Az energiaágazaton belüli metánkibocsátás csökkentéséről

FŐBB PONTOK

Metánkibocsátás a bármely elemből származó összes közvetlen kibocsátás, függetlenül attól, hogy lefúvatásból, fáklyázásból eredő tökéletlen égésből vagy szivárgásból származik-e.

A rendelet az alábbiakra alkalmazandó:

• az olaj és fosszilis gáz feltárása és kitermelése, a fosszilis gáz gyűjtése és feldolgozása;
• a földgáz szállítása és elosztása (kivéve a végfogyasztási pontokat);
• aktív, bezárt és felhagyott szénbányák;
• inaktív kutak, ideiglenesen lezárt, véglegesen lezárt és felhagyott kutak;
• az uniós piacon forgalomba hozott nyersolaj, földgáz és szén tekintetében az Unión kívül bekövetkező metánkibocsátás.

Mérés és jelentéstétel

Az üzemeltetők (a valamely eszközt irányító természetes vagy jogi személyek) kötelesek:

• számszerűsíteni metánkibocsátásukat mind a forrás, mind a telephely szintjén, illetve engedélyezni azok független harmadik fél által történő ellenőrzését, továbbá évente jelentést készíteni róluk;
• éves jelentéseket benyújtani az LDAR-tevékenységekről, valamint a lefúvatási és a fáklyázási eseményekről.

Szivárgások észlelése és javítása

Az olaj- és gázipari tevékenységet végző üzemeltetők kötelesek:

• kibocsátáscsökkentési intézkedéseket végrehajtani annak érdekében, hogy megelőzzék és minimálisra csökkentsék a metánkibocsátást;
• LDAR-programokat kidolgozni és benyújtani, amelyekben ismertetik, hogyan fogják felismerni és javítani a szivárgásokat;
• LDAR-felméréseket végezni meghatározott időközönként a szivárgások észlelése és a meghatározott küszöbértékeket meghaladó metánkibocsátást okozó alkatrészek javítása érdekében;
• az illetékes hatóságok jóváhagyásával fejlett észlelési technológiákat alkalmazni;
• haladéktalanul kijavítani a szivárgásokat, vagy megindokolni az öt napnál hosszabb késedelmet.

Lefúvatás és fáklyázás

• A lefúvatás általában tilos. Csak vészhelyzet esetén kerülhet rá sor, amennyiben elengedhetetlen, és a fáklyázás műszakilag nem kivitelezhető vagy veszélyezteti a biztonságot.
• A rutinszerű fáklyázás tilos. A fáklyázás csak akkor megengedett, ha az alternatívák (például a visszasajtolás) nem kivitelezhetők.
• Az új telephelyeken lehetőség szerint kizárólag nulla kibocsátású berendezéseket kell használni.
• Az üzemeltetők csak olyan fáklyákat használhatnak, valamint legalább 99 %-os szintű beépített ártalmatlanítási hatásfokkal rendelkeznek.

Inaktív kutak és felhagyott szénbányák

Az uniós tagállamok és az érdekelt felek kötelesek:

• az inaktív kutakból és bányákból származó metánkibocsátásokat figyelemmel kísérni és jelenteni azokról;
• szükség esetén kibocsátáscsökkentési tervet összeállítani a kutak helyreállítására és végleges lezárására;
• összeállítani egy jegyzéket az inaktív, az ideiglenesen lezárt, a véglegesen lezárt és felhagyott kutakról, valamint ezen eszközök metánkibocsátását számszerűsíteni, és arról jelentést tenni;
• összeállítani és nyilvánosan hozzáférhetővé tenni egy jegyzéket minden olyan bezárt vagy felhagyott mélyművelésű szénbányáról, amelyek működését 1954 óta leállították, és bizonyos határértékek fölött mérőműszereket felszerelni bányákban a forrásszintű metánkibocsátás mérése és jelentése céljából;
• kibocsátáscsökkentési terveket összeállítani és végrehajtani az inaktív és lezárt kutakra, valamint a felhagyott szénbányákra vonatkozóan.

Behozatal és kibocsátás-ellenőrzés

A nyersolajat, földgázt és szenet importáló szereplők kötelesek:

• 2025-től jelenteni olyan, a metánkibocsátásokkal kapcsolatos bizonyos adatokat, amelyeket az EU-ba exportáló országok és vállalatok szolgáltatnak;
• bizonyítani, hogy termelőktől importálnak, melyekre nézve a metánkibocsátások mérése, nyomon követése, ellenőrzése, illetve az azokkal kapcsolatos jelentéstétel vonatkozásában olyan szabályok vannak érvényben, amelyek egyenértékűek az e rendeletben előírtakkal (2027-től);
• jelentést tenni a kitermeléssel járó metánkibocsátás intenzitásáról (2028-tól);
• bizonyítani, hogy a kitermeléssel járó metánkibocsátás intenzitása bizonyos maximális értékek alatt marad (2030-tól).

Átláthatóság, a metánkibocsátás globális nyomon követése és gyorsreagálás

• Az EU-nak adatbázist kell létrehoznia az importált fosszilis tüzelőanyagokkal kapcsolatos metánkibocsátások átláthatóságának biztosítása érdekében.
• Az EU-nak létre kell hoznia egy, a metánkibocsátás nyomon követésére szolgáló globális eszközt a nagy kibocsátással járó események műholdas adatok felhasználásával történő észlelése céljából.
• A tagállamokat és a nem uniós országokat gyorsreagálási mechanizmus keretében értesítik a szuperkibocsátással járó eseményekről, illetve e mechanizmus keretében történik a korrekciós intézkedések kérése.
• Az EU párbeszédet kíván folytatni az EU-n kívüli országokkal a metánkibocsátás csökkentésének, valamint a korai észlelést szolgáló rendszerek létrehozásának felgyorsítása érdekében.

Költségek

• A szabályozó hatóságoknak a díjak jóváhagyásakor figyelembe kell venniük, hogy a szabályozott szervezeteknél a rendeletnek való megfelelés kapcsán mekkora költségek merülnek fel.
• Az Energiaszabályozók Európai Uniós Együttműködési Ügynöksége referenciaadatokat biztosít majd a metánkibocsátás-csökkentéssel kapcsolatos költségek felméréséhez.

Szabványok

A rendelettel összhangban európai szabványügyi szervezeteket felkérnek ara, hogy dolgozzanak ki szabványtervezeteket a következőkre vonatkozóan:

• a metánkibocsátásának mérése,
• LDAR-vizsgálatok,
• lefúvató berendezések.

Ha a kért szabványok nem készülnek el vagy nem megfelelőek, az Európai Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján kötelező műszaki előírásokat határozhat meg.

Megfelelőség és szankciók

A tagállamok kötelesek:

• kijelölni és biztosítani az illetékes hatóságok számára a rendelet nyomon követéséhez és végrehajtatásához szükséges erőforrásokat, az illetékes hatóságok pedig kapcsolattartó pontokat jelölnek ki;
• rutinszerű és nem rutinszerű ellenőrzéseket elvégezni a megfelelőség biztosítása és az ellenőrzési jelentések közzététele érdekében;
• szabályokat meghatározni a meg nem felelés esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozóan.

A szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük, és olyan pénzbírságokat kell magukban foglalniuk, amelyek megfosztják a felelősöket a jogsértésből származó gazdasági előnyöktől.

A pénzbírságok összege az éves árbevétel legfeljebb 20 %-a lehet; egyes esetekben csökkentésekre vagy kivételekre van lehetőség. A hatóságoknak évente közzé kell tenniük a kiszabott szankciókkal kapcsolatos információkat.

A Bizottság ötévente monitorozza a rendelet hatékonyságát, és jelentést tesz arról.