hozzájárulás az EU átfogó célkitűzéseihez az éghajlatváltozásmérséklése, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, valamint a talajdegradáció-semlegesség terén;
az EU nemzetközi kötelezettségvállalásainak teljesítése.
A rendelet célja olyan helyreállítási intézkedések bevezetése, amelyekkel 2030-ra – uniós célként – az EU szárazföldi területeinek legalább 20 %-át és tengeri területeinek 20 %-át, illetve 2050-re az összes regenerációra szoruló ökoszisztémát lefedik.
Mennyiségi és időhöz kötött helyreállítási célszámokat határoz meg az ökoszisztémákra vonatkozóan, a következőkben meghatározott kötelezettségekre építve és azokat kiegészítve:
Ökoszisztéma-specifikus helyreállítási célok és kötelezettségek az uniós tagállamok számára
A rendelet helyreállítási célokat és kötelezettségeket határoz meg az alábbiakra vonatkozóan:
szárazföldi, part menti és édesvízi élőhelytípusok és a fajok élőhelyei ezeken a területeken;
tengeri élőhelyek és a tengeri fajok élőhelyei;
városi ökoszisztémák;
folyók összeköttetése és árterek;
beporzók;
mezőgazdasági ökoszisztémák;
erdei ökoszisztémák.
Végrehajtásuknak hozzá kell járulnia ahhoz a kötelezettségvállaláshoz is, hogy 2030-ig uniós szinten legalább 3 milliárd további fát telepítsenek.
Ami az I. mellékletben felsorolt szárazföldi, part menti és édesvízi élőhelytípusokat, illetve a II. mellékletben felsorolt tengeri élőhelyeket illeti, az uniós tagállamoknak meg kell tenniük a szükséges intézkedéseket:
a nem jó állapotban lévő élőhelyek jó állapotú területekké való feljavítására – a 2030-ra, 2040-re és 2050-re meghatározott célszámok mentén;
az egyes élőhelytípusok visszaállítására azokon a területeken, ahonnan korábban eltűntek;
a madárvédelmi irányelv, illetve az élőhelyvédelmi irányelv hatálya alá tartozó élőhelyek, valamint a III. mellékletben felsorolt tengeri fajok élőhelyeinek helyreállítására a fajok hosszú távú túlélésének biztosítása érdekében;
az említett élőhelyek eloszlásával és állapotával kapcsolatos ismeretbeli hiányosságok orvoslására.
Az előbbi élőhelytípusokat érintően a tagállamoknak emellett:
intézkedéseket kell eszközölniük annak biztosítására, hogy a helyreállítás alatt álló területek a jó állapot eléréséig folyamatosan javuljanak, és ne romoljanak jelentősen azt követően, hogy elérték a jó állapotot, illetve fajok élőhelyei esetében a megfelelő minőséget;
törekedniük kell olyan intézkedések bevezetésére, amelyek megakadályozzák a már jó állapotban lévő vagy a 4. cikk (17) bekezdésében és az 5. cikk (14) bekezdésében meghatározott célok eléréséhez szükséges élőhelytípusoknál a kapcsolódó területek jelentős romlását.
A városi ökoszisztémáknál a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy:
a városi zöldterületek, illetve a városi lombkorona-borítottság nemzeti kiterjedése 2030-ra ne csökkenjen nettó mértékben a városi ökoszisztéma-területeken;
2030 után a városi zöldterületek nemzeti kiterjedése növekvő tendenciát mutasson, és minden városi ökoszisztéma-területen a városi lombkorona-fedettség is mindaddig folyamatosan javuljon, amíg el nem érik a megfelelő szinteket.
A folyók természetes összeköttetésének és a kapcsolódó árterek természetes funkcióinak helyreállítása érdekében a tagállamoknak:
összesítést kell készíteniük a felszíni vizek összeköttetését gátló mesterséges akadályokról, és meg kell határozniuk azokat az akadályokat, amelyeket az élőhelyek és a fajok élőhelyeinek helyreállításának előmozdításához, illetve azon uniós szintű célkitűzés teljesítése érdekében, hogy 2030-ig legalább 25 000 km folyószakaszon helyreálljon a szabad vízáramlás, meg kell szüntetni;
a nemzeti helyreállítási tervükkel összhangban fel kell számolniuk az akadályokat, és itt is elsőként az elavult akadályokat;
olyan kiegészítő intézkedéseket kell hozniuk, amelyekkel a kapcsolódó árterek természetes funkciói 2050-ig feljavíthatók;
gondoskodniuk kell arról, hogy a helyreállítás után megmaradjon a folyók természetes összeköttetése és fennmaradjanak a kapcsolódó árterek természetes funkciói.
A beporzók populációinak helyreállítása érdekében a tagállamoknak:
fokozniuk kell a beporzók körében a sokféleséget és 2030-ig a beporzópopulációk pusztulását vissza kell fordítaniuk;
gondoskodniuk kell arról, hogy 2030 után a beporzópopulációk száma folyamatosan növekedjen, egészen a megfelelő szintek eléréséig.
A mezőgazdasági ökoszisztémákat érintően a tagállamoknak meg kell tenniük a szükséges intézkedéseket ahhoz, hogy:
az alábbi három mutató közül legalább kettő tekintetében – országos szinten – javulást mutassanak fel, és ezt egészen addig folytassák, amíg a megfelelő szintet el nem érik. Ezek a mutatók a következők:
gyepterületi lepkepopuláció-index,
szervesszén-készlet a szántóföldek ásványi talajaiban,
a magas fokú biológiai sokféleséggel rendelkező tájképi elemeket magukban foglaló mezőgazdasági földterületek aránya;
biztosítsák, hogy a mezőgazdasági területek közönséges madárfajaira vonatkozó index elérje a meghatározott szinteket;
helyreállítsák a jelenleg mezőgazdasági hasznosítású lecsapolt tőzeglápokat – 2030-ig legalább 30 %-ban (amelynek legalább egynegyedét elárasztással kell helyreállítani), 2040-ig 40 %-ban, 2050-ig pedig 50 %-ban (amelynek legalább egyharmadát elárasztással kell helyreállítani).
Az erdei ökoszisztémákat érintően a tagállamoknak intézkedniük kell, hogy:
országos szinten javuló tendenciát érjenek el a közönséges erdei madarakra vonatkozó index terén, és e mutatószám növekedését mindaddig biztosítsák, amíg a megfelelő szinteket el nem érik;
az alábbi hét mutató közül legalább hat esetében országos szinten javulást érjenek el, és ezt a tendenciát mindaddig fenn kell tartaniuk, amíg a megfelelő szintet el nem érik:
álló száradék,
ledőlt száradék,
a nem egyidős fákból álló erdők aránya,
az erdők összekapcsoltsága,
szervesszén-készlet,
az őshonos fafajok által uralt erdők aránya,
fafaj-diverzitás.
A rendelet azt is előírja a tagállamok számára, hogy a fenti célkitűzések és kötelezettségek végrehajtása során járuljanak hozzá ahhoz az uniós szintű kötelezettségvállaláshoz, hogy 2030-ig további 3 milliárd fát telepítenek.
Több célszám és kötelezettség is lehetővé teszi a tagállamok számára mentességek és rugalmassági mechanizmusok alkalmazását.
Nemzeti helyreállítási tervek
Minden egyes tagállamnak nemzeti helyreállítási tervet kell benyújtania az Európai Bizottsághoz, és azt közzé is kell tenniük, bemutatva, hogy hogyan fogják elérni a célszámokat.
A nemzeti helyreállítási terveket 2032-ben és 2042-ben felül kell vizsgálni és át kell dolgozni.
Ellenőrzés és beszámoló
A tagállamoknak meghatározott időközönként ellenőrizniük kell a kötelezettségek végrehajtása és a rendelet céljainak elérése terén elért előrehaladásukat, és erről jelentést kell tenniük a Bizottságnak.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség hatévente az egész EU-ra kiterjedő technikai áttekintést nyújt a Bizottságnak a célok elérése irányában tett előrehaladásról és a kötelezettségek teljesítéséről.
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1991 rendelete () a természet helyreállításáról és az (EU) 2022/869 rendelet módosításáról (HL L, 2024/1991, ).