21.12.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 376/7

1.

Az európai e-igazságszolgáltatással kapcsolatos, a 2009–2013-as időszakra szóló többéves cselekvési terv elfogadása újabb lépést jelentett az e-igazságügy fejlődésében. A jogi eljárások papírmentesítése és az igazságügyi tevékenységekben részt vevők közötti kommunikáció terén az elektronikus eszközök használatára való átállás fontos eleme lett a tagállamokban a bírói kar hatékony működésének. A tagállamoknak és az Európai Unió intézményeinek közös szándéka, hogy folytassák az európai e-igazságügyi rendszer kiépítését.

2.

Az európai e-igazságügyi rendszer célja a tagállamok igazságügyi rendszereinek szolgálatában álló információs és kommunikációs technológiák használata és fejlesztése, különösen a határon átnyúló vonatkozású ügyeket illetően, azzal a céllal, hogy a polgárok, az üzleti vállalkozások és a jogi szakemberek számára az igazságszolgáltatáshoz és az igazságügyi információkhoz való hozzáférés tekintetében javítsa a lehetőségeket, valamint megkönnyítse a tagállamok igazságügyi hatóságai közötti együttműködést. Az európai e-igazságügy további célja az igazságügyi rendszer hatékonyságának fokozása, a tagállamok igazságügyi rendszerei függetlenségének és sajátosságainak, valamint az alapvető jogoknak a tiszteletben tartása mellett.

3.

Az európai e-igazságügyet továbbra is mint az európai polgárok közvetlen szolgálatában álló lehetőséget kell fejleszteni, akiknek javát szolgálja annak hozzáadott értéke, többek között az e-igazságügyi portálon keresztül. Biztosítani kell, hogy az európai e-igazságügyi rendszer felhasználóinak, többek között a polgároknak, mielőbb a hasznára válhassanak az e-igazságügyi eszközök kínálta gyakorlati előnyök.

4.

Az eddig elért eredmények, a felmerült nehézségek és a jövőben elérendő célok átfogó európai e-igazságügyi stratégiát tesznek szükségessé a stratégiai szintű elköteleződés és szerepvállalás érvényesülése érdekében. A 2014–2018-as időszakra szóló új európai e-igazságügyi stratégia a már elvégzett munkára kíván építeni.

5.

Az IB Tanács 2007 júniusában úgy határozott, hogy meg kell kezdeni az információs és kommunikációs technológiák igazságügy terén való alkalmazásának európai szintű fejlesztésére irányuló munkát, elsősorban egy olyan európai portál létrehozásával, melynek célja a határon átnyúló vonatkozású jogviták esetében az igazságszolgáltatás igénybevételének megkönnyítése.

6.

A Tanács kérésére válaszul a Bizottság 2008 júniusában benyújtotta az „Úton az európai e-igazságügyi stratégia felé” című közleményét (1), amelynek célja az e-igazságügyi eszközök tagállamokkal szoros együttműködésben történő európai szintű kifejlesztésének előmozdítása. A célkitűzés középpontjában az állt, hogy szinergiák jöjjenek létre az e-igazságügy terén az európai, illetve a nemzeti szinten tett erőfeszítések között, valamint hogy ez európai szintű méretgazdaságossággal társuljon.

7.

Az Európai Tanács 2008. június 19–20-i ülésén üdvözölte „az egységes uniós e-igazságszolgáltatási portál fokozatos, 2009 végére történő létrehozására” irányuló kezdeményezést. A portál célja, hogy egyetlen többnyelvű, felhasználóbarát hozzáférési pontként („egyablakos ügyintézés”) az európai e-igazságügyi rendszer egészéhez, azaz az összes vonatkozó európai és tagállami webhelyhez és/vagy szolgáltatáshoz hozzáférést nyújtson.

8.

Az európai e-igazságszolgáltatással kapcsolatos, a Bizottsággal és az Európai Parlamenttel közösen kidolgozott első többéves cselekvési tervet (2009–2013) az IB Tanács 2008 novemberében fogadta el.

9.

Az első cselekvési terv elfogadásával egyidejűleg a Tanács új munkastruktúra létrehozásáról is döntött. Az e-jogi munkacsoport (e-igazságügy) és az e-jogi munkacsoport (e-jog) azóta jelentős munkát végzett a Tanács által adott megbízás teljesítése érdekében. Az első cselekvési tervben foglalt célok jórészt teljesültek, a kapcsolódó munka pedig folyamatban van.

10.

Az Európai Parlament érdeklődését fejezte ki az e-igazságügy terén végzett munka iránt. 2008. december 18-án állásfoglalást fogadott el az e-igazságszolgáltatásról (2), amelyben többek között kijelentette, hogy biztosítani kell a megfelelő eszközöket annak érdekében, hogy a jövőben minden jogszabály úgy készüljön el, hogy azt online alkalmazásokon keresztül is lehessen használni. A Parlament emellett 2013. október 22-i plenáris ülésén állásfoglalást (3) fogadott el az e-igazságszolgáltatási cselekvési tervről, amelyben felszólított az elektronikus kérelmek használatára, az iratok elektronikus formában történő rendelkezésre bocsátására, a videokonferencia eszközének alkalmazására és a bírósági és közigazgatási nyilvántartások összekapcsolásának megerősítésére a bírósági és kvázi bírósági eljárások költségeinek további csökkentése érdekében.

11.

Az e-igazságügyi portál 2010. július 16-án indult; a webtárhely biztosítása és az üzemeltetés – a Tanács iránymutatásaival összhangban – a Bizottság feladata. A webhely tagállami és bizottsági részről történő fejlesztése azóta jelentős méreteket öltött, és ennek keretében a portál új funkciókkal gazdagodott (így például a dinamikus elektronikus formanyomtatványok), és rendszeresen új tartalommal bővül. Az európai e-igazságügyi portál célja, hogy az európai polgárok és jogi szakemberek számára egyablakos ügyintézési lehetőséget biztosítson, lehetővé téve számukra, hogy saját nyelvükön tájékozódhassanak az európai és a nemzeti eljárásokról, valamint az igazságszolgáltatás működéséről.

12.

Több tagállam dolgozott ki és vett részt különböző, az e-igazságügy területét érintő kísérleti projektben, így például a tagállamok fizetésképtelenségi nyilvántartásainak összekapcsolása, valamint jelentős technikai fejlesztések bevezetése céljából. Folyamatban van az európai e-igazságügyet szolgáló infrastruktúra fokozatos kidolgozása. Az e-CODEX-projekt keretében fontos elemet képez az igazságügyi hatóságok, a kormányzati szervezetek, a jogi szakemberek, a polgárok és az üzleti vállalkozások közötti biztonságos jogiadat-cserét szolgáló technikai és szervezeti infrastruktúra.

13.

Jelentős számú tagállam videokonferencia-rendszert vezetett be annak érdekében, hogy a tanúk és a felek meghallgatásának megkönnyítése révén felgyorsuljanak az igazságügyi eljárások. Folyamatban van a polgári és büntetőügyekben illetékes Európai Igazságügyi Hálózat, illetve az Európai Igazságügyi Atlasz webhelyének beépítése. A Tanács emellett határozatot fogadott el a büntetőügyekben illetékes Európai Igazságügyi Hálózattal való együttműködés létrehozásáról.

14.

Az e-igazságszolgáltatásra vonatkozó közelmúltbeli kérdőívre (4) adott válaszok azt mutatják, hogy az első többéves európai e-igazságszolgáltatási cselekvési terv elfogadása óta ez a terület jelentősen fejlődött a tagállamokban. A 2014–2018-as időszakra szóló európai e-igazságügyi stratégia erre a sikerre épít majd.

15.

Az e-jog területén fontos építőelemek kerültek kidolgozásra a jogforrások hozzáférhetőségére és szemantikai átjárhatóságára vonatkozóan. A Tanács 2009-ben következtetéseket fogadott el az európai esetjogi azonosítóról (ECLI) az európai és a nemzeti bíróságok által hozott ítéletek könnyebb megtalálhatósága és az azokra való egyértelmű hivatkozás megkönnyítése érdekében. Az ECLI-t már több tagállam bevezette és alkalmazza. A Bizottság és több tagállam jelenleg készíti elő az európai esetjogi azonosító keresőfelületének az e-igazságügyi portál oldalán való megjelenítését, amelyre 2014 első negyedévében kerül sor. Az ECLI bevezetésén az Európai Unió Bírósága és az Emberi Jogok Európai Bírósága is dolgozik.

16.

A Tanács 2011-ben következtetéseket fogadott el az európai jogszabály-azonosítóról, amely az európai és a nemzeti jogi eszközök azonosítására, megjelölésére és az azokra való elektronikus hivatkozásra vonatkozó önkéntes szabványt vezet be. A szabványt az EUR-Lexen való használat céljára elfogadták, és bevezetése több tagállamban folyamatban van.

17.

Az e-igazságügyet még inkább össze kell hangolni az e-kormányzás általános keretével, amelyet részletesen ismertet a Bizottságnak az európai interoperabilitási stratégia és az európai interoperabilitási keret bevezetéséről szóló közleménye ((COM (2010) 744 végleges). Ezekben a dokumentumokban a Bizottság egyértelműen kifejtette, hogy a jogi, szervezeti, szemantikai és technikai szinten egyaránt elérendő, a fenntartható „ökoszisztéma” létrehozását eredményező fokozott interoperabilitás elengedhetetlen az információs és kommunikációs technológiák társadalmi és gazdasági potenciáljának a maximális kiaknázásához. Az európai e-igazságügyi rendszert a bírói függetlenség és a hatáskör-elkülönítés elvével összhangban kell kialakítani.

18.

Az európai e-igazságügy területén végzett munka az alábbi alapelveket követi:

19.

Az európai e-igazságügyi projektekben való önkéntes részvétel eldöntése tagállami mérlegelési jogkörbe tartozik, kivéve, ha olyan európai uniós jogalkotási eszköz elfogadására került sor, amely előírja, hogy az európai e-igazságügyi rendszer keretében egy meghatározott projektet végre kell hajtani.

20.

Az európai e-igazságügyi koncepció egy olyan európai szintű decentralizált rendszer létrehozására irányul, amely a tagállamokban működő különböző független és átjárható nemzeti rendszereket kapcsolja össze. A decentralizáció átfogó elve értelmében az egyes tagállamok feladata a tagállami e-igazságügyi rendszerek technikai megvalósítása és kezelése, amire szükség van a tagállami rendszerek összekapcsolásának elősegítéséhez.

21.

Emellett azonban bizonyos szintű uniós centralizációra szükség van. A centralizáció néhány konkrét esetben elő is irányozható, így pl. amennyiben az költséghatékonyabb megoldást kínál, vagy amennyiben jogalkotási eszköz elfogadására került sor.

22.

A decentralizált rendszerek alapvető eleme a kölcsönös átjárhatóság, amely lehetővé teszi a tagállami rendszerek összekapcsolását, valamint szükség esetén központi megoldások alkalmazását is. Biztosítani kell az igazságügyi rendszerhez kiválasztott különböző technikai, szervezeti, jogi és szemantikai aspektusok összeegyeztethetőségét, egyúttal megengedve a lehető legnagyobb tagállami rugalmasságot.

23.

Az európai e-igazságügyi stratégia a létrehozók szándéka szerint a polgári, a büntetőjogi és a közigazgatási jog területére irányuló, európai dimenziójú projekteket fed le.

24.

Az európai e-igazságügy keretében kidolgozott projektekhez, különösen a portálon megjelenőkhöz, az Európai Unió valamennyi tagállamának csatlakozni kell tudnia, és valamennyi tagállamot arra kell ösztönözni, hogy részt vegyen a projektekben azok hosszú távú életképességének és költséghatékonyságának biztosítása érdekében. Valamennyi projektet úgy kell kidolgozni, hogy azok potenciálisan a polgárok, üzleti vállalkozások és/vagy a bírói kar közvetlen javára válhassanak.

25.

Az e-igazságügyi rendszer kidolgozásakor figyelembe kell venni az európai hozzáadott értéket kínáló nemzeti projekteket is.

26.

A cél az, hogy az Európai Unión belül javuljon az igazságügy területével kapcsolatos információkhoz való hozzáférés. E cél elérésében az e-igazságügyi portál fontos szerepet játszik.

27.

Az európai e-igazságügyön belül törekedni kell arra, hogy az elektronikus kommunikáció használata révén javuljon a határon átnyúló vonatkozású ügyekben a bírósághoz fordulásnak, illetve a bíróságon kívüli eljárások igénybevételének a lehetősége.

28.

Ezért folytatni kell a nemzeti szinten már több tagállamban megkezdett munkát, és meg kell teremteni az európai szintű, határon átnyúló interaktív igazságügyi szolgáltatások feltételeit.

29.

Folytatni kell a bírósági és a bíróságon kívüli eljárások papírmentesítését, összhangban a tagállamok önkéntes részvételének elvével.

30.

Különösen fontos a tagállamok igazságügyi hatóságai közötti elektronikus kommunikáció egyszerűsítése és ösztönzése (például videokonferencia vagy biztonságos elektronikus adatcsere révén).

31.

Az igazságügyi hatóságok tagjai számára biztonságos hozzáférést kell biztosítani a számukra fenntartott különböző funkciókhoz; differenciált hozzáférési joggal kell rendelkezniük, ugyanakkor egységes vagy átjárható hitelesítési módszert kell alkalmazni.

32.

Az európai e-igazságügyi portált továbbra is egyablakos ügyintézési szolgáltatásként kell fejleszteni. Ez nem zárja ki a kommunikáció egyéb formáinak alkalmazási lehetőségét (például a hálózatok közötti adatátvitelt).

33.

Az e-igazságügyi portálnak információval kell ellátnia a polgárokat, az üzleti vállalkozásokat és a jogi szakembereket az EU és tagállamai jogával kapcsolatban. A portálnak ezenfelül hozzáférési lehetőséget kell kínálnia az igazságügy területét érintő egyéb nemzeti, uniós és nemzetközi vonatkozású információkhoz.

34.

Biztosítani kell a szervezeti, jogi, technikai és szemantikai interoperabilitást. Ennek céljából az európai e-igazságügy keretében olyan technikai megoldásokat kell kidolgozni, amelyek szavatolják az igazságügyi szervek, a tagállami közigazgatási szervek, a jogi szakemberek, a polgárok és az üzleti vállalkozások közötti biztonságos adatcserét. Az új technikai szabványok kidolgozását megelőzően át kell tekinteni a már rendelkezésre álló nyitott technikai szabványokat és a már kidolgozott megoldásokat (mint például az e-Codex-projekt). A tagállamoknak szintén aktív szerepet kell játszaniuk e megoldások kidolgozásában és az azokra vonatkozó döntéshozatalban.

35.

A jogalkotási folyamat során figyelembe kell venni annak szükségességét, hogy biztosítva legyen a modern információs és kommunikációs technológiáknak az igazságügy területén hozott új uniós jogszabályok végrehajtásában való következetes használata, az új jogszabályokba a módosításokat és a meglevő jogszabályok átdolgozását is beleértve. A megosztandó adatokat kizárólag tartalmi szempontból lehet leírni, egyéb vizuális megjelenítés nem engedélyezett. Az adat-, illetve dokumentumátvitel leírásának funkcionálisnak és technológiai szempontból semlegesnek kell lennie.

36.

A jogi adatok megosztását szolgáló hatékony eszközök hiánya akadályozza ezen információtípus és különösen az európai, illetve nemzeti jogszabályokkal kapcsolatos adatok határokon átnyúló cseréjét.

37.

E kérdés megoldására és a jogi adatok Európán belüli és azon kívüli cseréjének és szemantikai interoperabilitásának növelésére különböző projektek képzelhetők el. Önkéntes alapon tovább kell folytatódnia az európai jogi szemantikus háló kidolgozására irányuló munkának, amelynek célja a jogi információkhoz való hozzáférés és a jogi információk feldolgozhatóságának javítása: ez a jogi adatok azonosításának és szemantikájának átjárhatóvá tétele révén valósulna meg.

38.

Elő kell mozdítani az igazságügy területére vonatkozó információt hordozó nemzeti nyilvántartások összekapcsolását. Biztosítani kell az összekapcsolás lehetővé tételéhez szükséges technikai és jogi előfeltételeket.

39.

Az e területre irányuló tevékenységeknek az olyan nyilvántartások összekapcsolására kell fókuszálnia, amelyek a polgárok, az üzleti vállalkozások, a jogi szakemberek és az igazságügyi szervek számára hasznosak lehetnek.

40.

Az e-igazságügyi rendszer megteremtheti a feltételeket az igazságügy területén már létező, olyan különböző európai szintű hálózatok működésének megkönnyítéséhez, mint például a polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes Európai Igazságügyi Hálózat és a büntetőügyekben illetékes Európai Igazságügyi Hálózat. Ennek érdekében az érintett hatóságokkal egyeztetve alaposabban meg vizsgálni az európai e-igazságügyi rendszerben és az e-igazságügyi portálban rejlő lehetőségeket.

41.

Az európai e-igazságügyi stratégia végrehajtása megkívánja a tagállamokban működő bírói kar és egyéb jogi szakemberek részvételét. Ezért e jogi szakembereket be kell vonni az európai e-igazságügy területét érintő megbeszélésekbe és projektekbe annak biztosítása érdekében, hogy a kidolgozásra kerülő megoldások ténylegesen megfeleljenek az egyes célcsoportok igényeinek.

42.

Ennek megfelelően elengedhetetlen, hogy a tagállamok bírói karának képviselői részt vehessenek az európai e-igazságügyre irányulóan végzett munkában, különösen az európai e-igazságügy tekintetében bevezetendő megoldásokat illetően, méghozzá oly módon, hogy véleményük és felhasználói igényük érvényre juthasson.

43.

Ezenfelül kívánatos, hogy az egyéb jogi szakemberek, így az ügyvédek, a közjegyzők, a bírósági végrehajtók és mások szintén részt vegyenek az e-igazságüggyel kapcsolatos majdani megbeszélésekben, hogy ezáltal biztosított legyen, hogy a megoldások kidolgozásakor az ő valós igényeik is latba esnek.

44.

Ezzel összefüggésben ki kell kialakítani az említett jogi szakemberekkel folytatott együttműködés menetét azzal a céllal, hogy az európai e-igazságügyi stratégia keretében a közös érdekű kérdések érvényre jussanak.

45.

Mérlegelni kell a nagyobb nyilvánosság képviselőitől – így a portál felhasználóitól és a gazdasági szereplőktől – érkező vélemények és visszajelzések összegyűjtésének lehetőségét is.

46.

Az a törekvés, hogy a polgárok Európában könnyen hozzáférhessenek az európai e-igazságügyi rendszerhez, a fordítás tekintetében határozott, költséghatékony és hosszú távú intézkedések megfontolását teszi szükségessé. Az e-igazságügyi portálon az Európai Unió valamennyi hivatalos nyelvén biztosítani kell az ott található tartalom megbízható fordítását.

47.

Az európai e-igazságügy területén megvalósuló jövőbeli fejlesztések a személyes adatok védelme szempontjából új kihívásokat vetnek majd fel. Az európai e-igazságügy jövőbeli stratégiájának végrehajtása várhatóan az adatgyűjtés és -megosztás volumenének növekedését eredményezi majd. Ezzel összefüggésben tehát a személyes adatok védelme fontos szerepet játszik. Az e-igazságügy keretében végzett jövőbeli munka során figyelembe kell venni a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről, illetve a személyes adatok szabad áramlásáról szóló szabályokat.

48.

Szükség szerint szabályokat kell elfogadni az e-igazságügyi portálon közzéteendő adattartalmakkal kapcsolatos felelősségre vonatkozóan. Alapelv, hogy a tartalomszolgáltató kizárólagos felelősséget vállal saját munkájáért, és tiszteletben tartja a szellemi tulajdonjogokat és minden egyéb alkalmazandó jogi rendelkezést.

49.

Hasonlóképpen szabályozni kell a tagállamok igazságügyi hatóságai közötti információcserét – beleértve a személyes adatok cseréjét is – lehetővé tevő elektronikus funkciók használatát, valamint a bírósági eljárásokban felhasználni kívánt dokumentumok elektronikus benyújtását.

50.

Ezzel összefüggésben a Bizottságot felkérjük arra, hogy folytassa annak vizsgálatát, vajon szükséges lehet-e az e-igazságügy területén jogalkotási eszközre vonatkozó javaslat elfogadására. Ez az eszköz az általános jogi keretet, valamint a konkrét e-igazságügyi stratégia európai szintű végrehajtásának eszközeit határozná meg.

51.

Az európai e-igazságügyi stratégia végrehajtása során mérlegelni kell a rendelkezésre álló funkcióknak az európai e-igazságügyi rendszer felhasználói körében való promotálása lehetőségeit.

52.

Az európai e-igazságügy kialakítása jelentős pénzügyi forrásokat igényel. Ezért tehát fontos megfelelő uniós szintű finanszírozást biztosítani elsősorban a következő tevékenységekre:

53.

A 2014–2020-as időszakra szóló többéves pénzügyi kereten és azon belül különösen a 2014–2020-as időszakra szóló Jogérvényesülés programra elkülönített pénzügyi keretösszegen belül biztosítani kell az e-igazságügy területén (tagállami és európai szinten egyaránt) folytatott munka európai szintű finanszírozását, ideértve a jövőbeli cselekvési terv keretében meghatározandó és végrehajtandó konkrét projektek finanszírozását is.

54.

Az e stratégia és a kapcsolódó cselekvési terv értelmében az e-igazságügyhöz kapcsolódó projektek a rendelkezésre álló egyéb uniós programok keretében is részesülhetnek finanszírozásban, amennyiben teljesítik az említett programokban megállapított feltételeket (5).

55.

Az Uniónak és tagállamainak lehetőség szerint együttműködést kell kialakítaniuk harmadik országokkal az e-igazságügy területén.

56.

Ezt az esetleges együttműködést az Európai Unió szintjén kialakított intézményi szabályok tiszteletben tartása mellett kell megvalósítani.

57.

2014 első félévében többéves cselekvési tervet kell elfogadni e stratégia végrehajtásának céljából és a stratégia nyomon követésére szolgáló gyakorlati iránymutatásként. A cselekvési tervnek a szóban forgó időszakra vonatkozóan tartalmaznia kell a tervezett projektek listáját, egyértelműen feltüntetve, hogy azokban kik kívánnak részt venni; tartalmaznia kell továbbá a projektek gyakorlati végrehajtását szolgáló intézkedéseket és egy indikatív ütemtervet, amely lehetővé teszi az e-jogi (e-igazságügy) munkacsoport, illetve adott esetben az érintett érdekeltek számára a cselekvési terv konkrét nyomon követését. A e-igazságszolgáltatásra vonatkozó előző többéves cselekvési terv eredményeit és a kapcsolódó ütemtervet az új cselekvési terv kidolgozásakor a készítők figyelembe veszik, és adott esetben nyomon követik.

58.

A munkacsoport a Bizottsággal egyeztetve készíti el a cselekvési tervet, és félévente legalább egyszer ellenőrzi annak végrehajtását; a cselekvési tervet – amennyiben a fejlemények szükségessé teszik – adott esetben ki kell igazítani.

59.

Az egyes konkrét projektekben részt vevő tagállamok informális csoportjai szükség esetén találkozót tarthatnak annak érdekében, hogy az érintett munkaterületen előbbre léphessenek. E találkozók eredményeit az e-jogi (e-igazságügy) munkacsoporttal ismertetni kell.