Az európai zöldkötvényekre vonatkozó standard
ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:
(EU) 2023/2631 rendelet az európai zöldkötvényekről és a környezeti szempontból fenntarthatóként forgalmazott kötvényekre és a fenntarthatósághoz kapcsolódó kötvényekre vonatkozó opcionális közzétételekről
MI A RENDELET CÉLJA?
A rendelet:
- egységes követelményeket állapít meg azon kötvénykibocsátókra nézve, amelyek az „európai zöldkötvény” vagy „EuGB” megnevezést kívánják használni;
- rendszert hoz létre az európai zöldkötvények külső felülvizsgálóinak nyilvántartásba vételére és felügyeletére;
- rendelkezik a közzétételi mintadokumentumokról, különösen a kibocsátást megelőző közzétételekről és a zöldkötvényekhez kapcsolódó allokációs jelentésekről.
FŐBB PONTOK
Jogosultság
Az európai zöldkötvény vagy az EuGB megnevezést akkor használhatják a kibocsátók, ha:
- az e kötvényekből származó bevételeket a kötvények lejárta előtt teljes mértékben olyan fenntartható gazdasági tevékenységekbe fektetik, amelyeket az Európai Unió (EU) taxonómiáról* szóló jogszabálya ((EU) 2020/852 általános rendeletet – lásd az összefoglalót) szabályoz. Ilyenek az állóeszközök, a tőke és a működési kiadások, a háztartások eszközei és kiadásai, valamint a pénzügyi eszközök (ez az úgynevezett fokozatos megközelítés);
- vagy az e kötvényekből származó bevételeket a taxonómiai követelményekkel összhangban állóeszközökből vagy pénzügyi eszközökből álló portfólióhoz rendelhetik (portfólióalapú megközelítés);
- a rugalmassági szabályok alapján legfeljebb 15 %-ot olyan gazdasági tevékenységekre fordíthatnak, amelyek megfelelnek a taxonómiai követelményeknek, jóllehet e követelmények hatálya nem terjed ki rájuk.
Az átláthatóság elve
A zöldkötvények kibocsátóinak:
- ki kell tölteniük az európai zöldkötvényre vonatkozó adatlapot (I. melléklet), és gondoskodniuk kell annak a kibocsátást megelőző, külső felülvizsgálatáról (a kibocsátást megelőző felülvizsgálat);
- amíg sor nem kerül a teljes befektetésre, 12 havonta allokációs jelentést kell készíteniük arról, hogy a pénzösszegeket hova irányítják;
- kibocsátást követő felülvizsgálatot kell elvégeztetniük egy külső felülvizsgálóval;
- a források felhasználásáról környezeti hatásvizsgálati jelentést (III. melléklet) kell készíteniük és közzétenniük kötvények futamideje során legalább egyszer;
- az (EU) 2017/1129 rendelet (lásd az összefoglalót) alapján tájékoztatót kell közzétenniük, melynek egészében az európai zöldkötvény vagy az EuGB kifejezést használják (a szuverén kibocsátók esetében ezalól vannak kivételek);
- a honlapjukon díjmentesen hozzáférhetővé kell tenniük az adatlapot, a tájékoztatót, a különféle felülvizsgálatokat és egyéb információkat a kötvény lejáratát követő legalább egy éven át.
Értékpapírosítás* kötvények
A következő szabályok alkalmazandók:
- a szintetikus értékpapírosítás* céljából kibocsátott kötvények esetében nem használható az európai zöldkötvény vagy EuGB megnevezés;
- az értékpapírosított kitettségek:
- nem foglalhatják magukban fosszilis üzemanyagok feltárását, bányászatát, kitermelését, előállítását, feldolgozását, tárolását, finomítását, elosztását vagy szállítását,
- felhasználhatók fosszilis üzemanyagokból történő villamosenergia-termelésre, illetve a hő- vagy hűtési energia és a villamos energia fosszilis üzemanyagokból történő kapcsolt előállítására, amennyiben a tevékenység megfelel a „jelentős károkozás elkerülése” elvének;
- az európai zöldkötvénynek vagy EuGB-nek nevezett értékpapírosítási kötvények kezdeményezői kötelesek:
- tájékoztatójukban feltüntetni a kötvények jellegét,
- megerősíteni, hogy felelősek a jövedelmek felhasználásáért,
- a támogatásban részesülő gazdasági tevékenységekről szóló további információkat biztosítani.
Opcionális közzétételi mintadokumentumok
2024. december 21-ig az Európai Bizottság a környezeti szempontból fenntarthatóként* forgalmazott kötvények vagy a fenntarthatósághoz kapcsolódó* kötvények vonatkozásában a kibocsátást megelőző, önkéntes közzétételekhez, illetve a kibocsátást követő közzétételekhez használandó mintadokumentumokat tesz közzé.
Ellenőrzés
A külső felülvizsgálók kötelesek:
- nyilvántartásba vetetni magukat az Európai Értékpapír-piaci Hatóságnál (ESMA);
- megfelelni bizonyos gyakorlati és szakmai követelményeknek;
- megfelelő rendszereket, erőforrásokat és eljárásokat alkalmazni a munkavégzés során;
- gondoskodni arról, hogy elemzőik, alkalmazottaik és személyzetük más tagjai rendelkeznek a szükséges tudással, tapasztalattal és képzettséggel;
- állandó, független és hatékony megfelelési rendszert fenntartani;
- olyan belső átvilágítási politikákat és eljárásokat végrehajtani, amelyek az összeférhetetlenség kizárását szolgálják;
- biztosítani, hogy felülvizsgálataik megállapításai a rendelkezésükre álló lényeges valamennyi információ alapos elemzésén alapuljanak;
- minden módszertani hibát kijavítani, és azokról haladéktalanul értesíteni az ESMA-t és az érintett európai zöldkötvények kibocsátóit;
- gondoskodni arról, hogy azok a harmadik fél szolgáltatók, akiknek bizonyos tevékenységeket (de nem az összes tevékenységet) kiszervezték, képesek megbízható, szakmailag megfelelő értékeléseket végezni, mely értékelésért továbbra is a külső felülvizsgálók viselik a felelősséget;
- megfelelő nyilvántartást kell vezetni;
- megelőzni, megszüntetni, kezelni és közzétenni a tényleges vagy potenciális összeférhetetlenségeket.
Felülvizsgálatok
- A külső felülvizsgálók:
- nem sugalmazhatják azt, hogy az ESMA vagy bármely illetékes hatóság jóváhagyja felülvizsgálatukat;
- a kibocsátást megelőző, illetve azt követő jelentések, valamint a hatásvizsgálati jelentések felülvizsgálatát kötelesek ingyenesen elérhetővé tenni honlapjukon a kötvény teljes futamideje alatt.
- A rendelet alapján nem uniós külső felülvizsgálók is nyújthatnak szolgáltatásokat, feltéve, hogy a Bizottság egyenértékűségi határozatot adott ki, és hogy az érintett külső felülvizsgálót már nyilvántartásba vette az ESMA. Az ESMA megalapozott indokokkal visszavonhatja e jóváhagyást.
Felügyelet
Az illetékes nemzeti hatóságok:
- felügyelik az európai zöldkötvények kibocsátóit, illetve a mintadokumentumok használatát;
- széles felügyeleti és vizsgálati hatáskörökkel rendelkeznek;
- együttműködnek egymással a nyomozás, a felügyelet, a végrehajtás és az információcsere terén;
- rendszeresen tájékoztatják az ESMA-t a releváns információkról.
Az ESMA:
- bekérheti a külső felülvizsgálóktól a szükséges információkat;
- jogosult helyszíni ellenőrzéseket végezni, a nyilvántartásokat, adatokat, eljárásokat és egyéb anyagokat megvizsgálni, valamint természetes személyeket kikérdezni a nyomozás során;
- ideiglenesen vagy véglegesen megszüntetheti a felülvizsgáló jogosultságát, és 20 000 EUR-tól 200 000 EUR-ig terjedő összegű pénzbüntetést szabhat ki;
- díjat számít fel a külső felülvizsgálóknak a nyilvántartásba vételükkel, elismerésükkel és felügyeletükkel kapcsolatos kiadásokért, az esetlegesen felmerülő költségeiért;
- a honlapján nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartást vezet a külső felülvizsgálókról;
- kidolgozza a rendelet végrehajtásához szükséges szabályozástechnikai standardok tervezetét.
A Bizottság:
MIKORTÓL ALKALMAZANDÓ A RENDELET?
A rendelet 2024. december 21. óta hatályos.
HÁTTÉR
A zöldkötvények a zöld technológiákba, az energia- és erőforrás-hatékonyságba, valamint a fenntartható közlekedési és kutatási infrastruktúrába történő beruházások egyik fő finanszírozási eszközeként szolgálnak. Segítik az Unió klímasemleges és erőforrás-hatékony gazdaságra történő átállásának végrehajtását.
A rendelet előmozdítja a következetességet és az összehasonlíthatóságot a zöldkötvények piacán, és mind a kibocsátók, mind a befektetők érdekében csökkenti a zöldrefestés kockázatát.
További információk:
KULCSFOGALMAK
Taxonómia. Olyan befektetési osztályozási rendszer, amely a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységek listáját tartalmazza.
Értékpapírosítás. Az a gyakorlat, amelynek során a különböző típusú adósságokat összevonják, és azokat befektetők számára kötvényekként értékesítik.
Szintetikus értékpapírosítás. Kockázatátruházás hitelderivatívák vagy -garanciák alkalmazása révén, ahol a kitettség a kezdeményezőnél marad.
Környezeti szempontból fenntartható. Kötelezettségvállalás arra vonatkozóan, hogy a bevételeket környezetvédelmi tevékenységekre fordítják.
Fenntarthatósághoz kapcsolódó. Olyan kötvény, amelyhez meghatározott környezeti fenntarthatósági célkitűzés kapcsolódik.
FŐ DOKUMENTUM
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/2631 rendelete (2023. november 22.) az európai zöldkötvényekről és a környezeti szempontból fenntarthatóként forgalmazott kötvényekre és a fenntarthatósághoz kapcsolódó kötvényekre vonatkozó opcionális közzétételekről (HL L, 2023/2631, 2023.11.30.).
Az (EU) 2023/2631 rendelet későbbi módosításait belefoglalták az alapszövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.
KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/852 rendelete (2020. június 18.) a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról (HL L 198., 2020.6.22., 13–43. o.)
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1129 rendelete (2017. június 14.) az értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételkor vagy értékpapíroknak a szabályozott piacra történő bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról és a 2003/71/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 168., 2017.6.30., 12–82. o.)
Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.
utolsó frissítés 04.03.2024