Az Európai Tanács 2013/272/EU határozata az Európai Bizottság tagjainak számáról
Meghatározza az Európai Bizottság tagjainak számát, és biztosítja, hogy a Bizottság tagjai között van az Európai Unió (EU) minden egyes tagállamának egy-egy polgára.
Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 17. cikke határozza meg a Bizottság hatáskörét.
A folyamat elején az Európai Tanács javaslatot tesz az Európai Parlamentnek a Bizottság elnökének tisztjére. Ez Elnököt ezután az Európai Parlament tagjainak többségével választja meg.
Az uniós vezetőknek először 2014-ben kellett figyelembe venniük a májusi európai parlamenti választások eredményét a Bizottság elnökének személyével kapcsolatos döntés során. A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy a jelöltnek meg kell tudnia szerezni az Európai Parlament többségének támogatását, amikor júliusban a Parlament szavazott az elnökjelölt személyéről. A Bizottság elnökjelöltje bemutatja az Európai Parlamentnek a hivatali idejére vonatkozó politikai irányvonalakat, hogy a megfelelő információkon alapuló eszmecsere alakulhasson ki az elnök megválasztását megelőzően.
A biztosi testület összetétele
Megválasztását követően a Bizottság elnöke felveszi a kapcsolatot a kormányzati vezetőkkel a biztosi testület összeállítása céljából. A testület tagjait (a biztosokat) általános alkalmasságuk és az Európai Unió iránti elkötelezettségük alapján választják ki. Az elnök és a kormányzati vezetők közötti egyeztetéseket követően az Európai Unió Tanácsa – a Bizottság megválasztott elnökének egyetértésével – elfogad egy listát a Bizottság tagjaként való jelölésre javasolt személyekről. A biztosok függetlenségének kétségbevonhatatlannak kell lennie. Az elnök dönt a Bizottság belső szervezetéről, és szétosztja a különböző szakpolitikai – például az energiaügyi, a környezetvédelmi és a kereskedelmi – tárcákat. Ez a folyamat nagyfokú politikai ügyességet igényel az egymással versenyző igények és elvárások összeegyeztetése miatt.
Az Európai Parlament szerepe
Amint a biztosjelöltek személye és területeik meghatározásra kerültek, mindegyiküknek meg kell jelennie az adott szakpolitikai területnek megfelelő parlamenti bizottság előtt tartandó nyilvános meghallgatáson. Ott kérdések és válaszok hosszadalmas sora révén meggyőződnek a jelölteknek az adott posztra való alkalmasságáról és tárgybeli ismereteikről. Ez korántsem csak formalitás. A múltban többször előfordult, hogy biztosjelöltek kénytelenek voltak visszalépni, amikor nem sikerült elnyerniük egy parlamenti bizottság jóváhagyását. Az Európai Parlament egésze ezt követően szavaz az új Bizottságról, amelyet – a jóváhagyást követően – az Európai Tanács nevez ki. Az új biztosi testület rendszerint november 1. napján lép hivatalba.
A Bizottság mint testület az Európai Parlamentnek tartozik felelősséggel. A Parlament az egyetlen uniós intézmény, amely bizalmatlansági indítvány révén feloszlathatja a Bizottságot annak ötéves megbízatása során.
Az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője
Az EUSZ 18. cikkének bekezdése szerint a Bizottság alelnökét nevezik ki főképviselőnek. Az EU vezetői a Bizottság elnökével egyetértésben választják meg e tisztség betöltőjét, aki nemcsak a Bizottság tagja, hanem a külügyminiszterek tanácsának is az elnöke, valamint felel az Európai Külügyi Szolgálatért is. A főképviselő irányítja az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikáját és a közös biztonság- és védelempolitikát.
A biztosok száma
Az EUSZ 17. cikke értelmében 2014 novemberétől a biztosok száma a tagállamok számának kétharmada lett volna, kivéve, ha az EU vezetői úgy döntenek, hogy megváltoztatják ezt a számot. 2013 májusában azonban az Európai Tanács úgy döntött, hogy ez a szám továbbra is a tagállamok számával lesz egyenlő.
A határozat 2014. november 1. óta hatályos.
A jelenlegi biztosi testület, amelynek elnöki tisztét Ursula von der Leyen látja el, 2019 decemberében lépett hivatalba, és a 2019 és 2024 közötti időszakra van megbízatása.
További információk:
Az Európai Tanács 2013/272/EU határozata (2013. május 22.) az Európai Bizottság tagjainak számáról (HL L 165., 2013.6.18., 98. o.)
Az Európai Unióról szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata – III. cím – Az intézményekre vonatkozó rendelkezések – 17. cikk (HL C 202., 2016.6.7., 25–26. o.)
Az Európai Unióról szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata – III. cím – Az intézményekre vonatkozó rendelkezések – 18. cikk (HL C 202., 2016.6.7., 26–27. o.)
utolsó frissítés 20.03.2024