Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) (2021–2027)

FŐBB PONTOK

Az ERFA és a Kohéziós Alap feladatai

Az ERFA és a Kohéziós Alap hozzájárul az EU gazdasági, társadalmi és területi kohéziójának megerősítésére vonatkozó átfogó célkitűzéshez.

• Az ERFA a különböző uniós régiók fejlettségi szintjei közötti egyenlőtlenségek csökkentését segíti, többek között a fenntartható fejlődés előmozdításával és a környezetvédelmi kihívások kezelésével.
• A Kohéziós Alap a környezetvédelmi és transzeurópai közlekedési hálózati infrastruktúra projektjeihez járul hozzá. Olyan tagállamoknak nyújt támogatást, amelyek egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelme nem éri el az EU-27-átlag 90 %-át.

Az ERFA és a Kohéziós Alap szakpolitikai célkitűzései:

• egy versenyképesebb és intelligensebb Európa – az innovatív és intelligens gazdasági átalakulás, valamint a regionális információs és kommunikációs technológiai összeköttetések előmozdításával;
• zöldebb, alacsony szén-dioxid-kibocsátású átmenet a nettó nulla szén-dioxid-kibocsátású gazdaságba és egy rugalmas Európába, a következők előmozdításával:
  • a tiszta és méltányos energetikai átállás,
  • zöld és kék beruházás,
  • a körforgásos gazdaság,
  • az éghajlatváltozás enyhítése és az ahhoz való alkalmazkodás,
  • a kockázatmegelőzés és -kezelés, valamint
  • a fenntartható városi mobilitás előmozdításával;
• egy jobban összekapcsolt Európa megteremtése a mobilitás fokozásával;
• egy szociálisabb és befogadóbb Európa megteremtése a szociális jogok európai pillérének megvalósításával;
• egy polgárokhoz közelebb álló Európa megteremtése minden térségtípus fenntartható és integrált fejlődésének előmozdítása és a helyi kezdeményezések révén.

Az ERFA a beruházást a következő területeken támogatja:

• az infrastruktúra;
• az alkalmazott kutatás és innováció;
• a szolgáltatásokhoz való hozzáférés;
• a kis- és középvállalkozások (kkv-k) üzleti tevékenységei, különösen a munkahelyek védelme és létrehozása;
• berendezések, szoftver és immateriális javak;
• hálózatépítés, együttműködés, tapasztalatcsere és innovációs klaszterek;
• tájékoztatás, kommunikáció és tanulmányok;
• technikai támogatás.

Az összes ERFA-forrás az egyes tagállamokban – a technikai segítségnyújtás kivételével – nemzeti vagy regionális szinten koncentrálódik. A tematikus koncentráció szintjei a tagállamok és a régiók három kategóriája szerint alakulnak, és az első két szakpolitikai célkitűzésre összpontosítanak.

A Kohéziós Alap a beruházást a következő területeken támogatja:

• a környezet, beleértve a fenntartható fejlődést és a környezeti előnyökkel járó energiát, különösen a megújuló energiát;
• a transzeurópai közlekedési hálózat;
• technikai segítségnyújtás;
• tájékoztatás, kommunikáció és tanulmányok.

Az (EU) 2024/3236 módosító rendelet bevezeti az újjáépítéshez nyújtott regionális szükséghelyzeti támogatás mechanizmusát. Az ERFA és a Kohéziós Alap keretében új specifikus célkitűzést vezet be a 2024. január 1. és 2025. december 31. között bekövetkezett természeti katasztrófák által sújtott régiók támogatására. A támogatás magában foglalhatja a sérült infrastruktúra helyreállítását, az érintett vállalkozások segítését, valamint az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens újjáépítésbe történő beruházásokat. A támogatást külön prioritások mentén tervezik, és legfeljebb 95 %-os társfinanszírozási arány alkalmazható rá. A kezdeményezés célja a katasztrófavédelmi felkészültség fokozása és az érintett régiók hosszú távú rezilienciájának megszilárdítása.

Az (EU) 2024/795 módosító rendelet létrehozza a STEP-kezdeményezést, amelynek célja a kritikus technológiák fejlesztését vagy gyártását, valamint az értékláncaik megerősítését célzó projektek támogatása olyan stratégiai ágazatokban, ahol az EU-nak a szuverenitását és a biztonságát biztosítania kell. Ezek az ágazatok magukban foglalják a digitális technológiákat és mélytechnológiai innovációt, a tiszta és erőforrás-hatékony technológiákat, valamint a biotechnológiákat, ideértve a gyógyszereket is.

A módosító rendelet új, egyedi célkitűzéseket állapít meg az ERFA és a Kohéziós Alap esetében, és – a kkv-kra való összpontosítás megtartása mellett – a kkv-kon kívül olyan vállalatok számára is lehetővé teszi a támogatást, amelyek jelentős mértékben hozzájárulhatnak a fejlődéshez a kevésbé fejlett és átmeneti régiókban, valamint azon tagállamok fejlettebb régióiban, ahol az egy főre jutó bruttó hazai termék az EU-27-átlag alatt van.

Kizárások

Az ERFA és a Kohéziós Alap nem támogatja a következőket:

• atomerőművek leállítása vagy építése;
• az olyan tevékenységekből eredő, üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentését célzó beruházások, mint például az olajfinomítás, az acélgyártás, az üveggyártás és egyéb ipari eljárások;
• dohánytermékek;
• nehéz helyzetben lévő vállalatok, a kivételes körülményeket kivéve;
• a repülőtéri infrastruktúra, kivéve a környezeti hatás mérséklését vagy védelmét, a biztonságot és a légiforgalmi szolgáltatási rendszer különleges körülmények közötti védelmét;
• hulladéklerakókban történő elhelyezés, kivéve:
  • a legkülső régiókban, amennyiben ez indokolt;
  • a meglévő hulladéklerakók megszüntetése, helyreállítása vagy biztonságossá tétele érdekében;
• a kapacitás növelése a hulladékmaradványok kezelésére, kivéve:
  • a legkülső régiókban,
  • a hulladékmaradványokból kinyert anyagok technológiáival, a körkörös gazdaság céljára;
• fosszilis tüzelőanyagok.

Támogatják azonban az alábbiakat:

• a szilárd tüzelőanyagokkal működő fűtési rendszerek gáztüzelésű fűtési rendszerekkel való felváltására irányuló beruházások a távfűtési és távhűtési rendszerek, illetve a kombinált hő- és villamosenergia-létesítmények korszerűsítésére;
• földgáztüzelésű rendszerekbe történő beruházások lakásokban és épületekben a széntüzelésű vagy hasonló létesítmények helyettesítésére;
• a gázszállító és -elosztó hálózatok bővítésére és rendeltetésmódosítására, átalakítására vagy modernizálására irányuló beruházások – feltéve, hogy azokat megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázok, például hidrogén, biometán és szintézisgáz kibocsátására készítik elő – azzal a céllal, hogy azok a szilárd halmazállapotú tüzelőanyagokkal foglalkozó létesítmények helyébe léphessenek;
• közszektorbeli célokat szolgáló tiszta járművekbe és a polgári védelmi és tűzoltósági szolgálatok által használt járművekbe, légi járművekbe és hajókba való beruházások.

ERFA-támogatás területi és régióközi innovációs beruházásokra

Idetartoznak többek között a következők:

• integrált területfejlesztés;
• hátrányos helyzetű térségek támogatása, különös tekintettel a következőkre:
  • vidéki területek,
  • súlyos természeti vagy demográfiai hátrányokkal küzdő területek;
• nemzeti szinten a „beruházás a munkahelyteremtésbe és a növekedésbe” célkitűzésre (de nem technikai segítségnyújtásra) fordított ERFA-források legalább 8 %-át a fenntartható városfejlesztésre kell elkülöníteni, különleges figyelmet fordítva a következőkre:
  • a környezeti és éghajlati kihívások kezelése,
  • a klímasemleges gazdaságra való átállás 2050-ig,
  • a digitális technológiákban rejlő lehetőségek hasznosítása innovációs célokra,
  • a funkcionális városi területek fejlesztésének támogatása;
• az Európai Bizottság által végrehajtott európai városfejlesztési kezdeményezés, amely a következők révén támogatja a fenntartható városfejlesztést:
  • innovatív akciók,
  • kapacitás- és tudásépítés,
  • területi hatásvizsgálatok,
  • szakpolitika kialakítása és kommunikációja;
• az interregionális innovációs beruházási eszköz, amely pénzügyi és tanácsadói támogatást nyújt:
  • az interregionális innovációs projektekbe való befektetésekhez a közös intelligens szakosodási területeken,
  • a kevésbé fejlett régiókban értékláncok fejlesztését lehetővé tevő kapacitásépítéshez;
• a legkülső régiók támogatásához, az alábbiakból eredő többletköltségek ellentételezésére:
  • távolság, elszigeteltség és kis méret,
  • problémás domborzat és éghajlat,
  • gazdasági függőség, csak kevés termék van.

Végrehajtási aktusok

2021 júliusában a Bizottság két végrehajtási határozatot fogadott el.

• (EU) 2021/1130 végrehajtási határozat a 2021–2027-es időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alap és az Európai Szociális Alap Plusz keretében biztosított támogatásra jogosult régiók, valamint a Kohéziós Alapból nyújtott támogatásra jogosult tagállamok jegyzékének összeállításáról.
• Az (EU) 2021/1131 végrehajtási határozata az éves bontások megállapításáról:
  • az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap Plusz és a Kohéziós Alap számára tagállamonként a „Beruházás a munkahelyteremtésbe és növekedésbe” célkitűzés és az európai területi együttműködési célkitűzés keretében elkülönített globális források vonatkozásában;
  • tagállamonként a régió kategóriája szerint;
  • tagállamonként a legkülső régiók számára nyújtott kiegészítő finanszírozáshoz;
  • az egyes tagállamok Kohéziós Alapból származó támogatásából az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz részére átcsoportosítandó összegek vonatkozásában;
  • globális források az Európai Városi Kezdeményezés számára;
  • globális források az innovatív megoldásokat támogató transznacionális együttműködés számára;
  • globális források az Interregionális Innovációs Beruházások számára;
  • globális források az határokon átnyúló együttműködés az európai területi együttműködés célkitűzésének egyik ága;
  • tagállamonként transznacionális együttműködés az európai területi együttműködés célkitűzésének egy ága;
  • globális források az interregionális együttműködés az európai területi együttműködés célkitűzésének egy ága;
  • globális források a legkülső régiókkal való együttműködés az európai területi együttműködés célkitűzésének egy ága a 2021–2027-es időszakban;