EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2021.7.23.

COM(2021) 432 final

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE

Az európai uniós jog alkalmazásának ellenőrzése




2020. évi éves jelentés

{SWD(2021) 212 final}

Előszó

I.Az uniós jog végrehajtása és érvényesítése világjárvány idején

II.Európai zöld megállapodás

Tiszta energia és a Párizsi Megállapodás végrehajtása

Fenntartható közlekedés

A halászati erőforrások védelme és a tengeri területrendezés

Fenntartható mezőgazdaság

Egészségügy és élelmiszer-biztonság

III.A digitális korra felkészült Európa

Technológia az emberek szolgálatában

Digitális társadalmi befogadás egy jobb uniós társadalomért

A kiberbiztonság és a kiberfenyegetésekkel szembeni védelem megerősítése

Nyílt, demokratikus és fenntartható digitális társadalom

Digitális közlekedési rendszerek

A vállalkozásokra vonatkozó információk átláthatósága

IV.Emberközpontú gazdaság

Munkafeltételek

Munkahelyi egészségvédelem és biztonság

A munkavállalók mobilitása

A szociális biztonság koordinálása

Az áruk szabad mozgása

A pénzmosás elleni küzdelem és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem

Lakossági fizetések

Üzleti irányítás és átláthatóság

Közvetett adózás

Közvetlen adózás

Verseny

Mobilitás és közlekedés

Belső energiapiac

Energiabiztonság

Az Euratom-szabályok végrehajtása

V.Az európai életmód előmozdítása

Jogállamiság és alapvető jogok

Személyek szabad mozgása

Egyenlőség és megkülönböztetésmentesség

Rasszizmus és idegengyűlölet, beleértve a jogellenes gyűlöletbeszédet

Fogyasztói jogok

A személyes adatok védelmének megerősítése

Igazságügyi együttműködés és egyéni garanciák a büntetőjog területén

Biztonság

Új migrációs és menekültügyi paktum

Előszó

Ez a jelentés ismerteti a Bizottság annak érdekében végzett munkáját, hogy biztosítsa az uniós jog megfelelő végrehajtását és alkalmazását 2020-ban, abban az évben, amikor a Covid19-világjárvány nagy csapást gyakorolt Európára és a világra. Látható, hogy erőfeszítéseink nem lankadtak, és a környezetvédelemtől kezdve az áruk és szolgáltatások szabad mozgásán át a polgárok jogainak védelméig minden területen felléptünk.

A világjárvány a jogérvényesítési munkánkra is hatással volt: a Bizottság a Szerződések őreként gyakorolta hatáskörét, hogy mérsékelje a tagállamokban tapasztalt, önvédelemre irányuló kezdeti és ösztönös reakciók hatásait. Azt kívántuk elérni, hogy a nemzeti intézkedések arányosak legyenek az egészségügyi kockázatokkal, és ne sértsék tartósan az emberek és vállalkozások jogait, szabadságait és megélhetését az Unióban.

A jelentésben ismertetett esetek gyakran nem egyszerűek – nem ritkán politikai jellegű és kényes vitákhoz vezetnek a tagállamokban –, de azért foglalkozunk velük, mivel ez a helyes lépés. A polgárok jogait minden tagállamban mindenkor védeni kell, függetlenül attól, hogy hol élnek az Unióban.

Ez a jövőbeli munkánk szempontjából is fontos: például a már létező uniós környezetvédelmi szabályok teljes körű és helyes alkalmazása kulcsfontosságú a világjárvány utáni helyreállítási tervünk központi elemét képező európai zöld megállapodás sikeréhez.

Válság idején pedig különös figyelmet kell fordítanunk arra, hogy a közös alapvető jogok és értékek nem váljanak hirtelen alku tárgyává, ne számítsanak luxusnak, és ne mellőzzék vagy korlátozzák őket, ha rosszra fordul a helyzet.

Uniónk a közös értékeken és a jogállamiságon alapul. Ezek a szerződéseinkben és törvényeinkben rögzített értékek az Unió sarokkövei. Az európaiak sokszínűek, és ezt megbecsülni, nem pedig stigmatizálni kell. Közös szabályaink és közös értékeink egyesítenek bennünket.

Mély meggyőződésem, hogy a Bizottság és a tagállamok közötti együttműködés révén lehet a leghatékonyabban biztosítani, hogy ezeket a szabályokat és értékeket mindenkor tiszteletben tartsák. Örömmel látom, hogy ez általában jól működik: az elfogadott szabályok időben történő és megfelelő végrehajtása erőteljes és pozitív hatást gyakorol az emberek életére. Azokban az esetekben azonban, amikor elmarad a végrehajtás, ez a hatás nagyban függ attól, hogy a Bizottság él-e jogérvényesítési hatáskörével. Lehet, hogy nem értünk egyet egy adott jogszabály valamennyi aspektusával kapcsolatban, de meg kell állapodnunk a jog, valamint a jogvitákat elbíráló független bíróságok ítéleteinek tiszteletben tartásában, és meg kell állapodnunk az európai jog elsőbbségében.

Kötelezettségszegési eljáráshoz továbbra is csak végső eszközként lehet folyamodni. A Bizottság szükség esetén nem habozhat, és nem is habozik élni ezzel a lehetőséggel annak biztosítása érdekében, hogy a Brüsszelben elfogadottak és jogszabályban rögzítettek ténylegesen érvényesüljenek az átlagpolgárok életében, függetlenül attól, hogy az Unió mely részén élnek.

az Európai Bizottság elnöke

Ursula von der Leyen

I.Az uniós jog végrehajtása és érvényesítése világjárvány idején 

Az Európai Bizottság együttműködik a tagállamokkal 1 az uniós jog helyes és időben történő átültetése, alkalmazása és végrehajtása érdekében. A Covid19-világjárvány különösen befolyásolta ezt a munkát. Komoly terhet rótt a tagállami közigazgatásokra, elsősorban az év első felében, és egyértelműen hatással volt az uniós jog teljes körű és időben történő végrehajtására való képességükre.

Ennek eredményeként a Bizottság igyekezett enyhíteni a tagállamokra nehezedő terheket a kötelezettségszegési eljárások kezelése során. A Bizottság azonban azt is egyértelművé tette, hogy helytelen lenne teljes mértékben felfüggeszteni a végrehajtási tevékenységét. Mindig is hangsúlyozta, hogy rendkívül fontos az uniós jog megfelelő alkalmazása, még válság idején is. A Covid19-világjárvány során például az egységes piac megfelelő működése kulcsfontosságúnak bizonyult az alapvető ellátási láncok sértetlensége, az üzletek élelmiszerrel való ellátása és annak biztosítása szempontjából, hogy az egészségügyi szolgálatok megkapják a szükséges egészségügyi eszközöket.

Annak érdekében, hogy segítse a tagállamokat a Covid19-világjárvány során, a Bizottság számos célzott iránymutatást adott ki a különböző szakpolitikai területeken, ideértve a határokon átnyúló egészségügyi együttműködés keretében nyújtott uniós sürgősségi segélyt, a munkahelyi egészséget és biztonságot, az utasok jogait, a légi közlekedés biztonságát vagy a járványra adott koordinált gazdasági választ.

A világjárványra adott nemzeti válaszlépések részeként számos tagállam egyoldalúan exportkorlátozásokat vezetett be a gyógyszerekre, egyéni védőeszközökre és a Covid19 szempontjából releváns egyéb termékekre vonatkozóan, különösen március és május között. Ezt követően néhány tagállam további korlátozásokat is bevezetett a hazai termelők támogatása érdekében, például az élelmiszerágazatban.

Az ilyen intézkedések súlyos zavarokat okoznak az ellátási láncokban, és fokozzák az alapvető termékek hiányát.

Különösen 2020 első felében állt fenn a dominóhatás valós kockázata az olyan tagállamok körében, amelyek úgy érezték, hogy hasonló protekcionista intézkedések elfogadására kényszerülnek.

Egyes esetekben a Bizottság sürgős kötelezettségszegési eljárásokkal reagált a világjárványra válaszul bevezetett korlátozásokra. Gyakran találkozott a tagállamok képviselőivel – például az egységes piac szabályainak érvényesítésével foglalkozó munkacsoport keretében –, hogy véleményt cseréljenek az ilyen korlátozások által az áruk szabad mozgására gyakorolt káros hatásról. A 2020 áprilisában létrehozott munkacsoport fontos támogató szerepet tölt be olyan magas szintű fórumként, ahol a bizottsági szervezeti egységek és a tagállamok együttműködnek és értékelik, hogy a nemzeti jog mennyire felel meg az egységes piaci szabályoknak, és ahol megvitatják az egységes piac legsürgetőbb akadályait és a horizontális végrehajtási kérdéseket.

A Bizottság emellett felvette a kapcsolatot a tagállamokkal, és meggyőzte őket arról, hogy ne fogadjanak el vagy pedig helyezzenek hatályon kívül olyan nemzeti jogszabályokat, amelyek korlátozzák a Covid szempontjából releváns gyógyszerek és orvostechnikai eszközök szabad mozgását az egységes piacon.

A szabad mozgás a polgárok számára is lehetővé teszi az utazást. Az évek során számos jogalkotási aktus elfogadására került sor annak érdekében, hogy valamennyi közlekedési mód tekintetében biztosítsák az utasok jogainak magas szintű védelmét Európában. A világjárvány során a Bizottság következetesen egyértelművé tette, hogy az utasok jogai továbbra is érvényben vannak, és az utazási ágazatot támogató nemzeti intézkedések nem érinthetik ezeket a jogokat.

Hasonlóképpen, az utazási csomagokról szóló irányelv értelmében az utazási csomagok szervezői kötelesek 14 napon belül visszatéríteni az előleget, ha az utazás törlésére elkerülhetetlen és rendkívüli körülmények miatt kerül sor. A Covid19-világjárvány kitörését követően azonban sok utazó nem részesült az irányelv szerinti visszatérítésben, mivel több tagállam olyan nemzeti szabályokat fogadott el, amelyek lehetővé tették az utazási csomagok szervezői számára, hogy a visszatérítést elhalasszák vagy kötelező utalványokat bocsássanak ki helyette.

II.Európai zöld megállapodás 

   „Nagy hatással volt rám annak a több millió fiatalnak a szenvedélye, meggyőződése és energiája, akik az utcán adtak hangot a véleményüknek. […] a mi nemzedékünk kötelessége az, hogy az általuk elképzelt jövőt valóra váltsuk számukra.”

Ursula von der Leyen elnök politikai iránymutatása

Az éghajlatváltozás és a környezetkárosodás egzisztenciális fenyegetést jelent Európa és a világ számára. Az európai zöld megállapodás a Bizottság arra vonatkozó terve, hogy fenntarthatóvá tegye az EU gazdaságát. Megvalósíthatjuk ezt a célt, ha az éghajlatváltozással és környezettel összefüggő kihívásokból lehetőségeket kovácsolunk, és mindenki számára méltányossá és befogadóvá tesszük az átállást. 

A biológiai sokféleség védelme

Ez az európai zöld megállapodás és az európai biodiverzitási stratégia egyik kulcsfontosságú célja. Az erdők, a talaj és a vizes élőhelyek helyreállítása a kibocsátáscsökkentés és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás szempontjából is alapvető szerepet játszik.

Tiszta levegő és víz

Az egészség hatékony védelme és a természeti környezet megóvása érdekében fontos az uniós jogszabályokban foglalt levegőminőségi előírások teljes körű végrehajtása. Sok ember ivóvizében még mindig káros anyagok vannak, és több száz agglomerációban továbbra sem gyűjtik össze és kezelik a települési szennyvizet.

Az igazságszolgáltatáshoz való jog környezeti ügyekben

Az igazságszolgáltatáshoz való jog kulcsfontosságú szerepet játszik a különböző ágazati környezetvédelmi szabályok megfelelő alkalmazásának és érvényesítésének biztosításában, valamint abban, hogy azok elérjék célkitűzéseiket. A Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Lengyelországgal és Bulgáriával szemben, miután a legfelsőbb bíróságaik határozatai megtagadták a környezetvédelmi nem kormányzati szervezetektől a levegőszennyezési tervek jogi kifogásolásának lehetőségét.

A Bizottság fellépett továbbá 16 tagállammal szemben a környezeti felelősségről szóló irányelv által biztosított igazságszolgáltatáshoz való jog korlátozása miatt.

Tiszta energia és a Párizsi Megállapodás végrehajtása

Az európai zöld megállapodás ambiciózus cselekvési tervet határoz meg arra vonatkozóan, hogy Európa 2050-re a világ első klímasemleges kontinensévé váljon. Ez hozzájárul a Párizsi Megállapodás egyrészt azon célkitűzéséhez, hogy a globális hőmérséklet-emelkedés jóval 2 °C alatt maradjon, másrészt az annak 1,5 °C-on tartására irányuló erőfeszítésekhez.

Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer továbbra is fontos szerepet játszik a kibocsátások csökkentésében. 2020 folyamán a Bizottság ellenőrizte a rendszer következő, 2021–2030 közötti szakaszára vonatkozó szabályokat átültető nemzeti jogszabályok teljességét.

Időközben a Bizottság véglegesítette a tagállamok 2021–2030 közötti időszakra vonatkozó integrált nemzeti energia- és klímaterveinek uniós szintű értékelését. Arra a következtetésre jutott, hogy az EU jó úton halad afelé, hogy túlteljesítse az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésére vonatkozó jelenlegi, 2030-ra kitűzött célját (40 %). Ez szilárd alapot biztosít az éghajlat-politikai céltervben körvonalazott ambiciózusabb célokhoz.

2020 januárjában megkezdődött a személygépkocsik és kisteherautók szén-dioxid-kibocsátására vonatkozó új előírások alkalmazása. Ez a rendelet meghatározza az új könnyűgépjárművek szén-dioxid-kibocsátásának 2030-ig történő csökkentéséhez vezető utat, és nagy vonalakban ismerteti, miként lehetne ösztönözni a kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járművek elterjedését. Az üzemanyag-minőségről szóló irányelv értelmében a forgalmazóknak 2020 végéig legalább 6 %-kal kellett csökkenteniük a teljes életciklusra számított üzemanyag-kibocsátást a 2010. évi alapforgatókönyvhöz képest. A tagállamok nyomon követik az e célnak való megfelelést, és 2021 végéig jelentést tesznek róla a Bizottságnak.

2020-ban a Bizottság jogérvényesítési intézkedése a Tiszta energia minden európainak csomag végrehajtására összpontosított, ami központi szerepet játszik az európai zöld megállapodás kidolgozásában és végrehajtásában, és hozzá fog járulni az energetikai átálláshoz egy olyan biztonságos és fenntartható energiaágazat megteremtése érdekében, amely a fogyasztókat helyezi előtérbe.

Az energiahatékonyság elsődlegességének elve kulcsfontosságú szerepet játszik az európai zöld megállapodásban, és elengedhetetlen az uniós energia- és éghajlat-politikai célok eléréséhez. Az uniós energiahatékonysági szabályok végső célja a fogyasztás és a behozatal csökkentése.

Fenntartható közlekedés

Az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítéséről szóló irányelv értelmében a tagállamoknak ki kell dolgozniuk az alternatív tüzelőanyaggal működő járművek és hajók számára nyilvánosan hozzáférhető elektromos és egyéb töltőállomások kialakítására szolgáló nemzeti szakpolitikai kereteket. Az irányelv célja, hogy javítsa a koordinációt a szükséges infrastruktúra fejlesztése terén, és biztosítsa az alternatív tüzelőanyagok technológiájába és az azokat használó járművekbe történő beruházásokhoz szükséges hosszú távú biztonságot.

Az intelligens közlekedési rendszerek létfontosságúak a biztonság növeléséhez, valamint Európa fokozódó kibocsátásának és torlódási problémáinak kezeléséhez. Biztonságosabbá, hatékonyabbá és fenntarthatóbbá tehetik a közlekedést azáltal, hogy különböző információs és kommunikációs technológiákat alkalmaznak valamennyi személy- és áruszállítási módra.

Ezenkívül a meglévő technológiák integrálása új szolgáltatásokat hozhat létre. A Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított 11 tagállammal szemben az intelligens közlekedési rendszerekről szóló irányelv kiegészítésére elfogadott rendelkezések helytelen alkalmazása miatt. Ezek a rendelkezések többek között a közúti biztonsággal kapcsolatos forgalmi adatokhoz való hozzáféréssel , a valós idejű forgalmi információkkal , az EU egészére kiterjedő multimodális utazási információkkal , valamint a tehergépkocsik biztonságos és védett parkolóhelyeihez való hozzáféréssel kapcsolatosak.

A biztonság a környezetszennyezőbb közlekedési módok alternatívájaként szolgáló vasúti közlekedés előmozdításában is kulcsfontosságú szerepet játszik. A Bizottság ezért a vasútbiztonsági kapacitással kapcsolatos problémák összefüggésében kötelezettségszegési eljárást indított Portugáliával szemben a megállapított hiányosságok miatt. Idetartozik a vasúttársaságok és pályahálózat-működtetők által működtetett biztonságirányítási rendszerek felügyelete, a vizsgálatot végző szervek biztonsági ajánlásainak nyomon követése, valamint a portugál nemzeti biztonsági hatóság szervezeti kapacitása.

A halászati erőforrások védelme és a tengeri területrendezés

Az éghajlatváltozás és a biológiai sokféleség csökkenése által jelentett kettős kihívás kezelése érdekében az európai zöld megállapodás egyik célja a természetes ökoszisztémák védelmének és helyreállításának, valamint az erőforrások fenntartható használatának előmozdítása és fokozása. Ugyanakkor a közös halászati politika elsődleges célja a halászat és az akvakultúra környezeti, gazdasági és társadalmi szempontból való fenntarthatóságának biztosítása.

A cél eléréséhez az EU valamennyi tengerében biztosítani kell a halállományok egészséges szintjét, és ott, ahol ez megvalósul, fenn kell tartani ezt az egészséges szintet. Ezért fontos az olyan intézkedések végrehajtása, amelyek megőrzik az állományokat, illetve korlátozzák a halászati flották kapacitását, a fogásokat és a halászati tevékenységeket. Ezen intézkedések helyes és teljes körű végrehajtásának biztosításához elengedhetetlen a megfelelő és hatékony halászati ellenőrzési rendszer.

A Bizottság jogérvényesítési stratégiájában ezért 2020-ban továbbra is nagy hangsúlyt kapott a tagállamok általi halászati állományvédelem, ellenőrzés és érvényesítés. A Bizottság párbeszédsorozatot indított a tagállamokkal olyan kérdésekről, mint például a halászati ellenőrzési adatok EU-n belüli továbbítására szolgáló eszköz késedelmes alkalmazása, a motorteljesítmény-ellenőrzési rendszerek és az uniós vizeken kívül halászó uniós flotta ellenőrzése.

A közös halászati politika emellett olyan konkrét jogérvényesítési eszközöket kínál, mint például az ellenőrzési cselekvési tervek és az igazgatási vizsgálatok. Az elvégzett ellenőrzések alapján a Bizottság számos ellenőrzési cselekvési tervet fogadott el és követett nyomon.

Végezetül a Bizottság szorosan nyomon fogja követni a tengeri területrendezésről szóló irányelv és különösen a tagállami stratégia nemzeti tengerpolitikai tervekbe való átültetését. Nagyon fontos biztosítani, hogy az európai zöld megállapodás részeként ez a tervezés elősegítse a tengeri megújuló energiára vonatkozó uniós stratégia végrehajtását.

Fenntartható mezőgazdaság

Az EU közös agrárpolitikája a mezőgazdaság és a társadalom, valamint Európa és a mezőgazdasági termelők közötti partnerség. Célul tűzte ki többek között a mezőgazdasági termelők támogatását, a mezőgazdasági termelékenység javítását – biztosítva a stabil és megfizethető élelmiszerellátást –, valamint az uniós mezőgazdasági termelők tisztességes megélhetésének biztosítását.

A közös agrárpolitika emellett törekszik a környezeti kihívások , például az éghajlatváltozás kezelésére. Céljai közé tartozik a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás, a vidéki területek és tájak fenntartása az egész Európai Unióban, valamint a vidéki gazdaság életben tartása a mezőgazdaságban és a kapcsolódó ágazatokban történő munkahelyteremtés ösztönzésével. E célkitűzések eléréséhez rendkívül fontos a vonatkozó jogi rendelkezések (például a biogazdálkodás , zöldítés , erdészet , valamint a kutatás és innováció támogatása terén) maradéktalan alkalmazása. A Bizottság közös agrárpolitikára vonatkozó reformjavaslatainak célja, hogy azok a „termelőtől a fogyasztóig” és a biodiverzitási stratégia révén még jobban megfeleljenek a zöld megállapodás célkitűzéseinek.

Egészségügy és élelmiszer-biztonság

A Bizottság célja, hogy biztosítsa az e területre vonatkozó számos jogszabály megfelelő végrehajtását, és adott esetben egyszerűsítse azokat. A felkészültség és a megelőzés terén az „Egy az egészség” koncepciót alkalmazza, integrálva az emberi, állati és környezeti egészséget, valamint az élelmiszer- és takarmánybiztonságot. Az ellenőrzések továbbra is kulcsfontosságú szerepet játszanak az élelmiszer- és takarmánybiztonságra, az állategészségügyre, a növényegészségügyre és az állatjólétre vonatkozó kiterjedt uniós jogi keret végrehajtásában és érvényesítésében. Az ellenőrzések a gyógyszeripari termékek és orvostechnikai eszközök minőség-ellenőrzésének fenntartása szempontjából is fontosak.

A határon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok biztosítása 2020-ban is kiemelt feladat volt a Bizottság számára. A határokon átnyúló egészségügyi ellátásról szóló irányelv hatékonyabb végrehajtásának biztosítása érdekében strukturált párbeszédekre került sor a tagállamokkal.

A Bizottság 2020-ban ellenőrizte a dohánytermékekről szóló irányelvet átültető nemzeti jogszabályok megfelelőségét, és a hatékony végrehajtás érdekében strukturált párbeszédeket szervezett a tagállamokkal. Az irányelv nemzeti jogba való átültetésének nyomon követése továbbra is kiemelt feladat volt a Bizottság számára. A dohányfogyasztás jelenti a legnagyobb elkerülhető egészségügyi kockázatot, és ez az idő előtti halálesetek legfőbb oka az EU-ban. Az irányelv célja a belső piac zavartalan működésének elősegítése, az emberek – különösen a fiatalok – egészségének védelme, valamint a dohányzás visszaszorításáról szóló WHO-keretegyezmény szerinti uniós kötelezettségek teljesítése.

III.A digitális korra felkészült Európa

„Azt szeretném, ha Európa – biztonságos és etikus határokon belül – ambiciózusabb lenne a digitális kor nyújtotta lehetőségek megragadásában.” 

Ursula von der Leyen elnök politikai iránymutatása

A Bizottság eltökélt szándéka, hogy a 2020-as éveket Európa digitális évtizedévé tegye. Európának meg kell erősítenie digitális szuverenitását, és egyértelműen az adatokra, technológiára és infrastruktúrára összpontosítva saját szabványokat kell létrehoznia ahelyett, hogy idegen szabványokat követne.

Technológia az emberek szolgálatában

Az EU digitális stratégiájának végrehajtása arra összpontosít, hogy a digitális technológia fejlesztése, bevezetése és alkalmazása a polgárok és a vállalkozások javát szolgálja. A Covid19-világjárvány fokozta társadalmunk digitális átalakulását.

Méltányos és versenyképes digitális gazdaság

A nemzeti szabályozó hatóságok függetlensége kulcsfontosságú szerepet játszik a távközlésre vonatkozó uniós szabályok hatékony és pártatlan alkalmazásának biztosításában. Megerősíti a szabályozó hatóságok hatáskörét, és biztosítja döntéseik kiszámíthatóságát, miközben megfelelő befektetési környezetet teremt a távközlési piacokon.

Az uniós jog védi a nemzeti szabályozó hatóságok vezetőjét (vagy az ezt a feladatot ellátó testület tagjait) az önkényes elbocsátással szemben.

Az árukhoz és szolgáltatásokhoz való, határokon átnyúló online hozzáférésnek minden akadálytól és súrlódástól mentesnek kell lennie az európai fogyasztók számára, függetlenül a tartózkodási helyüktől, lakóhelyüktől vagy állampolgárságuktól. A területi alapú tartalomkorlátozásról szóló rendelet tiltja az online vásárlók állampolgársága, lakóhelye vagy székhelye alapján történő indokolatlan megkülönböztetést. A Bizottság 2020-ban lezárta a Ciprussal és Romániával szemben amiatt indított kötelezettségszegési eljárást, hogy nem jelentették be a területi alapú tartalomkorlátozásra vonatkozó szabályok megsértése esetén alkalmazandó intézkedéseket. 2020 év végén már csak a Franciaországgal és Spanyolországgal szemben folytatott eljárás volt folyamatban.

Digitális társadalmi befogadás egy jobb uniós társadalomért

A látássérülés, hallássérülés, fizikai károsodás és mentális károsodás korlátozhatja a digitális szolgáltatások használatát. A digitális nyilvános információkhoz és szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés a világjárvány kezdete óta még fontosabbá vált. A honlap-akadálymentesítési irányelv hozzáférhetőbbé kívánja tenni a közszektorbeli szervezetek honlapjait és mobilalkalmazásait a nyilvánosság, mindenekelőtt a fogyatékossággal élők számára.

A Bizottság 2020-ban lezárta a fennmaradó hét, a honlap-akadálymentesítési irányelv késedelmes átültetése miatt indított kötelezettségszegési ügyet. Folytatja a nemzeti átültető intézkedések megfelelőségének és az irányelv helyes alkalmazásának értékelését.

A kiberbiztonság és a kiberfenyegetésekkel szembeni védelem megerősítése

Társadalmunk digitális átalakulása súlyosbította a fenyegetettségi helyzetet, és új kihívásokat teremtett, amelyek a helyzethez igazított, innovatív válaszokat igényelnek. A kibertámadások száma tovább nő, és egyre kifinomultabb támadásokra kerül sor a legkülönbözőbb, EU-n belüli és kívüli forrásokból. A hálózati és információs rendszerek biztonságáról szóló irányelv az első olyan széles körű uniós kiberbiztonsági jogszabály, amely jogi intézkedéseket ír elő az uniós kiberbiztonság általános szintjének növelésére.

Nyílt, demokratikus és fenntartható digitális társadalom

2018-ban sor került az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv felülvizsgálatára annak érdekében, hogy létrejöjjön a digitális kornak megfelelő, biztonságosabb, méltányosabb és sokszínűbb audiovizuális környezetet eredményező szabályozási keret. A felülvizsgált irányelv nemzeti jogba való átültetésének határideje 2020. szeptember 19-én lejárt.

Az irányelv most először terjeszt ki bizonyos audiovizuális szabályokat a videomegosztó platformokra és az egyes közösségi médiaszolgáltatások révén megosztott audiovizuális tartalmakra. Támogatja a kulturális sokszínűség előmozdítását is, mivel egyértelmű kötelezettségeket vezet be a lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatások esetében. Ennek értelmében a szolgáltatók katalógusában legalább 30 %-ban európai tartalmaknak kell szerepelniük, és gondoskodniuk kell e tartalmak hangsúlyos szerepéről.

2020 júliusában a Bizottság olyan iránymutatást adott ki a videomegosztó platformokról, amely segítséget fog nyújtani a tagállamoknak az új szabályok alkalmazásában.

A Bizottság 24 tagállammal szemben kötelezettségszegési eljárást indított, mivel ezek a tagállamok elmulasztották időben átültetni az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló felülvizsgált irányelvnek az összes audiovizuális média – a hagyományos televíziós műsorszolgáltatás és a lekérhető szolgáltatások – uniós szintű összehangolására vonatkozó szabályait.

Digitális közlekedési rendszerek

A közúti fuvarozási vállalkozások európai nyilvántartása lehetővé teszi az EU-ban székhellyel rendelkező közúti fuvarozási vállalkozásokra vonatkozó információk cseréjét és a tagállamok közötti információcserét. Ez a nyilvántartás nélkülözhetetlen szerepet játszik az uniós közlekedési jogszabályok megfelelő érvényesítésében.

A nyilvántartás új és továbbfejlesztett verziójának alkalmazásához a tagállamoknak nemzeti szinten módosítaniuk kell rendszereiket. A nemzeti elektronikus nyilvántartások közötti csatlakozás korszerűsítésének határideje 2019 januárjában lejárt.

A közúti közlekedésben az európai elektronikus útdíjszedési szolgáltatás biztosítja az útdíjszedési szolgáltatások interoperabilitását a teljes uniós közúthálózaton. Lehetővé teszi az úthasználók számára, hogy az egész blokkban könnyen fizessenek úthasználati díjat mindössze egyetlen szolgáltatóval kötött egyetlen előfizetési szerződés és egyetlen fedélzeti egység révén.

Az útdíjszedési szolgáltatás korlátozza az útdíjszedési állomásokon lebonyolított készpénztranzakciókat, és kiküszöböli az alkalmi felhasználók számára nehézkes eljárásokat, ezáltal megkönnyíti az úthasználók napi tevékenységét, javítja a forgalomáramlást és csökkenti a forgalmi torlódásokat. A Bizottság úgy határozott, hogy kötelezettségszegési eljárást indít Olaszországgal és Magyarországgal szemben amiatt, hogy nem biztosítottak hozzáférést az európai elektronikus útdíjszedési szolgáltatók számára a nemzeti útdíjköteles közúthálózatukhoz.

A repülésbiztonság tekintetében az adatkapcsolat-szolgáltatás a légi járművek és a földi irányítás közötti kommunikációt jelenti, amely kiegészíti a légiforgalmi irányításban hagyományosan használt hangkommunikációt. Javítja a pilóták és a légiforgalmi irányítók közötti kommunikáció hatékonyságát, és növeli a légiforgalmi irányítási kapacitást. A Bizottság 11 tagállammal szemben kötelezettségszegési eljárást indított amiatt, hogy nem biztosítottak és nem működtetnek adatkapcsolati szolgáltatásokat a légterükben közlekedő valamennyi légijármű-üzemeltető számára.

A vállalkozásokra vonatkozó információk átláthatósága

A tagállamoknak össze kell kapcsolniuk nemzeti cégnyilvántartásaikat a cégnyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszerrel (BRIS). A BRIS megkönnyíti a határokon átnyúló kereskedelmet, és kevésbé költségessé és kevésbé időigényessé teszi az eljárásokat a vállalatok számára. Lehetővé teszi az egyének, a vállalkozások és a vállalkozók számára, hogy információkat szerezzenek a vállalkozásokról. A Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított három tagállammal szemben amiatt, hogy nem kapcsolták össze nemzeti cégnyilvántartásaikat a BRIS-szel.

IV.Emberközpontú gazdaság

„Az emberek és a vállalkozások csak akkor tudnak boldogulni, ha a gazdaság az ő érdekeiknek megfelelően működik. A szociális piacgazdaságunknak ez a lényege.” 

Ursula von der Leyen elnök politikai iránymutatása

Az EU egyedülálló szociális piacgazdasága lehetővé teszi a gazdaságok növekedését, s egyúttal a szegénység és az egyenlőtlenség visszaszorítását. Ha Európa stabil alapokon áll, a gazdaság képes teljes mértékben kielégíteni az uniós polgárok igényeit. A kis- és középvállalkozások alkotják az európai gazdaság gerincét.

Munkafeltételek

Az európai szociális piacgazdaság kulcsfontosságú elemei közé tartoznak a méltányos munkafeltételek, amelyek magukban foglalják a bizonytalan munkafeltételekhez vezető munkaviszonyok megelőzését.

Munkahelyi egészségvédelem és biztonság

Nagy hangsúlyt kapott, hogy az előírt határidőkön belül megtörténjen az uniós munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági szabályok átültetése a nemzeti jogba. A Bizottság megtette a következő lépéseket a Franciaországgal és Spanyolországgal szemben amiatt indított kötelezettségszegési eljárás során, hogy nem tájékoztatták a Bizottságot  a munkavégzés során a rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel szembeni védelemről szóló irányelvet átültető nemzeti intézkedéseikről.

A Bizottság szorosan figyelemmel kísérte az aktualizált szabályok átültetését is, ami magában foglalta a SARS-CoV-2 vírusnak a biológiai anyagokról szóló irányelvben szereplő anyagok jegyzékébe való felvételét is.

A munkavállalók mobilitása

Főszabály szerint minden tagállamnak ugyanolyan elbánásban kell részesítenie a többi tagállam állampolgárait, mint a saját állampolgárait. Egyes közszektorbeli álláshelyeket fenntarthatnak saját állampolgáraik számára, de ezt a kivételt megszorítóan kell értelmezni.

Ez konkrétan csak a közhatalmi jogosítványok gyakorlásában való közvetlen vagy közvetett részvétellel járó állások, vagy az állam vagy más állami hatóságok általános érdekeinek védelmét szolgáló feladatok esetében lehetséges. Az uniós munkavállalók közhivatalokból való általános kizárása ellentétes az uniós joggal. 

A munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetésére vonatkozó szabályok módosításáról szóló irányelv jelentősen javítja a kiküldött munkavállalók helyzetét és a szolgáltatók egyenlő versenyfeltételeit. Az új szabályok értelmében a helyi munkavállalókra alkalmazandó valamennyi kötelező javadalmazási elem a kiküldött munkavállalókra is alkalmazandó lesz.

A Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított 15 olyan tagállammal szemben, amely elmulasztotta időben bejelenteni ezen irányelv nemzeti jogszabályaiba történő átültetését.

A szociális biztonság koordinálása

Az Európai Unió kiterjedt szabályokkal rendelkezik a munkavállalók szabad mozgása, a munkavállalók kiküldetése és a szociális biztonsági rendszerek koordinálása terén. A szabályok megszegése veszélyeztetné a bizalmat és méltányosságot az egységes piacon.

A polgárok és a vállalkozások tájékoztatása és segítése

Az egységes piac irányítási eszközei – például az Európa Önökért portál, az Európa Önökért Tanácsadó Szolgálat és a SOLVIT – egyértelmű tájékoztatást, segítséget és problémamegoldást nyújtanak a polgároknak és vállalkozásoknak ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban. Lehetővé teszik mind az egyének, mind a vállalkozások számára, hogy teljes mértékben éljenek uniós jogaikkal az egységes piacon.

2020-ban

·a Bizottság arra törekedett, hogy az Európa Önökért az EU egységes digitális kapujává váljon,

·az Európa Önökért Tanácsadó Szolgálat több mint 25 200 alkalommal nyújtott iránymutatást magánszemélyeknek és vállalkozásoknak az egységes piaccal kapcsolatos jogaikról,

·a SOLVIT több mint 2 600 magánszemélynek/vállalkozásnak nyújtott segítséget. A SOLVIT az egységes piac alapértelmezett vitarendezési eszköze lesz, amint sor került az áruk kölcsönös elismerésével kapcsolatos problémák megoldására szolgáló eljárás bevezetésére,

·a belső piaci információs rendszer tovább bővült, és már a fogyasztóvédelmi együttműködési hálózatot is magában foglalja,

·a Bizottság folytatta az egységes piaci eredménytábla továbbfejlesztésére irányuló munkáját.

Az áruk szabad mozgása

2020-ban a Bizottság továbbra is éberen járt el minden olyan intézkedéssel szemben, amely akadályozta az áruk szabad mozgását.

Például kötelezettségszegési eljárást indított Romániával szemben a hazai élelmiszertermékeket előnyben részesítő, a hasonló importált termékek kárára hozott korlátozó intézkedések miatt. Az eljárás lezárult, miután a román hatóságok módosították élelmiszerjogukat és megszüntették a korlátozásokat.

A Bizottság Franciaországot is felkérte arra, hogy szüntesse meg az állatgyógyászati készítményeknek a mezőgazdasági termelők által a saját állatállományuk számára történő párhuzamos importja előtt álló akadályokat. A mezőgazdasági termelők állatgyógyászati készítményeket hozhatnak be más tagállamokból a saját állatállományukban történő felhasználásra. A francia intézkedések nagyon magas igazgatási díjakat eredményeztek, ami ténylegesen korlátozta a párhuzamos importot.

A pénzmosás elleni küzdelem és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem

A Bizottság 2020-ban cselekvési tervet fogadott el a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzését célzó átfogó uniós szakpolitikára vonatkozóan, különös tekintettel az uniós büntetőjogi irányelvek érvényesítésére, a beruházások védelmének egyik módjaként.

Lakossági fizetések

2020-ban a Bizottság elfogadta az uniós lakossági pénzforgalmi stratégiát . E stratégia részeként a Bizottság emlékeztette az illetékes nemzeti hatóságokat az egységes eurófizetési térségről szóló rendelet szerinti végrehajtási kötelezettségeikre. A Bizottság szorosan figyelemmel kísérte az e rendeletnek való meg nem felelés eseteit.

Üzleti irányítás és átláthatóság

A részvényesi jogokról szóló irányelv módosítása megkönnyíti a részvényesi jogok gyakorlását, és a kötelezettségek, az átláthatósági intézkedések és a „tartsd be vagy indokold meg” normák meghatározása révén ösztönzi a részvényesek hosszú távú szerepvállalását a társaságokban. A Bizottság folytatta hét tagállammal szemben az amiatt indított kötelezettségszegési eljárást, hogy elmulasztották közölni az átültető intézkedéseket a részvényesi jogokról szóló irányelvben foglalt, 2019. június 10-én lejárt első határidőn belül. Emellett nyolc tagállammal szemben kötelezettségszegési eljárást indított a 2020. szeptember 3-án lejárt második átültetési határidő hatálya alá tartozó nemzeti intézkedések közlésének elmulasztása miatt.

Közvetett adózás

A Bizottság folytatta az egységes piacon belüli versenytorzulások megszüntetésére, az adócsalás és az adókikerülés elleni küzdelemre, valamint a kettős adóztatás megelőzésére irányuló kötelezettségszegési eljárásokat.

A Bizottság elvégezte a hozzáadottérték-adóra (héa) vonatkozó szabályokkal kapcsolatos új irányelvek megfelelőségének értékelését. Ezek az értékelések a digitális egységes piaci stratégia részét képező e-kereskedelemre , a vállalkozások közötti határokon átnyúló kereskedelemre , az utalványok megítélésére , valamint a héa- és jövedékiadó-szabályok területi alkalmazására terjedtek ki.

A gépjárműadó területén a Bizottság úgy határozott, hogy keresetet indít a Bíróságon Portugáliával szemben a gépjármű-regisztrációs adóval kapcsolatos diszkriminatív szabályai miatt, amelyek a más uniós országokból használt autókat vásárló személyeket érintik.

A jövedéki adók területén a Bizottság keresetet indított a Bíróságon az Egyesült Királysággal szemben amiatt, hogy az nem hajtotta végre a Bíróság korábbi ítéletét, amely a megjelölt tüzelőanyagnak a magánjellegű, kedvtelési célú vízi járművek meghajtására való helytelen használatára vonatkozott. A Bizottság úgy határozott továbbá, hogy keresetet indít a Bíróságon Lengyelországgal szemben, mivel az nem biztosította, hogy a gyógyszerek előállításához használt importált etil-alkohol minden esetben mentes legyen a jövedéki adó alól.

A Bizottság lezárta a Ciprussal és Máltával szemben a héaszabályoknak a jachtok lízingjére és vásárlására való helytelen alkalmazása miatt indított kötelezettségszegési eljárást. A helytelen alkalmazást a „Paradise Papers” tárta fel. Időközben Ciprus és Málta lépéseket tett az uniós jognak való megfelelés biztosítására.

Közvetlen adózás

Az egységes piac egyik előnye, hogy a polgárok és a vállalkozások az országhatároktól függetlenül, szabadon mozoghatnak, tevékenykedhetnek és befektethetnek. Mivel a közvetlen adózás nincs harmonizálva az Unión belül, ez a szabadság azt is eredményezheti, hogy egyes adózók elkerülhetik vagy kijátszhatják az illetőségük szerinti államban fennálló adófizetési kötelezettségüket. Az Európai Unióban működő adóhatóságok ezért megállapodtak abban, hogy szorosabban együttműködnek az adók megfizetése, valamint az adócsalás és az adókijátszás elleni küzdelem érdekében.

A közvetlen adózás területén a Bizottság 2020. évi jogérvényesítési tevékenysége arra összpontosított, hogy a tagállamok átültessék a nemzeti jogba a közigazgatási együttműködési irányelv fontos módosításait. Ezek a módosítások olyan területeket érintenek, mint

· a pénzmosás elleni küzdelmet szolgáló információkhoz való hozzáférés ,

· az országonkénti jelentések kötelező automatikus cseréje a tagállamok között ,

· a számlainformációk automatikus cseréje ,

· az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, határokon átnyúló konstrukciókra vonatkozó kötelező automatikus információcsere.

A Bizottság emellett arra összpontosított, hogy biztosítsa a belső piac működését közvetlenül érintő adókikerülési gyakorlatok elleni szabályokról szóló irányelv nemzeti jogba való megfelelő átültetését a harmadik országokat érintő hibrid struktúrákból adódó diszkrepanciák tekintetében. Továbbá figyelemmel kísérte az adóügyi vitarendezési mechanizmusokról szóló irányelv megfelelő átültetését.

Vámok

A Bizottság jogérvényesítési stratégiája egyrészt az Uniós Vámkódex helyes és egységes alkalmazására, másrészt pedig arra összpontosított, hogy észlelje a vámokkal azonos hatású díjakat, akár az Európai Unión belül is.

A Bizottság 2020-ban valamennyi tagállamban folytatta a széles körű vizsgálatot a vámtartozások bejelentésének határidejére vonatkozó nemzeti rendelkezések és azoknak az Uniós Vámkódexszel való összeegyeztethetősége terén, hogy e tekintetben jogbiztonságot teremtsen a kereskedők számára. A Bizottság emellett párbeszédet kezdeményezett a tagállamokkal a készpénzbevallás és a vámérték-megállapítás elmulasztása esetén alkalmazandó szankciókról.

Verseny

A Bizottság versenypolitikája biztosítja, hogy a piacok jobban működjenek a fogyasztók, a vállalkozások és a társadalom számára. A vállalatoknak egyenlő feltételek mellett kell versenyezniük, a fogyasztók számára pedig alacsonyabb árakat, nagyobb választékot és jobb minőséget kell biztosítani.

Az állami támogatásra vonatkozó elutasító határozatok következetes érvényesítése elengedhetetlen az állami támogatások bizottsági ellenőrzési rendszerének hitelességéhez. E tekintetben alapvető fontosságú, hogy a tagállamok eleget tegyenek a Bíróság azon ítéleteinek, amelyek a Bizottság határozatát követően az összeegyeztethetetlen állami támogatások visszafizettetésére kötelezik őket.

Mobilitás és közlekedés

A vasúti ágazat egységes piacának kiteljesítése, valamint a vasúti piac liberalizálásából származó előnyöknek a polgárok és a vállalkozások érdekében történő teljes körű kiaknázása továbbra is központi szerepet játszik a Bizottság közlekedéssel kapcsolatos nyomonkövetési és jogérvényesítési politikájában. E célból alapvető fontosságú annak biztosítása, hogy az egységes európai vasúti térségről szóló irányelvet megfelelően átültessék a nemzeti jogba. Ez lehetővé fogja tenni a tagállamok számára, hogy következetesen ültessék át és hajtsák végre a negyedik vasúti csomag részeként elfogadott újabb jogi aktusokat.

Ezzel párhuzamosan a Bizottság folytatta a piacra jutás előtt álló konkrét akadályok felszámolását, például arra ösztönözte Németországot, hogy módosítsa a teherkocsik fékberendezéseire vonatkozó követelményeit. Ezek a követelmények nem felelnek meg az uniós jognak , és akadályozzák a vasúti átjárhatóságra irányuló erőfeszítéseket.

A közlekedés más területein a Bizottság számos olyan különböző nemzeti intézkedést kifogásolt, amely akadályozza az egységes piac teljes körű működését:

·további lépéseket tett a Dániával szemben indított kötelezettségszegési eljárásban, és felszólította, hogy vonja vissza azt a 25 órás korlátot, amelyet az állami tulajdonban lévő pihenőhelyeken parkoló tehergépkocsikra állapítottak meg. Ez a korlát akadályokat gördít a nemzetközi műveleteket végző külföldi fuvarozók elé .

·folytatta továbbá a Máltával szemben indított kötelezettségszegési eljárást, és új kötelezettségszegési eljárást indított Belgiummal és Portugáliával szemben a tengerészeti felszerelésekre, például a mentőmellényekre,  a szennyvíztisztító rendszerekre és az uniós lobogó alatt közlekedő hajók fedélzetén található radarokra vonatkozó uniós biztonsági és környezetvédelmi szabályok helytelen végrehajtása miatt. 

·kötelezettségszegési eljárást indított Svédországgal szemben amiatt, hogy az indokolatlanul korlátozta a „ kombinált szállítási műveletek ” fogalmát oly módon, hogy egyes gazdasági szereplők számára megnehezíti az árufuvarozás közútról vasútra vagy vízi szállításra történő áthelyezését az út egy részében. Ez megakadályozza őket abban, hogy csökkentsék a káros kibocsátásokat és a közúti közlekedés egyéb negatív hatásait.

Az európai polgárok magas szintű biztonsági és védelmi normákat várnak el valamennyi közlekedési mód esetében. Az uniós szakpolitikák célja e normák fenntartása és fejlesztése, valamint annak biztosítása, hogy ezek teljes mértékben összhangban legyenek az EU-ban.

A közúti ágazatban a Bizottság folytatta a minőségi infrastruktúra biztosítására irányuló kezdeményezéseit, hozzájárulva ezzel a közúti balesetek számának csökkenéséhez. Folytatta a Spanyolországgal, Görögországgal, Olaszországgal, Horvátországgal és Bulgáriával szemben amiatt indított eljárást, hogy egyes közúti alagutak esetében nem hajtották végre maradéktalanul a legszigorúbb biztonsági infrastrukturális és üzemeltetési előírások biztosításához szükséges intézkedéseket.

A légi közlekedési ágazatban – szintén a biztonság vonatkozásában – a Bizottság 11 tagállammal szemben indított eljárást, illetve folytatta az eljárást, mivel ezek a tagállamok nem jelöltek ki olyan szervet, amely biztosítaná, hogy a munkaadók vagy nemzeti hatóságok ne büntessék meg a polgári repülés terén biztonsági szempontból releváns eseményeket bejelentő személyeket.

Belső energiapiac

A megújuló energiaforrásokon és az energiahatékonyság növelésén alapuló fenntartható energiarendszerhez jól működő belső energiapiacra van szükség, amely nyitott a verseny előtt, és lehetővé teszi a fogyasztók szerepvállalását. Az integrált gázpiac az EU energiauniójának sarokköve. A földgázról szóló módosított irányelv egyértelművé teszi, hogy az uniós energiaügyi jogszabályok alapelvei – nevezetesen a harmadik fél hozzáférése, a díjszabályozás, a tulajdonjogi szétválasztás és az átláthatóság – fognak vonatkozni a nem uniós országokba vezető és onnan jövő valamennyi gázvezetékre az EU határáig. Ez biztosítani fogja, hogy az EU területére belépő valamennyi nagyobb csővezeték megfeleljen az uniós szabályoknak, ugyanolyan fokú átláthatóság mellett működjön, hozzáférhető legyen más üzemeltetők számára, és hatékonyan üzemeljen.

A Bizottság 13 tagállammal szemben kötelezettségszegési eljárást indított az irányelv szerinti átültető intézkedések elfogadásának és/vagy közlésének elmulasztása miatt.

Energiabiztonság

Az energiára vonatkozó uniós szabályok a tagállamok közötti szolidaritás alapján biztosítják a villamosenergia- és gázellátás biztonságát is. A biztonságos gázellátásra vonatkozó uniós szabályok megfelelő végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottság 27 kötelezettségszegési eljárást indított a gázellátás biztonságáról szóló rendelet értelmében, különös tekintettel az értesítési kötelezettségekre és a tagállamok közötti szolidaritási mechanizmus alkalmazására.

Az Euratom-szabályok végrehajtása

Az atomenergia terén 2020-ban folytatódott a munkavállalók, a betegek és a lakosság sugárzással szembeni védelmére és a radioaktív hulladékok biztonságos kezelésére vonatkozó Euratom jogi keret hatékony átültetésének és végrehajtásának biztosítása.

A Bizottság kilenc kötelezettségszegési eljárást indított, és folytatta az eljárást Finnországgal és Svédországgal szemben az alapvető biztonsági előírásokról szóló irányelv hiányos átültetése miatt.

Folytatta továbbá a radioaktív hulladékokról szóló irányelvvel kapcsolatos kötelezettségszegési eljárást Romániával és az Egyesült Királysággal szemben az irányelv helytelen átültetése miatt. Emellett folytatta hat tagállammal szemben a folyamatban lévő kötelezettségszegési eljárást, és négy új eljárást indított a radioaktív hulladékokra vonatkozó nemzeti program elfogadásának elmulasztása miatt.

V.Az európai életmód előmozdítása

„Nem köthetünk kompromisszumokat, ha az alapvető értékeink védelmezéséről van szó. A jogállamiság elvének veszélyeztetése nagy kihívást jelent az Unió működésének jogi, politikai és gazdasági alapjaira nézve.”

Ursula von der Leyen elnök politikai iránymutatása

A védelmet nyújtó Európának ki kell állnia az igazság és az EU alapvetői értékei mellett. A jogállamiság elvének veszélyeztetése nagy kihívást jelent az Unió működésének jogi, politikai és gazdasági alapjaira nézve. Az egyenlőség, a tolerancia és a társadalmi méltányosság Uniójára vonatkozó bizottsági elképzelés a jogállamiságon alapul. A migráció kezelésének újratervezésében fontos szerepet játszanak az erős határok, az uniós menekültügyi rendszer modernizálása és a partnerországokkal való együttműködés.

Jogállamiság és alapvető jogok

A Bizottság szeptemberben közzétette a jogállamiságról szóló első éves jelentését . A jogállamisági mechanizmus működtetése éves ciklusokban történik, és célja a jogállamiság előmozdítása és a problémák kialakulásának vagy súlyosbodásának megelőzése. Amennyiben problémák jelentkeznek, és ellentétesek az uniós joggal, előfordulhat, hogy a Bizottságnak a jogállamisági eszköztárban rendelkezésre álló eszközöket kell igénybe vennie, ideértve a kötelezettségszegési eljárásokat is.

A Bizottság decemberben emellett új stratégiát fogadott el annak biztosítása érdekében, hogy az EU-ban maradéktalanul sor kerüljön az Alapjogi Charta alkalmazására. Ez a stratégia kiegészíti az európai demokráciáról szóló cselekvési tervet , valamint a jogállamisági jelentést, és jól szemlélteti, hogy a Bizottság átfogó megközelítésbe helyezi az EU alapvető jogainak és értékeinek előmozdítását és védelmét.

Európai uniós polgárság

A Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Ciprussal és Máltával szemben a befektetői állampolgársági programjaik miatt. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy az állampolgárságnak – és ezáltal az uniós polgárságnak – egy előre meghatározott összegért vagy befektetésért cserébe történő, az érintett tagállamokkal való tényleges kapcsolat nélküli következetes megadása összeegyeztethetetlen a lojális együttműködés elvével. A Bizottság úgy vélte továbbá, hogy ezek a rendszerek veszélyeztetik az uniós polgárság státuszát.

Személyek szabad mozgása

A Bizottság két kötelezettségszegési eljárást indított az Egyesült Királysággal szemben a személyek szabad mozgására vonatkozó uniós szabályok be nem tartása miatt. Az Egyesült Királyság korlátozza a szabad mozgásra vonatkozó uniós jog kedvezményezettjeinek körét az Egyesült Királyságban. Korlátozza továbbá az uniós polgárok és családtagjaik lehetőségeit arra, hogy a szabad mozgáshoz való jogot korlátozó közigazgatási határozatok ellen fellebbezzenek. A Bizottság emellett folytatta az Egyesült Királysággal szemben amiatt indított eljárást, hogy az nem tartotta be az uniós polgárok teljes körű egészségbiztosítására vonatkozó uniós szabályokat.

Egyenlőség és megkülönböztetésmentesség

A nemek közötti egyenlőségre vonatkozó szélesebb körű menetrend kulcselemeként a nemi esélyegyenlőségi stratégia szakpolitikai célkitűzéseket és intézkedéseket tartalmaz annak érdekében, hogy 2025-re jelentős előrelépést lehessen elérni a nemek közötti egyenlőséget biztosító Európa megvalósítása felé, egyenlő esélyeket biztosítva mindkét nem számára.

Rasszizmus és idegengyűlölet, beleértve a jogellenes gyűlöletbeszédet

Szeptemberben a Bizottság ambiciózus rasszizmus elleni uniós cselekvési tervet fogadott el. Ennek egyik prioritása a gyűlöletbeszéd és a gyűlölet-bűncselekmények tényleges bűncselekménnyé nyilvánítása. A Bizottság emellett konkrét lépéseket tett a rasszizmus és az idegengyűlölet elleni, büntetőjogi eszközökkel történő küzdelemről szóló kerethatározat helyes és teljes átültetésének biztosítása érdekében; ez a kerethatározat arra irányul, hogy a rasszizmus és az idegengyűlölet súlyos megnyilvánulásait hatékony, arányos és visszatartó erejű büntetőjogi szankciókkal lehessen sújtani az egész EU-ban.

2020 októberében a Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Észtországgal és Romániával szemben, mivel nem ültetették át teljes körűen és pontosan a kerethatározatot a nemzeti jogszabályaikba.

Fogyasztói jogok

A fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló rendelet 2020 januárjában lépett hatályba, és Unió-szerte megerősíti a fogyasztóvédelmi jog érvényesítését. Ez az új érvényesítési keret 2020-ban, a Covid19-világjárvány idején rendkívül hatékonynak bizonyult az online csalások elleni küzdelemben. Hozzájárult ahhoz, hogy 11 globális platformon több száz millió, a koronavírussal kapcsolatos félrevezető hirdetést és listázást töröljenek vagy blokkoljanak.

A személyes adatok védelmének megerősítése

A Covid19-világjárvány rávilágított annak fontosságára, hogy hatékony adatvédelmi rendszerre van szükség a bizalom előmozdítása és az innovatív digitális megoldások biztosítása érdekében. 2020 áprilisában a Bizottság iránymutatást adott ki a kontaktkövető alkalmazásokról, és ebben meghatározta a legfontosabb adatvédelmi elveket.

A Bizottság 2020-ban értékelő jelentést tett közzé az általános adatvédelmi rendelet alkalmazásának első két évéről. Ebben megállapította, hogy a rendelet, amely a technológia és a digitális átállás emberközpontú megközelítésének alapvető eleme, nagyrészt elérte célkitűzéseit, de további előrelépésre van szükség a végrehajtás és az érvényesítés terén. In J

Igazságügyi együttműködés és egyéni garanciák a büntetőjog területén

A büntető igazságszolgáltatás terén folytatott együttműködést illetően a Bizottság továbbra is figyelemmel kísérte, hogy a tagállamok betartják-e az európai elfogatóparancsról szóló kerethatározatot . 2020-ban a Bizottság hét tagállammal szemben indított kötelezettségszegési eljárást. A Bizottság nyomon követte az EU pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről szóló irányelvet is. Ezen irányelv időben történő végrehajtása elengedhetetlen az Európai Ügyészség megfelelő működéséhez. 2020 végén kötelezettségszegési eljárás volt folyamatban három tagállammal szemben az irányelv késedelmes átültetése miatt. A Bizottság folytatta továbbá az eljárási jogokról szóló irányelvek nemzeti jogba való átültetésének ellenőrzését.

Biztonság

2020-ban a 2020–2025 közötti időszakra szóló, a biztonsági unióra vonatkozó új uniós stratégia részeként folytatódott és azokra a kiemelt területekre összpontosított a jogérvényesítési munka, amelyeken az EU hozzáadott értéket teremthet, hogy segítse a tagállamokat valamennyi Európában élő személy biztonságának növelésében.

A Bizottság folytatta az utas-nyilvántartási adatállomány felhasználásáról szóló irányelv végrehajtásának nyomon követését a terrorista bűncselekmények és súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése, kivizsgálása és büntetőeljárás alá vonása érdekében.

Ezzel párhuzamosan a Bizottság további lépéseket tett a Szlovéniával szemben az irányelv teljes körű átültetésének elmulasztása miatt indított kötelezettségszegési eljárásban, 13 tagállammal szemben pedig lezárta az eljárást.

A Bizottság emellett folytatta a nemzeti átültető intézkedések bejelentésének elmulasztása miatt indított kötelezettségszegési eljárásokat a kábítószerekről és a rendőrségi együttműködésről szóló két jogszabály tekintetében.

Folytatta az Ausztriával , Finnországgal , Portugáliával , Szlovéniával és Írországgal szemben a kábítószer fogalommeghatározása új pszichoaktív anyagokkal való kiegészítéséről szóló irányelv teljes körű átültetésének elmulasztása, valamint Írországgal szemben az utóbbi alapján elfogadott első felhatalmazáson alapuló irányelv teljes körű átültetésének elmulasztása miatt indított eljárást. Másrészről a két irányelv vonatkozásában 11 tagállammal szemben indított 13 kötelezettségszegési eljárást zárt le.

A Bizottság folytatta továbbá a kötelezettségszegési eljárást Belgiummal és Görögországgal szemben az igazságügyi szakértők akkreditálásáról szóló kerethatározat teljes körű átültetésének elmulasztása miatt.

Új migrációs és menekültügyi paktum

A Bizottság 2020-ban javaslatot tett az új migrációs és menekültügyi paktumra , amely a migrációra vonatkozó átfogó európai megközelítés valamennyi szükséges elemét magában foglalja. Jobb és gyorsabb eljárásokat vezet be a menekültügyi és migrációs rendszer egészében, és egyensúlyt teremt a szolidaritás és a felelősség tagállamok közötti igazságos elosztásának elve között. Emellett nagy hangsúlyt fektet az alapvető jogok védelmére.

A Bizottság migrációs politikája a migráció valamennyi aspektusára kiterjed, beleértve a határigazgatást, a vízumpolitikát, az irreguláris migrációt, a menekültügyet és a legális migrációt. A szakpolitika sikeréhez elengedhetetlen az egyének alapvető jogainak teljes körű tiszteletben tartásával társuló következetes és hatékony végrehajtás. A Bizottság 2020-ban folytatta az uniós migrációs és menekültügyi jogszabályok tagállamok általi végrehajtásának nyomon követését.

A Bizottság emellett kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben, mivel úgy ítélte meg, hogy a menekültügyi eljáráshoz való hozzáférést korlátozó magyar jogszabály ellentétes a menekültügyi eljárásokról szóló irányelvvel. Ez a magyar jogszabály megakadályozza, hogy a Magyarország területén – többek között a határon – tartózkodó személyek ott nemzetközi védelemért folyamodjanak.

A Bizottság továbbá kötelezettségszegési eljárást indított Máltával szemben, mivel úgy ítélte meg, hogy a huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárok számára előírt, a máltai állampolgárok esetében azonban nem kötelező „munkavállalási engedély” a huzamos tartózkodásról szóló irányelvet megsértve egyenlőtlen bánásmódnak minősül.

Folytatta a Svédországgal szemben amiatt indított kötelezettségszegési eljárást, hogy Svédország a hallgatókról és kutatókról szóló irányelv hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgárok esetében a szociális biztonság tekintetében nem biztosítja teljes mértékben az egyenlő bánásmódot ugyanúgy, ahogy a saját állampolgárai esetében.

A Bizottság folytatta az Észtországgal szemben indított kötelezettségszegési eljárást az EU külső szárazföldi határát átlépő utazókra rótt további kötelezettségek miatt, amelyeket a Bizottság összeegyeztethetetlennek minősített a Schengeni határellenőrzési kódexszel .

(1)      2020. február 1-jén hatályba lépett a kilépésről rendelkező megállapodás, amely meghatározza az Egyesült Királyságnak az Unióból való rendezett kilépésére vonatkozó szabályokat, és az Egyesült Királyság hivatalosan harmadik országgá vált. A kilépésről rendelkező megállapodás átmeneti időszakot írt elő, amely 2020. február 1-jén kezdődött és 2020. december 31-én ért véget. Az átmeneti időszak alatt – és eltérő rendelkezés hiányában – továbbra is az uniós jog vonatkozott az Egyesült Királyságra, illetve volt alkalmazandó az Egyesült Királyságban, ideértve a kötelezettségszegési eljárásokat is. A tagállamokra való hivatkozásokat ezért úgy kell értelmezni, hogy azok az Egyesült Királyságra is vonatkoznak.