által végzett ellenőrzésekre vonatkozó minimumkövetelményeket.

(3)A nemzeti irodák felelnek azon kedvezményezettek fellépéseinek elsődleges ellenőrzéséért, akik az Európai Szolidaritási Testületre bízott támogatásokban részesülnek. Ezeknek az ellenőrzéseknek kellő biztosítékot kell szolgáltatniuk arra vonatkozóan, hogy az odaítélt támogatásokat rendeltetésszerűen és az alkalmazandó uniós szabályoknak megfelelően használják fel.

(4)A nemzeti irodáknak átadott pénzeszközök tekintetében a Bizottság gondoskodik róla, hogy az egységes audit alapelvének megfelelően és a kockázatalapú elemzések alapján a tagállamokkal és a nemzeti irodákkal közösen koordinálja az ellenőrzéseit. Ez a rendelkezés nem vonatkozik az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által végzett vizsgálatokra.

23. cikk

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme

(1)A Bizottság vagy a képviselői, valamint a Számvevőszék a dokumentumok alapján a támogatások kedvezményezettjeinél, valamint az uniós forrásokban részesülő vállalkozóknál, alvállalkozóknál és más kívülállóknál helyszíni könyvvizsgálatokat is végezhet. A nemzeti irodáknál is tarthatnak könyvvizsgálatokat és ellenőrzéseket.

(2)Az OLAF jogosult az ilyen finanszírozással közvetlenül vagy közvetetten érintett gazdasági szereplőknél a 2185/96/ Euratom, EK tanácsi rendeletben 35 előírt eljárásoknak megfelelően helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezni annak megállapítására, hogy történt-e az uniós finanszírozásra vonatkozó támogatási megállapodással, támogatási határozattal vagy szerződéssel kapcsolatban olyan csalás, korrupciós vagy más jogellenes cselekmény, amely az Unió pénzügyi érdekeit sérti.

(3)Az (1) és (2) bekezdés sérelme nélkül az e rendelet végrehajtása keretében harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel kötött együttműködési megállapodásokban és az e rendelet végrehajtása keretében létrejött támogatási megállapodásokban, támogatási határozatokban és szerződésekben kifejezetten fel kell hatalmazni a Bizottságot, a Számvevőszéket és az OLAF-ot az említett könyvvizsgálatok, helyszíni ellenőrzések és vizsgálatok elvégzésére.

VIII. FEJEZET

VÉGREHAJTÁSI RENDELKEZÉSEK

24. cikk

Az Európai Szolidaritási Testület megvalósítása

(1)E rendelet végrehajtása érdekében a Bizottság végrehajtási jogi aktusokkal munkaprogramokat fogad el. Az egyes munkaprogramok biztosítják a 3. és 4. cikkben meghatározott általános és konkrét célkitűzések következetes végrehajtását, illetve körvonalazzák a kitűzött célokat, a várt eredményeket, a végrehajtás módját és a teljes összeget. A munkaprogramok tartalmazzák továbbá a finanszírozandó fellépések leírását, az egyes fellépésekhez elkülönített támogatási összegek feltüntetését, a nemzeti irodák által irányítandó fellépések számára a részt vevő országok között elosztott összegek feltüntetését, valamint egy előzetes végrehajtási menetrendet.

(2)Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 25. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

25. cikk

Bizottsági eljárás

(1)A Bizottság munkáját az 1288/2013/EU rendelet 36. cikkével létrehozott bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmezése szerinti bizottság.

(2)Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

IX. FEJEZET

MÓDOSÍTÓ ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

26. cikk

Az 1288/2013/EU rendelet módosítása

Az 1288/2013/EU rendelet a következőképpen módosul:

1.Az 1288/2013/EU rendelet 13. cikkének helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Az egyéni tanulási célú mobilitás az alábbiakat támogatja:

a) a nem formális és informális tanulmányi tevékenységekben részt vevő fiatalok mobilitása a programban részt vevő országok között, a mobilitásnak ez a típusa ifjúsági csereprogramok és önkéntes tevékenységek, valamint a mobilitásra vonatkozóan már meglévő rendelkezésekre épülő innovatív intézkedések formájában valósulhat meg;

b) az ifjúsági munka területén, illetve az ifjúsági szervezetekben működő személyek és ifjúsági vezetők mobilitása; a mobilitásnak ez a típusa képzési és hálózatépítési tevékenységek formájában valósulhat meg.

(2) E fellépés – az önkéntességet is ideértve – egyúttal támogatja a fiatalok, az ifjúsági munka területén, illetve az ifjúsági szervezetekben működő személyek és az ifjúsági vezetők partnerországok, különösen a szomszédos országok közötti kétirányú mobilitását.

(3) Az (1) bekezdés a) pontjában, illetve a (2) bekezdésben említett önkéntes tevékenységeket egyenértékűnek kell tekinteni az európai önkéntes szolgálat keretében folyó munkával, továbbá az uniós jogban az európai önkéntes szolgálatra történő hivatkozásokat az adott munkavégzési lehetőség tekintetében ezekre az önkéntes tevékenységekre történő hivatkozásként is kell értelmezni.”

2.Az 1288/2013/EU rendelet 18. cikkének (1), (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A program 2014. január 1-jétől kezdődő végrehajtására meghatározott pénzügyi keretösszeg folyó árakon 14 576 824 000 EUR.

(2) Az (1) bekezdésben említett összeget az alábbiak szerint kell elkülöníteni a program fellépéseire, az elkülönített összegeket legfeljebb 5 %-kal meghaladó rugalmassági küszöb mellett:

a) legalább 80,7 % oktatási és képzési célokra, amelyből az alábbi minimumösszegeket kell elkülöníteni:

i. 44,3 % felsőoktatásra, ami a teljes költségvetés 35,7 %-a;

ii. 21,4 % szakoktatásra és -képzésre, ami a teljes költségvetés 17,3 %-a;

iii. 14,6 % közoktatásra, ami a teljes költségvetés 11,8 %-a;

iv. 4,9 % felnőttképzésre, ami a teljes költségvetés 3,9 %-a;

b) 8,8 % ifjúságügyre;

c) legfeljebb 1,5 % a diákhitelgarancia-eszközre;

d) 1,9 % a Jean Monnet-ra;

e) 1,8 % sportra, aminek legfeljebb 10 %-a a 17. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett tevékenység;

f) 3,5 % a nemzeti irodák működési támogatására;

g) 1,8 % adminisztratív kiadások fedezésére.

(3) A (2) bekezdés a) és b) pontjaiban említett elkülönítések legalább 63 %-át az egyéni tanulási célú mobilitásra, legalább 27 %-át az innováció és a bevált gyakorlatok cseréje terén megvalósuló együttműködésre, legalább 4,2 %-át pedig a szakpolitikai reform támogatására kell fordítani.”

27. cikk

Az 1293/2013/EU rendelet módosítása

Az 1293/2013/EU rendelet 4. cikke a következő bekezdéssel egészül ki:

„(3) A Környezetvédelmi irányítás és tájékoztatás kiemelt területnek megfelelő Környezetvédelem alprogramból folyó árakon legfeljebb 3 000 000 EUR, az Éghajlat-politikai irányítás és tájékoztatás kiemelt területnek megfelelő éghajlat-politika alprogramból pedig 1 500 000 EUR összeget kell elkülöníteni a 17. cikk (4) bekezdése alapján az Európai Szolidaritási Testület által az (EU) 2017/XXX rendelet szerint végrehajtott projektek finanszírozására, amelyek a 9. és 13. cikk alapján legalább egy kiemelt területhez hozzájárulnak. Ezt az előirányzatot kizárólag az (EU) 2017/XXX rendelet szerint, az 1293/2013/EU rendelet különös előírásainak kizárásával kell megvalósítani. ”

28. cikk

Az 1303/2013/EU rendelet módosításai

Az 1303/2013/EU rendelet a következőképpen módosul:

1.Az 58. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:

a) az első albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„A Bizottság kezdeményezésére az ESB-alapok támogathatják az e rendelet végrehajtásához szükséges előkészítő, monitoring-, adminisztratív és technikai segítségnyújtási, értékelési, audit- és kontrollintézkedéseket, továbbá támogatni lehet az (EU) 2017/XXX rendelet alapján a harmadik albekezdésben említett fellépéseket, amennyiben ezek a fellépések a gazdasági, szociális és területi kohézió célját szolgálják.”

b) A harmadik albekezdés a következő, m) ponttal egészül ki:

„m) az Európai Szolidaritási Testületről szóló (EU) 2017/XXX rendelet alapján a fiatalok személyes, tanulmányi, szociális, állampolgári és szakmai fejlődésének erősítése, illetve foglalkoztatási lehetőségeinek erősítése és a rendes munkaviszonyba való átmenet megkönnyítése érdekében finanszírozott fellépések.”

2.A 91. cikk (3) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

„A Bizottság kezdeményezésére a technikai segítségnyújtásra szánt előirányzatból folyó árakon 35 000 000 EUR összeget az Európai Szolidaritási Testület fellépéseinek támogatására kell fordítani az (EU) 2017/XXX rendelet 9. cikke (2) bekezdésének a) pontja szerint. Az előirányzatot kizárólag az (EU) 2017/XXX rendelet szerint, az alapspecifikus rendeletek különös előírásainak kizárásával kell megvalósítani.”

29. cikk

Az 1305/2013/EU rendelet módosítása

Az 1305/2013/EU rendelet 51. cikkének (1) bekezdése az első albekezdés után a következő albekezdéssel egészül ki:

„Az (EU) 2017/XXX rendelet szerint folyó árakon 1 800 000 EUR összegben az EMVA az Európai Szolidaritási Testület által végrehajtott fellépéseket is finanszírozhatja, amelyek hozzájárulnak az Unió egy vagy több vidékfejlesztési prioritásához. Az előirányzatot kizárólag az (EU) 2017/XXX rendelet szerint, az 1305/2013/EU rendelet különös előírásainak kizárásával kell megvalósítani.”

30. cikk

Az 1306/2013/EU rendelet módosítása

Az 1306/2013/EU rendelet 6. cikke a következő j) ponttal egészül ki:

„j) az (EU) 2017/XXX rendelet szerint az Európai Szolidaritási Testület által végrehajtott fellépések, amelyek hozzájárulnak az Unió egy vagy több mezőgazdasági és vidékfejlesztési prioritásához, különösen az 1305/2013/EU rendelet 51. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében említett fellépések. Az előirányzatot kizárólag az (EU) 2017/XXX rendelet szerint, az alapspecifikus rendeletek különös előírásainak kizárásával kell megvalósítani.”

31. cikk

Az 1313/2013/EU határozat módosítása

Az 1313/2013/EU határozat 19. cikkének (1) bekezdése a második albekezdés után a következő albekezdéssel egészül ki:

„A 3., „Biztonság és uniós polgárság” című fejezet pénzügyi keretösszegéből folyó árakon 6 000 000 EUR összeget kell elkülöníteni az Európai Szolidaritási Testület által az (EU) 2017/XXX rendelet szerint végrehajtott fellépések finanszírozására, amelyek a polgári védelem területén hozzájárulnak az Unió egy vagy több prioritásához. Az előirányzatot kizárólag az (EU) 2017/XXX rendelet szerint, az 1313/2013/EU határozat különös előírásainak kizárásával kell megvalósítani.”

32. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2018. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.Érintett szakpolitikai terület(ek)

*1.3.A javaslat/kezdeményezés típusa

1.4.Célkitűzés(ek)

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.6.Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

1.7.Tervezett irányítási módszer(ek)

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

2.2.Irányítási és kontrollrendszer

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások?

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

3.2.2.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az Európai Szolidaritási Testületről

1.2.Érintett szakpolitikai terület(ek)

15. cím: Oktatás és kultúra

1.3.A javaslat/kezdeményezés típusa

⌧ A javaslat/kezdeményezés új intézkedésre irányul

◻ A javaslat/kezdeményezés kísérleti projektet / előkészítő intézkedést követő új intézkedésre 36 irányul

◻ A javaslat/kezdeményezés jelenlegi intézkedés meghosszabbítására irányul

◻ A javaslat/kezdeményezés új intézkedésnek megfelelően módosított intézkedésre irányul

1.4.Célkitűzés(ek)

1.4.1.A javaslat/kezdeményezés által érintett többéves bizottsági stratégiai célkitűzés(ek)

Oktatás és kultúra – Munkahelyek és növekedés

1.4.2.Konkrét célkitűzés(ek)

1. sz. konkrét célkitűzés:

a részt vevő szervezetek támogatásával könnyen hozzáférhető lehetőségek biztosítása a fiatalok számára, hogy bekapcsolódjanak a szolidaritási tevékenységekbe, emellett pedig képességeik és készségeik fejlesztése személyes, tanulmányi, szociális, állampolgári és szakmai fejlődésük, illetve foglalkoztatási lehetőségeik javítása és a rendes munkaviszonyba való átmenet megkönnyítése érdekében egyebek mellett a fiatal önkéntesek, gyakornokok és munkások mobilitásának támogatásával.

2. sz. konkrét célkitűzés:

annak biztosítása, hogy az Európai Szolidaritási Testület résztvevői által kínált szolidaritási tevékenységek hozzájáruljanak konkrét, kielégítetlen társadalmi igények megoldásához és erősítsék a közösségeket, kiváló minőségűek legyenek és megfelelően legyenek érvényesítve.

1.4.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

A javaslat által különböző szinteken kifejtett hatások várhatóan a következők:

– az Európai Szolidaritási Testületben részt vevő egyének szintjén, mivel a legkülönbözőbb szolidaritási tevékenységekben vehetnek részt, és beléphetnek a hasonlóan gondolkodó társaik széles európai közösségébe. Ez lehetővé teszi, hogy kinyilvánítsák szolidaritásukat, égető közösségi problémák megoldásának elősegítése iránti elkötelezettségüket és motivációjukat. Ugyanakkor lehetőségük lesz arra is, hogy személyes és szakmai fejlődésük szempontjából hasznos tapasztalatokra tegyenek szert, és fejlesszék alapvető képességeiket és készségeiket.

- az Európai Szolidaritási Testületben részt vevő szervezetek és azon közösségek szintjén, ahol az Európai Szolidaritási Testület működik, mivel élvezni fogják az Európai Szolidaritási Testület pénzügyi és/vagy egyéb támogatásának, illetve motivált fiatalok segítéségének előnyét annak érdekében, hogy könnyebben megoldhassák az előttük álló problémákat.

- a társadalom szintjén, mivel a szolidaritási tevékenységek kielégítetlen igényeket oldalnak meg, így hozzájárul a kiszolgáltatott közösségek lehetőségeinek és ellenálló képességének erősítéséhez, illetve a közösségek szintjén a kohézió és a szolidaritás javításához.

1.4.4.Eredmény- és hatásmutatók

Tüntesse fel a javaslat/kezdeményezés megvalósításának nyomon követését lehetővé tevő mutatókat.

A nyomon követéssel kapcsolatos intézkedések a program számszerű eredményeinek alapos elemzésre fognak épülni kijelölt informatikai rendszerek segítségével, amelyek megkönnyítik a megvalósított tevékenységekre és projektekre vonatkozóan szükséges információk gyűjtését. A gyűjtött legfontosabb teljesítménymutatók közé tartoznak például a következők:

- a (belföldi és határon átnyúló) önkéntesi kiközvetítésekben résztvevők száma;

- a (belföldi és határon átnyúló) gyakornoki kiközvetítésekben száma;

- a (belföldi és határon átnyúló) munkavállalási célú kiközvetítésekben résztvevők száma;

- a szolidaritási projektekben résztvevők száma;

- az Európai Szolidaritási Testület minőségi védjegyével rendelkező szervezetek száma.

A rendelet hatálybalépése után legkésőbb hat hónappal a Bizottság meghatározza a teljesítmények, eredmények és hatások nyomon követésére vonatkozó részletes programot.

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek)

Motivált európai fiatalokból álló közösség létrehozása, akik hajlandók – a saját országukban vagy külföldön – a szolidaritás területeit érintő önkéntes tevékenységekbe, szakmai gyakorlatokba vagy munkavégzési lehetőségekbe bekapcsolódni.

2020-ig konkrét lehetőség felkínálása 100 000 európai fiatal számára.

Olyan elérhető és kiváló minőségű szolidaritási tevékenységeket végező szerveztek támogatása, amelyek várhatóan hozzájárulnak a kielégítetlen társadalmi igények megoldásához, miközben erősítik a fiatalok személyes, tanulmányi, szociális, állampolgári és szakmai fejlődését.

1.5.2.Az Unió részvételéből származó hozzáadott érték (különböző tényezőkből következhet, úgymint összehangolásból, jogbiztonságból, nagyobb hatékonyságból vagy kiegészítő jellegből származó előnyök). E pont értelmében „az Unió részvételéből származó hozzáadott érték” az uniós beavatkozásokból származó érték, amely több, mint amit egyébként a tagállamok egyedül tudnának megteremteni.

Az Európai Szolidaritási Testület erősíteni fogja a szolidaritás európai jellegét. Ki fogja egészíteni a már létező köz- és magánérdekeket, programokat és tevékenységeket, de nem lesz majd verseny- vagy helyettesítő hatása. A kiegészítő hatás biztosított, mivel a Testület kielégítetlen társadalmi igényekre, vagyis olyan helyzetekre ad megoldást, ahol a közösségek és állampolgárok igényeit – például forráshiány miatt – a munkaerőpiac vagy a már működő önkéntes vagy egyéb típusú szolidaritási programok nem elégítik ki.

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

Ami az önkéntes jelleget illeti, az Európai Szolidaritási Testület az európai önkéntes szolgálat sikeres modelljére fog építeni, amely az elmúlt húsz évben kézzel fogható módon hozzájárult a fiatalok körében a készségek, a nyelvtanulás fejlesztéséhez, a nemzetközi szemlélet előmozdításához és az európai értékek népszerűsítéséhez. Bár az Európai Szolidaritási Testület többet fog jelenteni, mint az európai önkéntes szolgálat, a tevékenységek szélesebb körének támogatásával és adminisztratív egyszerűsítések bevezetésével megőrzi és tovább erősíti az európai önkéntes szolgálat rendszerének keretében kialakított minőségi kereteket (képzés, biztosítás, mentorálás és nyelvi támogatás, nyelvi vonatkozás a fiatal résztvevők számára).

1.5.4.Egyéb releváns eszközökkel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergia

Az Európai Szolidaritási Testület fellépései összhangban vannak a különböző kapcsolódó uniós szakpolitikákkal és programokkal, illetve kiegészítik azokat, így például az oktatás és képzés; a foglalkoztatás; a nemek közötti egyenlőség; a vállalkozások, különösen a szociális vállalkozások; az állampolgárság és a demokratikus részvétel; a környezet- és természetvédelem; az éghajlatváltozással összefüggő fellépések; a katasztrófavédelmi megelőzés, felkészültség és helyreállítás; a mezgazdaság és vidékfejlesztés; az élelmiszerek és nem élelmiszer jellegű termékek biztosítása; az egészség és a jólét; a kreativitás és a kultúra; a testnevelés és a sport, a szociális segítségnyújtás és ellátás, a harmadik országbeli állampolgárok befogadása és integrációja, a területi együttműködés és a kohézió vonatkozásában.

A dokumentum 3. bekezdésében foglaltak szerint az Európai Szolidaritási Testület költségvetését több uniós program is ki fogja egészíteni. Saját alap-jogiaktusaik konkrét rendelkezései szerint az Európai Szolidaritási Testület célkitűzéseit más programok és források is kiegészíthetik.

Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

⌧ A javaslat/kezdeményezés határozott időtartamra vonatkozik

–⌧ A javaslat/kezdeményezés 2018. 01. 01. és 2020. 12. 31. között van hatályban.

–⌧ Pénzügyi hatás 2018-tól 2023-ig (2020 után csak a kifizetési előirányzatokra érvényes).

1.6.Tervezett irányítási módszer(ek) 37

⌧ Bizottság általi közvetlen irányítás

–⌧ a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét;

–⌧ végrehajtó ügynökségen keresztül

◻ Megosztott irányítás a tagállamokkal

1.7. Közvetett irányítás, a végrehajtási feladatokkal az alábbiakat megbízva:

–◻ harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek

–◻ nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg)

–◻ az EBB és az Európai Beruházási Alap;

–◻ a költségvetési rendelet 208. és 209. cikkében említett szervek

–⌧ közjogi szervek;

–⌧ magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak;

–◻ a valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtó szervek

–◻ az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott személyek.

–Egynél több irányítási módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban.

Megjegyzések

Az Európai Szolidaritási Testület legfontosabb fellépéseivel az Erasmus + program keretében decentralizált fellépések végrehajtásáért felelős nemzeti irodákat kell megbízni. Ezek a szervek a következő fellépésekért lesznek felelősek: minőségi védjegy és képzés; kiközvetítések; szolidaritási projektek; hálózatépítési tevékenységek; erőforrásközpont és a résztvevők tanúsítványai.

Az Európai Bizottság, részben az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökségen keresztül irányított fellépései biztosítják a horizontális szolgáltatásokat az Európai Szolidaritási Testület résztvevői számára (pl. portál, online képzés, online nyelvi támogatás, biztosítás), illetve néhány olyan fellépést, mint például a minőségi védjegy, a kiközvetítések (bizonyos profilú szervezetek vagy kiközvetítéstípusok esetén), illetve a hálózatépítési tevékenységek (európai szintű tevékenységek esetén).

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

Gyakoriság és feltételek.

A cél az Erasmus+ meglévő intézkedései közül minél több felhasználása, illetve a résztvevőkre és a részt vevő szervezetekre nehezedő adminisztratív terhek egyszerűsítése és csökkentése.

Következésképpen az eredményesség és a költséghatékonyság érdekében egyebek mellett az Erasmus+ programból szerzett tapasztalatok alapján módszeresen meg kell határozni a nyomon követést és a beszámolást.

Az egyösszegű és rendszeres átalánytámogatások/egységköltség-alapú támogatások felhasználását minél jobban ki kell terjeszteni. A beszámolás és az ellenőrzés a felmerülő költségek támogathatósága helyett tehát inkább a finanszírozott tevékenység megvalósítására és az elért eredményekre összpontosít, ezáltal csökken a programban résztvevők és az irányító szervek munkaterhe és hiba lehetősége.

A program kedvezményezettjei (a rendszer előnyeit élvező szervezetek) a támogatási kérelmeikben és a beszámolóikban rendelkezésre bocsátják a szükséges vezetői információkat. A beszámolási követelmények arányosak lesznek a támogatás mértékével, a támogatott intézkedés időtartamával és összetettségével. A mutatók biztos alapot jelentenek a nyomon követést és beszámolást célzó adatok gyűjtéséhez és vizsgálatához.

A fellépéseket a kedvezményezettek számára kidolgozott elektronikus jelentkezési lapok és beszámolók támogatják. Ez nemzeti és uniós szinten egyaránt elősegíti az adatok nyomonkövetési és beszámolási célú gyűjtését és felhasználását. Számos egyedi, az adatgyűjtést és beszámolást elősegítő informatikai megoldás áll az Európai Bizottság rendelkezésére.

2.2.Irányítási és kontrollrendszer

2.2.1.Felismert kockázat(ok)

A jelenlegi programok végrehajtása során felismert kockázatok elsősorban az alábbi kategóriákba tartoznak:

– a kedvezményezettek szabályokkal kapcsolatos tapasztalatlanságából származó hibák; magasabb lesz a hibaarány és több pénzügyi korrekció lesz azokon a területeken, ahol bonyolultabbak a pénzügyi irányítási szabályok, különösen akkor, ha a támogatások reálköltséghez kötöttek; ezt jelentős mértékben csökkentheti az egyszerűsített költségelszámolás (egyösszegű, átalányösszegű és egységköltség alapú térítés) alkalmazásával a költségvetési rendeletben engedélyezettek szerint;

– az ellenőrzési lánc megbízhatósága és az ellenőrzési nyomvonal fenntartása: az Európai Szolidaritási Testületet számos közbeeső szereplő irányítja: nemzeti irodák, auditszervezetek és nemzeti irodák. Az ellenőrzési keretrendszer csökkenti ezeket a kockázatokat, mivel igen jól működik.

– konkrétan megcélzott érdekelt felek: elsősorban az önkéntes ágazatban fordulhat elő az, hogy a résztvevők nem rendelkeznek a szükséges pénzügyi forrásokkal vagy fejlett irányítási struktúrákkal. A formális struktúra hiánya befolyásolhatja az uniós pénzeszközök kezeléséhez szükséges pénzügyi és működési lehetőségeiket. Az egyszerű fellépési formák és az egyszerűsített költségelszámolások csökkentik ezt a kockázatot, mert könnyen követhetővé teszik a szabályokat.

2.2.2.A működő belső kontrollrendszerrel kapcsolatos információk

A kezdeményezés kontrollrendszerét olyan módon kell felépíteni, hogy biztosított legyen az ellenőrzések eredményessége és költséghatékonysága.

A Bizottság felügyeleti és teljesítményellenőrző keretei biztosítják a szakpolitikai döntéshozatalhoz a magas szintű nyomon követést és visszajelzést.

Az Európai Bizottság felügyeleti, pénzügyi ellenőrzési és nyomonkövetési és végrehajtási célú látogatási programjába, valamint iránymutatási tevékenységeibe, így például konferenciákba, nyitóértekezletekbe, a nemzeti irodák értekezleteibe, képzési tanfolyamokba és webináriumokba az Európai Szolidaritási Testületet is be fogja vonni.

Az előző 2.1. pontban foglaltak szerint a pénzügyi szabályok bonyolultságából keletkező hibaarányok csökkentésének legegyszerűbb módja, ha a támogatásoknál széles körben alkalmazzák az egyösszegű, átalányösszegű és egységköltség alapú térítés formáját, ahogyan azt az Erasmus+ programban már sikeresen megvalósították.

Várható eredmények/belső ellenőrzési célkitűzés

Az ellenőrzéssel kapcsolatos célkitűzések fő területei a következők:

Az ellenőrzés tárgya	Cél
A jogszerűséget és szabályszerűséget érintő hatékonyság ellenőrzése	Az ellenőrzések kellő biztosítékot szolgáltassanak a jogszerűség és a szabályosság vonatkozásában; hatékonyak legyenek a megbízott szerveket érintő felügyeleti ellenőrzések; A nemzeti irodákon és az EACEA-n keresztül történő végrehajtás esetében 2 % alatt legyen a többéves fennmaradó hibaarány;
Eredményesség és költséghatékonyság	Az alkalmazott intézkedéstől függően az ellenőrzés költségének összességében alacsonynak, 1 % és 5 % között kell lennie összhangban a hasonló programokkal, mint amilyen például az Erasmus+. Az ellenőrzés költségének arányosnak és költséghatékonynak kell lennie.
A csalások megelőzése és felderítése	A gyanús szabálytalanságokat vagy csalásokat, illetve az OLAF folyamatos vizsgálatait a Bizottság meglévő csalás elleni stratégiáján keresztül nyomon kell követni úgy, hogy ne befolyásolja a beszámolási időszak megbízhatóságát.
Egyéb ellenőrzési célkitűzések: vagyon- és információbiztonság, a beszámolás megbízhatósága	·A kiosztott pénzeszközök megfelelő biztonságban legyenek; ·Megbízható legyen a nyilvántartás és a beszámolás; ·A költségvetést a célokkal összhangban hajtsák végre.

Az ellenőrzési lánc és az ellenőrzési nyomvonal megbízhatósága

A nemzeti irodák által végrehajtott fellépések a tervek szerint az alábbi rendszerben fognak történni:

Az ellenőrzések megszervezése három szinten történik: a nemzeti irodák, a tagállamok által kijelölt független ellenőrző szervek és a Bizottság részéről, aminek során a többéves költséghatékonyság biztosítása érdekében a Bizottság figyelembe veszi a többi szerv által végrehajtott ellenőrzéseket.

Habár a nemzeti irodák felelnek majd a kedvezményezettek elsődleges ellenőrzéséért, a belső ellenőrző rendszerüket és törvényességüket a tagállamok/nemzeti irodák fogják ellenőrizni és felügyelni, és egy független auditszervezet fogja auditálni. A Bizottság határozza meg a nemzeti szintű ellenőrzésekre vonatkozó követelményeket az összehangoltság és a megbízhatóság biztosítása érekében, és felügyeli a tagállami szintű ellenőrzések végrehajtását. Ez már jól bevált gyakorlat a Bizottságnál, amely évente útmutatót bocsát ki a nemzeti irodák számára, amelyben meghatározza a nemzeti irodákra vonatkozó minimumkövetelményeket, ellenőrzési célkitűzéseket és technikai iránymutatásokat, tekintettel a program kedvezményezettjeire irányuló elsődleges ellenőrzésekre. Ugyanez vonatkozik a nemzeti irodák és a független auditszervezetek iránymutatásaira is.

A főigazgató által kiadott éves megbízhatósági nyilatkozat kellő megalapozottságának biztosítása érdekében az állandó kontrollrendszer az alábbi elemekből áll:

▪ a nemzeti iroda által a tárgyévet követő február 15-éig benyújtott vezetői megbízhatósági nyilatkozat;

▪ független auditvélemény a tárgyévet követő március 15-éig.

▪ a vezetői megbízhatósági nyilatkozattal, a független auditvéleménnyel és a véleményre adott visszajelzésekkel kapcsolatban a Bizottság által elvégzett elemzés megküldése a nemzeti irodáknak és a tagállamoknak, ideértve a hivatalos észrevételeket és ajánlásokat is a nemzeti irodáknál talált szabálytalanságok vagy teljesítmény-elmaradások esetén;

▪ a tagállamoktól minden évben október 30-ig beérkező tájékoztatás, amely kiterjed a programmal kapcsolatos nemzeti szintű ellenőrző és felügyeleti tevékenységekre.

A bizottsági ellenőrzések, felügyeleti látogatások és vizsgálatok eredményeinek függvényében a Bizottság biztonsági intézkedéseket (például a kötelezettségvállalások vagy a kifizetések felfüggesztését), valamint korrekciós intézkedéseket (különösen pénzügyi korrekciókat) írhat elő a nemzeti irodák számára. Már mindkét intézkedéstípus alkalmazására van példa, és ezek hatékonynak is bizonyultak a súlyos szabálytalanságokkal és a teljesítmény-elmaradásokkal kapcsolatos problémák megoldásában.

A végrehajtó ügynökség (EACEA) által bonyolított fellépések:

Az EACEA közvetlen központi irányítással bonyolítja a fellépéseket az Erasmus+ tapasztalataira építve.

A Bizottság a költségvetési rendeletnek, illetve a végrehajtó hivatalokról szóló 58/2003/EK tanácsi rendeletnek megfelelően a végrehajtó ügynökségekre előírt ellenőrzési intézkedéseket fogja alkalmazni. A felügyeletre a felügyeleti főigazgatóság és a végrehajtó hivatal között megvalósuló együttműködés, az iroda féléves beszámolói, illetve az irányítóbizottság negyedéves üléseinek részeként kerül sor.

A Bizottság minél kevesebb fellépést kíván közvetlenül maga irányítani.

A Bizottság elfogadja, hogy még ezen egyszerűsítő intézkedéseket követően is marad némi kockázat, ami abból a politikai döntésből adódik, hogy a program célkitűzéseire tekintettel uniós támogatást kapnak az ilyen típusú résztvevők.

2.2.3.Az ellenőrzések költsége és haszna, a várt hibaarány értékelése

A költséghatékonyság tekintetében az ellenőrzések elvégzéséhez szükséges erőforrások és ráfordítások vonatkozásában a Bizottság elvégezte az első költségvizsgálatot, és amennyire lehetett, számba vette az ilyen ellenőrzések által megelőzhető, felderíthető és korrigálható hibákban és szabálytalanságokban mutatkozó előnyöket, de még a nem számszerűsíthető hibákat is. Ez a módszer az ellenőrzési lánc legfontosabb pénzügyi és működési ellenőrzéseit erősíti.

Az ellenőrzési stratégia alapja egy egységes integrált ellenőrzési keretrendszer annak érdekében, hogy kellő biztosítékot szolgáltasson a projekt teljes életciklusa alatt. Az ellenőrzések költséghatékonyságának értékeléséhez választott módszer a megbízhatóság építőkövei, illetve az egységes integrált ellenőrzési keretrendszer észszerűségére épül. A Bizottság különbséget tesz az ellenőrzések gyakorisága és mélysége között – a jelenlegi és jövőbeli tranzakciók eltérő kockázati profiljai, valamint a már működő és a választható ellenőrzési eszközök eltérő költséghatékonysága miatt, különös tekintettel a nemzeti irodának szóló program-végrehajtási iránymutatásban foglaltakra. Az Unió pénzügyi érdekének védelme biztosítása érdekében az elsődleges szintű ellenőrzésért mindenkor a végrehajtó hivatalok és a megbízott személyek felelősek, miközben a Bizottság felelős a felügyeleti ellenőrzésekért.

A Bizottság számításai szerint az összköltség az alkalmazott intézkedéstől függően alacsony, a felügyelt költségvetés 1 % és 5 %-a között lesz (a végrehajtó hivatal költségvetését nem számítva). Az intézkedések bevezetésének elmaradásából jelentkező hiba veszélyére, illetve a 2 % alatti hibaarány biztosítására vonatkozó előírásra tekintettel ezek a költségek arányosak és költséghatékonyak. Az Erasmus+ és az elődprogramokból szerzett tapasztalatok alapján a várható hiba kockázata 2 % alatt van, mivel a többéves hibaarány azok esetében 1 % körül volt.

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket.

A csalások megelőzését és felderítését célzó ellenőrzések nem különböznek azoktól, amik a tranzakciók jogszerűségének és szabályszerűségének biztosítását célozzák (nem szándékos hibák). A Bizottság minden évben felülvizsgálja a nemzeti irodák által az esetleges csalásokról vagy szabálytalanságokról készített jelentéseket. Ezeket az ügyeket főleg nemzeti szinten figyelik, mivel a nemzeti irodáknak ott közvetlen lehetőségük van arra, hogy csalás esetén jogorvoslati vagy felterjesztési eszközöket vegyenek igénybe.

A Bizottság szolgálatai közreműködnek az OLAF állandó vizsgálataiban, és megszervezik a befejezett OLAF-vizsgálatok nyomon követését. A hasonló finanszírozási szabályok és érdekeltek részvételével zajló programok vonatkozásában a végleges OLAF-jelentésekben megállapított csalások következtében az uniós költségvetést csekély anyagi veszteség éri. Az ügyeket az OLAF, adott esetben pedig az IDOC elé terjesztik, jelentős azonban az olyan ügyek száma, melyek nyomon követését még abban az évben megkezdik közvetlenül a nemzeti irodáknál és a nemzeti hatóságoknál, amelyek közvetlenül fordulhatnak az illetékes igazságszolgáltatási és csalás elleni szervekhez.

A fellépést végrehajtó bizottsági szolgálatok 2014 óta az OLAF által biztosított módszertan alapján saját csalás elleni stratégiákat dolgoznak ki és hajtanak végre. Ezeket rendszeresen frissítik és szükség esetén kiegészítik alacsonyabb szintű eljárási dokumentumokban, amelyek az ügyek előterjesztésével és nyomon követésével foglalkoznak.

A javasolt program által potenciálisan jelentkező csalások hatásának szintjét, különösen az Európai Csalás Elleni Hivatal által rögzítetett anyagi veszteségeket tekintve a csalások fennmaradó kockázata nem indokol további intézkedéseket. A Bizottság szolgálatai szoros kapcsolatot tartanak az OLAF-fal, és szoros figyelemmel kísérik a folyamatban lévő ügyeket, ezért a csalás kockázata elleni biztosíték tekintetében pozitív következtetéseket lehet levonni.

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások?

·Létrehozandó új költségvetési tételek

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete	Költségvetési tétel	Kiadás típusa	Hozzájárulás
		diff./nem diff.	EFTA-országoktól	tagjelölt országoktól	harmadik országoktól	a költségvetési rendelet 21. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében
1A	15 01 04 03 Az Európai Szolidaritási Testület támogatási kiadásai	nem diff.	NEM*	NEM*	NEM*	NEM
1A	15 05 01 Európai Szolidaritási Testület	Diff.	NEM*	NEM*	NEM*	NEM
1B	04 02 65 Európai Szolidaritási Testület – Hozzájárulás az Európai Szociális Alapból (ESZA)	Diff.	NEM*	NEM*	NEM*	NEM
2	05 04 60 04 - Európai Szolidaritási Testület – Hozzájárulás az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA)	Diff.	NEM*	NEM*	NEM*	NEM
2	07 02 07 - Európai Szolidaritási Testület – Hozzájárulás a LIFE Környezetvédelem alprogramjából	Diff.	NEM*	NEM*	NEM*	NEM
2	34 02 05 - Európai Szolidaritási Testület – Hozzájárulás a LIFE Éghajlat-politika alprogramjából	Diff.	NEM*	NEM*	NEM*	NEM
3	23 03 01 03 - Európai Szolidaritási Testület – Hozzájárulás az uniós polgári védelmi mechanizmusból	Diff.	NEM*	NEM*	NEM*	NEM
* Az Európai Szolidaritási Testületben kezdetben az Európai Unió tagállamai vehetnek részt. Egy későbbi szakaszban a részvétel kétoldalú megállapodások alapján kiterjeszthető más országokra is a jogalkotási javaslat 11. cikkében foglaltak szerint.

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

Az Európai Szolidaritási Testület finanszírozási forrásai (millió euróra kerekített adatok)	2018	2019	2020	ÖSSZESEN
Erasmus+, melyből:	51,9	69,2	76,6	197,7
15 02 01 01 - Az európai oktatás és képzés területén megvalósuló kiválóság és együttműködés, valamint ezek munkaerőpiaci jelentőségének javítása	2,1	2,1	1,8	5,9
15 02 01 02- Az európai ifjúságügy területén megvalósuló kiválóság és együttműködés, valamint a fiatalok részvételének erősítése Európa demokratikus életében	49,9	67,1	74,8	191,8
Az Európai Unió foglalkoztatás és szociális innováció programja (EaSI), ebből:	2,5	3,5	4,0	10,0
04 03 02 01- PROGRESS – Az uniós foglalkoztatási és szociális politika és a munkakörülményekre vonatkozó jogszabályok kidolgozásának, végrehajtásának, nyomon követésének és értékelésének támogatása	2,5	3,5	4,0	10,0
Uniós polgári védelmi mechanizmus, ebből:	2,0	2,0	2,0	6,0
23 03 01 01- Katasztrófavédelmi megelőzés és felkészültség az Unióban	2,0	2,0	2,0	6,0
LIFE, ebből:	1,5	1,5	1,5	4,5
34 02 03- Jobb éghajlat-politikai irányítás és tájékoztatás minden szinten	0,5	0,5	0,5	1,5
07 02 03- A jobb környezetvédelmi irányítás és információ támogatása valamennyi szinten	1,0	1,0	1,0	3,0
Európai Szociális Alap (ESZA)*	11,1	12,1	11,8	35,0
Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA)*	1,8			1,8
Az 1a fejezet fel nem osztott tartaléka (összesített kötelezettségvállalási tartalékkal együtt)	18,4	30,5	37,7	86,5
Az Európai Szolidaritási Testületre fordított teljes hozzájárulás	89,2	118,7	133,6	341,5
* Az EMVA és ESZA hozzájárulása a technikai segítségnyújtásra szánt, a pénzügyi programozásban már szereplő, de még fel nem osztott teljes keretösszegből származik.

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret fejezete

Európai Szolidaritási Testület

FŐIGAZGATÓSÁG: EAC			PÉNZÜGYI ÉV 2018	PÉNZÜGYI ÉV 2019	PÉNZÜGYI ÉV 2020	Következő évek	ÖSSZESEN
•Operatív előirányzat
15 05 01 Európai Szolidaritási Testület	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(1)	68,236	98,596	114,368	0,000	281,200
	Kifizetési előirányzatok	(2)	51,177	97,454	110,484	22,085	281,200
Egyedi programok keretösszegéből finanszírozott, igazgatási jellegű előirányzatok 38
15 01 04 03 Az Európai Szolidaritási Testület támogatási kiadásai		(3)	4,550	4,550	3,900	0,000	13,000
Az EAC Főigazgatósághoz tartozó előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	=1+1a +3	72,786	103,146	118,268	0,000	294,200
	Kifizetési előirányzatok	=2+2a +3	55,727	102,004	114,384	22,085	294,200

•Az 1A fejezet operatív előirányzatai ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(4)	68,236	98,596	114,368	0,000	281,200
	Kifizetési előirányzatok	(5)	51,177	97,454	110,484	22,085	281,200
•Egyedi programok keretösszegéből finanszírozott, igazgatási jellegű előirányzatok ÖSSZESEN		(6)	4,550	4,550	3,900	0,000	13,000
A többéves pénzügyi keret 1A FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN (Elsődleges referenciaösszeg)	Kötelezettségvállalási előirányzatok	= 4 + 6	72,786	103,146	118,268	0 000	294,200
	Kifizetési előirányzatok	= 5 + 6	55,727	102,004	114,384	22,085	294,200

A többéves pénzügyi keret fejezete

Európai Szolidaritási Testület

FŐIGAZGATÓSÁG: EAC			PÉNZÜGYI ÉV 2018	PÉNZÜGYI ÉV 2019	PÉNZÜGYI ÉV 2020	Következő évek	ÖSSZESEN
•Operatív előirányzat
04 02 65 Európai Szolidaritási Testület – Hozzájárulás az Európai Szociális Alapból (ESZA)	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(1)	11,102	12,078	11,820	0,000	35,000
	Kifizetési előirányzatok	(2)	8,327	12,487	11,810	2,377	35,000
Egyedi programok keretösszegéből finanszírozott, igazgatási jellegű előirányzatok 39
		(3)
Az EAC Főigazgatósághoz tartozó előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	=1+1a +3	11,102	12,078	11,820	0,000	35,000
	Kifizetési előirányzatok	=2+2a +3	8,327	12,487	11,810	2,377	35,000

•Az 1B fejezet operatív előirányzatai ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(4)	11,102	12,078	11,820	0,000	35,000
	Kifizetési előirányzatok	(5)	8,327	12,487	11,810	2,377	35,000
•Egyedi programok keretösszegéből finanszírozott, igazgatási jellegű előirányzatok ÖSSZESEN		(6)
A többéves pénzügyi keret 1B FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	= 4 + 6	11,102	12,078	11,820	0,000	35,000
	Kifizetési előirányzatok	= 5 + 6	8,327	12,487	11,810	2,377	35,000

A többéves pénzügyi keret fejezete

Európai Szolidaritási Testület

FŐIGAZGATÓSÁG: EAC			PÉNZÜGYI ÉV 2018	PÉNZÜGYI ÉV 2019	PÉNZÜGYI ÉV 2020	Következő évek	ÖSSZESEN
•Operatív előirányzat
05 04 60 04 - Európai Szolidaritási Testület – Hozzájárulás az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA)	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(1)	1,800	0,000	0,000	0,000	1,800
	Kifizetési előirányzatok	(2)	1,350	0,360	0,090	0,000	1,800
07 02 07 - Európai Szolidaritási Testület – Hozzájárulás a LIFE Környezetvédelem alprogramjából	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(1)	1,000	1,000	1,000	0,000	3,000
	Kifizetési előirányzatok	(2)	0,750	1,050	1,000	0,200	3,000
34 02 05 - Európai Szolidaritási Testület – Hozzájárulás a LIFE Éghajlat-politika alprogramjából	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(1)	0,500	0,500	0,500	0,000	1,500
	Kifizetési előirányzatok	(2)	0,375	0,525	0,500	0,100	1,500

Egyedi programok keretösszegéből finanszírozott, igazgatási jellegű előirányzatok 40
		(3)
Az EAC Főigazgatósághoz tartozó előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	=1+1a +3	3,300	1,500	1,500	0,000	6,300
	Kifizetési előirányzatok	=2+2a +3	2,475	1,935	1,590	0,300	6,300

•A 2. fejezet operatív előirányzatai ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(4)	3,300	1,500	1,500	0,000	6,300
	Kifizetési előirányzatok	(5)	2,475	1,935	1,590	0,300	6,300
•Egyedi programok keretösszegéből finanszírozott, igazgatási jellegű előirányzatok ÖSSZESEN		(6)
A többéves pénzügyi keret 2. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	= 4 + 6	3,300	1,500	1,500	0,000	6,300
	Kifizetési előirányzatok	= 5 + 6	2,475	1,935	1,590	0,300	6,300

A többéves pénzügyi keret fejezete

Európai Szolidaritási Testület

FŐIGAZGATÓSÁG: EAC			PÉNZÜGYI ÉV 2018	PÉNZÜGYI ÉV 2019	PÉNZÜGYI ÉV 2020	Következő évek	ÖSSZESEN
•Operatív előirányzat
23 03 01 03 - Európai Szolidaritási Testület – Hozzájárulás az uniós polgári védelmi mechanizmusból	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(1)	2,000	2,000	2,000	0,000	6,000
	Kifizetési előirányzatok	(2)	1,500	2,100	2,000	0,400	6,000
Egyedi programok keretösszegéből finanszírozott, igazgatási jellegű előirányzatok 41
		(3)
Az EAC Főigazgatósághoz tartozó előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	=1+1a +3	2,000	2,000	2,000	0,000	6,000
	Kifizetési előirányzatok	=2+2a +3	1,500	2,100	2,000	0,400	6,000

•A 3. fejezet operatív előirányzatai ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(4)	2,000	2,000	2,000	0,000	6,000
	Kifizetési előirányzatok	(5)	1,500	2,100	2,000	0,400	6,000
•Egyedi programok keretösszegéből finanszírozott, igazgatási jellegű előirányzatok ÖSSZESEN		(6)
A többéves pénzügyi keret 3. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	= 4 + 6	2,000	2,000	2,000	0,000	6,000
	Kifizetési előirányzatok	= 5 + 6	1,500	2,100	2,000	0,400	6,000

Amennyiben a javaslat/kezdeményezés több fejezetet is érint:

•Operatív előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(4)	84,638	114,174	129,688	0,000	328,500
	Kifizetési előirányzatok	(5)	63,479	113,976	125,884	25,162	328,500
•Egyedi programok keretösszegéből finanszírozott, igazgatási jellegű előirányzatok ÖSSZESEN		(6)	4,550	4,550	3,900	0,000	13,000
A többéves pénzügyi keret 1–4. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN (elsődleges referenciaösszeg, plusz más programokból származó hozzájárulások)	Kötelezettségvállalási előirányzatok	= 4 + 6	89,188	118,724	133,588	0,000	341,500
	Kifizetési előirányzatok	= 5 + 6	68,029	118,526	129,784	25,162	341,500

A többéves pénzügyi keret fejezete

„Igazgatási kiadások”

millió EUR (három tizedesjegyig)

		PÉNZÜGYI ÉV 2018	PÉNZÜGYI ÉV 2019	PÉNZÜGYI ÉV 2020		ÖSSZESEN
FŐIGAZGATÓSÁG: EAC
•Emberi erőforrások (szerződéses megbízottak)		0,525	0,385	0,350	.	1,260
•Egyéb igazgatási kiadások
EAC Főigazgatóság ÖSSZESEN	Előirányzatok	0,525	0,385	0,350		1,260

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN

(Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat)

0,525

0,385

0,350

1,260

millió EUR (három tizedesjegyig)

PÉNZÜGYI ÉV

2018

PÉNZÜGYI ÉV

2019

PÉNZÜGYI ÉV

2020

Következő évek

ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret 1–5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN

Kötelezettségvállalási előirányzatok

89,713

119,109

133,938

0,000

342,760

Kifizetési előirányzatok

68,554

118,911

130,134

25,162

342,760

3.2.2.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

–◻ A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását

–⌧ A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

A „Költség” oszlop kötelezettségvállalási előirányzatai, millió EUR-BAN (három tizedes jegyig)

Tüntesse fel a célkitűzéseket és a teljesítéseket ⇩			PÉNZÜGYI ÉV 2018		PÉNZÜGYI ÉV 2019		PÉNZÜGYI ÉV 2020		ÖSSZESEN
	TELJESÍTÉSEK
	Típus	Átlagos költség	Szám	Költség	Szám	Költség	Szám	Költség	Összesített szám	Összköltség
– Teljesítés	Önkéntesi kiközvetítésekben résztvevők	3 264	12 500	40,790	17 500	57,105	20 000	65,295	50 000	163,190
– Teljesítés	Gyakornoki és munkavállalási célú kiközvetítésekben résztvevők	2 253	4 500	10,364	6 500	14,509	7 400	16,590	18 400	41,463
– Teljesítés	Szolidaritási projektekben résztvevők	1 203	3 800	4,570	5 400	6,400	6 000	7,312	15 200	18,282
– Teljesítés	Hálózatépítési tevékenységekben résztvevők	199	17 500	3,484	24 500	4,876	28 000	5,574	70 000	13,934
– Teljesítés	Általános online képzésben részesülő résztvevők	47	21 500	2,400	30 000	1,000	34 500	0,600	86 000	4,000
– Teljesítés	Szakképzésben részesülő, határon átnyúló kiközvetítésekben résztvevők	1 000	8 934	8,934	15 635	15,635	20 101	20,101	44 670	44,670
– Teljesítés	Online nyelvi támogatásban részesülő, határon átnyúló kiközvetítésekben résztvevők	45	13 880	0,625	19 435	0,875	22 215	0,999	55 530	2,499
– Teljesítés	Az Európai Szolidaritási Testület biztosítási programjába felvett résztvevők	250	16 143	4,035	22 600	5,650	25 827	6,458	64 570	16,143
– Teljesítés	Tanúsítványt szerző résztvevők	6	17 200	0,100	34 400	0,200	34 400	0,200	86 000	0,500
– Teljesítés	Minőségi védjegyet szerző szervezetek	411	4 000	1,849	4 000	1,437	2 000	0,822	10 000	4,108
– Teljesítés	Az Európai Szolidaritási Testület portálja	4 000 000	1	2,000	1	1,000	1	1,000	1	4,000
– Teljesítés	Erőforrásközpont	400 000	1	0,128	1	0,128	1	0,144	1	0,400
– Teljesítés	Kezelési díjban részesülő nemzeti irodák	546 821	28	5,359	28	5,359	28	4,593	28	15,311
ÖSSZKÖLTSÉG				84,638		114,174		129,688		328,500

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.3.1.Összegzés

–◻ A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási előirányzatok felhasználását.

–⌧ A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

PÉNZÜGYI ÉV

2018

PÉNZÜGYI ÉV

2019

PÉNZÜGYI ÉV

2020

ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETE
Humánerőforrás	0,525	0,385	0,350	1,260
Egyéb igazgatási kiadások
A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉNEK részösszege	0,525	0,385	0,350	1,260

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉN 42 kívüli előirányzatok
Humánerőforrás
Egyéb igazgatási jellegű kiadások
A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉN kívüli előirányzatok részösszege
ÖSSZESEN	0,525	0,385	0,350	1,260

A humánerőforrással és más igazgatási kiadásokkal kapcsolatos előirányzat-igényeket az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt előirányzatokkal és/vagy az adott főigazgatóságon belüli átcsoportosítással kell teljesíteni. A források adott esetben a költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

3.2.3.2.Becsült humánerőforrás-szükségletek

–◻ A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

–⌧ A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben kell kifejezni

		2018. év	2019. év	2020. év	A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető
• A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak)
XX 01 01 01 (a központban és a bizottsági képviseleteken)		30	30	30
XX 01 01 02 (a küldöttségeknél)
XX 01 05 01 (közvetett kutatás)
10 01 05 01 (közvetlen kutatás)
•Külső munkatársak teljes munkaidős egyenértékben (FTE) 43 kifejezve
XX 01 02 01 (AC, END, INT a teljes keretből)		7,5	5,5	5
XX 01 02 02 (AC, AL, END, INT és JED a küldöttségeknél)
XX 01 04 yy 44	- a központban
	- a küldöttségeknél
XX 01 05 02 (AC, END, INT közvetett kutatásban)
10 01 05 02 (AC, END, INT közvetlen kutatásban)
Egyéb költségvetési tétel (kérjük megnevezni)
ÖSSZESEN		37,5	35,5	35

XX az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak	Programirányítás
Külső munkatársak	Programirányítás

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

–⊠ A javaslat összeegyeztethető a jelenlegi többéves pénzügyi kerettel, és az 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendeletben meghatározott speciális eszközök használatát teheti szükségessé 45 .

–◻ A javaslat/kezdeményezés miatt szükséges a többéves pénzügyi keret vonatkozó fejezetének átprogramozása.

Fejtse ki, miként kell átprogramozni a pénzügyi keretet: tüntesse fel az érintett költségvetési tételeket és a megfelelő összegeket.

–◻ A javaslat/kezdeményezés miatt szükség van a rugalmassági eszköz alkalmazására vagy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatára.

Fejtse ki a szükségleteket: tüntesse fel az érintett fejezeteket és költségvetési tételeket és a megfelelő összegeket.

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

–◻ A javaslat/kezdeményezés nem rendelkezik harmadik felek társfinanszírozásáról.

–⊠ A javaslat/kezdeményezés az alábbi becsült társfinanszírozásról rendelkezhet 46 :

előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

	2018. év	2019. év	2020. év	Összesen
Tüntesse fel a társfinanszírozó szervet	p. m.	p. m.	p. m.	p. m.
Társfinanszírozott előirányzatok ÖSSZESEN	p. m.	p. m.	p. m.	p. m.

A bevételre gyakorolt becsült hatás

–⌧ A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

–◻ A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

–◻ a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

–◻ a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

millió EUR (három tizedesjegyig)

Bevételi költségvetési tétel:	Az aktuális költségvetési évben rendelkezésre álló előirányzatok	A javaslat/kezdeményezés hatása 47
		2018. év	2019. év	2020. év
… jogcímcsoport

Az egyéb címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési tétel(eke)t.

Ismertesse a bevételre gyakorolt hatás számításának módszerét.

(1) http://www.consilium.europa.eu/en/press/press-releases/2017/03/25-rome-declaration/

(2) Európai Bizottság (2016), Az Európai Szolidaritási Testület – a Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának (COM(2016) 942 final, 2016.12.7.).

(3) Erasmus+ program, foglalkoztatás és szociális innováció (EaSI) program, LIFE program, Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap, egészségügyi program, Európa a polgárokért program, Európai Regionális Fejlesztési Alap (az Interregen keresztül) és Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap.

(4) http://www.consilium.europa.eu/hu/meetings/european-council/2016/12/20161215-euco-conclusions-final_pdf/

(5) „Gyorsabban ér el jobb eredményeket az Unió: három intézmény aláírja az EU 2017. évi jogalkotási prioritásairól szóló együttes nyilatkozatot” (IP/16/4360).

(6) Az Európai Szolidaritási Testület résztvevői az uniós joggal összhangban teljesítik a befogadó állam tartózkodással kapcsolatos feltételeit.

(7) Az Európai Parlament és a Tanács 1288/2013/EU rendelete (2013. december 11.) az „Erasmus+”: elnevezésű uniós oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogram létrehozásáról, valamint az 1719/2006/EK, az 1720/2006/EK és az 1298/2008/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 50. o.).

(8) Az Európai Szolidaritási Testület a Bizottság uniós polgárságról szóló 2017. évi jelentésének kiemelt területe (COM(2017) 30 final/2, 2017.1.31.).

(9) Erasmus+ program, foglalkoztatás és szociális innováció (EaSI) program, Európai Szociális Alap, uniós polgári védelmi mechanizmus, LIFE program, Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap.

(10) Egyebek mellett például a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap; az Európa a polgárokért program; az Európai Regionális Fejlesztési Alap; az egészségügyi program.

(11) http://ec.europa.eu/justice/fundamental-rights/charter/index_en.htm (2012/C 326/02) (HL C 326., 2012.10.26., 391. o.).

(12) A Tanács 58/2003/EK rendelete (2002. december 19.) a közösségi programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály megállapításáról (HL L 011., 2003.1.16., 1. o.).

(13) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(14) HL C […], […], […]. o.

(15) HL C […], […], […]. o.

(16) Az Európai Parlament ...-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács ...-i határozata (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(17) Az Unió helyzete 2016-ban: Építsünk egy jobb Európát – amely védelmet nyújt, eszközöket ad polgárai kezébe és garantálja a biztonságot (IP/16/3042 (http://europa.eu/rapid/press-release_IP-16-3042_en.htm).

(18) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Az Európai Szolidaritási Testület (COM(2016) 942 final, 2016.12.7.).

(19) A Tanács ajánlása (2013. április 22.) az ifjúsági garancia létrehozásáról (2013/C 120/01).

(20) Az Európai Parlament és a Tanács 1288/2013/EU rendelete (2013. december 11.) az „Erasmus+”: elnevezésű uniós oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogram létrehozásáról, valamint az 1719/2006/EK, az 1720/2006/EK és az 1298/2008/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 50. o.).

(21) A Tanács 2014. március 10-i ajánlása a szakmai gyakorlatok minőségi keretrendszeréről, HL C 88., 2014.3.27., 1. o.

(22) A Tanács 2012. december 20-i ajánlása a nem formális és az informális tanulás eredményeinek érvényesítéséről (HL C 398., 2012.12.22., 1. o.).

(23) Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között létrejött, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodás (HL C 373., 2013.12.20., 1. o.).

(24) A tengerentúli országok és területek természetes személyei, valamint a tengerentúli országok és területek illetékes köz- és/vagy magántestületei és intézményei az Európai Közösség és a tengerentúli országok és területek társulásáról szóló, 2001. november 27-i 2001/822/EK tanácsi határozattal összhangban vehetnek részt a programokban (HL L 314., 2001.11.30., 1. o.).

(25) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(26) Az Európai Parlament és a Tanács 966/2012/EU, Euratom rendelete (2012. október 25.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).

(27) Az Európai Parlament és a Tanács 1293/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a környezetvédelmi és éghajlat-politikai program (LIFE) létrehozásáról és a 614/2007/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről(HL L 347., 2013.12.20., 185. o.).

(28) Az Európai Parlament és a Tanács 1303/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 320. o.).

(29) Az Európai Parlament és a Tanács 1305/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 487. o.).

(30) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/1306/EU rendelete (2013. december 17.) a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és nyomon követéséről és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 549. o.).

(31) Az Európai Parlament és a Tanács 1313/2013/EU határozata (2013. december 17.) az uniós polgári védelmi mechanizmusról (HL L 347., 2013.12.20., 924. o.).

(32) Általános elvként olyan tevékenység, amelyet folyamatosan, a hét öt napján napi hét órában végeznek;

(33) Ez a pénzügyi keretösszeg az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló (2013/C 373/01) intézményközi megállapodás 17. pontja értelmében vett elsődleges referenciaösszeget jelenti.

(34) A Bizottság 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2012. október 29.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályairól (HL L 362., 2012.12.31., 1. o.).

(35) A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).

(36) A költségvetési rendelet 54. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

(37) Az egyes irányítási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletre való megfelelő hivatkozások megtalálhatók a Költségvetési Főigazgatóság honlapján: https://myintracomm.ec.europa.eu/budgweb/EN/man/budgmanag/Pages/budgmanag.aspx

(38) Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(39) Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(40) Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(41) Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(42) Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(43) AC=szerződéses alkalmazott; AL=helyi alkalmazott; END=kirendelt nemzeti szakértő; INT=kölcsönmunkaerő (átmeneti alkalmazott); JED=küldöttségi pályakezdő szakértő.

(44) Az operatív előirányzatokból finanszírozott külső munkatársakra vonatkozó részleges felső határérték (korábban: BA-tételek).

(45) A Tanács 1311/2013/EU, Euratom rendelete (2013. december 2.) a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről (HL L 347., 2013.12.20., 884. o.).

(46) A 3.1. szakaszban foglaltak szerint az Európai Szolidaritási Testületben kezdetben az Európai Unió tagállamai vehetnek részt. Egy későbbi szakaszban a részvétel kétoldalú megállapodások alapján kiterjeszthető más országokra is a jogalkotási javaslat 11. cikkében foglaltak szerint.

(47) A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összegeket, vagyis a 25 %-kal (beszedési költségek) csökkentett bruttó összegeket kell megadni.