EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32013R0305

A Bizottság 305/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelete ( 2012. november 26. ) a 2010/40/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az EU egészére kiterjedő, kölcsönösen átjárható, harmonizált e-segélyhívó szolgáltatások tekintetében való kiegészítéséről EGT-vonatkozású szöveg

HL L 91., 2013.4.3, p. 1–4 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

A dokumentum különkiadás(ok)ban jelent meg. (HR)

Legal status of the document In force

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_del/2013/305/oj

3.4.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 91/1


A BIZOTTSÁG 305/2013/EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2012. november 26.)

a 2010/40/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az EU egészére kiterjedő, kölcsönösen átjárható, harmonizált e-segélyhívó szolgáltatások tekintetében való kiegészítéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az intelligens közlekedési rendszereknek a közúti közlekedés területén történő kiépítésére, valamint a más közlekedési módokhoz való kapcsolódására vonatkozó keretről szóló, 2010. július 7-i 2010/40/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 7. cikkére,

az európai adatvédelmi biztossal folytatott konzultációt követően,

mivel:

(1)

A 2010/40/EU irányelv értelmében a Bizottság köteles felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat elfogadni az intelligens közlekedési rendszerek (ITS-ek) kiépítése és gyakorlati használata tekintetében érvényesülő kompatibilitás, kölcsönös átjárhatóság és folyamatosság biztosításához szükséges előírásokra vonatkozóan.

(2)

A 2010/40/EU irányelv 3. cikkének d) pontja szerint az EU egészére kiterjedő, kölcsönösen átjárható, harmonizált e-segélyhívó szolgáltatások nyújtása kiemelt intézkedésnek minősül. Ezért helyénvaló, hogy a Bizottság elfogadja a szóban forgó területre nézve szükséges előírásokat.

(3)

Az egyetemes szolgáltatásról, valamint az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról szóló, 2002. március 7-i 2002/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) 26. cikke (Egyetemes szolgáltatási irányelv) előírja, hogy a 112-es egységes európai segélyhívószámra érkező hívások fogadása megfelelő legyen, és e hívások továbbítása a segélyhívó rendszerek – köztük a segélyhívási központok (közbiztonsági válaszpontok) – nemzeti struktúrájához leginkább igazodva történjen.

(4)

Az „E-segélyhívó: nem várhat tovább a rendszer kiépítése” című, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának szóló bizottsági közlemény (3) új szabályozási intézkedéseket irányoz elő a járművön belüli segélyhívó rendszerek uniós megvalósításának meggyorsítása céljából. A javasolt intézkedések egyike a közbiztonsági válaszpontok (KBVP-k) infrastruktúráját érintő, az e-segélyhívások megfelelő fogadásához és kezeléséhez szükséges fejlesztések kötelezővé tétele.

(5)

A 112-es egységes európai segélyhívón alapuló, a járműből érkező vészhívások továbbítására szolgáló elektronikus hírközlő hálózatokon keresztül megvalósuló uniós szintű e-segélyhívó szolgáltatás („e-segélyhívás”) támogatásáról szóló 2011/750/EU bizottsági ajánlás (4) szerint a tagállamoknak közbiztonsági válaszpontokat kell kijelölniük az e-segélyhívások továbbításához, valamint biztosítaniuk kell, hogy a mobilhálózatok üzemeltetői megfelelően kezeljék a e-segélyhívásokat.

(6)

Azzal, hogy lerövidíti a sürgősségi segélyszolgálatok válaszadási idejét, a kölcsönösen átjárható e-segélyhívási szolgáltatás bevezetése várhatóan csökkenteni fogja az Unióban a közúti halálesetek számát, illetve kevesebb súlyos sérültje lesz a közúti baleseteknek.

(7)

Az eseménykezelés javulásával, a forgalmi torlódások mérséklődésével és a másodlagos balesetek számának csökkenésével a kölcsönösen átjárható e-segélyhívó szolgáltatás a várakozások szerint megtakarítást is jelent majd a társadalom számára.

(8)

Az e-segélyhívások kezelésével összefüggésben a személyes adatok feldolgozását a KBVP-knek, a sürgősségi segélyszolgálatoknak és a szolgáltató partnereknek a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (5), valamint az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről szóló, 2002. július 12-i 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (6) (Elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv) megfelelően kell végezniük. A megfelelés nemzeti adatvédelmi hatóságok felé történő igazolásáról a tagállamoknak kell gondoskodniuk: vagy előzetes ellenőrzési eljárás – például előzetes értesítések – révén, vagy utólagos ellenőrzésekkel, például a panaszok kezelése és vizsgálata során.

(9)

Az EU egészére kiterjedő, kölcsönösen átjárható e-segélyhívó szolgáltatás a 29. cikk alapján létrehozott adatvédelmi munkacsoport ajánlásait követi, melyek az e-segélyhívó kezdeményezés adatvédelmi és a magánélet védelmével kapcsolatos vetületeivel foglalkozó, 2006. szeptember 26-án elfogadott munkadokumentumban (1609/06/EN, WP 125) találhatók. Ennek értelmében a járművön belüli e-segélyhívó eszközökkel felszerelt járműveknek nem szabad nyomon követhetőnek lenniük a szokásos üzemelés során. A járművön belüli e-segélyhívó által (az eszköz működésbe lépésekor) küldött minimálisan előírt adatoknak azonban magukban kell foglalniuk a segélyhívások kezeléséhez szükséges legalapvetőbb információkat.

(10)

A 95/46/EK irányelv sérelme nélkül a tagállamoknak az e-segélyhívási KBVP infrastruktúra kialakítása során figyelembe kell venniük a 29. cikk alapján létrehozott adatvédelmi munkacsoport által 2006. szeptember 26-án elfogadott, az e-segélyhívó kezdeményezés adatvédelmi és a magánélet védelmével kapcsolatos vetületeivel foglalkozó munkadokumentumot (1609/06/EN – WP 125).

(11)

Fontos, hogy valamennyi tagállam egységes műszaki és gyakorlati megoldásokat dolgozzon ki a segélyhívó szolgáltatások biztosításához. A közös műszaki megoldások kifejlesztését elsősorban az európai szabványügyi szervezetek bevonásával kell megvalósítani az e-segélyhívó szolgáltatás egész EU-ban történő bevezetésének elősegítése, a szolgáltatás EU-szintű kölcsönös átjárhatóságának és folytonosságának biztosítása, valamint a bevezetés költségeinek csökkentése érdekében.

(12)

Az európai szabványügyi szervezetek, az ETSI és a CEN közös szabványokat dolgoztak ki az összeurópai e-segélyhívó szolgáltatásra vonatkozóan, amelyekre ez a rendelet hivatkozik is.

(13)

Mivel elegendő időt kell biztosítani a már kiépült infrastruktúra korszerűsítésére, helyénvaló, hogy a rendelet rendelkezéseit a szóban forgó infrastruktúrára csak 12 hónappal annak hatálybalépését követően alkalmazzák,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy és hatály

Ez a rendelet előírásokat határoz meg a közbiztonsági válaszpontok (KBVP-k) infrastruktúráját érintő, az e-segélyhívások megfelelő fogadásához és kezeléséhez szükséges fejlesztések tekintetében, biztosítva ezzel az EU egészére kiterjedő harmonizált e-segélyhívó szolgáltatások kompatibilitását, kölcsönös átjárhatóságát és folyamatosságát.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

a)   „sürgősségi segélyszolgálat”: olyan szolgálat, amelyet az adott tagállam ilyenként elismer, és amely a nemzeti szabályozással összhangban azonnali és gyors segélynyújtást biztosít különösen olyan helyzetekben, amelyek közvetlenül veszélyeztetik az életet vagy a testi épséget, az egyének vagy a közösség egészségét vagy biztonságát, a magán- vagy köztulajdont, illetve a környezetet;

b)   „közbiztonsági válaszpont” (KBVP): konkrét helyszín, ahol a beérkező segélyhívások első fogadása egy tagállam hatósága vagy a tagállam által elismert magánszervezet felelőssége mellett történik;

c)   „a legmegfelelőbb KBVP”: az a központ, amelyet a felelős hatóságok előzetesen kijelöltek az egy adott földrajzi területről érkező vagy bizonyos típusú e-segélyhívások kezelésére;

d)   „e-segélyhívási KBVP”: az a legmegfelelőbb KBVP, amelyet a hatóságok az e-segélyhívások első fogadására és kezelésére előzetesen kijelöltek;

e)   „e-segélyhívási KBVP diszpécser”: az e-segélyhívási KBVP segélyhívásokat az e-segélyhívási KBVP-n fogadó és/vagy kezelő személy;

f)   „szolgáltató partner”: az adott e-segélyhívással kapcsolatos esemény kezelésében szerepet játszó, a nemzeti hatóságok által elismert közjogi vagy magánjogi szervezet (pl. közútkezelő, segítőszolgálat);

g)   „járművön belüli eszközök”: olyan berendezések a járművön belül, amelyek hozzáféréssel rendelkeznek vagy hozzáférést biztosítanak a járművel kapcsolatos azon adatokhoz, amelyek szükségesek az e-segélyhívási tranzakciók nyilvános, mobil, vezeték nélküli távközlési hálózaton keresztül történő lebonyolításához;

h)   „e-segélyhívás” (a 2010/40/EU irányelvben: „az EU egészére kiterjedő, kölcsönösen átjárható e-segélyhívó szolgáltatás”): a járművön belülről a 112-es hívószámra indított, automatikus (a járművön belüli érzékelő által kiváltott) vagy manuális segélyhívás, amely nyilvános, mobil, vezeték nélküli távközlési hálózatokon keresztül minimálisan előírt adatokat továbbít és hangátviteli összeköttetést létesít a jármű és az e-segélyhívási KBVP között;

i)   „e-segélyhívási tranzakció”: mobil, vezeték nélküli kapcsolat megteremtése egy nyilvános, mobil, vezeték nélküli távközlési hálózaton keresztül, a minimálisan előírt adatok továbbítása a járműről valamely e-segélyhívási KBVP-be; valamint hangátviteli összeköttetés létesítése ugyanezen e-segélyhívási KBVP és a jármű között;

j)   „minimálisan előírt adatok”: az EN 15722 szabványban (Közúti szállítási és közlekedési telematika – E-biztonság – Az e-segélyhívó rendszer által küldött minimálisan előírt adatok) meghatározott, az e-segélyhívási KBVP-hez továbbított információk;

k)   „járműazonosító szám”: a gyártó által a járműhöz rendelt alfanumerikus kód, mely az egyes járművek ISO 3779 szabvány szerinti megfelelő azonosítását biztosítja;

l)   „mobil, vezeték nélküli távközlési hálózat”: a hálózati hozzáférési pontok között egységes átvitelt biztosító, vezeték nélküli távközlési hálózat;

m)   „nyilvános mobil, vezeték nélküli távközlési hálózat”: olyan, vezeték nélküli távközlési hálózat, amely – a 2002/22/EK irányelvvel és a 2002/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (7) összhangban – nyilvánosan elérhető;

n)   „sürgősségi irányítóközpont”: a segélyhívásokat kezelő egy vagy több sürgősségi segélyszolgálat által igénybe vett létesítmény;

o)   „feldolgozatlan minimálisan előírt adatok”: a minimálisan előírt adatok azt megelőző megjelenési formája, hogy azok az e-segélyhívási KBVP diszpécser számára érthető formában megjelenítésre kerülnének.

3. cikk

Az e-segélyhívási KBVP-kre vonatkozó követelmények

(1)   A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az e-segélyhívási KBVP-k felszereltsége lehetővé tegye a járművön belüli eszközökről érkező e-segélyhívásoknak és a minimálisan előírt adatoknak az EN 16072 (Intelligens közlekedési rendszer – E-biztonság – Az összeurópai e-segélyhívó szolgáltatás működtetésére vonatkozó követelmények) szabványnak és az EN 16062 (Intelligens közlekedési rendszer – E-biztonság – Az e-segélyhívóra vonatkozó magas szintű alkalmazási követelmények) szabványnak megfelelő fogadását, illetve kezelését.

(2)   Az e-segélyhívási KBVP-knek ugyanolyan gyorsasággal és hatékonysággal kell kezelniük az e-segélyhívásokat, mint a 112-es egységes európai segélyhívószámra érkező bármely egyéb hívást. Az e-segélyhívási KBVP-k a segélyhívások feldolgozására vonatkozó nemzeti rendeletek rendelkezéseivel összhangban kezelik az e-segélyhívásokat.

(3)   Az e-segélyhívási KBVP-k képesek fogadni a minimálisan előírt adatok adattartalmát, valamint e tartalmat az e-segélyhívási KBVP diszpécser számára világos és érthető formában megjeleníteni.

(4)   Az e-segélyhívási KBVP-k hozzáféréssel rendelkeznek egy olyan adekvát földrajzi információs rendszerhez vagy egy azzal egyenértékű rendszerhez, amely segítségével a e-segélyhívási KBVP diszpécser beazonosíthatja a jármű helyzetét és haladási irányát a minimálisan előírt adatok koordinátáira vonatkozóan az EN 15722 szabványban meghatározott minimálisan megkövetelt pontossággal.

(5)   Az említett követelmények alapján az e-segélyhívási KBVP-k képesek megadni a megfelelő sürgősségi segélyszolgálat(ok)nak és szolgáltató partner(ek)nek a segélyhívás indításának helyét és típusát (manuális vagy automatikus), valamint más lényeges adatokat.

(6)   Az e-segélyhívási KBVP (ahová az e-segélyhívás elsőként fut be) hangátviteli összeköttetésbe lép a járművel és feldolgozza az e-segélyhívási adatokat. Az e-segélyhívási KBVP szükség esetén a hívást és a minimálisan előírt adatokat átirányíthatja – a nemzeti hatóságok által meghatározott nemzeti eljárásokkal összhangban – egy másik KBVP-hez, sürgősségi irányítóközponthoz vagy szolgáltató partnerhez. Az átirányítás adat- vagy hangátviteli összeköttetésen – illetve lehetőleg mindkettőn – keresztül történhet.

(7)   Megfelelő esetben, valamint a nemzeti szintű eljárásoktól és szabályozástól függően az e-segélyhívási KBVP-k és a megfelelő sürgősségi segélyszolgálat(ok) vagy szolgáltató partner(ek) hozzáférést kaphatnak a járműnek a nemzeti adatbázisban és/vagy egyéb releváns forrásban szereplő leírásához annak érdekében, hogy lekérdezhessék az e-segélyhívás feldolgozásához szükséges információkat, mindenekelőtt a járműazonosító számot és további kapcsolódó információkat, különös tekintettel a jármű típusára és modelljére.

4. cikk

Megfelelőségértékelés

A tagállamok kijelölik azon hatóságokat, amelyek feladata értékelni az e-segélyhívási KBVP-k működésének megfelelőségét a 3. cikkben felsorolt követelményeknek. A megfelelőségértékelésnek az EN 16454 (Intelligens közlekedési rendszer – E-biztonság – Az e-segélyhívási rendszer megfelelőségének végponttól végpontig történő vizsgálata) szabvány azon részén kell alapulnia, amely a KBVP-k összeurópai e-segélyhívási rendszernek való megfelelőségére vonatkozik.

5. cikk

Az e-segélyhívási KBVP infrastruktúra kiépítésével kapcsolatos követelmények

Az EU egészére kiterjedő, kölcsönösen átjárható e-segélyhívások kezelését szolgáló e-segélyhívási KBVP infrastruktúra kiépítése során a tagállamok gondoskodnak arról, hogy ez a rendelet a 2010/40/EU irányelv II. mellékletében meghatározott – előírásokra és kiépítésre vonatkozó – elvekkel összhangban kerüljön alkalmazásra. Ez nem sérti az egyes tagállamok arra vonatkozó jogát, hogy saját területükön maguk döntsenek a kölcsönösen átjárható uniós e-segélyhívások kezelését szolgáló e-segélyhívási KBVP infrastruktúra kiépítéséről. Az említett jog nem sérti a 2010/40/EU irányelv 6. cikke (2) bekezdésének második albekezdése értelmében elfogadott jogalkotási aktusokat.

6. cikk

Az adatok és a magánélet védelmére vonatkozó szabályok

(1)   A KBVP-k, köztük az e-segélyhívási KBVP-k a 95/46/EK irányelv 2. cikkének d) pontja értelmében vett adatkezelőknek tekintendők. Adatkezelőknek minősülnek más sürgősségi irányítóközpontok vagy szolgáltató partnerek is, ha hozzájuk az adatokat a 3. cikk (5) bekezdése szerint átirányítják. A tagállamok kötelesek gondoskodni arról, hogy a személyes adatok feldolgozása – az e-segélyhívások KBVP-k, sürgősségi segélyszolgálatok és szolgáltató partnernek általi kezelése során – a 95/46/EK és a 2002/58/EK irányelvvel összhangban történjen, és hogy e megfelelés igazolásra kerüljön a nemzeti adatvédelmi hatóságok felé.

(2)   A tagállamok biztosítják különösen a személyes adatok visszaélés – azon belül jogellenes hozzáférés, módosítás vagy adatvesztés – elleni védelmét, valamint a személyes adatok tárolásával, tartási idejével, feldolgozásával és védelmével kapcsolatos rendelkezések megfelelő szintű előírását és betartatását.

7. cikk

A felelősségre vonatkozó szabályok

(1)   Az e-segélyhívási KBVP-k képesek igazolni az illetékes hatóságok felé, hogy az általuk kialakított és ellenőrzött részrendszerek tekintetében teljesítik az e-segélyhívási szabványoknak a 3. cikk (1) bekezdésében felsorolt valamennyi megfelelési követelményét. Az e-segélyhívási KBVP-k a nemzeti eljárásokkal összhangban az e-segélyhívásnak csak az illetőségi körükbe tartozó részéért viselnek felelősséget attól az időponttól kezdve, amikor az e-segélyhívás beérkezik az adott e-segélyhívási KBVP-hez.

(2)   E célból, valamint az egyéb, különösen a 112-es hívószámra érkező hívások kezelésére vonatkozó meglévő intézkedéseken túlmenően, mind az e-segélyhívással beérkező feldolgozatlan minimálisan előírt adatokat, mind pedig a minimálisan előírt adatoknak az e-segélyhívási KBVP diszpécser számára megjelenített adattartalmait meg kell őrizni a nemzeti szabályozással összhangban meghatározott ideig. Az ilyen adatok tárolását a 95/46/EK irányelv 6., 13. és 17. cikkének megfelelően kell végezni.

8. cikk

Jelentéstétel

A tagállamok 2013. október 23-ig jelentést tesznek a Bizottságnak e rendelet végrehajtásának állásáról. A jelentés magában foglalja legalább azon hatóságok listáját, amelyek feladata értékelni az e-segélyhívási KBVP-k működésének megfelelőségét, továbbá az e-segélyhívási KBVP-k felsorolását és földrajzi hatókörét, a következő két évre szóló kialakítási tervet, a megfelelőségi vizsgálatok leírását, valamint az adatok és a magánélet védelmét célzó rendelkezések ismertetését.

9. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő 20. napon lép hatályba.

Ez a rendelet a hatálybalépése időpontját követően kiépített infrastruktúrákra alkalmazandó. A hatálybalépése időpontjában már meglévő infrastruktúrára 2014. április 23-tól alkalmazandó.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2012. november 26-án.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO


(1)  HL L 207., 2010.8.6., 1. o.

(2)  HL L 108., 2002.4.24., 51. o.

(3)  COM(2009) 434 végleges.

(4)  HL L 303., 2011.11.22., 46. o.

(5)  HL L 281., 1995.11.23., 31. o.

(6)  HL L 201., 2002.7.31., 37. o.

(7)  HL L 108., 2002.4.24., 33. o.


Top