21.12.2007

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 337/122

---

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2007. december 14.)

az Egyesült Királyság által Észak-Írország vonatkozásában kért eltérésnek a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 91/676/EGK tanácsi irányelv alapján való engedélyezéséről

(az értesítés a C(2007) 6281. számú dokumentummal történt)

(Csak az angol nyelvű szöveg hiteles)

(2007/863/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló, 1991. december 12-i 91/676/EGK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak III. melléklete (2) bekezdésének harmadik albekezdésére,

mivel:

(1)

Amennyiben egy tagállam évente és hektáronként a 91/676/EGK irányelv III. melléklete (2) bekezdésének második albekezdése első mondatában és a) pontjában meghatározott mennyiségtől eltérő mennyiségű szerves trágyát kíván felhasználni, e mennyiséget úgy kell meghatározni, hogy az ne akadályozza az irányelv 1. cikkében meghatározott célok elérését, és e mennyiség használatának indokoltságát objektív kritériumoknak kell alátámasztaniuk, mint például ebben az esetben a növényi kultúrák hosszú növekedési időszaka és nagy nitrogénfelvétele.

(2)	2007. augusztus 10-én az Egyesült Királyság a 91/676/EGK irányelv III. melléklete (2) bekezdésének harmadik albekezdése alapján, Észak-Írország vonatkozásában eltérés iránti kérelmet nyújtott be a Bizottsághoz.

(3)

Az Egyesült Királyság által kért eltérés Észak-Írország esetében a legelőgazdaságokban hektáronként és évente maximum 250 kg szerves trágya alkalmazásának engedélyezésére vonatkozik. Az eltérés körülbelül 732 észak-írországi gazdaságra, azaz az összes telep 2,7 %-át, a hasznosított mezőgazdasági földterület 4 %-át, valamint a haszonállatok 5 %-át érintené.

(4)	A 91/676/EGK irányelvet végrehajtó jogszabály, azaz a 2006. évi Nitrates Action Programme Regulations (Northern Ireland) 2006 (Regulations 2006 No 489) elfogadásra került, és az a kért eltérésre is vonatkozik.

(5)

A 2006. évi Phosphorus (Use in Agriculture) Regulations (Northern Ireland) 2006 meghatározza a foszfátműtrágyák termőföldön való használatát szabályozó, és az ebből eredő vízszennyezés megelőzését célzó intézkedéseket. A rendeletek csak abban az esetben engedélyezik műtrágya használatát, ha bizonyítható, hogy a felhasznált mennyiség nem haladja meg az adott növényi kultúra igényét, és többek között előírják, hogy kémiai vizsgálatok végzésén keresztül kell értékelni a talaj termőképességét.

(6)

A vízminőségre vonatkozóan beérkezett adatok azt mutatják, hogy Észak-Írországban a víztestek gyakori jellemzője az alacsony nitrátkoncentráció. 2005-ben a felszín alatti vizek mintavételi pontjainak 71 %-ánál az átlagos nitrátkoncentráció 20 mg/l-nél alacsonyabb volt, 50 mg/l-nél magasabb koncentrációt pedig a mintavételi pontok mindössze 7 %-ánál mértek. A folyóvizek minőségére vonatkozó adatok azt mutatják, hogy 2005-ben a nitrátkoncentráció középértéke a mintavételi pontok 99 %-ánál 20 mg/l-nél alacsonyabb volt és egyetlen mintavételi pontnál sem haladta meg a 50 mg/l értéket. Az összes nagy tó átlagos nitrátkoncentrációja 10 mg/l-nél alacsonyabb volt.

(7)

A nitrátirányelv végrehajtásáról szóló harmadik jelentés szerint 1999 és 2003 között a felszín alatti vizek mintavételi pontjainak 72 %-ánál a nitrátkoncentráció stabil vagy csökkenő tendenciát mutatott; és ugyanebben az időszakban a felszíni vizek nitrátkoncentrációja a felszíni vizek mintavételi pontjainak 87 %-ánál szintén stabil vagy csökkenő tendenciát mutatott.

(8)	A 91/676/EGK irányelv 3. cikkének (5) bekezdésével összhangban, a Nitrates Action Programme Regulations (Northern Ireland) 2006 Észak-Írország teljes területén alkalmazandó.

(9)

Az állatállomány nagyságrendje és a műtrágyahasználat az utóbbi évtizedben csökkent. 1995 és 2005 között a szarvasmarha-, sertés- és birkaállomány 2, 36, illetve 22 százalékkal csökkent. A nitrogénműtrágyák használata 1995 és 2005 között 41 %-kal csökkent, a nitrogén alkalmazási aránya pedig 2005-ben hektáronként 89 kg volt; a foszfátműtrágyák használata ugyanebben az időszakban 49 %-kal csökkent, és 2005-ben az átlagos foszforhasználat hektáronként 7 kg volt. A nitrogéntöbblet országos szinten az 1995-ben mért 159 kg/hektárról 2005-ben 124 kg/hektárra csökkent.

(10)

A magas csapadékmennyiségnek és az esetek többségében alacsony vízelvezető-képességgel rendelkező talajnak köszönhetően Észak-Írországban a mezőgazdasági területek 93 %-a legelőgazdaság, amelynek nagy része jó vagy nagyon jó fűtermelési képességgel rendelkező területként van nyilvántartva. Az alacsony mértékű vízelvezetés következtében Észak-Írországban a talaj nagy része viszonylag magas denitrifikációs képességgel rendelkezik, amely csökkenti a talaj nitrátkoncentrációját és ezáltal a kimosódásra hajlamos nitrát mennyiségét.

(11)	Észak-Írországban a földterületek 70 %-át külterjes módon, a teljes földterület 45 %-át pedig mezőgazdasági környezetvédelmi programok keretében művelik meg.

(12)

Az éves szinten egyenletesen eloszló csapadékkal és viszonylag csekély hőmérséklet-ingadozással jellemezhető észak-írországi éghajlati viszonyok kedveznek a legelők viszonylag hosszú vegetációs időszakának, amely a keleti part mentén fekvő területeken évi 270 nap, a Középső Alföldön pedig, ahol a földeket aktívan művelik, mintegy évi 260 nap.

(13)

Az értesítéshez csatolt igazoló dokumentumok azt mutatják, hogy a javasolt hektáronkénti és évenkénti 250 kg, legeltetett állatállománytól eredő szerves trágyából származó nitrogénmennyiség legelőgazdaságokban való használata indokolt olyan objektív kritériumok alapján, mint a növényi kultúrák hosszú növekedési idénye és nagy nitrogénfelvétele.

(14)	A Bizottság a kérelem vizsgálata alapján úgy tekinti, hogy a javasolt, hektáronkénti 250 kg trágyamennyiség nem sérti a 91/676/EGK irányelv célkitűzéseit, amennyiben megfelel bizonyos szigorú feltételeknek.

(15)	Ezt a határozatot az Észak-Írországban 2007 és 2010 között hatályban lévő Nitrates Action Programme Regulations (Northern Ireland) 2006 rendelkezéseivel párhuzamosan kell alkalmazni.

(16)	Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a 91/676/EGK irányelv 9. cikke értelmében létrehozott nitrátügyi bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A Bizottság engedélyezi a 2007. augusztus 10-én kelt levélben az Egyesült Királyság által Észak-Írország vonatkozásában kérelmezett eltérést, vagyis a 91/676/EGK irányelv III. melléklete (2) bekezdésének második albekezdése első mondatában és a) pontjában előírt mennyiségnél több szerves trágya alkalmazását az alább meghatározott feltételekkel.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E határozat alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

a)	„legelőgazdaság”: olyan gazdaság, amelynek trágyázásra alkalmas mezőgazdasági területe legalább 80 %-ban fű;

b)	„legeltetett állatállomány”: marhafélék (a hízóborjak kivételével), juhok, szarvasok, kecskék és lovak;

c)	„legelő”: állandó vagy időszakos (e célra négy évnél rövidebb ideig alkalmazott) legelőterület.

3. cikk

Hatály

E határozat egyedi alapon alkalmazandó a legelőgazdaságokra a 4., 5. és 6. cikkben meghatározott feltételek mellett.

4. cikk

Éves engedély és kötelezettségvállalás

(1)   Az eltéréssel élni kívánó mezőgazdasági termelőknek évente kérelmet kell benyújtaniuk az illetékes hatóságokhoz.

(2)   Az (1) bekezdésben említett éves kérelem mellett írásban kötelezettséget kell vállalniuk az 5. és 6. cikkben előírt feltételek teljesítésére.

(3)   Az illetékes hatóságoknak gondoskodniuk kell az összes eltérési kérelem közigazgatási ellenőrzéséről. Amennyiben a nemzeti hatóságok a kérelmek (1) bekezdésben említett ellenőrzése során megállapítják, hogy az 5. és 6. cikkben előírt feltételek nem teljesülnek, úgy erről értesítik a kérelmezőt. Ettől fogva úgy kell tekinteni, hogy a kérelmet elutasították.

5. cikk

Szerves trágya és egyéb trágya alkalmazása

(1)   A legelőgazdaság területén az évente a földeken felhasznált, legeltetett állatállománytól származó szerves trágya mennyisége, beleértve a maguk az állatok révén odakerülő trágyát is, nem lehet több, mint a hektáronként 250 kg nitrogént tartalmazó mennyiség, a (2)–(8) bekezdésben található feltételekre is figyelemmel.

(2)   A teljes nitrogénkijuttatás nem haladhatja meg az adott növényi kultúra tápanyagigényét, és figyelembe kell vennie a talajból származó utánpótlást.

(3)   Minden gazdaságban gondoskodni kell trágyázási tervről, amely bemutatja a területen alkalmazott vetésforgót, valamint a szerves trágya, illetve a nitrogén- és foszfáttrágyák tervezett kijuttatását. A tervnek minden naptári évben legkésőbb március 1-jére rendelkezésre kell állnia a gazdaságban.

A trágyázási terv a következőket tartalmazza:

a)	az állatállomány nagysága, az istálló- és tárolási rendszer leírása, beleértve a szerves trágya tárolására rendelkezésre álló kapacitást;

b)	a gazdaságban keletkező szerves trágya (az istállóban és a tárolás során elvesző mennyiség levonásával) nitrogéntartalmának és foszfortartalmának kiszámítása;

c)	minden egyes növényi kultúra vetésforgója és területe, beleértve az egyes földterületek elhelyezkedésének vázlatos térképét;

d)	a növényi kultúrák előrelátható nitrogén- és foszforigénye;

e)	a gazdaságból elszállított vagy a gazdaságra szállított szerves trágya mennyisége és típusa;

f)	a talaj nitrogén- és foszfortartalmával kapcsolatos talajvizsgálati eredmények, amennyiben rendelkezésre állnak ilyenek;

g)	az egyes földterületekre szerves trágyával kijuttatott nitrogén- és foszfor (a növényi kultúra és a talajtípus tekintetében egynemű mezőgazdasági parcellákon);

h)	az egyes földterületekre műtrágyával és egyéb trágyával kijuttatott nitrogén és foszfor.

A mezőgazdasági gyakorlatban bekövetkezett bármely változás esetén az ezt követő hét napon belül felül kell vizsgálni a terveket annak érdekében, hogy azok összhangban álljanak a tényleges gyakorlattal.

(4)   Minden gazdaságnak vezetnie kell trágyázási nyilvántartást, amely tartalmazza a szennyezett víz kezelésével és a foszforkijuttatással kapcsolatos információkat is, és azt minden naptári évre vonatkozóan be kell nyújtania az illetékes hatóságnak.

(5)   Az egyedi eltérés lehetőségével élő legelőgazdaságok tudomásul veszik, hogy a 4. cikk (1) bekezdésében említett kérelem, a trágyázási terv, valamint a trágyázási nyilvántartás ellenőrzések tárgyát képezhetik.

(6)   Az egyedi eltérés lehetőségével élő valamennyi gazdaság esetében legalább 4 évente ellenőrizni kell a talaj nitrogén- és foszfortartalmát a gazdaság minden egyes, a vetésforgó és a talajminőség szempontjából egynemű területén. A területen 5 hektáronként legalább egy elemzést kell végezni.

(7)   Ősszel, a legelő megművelése előtt nem szabad trágyázni.

(8)   Az egyedi eltérés lehetőségével élő valamennyi legelőgazdaságnak gondoskodnia kell arról, hogy az e határozat 7. cikkének (2) bekezdésével összhangban az illetékes hatóság által meghatározott módszer szerint kiszámított foszforegyensúly ne haladja meg hektáronként és évenként a 10 kg többletet.

6. cikk

Földhasználat

A gazdaság trágyahasználatra alkalmas felszínének legalább 80 %-a fűvel borított kell, hogy legyen. Az egyedi eltérés lehetőségével élő gazdálkodóknak a következő szabályokat kell betartaniuk:

a)	az időszakos legelőket tavasszal föl kell szántani;

b)	közvetlenül a legelő felszántását követően minden talajtípuson magas nitrogénigényű növénykultúrát kell telepíteni;

c)	a vetésforgó nem tartalmazhat hüvelyeseket vagy más, a légköri nitrogént megkötő növényeket. Ez a feltétel azonban nem vonatkozik a lóherére az 50 %-nál kevesebb lóherét tartalmazó legelők esetében, illetve az olyan gabona- vagy borsóültetvényekre, amelyek fűvel vannak alávetve.

7. cikk

Egyéb intézkedések

(1)   Ezt az eltérést az egyéb közösségi környezetvédelmi jogszabályok végrehajtásához szükséges intézkedések sérelme nélkül kell alkalmazni.

(2)   Az illetékes hatóságok elkészítik és a Bizottsághoz eljuttatják az eltérés lehetőségével élő gazdaságok esetében érvényes foszforegyensúly kiszámításának részletes módszerét, figyelembe véve a koncentrátumokkal, takarmánnyal és trágyával bevitt foszfátmennyiséget, illetve a termékekbe (élő állat, hús és egyéb állati termékek), takarmányokba és növényi kultúrákba kijutott foszfátmennyiséget.

8. cikk

Ellenőrzés

(1)   Az illetékes hatóság minden körzet vonatkozásában évente elkészíti és aktualizálja az egyedi eltérés hatálya alá tartozó legelőgazdaságok, az érintett állatállomány és az érintett földterület százalékos arányát feltüntető térképeket.

Ezeket a térképeket minden évben be kell nyújtani a Bizottságnak, első alkalommal 2008. május 1-jéig.

(2)   A cselekvési program és az eltérés hatálya alá tartozó gazdaságok ellenőrzése a mezőgazdasági üzemek szintjén és mezőgazdasági mintavételi pontokon történik. A referenciaként szolgáló mintavételi pontoknak reprezentatívaknak kell lenniük a különböző talajtípusok, intenzitási szintek és trágyázási gyakorlatok szempontjából.

(3)   Felmérések és tápanyagvizsgálatok útján adatokat kell biztosítani a helyi földhasználatról, a vetésforgókról és az egyedi eltérést alkalmazó gazdaságok mezőgazdasági gyakorlatáról. Ezeket az adatokat modellalapú számításokhoz lehet használni, amelyek célja, hogy felmérjék a nitrátkimosódás és a foszforveszteség nagyságrendjét az évente és hektáronként legfeljebb 250 kg, szerves trágyából származó nitrogénnel kezelt legelőkön.

(4)   A mezőgazdasági mintavételi területekhez tartozó gazdaságok felszínközeli talajvizeinek, talajvizeinek, elvezetett vizeinek és folyóvizeinek megfigyelésével adatok gyűjthetők a gyökérzónából a felszín alatti és felszíni vizekbe szivárgó víz nitrogén- és foszforkoncentrációjáról.

(5)   Megerősített megfigyelést kell folytatni a leginkább veszélyeztetett tavak közelében lévő mezőgazdasági mintavételi területeken.

(6)   Tanulmányt kell végezni, amelynek keretében az eltérési időszak végéig részletes tudományos adatokat kell gyűjteni az intenzív legelőrendszerekről, annak érdekében, hogy a tápanyaghasználatot javítani lehessen. A tanulmánynak a reprezentatív területeken lévő intenzív tejtermelő rendszereknél tapasztalt tápanyagveszteségekre kell összpontosítania, beleértve a nitrátkioldódást, a denitrifikálódási veszteséget és a foszfátveszteséget.

9. cikk

Ellenőrzések

(1)   Az illetékes nemzeti hatóság közigazgatási ellenőrzéseket hajt végre a tekintetben, hogy az egyedi eltérés lehetőségével élő gazdaságok betartják-e az évente és hektáronként legfeljebb 250 kg, legeltetett állatállománytól eredő szerves trágyából származó nitrogénre vonatkozó előírást, a nitrogénre és a foszforra vonatkozó maximális trágyázási arányt és a földhasználati feltételeket.

(2)   Szántóföldi ellenőrzési tervet kell készíteni, amely kockázatelemzésen, az előző évek ellenőrzéseinek eredményein és a 91/676/EGK irányelv végrehajtására szolgáló jogszabályok véletlenszerű általános ellenőrzéseinek eredményein alapul. A szántóföldi ellenőrzéseknek az 5. és 6. cikkben meghatározott feltételek szerinti egyedi eltérés lehetőségével élő gazdaságok legalább 3 %-ára kell kiterjedniük.

10. cikk

Jelentések

(1)   Az illetékes hatóság minden évben benyújtja a megfigyelési adatokat a Bizottsághoz, a vízminőség alakulásáról és értékelésének gyakorlatáról készített rövid jelentéssel együtt. A jelentésnek ki kell térnie arra, hogy az eltérés feltételeinek teljesítését hogyan értékelik a gazdaságok szintjén végzett ellenőrzéseken keresztül, és be kell számolnia a közigazgatási és helyszíni ellenőrzések alapján a feltételeknek meg nem felelő gazdaságokról.

Az első jelentést 2008 novemberéig, a továbbiakat pedig a soron következő év júniusáig kell megküldeni.

(2)   Az így kapott eredményeket a Bizottság figyelembe veszi egy esetleges újabb eltérési kérelem elbírálásakor.

11. cikk

Alkalmazás

E határozat a 2006. december 1-jeiNitrates Action Programme Regulations (Northern Ireland) 2006 (Regulations 2006 No 489) keretében alkalmazandó, és 2010. december 31-én hatályát veszti.

12. cikk

Ennek a határozatnak az Egyesült Királyság a címzettje.

---

(1)  HL L 375., 1991.12.31., 1. o. Az 1882/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított irányelv.

---