Help Print this page 

Summaries of EU Legislation

Title and reference
Az Európai Parlament

Summaries of EU legislation: direct access to the main summaries page.
Languages and formats available
Multilingual display
Text

Az Európai Parlament

BEVEZETÉS

Az Európai Parlament az uniós polgárok közvetlen képviseletének intézménye. A polgárok ötévente európai parlamenti képviselőket választanak, akik száma az egyes tagállamokra vonatkozóan került meghatározásra.

Az Európai Parlament jelenlegi jogkörei az EU-szerződések módosításai révén alakultak ki. A Parlament a Tanáccsal egyenrangú félként gyakorolja a jogalkotási jogköröket az EU legtöbb hatásköri területén. A Parlament a Tanáccsal együttesen dönt az EU költségvetéséről és egyedül gyakorolja a politikai ellenőrzést a Bizottság felett.

ÖSSZETÉTEL

Az európai parlamenti helyek elosztása összetett kérdés, amely gyakran került a viták kereszttüzébe a szerződések módosításai kapcsán. A helyek elosztása során először is megfelelő arányt kell biztosítani az egyes tagállamok népessége és képviselői helyeinek száma között. A következő szempont, hogy lehetővé kell tennie, hogy a Parlament a kisebb népességű tagállamok számára fontos politikai kérdésekre is reflektálni tudjon. Végezetül, annak érdekében, hogy a Parlament munkájának hatékonysága ne szenvedjen csorbát, az európai parlamenti képviselők száma nem haladhat meg egy bizonyos határt.

A Lisszaboni Szerződés óta az európai parlamenti helyeknek a tagállamok közötti elosztása nem a szerződésekben kerül meghatározásra, hanem arról az Európai Tanács dönt határozatban, a Parlament kezdeményezésére és jóváhagyásával.

A szerződés a Parlament összetételével kapcsolatos alapszabályokat határozza meg:

  • a képviselők száma 751 fő, beleértve a Parlament elnökét is;
  • minden tagállamnak legalább 6 képviselője van;
  • egy tagállamnak legfeljebb 96 képviselője lehet;
  • a helyek elosztásának a csökkenő arányosság elvén kell alapulnia. Más szóval minél nagyobb egy tagállam lakossága, annál több képviselője lesz, és annál nagyobb számú polgárt képvisel majd ezen tagállam egy-egy képviselője.

Horvátország 2013 júliusi csatlakozását követően a képviselők száma átmenetileg 766-ra emelkedett. A 2014 májusi európai parlamenti választásokat követően azonban ez a szám ismét 751-re csökkent, miután 12 tagállamnak (Románia, Görögország, Belgium, Portugália, Cseh Köztársaság, Magyarország, Ausztria, Bulgária, Írország, Horvátország, Litvánia és Lettország) egy-egy, Németországnak pedig hárommal kevesebb képviselője lett az Európai Parlamentben.

HATÁSKÖRÖK

A Lisszaboni Szerződés megerősítette az EU demokratikus jellegét azáltal, hogy kiszélesítette az Európai Parlament hatásköreit. Az együttdöntési eljárás - amelyben a Parlament a Tanáccsal egyenrangú félként vesz részt - rendes jogalkotási eljárás elnevezést kapott. Jelenleg több mint 40 területen alkalmazzák a rendes jogalkotási eljárást, ideértve a mezőgazdaság, az energiabiztonság, a bevándorlás, a jogérvényesülés, a belügyek, a közegészségügy és a strukturális alapok területeit is (lásd a jogalkotási eljárások című dokumentumot). A Parlament jár közben a speciális jogalkotási eljárások területén elfogadott jogi aktusokban is, véleményezés (konzultációs eljárás) vagy egyetértés (jóváhagyási eljárás) révén.

Nemzetközi szinten a Parlament jóváhagyása szükséges a harmadik országokkal vagy nemzetközi szervezetekkel megkötött számos típusú megállapodáshoz, mint például a társulási megállapodásokhoz vagy a rendes jogalkotási alkalmazási körébe tartozó területekre vonatkozó megállapodásokhoz (például kereskedelmi megállapodásokhoz). A Parlamenthez kell folyamodni minden egyéb típusú nemzetközi megállapodás kapcsán is.

A Lisszaboni Szerződés megerősítette az Európai Parlament költségvetési jogköreit. A Tanáccsal egyenrangú félként jár el az Európai Unió éves költségvetése elfogadásának teljes eljárása során, és már nem csak a nem kötelező kiadásokra vonatkozóan. A Lisszaboni Szerződés hatályba lépését megelőzően nem a Parlamenté volt az utolsó szó a kötelező kiadások - különösen a mezőgazdasági vagy nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos kiadások - tekintetében (amelyek az EU teljes költségvetésének kb. 45%-át tették ki), amelyekre vonatkozóan csak javasolhatott változtatásokat. Az eljárást leegyszerűsítették, és a szöveget mind a Parlament, mind a Tanács egyetlen olvasatban tárgyalja, vagy egy egyeztetőbizottság hoz létre egy közös szövegtervezetet (az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikke).

Nőtt a Parlamentnek az Európai Bizottság feletti politikai kontrollja is. A Bizottság elnökét a Tanács javaslattételét követően választják meg. Ennek során figyelembe kell venni az európai parlamenti választások eredményeit. A teljes Bizottság beiktatása ezt követően a Parlament jóváhagyása alapján történik. Ez a jóváhagyás magába foglalja a külügyi és biztonságpolitikai főképviselő jelölését is, aki egyidejűleg az Európai Bizottság alelnöke is. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 234. cikke alapján a Parlament bizalmatlansági indítvány előterjesztése útján le is mondathatja a Bizottságot.

Végezetül, a Parlament további feladatköröket kapott az Európai Unió alapító szerződéseinek módosítása vonatkozásában, aminek alapján kezdeményezési joggal bír, és ilyen módon javaslatot tehet a szerződések módosítására. A Parlament részt vesz abban az egyezményben, amely megvizsgálja a szerződések standard módosítási eljárására benyújtott javaslatait, és konzultációs joggal rendelkezik a szerződések egyszerűsített eljárások keretében történő módosításai során.

ÁTTEKINTŐ TÁBLÁZAT

-

Cikkek

Tárgy

EU-szerződés

14.

A Parlament szerepe és összetétele

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés

223-234.

Az Európai Parlament működése

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

2013/312/EU: Az Európai Tanács határozata (2013. június 28.) az Európai Parlament összetételének megállapításáról [Hivatalos Lap L 181., 2013.6.29.].

Utolsó frissítés: 08.05.2014

Top