Az EU Környezetvédelmi Ügynöksége – környezeti információs és megfigyelőhálózat

FŐBB PONTOK

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség decentralizált uniós ügynökség. Célja, hogy objektív, megbízható és összehasonlítható információkat biztosítson a környezetvédelem, a fejlesztés és a fenntartható fejlődés elősegítése érdekében, az alábbiak érdekében:

• intézkedéseket tegyenek a környezet védelmére,
• felmérjék ezen intézkedések eredményeit,
• folyamatosan tájékoztassák a nyilvánosságot a környezet állapotáról,
• az uniós tagállamok és az uniós intézmények megkapják az uniós környezetvédelmi szakpolitikák végrehajtásához a szükséges technikai és tudományos támogatást.

Az Ügynökség fő feladatai a következők:

• adatok gyűjtése, feldolgozása és elemzése, hogy a hatékony környezetpolitikához szükséges objektív adatokat biztosítson az EU számára,
• a környezetvédelmi intézkedések megfigyelésének támogatása,
• a környezet állapotával kapcsolatos adatok összeállítása, értékelése és terjesztése a közvélemény számára,
• annak biztosítása, hogy az adatok EU-szerte összehasonlíthatók legyenek,
• az európai környezeti információk olyan nemzetközi környezeti megfigyelési programokba való beépítésének elősegítése, mint amilyeneket az Egyesült Nemzetek indítottak,
• a környezeti károk, valamint a környezeti megelőző, védelmi és helyreállítási intézkedések költségeinek értékelését célzó módszereinek fejlesztésére irányuló ösztönzés,
• a hatáskörébe tartozó területeken a vegyi anyagokkal kapcsolatos értékelési módszerek kidolgozása;
• a rendelkezésre álló legjobb technológiákra vonatkozó információk cseréjének elősegítése a környezeti károk megelőzése vagy csökkentése érdekében, valamint
• ötévenként jelentés készítése a környezet állapotáról, változásairól és kilátásairól.

Többek között a következőkre vonatkozó adatokról van szó:

• a levegő minősége, a zajszennyezés és az ipari kibocsátások,
• a víz és a tengeri környezet;
• a talaj állapota, biológiai sokféleség és az ökoszisztémák;
• a természet védelme és helyreállítása;
• földhasználat és természeti erőforrások;
• körforgásos gazdaság, erőforrás-hatékonyság és hulladék;
• vegyi anyagok előállítása;
• Európa tengerei és partjai;
• üvegházhatásúgáz-kibocsátás, a klímaváltozás enyhítése és az ahhoz való alkalmazkodás.

Az Ügynökség igazgatótanácsa a 32 tagország (27 tagállam, Izland, Liechtenstein, Norvégia, Svájc és Törökország) egy-egy képviselőjéből, az Európai Bizottság két képviselőjéből, valamint az Európai Parlament által kijelölt két tudományos szakértőből áll. Az ügyvezető igazgató felelős a napi szintű irányításért.

Az EEA más uniós és nemzetközi szervekkel is együttműködik, például a Bizottság Közös Kutatóközpontjával, az Eurostattal, az Európai Vegyianyag-ügynökséggel (ECHA), az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatósággal (EFSA) és az Európai Gyógyszerügynökséggel, valamint az Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Programjával, az Egészségügyi Világszervezettel és a Gazdasági Fejlesztési és Együttműködési Szervezettel. Konkrétan a vegyi anyagok területén az ECHA-val, az EFSA-val és az EMA-val folytatott együttműködés a vegyi anyagokkal kapcsolatos adatok és információk cseréjét és megosztását segíti, beleértve az esetleges kapcsolódó adatformátumokat és egységes fogalomtárakat, valamint a vegyi anyagok értékelésére szolgáló tudományos módszertanok kidolgozását.

Az EEA által koordinált Eionet az EU környezetvédelmi kérdésekkel foglalkozó információs hálózata, amelyet az EEA 32 tagországa és hét együttműködő ország (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Koszovó*, Moldova, Montenegró és Szerbia) alkot.

Az (EU) 2021/1119 rendelet (lásd az összefoglalót) – más néven az európai klímarendelet – a 401/2009/EK rendeletet egy további cikkel (10a. cikk) is kiegészítette, amely létrehozta az éghajlatváltozással foglalkozó európai tudományos tanácsadó testületet. A tanácsadó testület feladatai közé tartozik a tudományos tanácsadás, illetve jelentések készítése az éghajlatváltozással kapcsolatos legújabb tudományos fejleményekről, a meglévő és javasolt uniós intézkedésekkel való koherenciáról, valamint az EU Párizsi Megállapodás szerinti nemzetközi kötelezettségvállalásairól. A tanácsadó testület 15 független vezető tudományos szakértőből áll, akik a releváns tudományágak széles körét lefedik. A tanácsadó testület tagjait az EEA igazgatótanácsa nyílt és szigorú kiválasztási eljárást követve négy évre nevezi ki. A tagokat személyes minőségükben nevezik ki, és tudományos kiválóságuk, széles körű szakértelmük és szakmai tapasztalataik alapján választják ki őket.