EUR-Lex Access to European Union law
This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 52013DC0533
COMMUNICATION FROM THE COMMISSION TO THE EUROPEAN PARLIAMENT, THE COUNCIL, THE EUROPEAN ECONOMIC AND SOCIAL COMMITTEE AND THE COMMITTEE OF THE REGIONS Improving OLAF's governance and reinforcing procedural safeguards in investigations: A step-by-step approach to accompany the establishment of the European Public Prosecutor's Office
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Az OLAF irányításának javítása és a vizsgálatokra vonatkozó eljárási biztosítékok megerősítése: Az Európai Ügyészség létrehozását kísérő fokozatos megközelítés
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Az OLAF irányításának javítása és a vizsgálatokra vonatkozó eljárási biztosítékok megerősítése: Az Európai Ügyészség létrehozását kísérő fokozatos megközelítés
/* COM/2013/0533 final */
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Az OLAF irányításának javítása és a vizsgálatokra vonatkozó eljárási biztosítékok megerősítése: Az Európai Ügyészség létrehozását kísérő fokozatos megközelítés /* COM/2013/0533 final */
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI
PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A
RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Az OLAF irányításának javítása és a
vizsgálatokra vonatkozó eljárási biztosítékok megerősítése:
Az Európai Ügyészség létrehozását kísérő fokozatos megközelítés 1. Bevezetés: Az Európai Csalás Elleni Hivatalt a Közösség
érdekeit sértő csalás és más illegális tevékenységek elleni fellépés
hatékonyságának előmozdítása érdekében 1999. április 28-án hozta létre egy
bizottsági határozat. Az 1073/1999/EK
tanácsi rendelet, az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet, valamint az 1999.
május 25-i intézményközi megállapodás rendelkezik arról, hogy milyen módon kell
az OLAF-nak lefolytatnia vizsgálatait. Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság
közötti intézményközi megállapodás jogi garanciát biztosít arra vonatkozóan,
hogy a belső vizsgálatokat a három intézménynél és valamennyi egyéb
közösségi szervnél, hivatalnál és ügynökségnél azonos feltételek mellett
lehessen elvégezni. Az OLAF külső vizsgálati hatáskörei
elsősorban a Bizottság által a 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendelet (az
Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelme) és a 2185/96/Euratom, EK
tanácsi rendelet (az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb
szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni
ellenőrzések és vizsgálatok) értelmében ráruházott hatásköröket fedi. Az OLAF tevékenységének alapját képezi a
kölcsönös közigazgatási segítségnyújtásról szóló 515/97/EK rendelet is. Az OLAF létrehozása óta erősödött az Unió
pénzügyi érdekeinek védelme. Az
idők során szerzett tapasztalatok arra utaltak, hogy az OLAF irányítását
meg kell erősíteni. A Bizottság
két jogalkotási javaslatot terjesztett elő, az elsőt 2004-ben, a
másodikat pedig 2006-ban. Mindkét
javaslat az OLAF vizsgálataira vonatkozó eljárási garanciák megerősítésére
irányult, mivel e kérdést az 1999-es szabályozási keret szinte egyáltalán nem
érintette. 2. A
felülvizsgált OLAF-rendelet A Bizottság 2011. márciusi javaslata alapján,
intenzív tárgyalásokat követően a felülvizsgált OLAF-rendelet
kompromisszumos változatát a Tanács 2013. február 25-én[1], az Európai Parlament pedig
2013. július 3-án[2]
egyhangúan elfogadta. A felülvizsgált rendelet célja az OLAF
irányításának erősítése a belső és külső vizsgálatokra vonatkozó
eljárási jogok, valamint az OLAF és az intézmények, illetve az OLAF és a
tagállami hatóságok közötti információcsere megerősítése révén. 3. A jogi keret további megszilárdítása érdekében tervezett intézkedések Az Európai Ügyészség létrejöttével
jelentősen megváltozik az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő
csalást és más illegális tevékenységeket érintő vizsgálatok
lefolytatásának módja az Unióban. A jövőben az Európai Ügyészség
hatáskörébe tartozó bűncselekmény gyanúja esetén az ezt követő
vizsgálatokat az Európai Ügyészség végzi, igazságügyi szervként,
ellentétben a jelenlegi helyzettel, amikor az OLAF végez erre vonatkozóan igazgatási
vizsgálatokat. E változással
egyidejűleg természetesen jelentős mértékben megerősítik a
vizsgálatban érintett személyekre vonatkozó eljárási garanciákat. Az Európai Ügyészségről szóló
rendeletjavaslat szerint az Európai Ügyészség által indított vizsgálatok
esetében a nyomozásokra jellemző valamennyi megerősített eljárási
garancia alkalmazandó. Így amennyiben
az Európai Ügyészség az uniós intézmények egyik alkalmazottjával szemben indít
nyomozást, kérelmeznie kell, hogy az intézmény a Szerződések 7.
jegyzőkönyvének megfelelően vonja vissza a nyomozás tárgyát
képező személy(ek) számára biztosított mentességet (lásd még az Európai
Ügyészségről szóló rendeletjavaslat 19. cikkét). E rendelkezések az intézmények tagjaira, ezen belül az Európai
Parlament tagjainak és a Bizottság tagjainak mentességére is alkalmazandók
lennének. Emellett az Európai Ügyészség az Európai
Ügyészségről szóló rendeletjavaslat 26. cikkével, valamint a nemzeti
büntetőjogban az érintett intézkedésre vonatkozóan meghatározott részletes
szabályokkal összhangban hajtja majd végre nyomozati intézkedéseit. A legkomolyabb beavatkozással járó nyomozati
intézkedések 26. cikkben előterjesztett csoportja (pl. házkutatás és
lefoglalás, távközlés lehallgatása, fedett nyomozás) esetében uniós szinten
harmonizált követelmény lesz, hogy az Európai Ügyészségnek előzetes bírósági
engedélyt kell szereznie az ilyen intézkedések elvégzéséhez. Az Európai Ügyészség nyomozati intézkedéseire
vonatkozóan a hatáskörrel rendelkező nemzeti bíró a büntetőeljárásról
szóló nemzeti szabályoknak megfelelően bírósági felülvizsgálatot végezhet
(lásd az Európai Ügyészségről szóló rendeletjavaslat 36. cikkét). A nemzeti jog valamely nyomozati cselekménnyel
szemben közvetlen jogi védelmet biztosíthat, így a nyomozati cselekmény
jogszerűségét már a nyomozati szakasz során, a vádemelést
megelőzően gyorsan ellenőrizni lehet. Az Európai Ügyészség jövőbeli
létrehozásának következtében az OLAF kevésbé jelentős szerepet játszik
majd az EU pénzügyi érdekeit sértő lehetséges bűncselekményekkel
kapcsolatos belső (azaz az uniós intézményeken, szerveken és az Unió ügynökségein
belüli) ügyek tekintetében. Az
Európai Ügyészség létrejöttét követően az OLAF az ilyen ügyekben csak
előzetesen értékeli majd a nála bejelentett állításokat. Az OLAF ezentúl nem folytat vizsgálatot, ám erre
irányuló felkérés esetén segítséget fog nyújtani az Európai Ügyészségnek (mint
ahogy a tagállami ügyészeknek már most is segítséget nyújt). Ez a változás lehetővé teszi a vizsgálatok
felgyorsítását, és segíteni fogja annak megelőzését, hogy ugyanazon
tényállás alapján egyidejűleg kerüljön sor igazgatási vizsgálatra és
bűnügyi nyomozásra. Ily módon
növekedni fog a bűnüldözés sikerének esélye. Egyértelmű, hogy az igazgatási
vizsgálatok helyett igazságügyi nyomozást bevezető alapvető
szemléletmódbeli változásból szükségszerűen következik, hogy az OLAF-rendelet
is több ponton módosításra szorul. E
módosításokat az Európai Ügyészségről szóló rendelettel egy időben
kell hatályba léptetni. A Bizottság
ennek érdekében kellő időben jogalkotási javaslatokat terjeszt majd
elő. Emellett a Bizottság
helyénvalónak tartja, hogy irányozzák elő az OLAF-rendelet további
szisztematikus továbbfejlesztését, amely kiegészítené a jelen reform
eredményeit. Ennek kiindulópontját az
Európai Ügyészségről szóló rendeletben javasolt eljárási biztosítékok
jelentik, amelyek – mutatis mutandis – az OLAF igazgatási vizsgálataiba
is beépíthetők. Különösen két
alapvető elem mérlegelendő, mégpedig: ·
az „eljárási biztosítékok független
ellenőre” hivatalának létrehozása a vizsgálati intézkedések jogi
felülvizsgálata érdekében, valamint ·
megerősített eljárási biztosítékokról való rendelkezés arra az esetre vonatkozóan, ha az OLAF a házkutatáshoz
és lefoglaláshoz hasonló intézkedéseket kíván végrehajtani az uniós
intézményeknél, szerveknél, hivatalokban és ügynökségeknél. Az „eljárási biztosítékok ellenőrének”
hivatala igazgatási szempontból a Bizottsághoz tartozna. Az ellenőr hivatala számára a felülvizsgált OLAF-rendelet
kifejezetten biztosítaná az OLAF-fal, a Bizottsággal és az egyéb uniós
intézményekkel szembeni teljes függetlenség garanciáit. Az eljárási biztosítékok ellenőrét a Bizottság nevezné ki ötéves
hivatali időre, a Felügyelő Bizottság részvételével zajló eljárás
szerint; az ellenőrnek jogi
háttérrel, továbbá az alapvető jogok és a büntetőjog terén szerzett
magas szintű jogi gyakorlattal kell rendelkeznie. Kizárólagos feladatköre lenne, hogy ellenőrizze az OLAF
vizsgálatai során alkalmazandó eljárási garanciák betartását, valamint az
indokolatlan késések megelőzése érdekében a vizsgálatok gyors
lebonyolítását. Hivatalból vagy a
vizsgálatokban érintett bármely személy panaszára eljárhatna. Az ellenőr köteles lenne az ilyen panaszokat
gyors, kontradiktórikus eljárás keretében meghallgatni. Következetései nem lennének hivatalosan kötelező erejűek az
OLAF főigazgatójára nézve, az OLAF azonban csak akkor dönthetne úgy, hogy
nem követi az ellenőr megállapításait, ha erről indokolást tartalmazó
feljegyzést csatol a hatáskörrel rendelkező igazságügyi hatóság számára
elküldendő végleges jelentéshez. Az OLAF főigazgatója általános joggal rendelkezne arra, hogy
konzultáljon az eljárási biztosítékok ellenőrével az eljárási biztosítékok
tiszteletben tartásával kapcsolatos kérdésekről és különösen az olyan
esetekről, amikor az érintett személy számára nem nyújtható tájékoztatás. Az eljárási biztosítékok ellenőre számára
biztosítani kell a feladatainak késedelem nélküli elvégzéséhez szükséges
személyzetet. Az új hivatal nem váltaná fel az OLAF
vizsgálati intézkedéseire vonatkozó bírósági felülvizsgálat jelenlegi
rendszerét. Ellenkezőleg, e
rendszer hasznos kiegészítését jelentené: az OLAF vizsgálataiban érintett
egyének új jogorvoslati joggal élhetnének, azaz ritkábban kerülne sor arra,
hogy az OLAF által állítólagosan elkövetett eljárási szabálytalanságokat a
tárgyalási szakaszban tagállami bíró, vagy kártérítési kereset alapján a
Törvényszék vizsgálja. Az
ellenőr az eljárási garanciák betartását az OLAF valamennyi független
vizsgálata során ellenőrizné, bármilyen jellegűek is legyenek azok
(belső/külső, az Unió pénzügyi érdekeit érintő vagy sem). Az eljárási biztosítékok ellenőrének
feladatköre egyértelműen elkülönítendő az OLAF Felügyelő
Bizottságétól, amely a továbbiakban is a jelenleg módosított OLAF-rendeletben
meghatározott feladatokat látja el. Ezek
közé tartozik, hogy nyomon követi a rendszerszintű fejleményeket abban a
tekintetben, hogy tiszteletben tartanak-e bizonyos feltételeket (pl. eljárási
jogok, a vizsgálatok ésszerű határidőn belüli lefolytatása), anélkül
azonban, hogy a folyamatban levő vizsgálati eljárásokba beavatkozna. Ezért kívánatos, hogy az eljárási biztosítékok
ellenőre rendszeresen beszámoljon tevékenységeiről a Felügyelő
Bizottságnak. Másodszor, új, megerősített eljárási
biztosítékok kerülnének bevezetésre az OLAF által felhatalmazása értelmében
a belső vizsgálatok során elvégezhető, legkomolyabb beavatkozással
járó vizsgálati intézkedések esetében, azaz az irodák átvizsgálására, a
dokumentumokról vagy bármilyen adathordozó eszköz tartalmáról való másolatok
készítésére és az ilyen dokumentumok vagy adatok megőrzésére való jogosultsága
tekintetében, amely a házkutatás és lefoglalás elvégzésére való jogosultsághoz
hasonlítható. Az OLAF jelenlegi
hatáskörét nézve kizárólag ezek tekinthetők olyan intézkedéseknek, amelyek
funkciójukat nézve hasonlóak az Európai Ügyészségről szóló rendelet 26.
cikkében meghatározott, nagyobb beavatkozással járó nyomozati intézkedésekhez. Ugyanakkor az OLAF az Európai Ügyészség jogkörébe
tartozó, nagyobb beavatkozással járó egyéb intézkedések megtételére – például
távközlés lehallgatására – semmilyen esetben nem jogosult. A megerősített eljárási követelmények
kialakítása során a rendelet tekintettel lenne az EU alkalmazottai és az
uniós intézmények tagjai – azaz az Európai Parlament tagjai, az Európai
Tanács elnöke, a Bizottság tagjai, az uniós bíróságok bírái és
főtanácsnokai, a Számvevőszék tagjai, valamint az Európai Beruházási
Bank és az Európai Központi Bank döntéshozó szerveinek tagjai – között fennálló
objektív eltérésre. Ez a
megkülönböztetés indokolt, mivel a Szerződések az uniós intézmények tagjait
különleges felelősségi körrel ruházzák fel és a megválasztásukra vagy
kinevezésükre vonatkozóan speciális eljárást határoznak meg, míg az
alkalmazottak jogairól és kötelezettségeiről a személyzeti szabályzat
rendelkezik. Abban az esetben, ha az OLAF jogkörével élve
az alkalmazottak irodáit kívánja átvizsgálni, vagy az azok birtokában
lévő dokumentumokról vagy adathordozók tartalmáról kíván másolatot
készíteni, kötelezően ki kellene kérnie az eljárási biztosítékok
ellenőrének előzetes véleményét. Amennyiben az ellenőr kétségesnek találja a tervezett intézkedés
arányosságát, az OLAF csak azt követően végezhetné azt el, ha a végleges
jelentéséhez csatolandó, indokolást tartalmazó feljegyzésben részletesen
ismertette ennek okait. Abban az esetben, ha az OLAF jogkörével élve valamely
uniós intézmény tagjának irodáit kívánja átvizsgálni, vagy az utóbbi
birtokában lévő dokumentumokról vagy adathordozók tartalmáról kíván
másolatot készíteni, ehhez előzetesen kvázi bírói engedélyt kellene
szereznie. Az OLAF számára az OLAF
főigazgatójának kérelme alapján nyújtható ilyen engedély kiadásának
jogával olyan személyt kell felruházni, aki rendelkezik a bírói tisztségbe
történő kinevezéshez szükséges alkalmassággal, és ideális esetben az uniós
bíróságok volt bírái közé tartozik. Ezt a személyt speciális intézményközi
eljárás keretében kell kinevezni a rendeletben meghatározott hivatali
időre, és e feladatát részmunkaidőben kell ellátnia. Kívánatos, hogy
munkájában segítsék őt az eljárási biztosítékok ellenőre és annak
munkatársai. 4. Következtetés Összegezve, a Bizottság véleménye szerint az
OLAF igazgatásának további megerősítése és a vizsgálataira vonatkozó
eljárási biztosítékok erősítése a legmegfelelőbb módon fokozatos
megközelítés alkalmazásával valósítható meg. A Bizottság örömmel fogadja, hogy első
lépésként most hatályba lép a felülvizsgált OLAF-rendelet. Második lépésként a Bizottság helyénvalónak
tartja, hogy az OLAF-rendelet további szisztematikus továbbfejlesztését
irányozza elő, amelynek kiindulópontjául az Európai Ügyészség
létrehozásáról szóló bizottsági javaslatban meghatározott azon eljárási
biztosítékok szolgálnak, amelyek beépíthetők az OLAF igazgatási
vizsgálataiba, és már az Európai Ügyészség létrehozása előtt életbe
léptethetők. E továbbfejlesztés két fontos lépése lenne egyrészt a
vizsgálati intézkedések jogi felülvizsgálatának megerősítése az eljárási
biztosítékok független ellenőre új hivatalának létrehozásával, másrészt
pedig az OLAF által az intézményeknél lefolytatott, házkutatáshoz és lefoglaláshoz
hasonló jellegű intézkedésekre vonatkozó megerősített eljárási
biztosítékok bevezetése. A Bizottság javaslatban fogja előterjeszteni az
OLAF-rendelet azon módosításait is, amelyekre az Európai Ügyészség létrehozása
miatt van szükség. E módosításokat az Európai Ügyészségről szóló
rendelettel egy időben kell hatályba léptetni. Mindez a rendszert
érintő változást jelent majd, mivel az igazgatási vizsgálatoktól az
igazságügyi nyomozás felé való elmozdulásra kerül sor, és jelentősen
megváltoztatja az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalást és más illegális
tevékenységeket érintő vizsgálatok lefolytatásának módját. Ezzel együtt
jár az alkalmazandó eljárási biztosítékok jelentős megerősítése. PÉNZÜGYI
KIMUTATÁS A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB
ADATAI A javaslat/kezdeményezés címe A Bizottság
közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és
Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: „Az OLAF
irányításának javítása és a vizsgálatokra vonatkozó eljárási biztosítékok
megerősítése: Az Európai Ügyészség
létrehozását kísérő fokozatos megközelítés” A tevékenységalapú irányítás /tevékenységalapú
költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)[3] Szakpolitikai
terület: 24.01. Igazgatási kiadások a csalás elleni küzdelem politikai
területén A javaslat/kezdeményezés típusa ¨ A javaslat/kezdeményezés új intézkedésre
irányul ¨ A javaslat/kezdeményezés kísérleti
projektet/előkészítő intézkedést követő új intézkedésre
irányul[4] X A
javaslat/kezdeményezés jelenlegi intézkedés meghosszabbítására irányul ¨ A javaslat/kezdeményezés új intézkedésnek
megfelelően módosított intézkedésre irányul Célkitűzés(ek) A javaslat/kezdeményezés által érintett többéves
bizottsági stratégiai célkitűzés(ek) A csalás
elleni küzdelem – Az EUMSZ 325. cikke Konkrét célkitűzés(ek) és a tevékenységalapú
irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett
tevékenység(ek) 7.1.a sz.
konkrét célkitűzés A
tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe
tartozó érintett tevékenység(ek) 24.01. Igazgatási
kiadások a csalás elleni küzdelem politikai területén Várható eredmény(ek) és hatás(ok) Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a
javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra. Az eljárási
biztosítékok ellenőre hivatalának létrehozása a következő várható
hatásokkal jár: – Az OLAF
vizsgálataiban érintett személyek eljárási jogainak fokozott védelme; – A belső
és külső vizsgálatok átláthatóságának javulása; – A
vizsgálatokra vonatkozó eljárási követelmények betartásának hatékonyabb nyomon
követése –
Lehetőség a beavatkozásra az OLAF vizsgálataiban érintett személyek által
az eljárási biztosítékok ellenőre elé terjesztett panaszok alapján. Eredmény- és hatásmutatók Tüntesse fel a javaslat/kezdeményezés megvalósításának
nyomon követését lehetővé tevő mutatókat. – A panaszok
indokolatlan késedelem nélküli gyors kezelése; – Az OLAF-tól
független, gyors kontradiktórikus eljárás megszervezése. A javaslat/kezdeményezés indoklása Rövid vagy hosszú távon kielégítendő
szükséglet(ek) Az „eljárási
biztosítékok ellenőre” hivatalának létrehozásától az OLAF belső és
külső eljárásaiban érintett személyek eljárási jogai tiszteletben
tartásának javulása és az OLAF elszámoltathatóságának erősítése várható. Az uniós részvételből adódó többletérték Az „eljárási
biztosítékok ellenőre” által biztosított hozzáadott érték abból áll, hogy
az ellenőr nyomon tudja majd követni az OLAF-rendeletben biztosított
eljárási jogok tiszteletben tartását, és gyorsan, indokolatlan késedelem nélkül
kezelni tudja az érintettek panaszait. Az ellenőr biztosítani fogja, hogy
az OLAF teljes mértékben tiszteletben tartsa az érintettek eljárási jogait. Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága A felülvizsgált
OLAF-rendelet, amelynek hatályba lépése 2013 októberében várható, az OLAF
belső és külső vizsgálataiban érintett személyek és a tanúk számára
számos eljárási jogot biztosít. A Bizottság
korábban, az OLAF által lefolytatott vizsgálatokról szóló 1073/1999/EK rendelet
módosítására irányuló előző, COM (2006)0244 végleges számú
javaslatában bevezette a „felülvizsgálati tanácsadó” fogalmát, 2011. évi
módosított javaslatában (COM (2011)0135) pedig a „felülvizsgálati eljárás”
fogalmát. Mindkét javasolt funkció arra irányult, hogy gyorsan
ellenőrizhető legyen az OLAF vizsgálataiban érintett személyek
eljárási jogainak tiszteletben tartása. A jogalkotó
számára azonban egyik javaslat sem volt elfogadható, tekintettel arra, hogy
problematikusnak bizonyult összeegyeztetni az OLAF-tól való nagyfokú
függetlenséget a költséghatékonyság és költségsemlegesség követelményével. A Bizottság
jelen javaslata szerint az „eljárási biztosítékok ellenőrének” hivatala
igazgatási szempontból a Bizottsághoz tartozna. Az ellenőr hivatala
számára a felülvizsgált OLAF-rendelet kifejezetten biztosítaná az OLAF-fal,
a Bizottsággal és az egyéb uniós intézményekkel szembeni teljes függetlenség
garanciáit. Az eljárási biztosítékok ellenőrét a Bizottság nevezné ki
ötéves hivatali időre, a Felügyelő Bizottság részvételével zajló
eljárás szerint; az ellenőrnek jogi háttérrel, továbbá az alapvető
jogok és a büntetőjog terén szerzett magas szintű jogi gyakorlattal
kell rendelkeznie. Kizárólagos feladatköre lenne, hogy ellenőrizze az OLAF
vizsgálatai során alkalmazandó eljárási garanciák betartását, valamint az
indokolatlan késedelem megelőzése érdekében a vizsgálatok gyors
lebonyolítását. Hivatalból vagy a vizsgálatokban érintett bármely személy
panaszára eljárhatna. E szerepkört
el kell különíteni az OLAF Felügyelő Bizottság küldetésétől, amely a
jövőben is felügyeli a szisztematikus hiányosságok nyomon követésével
kapcsolatos funkciókat, és támogatja az OLAF függetlenségét. Egyéb pénzügyi eszközökkel való
összeegyeztethetőség és lehetséges szinergia A felülvizsgált
OLAF-rendelet: A Bizottság 2011. márciusi javaslata
alapján, intenzív tárgyalásokat követően a felülvizsgált OLAF-rendelet
kompromisszumos változatát a Tanács 2013. február 25-én, az Európai Parlament
pedig 2013. július 3-án egyhangúan elfogadta. A felülvizsgált
rendelet célja az OLAF irányításának erősítése a belső és külső
vizsgálatokra vonatkozó eljárási jogok, valamint az OLAF és az intézmények,
illetve az OLAF és a tagállami hatóságok közötti információcsere
megerősítése révén. Az
ellenőr hivatala révén a felülvizsgált rendelet az abban biztosított
jogokkal kapcsolatos panaszok független kezelésével egészül ki. Az Európai
Ügyészség létrehozásáról szóló rendelet: Az Európai
Ügyészség létrejöttével jelentősen megváltozik az Európai Unió pénzügyi
érdekeit sértő csalást és más illegális tevékenységeket érintő
vizsgálatok lefolytatásának módja az Unióban. A jövőben
az Európai Ügyészség hatáskörébe tartozó bűncselekmény gyanúja esetén az
ezt követő vizsgálatokat az Európai Ügyészség végzi, ügyészi szervként,
ellentétben a jelenlegi helyzettel, amikor az OLAF végez erre vonatkozóan
igazgatási vizsgálatokat. E változással egyidejűleg természetesen
jelentős mértékben megerősítik a vizsgálatban érintett személyekre
vonatkozó eljárási garanciákat. Az OLAF vizsgálataiban
érintett személyek eljárási biztosítékainak az eljárási biztosítékok
ellenőre hivatalának létrehozásával történő megerősítése
előkészítő lépést jelent az Európai Ügyészség létrehozása felé. Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama ¨ A javaslat/kezdeményezés határozott időtartamra vonatkozik ¨ A
javaslat/kezdeményezés időtartama: ÉÉÉÉ [HH/NN]-tól/-től ÉÉÉÉ
[HH/NN]-ig ¨ Pénzügyi hatás:
ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig X A
javaslat/kezdeményezés határozatlan időtartamra vonatkozik Beindítási időszak: 2015-től 2016-ig, azt követően: rendes ütem. Tervezett irányítási módszer(ek)[5] X Bizottság általi közvetlen
irányítás ¨ Megosztott irányítás a tagállamokkal ¨ Közvetett irányítás, a végrehajtási
feladatokat az alábbiaknak delegálva: ¨ nemzetközi
szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg) ¨az EBB és az Európai
Beruházási Alap ¨ a
költségvetési rendelet 208. és 209. cikkében említett szervek ¨ közjogi
szervek ¨ magánjog
alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, olyan mértékben,
amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak ¨ a
valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra
közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi
garanciákat nyújtó szervek ¨ az
EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával
megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott személyek Megjegyzések […] […] IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó
rendelkezések Ismertesse a
rendelkezések gyakoriságát és feltételeit. Az eljárási
biztosítékok ellenőrének rendszeresen be kell számolnia
tevékenységeiről az OLAF Felügyelő Bizottságának. Irányítási és kontrollrendszer Felismert kockázat(ok) Az OLAF
vizsgálataiban érintett személyek panaszaiban található személyes adatok
feldolgozása. Tervezett ellenőrzési mód(ok) Az Európai
Számvevőszék által végzett utólagos ellenőrzések. A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére
vonatkozó intézkedések Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett
megelőző és védintézkedéseket. Az
alkalmazottak tekintetében jelentkező összeférhetetlenség
megelőzésére és kezelésére vonatkozó szabályok elfogadása. A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT
PÉNZÜGYI HATÁSA A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és
a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások? Jelenlegi költségvetési tételek A többéves pénzügyi
keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében. A többéves pénzügyi keret fejezete || Költségvetési tétel || Kiadás típusa || Hozzájárulás Szám 5. fejezet: igazgatási kiadások || diff./nem diff. ([6]) || EFTA-országoktól[7] || tagjelölt országoktól[8] || harmadik országoktól || a költségvetési rendelet 21. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében || XX.YY Európai Bizottság || DIFF || NEM || NEM || NEM || NEM Létrehozandó új költségvetési tételek A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig
a költségvetési tételek sorrendjében. A többéves pénzügyi keret fejezete || Költségvetési tétel || Kiadás típusa || Hozzájárulás Szám [Megnevezés………………………………] || diff./nem diff. || EFTA-országoktól || tagjelölt országoktól || harmadik országoktól || a költségvetési rendelet 21. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében || [XX.YY.YY.YY] || || IGEN/NEM || IGEN/NEM || IGEN/NEM || IGEN/NEM A kiadásokra gyakorolt becsült hatás A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése millió EUR (három tizedesjegyig) A többéves pénzügyi keret fejezete || Szám || [Megnevezés...................................................................] [Szerv]: <…….> || || || N. év[9] || N+1. év || N+2. év || N+3. év || A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető || ÖSSZESEN 1. költségvetési cím: || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (1) || || || || || || || || Kifizetési előirányzatok || (2) || || || || || || || || 2. költségvetési cím: || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (1a) || || || || || || || || Kifizetési előirányzatok || (2a) || || || || || || || || 3. költségvetési cím: || Kötelezettségvállalási előirányzatok || (3a) || || || || || || || || || Kifizetési előirányzatok || (3b) || || || || || || || || A(z) <…> [szervhez] tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || =1+1a +3 || || || || || || || || Kifizetési előirányzatok || =2+2a +(3b) || || || || || || || || A többéves pénzügyi keret fejezete || 5 || „Igazgatási kiadások” millió EUR (három tizedesjegyig) || || || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || || ÖSSZESEN Controller of procedural safeguard || Humánerőforrás || 0,262 || 0,524 || 0,524 || 0,524 || 0,524 || 0,524 || || 2,882 Egyéb igazgatási kiadások || 0,012 || 0,025 || 0,025 || 0,025 || 0,025 || 0,025 || || 0,137 ÖSSZESEN || Előirányzatok || 0,274 || 0,549 || 0,549 || 0,549 || 0,549 || 0,549 || || 3,019 A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat || 0,274 || 0,549 || 0,549 || 0,549 || 0,549 || 0,549 || || 3,019 millió EUR (három tizedesjegyig) || || || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || || ÖSSZESEN A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || 0,274 || 0,549 || 0,549 || 0,549 || 0,549 || 0,549 || || 3,019 Kifizetési előirányzatok || 0,274 || 0,549 || 0,549 || 0,549 || 0,549 || 0,549 || || 3,019 A(z) [szerv]
operatív előirányzataira gyakorolt becsült hatás ¨ A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív
előirányzatok felhasználását. ¨ A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok
felhasználását vonja maga után: Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR
(három tizedesjegyig) Tüntesse fel a célkitűzéseket és a teljesítéseket ò || || || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || || || ÖSSZESEN TELJESÍTÉSEK Típus[10] || Átlagos költségek || Szám || Költség || Szám || Költség || Szám || Költség || Szám || Költség || Szám || Költség || Szám || Költség || Szám || Költség || Összesített szám || Összköltség 1. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS[11]… || || || || || || || || || || || || || || || || – Teljesítés || || || || || || || || || || || || || || || || || || – Teljesítés || || || || || || || || || || || || || || || || || || – Teljesítés || || || || || || || || || || || || || || || || || || 1. konkrét célkitűzés részösszege || || || || || || || || || || || || || || || || 2. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS… || || || || || || || || || || || || || || || || – Teljesítés || || || || || || || || || || || || || || || || || || 2. konkrét célkitűzés részösszege || || || || || || || || || || || || || || || || ÖSSZKÖLTSÉG || || || || || || || || || || || || || || || || A(z) [szerv] humánerőforrására gyakorolt becsült
hatás Összegzés ¨ A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási
előirányzatok felhasználását. þ A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok
felhasználását vonja maga után: millió EUR (három tizedesjegyig) || 2015[12] || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || || ÖSSZESEN Tisztviselők (AD besorolás) || 0,196 || 0,393 || 0,393 || 0,393 || 0,393 || 0,393 || || 2,161 Tisztviselők (AST besorolás) || 0,066 || 0,131 || 0,131 || 0,131 || 0,131 || 0,131 || || 0,721 Szerződéses alkalmazottak || || || || || || || || Ideiglenes alkalmazottak || || || || || || || || Kirendelt nemzeti szakértők || || || || || || || || ÖSSZESEN || 0,262 || 0,524 || 0,524 || 0,524 || 0,524 || 0,524 || || 2,882 Humánerőforrás Az eljárási biztosítékok ellenőre || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 A létszámtervben szereplő álláshelyek (fő) || 2 || 4 || 4 || 4 || 4 || 4 – Ebből AD || 1,5 || 3 || 3 || 3 || 3 || 3 – Ebből AST || 0,5 || 1 || 1 || 1 || 1 || 1 Összes alkalmazott || 2 || 4 || 4 || 4 || 4 || 4 A felügyeletet ellátó
főigazgatóságnál felmerülő, becsült humánerőforrás-szükségletek ¨ A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást. þ A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár: || || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || || A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak) || || XX YY az Európai Bizottság alkalmazottai || 2 || 4 || 4 || 4 || 4 || 4 || || || || || || || || XX 01 01 02 (a küldöttségeknél) || || || || || || || XX 01 05 01 (közvetett kutatás) || || || || || || || 10 01 05 01 (közvetlen kutatás) || || || || || || || || || || || || || || || || Külső munkatársak teljes munkaidős egyenértékben (FTE) kifejezve || XX 01 02 01 (AC, END, INT a teljes keretből) || || || || || || || XX 01 02 02 (AC, AL, END, INT és JED a küldöttségeknél) || || || || || || || XX 01 04 yy || - a központban || || || || || || || - a küldöttségeknél || || || || || || || XX 01 05 02 (AC, END, INT közvetett kutatásban) || || || || || || || 10 01 05 02 (AC, END, INT közvetlen kutatásban) || || || || || || || Egyéb költségvetési tétel (kérjük megnevezni) || || || || || || || ÖSSZESEN || 2 || 4 || 4 || 4 || 4 || 4 XX: az érintett
szakpolitikai terület vagy költségvetési cím. A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság
rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt személyzettel és/vagy
az adott főigazgatóságon belüli személyzet-átcsoportosítással kell eleget
tenni. A források adott esetben a költségvetési korlátok betartása mellett
kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító
főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal. Az elvégzendő
feladatok leírása: Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak || Az OLAF vizsgálatai során alkalmazandó eljárási biztosítékok betartásának, valamint az indokolatlan késedelem megelőzése érdekében a vizsgálatok gyors lebonyolításának ellenőrzése. A panaszok kezelése gyors, kontradiktórikus eljárás keretében. A teljes munkaidős egyenértékben
kifejezett költségek kiszámításának leírását bele kell foglalni a melléklet 3.
szakaszába. A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való
összeegyeztethetőség þ A javaslat/kezdeményezés összeegyeztethető a jelenlegi többéves
pénzügyi kerettel. ¨ A javaslat/kezdeményezés miatt szükséges a többéves pénzügyi keret
vonatkozó fejezetének átprogramozása. o A javaslat/kezdeményezés miatt szükség van a rugalmassági eszköz
alkalmazására vagy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatára[13]. Harmadik felek részvétele a finanszírozásban þ A
javaslat/kezdeményezés nem irányoz elő harmadik felek általi
társfinanszírozást. A javaslat/kezdeményezés az alábbi becsült társfinanszírozást irányozza
elő: előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig) || N. év || N+1. év || N+2. év || N+3. év || A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető || Összesen Tüntesse fel a társfinanszírozó szervet || || || || || || || || Társfinanszírozott előirányzatok ÖSSZESEN || || || || || || || ||
A bevételre gyakorolt becsült pénzügyi hatás þ A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre. ¨ A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre
gyakorolt hatása a következő: ¨ a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást ¨ a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást millió EUR (három tizedesjegyig) Bevételi költségvetési tétel: || Az aktuális költségvetési évben rendelkezésre álló előirányzatok || A javaslat/kezdeményezés hatása[14] N. év || N+1. év || N+2. év || N+3. év || A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető ... jogcímcsoport || || || || || || || || Az egyéb címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz
tartozó költségvetési tétel(eke)t. […] Ismertesse a bevételre gyakorolt hatás számításának módszerét. […] [1] A Tanács 2/2013/EU
állásfoglalása első olvasatban, a Tanács által 2013. február 25-én
elfogadva, HL C 89E/2013.3.27. [2] P7_TA(2013)0308. [3] Tevékenységalapú irányítás: ABM (Activity Based Management), tevékenységalapú
költségvetés-tervezés: ABB (Activity
Based Budgeting). [4] A költségvetési rendelet 54.
cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint. [5] Az egyes igazgatási módszerek
ismertetése, valamint a költségvetési rendeletben szereplő megfelelő
hivatkozások megtalálhatók a Költségvetési Főigazgatóság honlapján: http://www.cc.cec/budg/man/budgmanag/budgmanag_en.html [6] Differenciált/nem differenciált
előirányzat. [7] EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás. [8] Tagjelölt országok és adott
esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelölt országok. [9] Az N. év a
javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve. [10] A teljesítés a nyújtandó
termékekre és szolgáltatásokra vonatkozik (pl. finanszírozott diákcserék száma,
épített utak hossza kilométerben stb.). [11] Az 1.4.2. szakaszban („Konkrét
célkitűzések...”) feltüntetett célkitűzés. [12] A beindítási időszak
első éve folyamán a személyzet felvételére fokozatosan kerül sor, így
2016-ban a személyzet 50 %-ára lesz szükség. [13] Lásd a 2007–2013-as időszakra
szóló intézményközi megállapodás 19. és 24. pontját. [14] A tradicionális saját források
(vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összegeket, vagyis a 25 %-kal
(beszedési költségek) csökkentett bruttó összegeket kell megadni.