Szabványosítás

A szabványok központi szerepet játszanak az Európai Unió (EU) belső piacának mechanizmusában. Biztosítják a termékek és szolgáltatások közötti átjárhatóságot, valamint azt, hogy a termékek és szolgáltatások biztonságosan használhatók legyenek, és ne károsítsák sem az emberi egészséget, sem a környezetet. A szabványok bizalmat keltenek, mutatva, hogy az adott termék vagy szolgáltatás megfelel a célnak, továbbá lehetővé teszik a vállalkozások számára, hogy az egész Unióban és világszerte versenyezzenek egymással. A szabványoknak kulcsszerepük van az innováció előmozdításában is: a termék vagy szolgáltatás alapvető jellemzőinek ismertetésével és a közös szóhasználat kialakításával közös keretet biztosítanak, amelyre építeni lehet.

Az uniós harmonizációs jogszabályok hatálya alá tartozó áruk és szolgáltatások esetében az európai szabványokat az európai szabványügyi testületek (az Európai Szabványügyi Bizottság, az Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság és az Európai Távközlési Szabványügyi Intézet) dolgozzák ki, amelyek az Európai Bizottság felkérésére műszaki előírásokat állítanak össze. Az ágazati szereplők fontos szerepet játszanak e konszenzuskereső folyamatban, az uniós tagállamok és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás országainak nemzeti szabványügyi testületeivel, a kis- és középvállalkozások képviselőivel, a hatóságokkal, valamint a fogyasztók, a szakszervezetek és a környezetvédelmi érdekek képviselőivel együtt.

Főszabály szerint a vállalkozások nem kötelesek az európai szabványokat alkalmazni; dönthetnek úgy is, hogy más műszaki megoldással igazolják, hogy termékeik megfelelnek a kötelező jogi előírásoknak. A harmonizált szabványnak való megfeleléssel azonban könnyebben tudják bizonyítani, hogy termékeik megfelelnek az uniós jogszabályoknak. A harmonizált szabványok jegyzékét rendszeresen frissítik, és az Európai Unió Hivatalos Lapjában teszik közzé.

Azoknak az áruknak az esetében, amelyekre nem vonatkoznak (vagy csak részben vonatkoznak) az uniós harmonizációs jogszabályok, a kölcsönös elismerés elve érvényesül. Ez garantálja, hogy a valamely tagállamban jogszerűen értékesített áruk egy másik tagállamban is eladhatók legyenek. Ez akkor is lehetséges, ha az áru nem felel meg teljes mértékben a másik tagállam műszaki előírásainak (bár lehetnek kivételek olyan esetekben, ahol a közbiztonság, az egészség vagy a környezetvédelem érintett).

2022 februárjában a Bizottság egy új uniós szabványosítási stratégiát terjesztett elő, amelynek céljai a következők:

• az Unió globális versenyképességének megerősítése;
• annak biztosítása, hogy az új technológiák tükrözzék az Unió demokratikus értékeit; és
• az Unió klímasemleges, rugalmas és körforgásos gazdaságra való átállásának lehetővé tétele.

Azokon a területeken, ahol globális szabványok vannak érvényben, a fent említett európai szabványügyi testületek arra törekszenek, hogy az európai szabványokat a lehető legnagyobb mértékben összehangolják az elismert nemzetközi szabványügyi szervezetek (a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet, a Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság és a Nemzetközi Távközlési Egyesület) által elfogadott nemzetközi szabványokkal.

Az uniós jogszabályok az európai és nemzetközi szabványok mellett az uniós tagállamok nemzeti szabványügyi testületei által kidolgozott nemzeti szabványokra, illetve a szabványfejlesztésért felelős szervezetek által kidolgozottaktól eltérő műszaki előírásokra is hivatkozhatnak. E hivatkozott szabványok és műszaki előírások joghatása a hivatkozás jogi jellegétől függ.