MIÉRT PRECEDENSÉRTÉKŰ A COSTA KONTRA E.N.E.L. ÜGYBEN HOZOTT ÍTÉLET?
Ebben az ítéletében az Európai Bíróság (jelenleg: az Európai Unió Bírósága (EUB)) megerősítette az Európai Gazdasági Közösség (EGK) (jelenleg: Európai Unió (EU)) jogának elsőbbségét az uniós tagállamok nemzeti jogaival szemben.
Az ítélet a közösségi jog (ma: uniós jog) általános elvét1, az uniós jog elsőbbségét állapítja meg, így garantálva, hogy az Unió joga elsőbbséget élvez a tagállamok nemzeti jogával szemben.
Az elsőbbség elve biztosítja, hogy az uniós jog az Unió egész területén egységesen védi a polgárokat.
A szokásos nemzetközi szerződésektől eltérően az EGK-Szerződés olyan európai jogrendszert hozott létre, amely a tagállamok jogrendszerének szerves részét képezi, és a tagállamokra nézve kötelező érvényű.
Az EGK létrehozásával a tagállamok a szerződésből eredő jogokat és kötelezettségeket nemzeti jogrendszerükből az EGK jogrendszerébe helyezték át, saját szuverenitásukat korlátozták, és olyan joganyagot alkottak meg, amely állampolgáraikra és magukra nézve egyaránt kötelező érvényű.
Ebből következik, hogy ha a tagállamok az uniós jognak ellentmondó nemzeti jogszabályokat fogadnának el, azzal magának az Uniónak a jogalapját kérdőjeleznék meg. Amennyiben mégis így tesznek, az érintett ország nemzeti bíróságain az uniós jognak elsőbbséget kell élveznie a nemzeti joggal szemben (más szóval felül kell írnia azt).
Az ítélet előtti és utáni fejlemények
1963-ban egy másik precedensértékű ügyben a Bíróság az uniós jog egy hasonlóan fontos és kiegészítő általános elvét, a közvetlen hatály elvét állapította meg.
A későbbiekben a Bíróság ítélkezési gyakorlatában3 pontosította az elsőbbség elvének hatályát.
függetlenül azok jellegétől (törvények, rendeletek, határozatok, körlevelek stb.), illetve attól, hogy a tagállam végrehajtó vagy jogalkotó hatalmi ága bocsátotta-e ki;
Az Európai Unió működéséről szóló szerződést elfogadó kormányközi konferencia zárónyilatkozatához csatolt nyilatkozatban, amely az uniós jog elsőbbségéről szól, a konferencia:
emlékeztetett arra az elvre, hogy az uniós jog elsőbbséget élvez a nemzeti joggal szemben;
hangsúlyozta, hogy ez az uniós jog egyik alapelve, annak ellenére is, hogy a szerződés nem tartalmazza.
KULCSFOGALMAK
Általános elvek. Ezeket a „kiegészítő jognak” is nevezett jogszabályokat főként az EUB dolgozza ki; a kiegészítő jog az uniós jog egyik nem írott forrása (szemben az elsődleges és másodlagos joggal).
Előzetes döntéshozatal. Az EUB ítélete a nemzeti bíróságnak az uniós jog értelmezésére vagy érvényességére vonatkozó kérdésére válaszolva, ezáltal hozzájárulva az uniós jog egységes alkalmazásához.
Ítélkezési gyakorlat. A korábbi esetek kimenetelén alapuló jog.
FŐ DOKUMENTUM
A Bíróság -i ítélete. Flaminio Costa kontra E.N.E.L. 6–64. sz. ügy (angol különkiadás: 1964 00585).
KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK
A -án aláírt Lisszaboni Szerződést elfogadó konferencia – A. A Szerződések rendelkezéseire vonatkozó nyilatkozatok – 17. Nyilatkozat az uniós jog elsőbbségéről (HL C 115., , 344. o.).
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés () — egységes szerkezetbe foglalt változat (HL C 202., , 47–360. o.).
A Bíróság (első tanács) -i ítélete: 1984. Wünsche Handelsgesellschaft GmbH & Co. kontra Németországi Szövetségi Köztársaság. Előzetes döntéshozatal iránti kérelem: Verwaltungsgericht Frankfurt am Main – Németország. Védintézkedések. 345/82. sz. ügy (Európai Bírósági Határozatok Tára 1984 01995).
A Bíróság -i ítélete. Amministrazione delle Finanze dello Stato kontra Simmenthal SpA. Előzetes döntéshozatal iránti kérelem: Pretura di Susa – Olaszország. A nemzeti bíróság általi eltekintés a közösségi joggal ellentétes törvény alkalmazásától. 106/77. sz. ügy (Európai Bírósági Határozatok Tára 1978 00629).
A Bíróság -i ítélete. Internationale Handelsgesellschaft mbH kontra Einfuhr- und Vorratsstelle für Getreide und Futtermittel. Előzetes döntéshozatal iránti kérelem: Verwaltungsgericht Frankfurt am Main – Németország. 11–70. sz. ügy (Európai Bírósági Határozatok Tára 1970 01125).