Európai Rendszerkockázati Testület

FŐBB PONTOK

Megbízatás, célkitűzések és feladatok

Az ERKT székhelye a németországi Frankfurt am Mainban található. Az ERKT feladata a pénzügyi rendszer egészének nyomon követése és a kockázatok elemzése (más néven: makroprudenciális felügyelet). E célból az ERKT különösen:

• meghatározza a rendszerszintű kockázatokat, és fontossági sorrend szerint csoportosítja azokat;
• amennyiben a rendszerszintű kockázatok jelentősnek bizonyulnak, figyelmeztetéseket ad ki, szükség esetén pedig nyilvánosságra is hozza azokat;
• korrekciós intézkedéseket javasol a beazonosított kockázatra adott válaszként;
• titkos figyelmeztetést és értékelést adhat ki az Európai Unió Tanácsának, amikor úgy véli, hogy vészhelyzet kialakulása várható;
• nyomon követi a figyelmeztetésekre és ajánlásokra reagáló intézkedéseket;
• összehangolja fellépéseit a nemzetközi pénzügyi szervezetek, így például a Nemzetközi Valutaalap és a Pénzügyi Stabilitási Tanács intézkedéseivel.

Az (EU) 2025/2088 rendelettel bevezetett módosítások elősegítik az ERKT és a pénzügyi rendszert felügyelő egyéb hatóságok közötti információmegosztást. A jobb információmegosztás révén biztosított, hogy az adatok csak egyszer kerülnek jelentésre, majd azokat újra felhasználják. Emellett lehetővé teszi az ERKT számára, hogy bizonyos feltételek mellett adatokat kutatási és innovációs célokból megosszon.

Szervezet és irányítás

Az ERKT szervezeti struktúrája a következő:

• az igazgatótanács a feladatok elvégzéséről gondoskodik a szükséges döntések meghozatalával; elnöke az EKB elnöke;
• az irányítóbizottság támogatja a döntéshozatali folyamatot;
• a titkárság felel az ERKT napi ügyeinek intézéséért, továbbá támogatást is nyújt;
• a tudományos tanácsadó bizottság és a szakmai tanácsadó bizottság tanácsot ad és segítséget nyújt.

Az ERKT külső képviseletét az elnök látja el; az ERKT-nek két alelnöke is van. Az EKB elemzési, statisztikai, logisztikai és adminisztratív támogatást nyújt az ERKT-nak az ERKT titkársága révén.

Az EKB felügyelőbizottsága és az Egységes Szanálási Testület egy-egy képviselőt küld az igazgatótanácsba (szavazati jog nélkül). A politikai befolyás elkerülése érdekében az igazgatótanács egyetlen tagja sem tölthet be kormányzati tisztséget semelyik tagállamban sem.

Figyelmeztetések és ajánlások

A célkitűzést érintő jelentős rendszerszintű kockázat esetén az ERKT figyelmeztetéseket és adott esetben korrekcióra, szükség esetén pedig jogalkotási kezdeményezésekre irányuló ajánlásokat ad ki.

E figyelmeztetések és ajánlások címzettjei különösen a következők:

• az EU egésze;
• egy vagy több tagállam;
• az EKB a bankrendszer makroprudenciális felügyeletével kapcsolatban ráruházott feladatok tekintetében;
• egy vagy több európai felügyeleti hatóság;
• egy vagy több nemzeti felügyeleti hatóság;
• a rendszerszintű vagy makroprudenciális kockázatok kezelésére irányuló intézkedések alkalmazására kijelölt egy vagy több nemzeti hatóság;
• az Európai Bizottság a vonatkozó uniós jogszabály tekintetében;
• az uniós tagállamok által kijelölt szanálási hatóságok; vagy
• az Egységes Szanálási Testület.

Az ERKT ajánlásai

Az ERKT által összeállított ajánlások címzettjeinek eleget kell tenniük az azokban foglaltaknak, vagy az intézkedések elmulasztásáról indokolással kell szolgálniuk. Amennyiben az ERKT úgy határoz, hogy ajánlásait nem tartották be, illetve a címzettek nem szolgáltak kellő indokolással az intézkedések elmulasztásáról, titkos értesítést küld a címzetteknek, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az érintett európai felügyeleti hatóságoknak.

Az európai felügyeleti rendszer további folyamatai

A 2008-as pénzügyi válság kibontakozásával és az euróövezetben 2010–2011-ben súlyosbodó államadósság-válsággal szükségessé vált az euróövezet bankrendszereinek további integrációja. Ez vezetett a bankunióval kapcsolatos uniós kezdeményezéshez.

Az 1092/2010/EU rendelet működésének felülvizsgálatára 2013-ban került sor. Ennek nyomán vezették be végül az (EU) 2019/2176 rendeletbe foglalt módosításokat. E módosítások eredményeként az ERKT általi irányítás 2014 óta a következők működésére is kiterjed:

• az egységes felügyeleti mechanizmus, amelynek révén az EKB lett az euróövezeti bankok (több mint 2000 bank) központi felügyeleti szerve. Ehhez az euróövezeten kívüli országok is csatlakozhatnak; és
• az egységes szanálási mechanizmus, amelynek célja a hatálya alá tartozó, csődbe jutó bankok szabályos szanálásának biztosítása az adófizetők pénzének felhasználása nélkül.

Az (EU) 2019/2176 rendelet által bevezetett változások az uniós bankszektor kockázatainak csökkentésére vonatkozó szabályokat is érintik. E szabályok folyamatosan módosultak az idők során, és az alábbiakat foglalják magukban:

• a tőkekövetelményekről szóló irányelv (2013/36/EU irányelv, lásd az összefoglalót) és rendelet (575/2013/EU rendelet, lásd az összefoglalót);
• a bankok helyreállításáról és szanálásáról szóló irányelv (2014/59/EU irányelv, lásd az összefoglalót);
• az egységes szanálási mechanizmusról szóló rendelet (melyet az (EU) 2019/877 rendelet módosított, lásd az összefoglalót);
• a betétbiztosítási rendszerek (2014/49/EU irányelv, lásd az összefoglalót), melyek a magánszemélyek és vállalatok betétjeinek védelmét szolgálják;
• a nemteljesítő hitelekről szóló irányelv ((EU) 2021/2167 irányelv, lásd az összefoglalót).