A határon folytatott visszaküldési eljárásról szóló rendelet

FŐBB PONTOK

A határon folytatott visszaküldési eljárás

Azon nem uniós állampolgárok és hontalan személyek, akiknek a kérelmét a menekültügyi határeljárás keretében elutasították, nem léphetnek be az érintett tagállam területére.

• Ezen magánszemélyek rendes esetben a külső határ közelében vagy a tranzitzónákban található helyeken tartózkodnak a határozatot követő 12 hétig.
• Az ezeken a területeken való tartózkodás nem jelenti azt, hogy a személyek beléphetnek az adott országba.
• Az ezeken a területeken fennálló feltételeknek meg kell felelniük a befogadás és az egészségügyi ellátás anyagi feltételeinek, a befogadási feltételekről szóló irányelvben ((EU) 2024/1346 irányelv, lásd az összefoglalót) megjelölt módon.
• Ha az érintett személyek a 12 hetes időszakon belül nem küldhetők vissza, az országnak a visszatérési folyamatot a visszatérési irányelvben (2008/115/EK irányelv, lásd az összefoglalót) meghatározottak szerint kell lefolytatnia.
• Önkéntes távozásra legfeljebb 15 napos időtartam adható meg (ebben az időszakban az adott országba való belépés joga nélkül), kivéve ha:
  • fennáll a szökés veszélye; vagy
  • menedékjog iránti kérelmüket elutasították, ha azok nyilvánvalóan megalapozatlanok voltak; vagy
  • az érintett személy kockázatot jelent a tagállamok közrendjére, közbiztonságára vagy nemzetbiztonságára nézve.

Őrizetbe vétel

Az őrizetbe vétel kizárólag utolsó sorban alkalmazott intézkedésként vehető igénybe az ügy egyedi értékelését követően, és olyan helyzetekben, ahol kevésbé kényszerítő intézkedések nem működnek.

• Ha egy személyt a menekültügyi határeljárás során fogva tartanak, őt az érintett tagállam területére való belépésének megakadályozása, visszaküldésének előkészítése vagy a kitoloncolási eljárás lefolytatása céljából továbbra is őrizetben tarthatják.
• Ha egy személyt a menekültügyi határeljárás során nem tartottak fogva, a személyt őrizetbe vehetik, ha fennáll az a veszély, hogy el fog menekülni, ha elkerüli vagy akadályozza a kitoloncolási eljárás előkészítését, vagy pedig veszélyt jelent a közrendre, a közbiztonságra vagy nemzetbiztonságra nézve.
• Az őrizetbe vételnek a lehető legrövidebbnek kell lennie, és nem lépheti túl a 12 hetet, kivéve speciális válsághelyzetekben.
• 2024 decemberéig az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségének iránymutatásokat kellett kidolgoznia az őrizet olyan alternatívájára nézve, amely határeljárás keretében alkalmazható.

Válsághelyzetek

A válságot a válságrendelet ((EU) 2024/1359 rendelet, lásd az összefoglalót) határozza meg. Ezek a válságintézkedések azokra a személyekre vonatkoznak, akik a menekültügyi határeljárás hatálya alatt állnak, és kérelmüket még az (EU) 2024/1359 rendelet 4(3). cikkének hivatkozott tanácsi végrehajtási határozat elfogadása előtt elutasították, és akiknek nincs joguk, illetve akik nem jogosultak arra, hogy a végrehajtási határozat elfogadása is maradjanak.

• Az elutasított kérelmezők esetében a tagállamok:
  • legfeljebb hat héttel meghosszabbíthatják a 12 hetes határmenti vagy tranzitállomásokon való tartózkodást;
  • meghosszabbítják az őrizetbe vétel időtartamát azon személyek esetében, akiknek a menekültügyi kérelmét elutasították.
• A jogi tanácsadást és támogatást nyújtó szervezetek számára biztosítani kell az őrizetben lévőkhöz történő hozzáférést vagy pedig a határátlépés során, a tagállamok azonban biztonsági okokból korlátozhatják a hozzáférést.
• Amennyiben valamely tagállam úgy véli, hogy válság áll fenn, kérelmet nyújthat be a válságrendeletben ((EU) 2024/1359 rendelet) meghatározott eltérések alkalmazására.
• A válságintézkedéseket alkalmazó tagállamok kötelesek az érintett személyeket az általuk értett nyelven tájékoztatni az életbe léptetett intézkedésekről és a meghozott intézkedések időtartamáról.

A határozatok hatóságok általi megtámadása

Ez a rendelet nem érinti a hatóságok azon lehetőségét, hogy a nemzeti jogszabályok szerint megtámadhassák a közigazgatási vagy bírósági határozatokat.

Az új szabályokra való áttérés

• 2024 szeptemberére az Európai Bizottságnak a tagállamokkal és az érintett uniós ügynökségekkel együtt közös végrehajtási tervet kellett benyújtania annak biztosítására, hogy az országok készen álljanak a visszaküldési határeljárás 2026 júliusáig történő végrehajtására.
• A tagállamoknak 2024 decemberéig ki kellett dolgozniuk nemzeti végrehajtási terveiket, amelyek meghatározzák, hogy miként fogják ezen eljárásokat bevezetni.
• A Bizottság és az uniós ügynökségek támogatást fognak biztosítani.
• Az (EU) 2021/1148 rendelet módosítása biztosítja, hogy az Unió teljes mértékben hozzájáruljon a határigazgatással kapcsolatos releváns kiadásokhoz.

Monitoring és értékelés

• A Bizottság 2028 júniusáig, majd azt követően ötévente jelentést tesz az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa számára e rendelet alkalmazásáról.
• A tagállamoknak értékelés céljából a Bizottság rendelkezésére kell bocsátaniuk a szükséges információkat.

Schengeni térség

• A rendelet a schengeni vívmányok továbbfejlesztését jelenti, és adott esetben Izlandra, Norvégiára, Liechtensteinre és Svájcra is alkalmazandó.
• Dánia úgy határozott, hogy nem vesz részt a rendeletben, de később – a schengeni szabályokkal összhangban – beépítheti nemzeti jogába.
• Ez a rendelet nem alkalmazandó Írországra, mivel nem tartozik a schengeni térségbe.