Az európai zöldkötvényekre vonatkozó standard

FŐBB PONTOK

Jogosultság

Ahhoz, hogy az európai zöldkötvény vagy az EuGB megnevezést használhassák, a kibocsátók:

• kötelesek az e kötvényekből származó bevételeket a kötvények lejárta előtt teljes egészében olyan fenntartható gazdasági tevékenységekbe befektetni, amelyeket az Európai Unió (EU) taxonómiáról¹ szóló jogszabálya ((EU) 2020/852 rendelet – lásd az összefoglalót) szabályoz. Ilyenek az állóeszközök, a tőke és a működési kiadások, a háztartások eszközei és kiadásai, valamint a pénzügyi eszközök (ez az úgynevezett fokozatos megközelítés);
• vagy az e kötvényekből származó bevételeket a taxonómiai követelményekkel összhangban állóeszközökből vagy pénzügyi eszközökből álló portfólióhoz rendelhetik (portfólióalapú megközelítés);
• a rugalmassági szabályok alapján a bevételekből legfeljebb 15 %-ot olyan gazdasági tevékenységekre fordíthatnak, amelyek megfelelnek a taxonómiai követelményeknek, a technikai vizsgálati kritériumok kivételével.

Az átláthatóság elve

A zöldkötvények kibocsátóinak:

• ki kell tölteniük az európai zöldkötvényre vonatkozó adatlapot (I. melléklet), és gondoskodniuk kell annak a kibocsátást megelőző, külső felülvizsgálatáról (a kibocsátást megelőző felülvizsgálat);
• amíg sor nem kerül a teljes befektetésre, 12 havonta allokációs jelentést kell készíteniük arról, hogy a pénzösszegeket hova irányítják;
• kibocsátást követő felülvizsgálatot kell elvégeztetniük egy külső felülvizsgálóval;
• a források felhasználásáról környezeti hatásvizsgálati jelentést (III. melléklet) kell készíteniük és közzétenniük kötvények futamideje során legalább egyszer;
• az (EU) 2017/1129 rendelet (lásd az összefoglalót) alapján tájékoztatót kell közzétenniük, melyben annak teljes terjedelmében az „európai zöldkötvény” vagy az „EuGB” kifejezést használják (a szuverén kibocsátók kivételt képeznek);
• a honlapjukon díjmentesen hozzáférhetővé kell tenniük az adatlapot, a tájékoztatót, a különféle felülvizsgálatokat és egyéb információkat a kötvény lejáratát követő legalább egy éven át.

Értékpapírosítási² kötvények

A következő szabályok alkalmazandók:

• a szintetikus értékpapírosítás³ céljából kibocsátott kötvények esetében nem használható az európai zöldkötvény vagy EuGB megnevezés;
• az értékpapírosított kitettségek:
  • nem foglalhatják magukban fosszilis üzemanyagok feltárását, bányászatát, kitermelését, előállítását, feldolgozását, tárolását, finomítását, elosztását vagy szállítását,
  • felhasználhatók fosszilis üzemanyagokból történő villamosenergia-termelésre, illetve a hő- vagy hűtési energia és a villamos energia fosszilis üzemanyagokból történő kapcsolt előállítására, amennyiben a tevékenység megfelel a „jelentős károkozás elkerülése” elvének;
• az európai zöldkötvénynek vagy EuGB-nek nevezett értékpapírosítási kötvények kezdeményezői kötelesek:
  • tájékoztatójukban feltüntetni a kötvények jellegét,
  • megerősíteni, hogy felelősek a jövedelmek felhasználásáért,
  • a támogatásban részesülő gazdasági tevékenységekről szóló további információkat biztosítani.

Opcionális közzétételi mintadokumentumok

Az Európai Bizottság közzétette a környezeti szempontból fenntarthatóként forgalmazott⁴ kötvények, illetve a fenntarthatósághoz kapcsolódó⁵ kötvények vonatkozásában a kibocsátást megelőző, illetve a kibocsátást követő önkéntes közzétételekhez használandó mintadokumentumokat, melyek a C/2025/2277 bizottsági közleményben és az (EU) 2025/753 felhatalmazáson alapuló rendeletben is meghatározásra kerülnek. A cél annak lehetővé tétele, hogy az ilyen kötvények kibocsátói standardizált módon jelenthessenek az értékpapír taxonómiának való megfelelőségéről.

Felülvizsgálat

A külső felülvizsgálók kötelesek:

• nyilvántartásba vetetni magukat az Európai Értékpapír-piaci Hatóságnál (ESMA);
• megfelelni bizonyos gyakorlati és szakmai követelményeknek;
• megfelelő rendszereket, erőforrásokat és eljárásokat alkalmazni a munkavégzés során;
• gondoskodni arról, hogy elemzőik, alkalmazottaik és személyzetük más tagjai rendelkeznek a szükséges tudással, tapasztalattal és képzettséggel;
• állandó, független és hatékony megfelelési rendszert fenntartani;
• olyan belső átvilágítási politikákat és eljárásokat végrehajtani, amelyek az összeférhetetlenség kizárását szolgálják;
• biztosítani, hogy felülvizsgálataik megállapításai a rendelkezésükre álló lényeges valamennyi információ alapos elemzésén alapuljanak;
• minden módszertani hibát kijavítani, és azokról haladéktalanul értesíteni az ESMA-t és az érintett európai zöldkötvények kibocsátóit;
• gondoskodni arról, hogy azok a harmadik fél szolgáltatók, melyekhez bizonyos értékelési tevékenységeket (de nem az összeset) kiszervezhetnek, képesek megbízható, szakmailag megfelelő értékeléseket végezni, mely értékelésért továbbra is a külső felülvizsgálók viselik a felelősséget;
• megfelelő nyilvántartást kell vezetni;
• megelőzni, megszüntetni, kezelni és közzétenni a tényleges vagy potenciális összeférhetetlenségeket.
• nem sugalmazhatják azt, hogy az ESMA vagy bármely illetékes hatóság jóváhagyja felülvizsgálatukat;
• a kibocsátást megelőző, illetve azt követő jelentések, valamint a hatásvizsgálati jelentések felülvizsgálatát kötelesek ingyenesen elérhetővé tenni honlapjukon a kötvény teljes futamideje alatt.

A rendelet szerint nem uniós külső felülvizsgálók szolgáltatásai is igénybe vehetők, feltéve, hogy a Bizottság kiadott egy egyenértékűségi határozatot, és hogy az érintett külső felülvizsgálót már nyilvántartásba vette az ESMA, mely utóbbi megalapozott indokokkal visszavonhatja e jóváhagyást.

Felügyelet

Az illetékes nemzeti hatóságok:

• felügyelik az európai zöldkötvények kibocsátóit, valamint a közös mintadokumentumok általuk történő használatát, továbbá azokat a kibocsátókat, melyek a környezeti szempontból fenntarthatóként forgalmazott kötvényekre, illetve a fenntarthatósághoz kapcsolódó kötvényekre a kibocsátást követő önkéntes közzétételi mintadokumentumokat kívánják alkalmazni (a szuverén kibocsátók kivételt képeznek);
• széles felügyeleti és vizsgálati hatáskörökkel rendelkeznek;
• együttműködnek egymással a nyomozás, a felügyelet, a végrehajtás és az információcsere terén;
• rendszeresen tájékoztatják az ESMA-t a releváns információkról.

Az ESMA:

• bekérheti a külső felülvizsgálóktól a szükséges információkat;
• jogosult helyszíni ellenőrzéseket végezni, a nyilvántartásokat, adatokat, eljárásokat és egyéb anyagokat megvizsgálni, valamint természetes személyeket kikérdezni a nyomozás során;
• ideiglenesen vagy véglegesen megszüntetheti a külső felülvizsgáló jogosultságát, és 20 000 EUR-tól 200 000 EUR-ig terjedő pénzbüntetést szabhat ki az (EU) 2025/754 felhatalmazáson alapuló rendeletben foglalt részletes eljárási garanciák keretében az eseti bírságok mellett. Ezek közé tartozik a meghallgatáshoz való jog, az ügyiratba való betekintéshez való jog, az egyértelmű határidők, valamint sürgős esetekben az ideiglenes intézkedések;
• díjat számít fel a külső felülvizsgálóknak a nyilvántartásba vételükkel, elismerésükkel és a felügyelettel kapcsolatos kiadásokért az (EU) 2025/755 felhatalmazáson alapuló rendelet alapján. A díjak az ESMA felügyeleti költségein alapulnak, és az ESMA munkáját segítő illetékes nemzeti hatóságoknál felmerült költségeket is fedezik. A rendelkezésekben a kisebb szervezeteket érintő ideiglenes mentességek is szerepelnek, a felügyeleti díjakra vonatkozó árbevétel-alapú felső határ, valamint a fizetési feltételek mellett;
• a honlapján nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartást vezet a külső felülvizsgálókról;
• felhatalmazást kap arra, hogy a rendelet végrehajtásához szükséges különböző szabályozástechnikai standardokat dolgozzon ki.

A Bizottság:

• felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadhat el;
• elsőként 2028. december 21-ig, majd ezt követően háromévente jelentést tesz az Európai Parlamentnek és az Európai Unió Tanácsának a rendelet végrehajtásáról.