52006DC0215

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 19.5.2006

COM(2006) 215 végleges

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

i2010: első éves jelentés az európai információs társadalomról {SEC(2006) 604}

TARTALOMJEGYZÉK

1. Bevezetés 3

2. Az i2010 kezdeményezés végrehajtása a megújult lisszaboni célok keretében 3

2.1. Az elmúlt időszak fejleményei 3

2.2. Az i2010 a lisszaboni növekedési és foglalkoztatási stratégia középpontjában 4

3. A jövő szakpolitikai prioritásai 5

3.1. Az egységes európai információs tér 5

3.2. Innováció és kutatásfinanszírozás 7

3.3. Társadalmi integráció, jobb közszolgáltatások és életminőség 10

4. Következtetések 13

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

i2010: első éves jelentésaz európai információs társadalomról

1. Bevezetés

Az Európai Bizottság i2010 elnevezésű kezdeményezése[1] fontos alkotóeleme a gazdasági növekedést és a foglalkoztatást zászlajára tűző, megújult lisszaboni stratégiának. Az i2010 a modern információs társadalom előtt álló legfontosabb kihívásokkal foglalkozik, és arra törekszik, hogy a Bizottság, a tagállamok és valamennyi érdekelt partnerségén keresztül Európa hasznára fordítsa a digitális gazdaságban rejlő lehetőségeket. Az i2010 több olyan kulcsfontosságú tennivalót is megjelöl, amelyeket a 2005-től 2010-ig terjedő időszakban el kell végezni. Ez a közlemény naprakész tájékoztatást ad az információs társadalmi és médiaügyi politika körébe tartozó, 2006-ban és 2007-ben esedékes feladatokról. A közlemény egy bizottsági személyzeti munkadokumentumra épül, amely az EU-ban az információs és kommunikációs technológiák területén bekövetkezett fejlemények fényében áttekinti az i2010 kezdeményezésben megjelölt fontos feladatokat.

Az Európai Unió magáénak vallja az i2010 kezdeményezést. A tagállamok elkötelezték magukat az i2010 megvalósítása mellett, és vállalták, hogy az i2010 céljára létrehozott magas szintű csoport keretében hozzájárulnak a politikai stratégiák felülvizsgálatához[2]. Az Európai Parlament erőteljesen támogatja az állampolgárra és a közérdekre összpontosító információs társadalom elképzelését. Az Európai Tanács 2006. tavaszi ülésszaka nyomatékosan felkérte a tagállamokat és a Bizottságot az i2010 kezdeményezés végrehajtására. Ez a közlemény a Bizottság első reakciója az Európai Tanács említett ülésszakán megfogalmazottakra, és megerősíti az i2010 kulcsszerepét a lisszaboni célok valóra váltásában.

2. AZ I2010 KEZDEMÉNYEZÉS VÉGREHAJTÁSA A MEGÚJULT LISSZABONI CÉLOK KERETÉBEN

2.1. Az elmúlt időszak fejleményei

2005-ben az EU-ban javult a gazdasági növekedés, és az előrejelzések szerint 2006-ban mintegy 2%-os növekedésre számíthatunk.[3] Ez azonban messze alatta marad az USA által 2000 és 2005 között felmutatott 2,7%-os éves GDP-bővülésnek. Európában még mindig alacsony a termelékenység, és keveset költenek K+F-re (2004-ben ez az összeg mindössze a GDP 1,9%-ának felelt meg).[4] Ismeretes, hogy az információs és kommunikációs technológiák (IKT) kulcsfontosságú szerepet játszanak a termelékenység növekedésében, és használatuk hozzájárul a modern társadalmak jólétéhez. Ez a felismerés azonban mostanáig nem nyilvánult meg konkrét cselekvésben.

Az EU globális versenyhelyzetének gyengülése közepette az IKT növekedést és versenyképességet hoz. Az IKT-ágazat növekedési üteme az elmúlt időszakban nagyobb volt az átlagosnál, és 2005-re is 3,6%-os bevételnövekedést[5] jósolnak. Az EU-ban ez az egyik leginnovatívabb és leginkább kutatásintenzív ágazat: 2000 és 2003 között a kutatási ráfordításokból 25%-kal, a GDP-ből 5,6%-kal részesedett. A 2000-től 2004-ig terjedő időszakban az EU-ban elért termelékenységnövekedés legalább 45%-át az IKT adta.

Az IKT hozzájárulása azonban nem elegendő ahhoz, hogy javuljanak az EU globális pozíciói. A közelmúltra vonatkozó adatok azt mutatják, hogy az EU-ban az IKT-ráfordítások továbbra is elmaradnak a versenytársak hasonló kiadásaitól. Az USA 2000 óta rendszeresen csaknem kétszer annyit költ IKT-re, mint az EU. Az IKT-áruk legnagyobb exportőrévé Kína lépett elő, miután 2003-ban Japánt és az EU-t, 2004-ben pedig az Egyesült Államokat is megelőzte.[6] Az EU-ban az üzleti vállalkozások még mindig vonakodnak alkalmazni az információs és kommunikációs technológiákat. Végezetül: az 1990-es évtized második feléhez képest jelentősen visszaesett az IKT termelékenységhez való hozzájárulása, és még mindig csak feleakkora arányú, mint az USA-ban. Látható, hogy egyetlen mutató sem utal sem a tendenciák megfordulására, sem az IKT-fejlesztések felgyorsulására, ami pedig a fenntartható növekedés és a versenyképesség pályájára állíthatná az Európai Uniót.

Előremutató folyamatok azonban mégiscsak vannak. A digitális konvergencia végre valósággá válik. 2004–2005-ben újraindult a hálózatfejlesztés, és a széles sávú szolgáltatásokra előfizetők száma 2005-ben 60%-kal növekedett. A távközlési és a kábeltelevíziós szolgáltatók már kínálnak konvergáló szolgáltatásokat, így „triple-play” szolgáltatásokat[7] vagy az IP-n keresztül megvalósuló televíziózás lehetőségét. Az ilyen szolgáltatásokból befolyó jövedelem azonban nem ellentételezi a hangszolgáltatások terén tapasztalható visszaesést, ezért az elektronikus hírközlési piacon egyre lassul a teljes bevétel növekedése. Gyorsabb konvergencia volna szükséges ahhoz, hogy az elektronikus hírközlésben megmaradjon Európa vezető helye.

Az EU-nak magasabb sebességfokozatba kell kapcsolnia, ha el akarjuk kerülni, hogy lelassuljon a tudásalapú társadalom felé való átmenet.

2.2. Az i2010 a lisszaboni növekedési és foglalkoztatási stratégia középpontjában

Az i2010 kezdeményezés a megújult lisszaboni stratégia egyik alkotóeleme. Most vizsgázik az új lisszaboni stratégia partnerségre épülő szemléletmódja, éspedig sikerrel. EU-szinten jelentős előrehaladás történt a Közösség lisszaboni programját illetően, nemzeti szinten pedig a tagállamok 2005 októberében bemutatták a következő három évre szóló nemzeti reformprogramjukat (NRP).

A kutatási és az innovációs politikát valamennyi tagállam elsőbbséget élvező területként jelölte meg, és nemzeti reformprogramjaikban[8] az IKT-t is megemlítik – elsősorban az elektronikus kormányzattal, a széles sávú szolgáltatásokkal és a digitális írástudással összefüggésben. A tagállamok fele a vállalatok és a háztartások IKT-val való ellátottságára, az elektronikus hírközlés keretszabályozásának végrehajtására és a hálózatok biztonságára is utal. A nemzeti reformprogramok általában az IKT-val kapcsolatos kérdéseket kihívásként határozzák meg, és így az IKT szélesebb körű bevezetését támogatják, habár a javasolt intézkedések nem tartalmaznak olyan előretekintő elemeket, mint a digitális konvergencia, vagy az IKT-val kapcsolatos kutatás és innováció. Számos nemzeti reformprogram tesz utalást az Unió i2010 keretprogramjára, így közös célkitűzéseket fogadva el.

A Bizottság által 2006 januárjában a növekedésről és a foglalkoztatásról közzétett éves értékelő jelentés négy olyan feladatot jelöl meg, amelyet a tagállamoknak és a Bizottságnak egyaránt kiemelten kell kezelnie: i. a tudásba és az innovációba való fokozottabb befektetést; ii. a vállalkozási potenciál felszabadítását különösen a kkv-k körében; iii. a globalizációra és az elöregedésre adandó választ; valamint iv. a hatékony és integrált európai uniós energiapolitika irányában megteendő lépéseket.[9] Az IKT e négy fő feladat mindegyikével kapcsolatosan központi szerepet játszik, és ehhez kiváló hátteret biztosít az i2010 kezdeményezés három pillére: az egységes információs tér; az innováció és befektetés a kutatásban; az integráció. Az Aho-jelentés[10] több olyan javaslatot is tartalmaz, amely fontos az IKT-ágazatban végrehajtandó kutatás és innováció szempontjából: Európának támogatnia kell a mindent átható technológiákat, és elő kell segítenie innovatív és kreatív piacok kialakulását. Az Aho-jelentés ilyen piacként jelöli meg egyebek mellett az elektronikus egészségügyet és a digitális tartalompiacot. Intézmények, tagállamok és az ipar részvételével kutatási partnerségeket kell létrehozni, és ebben a folyamatban kulcsszerephez juthatnak az európai technológiai platformok. Végül pedig az innovációs kultúra elősegítése érdekében, a szabályozási környezet harmonizálásával, a szabványosított jellemzőkben rejlő lehetőségek minél jobb kihasználásával és az innovatív termékek iránti kereslet közbeszerzés révén történő megteremtésével létre kell hozni az innovatív termékek és szolgáltatások piacát. E javaslatok némelyikét a Bizottság éves értékelő jelentése az első elsőbbségi terület keretében máris tartalmazza.

A második és a harmadik elsőbbségi feladat („a vállalkozási potenciál felszabadítása” és „a globalizációra és az elöregedésre adandó válasz”) tekintetében az elektronikus kormányzattal összefüggő tagállami intézkedések fontosak. A tagállamok felismerték, hogy az elektronikus kormányzat jó eszköz lehet a szabályozás jobbításában és az eljárások egyszerűbbé tételében, valamint a szociális és az egészségügyi szolgáltatások iránti, az európai társadalom elöregedésével szükségképpen egyre növekvő igény kielégítésében. Igen kevés tagállam kapcsolta azonban egyértelműen az IKT-re vonatkozó prioritásait a lisszaboni célkitűzésekhez.

3. A jövő szakpolitikai prioritásai

3.1. Az egységes európai információs tér

Az i2010 kezdeményezés szerint a digitális konvergencia a változás rendkívül fontos mozgatórugója, és segítheti az EU-t abban, hogy minél teljesebb mértékben éljen az egységes piac erősítésére adódó, konkrétabb és kevésbé konkrét lehetőségekkel. Az i2010 négy kihívást lát a konvergenciával kapcsolatban: a sebességet, a gazdag és sokszínű többnyelvű tartalmat, az interoperabilitást és a biztonságot. Az információs társadalom és a média területén olyan, következetes stratégiát sürget, amely elősegíti a beruházásokat és a versenyt, de eközben szem előtt tart bizonyos közérdekű célokat, és biztosítja a fogyasztók érdekeinek védelmét.

A Bizottság 2005-ben megkezdte az elektronikus hírközlés keretszabályozásának felülvizsgálatát annak érdekében, hogy a fogyasztók érdekeinek minél teljesebb kiszolgálását, valamint a beruházások és az innováció serkentését szem előtt tartva gondoskodjon a versenykörülményekről. A felülvizsgálat 2006-ig tart. Keretében a Bizottság felülvizsgálja az érintett piacokra vonatkozó ajánlást. A Bizottság emellett egy olyan rendelet előkészítésén is dolgozik, amelynek révén jelentősen csökken a mobilhálózatokban a nemzetközi barangolás ma még magas díja, és erősödik az egységes piac.

A Bizottság a rádiófrekvenciához jutás megkönnyítése érdekében javaslatot tesz a frekvenciagazdálkodás reformjára. Európai szintű, következetes megközelítéssel közvetlenül lehetne hatni az európai gazdasági növekedésre és versenyképességre például az analóg televíziózás leállítása nyomán felszabaduló frekvenciatartomány révén. Ez a vezeték nélküli széles sávú szolgáltatások piacának és új páneurópai szolgáltatások kifejlesztésnek egyaránt lökést adhat. A Bizottság megvizsgálja emellett a mobil televíziózással összefüggésben a szabványosítás és az interoperabilitás lehetőségeit is.

A Bizottság 2005-ben javaslatot fogadott el a határok nélküli televíziózásról szóló irányelv korszerűsítésére azzal a céllal, hogy egyenlő feltételeket teremtsen a televíziózáshoz hasonló szolgáltatást nyújtó valamennyi vállalat számára, függetlenül attól, hogy a szolgáltatás milyen technológián keresztül valósul meg. Ez a javaslat most az együttdöntési eljárás keretében a Tanács és az Európai Parlament asztalán van.

Az új eszközök, hálózatok és szolgáltatások megjelenésével párhuzamosan az EU-nak újabb és újabb kihívásokkal kell szembenéznie például a szerzői jogi védelem alatt álló digitális alkotások európai szintű kínálatával, a digitális jogok kezelését szolgáló megoldások (DRM) rendszerbe állításával, a fogyasztó- és adatvédelmi szabályozás folyamatos naprakésszé tételével és az illegális tartalom online terjesztése elleni küzdelemmel összefüggésben. A online zeneszolgáltatásra vonatkozó szerzői jogok uniós szintű kezeléséről szóló ajánlás[11] az első lépést jelenti annak demonstrálásában, hogy a szerzői jogokon alapuló, online környezetben működő páneurópai szolgáltatások előtt álló akadályok fokozatos felszámolásával a Bizottság elkötelezte magát az egységes információs tér kialakítása mellett.

Az európai polgárok és fogyasztók a konvergenciának számos előnyét látják: könnyebben férhetnek hozzá többféle információhoz, de saját tartalom létrehozására és terjesztésére is több módjuk nyílik. Mindezekkel a kérdésekkel az online tartalomra vonatkozóan 2006-ra tervezett közlemény foglalkozik majd, amely a Bizottság 2005-ben útjára indított „Film Online” kezdeményezésére épít. Biztonsági aggályaik miatt és magánéletük védelme érdekében azonban többen még ma is vonakodnak igénybe venni az információs társadalommal és a médiával összefüggő szolgáltatásokat. A kéretlen elektronikus levelekkel („spam”) és a rosszindulatú szoftverekkel („malware”) foglalkozó, illetőleg a számítógépes bűnözésről szóló, az internetes bűncselekmények új formáit és az új biztonsági stratégiát áttekintő tervezett közleményeiben a Bizottság átfogó választ kíván adni a biztonsággal kapcsolatos aggodalmakra.

2006–2007-ben a Bizottság:

- javaslatokat tesz az elektronikus hírközlés keretszabályozásának felülvizsgálatára, ennek keretében javaslatot tesz az érintett piacokra vonatkozó ajánlás felülvizsgálatára és egy, a nemzetközi barangolásra vonatkozó rendeletre;

- előmozdítja a hatékony frekvenciagazdálkodást;

- a mobil televíziós szolgáltatásokkal összefüggésben megvizsgálja a szabványosítás és az interoperabilitás helyzetét;

- a „Film Online” kezdeményezést kiterjeszti az online tartalomra általában, és ennek érdekében a 2006 vége felé közzéteendő közleményében javaslatokat terjeszt elő;

- az EU biztonsági stratégiájáról szóló, 2006 első felére tervezett közleményében, valamint a számítógépes bűnözéssel, illetőleg a kéretlen elektronikus levelekkel és a rosszindulatú szoftverekkel foglalkozó tervezett közleményeiben foglalkozik a bizalommal, a magánélettel és a biztonsággal kapcsolatban felmerülő kérdésekkel;

- a műszaki fejlődés figyelembevételével felülvizsgálja a fogyasztóvédelmi keretszabályozást;

- a tagállamokkal együttműködésben, az i2010 céljára létrehozott magas szintű csoport keretein belül folytatja a konvergencia politikai vonatkozásainak elemzését.

3.2. Innováció és kutatásfinanszírozás

Kutatás és innováció

A lisszaboni stratégiával összefüggésben a növekedésről és a foglalkoztatásról közzétett 2006-os éves értékelő jelentés egyértelműen rámutatott, hogy a jelek szerint az EU nem fogja teljesíteni azt a célt, hogy a K+F finanszírozására a GDP 3%-ának megfelelő összeget költsön . A pénzügyi tervben a kutatás ugyanakkor továbbra is kitüntetett helyen szerepel, és a Bizottság által az IKT-kutatások területén a hetedik K+F-keretprogramban javasolt prioritások mind a Tanácsban, mind a Parlamentben széles körű támogatásra találtak. A lisszaboni éves értékelő jelentés – elsősorban az Aho-jelentés alapján – konkrét javaslatokat fogalmazott meg a tudás és az innováció finanszírozásának növelése érdekében. Az éves értékelő jelentés például arra is rámutat, hogy a közbeszerzések területén jelentős innovációs potenciál van még kihasználatlanul.

A Bizottság 2005-ben több lépést is tett az IKT területén az Aho-jelentésben megfogalmazott javaslatok irányában.

- Kilenc, az IKT területén működő európai technológiai platform felállításával megerősödtek a kutatási tevékenységekre irányuló partnerségek; két ilyen platform[12] a Bizottsággal és a tagállamokkal együttműködve közös technológiai kezdeményezések[13] létrehozásán munkálkodik. Megtörténtek az első lépések a bizottsági és a tagállami K+F-programok szorosabb koordinálása érdekében.

- A Bizottság konzultációkat szervezett az IKT-vel összefüggő innováció rendszereiről és arról, hogyan lehetne erősíteni ezek kapcsolatát a kutatással. Ezek a konzultációk például a szabványosítás kérdésével is foglalkoztak: az IKT-re vonatkozó 2006-os szabványosítási program révén az IKT elismerten fontos programponttá vált a szabványosítás-politika 2006–2007-es felülvizsgálatát célzó európai szabványosítási cselekvési terven belül. A tagállamok az IKT-re irányuló kutatás és innováció ügyének előmozdítása érdekében egyeztetni kezdtek a kereskedelmi hasznosítást megelőző, uniós szintű innovációs közbeszerzésekről. E kérdések némelyike várhatóan szerepel majd az IKT-vel összefüggő kutatásról és innovációról szóló, készülő közleményben.

- A Bizottság kezdeményezéseket (INNOVA, PRO-INNO) indított útjára az innovációs politikák jobbítására, valamint ezeknek például a szabványosítás, a beszerzések, a finanszírozáshoz jutás, a klaszteralakítás, a technológiaátadás, a szellemi alkotások joga és az innovációmenedzsment területén történő alkalmazására.

A Bizottság elfogadta a versenyképességi és innovációs keretprogramot. Ennek részét képezi az IKT használatának elősegítésére kidolgozott „IKT-politika támogatásának programja”, amely közvetlenül kapcsolódik az i2010 prioritásaihoz. A Bizottság – a Bizottság iparpolitikáról szóló, 2005 októberi közleményében[14] tervezetteknek megfelelően – a minden területet képviselő érdekeltek bevonásával létrehozott egy IKT-munkacsoportot, amelynek feladata az IKT-ágazat versenyképességének áttekintése.

2006–2007-ben a Bizottság:

- elfogadja a hetedik keretprogram munkaprogramját;

- javaslatot tesz két közös technológiai kezdeményezésre (a nanoelektronika, illetve a beágyazott rendszerek területén);

- közleményt bocsát ki az IKT-vel összefüggő kutatásról és innovációról;

- elemzi, miképpen lehetne alkalmazni a közbeszerzési irányelveket a kereskedelmi hasznosítás előtti, illetve a kutatási-fejlesztési eredmények alkalmazását előmozdító innovációra irányuló beszerzésekre;

- az IKT területén áttekinti a szabványosítás helyzetét;

- munkaprogramot fogad el az IKT-politika támogatásának programjához;

- az IKT-munkacsoport, majd ezt követően az i2010 céljára létrehozott magas szintű csoport keretében áttekinti az ágazat versenyképességének helyzetét.

Az IKT alkalmazása

Európa később és kevesebbet fektetett az IKT-be, mint az USA. Az USA hatékonyabb az IKT alkalmazásában is, és gyorsabban használja ki az IKT-befektetések nyújtotta előnyöket. Az elektronikus üzletvitel fejlesztésében támaszkodni lehetne a szoftveriparban zajló fontos változásokra: arra, hogy a hangsúly a termékek értékesítéséről egyre inkább a lekérhető („on-demand”) szolgáltatások nyújtására helyeződik át. Ez a folyamat jelentős változásokat indított meg a világgazdaság innovatív és versengő szegmenseiben, és hozzájárult ahhoz, hogy az IT-piacok ismét magukra találtak, és 2005-ben az EU-ban 4,1%-os, világszerte 4,8%-os növekedést produkáltak[15].

Az új szoftver- és szolgáltatásarchitektúrák nemcsak az üzleti folyamatok vállalaton belüli integrálását teszik lehetővé, hanem a vállalatok hálózatba szervezését, és ezzel új, együttműködést támogató környezetek kialakítását is. A hátteret ezekhez a folyamatokhoz a grid technológiák[16] és a szolgáltatásorientált architektúrák adják – e területek kutatásában Európa élen jár. Az IKT alapvető változásokat idézhet elő egyes vállalatok és piacok helyzetében – az úgynevezett rádiófrekvenciás azonosítás elterjedése nyomán ez máris egyértelműen megfigyelhető a gyártóiparban vagy a kiskereskedelemben. A rádiófrekvenciás azonosításhoz kapcsolódóan a Bizottság nyilvános konzultációt indított többek között a szabványosítással, az interoperabilitással, a frekvenciaigénnyel, valamint a magánélet védelme és az adatvédelem kapcsán felmerülő aggályokkal összefüggő kérdések megvitatása céljából, és 2006 folyamán szakpolitikai természetű javaslatokat szándékozik kidolgozni.

Ezek a fejlesztések azonnal hatékonyabb munkavégzésben öltenek testet, ha a vállalatok az IKT-ráfordításokat az üzleti folyamatok átszervezésével párosítják. Ebben a tekintetben egyelőre a szakértelem és a szaktudás hiánya a legfontosabb gátló tényező – a kérdéssel jelenleg az Informatikai Készségek Európai Fóruma foglalkozik. Az eBSN elnevezésű, a kkv-k részére az elektronikus üzletvitel támogatása érdekében létrehozott európai hálózat azt a célt tűzte maga elé, hogy javítsa az elektronikus üzletvitel terén meglévő európai szakpolitikai kezdeményezések közötti szinergiák kiaknázását, és az IKT felhasználása révén előmozdítsa a kkv-k versenyképességét. Az éves értékelő jelentés az uniós versenyképesség és foglalkoztatás előmozdítása érdekében második elsőbbségi feladatként jelöli meg „a vállalkozási potenciál – különösen a kkv-ké – felszabadítását”. Az i2010 pedig a maga részéről foglalkozik azzal az igénnyel, hogy fel kell számolni azokat a technológiai, szervezeti és jogi természetű tényezőket, amelyek akadályozzák a vállalatoknál az IKT igénybevételét. 2006-ban elsődleges célnak azt kell tekinteni, hogy azonosítsuk és elemezzük a legújabb tendenciákat, és meghatározzuk, milyen szakpolitikai intézkedésekre van szükség. Ebben a tekintetben a számítóhálózatok, az interoperabilitás vagy a digitális ökoszisztémák területén tett kezdeményezésekre, illetve a kutatási eredményeknek az üzleti folyamatokba történő jobb integrálására lehet építeni.

2006–2007-ben a Bizottság:

- lezárja a nyilvános vitát, majd 2006 végén közleményt bocsát ki a rádiófrekvenciás azonosításról;

- áttekinti az elektronikus üzletvitel területén érvényesülő szakpolitikákat és folyamatokat (2006), és meghatározza a szükséges szakpolitikai intézkedéseket (2007).

3.3. Társadalmi integráció, jobb közszolgáltatások és életminőség

Társadalmi integráció

Harmadik pillérén keresztül az i2010 kezdeményezés egyetlen, egységes keretbe foglalja az elektronikus integráció informatikai vonatkozásaira irányuló szerteágazó szakpolitikákat , és ezzel támogatja a fenntartható növekedést és az európai szociális modellt. Az elektronikus társadalmi integrációra irányuló szakpolitikák az i2010 értelmezésében az időskorral, a hozzáférhetőséggel, a digitális megosztottsággal, az elektronikus kormányzattal, a digitális írástudással és a kultúrával foglalkoznak. Miközben a földrajzi megosztottság, a hozzáférhetőség és a digitális írástudás jól megalapozott, hangsúlyos információs társadalmi dimenzióval rendelkező európai uniós szakpolitikák hatálya alá tartozik, az elektronikus társadalmi integráció terén a közeljövőben útjára indítandó kezdeményezés szélesebb területet ölel majd fel. 2005-ben és 2006 elején jelentős elmozdulást hozott „a széles sávú szakadék áthidalásáról”[17] és az „elektronikus hozzáférhetőségről”[18] közzétett közlemény. Az elektronikus társadalmi integrációról 2006-ban szervezendő rigai miniszteri konferencia jó kiindulópontja lehet az elektronikus társadalmi integrációra vonatkozó 2008-as európai kezdeményezésnek.

2006–2007-ben a Bizottság:

- eleget tesz az elektronikus hozzáférhetőségről szóló közleményben tett vállalásainak;

- támogatja egy információs platform létrehozását a széles sávú szolgáltatásokkal kapcsolatos bevált gyakorlati megoldások cseréjére, és egy nagyobb konferenciát szervez a vidéki közösségeknek nyújtott széles sávú szolgáltatásokról;

- a tagállamokkal együtt miniszteri nyilatkozatot dolgoz ki az elektronikus társadalmi integrációról tartandó rigai konferenciára;

- folytatja a digitális írástudás terén megkezdett munkát: konferenciát szervez az elektronikus tanulásról, és közleményt bocsát ki az oktatásban és a szakképzésben az élethosszig való tanulás és az innováció érdekében megvalósuló IKT-felhasználásról.

Jobb közszolgáltatások

A megújult lisszaboni stratégia a növekedéssel és a foglalkoztatással kapcsolatos célkitűzések megvalósításában jelentős hangsúlyt fektet a közszolgáltatások szerepére. Az IKT közszolgáltatásokban való alkalmazása segíthet a növekedésről és a foglalkoztatásról szóló éves értékelő jelentésben megfogalmazott átfogó európai uniós prioritások megvalósításában: az állami pénzügyek helyzetének fenntarthatóvá tételében és a közigazgatási eljárások egyszerűsítésében. Ezeket a prioritásokat valamennyi tagállam magáénak vallja az elektronikus kormányzat és más közszolgáltatások terén, az Európai Bizottság pedig a maga elektronikus Bizottság elnevezésű kezdeményezésében[19]. Előrelépés történt e célok konkretizálásában, különösen azáltal, hogy megegyezés született az IKT-alapú közszolgáltatások alapelemeiben és az összehangolt megvalósítás irányszámaiban.

A 2005 novemberében az elektronikus kormányzatról elfogadott miniszteri nyilatkozat kitűzi az IKT-alapú közszolgáltatások európai uniós prioritásait . Az elektronikus egészségügyről szóló cselekvési terv 2004-es elfogadása és végrehajtási folyamata jelentős eredmény az egészségügyi rendszerek reformjának felgyorsításában. Ez a tevékenység két lisszaboni célkitűzés: „a globalizációra és az elöregedésre adandó válasz” és „a vállalkozási potenciál felszabadítása” szempontjából egyaránt érdekes. 2006 februárjában a Bizottság a páneurópai elektronikus kormányzati szolgáltatások együttműködési képességéről szóló közleményt[20] fogadott el, amely meghatározza az említett szolgáltatások esetében szükséges együttműködési képesség különböző szempontjait, valamint felhívja a tagállamokat, hogy fogjanak össze az együttműködési képesség európai szintű megvalósítása érdekében. A 2006 áprilisában az elektronikus kormányzatról elfogadott cselekvési terv ütemtervet állít fel több, 2010-ig elérendő célra vonatkozóan az elektronikus kormányzat terén, az elektronikus egészségügyről pedig a Bizottság 2006 márciusában személyzeti munkadokumentumot adott ki, amelyet 2007-ben ajánlás fog követni.

A jobb közszolgáltatást célzó stratégiában kulcsfontosságú szerep jut az elektronikus beszerzéseknek; az interoperabilitás, a személyazonosság megállapítása és a hitelesítés pedig közös elem az elektronikus kormányzat és az elektronikus egészségügy terén folytatott fejlesztésekben. Míg a hatékony, felhasználócentrikus szolgáltatások fejlesztése elsősorban nemzeti szinten folyik, európai uniós kísérleti projektek foglalkoznak a páneurópai dimenzióval és az online közszolgáltatások mint alapvető alkotóelemek szerepével, elsősorban a személyazonosság-kezelés, az interoperabilitás és a biztonság kérdéseire összpontosítva. A tapasztalatok szerint az egyes projekteknek el kell érniük egy kritikus tömeget ahhoz, hogy optimális hatást fejtsenek ki, és legalább bizonyos fokú határon átnyúló interoperabilitást biztosítsanak. Előkészítő jellegű tevékenységeket már a 2005-ös IDABC-munkaprogram is tartalmazott; ezek végrehajtása jelenleg folyik. Az eTEN keretében folytatandó tevékenység részeként 2006-ban elő kell készíteni a 2007-től kezdődően a versenyképességi és innovációs keretprogramban végrehajtandó nagyméretű kísérleti programokat.

2006–2007-ben a Bizottság:

- útjára indítja az elektronikus kormányzatra vonatkozó cselekvési tervet, és stratégiai iránymutatásokra tesz javaslatot az IKT-alapú közszolgáltatások terén;

- felállítja az Európai Unió közegészségügyi portálját, és ajánlást készít az elektronikus egészségüggyel kapcsolatos interoperabilitásról;

- kísérleti projekteket kezdeményez a közszolgáltatások internetre vitelét szolgáló műszaki, jogi és szervezeti megoldások működés közbeni tesztelésére (2007).

Életminőség

Gyakran elsikkad, hogy mennyire fontos az IKT az életminőség és a fenntartható fejlődés szempontjából. Éppen ezért tűzte maga elé az i2010 azt a célt, hogy a legfontosabb társadalmi kihívások: a társadalom elöregedése, a biztonságos és tiszta közlekedés és a kulturális sokszínűség területén útjára indított „zászlóshajó”-kezdeményezések révén ráirányítja a figyelmet a kérdéskörre. A Bizottság a felsorolt problémakörök mindegyikében megindított egy-egy „zászlóshajó” jellegű IKT-kezdeményezést.

2005-ben útjára indult a digitális könyvtárakra és az intelligens gépkocsira vonatkozó kezdeményezés. A Bizottság 2006-ban javaslatot tesz egy, a digitalizálásról és a digitális megőrzésről szóló ajánlásra. Egy 2006-ra tervezett közlemény azzal a jelentős hatással foglalkozik majd, amelyet a digitális könyvtárak és az IKT-hálózatok a tudományos javaslatok szakmai értékelésére, a publikációs tevékenységre és az Európai Kutatási Térségre kifejtenek. Az európai digitális könyvtárral foglalkozó, nemrégiben létrehozott, az iparból és a kulturális intézmények köréből a legfontosabb érdekelteket tömörítő magas szintű csoport például a digitalizálás és a szerzői jogok kérdésében megvizsgálja a köz- és a magánszektor közötti együttműködés lehetőségét. A harmadik, „az IKT egy elöregedő társadalomban, a független életvitel szolgálatában” elnevezésű kezdeményezés 2006-ban indul.

Az IKT emellett aktív szerepet játszhat az ipar és a társadalom környezeti hatásainak mérséklésében, valamint az Európai Unió fenntartható fejlődésre vonatkozó célkitűzéseinek valóra váltását szolgáló fontos eszközök kifejlesztésében. Ennek megfelelően a fenntartható gazdasági növekedéssel összefüggésben az IKT-ben rejlő lehetőségek kihasználása érdekében, elsősorban az energiahatékonyságra és a hulladéktermelés visszaszorítására összpontosítva a Bizottság 2007-re egy negyedik „zászlóshajó”-kezdeményezést javasol.

2006–2007-ben a Bizottság:

- útjára indítja „az IKT egy elöregedő társadalomban, a független életvitel szolgálatában” elnevezésű zászlóshajó-kezdeményezést;

- végrehajtja az intelligens gépjárművekre vonatkozó zászlóshajó-kezdeményezést;

- végrehajtja a digitális könyvtárakra vonatkozó zászlóshajó-kezdeményezést, ajánlás elfogadására tesz javaslatot a digitalizálásról és a digitális megőrzésről, és közleményt bocsát ki a tudományos ismeretek digitális könyvtárairól;

- javaslatot tesz „az IKT a fenntartható növekedés szolgálatában” elnevezésű zászlóshajó-kezdeményezésre.

4. Következtetések

Az i2010 kezdeményezésben megjelölt kihívások továbbra is érvényesek, azonban a korábbinál erőteljesebb fellépést sürgetnek. Nem elég, ha a politikai döntéshozók ráébrednek, mennyire fontos felgyorsítani az IKT-fejlesztéseket: szakpolitikák létrehozásával is hozzá kell járulniuk az IKT-ágazatban zajló pozitív folyamatokhoz. Különös hangsúlyt kell helyezniük a széles sávú szolgáltatásokra vonatkozó stratégiák végrehajtására, a tartalom és a frekvenciák egységes kezelésére, a kutatás és az innováció integrálását célzó stratégiákra és az ambiciózusabb közszolgáltatásokra. Ma nagyobb az igény, mint valaha, hogy az európai IKT-politikák végre felzárkózzanak legnagyobb globális versenytársaikhoz.

Az i2010 ügyét tehát három üzenetre alapozva kell továbbvinni 2006–2007-ben:

- sürgősség: itt az ideje, hogy az IKT által a gazdasági növekedésben és a foglalkoztatásban betöltött szerep egyre erőteljesebb felismerése végre konkrét cselekvésben is testet öltsön, éspedig egy olyan, a nemzeti reformprogramok keretei között alkalmazott stratégiai megközelítés révén, amely a digitális konvergenciában rejlő lehetőségekkel összefüggésben egységes keretbe foglalja a makro- és a mikroszintű politikákat. Hogy Európa valóban teljes mértékben kiaknázhassa a szárnyaló digitális konvergencia hatását a gazdasági növekedésre és a versenyképességre, ahhoz az is szükséges, hogy az i2010 keretében benyújtott jogalkotási javaslatok minél gyorsabban jogszabályokká érjenek;

- Partnerség: nemcsak az innovációt gátló szűk keresztmetszetek felkutatásához fontos, hogy a lisszaboni stratégia és az i2010 keretében a Bizottság, a tagállamok és az érdekeltek együttműködjenek és a feladatokat megosszák, hanem az európai szakpolitikai koordináció megerősítéséhez, ezáltal a huszonöt európai uniós tagállamra kiterjedő, egységes információs tér kialakításához is;

- Cselekvés: az Európai Uniónak – miután konszenzusra jutott abban, hogy az IKT fontos a gazdasági növekedéshez, a foglalkoztatáshoz és az életminőséghez – el kell jutnia a konkrét cselekvésig: ahhoz, hogy a polgárok érdekeit, a gazdasági növekedést és a foglalkoztatást szolgáló, innovatív szolgáltatások jelenhessenek meg a piacon, szigorúan végre kell hajtani a versenyképességet segítő jogszabályokat és politikákat, és latba kell vetni a közigazgatás gazdasági súlyát.

[1] COM(2005) 229

[2] 2006/215/EK határozat

[3] COM(2006) 30

[4] COM(2006) 30

[5] Ha másként nem jelezzük, a forrást a mellékelt személyzeti munkadokumentum tartalmazza.

[6] OECD Információs Technológiai Kitekintő (Information Technology Outlook), 2006, előkészületben.

[7] Egyazon szolgáltató által kínált kép-, adat- és hangszolgáltatás.

[8] A 9. integrált iránymutatás szerint: “Az IKT elterjedésének és hatékony alkalmazásának, valamint egy teljes mértékben befogadó információs társadalom elősegítése érdekében.”

[9] COM(2006) 30

[10] „ Az innovatív Európa létrehozása ” („Creating an Innovative Europe”), a Hampton Court-i csúcsértekezletet követően, Esko Aho elnökletével megalakított Kutatási-fejlesztési és Innovációs Független Szakértői Csoport jelentése, 2006. január

[11] 2005/737/EK ajánlás

[12] Nanoelektronika és beágyazott rendszerek.

[13] A közös technológiai kezdeményezések a hetedik keretprogramban előirányzott, a köz- és a magánszektor részvételével megvalósuló új típusú partnerségek. Létrehozásuk célja olyan, a technológiai platformok által kidolgozott, ambiciózusabb stratégiai kutatási menetrendek végrehajtása, amelyek jelentős mértékű beruházásokat és kutatási forrásokat igényelnek mind a köz-, mind a magánszektor részéről.

[14] COM(2005) 474

[15] EITO, 2006

[16] A grid technológia igény esetén roppant számítási és tudásteljesítményt nyújt több különálló számítógép erőforrásainak felhasználása révén, amelyeket hálózat köt össze (általában az Internet).

[17] COM(2006) 129

[18] COM(2006) 425

[19] C(2005) 4473 határozat.

[20] COM(2006) 45