Az Európai Parlament képviselőinek statútuma azokat a szabályokat és általános feltételeket fekteti le, amelyek az Európai Parlament tagjai (az európai parlamenti képviselők) feladatainak ellátását határozzák meg. A statútumot 2005-ben fogadták el, és 2009 júliusában lépett hatályba.
Ez a statútum átláthatóbbá tette a parlamenti képviselők munkájára vonatkozó feltételeket, és valamennyi parlamenti képviselőre érvényes egységes tiszteletdíjat vezetett be, amelyet az EU költségvetéséből fedeznek. Egyéb dolgok mellett azt határozza meg, hogy:
az európai parlamenti képviselőknek szabadnak és függetlennek kell lenniük, és szavazatukat egyenként, illetve személyesen kell leadniuk;
az európai parlamenti képviselők jogosultak arra, hogy betekintsenek az Európai Parlament (EP) birtokában lévő valamennyi iratba;
az európai parlamenti képviselőknek joguk van arra, hogy az EP kezdeményezési joga keretében közösségi jogi aktusra irányuló javaslatot tegyenek;
az EP dokumentumait valamennyi hivatalos nyelvre le kell fordítani;
az európai parlamenti képviselők képviselőcsoportokat alakíthatnak;
az európai parlamenti képviselők jogosultak arra, hogy általuk szabadon megválasztott személyzet segítségét vegyék igénybe, és az EP fedezi az EP-képviselőknek az ilyen alkalmazottak alkalmazásával kapcsolatos költségeit.
az EP Elnöksége határozatot fogadott el az európai parlamenti képviselők statútumának végrehajtási intézkedéseiről. Ezeket több ízben módosították, és részletesebb szabályokat tartalmaznak az alábbi vonatkozásokat illetően:
a tiszteletdíjra, az orvosi kiadásokra és a parlamenti mandátum gyakorlásával kapcsolatos kockázatokra fedezetet nyújtó biztosításra való jogosultság;
költségtérítés;
a személyzetre, az eszközökre és a létesítményekre vonatkozó szerződések kezelésével kapcsolatos megállapodások;
átmeneti ellátás a mandátum lejártakor, nyugdíj, stb.
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 232. cikke értelmében az EP-nek joga van belső ügyeit olyan eljárási szabályzatban szabályozni, amely munkája valamennyi eljárási vonatkozását lefedi.
Az európai parlamenti képviselők magatartási kódexe2012. január 1-jén lépett hatályba. Ennek irányadó alapelvei szerint az európai parlamenti képviselők kizárólag a köz érdekében járhatnak el, munkájukat pedig a pártatlanság, az integritás, a nyitottság, a gondosság, a becsületesség és az elszámoltathatóság elveinek betartása, valamint az EP hírnevének tiszteletben tartása mellett végezhetik. Meghatározást nyújt az összeférhetetlenségről, valamint arról, hogy az EP képviselőinek hogyan kell ezt kezelnie. Szabályokat határoz meg továbbá – többek között – az EP képviselőinek nyújtott hivatalos ajándékokra és a volt EP-képviselők szakmai tevékenységeire vonatkozóan.