A hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelmények

FŐBB PONTOK

A rendelet egységes harmonizált prudenciális szabályokat hoz létre, amelyeket a bankoknak EU-szerte tiszteletben kell tartaniuk. Ennek az egységes szabálykönyvnek az a célja, hogy a globális standardok (Bázel III.) egységes alkalmazását az EU valamennyi tagállamában biztosítsa.

E jogszabályt több alkalommal módosították a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság által közzétett változó nemzetközi szabályozási standardoknak megfelelően.

Az 575/2013/EU rendelet fő innovációi többek között a következők:

• Magasabb és jobb tőkekövetelmények. A bankoknak kockázattal súlyozott eszközeik legalább 8%-ával megegyező tőkével kell rendelkezniük. Például egyes eszközök (többek között a készpénz) biztonságosnak minősülnek, és nem vonnak maguk után tőkekövetelményt, míg más eszközök (például a más bankoknak, vállalkozásoknak vagy fogyasztóknak nyújtott hitelek) kockázatosabbnak tekintendők, és ezért tőkekövetelmény kapcsolódik hozzájuk. Minél több kockázatosabb eszközzel rendelkezik valamely intézmény, annál több tőkével kell rendelkeznie.
• Likviditási intézkedések. Annak biztosítása céljából, hogy a bankok elegendő likviditással rendelkezzenek, a rendelet két likviditási követelményt vezet be:
  • a likviditásfedezeti mutatót, amelynek célja annak biztosítása, hogy a bankok rövid távon elegendő likvid eszközzel (pl. készpénzzel vagy gyorsan, értékvesztés nélkül vagy kis értékvesztés mellett készpénzre váltható egyéb eszközökkel) rendelkezzenek;
  • a nettó stabil forrásellátottsági követelményt, amelynek célja annak biztosítása, hogy a bankok közép- és hosszú távú eszközeik finanszírozása érdekében ne támaszkodjanak túlságosan nagy mértékben a rövid távú finanszírozásra.
• A tőkeáttétel korlátozása. A rendelet kötelező tőkeáttételi mutatót vezet be, amelynek célja, hogy korlátozza a bankokat abban, hogy tevékenységük túl nagy részét finanszírozzák adósságból.

Módosító jogszabály

• Az (EU) 2016/1014 módosító rendelet 2020. december 31-ig vagy a módosítások hatálybalépésének időpontjáig (attól függően, hogy melyik a korábbi időpont) meghosszabbította azt az időszakot, amely alatt az árutőzsdei kereskedők mentesülnek az 575/2013/EU rendeletben előírt nagykockázat-vállalásra vonatkozó követelmények, illetve szavatolótőke-követelmények alól.
• Az (EU) 2017/2395 módosító rendelet átmeneti intézkedéseket vezetett be a 9. nemzetközi pénzügyi beszámolási standard (IFRS 9)¹ bevezetése révén a szavatolótőkére és bizonyos, a közszektorral szembeni, bármely tagállam pénznemében denominált kitettségek nagykockázat-vállalásainak kezelésére gyakorolt hatás csökkentése érdekében. A pénzügyi kimutatásaik elkészítéséhez az IFRS-t alkalmazó bankok számára előírta, hogy 2018. január 1-jétől kezdődően az IFRS 9 standardot alkalmazzák. Mivel ez a várható hitelveszteségekre képzett tartalékok hirtelen, jelentős növekedéséhez – és emiatt az intézmények elsődleges alapvető tőkeelemeinek² hirtelen csökkenéséhez – vezethet, a rendelet lehetővé tette az intézmények számára, hogy a várható hitelveszteségekre képzett tartalékok egy részét egy öt éves átmeneti időszakra, 2022. december 31-ig kiegészítő tőkeként hozzáadják a elsődleges alapvető tőkeelemeikhez.
• Az (EU) 2017/2401 módosító rendelet felülvizsgált tőkekövetelményeket határoz meg az értékpapírosítási³. eljárásban lévő pozíciókra vonatkozóan. Módosítja az értékpapírosításokat kezdeményező, szponzoráló és azokba befektető intézményekre vonatkozóan meghatározott szavatolótőke-követelményeket annak érdekében, hogy azok megfelelően tükrözzék az egyszerű, átlátható és egységesített értékpapírosítások speciális jellemzőit.
• Az (EU) 2019/630 módosító rendelet az 575/2013/EU rendeletet a nemteljesítő kitettségekre vonatkozó minimális veszteségfedezet tekintetében módosítja. Célja, hogy megakadályozza a nemteljesítő hitelek⁴ túlzott felhalmozását a jövőben anélkül, hogy megfelelő fedezetet nyújtana a bankok mérlegében rejlő veszteségekre. Annak biztosítására törekszik, hogy a bankok a hitelek nemteljesítővé válásának esetére elegendő saját forrást különítsenek el. A rendelet létrehoz egy ’gyakorlati védőhálót’, amely lehetővé teszi az intézmények számára, hogy az újonnan keletkeztetett hitelek nemteljesítővé válásának esetén az e hitelekkel kapcsolatban felmerült és várhatóan felmerülő veszteségeket közös minimumszinten fedezzék. Ha egy bank nem felel meg a rá vonatkozó minimális fedezeti követelménynek, a szavatolótőkéjét érintő levonásokra kerül sor.
• Az (EU) 2019/876 módosító rendelet a tőkeáttételi mutató, a nettó stabil forrásellátottsági ráta, a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó követelmények, a partnerkockázat, a piaci kockázat, a központi szerződő felekkel szembeni kitettségek, a kollektív befektetési formákkal szembeni kitettségek, a nagykockázat-vállalások és az adatszolgáltatási és nyilvánosságra hozatali követelmények vonatkozásában vezetett be módosításokat.
• Az (EU) 2019/2033 módosító rendelet a befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményeket írja elő. Korábban minden befektetési vállalkozásra ugyanazok a tőke-, likviditási és kockázatkezelési szabályok vonatkoztak, mint a bankokra.
• Az (EU) 2020/873 módosító rendelet a Covid19-világjárvánnyal összefüggésben vezette be az 575/2013/EU rendelet bizonyos célzott módosításait. E módosítások célja, hogy ideiglenesen engedményeket adjanak a tőkekövetelményekkel kapcsolatban, hogy a bankok – ellenálló képességük megőrzése mellett – maximalizálhassák hitelnyújtási képességüket és a világjárványhoz kapcsolódó veszteségek viselésére való képességüket. E módosítások közé tartozik egyes nemzetközi számviteli standardok bevezetésének időzítése, valamint – a világjárvány gazdasági hatásainak enyhítését célzó intézkedések részeként – az állami garanciát élvező nemteljesítő hitelekre vonatkozó kedvezményes elbánás ideiglenes kiterjesztése.
• Az (EU) 2021/558 módosító rendelet az értékpapírosítás uniós keretrendszerére jellemző általános kockázatérzékenység növelése érdekében vezet be módosításokat, annak biztosítására, hogy az EU pénzügyi stabilitásának megőrzését szolgáló felügyeleti keretrendszerben az intézmények számára gazdaságilag életképesebb megoldást jelentsen az értékpapírosítás.
• Az (EU) 2022/2036 módosító rendelet a több szanálási eszközzel rendelkező globálisan rendszerszinten jelentős intézmények összevont számításával kapcsolatban vezet be módosításokat, annak biztosítása érdekében a bankok veszteségviselése és feltőkésítése inkább magáneszközök útján történjék, amikor ezek a bankok pénzügyileg kivitelezhetetlenné válnak, majd pedig ezt követően szanálás alá kerülnek.
• Az (EU) 2023/2869 módosító rendelet előírja, hogy az 575/2013/EU rendelet szerinti intézmények az információk közzétételekor egyidejűleg nyújtsák be ezeket az információkat az illetékes gyűjtő szervnek az (EU) 2023/2859 rendelet alapján létrehozott európai egyablakos ügyintézési ponton keresztül történő hozzáférhetővé tétel céljából.
• Az (EU) 2024/1623 módosító rendelet további szabályokat tartalmaz a bankok gazdasági sokkokkal szembeni ellenálló képességének növelésére a szabályozás, a felügyelet és a kockázatkezelési szempontok megerősítésével. A módosítások célja a bankok belső modelljei hatásának korlátozása a tőkekövetelmények összeállítása, a hitelkockázat, a működési kockázat és a piaci kockázat mérésének elősegítése, valamint prudenciális rendszer bevezetése a hitelintézetek kriptoeszközökkel szembeni kitettségeire vonatkozóan.

Felhatalmazáson alapuló és végrehajtási jogi aktusok

A 575/2013/EK rendelet felhatalmazza az Európai Bizottságot arra, hogy az egységes szabálykönyv teljes körű alkalmazása érdekében felhatalmazáson alapuló és végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el. E jogi aktusok teljes jegyzéke itt érhető el.